Varrócérna fajták felépítése és használata

A cérnát elsősorban anyagok összeerősítésére használjuk, de ezen túl díszítő funkciót is betölthet. A
cérna több (általában 2 vagy 3) fonal összesodrásával keletkezik. Ennek lényege egyrészt a szakító
szilárdság növelése, másrészt az egyes fonalak egyenetlenségeinek korrigálása. A szakadási hossz
mutatója pontosan azt fejezi ki, hogy mi az a hossz, aminél saját súlya alatt elszakad a cérna.

Másik két jellemzője a direkt és az indirekt cérnafinomság. Előbbi egységnyi hosszúságú cérna
súlyára, utóbbi pedig az adott cérnasúlyhoz tartozó szálhosszúságot jelöli. Régebben mind a
finomságot, mind azt, hogy hány szálból sodort, feltüntették az orsón, mára ez kikopott, ezért
érdemes az eladó segítségét kérni, ha egy konkrét cérna fajtát keresel.

A varrógépekhez egyébként általában a varrócérna fajták 100/2-es jelölésű változata szükséges. Ezen
tulajdonságokon túl a cérna fajták nyújthatóságát érdemes megemlíteni, melyet szintén egy szám
jelöl.

Milyen varrócérna fajták vannak?

A cérna fajták legáltalánosabb típusa a varrócérna, mely kimondottan az összeerősítést szolgálja.
Létezik még férccérna az ideiglenes rögzítésre a varrás során, gombfelvarró és gomblyukvarró cérna –
melyek fő jellemzője, hogy erősebbek az egyszerű varrócérnánál – elasztikus cérna a gumírozásra,
láthatatlan, damilszerű cérna, és díszítő cérna, mely gyakran fényes szálat is tartalmaz. A színeket
említve általános tanácsként elmondható, hogy mindig a textil színének megfelelőt kell választani,
érdemes azonban fehér és fekete színűből egy nagyobb spulnival beszerezni, hiszen valószínűleg
ezeket fogod a legtöbbet használni.
Mire figyelj a varrócérna fajták megválasztásánál?
A varrócérna fajták kiválasztásánál a szín figyelembe vételén túl is alapszabály, hogy mindig a
textilhez válassz cérnát. A vékonyabb, szintetikus kelméhez például a vékonyabb cérna fajták
közül válassz, míg például pamut anyaghoz nyugodtan használhatsz pamut cérnát. A
színeknél fontos figyelni arra, hogy mind az alsó, mind a felső szál passzoljon, és ugyanez
igaz az erősségre: alsó és felső szálnak lehetőleg egyforma cérna fajtákat használj. Végül
pedig a varrócérna árán sem érdemes spórolni, hiszen a szép és igényes végeredmény záloga
a jó minőségű alapanyag.

Tűméretek
Fontos, hogy egyeztesd a varrógéptűd vastagságát az anyagod vastagságával. Értelemszerűen, minél
vastagabb a kelme, annál vastagabb tűvel célszerű varrni, ellenkező esetben vagy szétroncsolja a tű a
textil szálakat, vagy beletörik az anyagba.
A varrógéptűket az alábbi számozás szerint különböztetjük meg, ezek:
 60 -as géptű
 70 -es géptű
 80 -as géptű
 90 -es géptű
 100 -as géptű
Minél vastagabb kelmét varrsz, annál vastagabb tűt érdemes használni. A 60-as a legvékonyabb
(muszlin, géz, selyem stb. kelmékhez), míg a 90-es, 100-as és a 110-es pl. vastagabb szövet, vászon
anyagokhoz, nadrágokfelhajtásához alkalmazható.
Ezeket a tűket lehet készletben is kapni, amely több méretet tartalmaz, de lehet külön, egyesével is
vásárolni rövidáru boltban, szakboltokban. A méretet jelölő számot belevésik a tű vastagabb felső
részébe.
A VARRÁS ALAPJAI
Nem mindegy tehát, hogy milyen anyagot milyen vastagságú tűvel varrsz. Ha pl. azt tapasztalod, hogy
a varrógéped folyton összehúzza a varrógép talpa alatt a kelmét, akkor könnyen lehet, hogy túl
vastag tűt használsz.

A leggyakoribb varrástípusok és varrástechnológiai eljárások.  Jelmagyarázat: háromszög jelöli az

anyag színoldalát, kék nyíl az aktuális varrásvonalat, zöld nyíl a tisztázást.  
 
Összevarrás: a szabásvonalak mentén használjuk. Az anyagot színt színnel szembefordítva varrjuk, a
varrásszélesség min. 1 cm legyen.

Összevarrás
Összevarrás és tisztázás: szabásvonalak mentén használjuk. A tisztázást cikkcakköltéssel vagy
interlock géppel végezzük.

Összevarrás és tisztázás
Tűzés: varrásvonal mentén, ill. attól nem messze végigvarrjuk az anyagot. Több fajtája ismeretes:
Áttűzés: összevarrás és tisztázás után a varrásráhagyást az egyik oldalra vasaljuk, és letűzzük. Duplán
is tűzhetünk. Nadrág oldalvarrásánál és farvarrásnál használjuk.

Áttűzés
Rátűzés: akkor használjuk, mikor egy kisebb alkatrészt egy nagyobbra varrunk rá. Foltzsebeknél
tisztázzuk el az anyagszéleket:

Rátűzés
 
Dísztőpántoknál ez nem szükséges, mivel mindkét oldalon letűzzük a pántot:

Rátűzés - díszítőpántok
Széttűzés: szabásvonalak mentén használhatjuk. Tisztázzuk el az anyagszéleket, utána varrjuk össze a
két anyagdarabot, majd a két varrásráhagyást vasaljuk szét, és tűzzük le.

Széttűzés
Szegés: az első típusnál az anyagot duplán visszahajtjuk a fonákja felé, levasaljuk, majd letűzzük. A
második típusnál eltisztázzuk az anyag szélét, és csak egyszer hajtjuk vissza. A tisztázás belső felén
varrjuk végig. Anyagkímélő megoldás. Íves felhajtásoknál ezt kell használni, mert kevésbé ráncosodik
az anyag.

Szegés
Varrástechnológiai eljárások
Stircelés: Tisztázzuk el az anyagszéleket (1). Varrjuk össze a két anyagot, színt színnel szembe fordítva
(2). Vasaljuk szét a varrásráhagyásokat, majd fordítsuk ki a két anyagot, úgy, hogy a színoldalak kívül
legyenek, a varrásráhagyás pedig belül. Úgy hajtsuk, hogy varrásvonal arra a részre essen, ami nem
fog látszani. Széthajtás után tűzzük le (3).

Stircelés
Behúzás varrógéppel: varrjunk végig 4-es (vékonyabb anyagoknál 3-as) öltéshosszal kétszer egymás
mellett. A második varrás legyen pontosan párhuzamos az elsővel, ehhez célszerű a varrótalpat az
első varrás vonalán vezetni, a két varrás így kb. 0,7 cm távolságra lesz egymástól. Utána az anyag
fonákjáról húzzuk be a kívánt bőségre az alsó cérnaszálakat. Keresztben betűzött gombostűre
tekerjük fel a cérna végét, így rögzíthetjük a behúzás méretét.