Pálinka termékek

Pálinka termékek hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók

1. Bevezető
A borászati hatóság igen nagy múltra tekint vissza az alkoholos italok, elsősorban a borgazdaság
területén végzett munkában. 1881-óta végzi a magyar borpiac hatósági kontrollját. 2013. január
8-án a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) Szervezeti és
Működési Szabályzatának (1/2013 (I. 8.) VM miniszteri utasítás, a továbbiakban: Utasítás)
módosítása kapcsán, mint Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság (a továbbiakban: BAII)
bővítette hatósági feladatait, és megkezdte többek között a pálinka és törkölypálinka termékekkel
kapcsolatos központi igazgatási feladatok ellátását. Ez nem volt teljesen új terület, hiszen
korábbiakban is végeztük már a borpárlatok, törkölyés seprőpárlatok vizsgálatát. Az új
felhatalmazás azonban egy szélesebb
hatáskört biztosít a pálinkák élelmiszer-higiéniával – biztonsággal –, minőséggel kapcsolatos
területeken az élelmiszer előállítástól a forgalmazáson át a vendéglátás és a kereskedelem
különböző helyszínein. A munkát a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc- biztonsági és
állategészségügyi hatáskörben eljáró, megyeszékhely szerinti járási hivatalok felügyelői
hálózatának segítségével látjuk el. Célunk a magyar pálinkák kiemelkedő minőségének
megőrzése, tisztességes versenyhelyzet kialakítása, fenntartása és a jogszabályok betartásának
kellően erős hatósági kontrolljának megteremtése. A pálinka a magyar embernek fogalom, nem
egy az élvezeti italok közül, hanem az ital, a magyarok itala. Az életöröm szerves része, az
ünnepek elengedhetetlen kísérője, legyen az örömünnep vagy szomorú esemény. Ezért is
kiemelten fontos, hogy a pálinka néven forgalomba kerülő termékek ténylegesen a Pálinka-
törvény előírásainak megfeleljenek. Végső célunk, hogy a fogyasztók élelmiszerbiztonsági
szempontból megbízható és a termék címkéjén feltüntetett jelzésnek megfelelő minőségű
terméket tölthessenek a poharukba.
2. A Pálinka ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági tevékenység
A magyar gasztronómia kiemelkedő különlegessége a pálinka, amely tükrözi az ízek, a színek és
az illatok nemes harmóniáját. Elnevezése és készítése 2004. év óta védett hungarikum. A híres
magyar pálinkák nevében visszaköszön az alapanyag és a tájegység megnevezése.
Különlegessége elsősorban az alapanyagok minőségében rejlik. Kizárólag a Magyarországon
termett alapanyagokból, itthon cefrézett, párolt és palackozott, színtisztán gyümölcsből, cukor és
adalékanyagok hozzáadása nélkül készült ital nevezhető pálinkának. Ezen rendkívül magas
minőségi követelményektől akár a legkisebb mértékben is eltérő párlat már nem nevezhető
pálinkának, a címkére nem írható e védett elnevezés. Jelenleg az Európai Unió oltalma alatt álló
földrajzi árujelzővel rendelkezik maga a pálinka és a tökölypálinka elnevezés, a Békési
szilvapálinka, a Gönci kajszibarack pálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Szabolcsi
almapálinka, a Szatmári szilvapálinka, ill. az Újfehértói meggypálinka. EU oltalommal nem, de
hazai földrajzi árujelzővel rendelkezik a Göcseji körtepálinka, a Pannonhalmi törkölypálinka, a
Nagykunsági szilvapálinka és a Nagykunsági körtepálinka.
2.1 Jogszabályi háttér
A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016.
(XII. 2.) korm. rendelet 50. § (1) bekezdésében a Kormány a NÉBIH-et pálinka ellenőrző
hatóságként jelöli ki. Az Utasítás a NÉBIH BAII hatáskörébe rendelte a pálinka termékcsoport
ellenőrzését. Az Utasítás 51.1. pontjától kezdődően rendelkezik többek között a pálinka
termékpályáján végzendő hatósági feladatokról, az élelmiszer- higiéniával, -biztonsággal, -
minőséggel kapcsolatos központi igazgatási feladatokról, az élelmiszer-előállítás, -forgalmazás,
továbbá vendéglátás területén. A hungarikum pálinka kiemelkedő minőségének megőrzése
érdekében, a pálinka készítését rendkívül szigorú előírások szabályozzák. A pálinka a jelenleg
hatályos jogszabályok szerint, az élelmiszer fogalom körébe tartozó termék, amely az
élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság
létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az
Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerinti fogalom.
Magyarországon 2008. szeptember 1-jétől hatályos az élelmiszerláncról és hatósági
felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban Éltv.), amely egységes szemlélettel
kezeli az élelmiszerlánc egészét. Az Éltv. hatálya kiterjed mind azon természetes személyre, jogi
személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki az élelmiszerlánc
szereplője. Az Éltv. az általános rendelkezések mellett, tartalmazza többek között az
élelmiszerlánc szereplőinek jogait és kötelezettségeit, az élelmiszerlánc- felügyeleti állami
feladatok ellátásának rendszerét, a hatósági eljárás szabályait, a jogkövetkezményeket, a
kötelező előírásokat és az ajánlott szakmai irányelveket, a kapcsolódó fogalom
meghatározásokkal együtt. Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-
GKM együttes rendelet, illetve az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására
vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló Az Európai Parlament és a Tanács
2000/13/EK Irányelve szabályozza az élelmiszerek jelölését.
2.2 Az élelmiszerjelölés új szabályairól
2011. évben elkészült a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló Az
Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU RENDELETE, amely Rendelet 2011. december
12-én lépett hatályba és 2014. december 13.-ától alkalmazandó, a tápérték-jelölés kivételével,
amelynek feltüntetése 2016. december 13.-ától kötelező érvényű. A Rendelet módosítás célja,
hogy biztosítva legyen a jogszerűen előállított és forgalmazott élelmiszerek szabad mozgása.
Meghatározza azokat a legfontosabb általános elveket, követelményeket és kötelezettségeket,
amelyeket az élelmiszerek jelölése esetében figyelembe kell venni. Fentiek alapján, 2014.
december 13.- ától, ez az uniós rendelet váltja fel a 2000/13/EK irányelvet és a 19/2004 (II. 26.)
FVM-ESzCsM-GKM rendeletet. A pálinkára, mint párlatra, a szeszes italokra/alkoholos italokra
vonatkozó jogszabályi korlátozások szintén vonatkoznak. A szeszes italok meghatározásáról,
megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és a földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az
1576/89/ EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a
Tanács 110/2008/EK RENDELET II. számú mellékletének 6. számú kategóriája a törkölypárlat
vagy törköly jellemzőit részletezi, a 7. számú kategóriája a gyümölcstörköly- párlat jellemzőit
részletezi és a 9. számú kategóriája a gyümölcspárlat jellemzőit fogalmazza meg. A pálinkának
és a törkölypálinkának, valamint a földrajzi árujelző oltalomban részesülő pálinkának és
törkölypálinkának meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott termékleírásban foglaltaknak. A
mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek
oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm.
rendelet előírásait a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok
földrajzi árujelzőinek oltalmára és a földrajzi árujelzővel ellátott termékeknek, valamint a földrajzi
árujelzők használatának ellenőrzésére kell alkalmazni. A pálinka előállításának, minősítésének és
ellenőrzésének az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó
szabályozása érdekében megalkotásra került a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka
Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban Pálinka-törvény). A Pálinka
törvény szabályozza a pálinka és a törkölypálinka megnevezés használatát, oltalmát illetve
minősítését, valamint kitér a pálinka zárjegy kötelező használatára is. A Pálinka-törvény 2. § (1)
bekezdése értelmében: „Pálinkánk csak a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 9.
számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet
Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és amelynek
cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből,
aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.” A (2) bekezdésben
foglaltak alapján: „Törkölypálinkának csak a 110/2008/ EK rendelet II. számú mellékletének 6.
számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet
Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését
és palackozását is Magyarországon végezték.”
2.3 Pálinka zárjegy
A pálinka zárjegy alkalmazásáról a Pálinka törvény rendelkezik. A jövedéki adóról és a jövedéki
termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a
továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, egyéb alkoholos italokra/ szeszes italokra alkalmazandó
zárjegytől színében eltérő zárjeggyel ellátható a forgalomba kerülő pálinka és törkölypálinka.
Pálinka-zárjegyet kizárólag pálinka és törkölypálinka előállítását, palackozását vagy tárolását
végző személynek a megrendelésére ad a vámhatóság, a Jöt. rendelkezéseinek betartása
mellett. A Jöt. tartalmazza továbbá az otthoni pálinkafőzés adózási szabályait is, amely alapján
évente, saját fogyasztásra, egy háztartásban adómentesen főzhető 50 liter párlat és ezen
mennyiség után bérfőzés esetén sem kell adót fizetni.
3. Pálinka termékcsoport hatósági ellenőrzése
Igazgatóságunk éves ellenőrzési tervet készít, melynek célja az élelmiszerbiztonság megőrzése
mellett a forgalomba kerülő pálinkák minőségének biztosítása, és a tisztességtelen piaci
szereplők kiszűrése a tisztességes versenyhelyzet biztosítása érdekében. Az élelmiszeripari
termékek ellenőrzéséhez hasonlóan, a pálinka termékcsoport esetében is konkrét ellenőrzési
célok meghatározásával és a jelenlegi erőforrásaink figyelembevételével alakítottuk ki ellenőrzési
tervünket. A pálinka termékcsoport hatósági ellenőrzése nem egy teljesen új ellenőrzési terület
számunkra, korábban a szőlőből származó párlatok, mint a brandyk alapanyagául szolgáló
borpárlatok és törkölypálinkák forgalomba hozatalához szükséges minősítések kiadása, és
ezeknek a termékeknek az előállítása és kereskedelmi forgalomba kerülésének ellenőrzése
Igazgatóságunkhoz tartozott. Minőségellenőrzésünk alapja a már korábban ismertetett Pálinka
törvényben meghatározott pálinka és törkölypálinka definíció. Hatósági ellenőrzéseinket döntően
pálinka előállító üzemekben és kereskedelmi egységekben végezzük. Az ellenőrzés alá vont
tételek kiválasztása jelenleg szakmai szempontok figyelembevételével történik, de folyamatosan
dolgozunk egy hatékony kockázat alapú ellenőrzési rendszer kidolgozásán. A rendszer
kialakításának első lépéseként a termékcsoporttal foglalkozó piaci szereplők számát és területi
elhelyezkedését már felmértük. A kereskedelmi és bérfőzdék területi elhelyezkedéséről és a
kereskedelmi főzdék által előállított mennyiségekről a szükséges adataink már megvannak. A
kereskedelemben kapható termék kockázati szintjének meghatározásához fontos, hogy ismerjük
a kiszerelt termék előállítási költségeit. Hatóságunk végzett és végez a különböző gyümölcsből
készült pálinkákra vonatkozó költségbecsléseket, melyek nagyban segítenek az ellenőrzésünk
alá vont tételek és előállító üzemek kiválasztásában. Üzemi ellenőrzéseink során, döntően kétféle
ellenőrzési típust különböztetünk meg. Vagy magát az üzemet, mint fizikai létesítményt
ellenőrizzük kiemelten kezelve az általa használt minőségbiztosítási rendszer hatékonyságát,
vagy egy véletlenszerűen kereskedelemből kiválasztott késztermék nyomon követését végezzük
el. Élelmiszerbiztonsági szempontból is kulcsfontosságú az egyes tételek nyomon
követhetősége, hiszen probléma esetén a hibás termék pontos beazonosítása segít abban, hogy
a forgalomból való kivonás csak a problémás terméket érintse. Utóbbi esetben az előállított
pálinkát az alapanyag beérkezésétől a palackos késztermék kereskedelmi megjelenéséig a
felügyelőnek nyomon kell tudni követnie, aminek elengedhetetlen feltétele, a gyártás technológiai
folyamatainak ismerete. Az előállítónak minden esetben igazolnia kell az üzembe érkező
alapanyagok magyarországi eredetét. A feldolgozott gyümölcsök vagy saját területekről
származnak, ilyenkor a betárolási dokumentumokat és a területtel arányos termésátlagok
életszerűségét tudja ellenőrizni a felügyelő, vagy vásárolt gyümölcsök esetében a kiállított
felvásárlási jegyek alapján, esetenként egy-egy véletlenszerűen kiválasztott felvásárlási jegy
valódiságának utóellenőrzésével történik a termékmérlegek felállítása. A jövedéki törvény szerinti
különböző gyümölcs alapanyagok feldolgozására vonatkozó kihozatali arányok segítenek
eldönteni, hogy a főzési naplóban igazolt pálinka mennyisége az adott gyümölcsfajtákból
hozamolt mennyiségnek elfogadható vagy sem. Földrajzi árujelzővel ellátott pálinka esetén az
előállítónak a termék előállításának megkezdését az elsőfokú hatóság részére (Megyei
Kormányhivatalok Élelmiszerlánc- biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai) be kell
jelentenie. Ezeknek az eredetvédett pálinkáknak az előállítását, kiszerelését az EU által
jóváhagyott termékleírások tartalmazzák, melyek
a http://elelmiszerlanc.kormany.hu/eredetvedelem weboldalon nyilvánosan minden érdeklődő
számára elérhetők. Az így készült pálinkák előállítására vonatkozó szigorúbb szabályozások
elősegítik a termék egyedi és egyben kiemelkedő érzékszervi tulajdonságainak kialakulását,
melynek védelme érdekében a termékleírásokban meghatározott termőterületi besorolásokat,
fajta összetételt, készítési módot és egyéb technológiai megkötéseket az előállító üzemnek
igazolnia kell. Sok termékleírás még a gyümölcs alapanyagának a beltartalmát és különböző
fizikai paraméterek megadását is meghatározza. Az előállítónál ezekben az esetekben a
laboratóriumi mérésekkel igazolt dokumentumok ellenőrzése is megtörténik. A gyakorlatban egy
kereskedelmi forgalomba kerülő pálinka, több különböző évjáratból származó gyümölcspárlat
házasításaival is készülhet, eredetvédett pálinkák esetén az egyes beházasított tételek
termékleírásnak való megfelelőségét a hatóság vizsgálja. A pálinkakészítés folyamatának
ellenőrzésével kapcsolatos anyagmérlegek felállításához nem csak az előállított késztermékek,
hanem a gyümölcsfeldolgozás során keletkezett melléktermékek és a technológiából adódó
veszteségek ellenőrzése is hozzátartozik. A jogszabályban meghatározott különleges
technológiai eljárásokra utaló megnevezések címkén történő feltüntetését (Kisüsti pálinka, Érlelt
pálinka, Ópálinka, Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka) az előállítónak az
ellenőrzéskor igazolnia kell. A késztermék előállítás utolsó lépésének tekintjük a pálinka
kiszerelését. A kereskedelmi forgalomba kerülő pálinka, fogyasztók tájékoztatására szolgáló
címkéjének tartalmaznia kell a jogszabályokban kötelező jelleggel előírt adatokat. A kiszerelés
nem szolgálhat a fogyasztók megtévesztésére, és nem tartalmazhat félrevezető vagy
ellentmondásos kifejezéseket, jelzéseket. A kiszerelésen feltüntetett tételszám, töltési dátum és a
sértetlen zárjegy megléte, probléma esetén elengedhetetlen feltétele a hibás tétel gyors
beazonosításnak és forgalomból történő kivonásának. A létesítmény ellenőrzés a gyakorlatban a
teljes üzem bejárásával kezdődik, majd ezt követően a felügyelő egy check-lista szerint rögzíti az
esetleges hiányosságokat, hiba esetén javaslatokat tehet, és határidőket szabhat a problémák
megszüntetésére. Az ellenőrzési témakörök az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető hiá
nyosságok kiszűrésére hívják fel az üzemek figyelmét, olyan témaköröket tartalmaznak, melyek
befolyásolhatják a biztonságos késztermék előállítását. Az épületek műszaki állapota, az üzem
ivóvíz ellátása, szennyvíz-elvezetése, a gépek- berendezések műszaki állapota és tisztán
tartása, a különböző fertőtlenítésekre, takarításokra vonatkozó útmutatások megléte, a
dolgozóktól megkövetelt személyi higiénia, egészségügyi alkalmassági vizsgálatok megléte, mind
hatással lehetnek a késztermékre. Az ellenőrző kérdések között szerepel még a humán erőforrás
képzettségére, színvonalára, oktatására, technológiára, folyamatokra, HACCPre, nyomon
követésre, jelölésre felhasznált csomagolóanyagokra, termékre, állati kártevők elleni
védekezésre, hulladék kezelésére és szállításokra vonatkozó kérdések is. A check-lista
témakörei közül kiemelten kezeljük az üzemek minőségbiztosítási rendszereit. Veszélyelemző
rendszerek esetén a kritikus pontok ellenőrzési dokumentumait minden esetben vizsgáljuk.
Felügyelőink esetenként az egy-egy veszélyességi pont felülbírálatát javasolhatják. Kereskedelmi
egységekben forgalmazottpálinkák ellenőrzése hatósági mintavételt jelent, ami vagy
véletlenszerűen, vagy felügyelőink által kockázatosnak tartott, vagy kiszerelésében jelölési
hibával forgalmazott gyanús termék esetén direkt mintavétellel történik. A felügyelő minden
esetben több példányos hatósági jegyzőkönyv felvételével igazolja mintavételét. A hivatalosan
kengyelszerűen zárt, felcímkézett és bélyegzővel ellátott minták analitikai, érzékszervi és
címkebírálat céljából Igazgatóságunk akkreditált laboratóriumába kerülnek vizsgálatra. Az
ellenőrzött fél részéről igényelt ellenmintákat a vizsgálatok elvégzéséig a kereskedelmi
egységeknek kell megőrizniük. A vett mintát a felügyelőnek, a laboratóriumba történő beszállítás
előtt, minden esetben rögzítenie kell a BAII szakrendszerében ahhoz, hogy a mintaátvételt
Igazgatóságunk fogadni tudja. A laboratóriumi vizsgálatok elvégzését követően a mérési
eredmények és a kiszerelésről készített fotók a szakrendszerben rögzítésre kerülnek, mely
segítségével a hibás termékről a mintavevő felügyelő azonnal értesül és a felelőssel szemben
eljárást kezdeményez.
4. Laboratóriumi vizsgálatok
A laboratórium független, önálló része az Igazgatóságnak, a hatósági borminősítéshez, borászati
és egyéb alkoholos termékek ellenőrzéséhez, valamint más hatósági feladatokhoz szükséges
laboratóriumi vizsgálatokat végez. A NÉBIH BAII Borászati Hatósági Laboratórium a Nemzeti
Akkreditáló Testületnél NAT-1-1673/2011 okiratszámon nyilvántartásba vett akkreditált státuszú
vizsgáló laboratórium, mely az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 számú szabványnak megfelelő
minőségirányítási rendszert üzemeltet. A laboratórium akkreditálásának műszaki területe a bor,
must, sűrített must pezsgő, habzóbor, gyöngyözőbor, egyéb borászati termékek, borpárlat,
boralkohol, törkölypárlat, brandy, semleges alkohol, gyümölcspárlat, köztes alkoholtermékek,
törköly, borseprő fizikai, kémiai és érzékszervi vizsgálatára terjed ki, melyeket rendszerint
borászatok (ügyfelek) megrendelésére különböző engedélyezési eljárásokhoz, illetve hatósági
ellenőrzés részeként végzünk. A vizsgálat jellege:
• érzékszervi: leíró érzékszervi bírálat, hibák azonosítása
• klasszikus analitikai: tömegmérés, gravimetria, titrimetria, desztilláció, vékonyréteg kromatográfi
a, refraktometria
• műszeres analitikai: fotometriás, kromatográfi ás (GC, HPLC, GCMS), potenciometriás titrálás,
atomabszorpciós, FTIR, NMR, IRMS
• palackállóság-vizsgálat: stabilitásvizsgálat. Módszergyűjteményünk több mint 160 eljárást
tartalmaz, melyek többségében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által
elfogadott szabvány módszerek, valamint európai uniós szabványok illetve magyar szabványok.
A laboratórium elkötelezett a magas szakmai színvonal, a megrendelők igényeinek való
megfelelés, a vizsgálatok kifogástalan minősége és a műszaki, valamint a minőségirányítási
rendszer folyamatos fejlesztése iránt. Mindezek érdekében folyamatosan követjük a magyar és
külföldi szakirodalmat, a vizsgálati előírások nemzeti és nemzetközi változásait, rendszeres és
eredményes résztvevői vagyunk hazai és több nemzetközi bor- és alkoholos italok
komponenseinek mérésére szervezett körvizsgálatnak. Az akkreditált személyzet képzettsége
megfelelő, több mint 60%- a rendelkezik felsőfokú (mérnök) végzettséggel. Eszközeinket,
mérőműszereinket szak szervizekkel rendszeresen ellenőriztetjük, kalibráltatjuk, karbantartatjuk.
Laboratóriumunk olyan beszállítókkal és szolgáltatókkal dolgozik együtt, akik már bizonyították
szállítmányaik minőségét, megbízhatóságát. Megrendelőink munkánkra vonatkozó véleményét
kikérjük, észrevételeit, javaslatait örömmel fogadjuk, kívánságukra megismertetjük őket
minőségirányítási rendszerünkkel. Igény szerint lehetőség van a vizsgálatok helyszínen történő
figyelemmel kísérésére, segítséget adunk a kívánt célt elérő vizsgálat kiválasztásához,  az
eredmények értelmezéséhez. Az esetleges reklamációkat minden esetben kivizsgáljuk, ennek
eredményéről ügyfeleinket minden esetben tájékoztatjuk, nem megfelelés esetén a
minőségpolitikánknak való megfelelés érdekében intézkedünk.
4.1. Pálinkák alkoholeredetének vizsgálata
Az Igazgatóságunk laboratóriumában működő izotóp-laboratórium részlegén lehetőségünk van a
pálinkatermékek alkoholeredetének kompetens meghatározására. A SNIF-NMR (Site Specifi c
Natural Isotopic Fractionation Nuclear Magnetic Resonance) módszerrel mért deutérium-hidrogén
izotóp- arány és az IR-MS (Isotope-Ratio Mass Spectrometry) technikával vizsgált termékek 13C-
12C izotóparányának mérési eredményeiből meghatározható a nem engedélyezett idegen
cukorhozzáadás mértéke. Laboratóriumunkban 2001. évtől működő NMR és a 2009 óta működő
IR-MS készülékek segítségével több ízben sikerült a termékek nem engedélyezett alkohol-
eredetét és annak mértékét megállapítani.
5. Élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módja és mértéke
Az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának .ódjáról és mértékéről
szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján, a hatóság élelmiszer-
ellenőrzési bírságot vagy élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabhat ki, amennyiben a termék
nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A bírság összegének megállapítása függ az
eljárás alá vont személy előző évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves
beszámoló szerinti nettó árbevételétől, illetve súlyosbító tényező fennállása esetén, a
jogszabályban meghatározott alkalmazható szorzó számoktól. A hatóság figyelembe veszi
továbbá a vizsgálat alá vont tétel értékét (értékesítési árát) és a tétel nagyságát.