1.

Felelősség az épületkárokért

2. Felelősség
az állatok
károkozásáért
 FELELŐSSÉG AZ ÉPÜLETKÁROKÉRT
- a speciális felelősségi alakzatok egyike

- régi Ptk. 352.-353.§: az épületről lehulló tárgy által okozott kár

- új Ptk. LXXIII. fejezet:

6:560.§: az épület tulajdonosának felelőssége
6:561.§: felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével
okozott kárért
 4 ESETKÖR
6:560.§: az épület tulajdonosának felelőssége
I. (1): Épület egyes részeinek lehullásával
vagy az épület hiányosságai révén > másnak okozott kárért:
az épület tulajdonosa felelős
Kivétel: ha bizonyítja:
- az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem
sértették meg, és
- az építkezés vagy karbantartás során: a károk megelőzése
érdekében nem járt el felróhatóan
II. (2):
az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való
felelősségre :
 az (1) bekezdésben foglalt szabályt kell alkalmazni
 de: eltérés: akinek érdekében a tárgyat elhelyezték > az
épület tulajdonosával egyetemleges felelősség terheli

(3):
ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát,
hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse
 VÁLTOZÁS A RÉGI PTK.
RENDELKEZÉSÉHEZ KÉPEST

 az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért

való felelősségnél:
egyetemleges felelősség kimondása (korábban: csak az
érdekelt tartozott felelősséggel)
6:561.§: felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy
kiöntésével okozott kárért
III. (1): lakásból vagy más helyiségből: a károsulttal szemben:
 a lakás vagy helyiség bérlője
 egyéb jogcímen használója felelős
(2): kezesként felel a bérlő vagy használó:
 ha megnevezi a károkozót.
Mentesül: ha bizonyítja: a károkozó jogosulatlanul
tartózkodott a helyiségben.
IV. (3): az épület közös használatra szolgáló helyiségeiből: a
károsulttal szemben:
-az épület tulajdonosa felelős.
Kezes: ha megnevezi a károkozót

(4): ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a

jogát, hogy a kárért egyébként felelős személytől a kár
megtérítését követelhesse.
 VISZONYA A RÉGI PTK.
RENDELKEZÉSEIHEZ

- tartalmilag azonos az új Ptk. szabályozása

Telepített felelősség:

 nagyrészt: a tulajdonos felelőssége > lehetőséget adva arra:

a tényleges károkozótól megtérítést követelhessen

 a Ptk. azok felelősségét írja elő, akiknek érdekkörébe

tartozik, hogy megtegyék azokat a szükséges
intézkedéseket, amivel a károk megelőzhetők, elháríthatók
(legkönnyebben elérhető személy)
 6:560.§

Épületkár fogalma:
 Ptk. nem határozza meg
Értelmező rendelkezések: Ptk. 8:1.§ (6):
az épületekre vonatkozó rendelkezéseket kiterjesztően kell
értelmezni és azokat más építményekre is megfelelően
alkalmazni kell
 ÉPÜLET FOGALMA
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. tv. (Étv.):
Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény >
amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy
ezek együttesét zárja körül
> meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő
tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás
céljából
Építmény:
az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az
építési helyszínre szállított
(rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi
fokára és kiterjedésére tekintet nélkül)
minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a
terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti
légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre
(az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma)
Műtárgy: Étv.:
mindazon építmény:
 ami nem minősül épületnek
 épület funkciót jellemzően nem tartalmaz
Pl.: út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki
létesítményei, gáz, folyadék, ömlesztett anyag tárolására
szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások
 BÍRÓI GYAKORLAT – ÉPÜLET,
ÉPÍTMÉNY
 lakóház
 garázs: Pfv.III.21.038/2007/5.
 gazdasági épület
 üzlet, iroda
 pince
 templom
 sportpálya
 kerti terasz: Kfv.IV.39.369/2007.
 BÍRÓI GYAKORLAT - ÉPÜLETRÉSZ

Lábady: minden olyan tárgy, amelyet az építménnyel tartósan

vagy más módon egyesítettek
 cserép, vakolat, szobor, árnyékoló, erkély, párkány, födém,
mennyezet, lépcsősor, tűzfal, kémény, gipsz díszítőelem
 de: nem: az épülettel nem egyesített dekoráció, épületre
ráhelyezett tárgy
 ÉPÜLET HIÁNYOSSÁGA
az épület alkotórészeinek, tartozékainak az alkalmazásuk által
elérni kívánt célra való alkalmatlansága, rendellenessége
 hiányzó lépcső
 hiányzó vagy elkorhadt korlát
 meglazult cserép
 lógó ereszcsatorna
 ÉPÜLETKÁR SZABÁLYAINAK
ALKALMAZÁSA
 az épület nyugalmi helyzetében lehetséges

 ha építési munkák alatt és azzal okozati összefüggésben

következik be a kár (leszakad a tető, útkezelő rosszul
helyezi el a terelőelemeket) > nem az épületkár, hanem:
veszélyes üzemi felelősség szabályai
 AZ ÉPÜLETKÁR FELELŐSE:
A TULAJDONOS
- a károsult fokozott védelme, nehéz kideríteni a károsodás okát,
károkozó személyét
- a tulajdonos személye viszonyleg könnyen megállapítható
- a reparáció elvének érvényesülése
-társadalmi elvárás: a tulajdonos helyzetéből következően fokozott
vele szemben
- DE: a károsult érvényesítheti igényét közvetlenül a károkozóval
szemben is > egyetemlegesen is felelhetnek a tulajdonossal
 állami tulajdon: kezelő felelőssége

 haszonélvező felelőssége? > a tulajdonos a károsulttal

szemben nem védekezhet azzal, hogy a haszonélvezőnek
értesítenie kell a szükséges munkálatokról a tulajdonost,
illetve a haszonélvező feladatkörébe tartozó munkálatokról
van szó > vitájuk külön perre tartozik. Oka: a károsult
igényérvényesítésének megkönnyítése
 bérlő károsodása: szerződésszegéssel okozott kártérítés
szabályai – non cumul
 TÁRSASHÁZ
a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv.
1.§ (2): az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát
(állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész,
épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha
az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló
helyiségen belül van
3.§ (3): a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a
tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési
szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az
egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.
- ha a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, berendezés,
vagyontárgy hiányossága, hibája okozza a kárt > a társasház felelőssége?
Ttv. 3. § (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban:
közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös
tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös
tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A
perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti
meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése
harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
- ha a külön tulajdonban levő lakásban bekövetkezett csőtörés vagy tűz
okoz kárt > 3. személynek vagy más tulajdonosnak > az épületkárokért
való felelősség szabályai irányadók
 MENTESÜLÉS
szigorúbb felelősségi forma, mint általában a tulajdonos polgári jogi
felelőssége
 mentesüléshez: 2 konjunktív feltétel (tulajdonosnak kell bizonyítania):
1. építkezés, karbantartás során nem járt el felróhatóan a károk
megelőzése érdekében:
> tehát: úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható
[1:4.§ (1)]
- nem hivatkozhat arra: megbízása alapján más kezeli, üzemelteti az
épületet
2. az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat senki
nem sértette meg (nemcsak a tulajdonos vagy akiért felelős)
 előző tulajdonos, kivitelező (Pfv.III.21.853/2012/5.), korábbi
karbantartó sem
Építkezésre, karbantartásra vonatkozó szabályok:
 jsz-ok, szabványok
 a technika adott állása szerinti mérnöki és egyéb szakmai
szabályok
Nemcsak az épület külső hiányosságai, hanem a rejtett hibák
miatti károkra is alkalmazandó.
 6:560.§ (2)
ÉPÜLETEN ELHELYEZETT TÁRGYAK
LEESÉSÉVEL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ
FELELŐSSÉG
- korábban: kifüggesztett, új Ptk.: épületen elhelyezett tárgyak
- tárgyi hatálya: az épülettel alkotórészi kapcsolatban nem álló, az épületre
felerősített tárgyak (technika lényegtelen):
cégtábla, fényreklám, zászló, világítótest, dekoráció
 tulajdonos és az érdekelt egyetemleges felelőssége > oka: károsult védelme
(érdekelt megszűnt, elhagyta az épületet, nem ismert, nincs érdekelt)
 tipikusan a tulajdonos helyezi el a tárgyat pl. zászlót > tehet az ellen, hogy
ne essen le az épületről > preventív funkció is érvényesül
 6:560.§ (3):
REGRESSZ IGÉNY

a kárért helytállni kötelezett személy: jogosult megtérítési

igénnyel fordulni a tényleges károkozóval szemben
> követelheti, hogy a károsultnak kifizetett kártérítést térítse
meg részére (pl. kivitelező)
 6:651.§:
FELELŐSSÉG LAKÁSBÓL VAGY MÁS
HELYISÉGBŐL KIDOBOTT , KIEJTETT, KIÖNTÖTT
TÁRGYAK ÁLTAL OKOZOTT KÁR

 károsult védelme
 bérlő, használó: döntési helyzetben: ki juthat be
 kezesként felel > ha megnevezi a károkozót
 de: ha a tényleges károkozó jogosulatlanul tartózkodott a
lakásban, helyiségben > mentesül
 LAKÁS FOGALMA
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre
vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (Lt.)
91/A.§ 1. pont:
az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely
 a helyiségei
 közművesítettsége
 melegvíz-ellátása és
 fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba sorolható
(összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli)
 MÁS HELYISÉG

12. pont: nem lakás céljára szolgáló helyiség:

amely kizárólag ipari, mg-i, vízgazdálkodási, kereskedelmi,
tárolási, szolgáltatási igazgatási, honvédelmi, rendészeti,
művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és
más gazdasági célra szolgál
Ez a fogalom meghatározás: támpont lehet, de: nem a
polgári jogi felelősség szempontjából rögzítette a
jogalkotó
 bírói gyakorlatnak kell kidolgoznia
 más helyiség: iroda, üzlet, raktár
 A FELELŐSSÉG ALANYA
1. bérlő
2. használó – bármilyen jogcímen > szívességi lakáshasználó,
tulajdonos, haszonélvező
Havasi: annak van jelentősége, hogy „kinek a rendelkezése alatt
állt a helyiség” > ez nem a Ptk. tulajdonosi részjogosítványt jelenti
- többen használják > egyetemleges felelősség, kivéve: ha teljesen
elkülönül a használat – bizonyítás kérdése
- nem lakáshasználó: akinek ideiglenesen, rövid időre (1-2
éjszaka) engedik át > vendég > károsult védelme, nehéz kideríteni
a személyét
 MENTESÜLÉS
 ha bizonyítja: a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a
helyiségben > betörő, magánlaksértő
 felróhatóság hiánya > nem mentesül
 kezesi felelősség: ha a tényleges károkozót megnevezi
(azonosíthatóvá teszi) a bérlő, használó > postás, költöztető,
vendég, vevő, ügyfél, pizzafutár
 de: alkalmazottért: bérlő, használó felel
 kezes és károkozó együttes perlése > eltérés hiányában:
sortartó kezesség szabályai
 AZ ÉPÜLET KÖZÖS HASZNÁLATRA
SZOLGÁLÓ HELYISÉGEI
 közös udvar, kert
 padlás, pince, kerékpártároló
 folyosó, lépcsőház, szemétledobó
 a felelősség alanya: a tulajdonos > oka: a kizárólagos használó
személye nem állapítható meg egyértelműen
 kezes: akkor is, ha a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a
helyiségben
 regressz igény
 FELELŐSSÉG AZ ÁLLATOK
KÁROKOZÁSÁÉRT
Régi Ptk. 351.§ (1): aki állatot tart > az általános szabályok
szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz
(2): vadállat tartója úgy felel > mint az, aki fokozott veszéllyel
járó tevékenységet folytat
Új Ptk. 6:562.§ (1): aki állatot tart > az állat által másnak
okozott kárért felel, kivéve: ha bizonyítja, hogy az állat
tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli
(2): Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség
szabályai szerint felel.
 ELTÉRÉS A SZABÁLYOZÁSBAN
 tartalmilag azonos szabályozás
 vadállat helyett: veszélyes állat fogalma – nem az érdemi
változtatás céljával
 új szabály: vadászható állat által okozott kár megtérítéséért
fennálló, fokozott felelősség
 6:563.§:
A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT
KÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG
(1): A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a
vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén
a károkozás történt.
Ha nem vadászterületen történt > akinek a vadászterületéről a vad
kiváltott.
(2): A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól > ha bizonyítja:
a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
(3): A kártérítési követelés: 3 év alatt évül el.
 a szabályozás nem a veszélyes üzemi
felelősségre utal vissza
 új kimentési szabály: ellenőrzési körön kívül
eső elháríthatatlan ok (nem működési körön,
tevékenységi körön kívül eső ok)
 1. ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT
FENNÁLLÓ ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉG
Tárgyi hatály:
nem veszélyes és nem vadászható olyan állat által
okozott kár, aminek van tartója:
 háziállat, haszonállat, kedvtelésből tartott állat, segítő
kutya (vakvezető, terápiás)
 rendőrség szolgálati kutyája: közigazgatási jogkörben
okozott kár, kivéve: ha nincs köze a szolgálati
viszonyhoz > állattartó felelőssége
Károkozás esetei:
 kutyatámadás
 elszabadult ló stb.
 beteg állat által okozott fertőzés
 haszonállatok károkozása más földjén
 állatok által okozott baleset
 A FELELŐSSÉG ALANYA
 az állattartó
Kiindulópont:
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII.tv.
3.§ 1. pont: állattartó:
az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az
állatállományt gondozza, felügyeli
DE: ez közjogi jsz., a bíróság esetről-esetre dönti el, ki minősül
állattartónak (Pfv.III.21.666/2012/5.)
 BÍRÓI GYAKORLAT
állattartó:
 aki saját érdekében gondozza (haszonélvező, haszonbérlő, haszonkölcsönbe
vevő)
 aki az állatot szívességből tartja, gondozza, sétáltatja (tulajdonos
távollétében)
 aki ellenérték fejében vagy anélkül megőrzi, kezeli: kutyaiskola,
kutyakozmetika, állatmenhely, állatpanzió, állatklinika – Havasi: ha
megbízást kapott > a megbízott károkozásáért való felelősséget kell
alkalmazni
 aki a kóborállatot befogadja – akár ideiglenesen
 aki az állat erejét felhasználja (lovasfogat) vagy szerepelteti (cirkusz)
 aki az állatot jogellenesen tartja magánál
 ha a kutya tulajdonosa vétőképtelen > vétőképtelen gondozója felel
 ha megszökik az állat a felügyelet alól > állattartói minőség nem
szűnik meg
 több állattartó: egyetemleges felelősség:
 több családtag tulajdona, többen gondozzák
 az állatot valaki más őrzi, gondozza ideiglenes jelleggel > mindkét
állattartó: az adott helyzetben általában elvárhatótól eltérő mg-a is
közrehatott (elhanyagolás, oltás elmulasztása-felügyelet
elmulasztása)
 több állat okoz kárt pl. haszonállatokban
 Pfv.III.21.666/2012/5.: ingatlan tulajdonosa, tanyán lakó
haszonélvező: mindkettő felelős a be nem oltott kutya elszabadulása
során okozott kárért
 MENTESÜLÉS A FELELŐSSÉG ALÓL
 ha bizonyítja: az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem
terheli
 nemcsak a jsz-i rendelkezések betartását jelenti
A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló
41/2010.(II.26.) Kormányrendelet > 17.§: belterület közterületén
ebet csak pórázon lehet vezetni! (kivéve: a futtatásra kijelölt terület)
> csak olyan személy, aki képes az irányítására, féken tartására >
sem embert, sem állatot ne veszélyeztessen > ehhez szájkosarat
használni akkor kell, ha jsz. írja elő vagy az egyed agresszív mg-
ának ismerete esetén
 kimentés vizsgálatánál szempont: az adott személyt
pontosan milyen kötelezettségek terhelték:
pl. kutyapanzió nem tudott arról, hogy a tulajdonos nem
oltatta be a kutyáját, és a megfertőzte a többi állatot
> állattartóként: a tulajdonos felel, panzió nem – de: panzió
felelőssége a többi kutyatulajdonossal kötött szerződés alapján
vizsgálandó
 ÁLLATTÁMADÁS
- leggyakoribb eset az állatok által okozott károk között
 kertben szabadon tartott kutya: kimentéshez: kapu zárva, figyelmeztető tábla
BH2004.257.: a kutya megharapta a postást > vizsgálni: a kutya szabadon
engedésével, a rácsok sűrűségének kialakításával, a levélszekrény
elhelyezésével úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, kizárta-e
a lehetőséget, hogy az állat kárt okozzon > figyelemmel kell lenni a kutya
hirtelen mozgására
Pfv.III.20.792/2009/4.: korábban is kiharapott a kutya a rácson >
tulajdonosnak tudnia kellett: nem megfelelő a védelem

 ha nincs bekerítve a kert: olyan hosszú lánc, amivel nem éri el a járókelőt >
BH1998.381.: vétőképtelen kisgyermeknek se okozhasson kárt > kimentéshez:
szájkosár is kellett volna
 Pfv.III.21.606/2008/6.: nyilvános kutyafuttató területén póráz
nélkül tartózkodó eb kijutva az utcára olyan mértékben
megijesztette a felperes macskáját, hogy az megharapdálta
gazdáját > fennáll a kutyatartó felelőssége
 Pfv.III.21.666/2012/5.: az állattartónak felróható: elhanyagolta
a kutya gondozását, nem ellenőrizte a láncot > elszabadulva a
felperest szétmarcangolta
 Pfv.III.22.163/2010/4.: kapu nem volt biztonságosan zárható >
két kaukázusi juhászkutya kiszabadult, megtámadta a
rottweilerét sétáltató felperest – nyilvánvalóan felróható mg. >
ezen nem változtat: felperesnek saját kutyája is okozott
sérüléseket a küzdelem során
 Pfv.III.20.911/2009/5.: állattartó felelős: gépkocsival való
beállás során a nyitott kertkapun kiszaladt a kutya >
megijesztette a motorost, aki elrántotta a kormányt és
elesett > döntés: nem kizárólag a fizikai behatás, hanem az
ugráló kutya hirtelen megjelenése miatti ijedtség is
alkalmas a kár bekövetkezéséhez vezető mg. kiváltására,
kár okozására
 FÍT 6.Pf.21.225/2012/5.: állattartó felelősségét
megállapította: alperes kutyája nekitámadt a felperes
lovának, az megugrott, a felperes leesett és megsérült
 MÁS TÍPUSÚ ESETEK
 méhész felelőssége: kaptárból kiszabadult méhek
megtámadták a kocsit húzó lovakat
 Pfv.III.21.497/2011/1.: a villanypásztor vezetéke elszakadt >
a szarvasmarhák a szomszéd földjén kárt tettek a
kukoricásban > döntés: nem a felperesnek kellett
ellenőriznie
 FÍT 6.Pf.21.097/2008/6.: alperes felelős a kárért >
kiszabadult lovak összeütköztek egy gépkocsival, ami
árokba borult
 FELRÓHATÓ KÁROSULTI
KÖZREHATÁS
ha a károsult figyelmeztetés ellenére belépett az ingatlanra vagy
ingerelte, bántalmazta az állatot
 kutyafuttató eset: felperesre terhesebb 60-40 %: macskát
pórázon sétáltatta olyan helyen, ahol más állat támadó,
kiszámíthatatlan viselkedését válthatja ki
 50 % közrehatás: kutya kiharapott a rácson: felperes túl közel
ment, kutyák nagyon ugattak, szabadon voltak, veszélyesnek
tűntek
Nem állapítható meg felróható közrehatás

 ha az állatot ingerlő személy (kisgyerek) vétőképtelen

 Ilyen esetben: amennyiben az alperes teljesíti a teljes
kártérítést > újabb perben a gondozótól kártérítést
követelhet, ha felróható mg-a (mulasztása) közrehatott a
kár bekövetkezésében
2. FELELŐSSÉG A VESZÉLYES ÁLLATOK
ÁLTAL OKOZOTT KÁROKÉRT
 veszélyes üzemi felelősség szabályai alkalmazandók
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII.
tv. (Ávt.) 24.§:
A veszélyes állat tartójának felelősségére a Polgári
Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységet
folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
- Ptk. is: 6:562.§ (2)
- feltétele: a veszélyes állatnak tartója van
veszélyes állat (korábban vadállat):
minden, a természete és viselkedése alapján kiszámíthatatlan
állat, ideértve: a szelídített vadállatot is > oka: természetes
vadságából eredő valamely tulajdonsága révén fogságban is
veszélyt jelent emberekre és dolgokra - ősi ösztönök
Pl.: cirkuszi, állatkerti állatok, hüllők, óriáspókok
 nem az állat nagysága, testi ereje > hanem a
kiszámíthatatlansága a döntő > bírói mérlegelés, de: egyes
állatokat jsz. minősít annak
 nem minősülnek veszélyes állatnak a békés természetű
háziállatok, még akkor sem, ha bizonyos helyzetekben
megvadulnak
Ávt. 24/A.§: (2): veszélyes eb:
az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített
eb
(6):  a veszélyes ebet polgári jogi szempontból vadállatnak
(Ptk.: veszélyes állat) kell tekinteni. > fizikai sérülést okozott
vagy okozhat
- veszélyesség szempontjából a kutya fajtája nem szempont > ?
 JOGESET

Miskolc: vándorcirkusz: 6 teve, 6 zebra, 3 póni szökött meg

 1 teve nekiment egy autónak > könnyebben megsérült ő is
és a járművezető is
 teve (párosujjú patás): nem szerepelt a jsz. szerinti
veszélyes állatok között (míg a zebra igen)
 de: bíróság mérlegelése szerint lehet az > veszélyes üzemek
találkozása
 A VESZÉLYES ÁLLATOKRÓL ÉS TARTÁSUK
ENGEDÉLYEZÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ
8/1999.(VIII.13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM EGYÜTTES RENDELET
1. SZ. MELLÉKLETE

veszélyes állat:
 gorilla, orángután, csimpánz, farkas, medve, oroszlán,
tigris, elefánt, lófélék közül: ami nem háziasított: zebra,
 párosujjú patások közül: víziló; kafferbivaly, bölény,
 réti sas, uhuk, hóbagoly,
 krokodil, varánusz, óriáskígyók, skorpió stb.
 VESZÉLYES ÁLLATOK ÉS TARTÁSA

Ávt. 20.§ (2): veszélyes állatok kategóriái:

1. különösen veszélyes állatfajok

2. közepesen veszélyes állatfajok
3. elővigyázatosságot igénylő állatfajok

85/2015.(XII.17.) FM rendelet: részletezi

 VESZÉLYES ÜZEMI FELELŐSSÉG
ALKALMAZÁSA (VESZÉLYES ÁLLAT
TARTÓJA)
 kimentés: szinte lehetetlen: működési körön kívül eső ok
 Ávt. és a rendelet részletesen tartalmazza a veszélyes állatok
tartásának szabályait > támpont lehet a felelősség szempontjából,
de nem elég a kimentéshez a jsz. betartása
 veszélyes üzemi felelősség szabályai irányadók:
 károsulti közrehatás, veszélyes üzemek találkozása, elévülés (3 év
eltelte után: 5 év alatt érvényesíthető az általános szabályok
szerint)
 3. FELELŐSSÉG A VADÁSZHATÓ
ÁLLATOK ÁLTAL OKOZOTT KÁROKÉRT
 új felelősségi tényállás: 6:563.§: vadászterületen, kiváltott vad
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
szóló 1996. évi LV. tv. (Vtv.): V. fejezet:
1. vadkár
2. vadászati kár
3. vadban okozott kár
4. vadászható állat által okozott kár – csak utaló szabály
 A VAD FOGALMA
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv.: a vadon élő
állatoknál különbséget tesz:
 vadászható és nem vadászható állatok között > előbbi: a vad
A Vtv. végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004.(V.4.) FVM
rendelet 1.§ (1): a Vtv. alkalmazásában: vadászható állatfajok
(vad):
1. nagyvadfajok:gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó,
szikaszarvas fajai
2. apróvadfajok: nyúl, fácán, görény, nyest, borz, róka,
aranysakál, szarka, balkáni gerle stb.
 VADÁSZATRA JOGOSULT
 Vtv. 6.§ (1): Önálló vadászati jog esetén vadászatra
jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni.
 Vtv. 4.§ (1) b): Társult vadászati jog: ha a vadászterület
több személy tulajdonában van > a tulajdonosokat közösen
illeti meg a vadászati jog
 Vtv. 6.§ (4): a vadászati hatóság: nyilvántartásba veszi a
vadászatra jogosultat
 VADÁSZATI JOG TARTALMA
Jogosultságok:
 vad elejtése, elfogása, a hullatott agancs, vadászható
szárnyas vad tojásának gyűjtése, elhullott vad tetemének
elsajátítása
Kötelezettségek:
 vadgazdálkodás
 vad és élőhelyének védelme
 BÉRVADÁSZAT

- a vadászatra jogosulttal kötött szerződés alapján biztosítja

meghatározott fajú és számú vad vadászatát
 a vadelejtés gyakorlásának átengedését jelenti
 más jog nem illeti meg, kötelezettség > kártérítés nem
terheli > ilyen megállapodás: nem hatályos a károsulttal
szemben
 bérvadász: nem minősül vadászatra jogosultnak
 1. VADKÁR
Vtv. 75.§ (1): A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján
köteles a vad által okozott kárt (a továbbiakban: vadkár) a
károsultnak megtéríteni.
(2): vadkár:
- a nagyvad által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban,
továbbá
- az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a
szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben
okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási
érték) meghaladó része.
 nem minden vadkár tartozik ide (természetben, nem művelt
területeken okozott kár: nem alapoz meg kártérítést, )
 csak a kár 10 %-ot meghaladó rész tekinthető vadkárnak
 VADKÁR MEGTÉRÍTÉSÉRE KÖTELES
SZEMÉLY
Vtv.75.§ (5):  
 aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet
folytat és annak vadászatára jogosult, valamint
 akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.
Kiváltás: amikor a vad természetes élőhelyét: búvó és tenyész
helyét táplálkozás céljából elhagyja > melyik vadászatra
jogosult területéről váltott ki a vad
 VADKÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG
KORLÁTOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE
 a föld használója és a vadászatra jogosult megállapodása
rendezheti-e ezt a kérdést?
 Vtv. nem tilalmazza a felelősség korlátozását, kizárását
 Ptk. 6:526.§: lehetővé teszi
 2. VADÁSZATI KÁR

-Vtv. 76.§:
a vadászterületen: a vadászati jog gyakorlásában részt vevő
személyek személyek által:
 a mg-i terményekben, termesztett növényállományokban: a
vetéstől a betakarításig
 az erdőben
 a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a
szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt
vadászati kár: a vadászatra jogosult felel >nem felel: a vadász,
kísérő, hajtó, kutyák gazdái
vadászatra jogosult:
 nem a saját, hanem más magatartásáért felel
 csak a jogszerűen folytatott vadászattal összefüggésben
okozott károkért felel > orvvadászat, jogosulatlan vadászat:
nem
 csak a jsz. szerinti növényi kultúrában, állatállományban
okozott károkért
 teljes kárt meg kell téríteni
 3. A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT
KÁR
Vtv. 77.§: aki a vad
 elpusztításával
 befogásával
 zavarásával
 bizonyíthatóan arra irányuló kísérletével > a vadászatra
jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza >
köteles az ebből eredő kárt megtéríteni
 elsősorban: a földhasználó által okozott károk lefedését
szolgálja
 előfordulhat: csapda állítása, mérgezés, munkagépek,
vegyszerek által okozott kár
 nincs jelentősége: veszélyes üzemnek minősülő gép okozta-e
 nincs kimentés
 bizonyítás: a befogás és zavarás miatt a vadászati jog
gyakorlása akadályoztatva volt
 A KÁR MEGELŐZÉSE
Vtv.78-79.§:
1. vadászatra jogosult kötelezettsége:
 a jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra,
dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó
részének teljesítése
 ideiglenes villanypásztor telepítése, ha a vadkár megelőzése nem
valósítható meg hatékonyan
 vad riasztásáról gondoskodás, megelőzést szolgáló berendezés
elhelyezése: fokozott vadkárveszély esetén > villanófény, hang
 vadütközések megelőzése: az út létesítőjénél, fenntartójánál
megfelelő védelmi berendezések létesítése, közúti, vasúti
jelzések elhelyezésének kezdeményezése > a vadászatra
jogosultnak kell vállalnia a költségeket
2. a föld használójának kötelezettsége:
 közreműködés a vadászatra jogosulttal > fokozott: nagy
értékű növénykultúra, fokozott vadkárveszély esetén
 haladéktalan értesítés a károsodásról, annak veszélyéről
 vadállományt kímélő eljárások
 apróvadas területen: vadriasztó lánc vagy egyéb hanghatáson
alapuló eszköz használata
 IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS,
A KÁR MEGÁLLAPÍTÁSA
 vadkár, vadászati kár, vadban okozott kár megtérítése iránti igény: a kár
bekövetkeztétől illetve észlelésétől számított 15 napon belül írásban kell
közölni a felelős személlyel > megegyezésre: 5 nap: mértékről, megtérítés
feltételeiről
 ha nincs egyezség:
1. bírósághoz fordulhat – 5 éven belül
2. károkozás helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől kérheti
kárfelmérési eljárás lefolytatását – 5 napon belül > szakértő: kárbecslés,
jkv. > jegyző: az egyezséget határozatba foglalja vagy az eljárást
megszünteti > a károsult 30 napos jogvesztő határidőn belül kártérítést
kérhet
Pfv.VI.22.253/2017/4.:
A károkozást követő helyszíni megállapításokon alapuló
szakértői vélemény a vadkár bizonyításának elsődleges
eszköze
- bejárás, szemle – rövid időn belül
 PÉNZÜGYI FEDEZET

Vadkáralap:
vadászatra jogosult: tv-nél fogva: köteles a vadkár fedezetének
biztosításáról gondoskodni > egy elkülönített számlán minden
évben meghatározott pénzösszeget kell fedezetül lekötnie
összege:
legalább akkora, mint amekkorát az adott vadászati évet megelőző
vadászati évben a vadászatra jogosult vadkárként kifizetett
- ha nincs elég tartalék > a vadászatra jogosult egyéb vagyona
terhére köteles teljesíteni
 4. VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL
OKOZOTT KÁR
6:563.§:
(1): A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a
vadászatra jogosult tartozik felelőséggel > akinek a
vadászterületén a károkozás történt.
Ha a károkozás nem vadászterületen történt > a kárért az a
vadászatra jogosult tartozik felelőséggel , akinek a
vadászterületéről a vad kiváltott.
 vadászatra jogosult: nem felel a vadon élő, de nem vadászható
állatok által okozott károkért: farkas, medve, vadmacska
Esetek:
 különböző tárgyakban okozott károk: gépjármű, kerítés,
 háziállatok elpusztítása
 vad által - nem erdőben – okozott személyi károk: vaddisznó
támadása játszótéren
 Vtv. szerinti vadkár körébe nem tartozó, egyéb növénykultúrát
ért károk: kiskertek, zártkertek terményeiben, növényeiben,
vagy az ott fel nem sorolt állatok által a növénykultúrában
okozott károk
 A FELELŐSSÉGI ALAKZAT ALANYA

 akinek a vadászterületén a károkozás történt

 vagy akinek a vadászterületéről a vad kiváltott
Ha utóbbi nem bizonyítható és több vadászatra jogosult van
 vagy egyetemlegesen felelnek (többek közös károkozása)
 vagy akinek vadászterülete legközelebb van a károkozás
helyszínéhez
Pfv.VI.22.166/2009/4.
 MENTESÜLÉS
ELÉVÜLÉS
(2):
 ha bizonyítja: hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső
elháríthatatlan ok idézte elő

(3):
- a kártérítési követelés 3 év alatt évül el
 NEM VADÁSZHATÓ VADON ÉLŐ
ÁLLATOK ÁLTAL OKOZOTT KÁR
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 74.§:
védett állatfaj által okozott károk miatti, természetvédelmi
hatóság által fizetendő kártalanítás feltétele:
 a hatóság mulasztott, nem engedte meg a kármegelőzést
(riasztás, befogás, gyérítés), nem tett eleget a kérésnek
 medve, farkas, vadmacska
 VAD ÉS GÉPJÁRMŰ ÜTKÖZÉSE

Fuglinszky:
- a vad (vadászható állat) és a gépjármű találkozásából eredő
károkra a veszélyes üzemek találkozásának szabályait kell
alkalmazni – 6:539.§