Előzetes az azsúrozáshoz

Azsúr - hosszanti csíkokban áttört kelme, elnevezése a francia "à jouré" szóból ered - jelentése:
áttört, átlyuggatott.

Kellékek:

 Azsúrozással szálszámolásra alkalmas anyagot díszítünk: ha a textil hosszanti és

keresztszálai egyenletesek, egyenes szövésűek és könnyen kihúzhatók. Ilyenek a nehezebb
pamut- és lenvásznak. Más hímzéssel is díszített munkához lágyabb anyagot választhatunk
- pamut vagy kevert szálú kelmét.

 Hagyományosan az alapanyaggal azonos vastagságú fonalat használnak. Ma a

dekoratívabb díszítés érdekében a szövött szálnál kissé vastagabb, sőt eltérő színű fonalat
is használhatunk. De ekkor a hibák is kiugróak lesznek! Túl vastag fonalnál nem fekszenek
ki a szálak egymás mellé, a hímző öltés kidomborodhat.

 A hímzőtűnek is igazodnia kell a fonal vastagságához. Általában tompa vagy lekerekített

hegyű tűt használunk, kivéve a szálak végének a szövetbe történő eldolgozásánál, ld*.

 Nagyon éles és hegyes kézimunkaolló szükséges a szálak elvágásához.

 A hímzőkeret használatához érdemes hozzászokni: egyenletesebb lesz a munkánk,és

kényelmesebb is.

 Ha nem szegtük be előzetesen a munkát, a széleit a foszlás elkerülésére rögzíteni kell, pl.
varrógéppel, cikcakköltéssel vagy kézi férceléssel.

 A munkadarab középpontját méréssel kijelöljük, férceléssel megjelöljük a minta pontos

tervezése érdekében. Ezután beosztjuk az azsúr sormintáját.

Szálhúzás
 Jelöljük meg elütő színű férccel az azsúrozásra szánt terület határait.

 Ha az azsúr nem fut végig a textil széléig, számoljunk rá 1-2 cm-t a kihúzott szál
eldolgozására*. A jelölés kezdetétől ezzel az 1-2 cm-rel vegyük tűre a tervezett azsúr első
hosszanti szálát, vágjuk át a tű felett, majd fejtsük ki néhány centiméter hosszan.

 A szálhúzás másik végén megismételjük ugyanezt, majd az elvágott szálat végig óvatosan
kihúzzuk.

 Ezután tűre vesszük az azsúrozásra váró összes szálat és átvágjuk, majd egyenként,
óvatosan mindegyiket kihúzzuk.

 *Végül az eldolgozásra váró szálak végét a munka visszájára simítjuk és hegyes tűvel
beszőjük az alapanyag szálai közé.

 Különösen két merőleges azsúr sarkos találkozásánál fontos ez a gondos eldolgozás!

*Hímzőöltéssel is eldolgozhatjuk a szálkihúzást feslésre kevésbé hajlamos kelméken: hurok- vagy
laposöltéssel.

Az azsúrozás maga

Egyszerű, sima v. létra azsúr

Az azsúrozás díszítő jellege abban áll, hogy az egyirányú szálak kihúzásával felfedjük a keresztirányú
szálakat, amiket hurkolással különböző módon „kötegelünk”. A szálak csoportosításából alakul ki a
minta.

Azsúrozásnál alapszabály, hogy

az anyag visszáján dolgozunk,

balról jobbra haladunk,
az alapkelmébe alul mindig ugyanazon szál alá öltünk, hogy egyenletes azsúrt kapjunk,
 és csomót sose kötünk a fonalra: kezdésnél jobbról balra bevezetjük a szál végét az azsúr
szélébe, így a leöltésekkel egyúttal el is dolgozzuk.

 2-3 szál mélységbe leöltünk a sor elején, a mintának megfelelő számú szálat hátul jobbról
balra átfogva a tűvel csoportot képezünk, amit a fonallal áthurkolunk, majd a szálcsoport
után jobbra leöltve rögzítjük a hurkokkal a szálköteget. Így folytatjuk a sort balról jobbra.

Ha az egyik oldal elkészült, a szálhúzás végén sűrű öltésekkel elvarrjuk a visszahajtott szabad szálakat
- szem előtt tartva, hogy a visszáján dolgozunk. Dekorációs színes szál esetén érdemes nemcsak
átkukucskálni, hanem akár meg is fordítani a munkát. Amint átérünk, az azsúr szemközti oldalán
ugyanannak a szálcsoportnak a körülfogásával és lehurkolásával képezzük a kötegeket. Így létraszerű
mintázat alakul ki.
A sor végén szintén elvarrjuk a kifejtett szálvégeket, majd levágjuk őket, és visszafordítva a kelmét
gyönyörködünk a munkánkban!.

Cikcakk v. váltó azsúr

Páros számú szálköteget képezünk az alap azsúrral az egyik oldalon, majd a szálhúzás szemközti
oldalán nem ugyanazt a szálcsoportot hurkoljuk át, hanem két szomszédos szálcsoport egyik és másik
felét rögzítjük a hurokkal. Így zegzugos mintát kapunk.

Szívmintás azsúr

Az azsúrozott szálak csoportosításával tetszetős változatokat érhetünk el:

A következő mintákat hímzőszál bevezetésével alakíthatjuk ki.

Átfordított v. kereszt azsúr

Szélesen azsúrozott, vékony szálkötegekkel kialakított sima azsúrt díszítünk tovább.

  Az azsúr közepén úgy vezetjük végig a fonalat, hogy azzal a szálcsoportokat kettesével
átfordítjuk. Mindig a 2. köteg mögé öltünk jobbról balra, az előző köteget pedig balról jobbra
fogjuk át a tűvel. A fonal megfeszítésével ívet alkotva átfordulnak a szálcsoportok.

 Az alap létra azsúr egyes szálkötegeit kettéosztva is átfordíthatjuk, azaz a következő szálköteg
első fele kerül az előző szálköteg második fele mögé, a jobb oldalra. Így a szálak jobban fedik
egymást, és a kapott sűrűbb rajzolatú minta képe még mutatósabb.

 Az átfordítás miatt számítsunk arra, hogy az azsúr csík keskenyebb lesz.

Középen összefogott v. háromlábas azsúr

Egészen széles azsúr csík közepébe vezetünk hímzőszálat – akár hangsúlyosabb színűt vagy
vastagabbat.
  A kezdő szálat az 1. szálköteg mögött visszük fel középmagasságba, ott az első 3 köteget
hátulról átfogjuk, a szálat előre hozva meghurkoljuk, majd felülről beleszúrva a hurokba
megszorítjuk a szálakat annyira, hogy a középső szálunk enyhén feszes legyen.

 Most már egyenesen középen haladunk tovább a következő 3 pálcához, melyeket ugyanígy
fogunk össze.

 A középső hímzőszál egyenletesen haladjon végig – a sor végén az utolsó csomót követően
levezetjük a szálat az azsúr szélébe és ott elvarrjuk.

Pókos azsúr

A háromlábas azsúrt tovább cicomázhatjuk: az ábra önmagáért beszél...

Szarkalábas azsúr

Még szélesebb azsúr csíkból készíthetjük - ekkor a sima azsúrt keskeny pálcákkal képezzük.

 A fonalat a csík szélétől az első pálca mögött a csík magasságának harmadáig visszük, és ott
összehurkoljuk a két első pálcácskát. Most a 2. pálcán hajtjuk át a fonalat, majd a csík felső
harmadában összehurkoljuk a 2-3. pálcát.
  Tovább haladva lefelé hajtjuk át a szálat a 3. pálcán, és az alsó harmadban hozzáhurkoljuk a
4. pálcácskához. Így alul-felül felváltva 2-2 lábacskát képezünk – egy bonyolultabb zegzugos
mintát kapunk.

További 'cifrázások':

Még szélesebb sima azsúrt a közepén zegzugosabban vezetett szállal négylábas

szarkalábbá alakíthatunk:

Az azsúrozás szálcsoportjait díszíthetjük hímző fonallal való besodrással v. behurkolással is.

Sarokkiképzés, szegély, szegés, rojt

Azsúr sarok pókozása

Ha az azsúr sorok keresztezik egymást, és üres ablakocska képződik, így járunk el: A szálvégeket
visszahajtjuk mindkét irányban, és egyenként gondosan elvarrjuk apró öltésekkel, általában két szál
mélységben.
A szálvégek rögzítése után folytatjuk a külső oldalon az azsúrozást, és a következő sarkokat is
ugyanígy képezzük ki. Körbe haladva a kerület mentén rátérhetünk a belső oldal hímzésére.

Szélesebb azsúr készítésénél - nem csak esztétikai célból - érdemes a tágas ablakocskákat a
sarkokban átlósan megerősíteni. Ez a pókozás.

 Amikor az első sarok szálvégei rögzítésének a végére érünk és levágjuk a felesleges szálakat,
visszaöltünk a kezdőpontba, és három szálas átlót képezünk. Ezt a fonallal szorosan
besodorjuk, majd elkezdjük a külső azsúrozást. Minden sarkot így megerősítünk egy-egy
besodort átlóval.

 A belső oldalon a sarkoknál kereszt irányú szállal kiöltünk a külső sarokba, itt is 3 keresztező
szálat feszítünk, és kintről befelé haladva besodorjuk az átlókat. Középen, a szálak
kereszteződésénél egy feszes hurokkal összeöltjük a póklábakat. Az átló belső felének
besodrása után tovább folytatjuk az azsúrozást. Így haladunk körbe.

Szegély eldolgozása egyszerű azsúrral

Az anyag szélét szálhúzással előkészítjük az azsúrozáshoz a duplán számított megfelelő szélességű

szegély felett, majd a visszahajtást érdemes le is fércelnünk közvetlenül a szálkihúzás alatt. Az
azsúrozás a hátoldalon, balról jobbra halad.
A szegély belsejébe bevezetjük a hímzőcérna végét, felöltünk 2 szál mélységben, majd jobbról balra
átfogjuk az azsúrozásra szánt számú szálat, és a rögzítő öltést csak a dupla, visszahajtott
anyagrészbe öltjük. Így a munka színén a rögzítő öltés nem jelenik meg - csak az azsúr-szálakat
áthurkoló vízszintes öltés.

Egyoldalú azsúr - rojtos szegély

Ha a szegélyt körbe kirojtozzuk, érdemes egyoldalú azsúrral rögzíteni a rojtozás előtti szélső szálat,
mert így tetszetős és tartós szegélyt kapunk. Panamán 10, finom kanavászon kb. 15 szálat szánjunk a
rojtra: ott húzzunk ki körben egy szálat.

Körülszegés - rojtozás

Ha rojtos szélt tervezünk a munkánkra, körülszegéssel nemcsak szépen ki lehet alakítani a rojt
kötegeit, hanem szélesen és feszesen rögzíthetjük a rojt szálait, és a megerősített szegély tartósabb
lesz.
A szegést több sávban is végezhetjük: e sávok kialakításához 1-1 szálat húzzunk ki a tervezett
szélességű rojt feletti részből. Maga a rojt 3-6 cm széles a kelme vastagságától függően. Az öltéseket
az ábra szerint végezzük.

 Több soros szegélyezéssel a rojt kezdetétől a kelme közepe felé haladva hímezünk.

 Jobbról balra haladunk a munkával.

 Az azsúrral ellentétben a munka színén dolgozunk.

 Mindig páros számú szálat fogunk össze a tűvel. A következő sávban ugyanis a szálkötegeket
eltolva képezzük.

 Így minden második sávban kerülnek egymás fölé a kötegek.

 A kihúzott szálak mentén a szálakat vízszintes öltésekkel kétszer áthurkoljuk,

 majd a felül meghagyott szálak baloldali felét hátul összefogjuk a fonallal ferdén, felülről
lefelé.

 A második ferde felöltéssel pedig vízszintesen átfogjuk a következő szálköteg feletti felső
szálak jobboldali felét is.

 A következő vízszintes öltést követően lefelé öltünk az alsó szálhúzásba.

 A munka színén minden öltés dupla - a vízszintes és ferde is,

 de a visszáján csak a vízszintes öltések duplák.

 A kívánt szélességű szegély kihímzése után húzhatjuk ki a szálakat a rojtozáshoz.

 A rojt szélessége 3-6 cm a kelme vastagságától függően.

Olasz azsúr

Találtam egy hasonló öltésváltozatot: olasz azsúrnak titulálják... Tetszetős mintát ad, és szerintem
rojtozásra ez is alkalmas lehet... Érdemes lesz kipróbálni!