1.

A polgári jog felelősség elemei és funkciói, a kártérítés elvei, elemei

A polgári jogi felelősség

● A felelősség általános értelemben valamely követendőnek tartott magatartással való szembeszegülést, jogi
értelemben valamely jogszabályban rögzített norma megsértését jelenti, illetve valamilyen helytállási
kötelezettséget ennek következtében.
● Felelősség alapja: kötelezettségszegés, lehet mulasztással is
● A felelősség lehet jogi vagy jogon kívüli felelősség
● Polgári jogi felelősség eseteiben lehetnek vagyoni és nem vagyoni jellegű szankciók is.
● A polgári jogi felelősség funkciója reparációs, azaz az, hogy a jogellenes magatartás következményének a
kiegyenlítéséről gondoskodjék.

A polgári jogi felelősség fő funkciói:

● Felelősségi rendszerek alapvetően 2 félék: objektív és szubjektív
○ Objektív: nincs jelentősége a normaszegés mögött rejlő pszichikai mozzanatoknak, elkövető tudati
állapotának.
○ Szubjektív: pl. deliktuális felelősség általános szabályai. Jogsértő felróhatóságától teszi függővé a
felelősség megállapítását, így az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítása mentesít
○ Objektivizáltan szubjektív: felróhatóságon alapuló felelősségi rend érvényesül s jelenik meg például a
szerződésen kívüli (deliktuális) felelősség általános szabályában
● Megelőzés-nevelés – generális és speciális prevenció. Generális prevencióként a társadalom tagjai a kártérítési
felelősségről tudva nem szegik meg a magánjog normáit (jogkövető magatartás)
● Jóvátétel, reparáció – rendszerint a teljes kár megtérítése. Hangsúly a károsulton. Okozott károk felmérése
● Szankció – kevésbé hangsúlyozott, inkább speciális helyzetekben jelenik meg, ill. kárátalányok (kötbér,
foglaló stb.)

Kártérítés fő elvei:
1. A teljes kártérítés elve – kivétel különös méltánylást érdemlő esetben lehet
● A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni.
● reparatív funkciót hangsúlyozva a károkozás előtti állapot helyreállításának kötelezettségét juttatja
érvényre.
● A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni
○ a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést: tényleges kár vagy felmerült kár, amely áll a
vagyontárgy megsemmisülésében, megrongálódásában, elveszésében vagy javíthatatlan
megsérülésében
○ az elmaradt vagyoni előnyt: a károkozó magatartás hatására valamely reálisan elvárható
vagyonnövekedés nem következik be, új vagyonelemekkel a károsult vagyonának bővülése
elmarad
○ a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket: a dolog
kijavítására fordított költségek

2. A káronszerzés tilalma – a kár megállapítása során figyelemmel kell lenni azokra az értékekre, amelyekhez a
károsult éppen a károkozás során jut hozzá, valamint azokra a megtakarításokra, amelyek a károkozás folytán
következnek be. A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével,
kivéve, ha ez nem indokolt.

3. A károsult magatartásának értékelése a kármegelőzés, kárelhárítás és kárenyhítés körében

A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható
megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. A károkozó és a károsult között a kárt
magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani.
 Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell
megosztani.
Kártérítési felelősség: 6:519§
● a polgári jogi felelősség területén belüli azon felelősségi normák, amelyek a kár bekövetkezte esetére rendezik
a kár megtérítését a károsult és a károkozó között
● kiindulópont a kár bekövetkezte: már nem a károkozó magatartás
● sorrendben először a károsodás, azon keresztül a károsult személye, és majd csak ezután válik az fontossá,
hogy a bekövetkezett kár megtérítésére hivatott vagyont a jogalkotó kijelölte
● konktraktuális (szerződésszegéssel okozott kár)
● deliktuális (szerződésen kívüli is)
● a polgári jogi kártérítés lényege, hogy a jogalany társadalom által nem tolerált, elítélt, kárt okozó magatartása
jogellenesnek minősül, e jogellenes magatartáshoz pedig a polgári jog sajátos jogkövetkezményt, kártérítési
kötelezettséget fűz
● Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt.

A kártérítési felelősség feltételei:

● jogellenes magatartás
● kár
● okozati összefüggés
● felróhatóság
2. A kárkötelem szerkezete, a károkozás, mint kötelem-keletkeztető tényállás. Az általános és különös
kártérítési alakzatok egybevetése a kárelemek szerint.

A károkozás kötelmi viszonyt keletkeztet a felek között, hiszen a károsultnak jogosultsága keletkezik a kártérítés
követelésére, a károkozó magatartás következtében elszenvedett kárának reparálása érdekében. A kárkötelem relatív
szerkezetű jogviszonyt hoz létre a felek között, ugyanis konkretizálódik az egymással szemben álló felek személye.

A kárkötelem szerkezete
Alanyai:
● károsult: polgári jog bármely alanya (természetes és jogi személy is) cselekvőképességtől függetlenül
● károkozó: csak olyan személy, akinél a felelősség valamennyi feltétele fennáll, de itt is lehet természetes és
jogi személy is. Természetes személynél a felelősségre vonás feltétele a vétőképesség.
● Mind a károkozói, mind a károsulti pozícióban egy időben több személy is megjelenhet. Több személy
károkozása esetén egyetemlegesen felelnek a károsulttal szemben.
Tárgya:
 Maga a kár megtérítésére irányuló kötelezettség, amelyet a jogosult követelhet a károkozótól.
Tartalma: Jogok és kötelezettségek összessége, amely a feleket megilletik, illetve terhelik.
 Károsult:
o jogosultsága: kártérítés, teljes reparáció követelése. Olyan károkra nem terjedhet ki amelyet a károkozó
nem látott és nem is kellett előre látnia.
o Kötelezettsége: kár megelőzése, elhárítása, kár enyhítése körében úgy kell eljárnia ahogy az általában
elvárható. Ha magatartása felróható a károkozó nem köteles megtéríteni a kárt.
 Károkozó:
o joga: káronszerzés tilalmára hivatkozva residuumra, hivatkozhat a károsult felróható magatartására
o Kötelezettsége: reparáció, kár megtérítése. Ha mentesülésre hivatkozik akkor őt terheli a bizonyítás.

Általános kártérítés kárelemei:

● károsult vagyonában beállott értékcsökkenés (damnum emergens)
● vagyoni előny elmaradása (lucrum cessans)
● károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek

Különös: ???
 3. Az általános kártérítési alakzat feltételei és a bizonyítási teher (okozatossági elméletek)

Felelősség általános szabálya: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól
a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Kártérítés a következő felelősségtani előfeltételek meglétét kívánja meg:

● kár bekövetkezése a károsult oldalán,
● jogellenes károkozó magatartás,
● a jogellenes magatartás és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggés,
● felróhatóság – az adott helyzetben általában elvárható magatartással való szembehelyezkedés – a károkozó
oldalán.

Jogellenesség:
 neminem laedere parancsa: minden károkozás jogellenes
 a polgári jogi felelősség önállósága, a polgári jogellenesség más jogági jogellenességtől való függetlensége
 vannak kivételek pl. ha a károsult beleegyezésével okozta

A jogellenes magatartás:
 általában más személy alanyi (abszolút) jogait sérti és a sérelem vagyoni károsodásban nyilvánul meg.
o Az alanyi jog sérelme az élet, testi épség, egészség, valamint egyéb személyhez fűződő, vagy vagyon
elleni jogsérelemben nyilvánulhat meg.
 A vagyon elleni jogsértések a tulajdonjog, birtokhoz való jog és más dologi, valamint egyéb abszolút jogok
megsértése.
 A polgári jogban azonban önmagában a jogellenesség még nem von maga után szankciót; szükséges az ezzel
okozati összefüggésbe hozható kár bekövetkezése.
Okozati összefüggés:
 feltételek egyenértékűségének tana, conditio sine qua non: a kár mint okozat a károkozó magatartás nélkül
nem következett volna be.
 Azaz a károkozót minden olyan kárért felelőssé kellene tennünk, amely a magatartása nélkül nem következett
volna be.
 Ez az okozati összefüggés szükséges, de nem elégséges feltétele!

Az adekvát kauzalitás tana

 A károkozó csak azon károkért vonható felelősségre, amely magatartásának rendszerinti következménye,
amely egy adott károkozó magatartás szokásos következményeként várható.
 Tehát eszerint oknak tekintendő minden olyan előfeltétel, amely az emberi tapasztalat szerint hasonló
esetekben az eredményt létre szokta hozni.
 Másik megközelítés (Eörsi): A prevenció elve alapján meddig terjedhet a polgári jogi felelősségrevonás
határa. Tehát: akkor legyen felelősségre vonható, ha ezáltal az adott károk tekintetében is érvényesülhet a
prevenció.
o az általános élettapasztalat; szokásos rendszerinti következmény
o tipikus, életszerű, normális következmény; az okok közötti szerves összefüggés

Előreláthatósági klauzula (6:521.§)

● Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre
és nem is kellett előre látnia.
● A károkozó helyzetében lévő, észszerűen, gondosan eljáró személy magatartását kell figyelembe venni;
● Az „előreláthatóság” valamennyi kárelem tekintetében vizsgálandó;
● azaz a károkozónak magatartása következményeként
 ○ a kár típusát,
○ fajtáját és
○ nagyságrendjét kell előre látnia.
● Előreláthatónak tekinthető a káreseménynek az a következménye, amellyel az adott körülmények között a
józan logika szabályai szerint, észszerűen számolni lehet.

Speciális kérdések az okozatosság körében

● Versengő potenciális kár-okok: A megindult oksági folyamatot egy másik ok félbeszakítja. Szükséges a
szoros térbeli, időbeli és logikai összefüggés legyen.
● Hipotetikus okozatosság
● Megüresítő más ok: egy tényező mint potenciális ok ugyanúgy kiváltotta volna az eredményt mint az aktuális
ok.
● Elragadott okozatosság: vizsgált, korábbi tényező mint potenciális ok hatását az eredmény előidézésében
megakadályozza az aktuális ok, mert hamarabb előidézi ugyanazt az eredményt
● Osztott okozatosság: több kár-ok együttes megléte, a különböző kár-okok közrehatását vizsgálni kell
● Alternatív illetve kumulatív okozatosság

Okozatosság különös kérdései:

● Közvetlen/közvetett okozás, mulasztás: A károsodásnak nemcsak a közvetlen (elsődleges) kiváltó okát lehet a
polgári jogi felelősség szempontjából oknak tekinteni, hanem olyan okot (okokat), amely szerephez jut a
hátrányos eredmény bekövetkezésében legalább azáltal, hogy alkalmat teremt a közvetlen ok megjelenésére.
● Átsugárzó okozás: Elsődleges károkozásból károsodnak más személyek
● Többek közös károkozása
● Egyéb tényezők értékelése

A bizonyítási teher: a polgári anyagi jogban azt jelenti, hogy a bizonyítás sikertelensége esetén annak hátrányait az
kénytelen viselni, akin a bizonyítás terhe nyugszik.

A károsultnak kell bizonyítani:

● a károkozó magatartást,
● a kárt (és annak mértékét),
● az okozati összefüggést.

A károkozónak kell bizonyítani, hogy:

● magatartása nem volt jogellenes (jogellenességet kizáró ok állt fenn), vagy
● magatartása jogellenes ugyan, de nem volt felróható.

Ebből következően kettős vélelem érvényesül (a károkozó terhére):

● a károkozás jogellenessége és
● a károkozó magatartás felróhatósága.
 4. A (vagyoni) kár fogalma, fajtái

Vagyoni kár: a károsult vagyonában megállapítható bármilyen értékcsökkenés

Fajtái:
● a károsult vagyonában beállott értékcsökkentés (damnum emergens):
o az az érték amelytől a károsult valamely dolog elpusztulása, megsérülése, megrongálódása vagy
elvesztése folytán elesik.
■ a megrongálódás vagy megsemmisülés folytán beállt értékcsökkenés megállapításakor a
dolog aktuális forgalmi értékéből kell kiindulni
■ immateriális javakban bekövetkező értékcsökkenés is ide sorolható
■ a magyar jogban a kártérítés nem terjedhet ki az előszereteti értékre
■ Ptk 6:534: az ítélet hozatalkor fennálló értékviszonyokat vegyék figyelemben a kár
meghatározásakor, ha az ítélethozatal időpontjáig jelentősen megváltozott az értékviszony
● az elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans):
o az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha a károsító magatartás nem következik
be.
o Leggyakoribb formája, ha az életben, testi épségben, egészségben okoznak kárt és a károsultnál, ill. a
károsult halálával a tartásra jogosultaknál jövedelemkiesés keletkezik.
o Vagyontárgyakban keletkező károsodás esetén is jelentkezhet a károsultnál elmaradt vagyoni előny –
pl. árufuvarozást végző cég teherautójának sérüléséből adódóan a vállalt szerződéses kötelezettségnek
nem tud eleget tenni.

● a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek:

o a károsult döntésén múlik, szükséges és indokolt
o a dolog kijavítására fordított költségek
o a magánorvosi, ápolói szolgáltatás ellenértéke
o gyógyszerek, speciális étrendkiegészítők
o utazási, közlekedési költségek, gépkocsi vásárlása, lakás akadálymentesítése
o temetési költségek

A vagyoni kár megtérítése

● Egy összegben,
● Járadékban: A károkozásokhoz tapadhatnak olyan károk is, amelyek csak később, a jövőben merülnek fel, de
azokkal rendszeresen lehet számolni. Ilyen esetben a bíróság járadékot is megállapíthat
● Kombináltan

Károsult járadékra való jogosultságának három konjunktív feltétele van:

● A károsultnak a károkozás folytán munkaképessége csökkent, vagy munkaképtelenné vált,
● A károkozás következtében jövedelme a káresemény előtti jövedelmét nem éri el,
● A jövedelemveszteség oka nem róható fel a károsultnak.

Kártérítést befolyásoló tényezők:

1. Felróható károsulti közrehatás: A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli.
Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.
2. Igényérvényesítés késedelme: kár mértékét az ítélethozatalkor fennálló érték alapján számítják, de ha
késlekedik az igény érvényesítésével, akkor az értékviszonyok változásának kockázatát maga viseli.
3. Káronszerzés tilalma: A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni
előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.
 5. A felróhatóság fogalma, jogi jellemzője és alkalmazása a kárkötelemben
Felróhatóság
 Az adott helyzetben általában elvárható magatartás hiánya felróhatóságot eredményez.
 1:4.§ Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az
adott helyzetben általában elvárható.
o Úgy járt el, ahogy - szubjektív
o az adott helyzetben - némiképp relativizál: nem bármely körülmény közepette támasztott
o abszolút mérce: konkrét tevékenység, konkrét szituáció és a károkozó magatartás környezete értékelt. (pl.
szakmai szabályok, fokozott gondosság)
o általában elvárható - objektív elem
 Szerződésen kívül okozott károknál mentesülést fog eredményezni a felelősség alól, azonban ennek a
bizonyítása a károkozót terheli.
 Az elvárhatóság általános (társadalmi) elvárást fejez ki az adott magatartás vonatkozásában.
 az adott esetre fókuszál és az adott esetben kifejtendő magatartás tanúsítását várja el.
 Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki
nem hivatkozhat, viszont az igényérvényesítő fél felróható magatartása nem zárja ki a másik fél felróható
magatartására történő hivatkozás lehetőségét.
 jogalanyok magatartásának megítélésénél többféle szempont („elvárhatósági mérce”) is szerepet játszhat.
Például életkor, tevékenységi körhöz fűződő esetleges speciális körülmények, foglalkozásokhoz kapcsolódó
sajátos elvárhatósági követelmény
 Felelősség egyes eseteinél szigorúbb követelmény: például a fokozott veszéllyel járó tevékenységért fennálló
felelősségnél vagy a termékfelelősségnél

A felróhatóság mértéke, aránya:

 A kártérítés célja a károsult vagyonában bekövetkezett hátrányos eltolódásnak a jogrend által a károkozótól
kikényszerített helyreállítása.
 Ebből következően a felelősségi szabályok általában nem veszik figyelembe a felróhatóság súlyát, de jelentős
szerepet kap a többek károkozásánál, közrehatás mértékénél.
Szubjektív tényezők jelentősége:
● Szándékosság:
○ Egyenes szándék: ha a jogsértő tudatában volt magatartása következményének társadalomra
veszélyességével, illetve jogellenességével, és azt akarta is
○ vagy eshetőleges szándék, ha abba belenyugszik
● Gondatlanság: elvárható gondosság elmulasztása
○ Súlyos vagy tudatos gondatlanság: jogsértő nem kívánta a következményeket, mégsem tanúsított
felismerésének megfelelő magatartást, könnyelműen bízott azok elmaradásában.
○ Enyhe gondatlanság: jogsértő nem ismeri fel magatartása társadalomra veszélyességét, de tudatában
kellene lennie, ha kellő figyelemmel járt volna el, azonban az elvárható gondosságot elmulasztotta.

Természetes személy kárfelelőssége: vétőképesség

● Vétőképesség a felelősségre vonás feltétele, bizonyos helyzetben van csak kivétel alóla
● Vétőképesség alapja a belátási képesség.
● Belátási képességgel az a természetes személy rendelkezik, aki előre látja a károkozással kapcsolatos
magatartásának következményeit.
● a vétőképesség beálltát a 12. életév betöltéséhez kötik, de adott károkozó helyzetben akár 9–11 év
Jogi személy kárfelelőssége:
 A polgári jogi kárfelelősség szabályai ugyanúgy vonatkoznak a jogi személyekre, mint a természetes
személyekre (kivéve a vétőképességet).
 A gazdasági élet professzionális szereplőivel szemben szigorúbb elvárásokat támaszt a társadalom és a bírói
gyakorlat egyaránt, a gazdaság területén ebből következően magasabb az elvárhatóság mértéke

6. A jogszerű károkozás fogalma, jellemzői és jogkövetkezményei

Jogellenesség – jogszerű károkozás

● neminem laedere parancsa: minden károkozás jogellenes
● a polgári jogi felelősség önálló, más jogági jogellenességtől független

Jogszerű:
● a károsult beleegyezésével okozta: de vizsgálni kell a jogszerűséget, mert egyes károkozások a jogosult
beleegyezésével sem lehetnek jogszerűek. pl. élet kioltása
● a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a
támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl - jogos védelem
● szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben: Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül
fenyegető és más módon el nem hárítható veszély
● jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem
sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi: pl. a kisajátítás,

Jogkövetkezménye: kártalanítás
 A kártalanítás a jogszerűen okozott károk jóvátételére használt eszköz, amelyet csak a jogszabályokban
kifejezetten rögzített esetekben kell megfizetni.
 Nem minden jogszerű károkozásnál keletkezik kártalanítási kötelezettség.
 A kártalanítás nem felelősségi forma, hiszen normaszegés nem történik,
 Pl. Kisajátítás esetén a földtulajdonos azért kap azonnali kártalanítást, hogy a földje elvesztésével járó
hátrányok ne álljanak be.
 7. A deliktuális és a kontraktuális felelősség kapcsolódási pontjai, azonosságok és eltérések
Kontraktuális felelősség Deliktuális felelősség

Előzetes szerződéses jogviszony (eredeti A károkozó magatartás keletkezteti a kötelmet

szolgáltatást felváltó vagy tetéző kártérítés)

Károkozó magatartás: szerződésszegés vagy a Tipikusan tevőleges magatartás

teljesítés során (tevés vagy mulasztás)

Visszterhes vagy ingyenes szerződés Teljes kártérítés elve

Speciális mentesülési szabály Eltérő mentesülés: elvárhatósági mérce és

(tapadó/következményi kár) előreláthatósági speciális alakzatok
klauzula Előreláthatóság az okozati összefüggésben
értékelt

Komplex szankciórendszer és kockázatkezelés Kártérítési szankció

Diszpozitív szabályozás, így felelősségkorlátozó és Kógens szabályozás – de felelősségkorlátozó

kizáró kikötések alkalmazása és kizáró kikötések alkalmazhatósága
Kontraktuális és deliktuális felelősség elhatárolása
● Deliktuális felelősségnél a károkozás általános tilalma szenved sérelmet, és a magatartást éppen az teszi
jogellenessé, hogy kár kapcsolódik hozzá.
● Kontraktuális felelősségnél ezzel szemben a károkozó magatartást a szerződésben vállalt kötelezettség
megszegése jelenti, egy olyan kötelezettség nemteljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése révén,
amelyet az illető fél a helyzete és a szerződéssel járó kockázatok felmérése után, önként vállalt magára.
● a kontraktuális felelősséget egy önként, tudatosan, átgondoltan vállalt szerződéses kötelezettségvállalás
megszegése alapozza meg, ez a feltétel a deliktuális kárfelelősség esetében hiányzik.
● A két kárfelelősség kiinduló alapjában mutatkozó különbség egyik következménye a kontraktuális felelősség
szabályozásánál megszigorított, objektivizált alapú kimentés , amit a jogalkotó elszakított a deliktuális
felelősség körében változatlanul megtartott felróhatósági elvtől.

Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért

Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül afelelősség alól, ha
bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható
körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
 Ellenőrzési körön kívül eső - -amire a szerződő félnek ráhatása nem lehet Pl. természeti katasztrófák
 Nem minősülhet annak: saját munkarendje, alkalmazotti magatartás, részleges piaci beszerzési nehézségek,
vételárhoz a tőke megteremtésének módja, üzemzavar
 Az „ellenőrzési körön kívül” fordulat a jogalkotói törekvés fényében helyesen a vis maior tartalmi elemeként
értelmezendő, és semmiképpen sem lehet mérhető a „gondos ellenőrzés” vagy a felróhatóság mércéjével.
 Szerződéskötés időpontjában előre nem látható:
o A szerződéskötés idején objektíve vagyis a kötelezett helyzetében lévő személynek az adott körülmények
közötti viszonyokra vetített mércéjével mérve nem volt előre látható (Vékás)

A kártérítés mértéke
 a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt.
 a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell
megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges
következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.
  Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.
o tapadó kár: Vagyontárgy elpusztulása, megrongálódása
o Következményi kár: A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb
károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult
bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének
időpontjában előre látható volt.

Noncumul szabály
 A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való
felelősség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való
felelősségét is megalapozza.

Kártérítési felelősség ingyenes szerződéseknél

 Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a
jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a
tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert.
 Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, köteles a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott kárt
megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
 8. Több személy együttes károkozása. Fogalom, jogi jellemző, jogkövetkezmények
Többek közös károkozása
 Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges.
o a teljesítés bármelyik károkozótól követelhető
 Belső elszámolási arány:
o magatartásuk felróhatósága arányában,
o ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában marasztalja.
o Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a bíróság a károkozókat egyenlő arányban marasztalja.
 Nem akadálya, ha eltérő felelősségi alakzat alapján felelnek!
 Osztott kötelem:
o A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség alkalmazását, ha
o a károsult a kár bekövetkeztében maga is közrehatott,
o vagy ha az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt.
 Szintén egyidejű többalanyúságot teremt:
o Versengő: amikor több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna a
kárt
o kumulatív okozatosság:
o alternatív okozatosság: nem állapítható meg, hogy a kárt melyik magatartás okozta
o A többek közös károkozásának szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kárt több, egyidejűleg
kifejtett magatartás közül
 bármelyik önmagában is előidézte volna,
 vagy nem állapítható meg, hogy a kárt melyik magatartás okozta.

A többek általi károkozás esetei három csoportba sorolhatók:

● A károkozás csak egyikük részéről történt, de a jog „közös” károkozóknak tekinti az alanyokat – pl., ha a
veszélyes üzemnek több üzembentartója van
● Ha a kárt a közreműködők közös ténykedéssel okozzák
● a károkozásban közreműködők egymástól függetlenül, de mégis egymással elválaszthatatlan okozati
kapcsolatban álló magatartással kárt okoznak (Pl. a közlekedési baleset sérültjén végrehajtott orvosi
beavatkozás során elkövetett „műhiba”)

Károsulti közrehatás
(1) A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható
megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.
(2) A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható,
közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a
károsult között egyenlő arányban kell megosztani. (kárfelezés)
(3) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.
 9. Felelősség a fokozott veszéllyel járó tevékenységért. A veszélyes üzemi felelősség tényállása, jogi
sajátosságai a helytállás és a kimentés terén

Fokozott veszéllyel jár az a tevékenység, amelynek a folytatása során fellépő, viszonylag csekély mértékű
rendellenesség is súlyos kárral fenyegető veszélyhelyzetet alakíthat ki. Fokozottan veszélyes a tevékenység akkor is,
ha folytatójának csekélyebb mértékű vétkessége(sic!) súlyos kárveszéllyel fenyegető helyzetet teremthet, továbbá, ha
egyszerre nagyobb számú személy életét, testi épségét, egészségét vagy vagyonát fenyegető kárveszélyt idéz elő.

A veszélyes üzemi felelősség:

 Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a
felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó
tevékenység körén kívül esik.
 A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető
tevékenységével másnak kárt okoz.
 A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik.

Tényállási elemek:
● Jogellenesség – önmagában a tevékenység nem jogellenes
● Kár – csak olyan jellegű károkra terjed ki, amelyek a tevékenységgel összefüggésben keletkeztek.
● Okozati összefüggés
● Felróhatóság helyett szigorúbban megszabott mentesülés – mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a
kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
Objektivizált felelősség.

A bírói gyakorlat alapján veszélyes üzemi tevékenységnek minősülnek pl.:

● Gépi erővel hajtott járművek (vízi, légi, közúti, vasút járművek)
● Robbanóanyagok (pl. háztartási gázpalacké is) használata
● Sugárzóanyagok és készítmények, mérgezőanyagok, vegyi anyagok előállítása, tartása, használata
● Lőfegyver előállítása, tartása, felhasználása

A fokozott veszéllyel járó tevékenység két esetköre nyert konkrét szabályozást a Ptk.-ban:
● A környezetet veszélyeztető tevékenység;
● A veszélyes állat tartója.

Kimentés, mentesülés
A felelősség alóli mentesülésnek két feltétele van:
a) a kárt elháríthatatlan ok idézte elő, és
b) ez az elháríthatatlan ok kívül esik a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén (külső elháríthatatlan ok)
Ha bármelyik feltétel hiányzik, kimentésre nincs lehetőség.

Elháríthatatlan ok lehet:
● Az erőhatalom (vis maior), ha az üzem-körén kívül lép fel. Az erőhatalom olyan körülmény, amelynek
károsító hatását emberi erővel nem lehet elhárítani. Az erőhatalom objektíve mindenki számára
elháríthatatlan,
Az erőhatalom körébe elsősorban bizonyos természeti erők működése tartozik (földrengés, árvíz stb.). Emberi
magatartások csak kivételesen, tömeges fellépés esetén (pl. háború).
● A károsult elháríthatatlan közrehatása, tekintet nélkül arra, hogy ezért a közrehatásért felelős-e;
● Harmadik személy elháríthatatlan cselekménye;
 ● Más külső erő, esemény (pl. állat) elháríthatatlan behatása, olyan tényező, amelynek károsító hatása ellen
váratlansága folytán objektíve lehetetlen védekezni.

A bizonyítási teher a kimentés körében a károkozón van. Károkozó nem feltétlenül az üzembentartó: kárért felelőssé
tett személy

10. A veszélyes üzemi felelősségből eredő károk megtérítésének szabályai (a kárért felelősek köre,
helytállási idő, veszélyes üzemek találkozása, az általános és a veszélyes üzemi felelősségi alakzat
együttes alkalmazása)

A veszélyes üzemi felelősség:

 Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a
felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó
tevékenység körén kívül esik.
 A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető
tevékenységével másnak kárt okoz.

6:536. § [Az üzembentartó]

(1) A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik.
(2) Ha a veszélyes üzemnek több üzembentartója van, őket közös károkozóknak kell tekinteni. – azaz felelősségük
egyetemleges.
A szigorú felelősség a veszélyes üzemi tevékenység folytatóját, az üzembentartót terheli. Az üzembentartó nem
feltétlenül azonos a közvetlen károkozóval. Az üzembentartói és a tulajdonosi minőség legtöbbször egybeesik. Ha
több személy a tulajdonos, akkor vizsgálni kell, hogy ténylegesen melyikük érdekében működik a veszélyes üzemi
tevékenység (aktív interesse elv) – tartósan, huzamosan kinek a javát szolgálja az adott tevékenység haszna.
Gyakran előfordul, hogy a veszélyes üzemet – elsősorban gépkocsit – hosszabb-rövidebb időre átengedik másnak.
Ilyen esetekben az üzembentartói minőség megállapításához különösen azt szükséges tisztázni, hogy az átengedés
tartós-e, avagy sem. Általában a tartós átengedés már együtt jár az üzembentartói minőség átszállásával (pl. bérlet,
haszonbérlet, lízing), továbbá, hogy kezelőszemélyzet biztosításával történik-e az üzembentartói minőség átszállása.

Üzemben tartó: Bírói gyakorlat által kidolgozott fogalom, hogy üzemben tartónak minősül a tulajdonos, a veszélyes
üzemi tevékenység folytatója, aki az adott veszélyes üzemi tevékenységgel kapcsolatos alapvető döntéseket hozza,
továbbá aki különös védekezésre köteles a fokozott veszélyforrással szemben.

Veszélyes üzemek találkozása, ütközése:

két veszélyes üzem viszonylatában (tipikusan egymásnak károkozói) állnak be a kártérítési felelősség feltételei.

A veszélyes üzemek egymásnak kárt okoznak:

1. Az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni, azaz a kártérítési
felelősség általános szabálya kerül alkalmazásra. Akkor is az üzembentartót terheli a kárfelelősség, ha nem ő a
tényleges károkozó (nem ő vezette a gépjárművet), de ilyen esetben a tényleges károkozó magatartásának
felróhatósága lesz az irányadó.
2. Ha a károkozás egyik félnek sem felróható, akkor speciális kárviselési szabály kerül alkalmazásra. A
kárviselés kérdését az dönti el, hogy melyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett
rendellenességre vezethető vissza a károkozás (pl. fékberendezés váratlan meghibásodása, járművezető
rosszulléte stb.).
3. Ha mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza
a kár, vagy ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, mindegyik károsult viseli a saját kárát –
casus nocet domino (pl. féktávolságon belül a jármű elé kerülő állat behatása következtében több jármű
összeütközik).
Nem érvényesül a speciális felelősség. Tipikus esetei: gépjárművek ütközése; (vadászható) vadállat és gépjármű
ütközése.

Ha az okozati láncolatban két vagy több veszélyes üzem okoz kárt (két gépjármű összeütközése során a károsult pl.
gyalogos), a külső viszonyban, a károsult irányában egyetemlegesen felelnek. A károsult a kárát tehát bármelyik
üzembentartótól követelheti. Az üzembentartó mentesülésére, illetve a kármegosztásra is a veszélyes üzemi felelősség
szabályait kell alkalmazni.

6:538. § [Elévülés] A veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés három év alatt évül el.

11. Felelősség vétőképtelen személy károkozásáért (vétőképtelenség és a gondozó fogalma, a gondozó

kimentése, kártérítést alapozó méltányosság, vétőképes kiskorú károkozásáért fennálló felelősség)

Felelősség vétőképtelen által okozott kárért:

Vétőképtelenség: Akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása
következményeit nem képes felmérni, nem felel az általa okozott kárért.

Vétőképesség korlátozott voltának feltételei:

● belátási képesség korlátozottságának a károkozás időpontjában fenn kell állnia
● belátási képesség korlátozottságát a károkozással kapcsolatban kell vizsgálni
● sajátos helyzet ha vétőképtelen állapotát maga idézte elő (önhiba) → nem lehet rá hivatkozni

Gondozói minőség, felelősség:

A vétőképtelen helyett az felel, aki jogszabály alapján a vétőképtelen gondozójának minősül.
Gondozó az, aki jogszabály alapján a vétőképtelen gondozójának minősül, továbbá aki
a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta. Gondozónak, azt a személyt
kell tekinteni, akinek módja van a vétőképtelen személy magatartására hatást gyakorolni.
A gondozó felelőssége önálló nem járulékos. A gondozó saját felróható magatartásáért felel; a releváns ok a gondozó
mulasztásában megnyilvánuló közvetett ok.

Gondozó lehet:
● szülő - aki a szülői felügyeletet gyakorolja
● gyám - családba fogadás, harmadik személynél történő elhelyezés
● Bárki, akire a jogszabály alapján gondozónak minősülő személy átmenetileg a vétőképtelen felügyeletét bízta
ingyenesen vagy visszterhesen

A gondozói minőséget megalapozó körülmény lehet:

● Huzamos időn keresztül történő nevelési feladatok ellátása → szülő, gyám
● Konkrét felügyelet ellátásának kötelezettsége a károkozás időpontjában → pl. az az intézet, ahol a
vétőképtelen személy gyógykezelés, gondozás, tanulás, nevelés, üdülés stb. céljából tartózkodik,

A vétőképtelen személynek tehát egyidejűleg több gondozója is lehet, s amennyiben a felügyelet körében mulasztást
követtek el, felelősségük egyetemleges.

Ha a vétőképtelen személy kárt okoz, azt kell tehát vizsgálni, hogy a gondozó a felügyelet ellátása érdekében úgy járt-
e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvérható, mind az általános, mind a konkrét felügyelet során.H a a
károkozáskor a vétőképtelen közvetlen felügyelet alatt állt, a felelősség megállapítása során lényeges, hogy mulasztás
terheli-e a gondozót.

Mentesülés felelősség alól:

Mentesül a gondozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a nevelés és a felügyelet ellátásával kapcsolatban
felróhatóság nem terheli.
● Tényleges felügyeletet ellátó gondozó mentesülése → Ha nem állt a károkozó a károkozás pillanatában
felügyelet alatt, akkor szükség lett volna-e felügyeletre (életkora, magatartása, betegsége, személyisége stb.
alapján).
● Jogszabály alapján gondozónak minősülő személy mentesülése → Ha nem ő volt egyúttal a felügyeletet ellátó
személy is a károkozás időpontjában, továbbá, ha nem követett el „súlyos nevelési hibát”

Több gondozó felelősségére a többek közös károkozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Kártérítés méltányosság alapján: Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet
megállapítani, kivételesen a vétőképtelen károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére,
feltéve, hogy az eset körülményei és a felek vagyoni viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik.
2 konjuktív feltétel:
1. nincs gondozó/nincs felelőssége
2. az eset körülményei a felek anyagi viszonyai ezt indokolják
A vétőképtelen károkozó önhibája: ha a felróható állapotot maga idézte elő önhibaként minősül
Feltétele: ha vétőképes állapotában is megállapítható lenne a felelőssége csak akkor lehet megállapítani

Felelősség vétőképes kiskorú károkozásáért:

Ha a kárt olyan vétőképes kiskorú okozta, akinek van felügyeletre köteles gondozója, és a károsult bizonyítja, hogy a
gondozó kötelességét felróhatóan megszegte, a gondozó az okozott kárért a károkozóval egyetemlegesen felelős.
Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a károsult vagy a károkozóval vagy a gondozóval szemben külön-külön is
felléphet a teljes kár megtérítése érdekében.
Amennyiben a kiskorú vagy nagykorú személy vétőképessége megállapítható, akkor nincs elvi akadálya annak, hogy
mint vétőképes személy önállóan feleljen a károkozásáért.
 12. Felelősség más személy által okozott kárért (a jogi személy tagja, az alkalmazott, a vezető
tisztségviselő és a megbízott által harmadik személynek okozott kárért való felelősség, valamint a
más szerződés kötelezettjének károkozásáért fennálló felelősség)

Felelősség más személy által okozott kárért:

● Járulékos jellegű: közvetlen és/vagy közvetett kimentéssel (saját vagy a károkozó megatartására)
● Főszabályként nem zárja ki a károkozó közvetlen perelését

Tényállásai:
● Felelősség az alkalmazott károkozásáért
● Felelősség a jogi személy tagja károkozásáért
● Felelősség a megbízott károkozásáért
● Felelősség más szerződéses kötelezettjének károkozásáért
● Vétőképtelen személy károkozásért fennálló felelősség – 4 tényállást foglal magába
● Veszélyes üzem üzembentartója

Felelősség alkalmazott károkozásáért:

Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a
károsulttal szemben a munkáltató a felelős. (nem csak a munkaviszonnyal összefüggésben).
kötelezettségek megszegésével felróhatóan okozott kárt a munkavállalónak meg kell téríteni. Szándékos vagy súlyos
gondatlanság esetén teljes kártérítés követelhető, gondatlan károkozás esetén maximum 4 havi távolléti díj. Nem kell
megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, amit a munkáltató vétkes
magatartása okozott, vagy amely a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének vétkes elmulasztásából ered.
Jogalap: Nincs külön jogalap, a munkáltató magatartása közönbös

Anonim károkozás: munkáltató felelőssége, nem tudni hogy ki okozta a kárt

Megtérítési igény: Mt. 179§

Felelősség alanya a munkáltató.

Akkor alkalmazható, ha:
● A károkozó alkalmazottja a munkáltatónak
● A károkozás összefügg a károkozó alkalmazott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyával
● Az alkalmazott a károkozásért felelős

Felelősség jogi személy tagja károkozásáért:

Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a
jogi személy a felelős.

Betudás elve: a jogi személy valamely vezetőjének, munkaszervezetének tagjának vagy testületének, testületi
tagjának a jogi személy nevében kifejezett tevékenysége a jogi személy eljárásával esik egy...

Jogi személy felelőssége több irányú:

● Szerződésszegéssel okozott kárfelelősség az adott jogi személy irányában: felelősségének megállapítására a
szerződésszegéssel okozott kárfelelősségi szabályokat kell alkalmazni.
● Szerződésen kívüli kárfelelősség harmadik személyek irányában → Tag károkozásáért jogi személy köteles
helytállni

Akkor alkalmazható, ha:

● A károkozó tagja a jogi személynek → közhitelű nyilvántartás alapján megismerhető
 ● A károkozás összefügg a károkozó tagsági jogviszonyával
● A jogi személy tagja a károkozásért felelős

Közös szabály: Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt
szándékosan okozta.

Felelősség megbízott károkozásáért:

Ha a megbízott e minőségében a harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott
egyetemlegesen felelős. Erre akkor kerülhet sor, ha:
● A felek között megbízási jogviszony áll fenn;
● A megbízott a megbízás teljesítése során, e minőségben eljárva okoz kárt;
● A károsult a szerződő felek körén kívül eső, „harmadik személy”
● A megbízott felelős a károkozásért.

A megbízó, ha a kárt megtéríti (akár részben, akár egészben) a megbízottól megtérítést követelhet, annak ellenére,
hogy a megtérítési jog lehetőségére a Ptk. itt sem utal.
 Mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való
ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli. → Közvetlen kimentés
 Állandó jellegű megbízási viszony esetén a károsult kárigényét az alkalmazott károkozásáért való felelősség
szabályai szerint is érvényesítheti  mert közel áll a munkaviszonyhoz
 Ha a károkozás során a megbízó sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható az
utasításokkal való ellátásban és a felügyelet körében, a bekövetkezett kárt a közös károkozás szabályai szerint
viselik.

Felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért: pl. vállalkozási szerződés

Más szerződés jogosultja felelősséggel tartozik a vele szerződési viszonyban álló kötelezett által a szerződés teljesítése
körében harmadik személynek okozott kárért mindaddig, amíg a károsult számára ismeretlen károkozó személyét meg
nem nevezi.

 Típusesete, amikor megrendelő vállalkozója alvállalkozók sorával működik, s azok okoznak kárt. Kétlépcsős
szabály: ismeretlen károkozó esetén a jogosult felel; ha a károkozó személye ismert, akkor ő felel.
 A szerződés jogosultjával szemben a károsult közvetlenül csak akkor léphet fel, ha számára a károkozó
ismeretlen.
 A jogosultat megilleti a közvetett kimentés lehetősége, amely szerint mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja,
hogy a konkrét károkozó kötelezettet felróhatóság nem terheli.
 13. Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért (bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói
jogkörben okozott kár)
Felelősség közigazgatási jogkörben okozott kárért:
● Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom
gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási
határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható.
● Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a
közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási
szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik.
 Közig-i jogkörben okozott kár a közhatalom gyakorlása során kifejtett, szervező, intézkedő tevékenységgel,
ill. ennek elmulasztásával függ össze.
 Jogszabálysértés nem feltétlenül jelent egyben felróhatóságot. Felróható, ha a jogszabályi rendelkezés teljesen
nyilvánvaló és egyértelmű – a döntés pedig nem mérlegelés eredménye.
 A felelősség alanya a közhatalmat gyakorló személy.
 A kár akkor minősül közigazgatási jogkörben okozott kárnak, ha a közhatalom gyakorlásával vagy annak
elmulasztásával okozzák. Azt, hogy a károkozás a közhatalom gyakorlásával összefüggésben történt-e, mindig
a konkrét jogi helyzettől függően értékelendő.
 A közhatalmat gyakorló szerv nem mentheti ki magát közvetlenül. Lehetőség van azonban a felelősség alóli
mentesülésre arra hivatkozással, hogy a konkrét károkozó (a közigazgatási jogkörben eljáró tisztviselő) úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagyis a kár bekövetkezése neki nem felróható, s
ezért a közhatalmat gyakorló szerv sem tartozik felelősséggel (közvetett kimentés).
Felelősség bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért:

Bírósági:
Bírósági jogkörben okozott károkért való speciális felelősség vonatkozik valamennyi bíróságra. Nincs jelentősége
annak sem, hogy a kárt milyen szinten eljáró bíróság okozza.
 közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a
kráigényt a bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal szemben kell érvényesíteni.Ha az eljárt bíróság
nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi
személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek
előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.
Ügyészségi:
Ügyészségi jogkörben okozott kárt szintén csak akkor lehet megállapítani, ha az ügyész ügyészi jogkörben eljárva
okoz kárt (okozati összefüggés) és a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. Az ügyészségi jogkörben okozott
károk tekintetében is az előzőekben tárgyalt szabályok az irányadóak azzal, hogy mindig a Legfőbb Ügyészséggel
szemben kell a kártérítési igényt érvényesíteni.

Közjegyző:
A közjegyző egyénileg vagy közjegyzői iroda keretében folytathatja tevékenységét. Az anyagi felelősség a közjegyzőt
közvetlenül terheli, így a kártérítési igényt is a közjegyzővel szemben kell érvényesíteni.
A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban, így a károkozásukra az alkalmazottért
való felelősségi szabályok alkalmazandók, azaz a közjegyző felel ilyen esetben.
A közjegyzővel szembeni kártérítési keresetnek is előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése, amely attól függően
vizsgálandó, hogy mely tevékenységével van összefüggésben a károkozás, ill. akkor értelmezhető, ha a közjegyző
hatósági, igazságszolgáltatási tevékenysége körében okoz kárt.

Végrehajtói:
A kárigényt az önálló bírósági végrehajtóval szemben kell érvényesíteni, míg a törvényszéki végrehajtó károkozásáért
az illetékes törvényszék felel. Az önálló bírósági végrehajtó felel az önálló bírósági végrehajtó helyettes, valamint a
jelölt károkozásáért is, mégpedig az alkalmazottért való felelősség szabályai szerint, mivel velük munkaviszonyt
létesít. Lehetőség van törvényszéki végrehajtó-helyettes és jelölt alkalmazására is, akik szintén a törvényszékkel
állnak jogviszonyban, így károkozásukért a törvényszék köteles helytállni.

14. Felelősség az épületekkel kapcsolatos károkozásért.

Az épületkárokért való felelősségnek négy esetköre van:

● Az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságából másra háruló kár
● Az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért fennálló felelősség
● A lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett vagy kiöntött tárgyak által okozott kár
● Közös használatú helyiségekből kidobott, kiöntött, kiejtett tárgyak általi károkozások

Az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságából másra háruló kár:
Épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa
felelős. A felelős személy a károkozótól a kár megtérítését követelheti.

A felelősségi szabály azokra a károkozásokra vonatkozik, amikor az épület mintegy „statikus”, nyugalmi állapotban
van, és ebben a helyzetben vezet károsodásra valamilyen lehulló tárgy vagy az épület valamely alkotórésze, vagy akár
tartozéka (pl. ledől az erkély, leesik egy cserép stb.)
Más a jogi megítélése annak, ha az épületen valamilyen munka (felújítás, bővítés stb.) folyik, mert sok esetben ez a
tevékenység még veszélyes üzemi tevékenységnek is minősülhet.

A károsult irányában a tulajdonosi minőségnek van jelentősége. A tulajdonos felelőssége is a felróhatóságon alapuló
elven nyugszik, de meghatározott körben közvetett kimentési lehetősége van csupán, ha bizonyítja, hogy:
● Az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg (közvetett kimentés). Nem csak a
tulajdonos, hanem más személyek magatartását is értékelni kell.
● Az építkezés és karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható (közvetlen kimentés).

Az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért fennálló felelősség: Ptk. 6:560§
A felelősség alanya továbbra is az épület tulajdonosa, de mellé helyezi azt a személyt is, akinek érdekében történt az
épületről leeső és kárt okozó tárgy kifüggesztése, aki lehet azonos a tulajdonossal, de lehet attól különböző személy is.
Megtérítés:
 A károsult választhat: akár mindkét személlyel szemben felléphet az igényérvényesítés során, de dönthet úgy
is, hogy csak valamelyikükkel szemben. Az, hogy végül is melyikük viseli a bekövetkezett kárt, az egymás
közötti belső jogviszonyukban dől el.
 Valamennyi jogi helyzetre vonatkozik az a szabály, hogy a felelős a károkozótól a kár megtérítését
követelheti.

A lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett vagy kiöntött tárgyak által okozott kár Ptk. 6:561§
Főszabály, hogy a károsulttal szemben nem a tulajdonos, hanem a lakás (helyiség) bérlője, illetőleg használója felel. A
használó lehet haszonélvező, bérlő, szívességi lakáshasználó stb. Az, hogy ki minősül a lakás használójának, nem
feltétlenül függ az ott tartózkodás időtartamától. Ha egyidejűleg több személy is lakáshasználónak minősül,
egyetemlegesen felelnek a károsult irányában. Nem minősül azonban lakáshasználónak az olyan személy, aki
meghatározott lakással kapcsolatos tevékenység céljából tartózkodik a lakásban, pl. takarító, háztartási alkalmazott.
 A lakás használójának felelőssége szigorú, csaknem objektív felelősség, kimentésnek csak akkor van helye, ha
bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben (pl. betörő). Még abban az esetben sem
mentesül, ha a károkozót megnevezi, ha az egyébként jogszerűen tartózkodik a lakásban vagy egyéb
helyiségben (pl. családtag, vétőképes gyermek stb.). A helytállási kötelezettsége azonban megváltozik,
másodlagossá, kezesi helytállássá alakul, ha a károkozót megnevezi.
Közös használatú helyiségekből kidobott, kiöntött, kiejtett tárgyak általi károkozások (pl.: biciklitároló, liftakna)
Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével
okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként
felel.

15. A kár megtérítésének szabályai: a kártérítés, mikéntje, esedékessége, elévülése

Kár megtérítésének esedékessége:

A kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes.
A kártérítés esedékességének időpontja nem a károkozáshoz, hanem a károsodás bekövetkezésének időpontjához
kapcsolódik – pl., ha a károkozással kapcsolatos költségek későbbi időpontban merülnek fel, például az otthoni ápolás
költsége. Az is lehetséges, hogy az egészségkárosodás később jelentkezik. A kártérítés esedékességi időpontjához több
anyagi – és eljárásjogi jogkövetkezmény is fűződik. A károsodás bekövetkezése jelenti az elévülési idő kezdetét, ez az
időpont lesz az irányadó a késedelmi kamatfizetési kötelezettség tekintetében is.

Elévülés:
Főszabályként a kártérítés az általános elévülési határidő alatt, a károsodás bekövetkezésétől számított 5 éven belül
érvényesíthető, kivéve a veszélyes üzemi felelősséget, a termékfelelősséget, valamint a vadászható állat által okozott
kárért való felelősséget, amelyeknél 3 év az elévülési idő. Bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés 5 éven túl
sem évül el, mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
 A járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére egységesen akkor kezdődik, amikor a
járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik.
A kártérítési igény érvényesítésére rendelkezésre álló határidő elévülési jellegű, helye van az elévülés nyugvásának.
Az elévülést megszakítja:
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kárkötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) bírósági úton történő érvényesítés, ha a bíróság jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Az értékviszonyok változásának figyelembevétele a kár mértékének meghatározásánál

(1) Ha a károkozás és az ítélethozatal között az időmúlásra vagy egyéb körülményre tekintettel az értékviszonyokban
jelentős változás következett be, a bíróság az okozott kár mértékét az ítélethozatal időpontjában fennállt
értékviszonyok szerint határozhatja meg. Ebben az esetben a károkozó késedelmi kamat fizetésére az érték
meghatározásának időpontjától kezdődően köteles.
(2) Ha a károsult kártérítési igénye érvényesítésével felróhatóan késlekedik, az ár- és értékviszonyok változásának
kockázatát maga viseli.

Egyéb közös szabályok

 A kártérítési követelések körében is bekövetkezhet alanyváltozás, helye lehet: a jogosulti pozícióban
engedményezésnek, a kötelezetti pozícióban tartozásátvállalásnak a Ptk. szabályainak megfelelően.
 A kárkötelmek körében is felmerülhet a teljesítési érdek biztosítása, helye lehet a kárkötelem
mellékkötelmekkel való biztosításának. Vonatkoznak a kártérítésre a teljesítésre és a beszámításra előírt
rendelkezések is.
 Nincs helye beszámításnak a járadékköveteléssel szemben (kivéve a túlfizetés esetét), és a szándékosan
okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben.
 A kár bekövetkeztének és összegszerűségének bizonyítása a károsultat terheli.
 A kártérítési szolgáltatás teljesítésére a kötelmek közös szabályai, különösen a pénztartozások teljesítésének
szabályai (teljesítés ideje, helye, módja, elszámolási sorrend) vonatkoznak.
 16. A kártérítés fő elvei, a kártérítés módja

A kártérítés összegszerűségére ható általános elveket nevezzük a kártérítés elveinek.

A kártérítés fő elvei
1. A teljes kártérítés/reparáció elve:
Érdeksérelem helyreállítását szolgálja a reparáció, ez azonban nem jelenti a szűkebb értelemben vett eredeti állapot
helyreállítását, később is beállhat egyéb vagyoni változás, valamint az előreláthatósági klauzula is szűkíti a kört.
A teljes kár megállapításához megfelelően kell bizonyítani a bekövetkezett érdeksérelmek pénzben kifejezhető
összegét.
Teljes kártérítés elve alól kivétel különös méltánylást érdemlő esetben lehet.

2. A káronszerzés tilalma
A károsult a kártérítéssel nem gazdagodhat, az nem lehet nyereség forrása a károsultra
nézve. A kár megállapítása során figyelemmel kell lenni azokra az értékekre, amelyekhez a károsult éppen a
károkozás során jut hozzá (surrogatum), valamint azokra a megtakarításokra, amelyek a károkozás folytán
következnek be (residuum).
Indokolt esetben a káronszerzés tilalmának elve nem érvényesül, nem kell tehát levonni a kártérítés összegéből a
káreseménnyel összefüggésben jelentkező vagyoni előnyt, például ha a károsult segélyben, alapítványi támogatásban
részesült, vagy számára adományt gyűjtöttek.

Figyelembe kell venni a károsult magatartásának értékelését a kármegelőzés, kárelhárítás és kárenyhítés körében

A kártérítés módjai
A Ptk. szerint a kár megtérítése:
- főszabályként pénzben történik,
- természetbeni kártérítést kell nyújtani, amennyiben a körülmények indokolják.
 A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga
is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll. Természetben való kártérítésről tehát csak fajlagos, vagy
esetleg zártfajú, azaz helyettesíthető dolgoknál lehet szó.
 A károsultnak nincs választási lehetősége a módozatok között, mert elsődlegesen pénzbeli kártérítésre
jogosult.
 A károkozásokhoz tapadhatnak olyan károk is, amelyek csak később, a jövőben merülnek fel, de azokkal
rendszeresen lehet számolni. Ilyen esetben a bíróság járadékot is megállapíthat, amelyet a károsultnak
időszakonként, előre, visszatérően kell fizetnie.
 A bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez; a kártérítésnek azt a
módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
 17. A termékfelelősség, mint a károkozásért való helytállás speciális esete.
Termékfelelősség tárgyi hatálya:
 A termékfelelősség tárgyi hatálya a termékre terjed ki, és terméken minden ingó dolgot kell érteni. A Ptk.
szabályai szerint dolog minden birtokba vehető testi tárgy, de ilyen a pénz, értékpapír is.
 Az objektív felelősségnek ki kell terjednie azokra a dolgokra is, amelyeket utóbb más dolog, akár ingó (pl.
gépjárműbe beszerelt riasztó, elektromos panel) vagy ingatlan (pl. klímaberendezés, csaptelep stb.) dologba
beépítettek, alkotórésszé váltak.
 Szolgáltatásokra nem terjed ki! De ki kell elemelni, hogy ha a szolgáltatás során alkalmazott termék okoz kárt,
azért a gyártó felel.

Termékfelelősség alanya:
● Elsősorban a gyártó a felelősség alanya. Gyártónak minősül a végtermék, a résztermék, az alapanyag
előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés
alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.
● Importtermék esetén a felelősség alanya az importőr („gyártónak kell tekinteni”): olyan személy, aki az EGT
területére behozza a hibás terméket akár eladás vagy bérlet, vagy egyéb más jogcímen
● Kisegítő szabály: termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni, ha a termék gyártója, illetőleg
importálója (akkor is, ha a gyártót feltüntetik) nem állapítható meg.A forgalmazó felelőssége másodlagos és
feltételes. Amennyiben a forgalmazó azt a gyártót, akitől a terméket beszerezte, legkésőbb a károsult írásbeli
felhívásától számított harminc napon belül megnevezi a károsultnak, szabadul a szigorú felelősség alól.

Termékhiba:
A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható.
Hiba vizsgálatánál figyelembe kell venni:
● termék rendeltetését
● ésszerűen elvárható használatát
● termékkel kapcsolatos tájékoztatást
● termék forgalomba hozatalának időpontját
● a tudomány és a technika állását

Termékkár:
● valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár;
és
● a hibás termék által más dolgokban okozott kár

A halálhoz, testi sérüléshez vagy egészségkárosodáshoz kapcsolódó károk minden esetben térülnek függetlenül attól,
hogy a hibás termék kinek okozott kárt. Nincs akadálya annak sem, hogy a sérelmet szenvedett személyiségi
jogsértésre alapozva sérelemdíj iránti igényt érvényesítsen.

Más dolgokban okozott kár:

 Termékfelelősség alapján a gyártó a hibás termék által más dologban okozott, úgynevezett
következménykárok megtérítésére kötelezhető.
 Nem térül termékfelelősségi kárként az elmaradt vagyoni előny, továbbá a károsultat ért vagyoni hátrányok
kiküszöböléséhez szükséges költség sem. A más dologban okozott kár is csak akkor térülhet, ha a dolog
magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya (objektív szempont), és azt a károsult is rendszerint ilyen célra
 használta (szubjektív szempont).
 Csak ha a termék hibás volt és ok-okozati összefüggés van a termék hibás volta és a kár között.
Mentesülés:
A gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
● a terméket nem hozta forgalomba;
● terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenység
körében gyártotta vagy forgalmazta;
● a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett;
● a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem
volt felismerhető; vagy
● a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

A gyártó nem mentesül a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a kár bekövetkeztében harmadik személy
magatartása is közrehatott. Ez a szabály nem érinti a gyártónak a harmadik személlyel szemben érvényesíthető
igényét.

Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

● a hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta; vagy
● a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.

Bizonyítási teher:
A károsult köteles bizonyítani:
● A kárt,
● A termék hibás voltát,
● A kettő közötti okozati összefüggést.

Gyártón van a bizonyítási teher a kimentés körében

Igényérvényesítési határidő:
● A károsult kártérítési igényét hároméves határidő alatt érvényesítheti.
● Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a
termék hibájáról és a gyártó személyéről.
● A gyártót az e fejezetben meghatározott felelőssége az adott termék általa történő forgalomba hozatalától
számított tíz évig terheli. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
 17. Egyéb kötelem-keletkeztető tényállások (jogalap nélküli gazdagodás, utaló magatartás, díjkitűzés,
kötelezettségvállalás közérdekű célra)

Jogalap nélküli gazdagodás:

A kártérítés egy jogellenes magatartásra adott reakció, míg a jogalap nélküli gazdagodás a jogcím nélküli
vagyoneltolódásokat rendezi.

Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha
● rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy
● a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli.

 A jogalap nélküli gazdagodás akkor alkalmazható, ha nincs más jogcím, amely a tényleges gazdagodás
kérdését rendezné. A szubszidiárius jellegű szabállyal a jog az indokolatlan vagyoneltolódás helyreállítását
rendeli rendezni.
 A gazdagodás lehet bármilyen vagyoni előny. Fontos, hogy a gazdagodónál vagyoni előny keletkezik, míg a
visszakövetelőnél vagyoni hátrány. Szükséges, hogy a két, ellentétes irányú vagyoneltolódás között okozati
összefüggés álljon fenn.
 Az életfenntartás céljára adott juttatás visszakövetelése
 Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást jogalap nélküli gazdagodás jogcímén
visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.
 A jogalap nélkül közösen gazdagodók egyetemlegesen felelnek a gazdagodás visszatérítéséért.

Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése:

Ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennált helyzetet természetben nem lehet
visszaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését.
Ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél
lényeges jogi érdekét sérti.

Utaló magatartás:
 A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása
más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.
 Az utaló magatartás szándékos magatartást feltételez,
 A károsult személynek viszont jóhiszeműnek kell lennie és ezen túlmenően megalapozott feltevésre van
szükség, azaz az utaló magatartást tanúsító alapos okkal indítsa olyan magatartásra, amelyből őt önhibáján
kívül kár éri.

Díjkitűzés:
● Ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér, a díjat köteles
kiszolgáltatni annak, aki a teljesítményt vagy eredményt először létrehozza. E kötelezettség akkor is terheli, ha
a teljesítményt vagy eredményt a díjkitűzésre tekintet nélkül hozták létre.
● Ha a teljesítményt vagy az eredményt többen együttesen hozták létre, a díjat közöttük közreműködésük
arányában kell megosztani (egyenlő arány, ha nem lehet megállapítani)
● A díjkitűzés visszavonása akkor érvényes, ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta, és a
visszavonás legalább ugyanolyan nyilvánosan történt, mint a díjkitűzés. A díjkitűzés visszavonása a
 teljesítmény vagy az eredmény létrehozójával szemben hatálytalan, ha a visszavonásra a teljesítmény vagy az
eredmény megvalósulását követően kerül sor.

Kötelezettségvállalás közérdekű célra

● Ha valaki kötelezettséget vállal arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni
szolgáltatást teljesít, megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott
célra kell fordítani, és kijelölheti azt a személyt, akinek javára a szolgáltatást fordítani kell
● Ha a kötelezett nem jelölte ki azt a szervet, amely a szolgáltatást a meghatározott célra fordítja, annak
kijelöléséről az ügyész keresete alapján a bíróság határoz
● Az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást érvényesen a teljesítés előtt lehet visszavonni, ha a
kötelezettség elvállalása után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a
kötelezettségvállalás teljesítése többé el nem várható
● A határozatlan időre szóló, rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást a kötelezett bármikor
visszavonhatja
● A már teljesített szolgáltatás visszakövetelésének nincs helye
● A kötelezettség megszűnik: kötelezett halálával, a kötelezettségvállalás céljának megvalósulásával, a
kötelezettségvállalás céljának lehetetlenné válásával
 1. A szerződések tipizálásának lehetséges módozatai

A szerződéstan általános részének és az egyes szerződéstípusok anyagának a kapcsolata

 a szerződésjogi szabályanyag a Ptk-ban – általános és speciális szabályok
 szerződési szabadság elve – tartalom meghatározás szabadsága, típusszabadság
 a szerződések tipizálásának igénye, szükségessége – nem öncélú
 a szerződés megnevezése, szóhasználat irreleváns – nem az alapján minősítjük be a szerződést, hanem a
tartalom alapján

A szerződések tipizálása
 típusalkotás szempontjai, csoportképző elvek
 alaptípusok – nem mindig léteznek így, általában keverednek, és vegyes szerződések lesznek
 nincs numerus clausus – diszpozitivitás
 új szerződési technikák (standardizálás – egységesítés, önszabályozó mechanizmus
 folyamatos fejlődés – új képződmények
 minősítési nehézségek – vegyes szerződések: Egy konkrét szerződésből indulnak ki, de ebben a szerződésben
valamilyen más szerződéstípusnak a teljesítésére is kötelezettséget vállalnak
 atipikus szerződések: - A gazdasági élet szükséglete hozza létre őket és a szakmai szokás áll mögöttük;
önszabályozó jelleg jellemzi őket

Minősítés lehetőségei – atipikus szerződések

 abszorpciós elmélet – domináns elem azonosítása, ez határozza meg, hogy melyik szerződéstípus szabályai
alkalmazandók
 kombinációs elmélet – több szerződéstípus szabályainak egyidejű alkalmazása
 kreációs elmélet – több szerződéstípus egy egységet képez, ezek nem bonthatók szét elemek szerint

Szerződések tipizálása
 jogterületi hovatartozás – közjogi és magánjogi szerződések
 kötelmi és nem kötelmi jellegű
 nevesített (ptkban vagy más jsz-ban) és nevesítetlen szerződések
 ellenszolgáltatás – visszterhes (fsz), tisztán ingyenes (fogalmilag ingyenes: soha nem visszterhes pl.
ajándékozás) vagy kettős alakzatú (ingyenes és visszterhes alakzata is van)
 szerződés létrejötte – konszenzuál és reálszerződés (konszenzus + további aktus pl dolog átadás)
o A polgári jogi szerződés általában konszenzuális, tehát a megkötéssel létrejön, DE! előfordulhat, hogy
a szerződésben vállalt kötelezettséget később kell teljesíteni.
 jogcímen alapuló és absztrakt szerződés
 alanyok száma – két vagy több alanyú
 érdekpozíció – egypólusú vagy polarizált
 szerződés időtartama – egyszeri vagy tartós (fontos az időtényező
 kötelezetti magatartás – dologszolgáltató (dare), tűrésre tartózkodásra kötelező (non-facere), tevékenység
kifejtésére irányuló (facere), helytállásra kötelező (prestare)

Szerződéstípusok a hatályos ptkban

 tulajdonátruházó – adásvétel – dare jelleg
 vállalkozási – kivitelezési – facere
  megbízási típusú – megbízás, bizomány – facere
 használati típusú – bérlet – non facere

2. A tulajdonátruházó szerződések. Az adásvételi szerződés általános szabályai. Csereszerződés.

Tulajdonátruházó szerződések
 tulajdonjog átruházása, mint főszolgáltatás – ajándékozás, adásvétel, csere
 de a tulajdonjog átruházás megjelenhet mellékszolgáltatásként vagy ellenszolgáltatásként is
 kölcsön – ideiglenes tulajdonjog – átruházás: 6:383§
 forgalmazási szerződés: 6:372§
 bizalmi vagyonkezelés: 6:310§
 tartási szerződés: 6:494§
 rendhagyó letét: 6:367§

Adásvételi szerződés általános szabályai

 szabályozási struktúra: általános szabályok + adásvétel különös nemei (elővásárlás) + adásvételi szerződés
altípusai (speciális tárgy)
 adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a
dolog átvételére köteles – viszonylagos definíció
 dolog tulajdonjogának átruházása – a dolog feletti teljes hatalom átengedése
 tulajdonátruházás – kötelmi ügylet + rendelkező, dologi ügylet – szerződés vagy más jogcím + dolog
birtokának átruházása vagy a tulajdonjog átruházásának ingatlannyilvántartásba való bejegyzése, bejegyzési
engedély (eladó részéről szükséges egy engedély a bejegyzéshez)
 szerződés alanyai: eladó, vevő – van lehetőség több alanyúságra
o de: szerzőképességi korlátozások (pl. olyan dolgok, amiket csak engedéllyel lehet megszerezni),
fogyasztói adásvétel (egyik oldalon fogyasztó másikon vállalkozó), forgalomképesség
 a szerződés közvetlen tárgya: a felek főkötelezettségei
 közvetett tárgy: dolog – ingó vagy ingatlan (írásba foglalási kötelezettség), amire a közvetlen tárgy irányul,
ami egy magatartás általában
o de: eltérés az érvényességi és a bejegyezhetőséghez megkövetelt alak között
 alakíság elmulasztása – semmisség – a teljesítés érvénytelenségét orvosló hatása nem érvényesül
 termőföld tulajdonjogának megszerzése – korlátozottság, speciális szabályok
 jövőbeli vagyontárgy is lehet közvetett tárgy (res futura, res sperata – remélt dolog vétele)
o ne legyen eleve lehetetlen a szerződés, ha jövőben lévő dologról van szó – semmis
o az benne van, hogy idővel lehetetlenül
 jog vagy követelés – nem lehet tárgy
o de: dolog adásvételére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók
o + engedményezés, jogátruházás – forgalomképes jog átruházása, szerződésátruházás szabályanyaga
 szerződés tartalma: szerződés lényeges tartalmának írásba foglalása
o XXV. PED az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről - legalább minimális tartalom pl név,
ingatlan adatai, vételár – szabad megállapodás kérdése, de lényeges elem
o de: ha az ellenszolgáltatás nincs meghatározva - a teljesítés helyének megfelelő piacon a teljesítési
időben kialakult középárat kell megfizetni
o de: értékarányosság, pretium affectionis – előszereteti érték, érzelmi kapcsolata van az eladónak a
dologhoz, ezért becsüli feljebb, mint amennyi az értéke igazából
 tulajdonjog fenntartás melletti adásvétel: az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja
 o nem jelent feltételességet - a tulajdonjog megszerzését késlelteti, biztosítéki jellegű intézkedés a vételár
teljes megfizetéséig
o nem korlátlan – vételár megfizetéséig
o várományi helyzet – vevő oldalán
o dologi hatályú: ha megtörténik az iny. bejegyzés, akkor már mindenkivel szemben hatályos lesz
o kötelmi hatályú megállapodás: szerződésbe foglalás, a két fél viszonyában áll fenn
o alakiság: írásba foglalási kötelezettség (ingatlannál, hatalmasságok)
o tulajdonjog – fenntartás = bejegyzési kérelem függőben tartása
o ingatlanra vonatkozó – az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényét és a vevő személyének a
feltüntetését az iny-ba feljegyeztetni
o ingó dologra vonatkozóan – tulajdonjog fenntartás tényének és a vevő személyének a hitelbiztosítéki
nyilvántartásba, vagy ha az ingó dolog tulajdonjogát közhiteles nyilvántartás tanúsítja
o ingó dolog nyilvántartásba vétel hiányában: a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi
az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát és zálogjog is létrejöhet
 hasznok szedése, teher- és kárveszélyviselés ingatlan adásvétele esetén
o ha az eladó az adásvétel tárgyát képző ingatlan birtokát a vevő tulajdonjogának az iny-ba való bejegyzése
előtt a vevőre átruházza, a vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli a terheit és
a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni
o ingatlanra vonatkozik, de kiterjeszthető az alkalmazása
o fogyasztói adásvétel esetén eltér
 költségviselési szabályok
o az eladó viseli a birtokátruházással és az iny-ban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket
o a dolog átvételének és a tulajdonváltozás iny-ba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik
 kárveszély átszállása fogyasztói adásvétel esetén (vevő a fogyasztó)
o ha az eladó vállalja a dolog vevőhöz való eljuttatását – a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a vevő
vagy az általa kijelölt harmadik személy birtokba veszi a dolgot
o a kárveszély a fuvarozónak történő átadáskor átszáll a vevőre, ha a fuvarozót a vevő bízta meg, feltéve,
hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta
o fogyasztóvédelmi indíttatás – EU irányelv alapján
o eltérés a ptk általános szerződési jogi szabályaihoz képest

A csere szerződés:
Csereszerződés = a felek dolgok tulajdonjogának, más jognak vagy követelésnek kölcsönös átruházására vállalnak
kötelezettséget
 tulajdonátruházást közvetít
 az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni
 mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik szolgáltatása tekintetében
 3. Az adásvételi szerződés altípusai

Az adásvétel egyes különös nemei az alábbiak szerint csoportosíthatók:

 adásvételi hatalmasságok
o evj
o visszavásárlási jog
o opciós jogok = vételi és eladási jog
 a birtokátruházás és a teljes vételár időbeli elválása
 az adásvételi szerződés hatályosulását befolyásoló megállapodások – megtekintésre és próbára vétel
 minta szerinti vétel

Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele:

A fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele sajátosságát az adja, hogy a dologszolgáltatás
fajlagos meghatározására kerül sor és a teljesítés időpontja elválik a szerződéskötés időpontjától.
 az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog (fajlagos szolgáltatás) jövőbeni szolgáltatására vállal
kötelezettséget - tipikusan (de nem szükségkeppen) tömegesen előállítható sorozattermék képezi a szerződés
tárgyát, de nem feltétel a saját gyártás termelés
 mennyiségi tolerancia - a felek rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértéket, amennyivel az eladó a
szerződésben kikötött mennyiségnél többet vagy kevesebbet szolgáltathat = az eladó oldaláról a
„toleranciahatáron" belül történő teljesítés szerződésszerű lesz! DE a lehetővé tett legkisebb mennyiségnél
kevesebb szolgáltatása esetén a szerződésszegés következményei a kikötött mértékhez igazodnak!
 a vevő fizetési kötelezettsége az eladó teljesítéshez igazodik - a vevő az eladó által ténylegesen szolgáltatott
mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni!

Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés

Ilyen esetben az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy
hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget.
 a szerződéskötés időpontja és a teljesités elválik egymástól, de a szerződés tárgya nem fajlagos, hanem
zártfajú szolgáltatás!
 a teljesités több szempontból is sajátos:
o 10 %-os „tűréshatár" - az eladó jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél 10 %-kal kevesebbet
teljesíteni
o előteljesítés" lehetősége - az eladó jogosult a kikötött teljesítési idő előtt is teljesíteni, DE: az eladó a
vevőt köteles előzetesen értesíteni a teljesités megkezdéséről és biztosítani az átvételhez szükséges
felkészülési időt
 4. Tulajdonjog fenntartása és a részletvétel. Minta szerinti, megtekintésre és próbára vétel

Tulajdonjog fenntartás melletti adásvétel: az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja

 nem jelent feltételességet - a tul.jog megszerzését késlelteti, biztosítéki jellegű intézkedés a vételár teljes
megfizetéséig
 nem korlátlan – vételár megfizetéséig
 várományi helyzet – vevő oldalán
 dologi hatályú: ha megtörténik az iny. bejegyzés, akkor már mindenkivel szemben hatályos lesz
 kötelmi hatályú megállapodás: szerződésbe foglalás, a két fél viszonyában áll fenn
 alakiság: írásba foglalási kötelezettség (ingatlannál, hatalmasságok)
 tulajdonjog – fenntartás = bejegyzési kérelem függőben tartása
 ingatlanra vonatkozó – az eladó köteles a tul.jog-fenntartás tényét és a vevő személyének a feltüntetését az
iny-ba feljegy.
 ingó dologra vonatkozóan – tulajdonjog fenntartás tényének és a vevő személyének a hitelbiztosítéki
nyilvántartásba, vagy ha az ingó dolog tulajdonjogát közhiteles nyilvántartás tanúsítja
 ingó dolog nyilvántartásba vétel hiányában: a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az
átruházással az ingó dolog tulajdonjogát és zálogjog is létrejöhet

Részlet vétel:
 Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban. több részletben fizeti
meg, de a dolog birtokát a vételár teljes kiegyenlítése előtt a vevőre átruházzák.
o a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás teljesitésének ideje, vagyis a teljes vételár megfizetése és a dolog
birtokának átruházása elválik egymástól
o kapcsolódhat hozza tulajdonjog-fenntartás kikötése
o ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg, az eladó - választása szerint
 elállhat a szerződéstől (feltéve, hogy erről a vevőt előzetesen értesítette es a teljesitésre megfelelő időt
engedett), vagy
 gyakorolhatja a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát - ez jogvesztest eredményez a vevő
oldalán!

Az adásvételi szerződés hatályosulását befolyásoló megállapodások

megtekintésre vétel: ha a vevő az adásvételi szerződést a szerződés tárgyát képző dolog megtekintése nélkül köti meg,
de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről
 a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ
 megállapodásból kötelezettség csak az eladó oldalán keletkezik - az eladó köteles lehetővé tenni a dolog
megtekintését
 a vevőt nem terheli sem a dolog megtekintésének kötelezettsége, sem nyilatkozattételi kötelezettség
 ha az eladó lehetővé tette a dolog megtekintését, megfelelő határidőt tűzhet a vevő nyilatkozatának
megtételére - ha a vevő ezt elmulasztja, a szerződés nem lép hatályba
 ha a vevő célzott, pozitív tartalmú nyilatkozatot tesz a szerződés hatályosul a felek között

próbára vétel = ha a felek az adásvételi szerződésben kikötik, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog kipróbálása
alapján a vevő meghatározott időn belül nyilatkozhat szerződés hatályáról
  a szerződés hatálya ebben az esetben is a vevő nyilatkozatától függ - a vevő meghatározott időn belül
nyilatkozhat a szerződés hatályáról, amely nyilatkozatának megfelelően alakul az eladó oldalán a Ptk. nem
rögzíti kifejezetten a dolog kipróbálása lehetőségének biztosítását
 abban az esetben, ha a vevő a dolog kipróbálására általában szükséges vagy az eladó által megszabott
megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik - a szerződés hatályban marad; a szerződés hatályának
megszűnéséhez a vevő kifejezetten ezt célzó nyilatkozata szükséges, amely tartalmilag a hatályos szerződéstől
való elállást jelent
minta szerinti vétel = ha a felek a szerződés tárgyat képező dolog valamely (vagy akár valamennyi) tulajdonságát
mintára hivatkozással határozzák meg
 minta = a szolgáltatás tulajdonságainak, minőségének a megjelenítésére ellenőrzésére is alkalmas egyed
 a mintát az eladó a valóságban mutatja meg és adott esetben birtokába adja a vevőnek, de ez nem kötelező
 az eladó kötelezettsége, hogy a minta hivatkozott tulajdonságának megfelelő dolgot szolgáltasson a vevő
részére
 hibás teljesitéssel kapcsolatos speciális szabály - az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is
szavatol, ha a hiba a mintában is megvolt!
5. Elővásárlási jog, vételi és eladási jog, visszavásárlási jog.

Az adásvétel egyes különös nemei az alábbiak szerint csoportosíthatók:

 adásvételi hatalmasságok
o evj
o visszavásárlási jog
o opciós jogok = vételi és eladási jog
 a birtokátruházás és a teljes vételár időbeli elválása
 az adásvételi szerződés hatályosulását befolyásoló megállapodások – megtekintésre és próbára vétel
 minta szerinti vétel

EVJ:
 ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel evj-ot alapít, és a dolgot harmadik személytől
származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az evj jogosultja az ajánlatba rögzített feltételek mellett a
harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére
 a tulajdonos részéről van egy eladási szándék, ez aktiválja az evj
 a jogosult harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére
 alapulhat a dolog tulajdonosával kötött írásbeli szerződésen vagy jsz rendelkezésén
 evj versengése: egyidejűleg több áll fenn
o ha ezek szerződésen alapulnak – a jogosultak az evj keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják
o ha szerződésen és jsz-on alapul - jsz-on alapuló megelőzi a szerződéssel alapulót
o két jsz-i, akkor a speciális jsz-on alapuló megelőzi az általánost
 gyakorlása:
o tájékoztatási kötelezettség – eladási ajánlat közlése – a ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi
ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelmében
közölni az evj-al – a kezdemények is szintén kiterjednek az evj jogosultjára
o az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül – ajánlati kötöttség kapcsolódik hozzá
 ha az evj jogosult az ajánlati kötöttség alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot – a tulajdonos a
dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően eladhatja
 ha az evj jogosultja a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja – a szerződés
létrejön a tulajdonos és az evj jogosult között
o ha ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg evj és közülük többen tesznek
elfogadó nyilatkozatot – a tulajdonos késedelem nélkül köteles erről a jogosultakat tájékoztatni
 a jogosultak az elfogadó nyilatkozatokat 8 napon belül kell megtenniük
  ha több jogosult is fenntartja az elfogadó nyilatkozatot – az adásvételi szerződés ezekkel a
jogosultakkal jön létre 8 nap elteltével
 az ügylet eredményeként közös tulajdon keletkezik - az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak
egymás közötti érdekeltségük arányában szereznek közös tulajdonost, de ha a jogosultak
érdekeltségének aránya nem állapítható meg akkor egyenlően kapják meg
 az evj szabályainak megsértése
o ha a tulajdonos e kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést – a tulajdonos és a harmadik személy
között megkötött szerződés érvényes lesz, azonban az evj jogosultjával szemben hatálytalan – relatív
hatálytalanság
o a jogosult a hatálytalanságból eredő igényeket a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30
napon belül érvényesítheti, azonban vannak további feltételek: - szubjektív határidő, anyagi jogi jellegű,
de elévülési
 az igényérvényesítéssel egyidejűleg köteles elfogadó nyilatkozatot tenni, és igazolni a
teljesítőképességét
o a jogosult a hatálytalanságból eredő igényeket a szerződéskötéstől számított 3 év elteltével nem
érvényesítheti – jogvesztő határidő
o a jogosultnak a hatálytalansággal egyidejűleg kérnie kell továbbá annak megállapítását is, hogy a
szerződés közte és az eladó között létrejött
2/2009 PK vélemény
 a tulajdonos az eladni kívánt dolgát dologösszességként adja el, de az evj jogosultjának csak egy részére van
joga és érdeke, akkor is köteles megvenni az egész felajánlott dologösszességet, ha szeretne élni jogával
 vagy visszadobja az eladónak, aki dönthet róla, hogy lemond e az érdekeiről és eladja e úgy ahogy az evj
jogosultja akarja

Opciós jogok: vételi jog és eladási jog

 ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a
szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja
o hatalmasság, amely alapján a jog jogosultja egyoldalú akaratelhatározásával megveheti a dolgot akkor
is, ha azt a tulajdonos nem akarja eladni
o alapulhat jsz-on vagy jogügyleten – ebben a felek meghatározzák a vételárat is, de nem feltétel, hogy
összegszerűen határozzák meg, hanem lehet körül írva is vagy harmadik személy által (szakértő,
értékkövetés)
o az értékarány a szerződéslétrejöttekor releváns
 eladási jog:
o Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel eladási jogot szerez, a dolgot a
szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog
kötelezettjének.
o más szempontból nézve tehát az eladási jog a másik fel részéról az eladási jog jogosultjanak egyoldalú
nyilatkozata hatására beálló vételi kötelezettsége - a vételi jog „inverze"
o Az eladási jog jogosultja „hatalmasságával élve" kikényszerítheti, hogy a kötelezett a dolgot
megvegye.
Visszavásárlási jog:
 ha az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a felek megállapodnak abban. hogy a vevő
visszavásárlási jogot enged a megvett dologra, az eladó a vevőhöz intézett nyilatkozatával a dolgot megveheti
o hatalmasság, amelynek kikötése csak az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg lehetéséges,
de alapulhat jsz-i rendelkezésen is
o felfogható a vételi jog sajátos eseteként is
o a visszavásárlási árat a felek a visszavásárlási jog létesítéséről szóló megállapodásukban határozzák
meg, de ennek elmulasztása esetén a jogosult a visszavásárlási jogát a dolognak a visszavásárlási jog
gyakorlásához képviselt forgalmi értékével azonos vételáron gyakorolhatja
 Az adásvételi szerződést létrahozó egyoldalú nyilatkozatokra vonatkozó közös szabályok
 minimális alaki követelmény – szerződés írásba foglalása
 ingatlanra vonatkozó ügylet esetén a jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése, míg közhiteles
nyilvántartásban nyilvántartott ingó dolog (pl. gépjármű. hajó) esetén a jog közhiteles nyilvántartásba történő
bejegyzése folytán jogosultság mindenkivel szemben hatályos (abszolút hatály), aki a bejegyzést követően az
ilyen dolgon valamely jogot szerez
 a jogügyleten alapuló elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jogra vonatkozó rendelkezéseket a
jogszabályon alapuló elővásárlási, visszavásárlási; vételi és eladási jogra is alkalmazni kell
 sorrendiség - a jogszabályon alapuló elővásárlási, visszavásárlási, vételi es eladási jog megelőzi a szerződéses
elővásárlási, visszavásárlási, vételi és eladási jogot

6. A hitel – és a kölcsönszerződés

Elhatárolás:
Hitelszerződés Kölcsönszerződés

Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott

endelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott
sszeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés,
aranciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére
onatkozó más szerződés megkötésére, az adós
díjfizetésére köteles.
pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés
szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő
visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

Hitelszerződés alanyai:
• Hitelező: Bárki (régen csak hitelintézet és pénzügyi vállalkozás)
• Adós: bárki
Hitelszerződés tárgya, formája:
• 1. Pénzösszeg rendelkezésre tartása
• 2. Szerződéskötés az adós igényei szerint, feltétel bekövetkeztekor
• Alakja: szóban, írásban, ráutaló magatartással
• DE! HPT. Kötelező írásbeliség
Hitelszerződés tartalma:
• Hitelező joga: díj
• Hitelező kötelezettsége: szerződéskötés
• Adós joga: felhívás, elállási jog
• Adós kötelezettsége: díjfizetés
Hitelszerződés felmondása:
• Adós: Bármikor, 14 napig díjmentesen - 2009. évi CLXII. Törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről
• Hitelező:
o az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad
megfelelő biztosítékot;
o az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta;
vagy
o az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyeztetné a hitelszerződés alapján megkötött
szerződés teljesítését.
Hitelező felmondása nem szünteti meg a hitelszerződés alapján megkötött további szerződést!!!

A devizahitel szerződések fogalma:

Különböző definíciók a jogszabályokban és a bírói gyakorlatban
Közös elemek:
 • Devizában nyújtott és törlesztett,
• Forintban nyújtott és törlesztett, de devizában nyilvántartott kölcsönösszeg az alapja
A devizahitel-szerződésben felmerülő érvénytelenségi okok:
• Objektív értékaránytalanság
• Megtévesztés, tévedés
• Ászf-ek tisztességtelensége
• Jogszabályba ütközés
• Jó erkölcsbe ütközés
• Uzsorás szerződés
• Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés
• Színlelt szerződés
Kölcsönszerződés:
Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti
későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.
 Dare – tulajdonátruházó szerződés. A hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós ennek a szerződés
szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. Ténylegesen
átadásra kerül az összes.
 A hitelező főkötelezettsége a pénz szolgáltatása. A szerződés közvetett tárgya a pénz. Főszabály szerint
megkötése nincs alakszerűséghez kötve.
A kölcsön kifizetésének megtagadása
 A hitelező a kölcsönösszeg kifizetését megtagadhatja, ha a szerződés megkötése után az adós körülményeiben
vagy a biztosíték értékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a
szerződés teljesítése többé nem elvárható, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot
Kölcsönszerződés felmondása:
Adós: bármikor
Hitelező:
• az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad
megfelelő biztosítékot;
• a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az adós a kölcsönösszeget
nem erre a célra használja fel;
• az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta;
• az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának
megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza;
• az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
• a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a
hitelező felszólítására nem egészíti ki; vagy
• az adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és
mulasztását felszólításra sem pótolja.
Szívességi kölcsön:
Az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából
vagy az eset körülményeiből ez következik. Ebben az esetben a kölcsönszerződés szabályait azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy
 a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg
kifizetését és visszakövetelheti a már kifizetett kölcsönösszeget;
 az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni.
A kölcsönszerződés ingyenes alakzata. Akkor jön létre, ha kifejezetten kikötik vagy ez következik a szerződés
céljából, körülményekből.

Kölcsönszerződés tartalma:
Hitelező Adós
 Kötelezettsé Kötelezettsé
Joga Joga
ge ge
M egtagadhatja a M eghatározott Nem köteles Pénz
kifizetést pénzösszeg igénybe venni visszafizetése +
bizonyos fizetése Elállási jog (14 kam at
feltételek Kölcsönösszeg nap - 2009. évi Rendelkezésre
fennállása rendelkezésre CLXII. Törvény a tartás díjának
esetén tartása, ha az fogyasztónak m egfizetése
adós kéri nyújtott hitelről)

7. Az ajándékozási szerződés fogalma, elemei. Az ajándék visszakövetelése.

Ajándékozási szerződés:
 Az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles
 a szerződés közvetlen tárgya az emberi magatartás
 közvetett lehet egyrészt valamely dolog, vagy valamely jog, követelés társasági részesedés
 lényeges szabály, hogy abban az esetben, ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a
tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is
 a szerződés tartalma: az ajándékozó főkötelezettsége a dolog tulajdonjogának ingyenes étruházása = a maga
vagyona rovására a megajándékozott vagyonának növelésére ingyenes szolgáltatást nyújt, melyet a
megajándékozott elfogad
 teljesítésének megtagadása:
o sajátos szabály szerint a szerződés teljesítését az ajándékozó akkor tagadhatja meg ha bizonyítja, hogy
a szerződés megkötése után lényeges változás állt be a saját körülményeibe vagy a
megajándékozotthoz fűződő viszonyában, amelyre tekintettel a szerződés teljesítése a közfelfogás
szerint tőle nem várható el
Az ajándék visszakövetelése:
 Speciális in integrum restitutiós, de nem dologi, hanem kötelmi igény
 Még akkor is, ha a pénz helyébe más érték lépett  tulajdoni hányadra tarthat igényt  elévülés alá esik
 Mivel elévülés alá tartozik, mikor válik esedékessé?
o A létfenntartás veszélyeztetettsége fokozatosan is beállhat – alperesként a megajándékozott itt általában az
elévülést nem tudja bizonyítani
o Súlyos jogsértés megtörténte
 Személyhez kötött ajándék visszakövetelése
 Azonban, ha az ajándékozó már pert indított és az eljárás során meghalt, akkor ne lehessen a helyébe lépni
 Taxatíve meghatározott esetekben lehet visszakövetelni
1. Létfenntartás veszélyeztetettsége
2. Súlyos jogsértés
i. Megajándékozott / együtt élő hozzátartozója - ajándékozó / közeli hozzátartozója rovására
ii. Olyan személy, akire ráhatást gyakorolhat
3. Meghiúsult feltevés
 8. A bérleti szerződés általános szabályai.

Használati szerződésekről általában:

A Ptk. a használati szerződések cím alatt több szerződés szabályait tartalmazza. Ezek a következők:
• bérleti szerződés
• lakásbérleti szerződés
• haszonbérleti szerződés
• haszonkölcsön-szerződés → ingyenes!
Közös jellemzők:
• más személy tulajdonában (birtokában) álló dolog ideiglenes használata
• jogviszony tartóssága
• „non-facere” és visszafordíthatatlan (irreverzibilis) jellegű főszolgáltatás
A bérleti szerződés
Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog
átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. (Ptk. 6:331. § (1) bekezdés) – „dologbérlet”
a) A szerződés alanyai: bérbeadó (= a dolog használatát átengedő személy) – bérlő (= a dolog használatára való
jogosultságot megszerző személy). A jogosulti, illetve kötelezetti pozícióban természetes személy és jogi
személy egyaránt megjelenhet és nem kizárt több jogalany egyidejű megjelenése sem (többalanyúság). → vö.:
lakásbérlet esetén: bérlőtársak / társbérlők
b) A szerződés tárgya: közvetlen tárgy (= magatartás) → a dolog használatba adása, míg közvetett tárgy a
(forgalomképes) dolog, amelyre a használat irányul. (A dolog lehet ingó vagy ingatlan → speciális szabályok
vonatkoznak a lakásbérletre / helyiségbérletre!)
A szerződés tartalma: a bérbeadót és a bérlőt megillető jogok, illetőleg terhelő kötelezettségek összessége adja.
 A bérbeadó főkötelezettsége a dolog használatának átengedése.
 A bérlő részéről főkötelezettségként a dolog átvétele és a használat ellenértékének (= bérleti díj) megfizetése
jelenik meg.
o a szerződésben meghatározott, időszakonként visszatérő jelleggel fizetendő pénzösszeg, amelyet a bérlő
havonta előre köteles megfizetni.
o DE: egy hónapnál rövidebb időre szóló bérleti szerződésnél a bérleti díj a szerződés megkötésekor
esedékes
 A bérbeadót többirányú szavatossági kötelezettség terheli → a bérleti szerződés fennállása alatt szavatol
azért, hogy
o a bérelt dolog a szerződésszerű használatra alkalmas, és
o a bérelt dolog megfelel a szerződés előírásainak, valamint azért, hogy
o harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban
korlátozza vagy megakadályozza
 A bérlő oldalán legfőbb jogosultságként a dolog (időleges) használata áll, amely azonban nem korlátlan → a
bérlő a dolgot csak rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja!
 A bérbeadó a dolog rendeltetésszerű és szerződésszerű használatát ellenőrizheti (ellenőrzési jog), DE: ezt a
jogát a bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül köteles gyakorolni! – jogosultság, nem kötelezettség!
– gyakorlása nem lehet visszaélésszerű!
  A bérlő a bérelt dolgot a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe vagy harmadik személy használatába
adni. – DE: ez nem érvényességi kérdés, hanem felelősséget alapoz meg (vö.: Ptk. 6:148. §):
 A dolog fenntartásával járó kisebb költségek et (pl. lakás berendezéseinek, burkolatainak karbantartása) a
bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli.
o DE: a bérlőt a bérbeadó felé értesítési (tájékoztatási) kötelezettség terheli, amennyiben a dolgot károsodás
veszélye fenyegeti vagy a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének szükségessége merül fel.
 Abban az esetben, ha a bérlet tárgya ingatlan, a bérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a bérlőnek a
bérlemény területén levő vagyontárgyain a bérleti díj és a költségek erejéig. (Ptk. 6:337. §)
A bérleti szerződés megszűnése
A bérleti szerződés létrejöhet határozott vagy határozatlan időre. A jogviszony ezen jellemzője kihat a szerződés
megszűnésére is.
1. A határozott időre szóló bérleti szerződés megszűnik a határozott idő leteltével.
2. Megszűnik a szerződés, ha a dolog elpusztul.
3. Megszűnik a bérleti szerződés, ha azt a felek közös akarattal (megszüntető szerződés) megszüntetik vagy azt
bármelyik fél egyoldalú nyilatkozattal megszünteti (felmondás).
a) A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja. A felmondási
idő a következőképpen differenciált:
o napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra (pl. a felmondást bejelenti 2021.
április 21-én, a szerződés megszűnik 2021. április 22-én)
o heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján (pl. bejelenti hétfőn (április
19.), megszűnik vasárnap (április 25.)
o havi bérleti díj kikötése esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig (pl. bejelenti
április 14-én, megszűnik április 30-án, DE: ha április 16-án jelenti be, akkor május 31-én szűnik
meg!!!)
o hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerződésben meghatározott időszak végére, legkésőbb
az azt megelőző harmincadik napig.
b) A határozott időre kötött bérleti szerződés rendes felmondással általában nem szüntethető meg, de:
felmondhatja a törvényes felmondási idő betartásával idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén
c) A bérleti szerződés felmondással történő megszüntetésére a bérlő elhalálozását követően annak örökösei is
jogosultak. A felmondási idő az
o örökhagyó halálától számított 30 napon belül (ha hagyatéki eljárásra nem került sor),
o hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától
számított 30 napon belül,
o öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül

d) A rendes felmondás esetein kívül bizonyos esetben szankciós felmondás útján is megszüntethető a bérleti
szerződés. – „válaszreakció”
o Ha bérlő a dolgot nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő módon
használja és azt a bérbeadó felhívása ellenére folytatja, a bérbeadó felmondhatja a szerződést
o Abban az esetben, ha a bérlő elmulasztotta a bérleti díj vagy az őt terhelő költségek és terhek
megfizetését
o A bérlő: a bérelt dolog lakás vagy emberi tartózkodás céljára szolgáló más helyiség, és az olyan
állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti.

A bérbeadói pozíció átszállásának jogkövetkezményei:

1. A bérbeadó és az új tulajdonos a bérlővel szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni a bérbeadót a bérleti
szerződés alapján terhelő kötelezettségek teljesítéséért!
[A vevő „belépése” bérbeadóként a bérleti jogviszonyba a bérbeadói pozícióban való alanyváltozást jelent, amelyhez
kapcsolódóan azonban a jogalkotó biztosítani kívánja, hogy az alanyváltozás folytán a bérlő ne kerüljön hátrányosabb
helyzetbe, ezért mondja ki az eredeti bérbeadó egyetemleges helytállását mindazokért a kötelezettségekért, amelyek a
bérleti szerződés átszállásával, és így a bérbeadói pozícióban történő alanyváltozással az új tulajdonosra szálltak.]
2. A bérbe adott dolog új tulajdonosa a határozott időre kötött bérletet felmondhatja, ha őt a bérlő a bérleti
viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette.

9. A lakásbérleti szerződés
A lakásbérleti szerződés a bérlet önállósult alakzata, amikor a bérleti szerződés tárgya lakás céljára szolgáló ingatlan.
[Abban az esetben, ha a bérleti szerződés tárgya nem lakás céljára szolgáló helyiség

A lakásbérleti szerződésre a Ptk. bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azonban vannak
eltérések!
lakás = olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei, közművesítettsége, melegvíz-ellátása és fűtési módja
alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható. (Ltv.
91/A. § 1. pont)
 A lakásbérleti szerződés érvényességéhez szükséges a megállapodás írásba foglalása!
 Önkormányzati lakásnál speciális szabályok!
A szerződés alanyai: bérbeadó (= a lakás használatát átengedő személy) – bérlő (= a lakás használatára való
jogosultságot megszerző személy)
A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak). → jogaik és kötelezettségeik egyenlők, jogaikat együttesen
gyakorolhatják, kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges
DE! bérlőtársi viszony ≠ társbérlet → a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan,
más helyiségét pedig közösen használják, társbérlők. A társbérlő önálló bérlő.

A szerződés tárgya: közvetlen tárgy (= magatartás) → a dolog használatba adása, míg közvetett tárgy a dolog (lakás
céljára szolgáló ingatlan), amelyre a használat irányul

A szerződés tartalmát a bérbeadót és a bérlőt megillető jogok, illetőleg terhelő kötelezettségek összessége adja: a
bérbeadó meghatározott lakás időleges használatának átengedésére, a bérlő a lakás birtokba vételére és bérleti díj
(lakbér) megfizetésére köteles (főkötelezettségek).
A lakásbérleti szerződésre alkalmazandó, a Ptk. bérleti szerződésre vonatkozó általános szabályaitól eltérő
rendelkezései:
 A felek a szerződésben megállapodhatnak arról, hogy a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek
(pl. lakbér megfizetése, rendeltetésszerű használat, stb.) biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott
pénzösszeget köteles fizetni (= kaució). Ennek összege legfeljebb a havi bérleti díj háromszorosa lehet, ha ezt
mégis meghaladja → a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti!
 A bérbeadót karbantartási kötelezettség terheli → ezt a kötelezettségét életveszélyt okozó, az épület állagát
veszélyeztető, valamint a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó
hibák esetén késedelem nélkül, míg egyéb esetben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg
köteles teljesíteni.
 A bérlő elviteli joga is sajátosan alakul → nem gyakorolhatja az elviteli jogát, ha a bérbeadó az elviteli jog
megváltása fejében megfelelő kártalanítást ajánl fel ÉS ez a bérlő lényeges jogi érdekét nem sérti (konjunktív
feltételek!)
A bérlőt megillető elviteli jog a szerződésben korlátozható vagy akár ki is zárható, DE: csak az ezzel járó hátrány
megfelelő kiegyenlítése mellett!
Tűrési kötelezettség → a bérlő köteles tűrni, hogy a bérbeadó a lakás állagának megóvásához szükséges
munkálatokat elvégezze
DE: a lakás korszerűsítéséhez szükséges munkálatok elvégzésének tűrésére a bérlő csak akkor köteles, ha azok – az
elvégzendő munkára, az építészeti következményekre és a bérlő várható kiadásaira tekintettel – a lakás használatát
jelentősen nem korlátozzák.
A bérbeadó köteles a bérlőt megfelelő időben írásban tájékoztatni. (Tartalma?)
A bérlő a szerződést az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig felmondhatja!

A lakásbérleti szerződés megszűnik:

a) határozott időre kötött szerződés → a határozott idő leteltével
b) rendes felmondással → a határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap 15. napjáig a következő
hónap végére mondhatja fel
c) szankciós felmondással (szerződésszegés miatt) → a bérbeadó a bérlő előzetes felszólítását követően, legalább
tizenötnapos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha
- ha a bérlő vagy a vele együttlakó személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés
követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít, vagy a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet
nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja.
DE: nem kell előzetes felszólítás, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását
nem lehet elvárni → a felmondást a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kell közölni
 10. A haszonbérleti szerződés és a haszonkölcsön szerződés
Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó
jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. (Ptk. 6:349. § (1)
bekezdés)
A szerződést írásba kell foglalni!
a) A szerződés alanyai: haszonbérbe-adó (= a dolog használatát átengedő személy) – haszonbérlő (= a dolog
használatára való jogosultságot megszerző személy)
b) A szerződés tárgya: közvetlen tárgy (= magatartás) → a dolog használatba adása, míg közvetett tárgy a
hasznot hajtó dolog / jog , amelyre a használat irányul
c) A szerződés tartalmát a haszonbérbe-adót és a haszonbérlőt megillető jogok, illetőleg terhelő kötelezettségek
összessége adja.
- a dolog hasznainak szedése → a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően
- megművelési kötelezettség / termőképesség fenntartása (termőföld esetén)
- haszonbér megfizetése – időszakonként, utólag, DE: mérséklés / elengedés
- törvényes zálogjog
A haszonbérleti szerződés megszűnik:
a) határozott időre kötött szerződés → a határozott idő leteltével
b) rendes felmondással → a felmondási időre a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni, DE: speciális szabály – a határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést hat
hónapos felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni
c) szankciós felmondással → a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan
gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a termőföld termőképességét,
az állatállományt vagy a felszerelést
felmondás az örökös által → a haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági
év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg

Haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó meghatározott dolog időleges használatának ingyenes

átengedésére, a kölcsönvevő a dolog átvételére köteles. (Ptk. 6:357. § (1) bekezdés)
a) A szerződés alanyai: haszonkölcsönbe-adó (= a dolog használatát átengedő személy) – haszonkölcsönbe-vevő
(= a dolog használatára való jogosultságot megszerző személy)
b) A szerződés tárgya: közvetlen tárgy (= magatartás) → a dolog használatba adása, míg közvetett tárgy a dolog,
amelyre a használat irányul, DE: jogok időleges gyakorlásának más személy részére történő ingyenes
átengedésére a haszonkölcsön szabályait kell megfelelően alkalmazni!
c) A szerződés tartalmát a feleket megillető jogok, illetőleg terhelő kötelezettségek összessége adja.
- dolog rendeltetésének és a szerződésnek megfelelő használat
- dolog harmadik személy használatába adása – hozzájárulás! → felelősség?
- a dolog haszna a kölcsönadót illeti
 - a kölcsönvevőt terhelik a dolog fenntartásának költségei – a dologra fordított egyéb költségeit a megbízás
nélküli ügyvitel szabályai szerint követelheti

Szerződés teljesítésének megtagadása

1) A szerződés teljesítését a kölcsönadó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy
- a szerződés megkötése után
- a saját vagy a kölcsönvevő körülményeiben / a kölcsönvevőhöz fűződő viszonyában
- olyan lényeges változás állott be, hogy
- a szerződés teljesítése tőle nem várható el.
Clausula rebus sic stantibus!
2) Megtagadhatja a kölcsönadó a szerződés teljesítését akkor is, ha a szerződés megkötése után olyan körülmények
következtek be, amelyek miatt felmondásnak van helye.

A haszonkölcsön-szerződés megszűnése
1) a dolog visszaadásával (→ a dolog bármikor visszaadható!)
2) a kölcsönvevő halálával;
3) felmondással → a kölcsönadó a határozatlan időre kötött haszonkölcsön-szerződést tizenöt napra
felmondhatja.
A kölcsönadó felmondhatja a szerződést, ha
a) a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált;
b) a kölcsönvevő a dolgot rongálja, nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja, engedély
nélkül harmadik személy használatába adja, vagy egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a kölcsönvevő
nem fogja épségben visszaadni;
c) a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott;
d) a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra
 11. A vállalkozási szerződés általános szabályai. Az utazási szerződés Ptk.-beli szabályai.
Facere szerződés – tevékenység kifejtésére irányul
Facere szerződések:
a. Eredményszerződések
b. Gondossági szerződések

Eredményszerződések Gondossági szerződések

- Vállalkozási típusú szerződések
- Eredmény létrejötte feltétel
- Eredmény teljesítés
- Csak akkor jár a díj, ha a vállalt eredmény elő is állt
- Megbízási típusú szerződések
- Eredmény létrejötte nem feltétel
- Sok esetben közvetlen tárgy nincs is (mert ügy
ellátására irányul)
- Közvetett tárgya maga az a dolog/tárgy, amelyre
irányul a szerződés
- Akkor is jár a díj, ha a várt eredmény elmarad

Vállalkozási szerződés, mint alaptípus

- Egyes szerződések – vállalkozási típusú szerződések – alaptípus  a szabályait a többire is alkalmazni kell
- Továbbá a szerződések általános szabályainak alkalmazása
- Szerződésszegés
- Közreműködő igénybevétele
- Emitt a Ptk. itt csak a felek jogaira és
kötelezettségeire vonatkozó szabályokat ismerteti

Altípusok:
 Tervezési szerződés
 Kivitelezési szerződés
 Kutatási szerződés
 Utazási szerződés
 Mezőgazdasági vállalkozási szerződés
 Közszolgáltatási szerződés
 + Fuvarozási szerződés (külön cím alatt van rögzítve)

6:238. § [Vállalkozási szerződés]

Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására,
a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

- Eredmény: mindegyik vállalkozási szerződés alapvető vonása (kivétel: kutatási szerződés)

- Felek: vállalkozó és megrendelő
- Főkötelezettségek: eredmény megvalósítása – ennek átvétele és díjfizetés
- Tárgy:
- Közvetlen: tevékenység kifejtése
 - Közvetett: „mű” – tág értelmezés – nem csak dolog, hanem egyéb tevékenység, szolgáltatás nyújtása
- A „mű” determinálja a vállalkozás körét is

A szerződés alakjára nincs megkötés (szóban, írásban, ráutaló magatartással is megköthető) – kivétel: utazási
szerződés + Épkiv.

Szerződés létrejötte: lényeges elemekben való konszenzus

Lényeges elemek:
 Felek személye
 Vállalkozói díj összege
 Átalánydíj
 Tételes elszámolás
 GK 68. sz. állásfoglalás – „ha a felek nem állapodnak meg a vállalkozói
díjban, a szerződés nem jön létre”

 Szolgáltatás tárgya (mennyiség + minőség meghatározása)

o A díj miatt fontos a tevékenység és a mű meghatározása is
 Teljesítési határidő
Vállalkozó Megrendelő
Jogok - Díjra való jogosultság - Utasítási jog
- Törvényes zálogjog - Ellenőrzési jog
- Elállás, felmondás joga
Kötelezettségek - Eredmény létrehozása - Munkaterület biztosítása
- Tevékenység megszervezése - Munkavégzés összehangolása
- Többletmunka, pótmunka - Díjfizetés
elvégzése
- Szolgáltatás átadása-átvétele

folyt a másik linkben, de ez a lényeg gondolom

 12. A megbízás, mint a gondossági jellegű facere alaptípus (lényeges elemek, a szerződés létrejötte és
megszűnése). A megbízás nélküli ügyvitel

A megbízás mint, gondossági kötelem

• A vállalkozási szerződésből fakadó „facere” szoltáltatás valamely tevékenységgel elérhető eredmény
megvalósítását jelenti
• A megbízási szerződésbe foglalt kötelezettség viszont egy rábízott ügy gondos (és a megfelelő
szakértelemmel) ellátása
• A megbízott az eredmény megvalósítása érdekében cselekszik, de annak elmaradása nem jelent
szerződésszegést
Alapvető sajátosságok
• Az ügy urának kockázata az eredmény elmaradása
• Utasításadási jog terjedelme
• Díjazás és költségviselés (rendkívüli költségek előlegezését követelheti)
• Szerződésszegés eltérő szabályozása
• Bizalmi elem: bármelyik fél felmondhatja a szerződést
Megbízási típusú szerződések
• Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási
díj megfizetésére köteles
• Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében - ingó dologra adásvételi
szerződés kötésére -vagy más szerződés kötésére- , a megbízó a díj megfizetésére köteles
• Közvetítői szerződés alapján a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének
elősegítésére irányuló tevékenység folytatására, a megbízó díj fizetésére köteles (6:288.) általános szabályok
és tartós közvetítői szerződés
• Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény
továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére, a megbízó díj fizetésére
köteles
• Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok,
ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára
történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles
• Megbízás nélküli ügyvitel - önálló kötelemkeletkeztető tényállás! Aki valamely ügyben más helyett eljár
anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt
annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott

Megbízási szerződés
Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj
megfizetésére köteles. (Ptk. 6:272. §)
  a rábízott feladat lehet bármely jogszerű emberi tevékenység, amely viszont nem jelent személyes
kötelezettséget
 a feladat reálcselekmény véghezvitele (pl. könyvvitel, oktatás, tanácsadás), de lehet jogcselekmény is (pl.
jognyilatkozat tétele, szerződéskötés)
 nincs kötelező alakiság, DE: ún. képviseleti megbízás esetén a szerződés alakiságát a meghatalmazásra előírt
sajátos alaki szabályok (Ptk. 6:15. § (2) bekezdés) határozzák meg. -> Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés
kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja
A megbízási szerződés alanyai a megbízó és a megbízott.
 A megbízó oldalán személyi megkötés nincs, az bárki lehet. A megbízotti minőség azonban kötöttebb, mivel
adott, szakértelemhez kötött megbízások esetén a megbízás ellátásához hatósági engedély vagy kamarai
tagság szükséges. (Pl. jogi képviselet ellátásához jogi szakvizsga, kamarai névjegyzékbe vétel, orvosi
megbízásnál kamarai tagság, stb.)
Megbízási szerződés esetén közvetett tárgyról nem beszélhetünk, viszont a közvetlen tárgy, a kötelezetti magatartás,
vagyis a tevékenység kifejtése sajátos jegyekkel rendelkezik.
- gondos és szakszerű ügyvitel → ez önmagában megalapozza a megbízott díjigényét, akkor is, ha eljárása nem
vezet eredményre – gondossági és nem eredménykötelem!
- bizalmi jelleg → ennek ellenére a Ptk. nem írja elő a megbízott személyes ügyellátásának kötelezettségét, a
közreműködő igénybevételének általános szabályai érvényesülnek.
A szerződés tartalma: a feleket megillető jogok és terhelő kötelezettségek összessége.
 a megbízó utasítási joga → a megbízott a szerződés tárgyát képező feladatot a megbízó utasításai szerint
köteles ellátni, DE: a megbízó utasítási joga nem korlátlan!
o a megbízott a megbízó utasításától eltérhet, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó
előzetes értesítésére már nincs mód
o megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítása esetén a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni, DE:
ha a megbízó utasítását a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott
 a szerződéstől elállhat vagy a szerződést felmondhatja,
 a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja.
 köteles megtagadni az utasítást (nincs választása), ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági
határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát
 a megbízott oldalán legfőbb jogosultság a megbízási díj iránti igény
o a megbízási díj független az eljárás sikerességétől = a megbízott a megbízási díjra akkor is jogosult, ha
eljárása nem vezetett eredményre, DE: kivétel, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el,
mert a megbízott felróhatóan járt el
o az ún. sikerdíjas megbízási szerződés esetén a megbízási díj (sikerdíj) vagy annak egy része a
megbízottnak csak az eredmény bekövetkezése estén jár!
o a megbízási díj fizetésének módjára és esedékességére a felek megállapodása irányadó, ennek hiányában
pedig a megbízási díj a szerződés teljesítésekor válik esedékessé,
 a megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles (rendkívüli
költségeit a megbízó köteles megelőlegezni!)
 a szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel
szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni a
megbízott a megbízási díjon felül jogosult az általa előlegezett, szükséges és indokolt költségei megtérítését
követelni.
A szerződés felmondása
• A Ptk. szerint a szerződést bármelyik fél felmondhatja. – A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása
semmis!
• DE: a fenti (a kikötés érvénytelenségét eredményező) szabály alól kivételt képez a tartós megbízási viszony
→ a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő
előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.
 • A megbízó felmondása esetén köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a
felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt (= szankciós jelleggel) került sor.
• Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással
okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor.
• Felmondási jog jogszerű gyakorlása → kártalanítás!
• A felmondás esetére kikötött általános kártalanítás összege akkor felel meg a jóhiszeműség és tisztesség
követelményének, ha figyelemmel van arra, hogy mennyi idő után kerül sor a felmondásra, a felmondásig a
fél milyen tevékenységet végzett, és ezzel milyen költségei merültek fel. A kártalanítás differenciálatlan
előírása tisztességtelen.
Elszámolás
• szükséges és indokolt költségek megtérítése (Ptk. 6:276. § (4) bekezdés), DE: a nem indokolt vagy a nem
szükséges költségek esetében a megbízás nélküli ügyvitel (vagy jogalap nélküli gazdagodás) szabályai
kerülhetnek alkalmazásra (vö.: Ptk. 6:583. §)
• a szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése
céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált
• törvényes zálogjog – a megbízási díj és a költségek biztosítására
• a szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel
szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni
• az elszámolásra a megbízó kérésére a jogviszony fennállása alatt is bármikor sor kerülhet

Speciális megbízási szerződések

 orvosi megbízás
 ügyvédi megbízás → 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről, 28. §
Az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás az Üt. és a Ptk. eltérő rendelkezése hiányában szabad
megállapodás tárgya.
 a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul
 alanyi kör – megbízotti pozíció: egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, ügyvédi
iroda, megbízó (nem feltétlenül az ügyfél!); többalanyú helyzetek (vö.: pertársaság)
 a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden
olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető
pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
 a felek a megbízási díjban szabadon állapodnak meg
 az ügyvéd nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése előre láthatóan jogszabály megsértésével jár
vagy közerkölcsbe ütközik.
 13. A bizományi szerződés

Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés
kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles. (Ptk. 6:281. (1) bekezdés)
• ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződés semmis!
• más szerződés megkötése → bizományi szabályok megfelelő alkalmazása
A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost
jogosítja és kötelezi. (vételi / eladási bizomány)
„Del credere” felelősség csak kifejezett elvállalás alapján → a bizományos akkor áll helyt mindazoknak a
kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik, ha ezt kifejezetten
elvállalta.
A bizományosnak díj (bizományi díj) akkor jár, ha az adásvételi szerződést megkötötték, vagy ha a szerződés
megkötésére a megbízó érdekkörében felmerült okból nem került sor.
Alanyai: megbízó – bizományos
Tárgya: gondos, szakszerű ügyellátás + szerződés megkötése (eredmény!)
Tulajdonszerzés
A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost
jogosítja és kötelezi – mikor száll át a dolog tulajdonjoga?
 vételi bizomány esetén a bizományos a szerződés teljesítése során megszerzett ingó dolog tulajdonjogát az
elszámolás során ruházza át a megbízóra.
 eladási bizomány esetén a bizományos jogosult a megbízó tulajdonjogában álló ingó dolog tulajdonjogának az
átruházására.
A bizományosnál a megbízott javára képződő alvagyon védelme
A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt
 a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre;
 vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra;
 a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható,
hogy a megbízót illetik.

Belépési jog
 a bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval maga is megkötheti, ha a dolog forgalmi értéke nyilvános
információ alapján egyértelműen megállapítható, DE: a bizományos ekkor is köteles a szerződést a megbízóra
legkedvezőbb feltételek mellett megkötni!
 tájékoztatási kötelezettség → a bizományos az elszámolás keretében köteles a megbízót tájékoztatni, ha az
adásvételi szerződést a megbízóval maga kötötte meg.
 a bizományos díjigényét nem érinti, ha a szerződést a megbízóval maga köti meg!
  egyebekben a bizományos belépése esetén a megbízó és a bizományos jogviszonyára az adásvételi szerződés
szabályait kell alkalmazni
Eltérés a bizományi szerződés feltételeitől
 ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést → az ebből
eredő előny a megbízót illeti
 ha a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el → köteles a megbízónak az
árkülönbözetet megtéríteni, DE: nem köteles megtéríteni az árkülönbözetet, ha bizonyítja, hogy
o az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett,
o az eladással a megbízót kártól óvta meg, és
o a megbízót idejében értesíteni nem tudta.
 ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér → köteles az eltérésről a
megbízót értesíteni.
A megbízó az értesítést követően késedelem nélkül jogosult az adásvételi szerződést visszautasítani, kivéve, ha a
bizományos a szerződésben meghatározott árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti
14. A letéti szerződés
(a másik rövidebb, ha kevés már az idő, de szarabb jegyzet)

Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés
megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles.
a) A szerződés alanyai a letevő és a letéteményes, akikre vonatkozóan megkötés alapvetően nincs.
b) A szerződés közvetlen tárgya a letéteményes (kötelezett) tevőleges szolgáltatása, a birtokába kerülő
(egyedileg meghatározott) dolog megőrzése. A szerződés közvetett tárgya a dolog, amelyre a letéteményes
megőrzési kötelezettsége irányul.
A letéti szerződés Ptk.-beli fogalma egyértelművé teszi, hogy a szerződés tárgyául szolgáló dolog fogalmilag csak
ingó lehet.
[Ingatlan őrzése – mivel az elveszés veszélyének nincs kitéve - csak az értékcsökkentő behatások elleni felügyeletben
állhat, amely a megbízási szerződés szabályai alá esik.]
A szerződés tartalmát a letevőt és a letéteményest megillető jogok és terhelő kötelezettségek összessége adja.
a) A letéteményes főkötelezettsége a rábízott dolog átvétele és (gondos) megőrzése.
 DE: dolog átvételének megtagadása → a letéteményes akkor tagadhatja meg jogszerűen a dolog átvételét,
ha olyan körülmények következnek be, amelyeknél fogva határozott idejű letéti szerződés esetén a
szerződés felmondására lenne jogosult.
 clausula rebus sic stantibus szabály sajátos érvényesülése
 A határozott idejű letéti szerződést a letéteményes akkor mondhatja fel, ha a dolog biztonsága veszélyben
van, vagy ha a dolog őrizetét nem foglalkozása körében látja el, és a szerződéskötéskor általa nem ismert
olyan körülmények következtek be, amelyek a dolog további őrizetét számára nagymértékben
megnehezítik
b) A letéteményes az őrzés során:
 köteles a letett dolgot saját vagyonától és más letevő által letett dologtól elkülönítve őrizni és
nyilvántartani;
 köteles a letett dolgot kezelni, ha a letett dolog természete azt szükségessé teszi;
 a letéteményes főszabályként a dolog birtoklására jogosult és a letett dolgot
o nem használhatja,
o nem hasznosíthatja,
o más személy birtokába vagy őrizetébe („alletét”) nem adhatja

Kivételek a használat tilalma alól:

1. felek kifejezett megállapodása, DE: a használatot megengedő kikötés abban az esetben nem érinti a szerződés
letéti jellegét, ha a szolgáltatás domináns eleme az őrizet marad! → a letett dolog állandó használata már érinti
a szerződés jellegét!
 2. ha a használat a letevőnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges
3. A letéteményes a dolog hasznosítására nem jogosult, viszont köteles az őrzés során a letett dolog hasznait
(gyümölcseit) beszedni, ha a dolog természeténél fogva hasznot hajt – beszedett hasznokkal köteles a
letevőnek elszámolni!
4. A letéteményes a beszedett hasznokat jogosult a költségei fedezésére fordítani, az ezt meghaladó hasznokat
azonban köteles kiadni a letevőnek.
5. A letéteményest – díja és költségei biztosítására – zálogjog illeti meg a letevőnek azokon a vagyontárgyain,
amelyek a letét következtében kerültek birtokába (törvényes zálogjog) → beszedett hasznok?

A letevő főkötelezettsége a letéti díj megfizetése.

DE: a letéti szerződés „kétalakú” szerződés = létezik ingyenes alakzata is → a letevő ilyenkor nem köteles
ellenszolgáltatás nyújtására, azonban a szükséges költségek megtérítését ilyenkor is követelheti a letéteményes!

Ingyenes letét esetén a felelősségi szabályok azonban eltérnek → a letéteményes a szerződésen kívüli károkozásért
való felelősség szabályai szerint felel azért a kárért, amelyet a letevő a letett dolog elveszése, elpusztulása vagy
megrongálódása folytán szenved. (Ptk. 365. § (3) bekezdés)

6:147. § [Kártérítési felelősség ingyenes szerződéseknél]

szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos
szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a
jogosult nem ismert.

A letét megszűnése
a) A letevő a szerződést bármikor jogosult felmondani. → korlátlan (és feltétel nélküli) jogosultság, amely a
letevőt megilleti függetlenül attól, hogy a szerződés határozott vagy határozatlan időre jött létre.
b) A határozatlan idejű letéti szerződést a letéteményes tizenöt napi felmondással felmondhatja.

A határozott idejű letéti szerződést főszabályként nem lehet felmondani. DE: kivételesen a letéteményes felmondhatja
a szerződést, ha
 a dolog biztonsága veszélyben van, vagy
 a dolog őrizetét nem foglalkozása körében látja el és a szerződéskötéskor általa nem ismert olyan
körülmények következtek be, amelyek a dolog további őrizetét számára nagymértékben megnehezítik (clusula
rebus sic stantibus).
A letéteményes a letett dolgot azon a helyen köteles visszaadni, ahol őriznie kellett. Ha a letevő a dolog visszavételét
megtagadja, a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni

Elhatárolási kérdések és speciális szabályok

a) Bírósági és közjegyzői letét
 A bírósági és a közjegyzői letét a szerződés teljesítésének sajátos módozata, DE: a Ptk. 6:53. § (2)
bekezdése értelmében a letéteményes kötelezettségeire a letéti szerződés szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
b) Megbízás nélküli ügyvitel
 [megbízás nélküli ügyvitel = aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján
vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata
megkívánja, akinek javára beavatkozott.]
c) Gyűjtőletét – értékpapír-letét
 letéti őrzés = pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása
és kiadása
  letétkezelés = a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés
beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő
szolgáltatásokat
d) Közraktári szerződés
 Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári
jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés alapja tehát a letéti szerződés
mint alaptípus, azonban vannak lényegi eltérések:
o értékpapír-kiállítási kötelezettség → közraktári jegy = a letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló
értékpapír, amely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra
vonatkozó kötelezettségét bizonyítja
o a szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.
o ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül!
e) Múzeumi letét
 a múzeum besorolású muzeális intézmény a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakat csak részletes
állapotfelmérést követően veheti át letéti megőrzésre
 a múzeum csak olyan tárgyat vehet letétbe, amelynek fizikai állapotát - az időmúlásra tekintettel
bekövetkező állagromlást nem számítva - képes megőrizni
 a szerződés határozott időre, legfeljebb 5 évre szólhat
 szigorúbb alakiság!
f) céljellegű letéti formák: biztosítéki célú letéti szerződés (pl. zálogtartó által őrzött kézizálogtárgy – Ptk.
5:94.§), ügyvédi letét

Az ügyvédi letét tárgya csak a jogszabály által meghatározott dolog lehet.

Az ügyvédi letétnek három típusa van, a teljesítési letét, a költség letét és az őrzési letét.
a) teljesítési letét: az ügyvéd azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult
részére a letéti szerződés szerint fizesse ki vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte vagy
elmaradása esetén a letevőnek fizesse vagy adja vissza.
b) Az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére
szolgáló letétet (költségletét) szakértői díj,
c) A letéti szerződést írásba kell foglalni és abban meg kell határozni a letéteményes díjazását, vagy rögzíteni
kell a letét ingyenességét
 Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést
megakadályozó módon köteles őrizni.
 Az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától
elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli.
 Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más
személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja.
g) széfbérleti szerződés, csomagmegőrző automaták
 15. A gyűjtő és rendhagyó letét. A szállodai letéti szerződés.

A gyűjtő letét
gyűjtő letéti szerződés = ha a letét tárgya helyettesíthető dolog és a szerződés alapján a letéteményes jogosult több
letevő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgát együtt őrizni, anélkül, hogy azokat letevők szerint
elkülönítené vagy egyedileg megkülönböztetné (Ptk. 6:366. § (1) bekezdés)
Gyűjtő letét esetén a letéteményes „összevegyítve” őrzi több letevő dolgát, amelyek csak azonos fajtájú és minőségű,
helyettesíthető dolgok lehetnek → gyűjtő letét tárgya csak bemutatóra szóló vagy üres forgatmánnyal ellátott névre
szóló értékpapír lehet.
Elhatárolás:
 gyűjtő letét – egyedi letét → a tulajdonjog nem marad kizárólag az egyes letevőé
 gyűjtő letét - rendhagyó letét → hogy a tulajdonjog nem száll át a letéteményesre
Gyűjtő letét esetén
 a letevőknek – letétjeik arányában – közös tulajdona keletkezik a letétben lévő azonos fajtájú és minőségű,
helyettesíthető dolgokon (vö.: Ptk. 5:66. §).
 a letét megszűnésekor a letéteményes a letevő tulajdoni hányadának megfelelő mennyiségű, a letett dologgal
azonos fajtájú és minőségű dolog kiadására köteles – a letéteményes nem szerez tulajdont!
 A tulajdoni hányad szerinti mennyiség kiadásához a többi tulajdonostárs beleegyezése nem szükséges.
Eltérés a letéti szerződés általános szabályaihoz képest: a gyűjtő letétben lévő értékpapírt a letéteményes a letevő
hozzájárulása nélkül is alletétbe adhatja a letéti szolgáltatás nyújtására jogosult befektetési szolgáltatónak vagy
elszámolóháznak

A rendhagyó letéti szerződés

rendhagyó letét (depositum irregulare) = ha a letét tárgya helyettesíthető dolog és a szerződés alapján a letéteményest
megilleti a letett dolog használatának és az azzal való rendelkezésnek a joga (Ptk. 6:367. §)
 a letéteményes tulajdonjogot szerez (= a dolog felett sajátjaként rendelkezik)
 a letéteményes a letét lejáratakor ugyanolyan fajtájú és minőségű dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles a
letevőnek visszaadni
A rendhagyó letét tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog (pl. értékpapír, mezőgazdasági termék) és a felek a
szerződéskötéskor megállapodnak abban, hogy a letett dolog tulajdonjoga a letéteményesre száll át.
Amennyiben a letéteményes a gyűjtő és a rendhagyó letétben lévő értékpapírokról a letevő számára értékpapír letéti
számla vezetésére köteles, az értékpapír átruházására és megterhelésére a dematerializált értékpapír átruházására és
megterhelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni
Szállodai letéti szerződés
A szálloda felelőssége azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket
 a vendég a szállodában kijelölt, illetve általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy
 a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott.
A szálloda felelőssége alapján a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszerese. A felelősség ezt
meghaladó mértékű korlátozása vagy kizárása semmis (féloldalú kógencia).
Az értékpapírokért, készpénzért és egyéb értéktárgyakért a szálloda felelőssége akkor áll fenn,
 ha a szálloda a dolgot megőrzésre átvette, vagy
 a szálloda a dolog megőrzésre való átvételét megtagadta.
Az így elhelyezett dolgokért a szálloda felelőssége korlátlan!
A Ptk. értelmében a szállodát mint letéteményest (törvényes) zálogjog illeti meg, amelyre a bérbeadó zálogjogának
szabályait (Ptk. 6:337. §) kell megfelelően alkalmazni.
A Ptk. a szállodára vonatkozó felelősséget rendeli alkalmazni a nyilvánosság számára nyitva álló intézmények, így a
fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények, valamint a
ruhatár felelősségére.
Vannak ugyanakkor eltérések, így
 felelősségük csak az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók ezen intézményekbe rendszerint
magukkal szoktak vinni, és
 abban az esetben, ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, az intézmény
az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel
A nyilvánosság számára nyitva álló intézmények felelőssége
 a szálloda felelősségének szabályainak alkalmazása
 fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények, valamint
a ruhatár
Eltérés:
• a felelősség az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók ezen intézményekbe rendszerint magukkal
szoktak vinni; OK: ezeknek az intézményeknek nem az őrzés az elsődleges feladata!
• ha a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából van megfelelő hely → az intézmény az itt
elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel
 16. A kezességi szerződés

Kezességi szerződés (Ptk. 6:416.§)

• Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít,
maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
• Írásbeli szerződés
• Többalanyú kötelem (érdekviszonyok!)
• Idegen tartozásért való helytállás
• Kezesség másodlagossága (szubszidiaritása): sortartási kifogás
• Kezesség járulékossága
A jogszabály alapján fennálló kezességre a kezességi szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni
Kezességi kötelezettség járulékossága
• kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható
összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására
vállalható.
• érvényes alapkövetelést feltételez (bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés)
• beszámítási és egyéb kifogások érvényesítése

Kezességi kötelezettség járulékossága

• Terjedelme: A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt.
• A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt,
• kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire (PL. kártérítés)
• és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is.
• Kötelezett ellen folytatott Per és végrehajtás költségei akkor, ha …
• Fizetési haladék (Csődeljárás), egyezségkötés (felszámolási elj) hatása

Kezesség fajtái
Sortartó kezesség: A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést
a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a
kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.(6:419.§)
Készfizető kezesség:
ha a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, mert
 • a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének,
telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;
• a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett
vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy
• a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.
Kártalanító kezesség
• Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget,
• a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését,
• ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.
/együttes perlésük nem lehetséges/
Speciális kérdések
• Globális kezesség: Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló
valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét
biztosítja - tájékoztatási kötg. 20%-os növekedésről (6:418.§)
• Alkezesség: Ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy kielégíti a jogosult követelését, a
követelés erejéig mindazon jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesíthetett volna, ha a jogosult
követelését kielégíti.(6:423.§)
• Több kezes: egyetemlegesség - Belső viszonyban Egymásra tekintettel vállalták-e? Ha nem: sorrendiség, ha
Igen: kockázatvállalás arányában helytállás (kezesség-zálogjog)

Fogyasztó által vállalt kezesség

• a jogosult tájékoztatási kötelezettsége (még a szerződéskötést megelőzően) a kezes jogairól és
kötelezettségeiről; és a kockázatokról.
• Elmulasztása esetén: a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni.
• Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy
meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor
érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a
jogosult tartozásáért.
 A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető
tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja
Kezes teljesítése
• ha a jogosult felszólította a teljesítésre – kötelezettsége esedékessé válása
• Együttműködés a kötelezettel: A kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás
kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a
kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről.
• A kezes késedelem nélkül köteles
• a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül értesíteni; vagy
• a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a
jogosultat késedelem nélkül értesíteni.
 A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és
megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges
Kezes megtértési igényének védelme
• A jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a
biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan
változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A
tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére.
• A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és
megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges

Kezes mentesülése
1. Megtérítési igény érvényesítése veszélybe kerül:
• Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról
• vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik
• vagy a behajtása jelentősen megnehezül,
A kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést
kaphatott volna.
2. Kötelezett teljesít, Jogosult lemond a követelésről
3. Ha a határozott idő eltelik
4. Globális kezesség esetén 3 hónapos felmondási idővel a határozatlan idejű kezességi szerződést felmondhatja

17. A garanciaszerződés

A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a

nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. – lehívási jog
Nem járulékos (kifogások) ---- DE okafogyottá válhat!: visszaélésszerű lehívás esetei)
A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló
nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre

6:431. § [Garanciaszerződés]
(1) A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a
nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni.
(2) A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni.

Ez is személyhez kötődő biztosíték, mint a kezesség, DE ez nem járulékos. Független attól a kötelezettségtől, amit a
garantőr vállal, így a kötelezett kifogásait sem érvényesítheti a jogosulttal szemben.

Olyan kötelezettségvállalás, amely alapján a garantőr a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a
jogosultnak fizetést teljesíteni. Csak írásban érvényes!

6:432. § [A járulékosság hiánya]

(1) A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát
vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
(2) A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő, általános jellegű utalás nem érinti a
garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtől való függetlenségét.

6:433. § [A lehívási jog személyhez kötöttsége]

A jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a
személyt megjelölni, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles.

A lehívási jog személyhez kötődő jogosultság, amely a jogosultat illeti (így az örökösre átszállhat). A garantőr
hozzájárulása nélkül nem ruházható át, DE nem zárja ki, hogy 3. személynek teljesítsen a garantőr.

A lehívási jog alapján a garantőr csak akkor köteles teljesíteni, ha a garanciavállaló nyilatkozatban foglaltak alapján
amúgy megtagadható a teljesítés.

6:434. § [Jogutódlás a jogosult személyében]

A garancia lehívásának joga átszáll a jogosult jogutódjára.

6:435. § [A garantőr teljesítése]

(1) A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a
garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre.
(2) A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről.
(3) A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében
megilletik.
(4) A garantőr késedelem nélkül köteles
a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet értesíteni; vagy
b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat
értesíteni.

6:436. § [Nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás]

(1) Ha a garantőr rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy
rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már teljesített fizetést
visszakövetelheti.

Pl. hamis okirat benyújtása, a jogosultnak az alapjogviszonybeli rosszhiszemű eljárása, ha a jogosult szándékos
magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyre a garantőr garanciát vállalt.

Akkor is megtagadható a teljesítés, ha bírósági határozat állapítja meg az alapjogviszony érvénytelenségét, de nem
kizárt, hogy erre is vonatkozzon a garancia.

6:437. § [A határozatlan időre vállalt garancia felmondása]

A garantőr a határozatlan időre vállalt garanciát három év elteltét követően legalább három hónapos felmondási idővel
megszüntetheti.

6:438. § [Fogyasztó által vállalt garancia]

Ha a garantőr fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat készfizető kezességként érvényes.
 18. A tartási (életjáradéki) szerződés

A szerződés tárgya: alimentációs szolgáltatások

 Ellátás illetve gondozás
 Meghatározott vagy meghatározható szolgáltatás
› Felek megállapodása szerint
› Általános életfelfogás és az ellenszolgáltatás értéke
› Időben változó szükségletek : változik a szolgáltatás minőségében és terjedelmében is (módosítás,
megszüntetés)
› Nem jelenthet szűkös tartást
› Átlagos életszínvonal (?)
› Tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő (kor, egészségi állapot, anyagi
helyzet, egyéni szükségletek és elvárások)
› Folyamatos és kellő időben és módon nyújtott
› Nem feltétel, hogy valóban rászorult legyen a tartásra, akár luxus körülmények biztosítására is
irányulhat
› Saját háztartásában (együtt lakva vele)
› Akár jogi személy is lehet a tartásra kötelezett
› Több jogosult tartása: osztható és oszthatatlan szolgáltatások
Alimentációs szolgáltatások
A tartásra kötelezett kötelezettsége kiterjed (6:492. §)
 a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására,
 élelemmel és ruházattal való ellátására,
 gondozására,
 betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására,
 halála esetén illő eltemettetésére.
Természetben nyújtott szolgáltatások.
Akár valamennyi vagy egyes meghatározott szolgáltatásokra is köthetnek szerződést.
Kérdéses: önmagában gondozásra köthető-e tartási szerződés vagy az továbbra is mint atipikus szerződés létezik?
öröklési szerződésnél szintén: „tartás, életjáradék, illetve gondozás”

Szerződés szerencse- és bizalmi jellege

  Szerencse-szerződések mint jogszerűen egyensúlyhiányos szerződések (aleatórius szerződés)
› Feltűnő értékaránytalanság, uzsorás jelleg nem állapítható meg,
› DE jó erkölcsbe ütközés igen (kötelesrész igényt kijátszó szerződések)
 DE a kötelezett halála nem szünteti meg minden esetben a szerződést! Örököse helytáll, ha az addig nyújtott
tartás az ellenszolgáltatás értékét nem fedezte
 DE kötelesrész kielégítési alapjához hozzá kell számítani, az ellenértéknek a tartással, életjáradékkal,
gondozással nem fedezett részét, ha két éven belül meghal az örökhagyó
 DE ha a szerződést megszüntetik, elszámolási viszony keletkezik
 Bizalmi viszony:
› Közreműködő igénybevételét (6:129.§ (2) bek.) a szolgáltatás jellege kizárhatja
› Szerződés módosítását, megszüntetését eredményezheti e viszony jelentős megromlása
Ellenszolgáltatás
 Ingó vagy ingatlan tulajdonjogának átruházása
 Vagyoni értékű jog átruházása
 Értékpapírok, társasági részesedések
 Lakásbérleti jog folytatása
Lakástv. 32. § (1) bek.: A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha a) a tartási
szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási
szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette, továbbá c) a bérbeadói
hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.
Esedékessége: a szerződéskötés
Ingatlan mint ellenszolgáltatás
 Tartási vagy életjáradéki jog (kikötményi jog) (6:494. §)
(1) Ha a tartási kötelezettség ellenében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult
felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra
jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni.
(2) A tartásra kötelezett szerződésszegése esetén a tartásra jogosult a tartásra kötelezett által adott biztosítékból vagy
tartási jog bejegyzése esetén az ingatlanból kielégítést kereshet.
 Az ingatlan mindenkori tulajdonosával szemben kielégítési jogot biztosít
 Feltéve ha egyéb biztosítékot a tartásra körtelezett nem ad és a kötelezett szerződésszegéséből fakadó igények
kielégítése
 Végrehajtási eljárás keretében vagy azon kívül.
 Egyéb biztosíték alkalmazása: pl. zálogjog
 lakhatása biztosítására haszonélvezeti jog kikötése gyakori
Szerződés érvényessége
 Írásba foglalás
 Alaki hiba miatti érvénytelenség orvoslása
 DE ha ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul: az írásbeliség hiánya nem orvosolható
Szerződés módosítása
 Tartós jogviszony: körülmények megváltozása (6: 192.§) esetére speciális szabályok:
 A bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével -
módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása - különösen a felek megromlott
viszonyára tekintettel - indokolatlan.(6:495.§ (1) bek.)
 Nem feltétel: lényeges jogi érdekét sértse
 Ideiglenes vagy végleges módosítás
 Például ilyen változás:
› átmeneti keresőképtelenség,
› tartást vállaló házastársak életközössége megszakad
 Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált,
bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó
 módosítását életjáradéki szerződéssé. A szerződés módosítása esetén a bíróság az ítéletben meghatározza a
tartásra kötelezettet terhelő szolgáltatást. (6:495.§ (2) bek.)
 Természetbeni tartás lehetetlenné válása oka például
› Tatásra jogosult súlyos betegsége
› Tartásra kötelezett fizikai teljesítőképessége
› Felek közötti bizalmi viszony helyrehozhatatlanul megromlik
 A jogosult akkor is kérheti az életjáradéki szerződéssé módosítást, ha az ő felróható magatartása idézte elő
annak okát.
A szerződés módosítása esetén a bíróság az ítéletben meghatározza a tartásra kötelezettet terhelő szolgáltatást
Szerződés megszüntetése
 Felek közös megállapodása alapján (ritka)
 Határozott idő lejárta (általában határozatlan időre, a jogosult haláláig szól) pl. nyugdíjkorhatár eléréséig
 Bíróság megszüntetheti:
› ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg,
› bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.(6:495.§ (3) bek.)
› Például természetbeni tartást már nem képes nyújtani, pedig a jogosult tényleges gondozása
szükséges. A gondozó/ápoló költségét pedig életjáradékként fizetni nem képes.
 Elszámolási viszony keletkezik
 Megszűnik a jogosult halálával – kivéve közös szerződés
 Megszűnik a kötelezett halálával
Ingyenes tartási szerződés
 A tartásra jogosult ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles
 Vélelmezett: közeli hozzátartozó között (8:1.§) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a
mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; kivéve eltérő
megállapodás (pl. tartás fejében örökösévé leszi
 A tartásra kötelezett felelőssége az ingyenes szerződések szerint alakul:
› Szolgáltatás tárgyban: szándékos károkozás
› Jogosult egyéb vagyonában. Felróhatóság
 A tartás nyújtását megtagadhatja az ajándékozási szerződés szabályai szerint
 A szerződést a kötelezett halála megszünteti
 Ha a szerződés teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé módosítása a szerződéskötés után megváltozott
vagyoni körülményeinél fogva a tartásra kötelezettre nézve túlságosan nagy megterheléssel járna, a tartásra
kötelezett kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését
Életjáradéki szerződés
Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig,
meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a
járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles
Járadékszolgáltatás eltérő szabályai
 Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni.
 A járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített
járadékot bírósági úton nem követelheti.
 Speciális eset: Tartási szerződésnek életjáradéki szerződéssé való módosítása. Ekkor a járadék összegét a
bíróság határozza meg.
 Egyebekben a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni.
 Gyakori valorizációs kikötés
Speciális szabályok az alimentációs szolgáltatásokra
 beszámítás(6:51.§): tartásdíj, életjáradék
 jogalap nélküli gazdagodás(6:581.§) életfenntartás céljára adott és arra felhasznált
 elévülés (nincs általános kötelmi jogi szabály!) csak az alábbi követelések körében rendezi a Ptk. a kérdést
› Törvényi tartási kötelezettség: Tartásdíj
› Járadékkövetelés
› Járadékban megállapított kártérítés