VIDÉKI

Szentábrahám Önkormányzatának ingyenes lapja

ÉLET II. évf., 1. szám, 2022. április

Az elmúlt három hónap Húsvéti gondolatok

tanácsüléseinek rövid kivonata Moldován-Szeredai Noémi
unitárius lelkész, Csekefalva
(5. oldal)

2022 a költségvetés
és tervek tükrében
(4. oldal)

„Ha a lelki biztonság

megvan, arra lehet
Tevékenyen kezdtek a választott képviselők 2022-ben, a januári rendes
építeni mást is”
tanácsülésen tizenkét határozatot hoztak. Jóváhagyták a községi iskola- Interjú Szőcs Enikővel, a szentábrahámi
hálózatot a 2022–23-as tanévre, elfogadták a közhasznú munkálatok éves iskola igazgatónőjével
tervezetét. (3. oldal) (7-8. oldal)

Bemutatjuk kollégáinkat
Gagyi időutazás Ferenc Jóskától
Egész életemben
a Facebookig
emberekkel Idős Katona Péter
dolgoztam történetei a hábo-
rúról, hős katonák-
Nagy Erzsébet adóreferens (2. oldal) ról, szerelemről,
nagyotmondó
„Amikor más ünnepel, mi akkor öregekről és hét-
köznapi életreva-
kezdünk igazán dolgozni” lóságról.
(6-7. oldal) (9-11. oldal)

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!

VIDÉKI ÉLET 2
Bemutatjuk kollégáinkat

Egész életemben emberekkel dolgoztam

Nagy Erzsébet adóreferens
Nagy Erzsébet 2019 májusától dolgo-
zik a szentábrahámi önkormányzatnál,
előtte előkönyvelőként, biztosítási fel-
ügyelőként, de még a kereskedelemben
is tevékenykedett. Az 1968-ban született
kolléga életútja a Neamț megyei Săvineș-
ti-en kezdődött, keresztúri édesapja az
ottani cérnagyár építésénél dolgozott ak-
koriban.
Erzsébet Csekefalván él, hivatali mun-
kája után saját vállalkozásukban is dolgo-
zik. Korábbi és jelenlegi munkahelye által
van tapasztalata az emberekkel való kap-
csolattartásban. Legnagyobb kihívásnak
munkájában az adóelmaradások rende-
zését, tisztázását tartja. Az adóosztályon
másodmagával áll Szentábrahám község
szolgálatában.

Mi vagyunk a tanácsosok
Sánta Dénes, Gagy
– Mióta tanácsos?
– Két éve vagyok tanácsok, friss va-
gyok, ez az első mandátumom.
– Miért vállalta a közéleti szerep-
vállalást?
– Támogatni szerettem volna a pol-
gármester munkáját, megkérdeztek,
vállaltam. A közösségi életet illetően én
a sport területén voltam aktív, tíz éve még csatárt játszottam a
gagyi csapatban, iskoláskoromban pedig sokat táncoltunk, sze-
repeltünk mindenfelé.
– Mi a legnagyobb kihívás a munkájában?
– Amíg a tervektől a megvalósításokig eljutunk, nagyon so-
kat kell beszélni róluk. A folyamatok ismertetése együtt gondol-
kodást kér mindenkitől, a jó csapatmunka fenntartása és meg-
őrzése talán a legnehezebb.
– Mire a leginkább büszke a megvalósításait illetően?
– Karácsonykor Leventével együtt osztottuk ki a karácsonyi
csomagokat a faluban az öregeknek, nekik is, de nekem is jól
esett, hogy bevontak ebbe, hogy ott lehettem.
– Hogy képzeli el Gagy falut 2032-ben?
– Itt a legnagyobb probléma a megyei út aszfaltozásával kap-
csolatos, jó lenne, ha az meglenne, befejeződne. Úgy gondolom,
hogy a közösségi tér, a szabadidőközpont is elkészül addig.
Fazakas Levente, Gagy
– Mióta tanácsos?
– Ez a második mandátumom, 2016-óta va-
gyok Gagy falu tanácsosa.
– Miért vállalta a közéleti szerepvállalást?
– Én igazából soha nem szerettem politizál-
ni, azt sem tudtam, mivel jár a tanácsosi funk-
ció. A polgármester kért fel erre, szívesen vál-
laltam. A helyi focicsapat adminisztratív ügyeit
intézem, a koronavírus-járvány előtt még középpályásként játszottam a
csapatban. Tagja vagyok a színjátszókörnek, kultúrfelelősként gondozom
az intézmény környékét, így aktív közösségi életet élek.
– Mi a legnagyobb kihívás a munkájában?
– Itt megy el előttünk a 13A jelzésű megyei út, aminek az aszfaltozása
kicsit megakadt. Négyszáz méterről van szó, abban járunk, hogy ez meg-
legyen, erre ígéretet kaptunk, régóta foglalkozunk ezzel.
– Mire a leginkább büszke a megvalósításait illetően?
– Az említett közösségi ügyek mellett jó visszagondolni a ravatalozó
átadására, a lámpatestek kihelyezésére, a mezei utak rendbetételére.
– Hogy képzeli el Gagy falut 2032-ben?
– Az iskola addig teljesen megújul, elkészül a szabadidőközpont, lesz
sportpálya ott. A régi parókia helyén is elkészül a közösségi tér, előtte szép
kerítéssel, Gagy falu központja szép lesz. Merem azt gondolni, hogy a
felújított iskola tele lesz gyermekekkel, a fiatalok itthon maradnak, nem
költöznek el máshová.

Az elmúlt három hónap tanácsüléseinek rövid kivonata
Tevékenyen kezdtek a választott képviselők 2022-ben, a januári rendes tanácsülésen tizenkét határozatot hoztak. Jóvá-
hagyták a községi iskolahálózatot a 2022–23-as tanévre, elfogadták a közhasznú munkálatok éves tervezetét.
Az új községháza látványterve
A napirendi pontok között szerepelt
egy olyan csapat megalakítása is, ami
sürgősségi esetekben be tud avatkozni, ha
családon belüli erőszak áll fenn. Határo-
zatot hoztak a szociális szolgáltatások ter-
vének elfogadására, elfogadták a személyi
asszisztensek tevékenységi beszámolóját.
A községi jegyző munkájának kiérté-
kelésére minden évben bizottságot hoz-
nak létre, sor került erre az év első hó-
napjában is. Januárban még jóváhagyták
a szemétszállítási szerződés megkötését
meghatározatlan időre, saját szabályzatot
hoztak létre a Hivatal tulajdonában lévő
járművek havi üzemanyagfogyasztását il-
letően.
A tanácsosok megszavazták Szentáb-
rahám község 2021–2027-es időszakra
vonatkozó fejlesztési stratégiáját, jóvá-
hagyták a községi erdőből 65 köbméter fa
kitermelését, és az eladásra kínált fa árát.
Februárban döntöttek a Szentábrahám
község területéről származó, állami gon-
dozásban lévő személyek (kiskorúak, fo-
gyatékkal élők) normatív támogatásáról.
Ebben a hónapban fogadta el a választott
testület a Székelyudvarhelyi Magánerdé-
szet ügykezelésében lévő 195,34 hektáros
terület erdőgazdálkodási költségeinek és
bevételeinek éves mérlegét. Döntöttek
ugyanakkor az iskolásoknak szánt ösz-
töndíjakról, hány diáknak, milyen értékű
összeget adnak. Elfogadták a helyi pályá-
zatok kiírásának dokumentációját, és az
éves kulturális programok tervezetét.
Márciusban két nagyobb elképzelést
beszéltek át a választott képviselők: meg-
vitatták és egyetértettek abban, hogy új
épületet szükséges a Polgármesteri Hiva-
tal számára, illetve abban is, hogy az ön-
kéntes tűzoltóság számára székhelyet és
garázst építenek.
Ebben a hónapban fogadták el a ta-
nácsosok a község leltárát, valamint a
firtosmartonosi unitárius egyház által, ra-
vatalózóépítésre adományozott területet.
3 VIDÉKI ÉLET
Helyi sporttevékenységeket
támogat
az önkormányzat
Szentábrahám község önkor-
mányzata helyi költségvetéséből pá-
lyázat útján támogatja és ösztönzi
az a sporttevékenységeket. Bővebb
információ a Hivatal székhelyén kér-
hető. Határidő: április 21.
Egyetértettek abban is, hogy a 136D-jel-
zésű megyei út mentén folytatják a járda-
építést.
Szentábrahám község helyi tanácsa
azonnali támogatást szavazott meg két
esetben is: 10 ezer lejt a szentábrahámi
Mátéfi Dénes tűzkárosultnak, 400 ezer fo-
rint értékben pedig egy csekefalvi kiskorú
műtétjét finanszírozták.
VIDÉKI ÉLET 4
2022 a költségvetés és tervek tükrében
Csekefalván újabb 400 méter járda épül
Idén megépülhet a firtosmartonosi
ravatalozó
Hamarosan elhárul minden akadály,
elindulhat a martonosi ravatalozó építé-
se. A helyi unitárius egyház a ravatalozó
alatti területet az önkormányzatnak ado-
mányozta, a remények szerint még idén
elkészül a 360 ezer lejbe kerülő ingatlan.
Új hivatali épület tervezését
kezdték el
A lakók megfelelő kiszolgálása és a
helyszűke miatt döntött az önkormány-
zat az új épület terveztetése mellett. Az új,
háromszintes székhely a mostani hivatal
mögött épülne meg.
Bár a személyzet létszáma nőtt, még
mindig nincsenek betöltve a posztok a
Hivatalnál, tervezik a személyzet további
bővítését.
Nemsokára elindulhat
a közbeszerzés a napközinél
A jelenlegi óvoda mögötti területen
kétrészes napközi épül Szentábrahámon
ami hosszabbított programmal várja majd
a gyermekeket. A beruházás elsődleges
célja helyben tartani a gyermekeket, meg-
oldást kínálni a munkába járó szülőknek,
akiknek nincs kire bízniuk gyermekeiket
az óvodai program után. A tűzoltósági en-
gedély megérkezését követően hirdetheti
meg a közbeszerzést az Országos Befekte-
tési Vállalat (CNI). A projekt értéke meg-
közelítőleg 3,5 millió lej.
Székhelyet kapnak
az önkéntes tűzoltók
A helyi önkéntes szolgálat működteté-
séhez néhány alapvető feltételt kell megte-
remteni, ezek közé tartozik az önkéntesek
szakmai felkészültsége, felszereltsége, a
bevethető járművek számára fűthető ga-
rázs biztosítása. A tervek alapján a Hiva-
tallal szemben fekvő területen székhelyet
és fűthető garázst építenek, a projekt hoz-
závetőleg 220 ezer euróba kerül.
Járdaprogram – újabb
egy kilométert építenének
A helyi önkormányzat Hargita Megye
Tanácsával együttműködve folytatja a jár-
darendszer kiépítését a megyei út mellett
Szentábrahámon, Andrásfalva irányába.
A fedett sáncokkal ellátott szakasz költsé-
ge 1,8 millió lej.
Csekefalván is folytatják
Az 550 méter hosszúságban felújított
járda után idén befogták a költségvetés-
be tovább 400 méteren a járdaépítést, így
falutáblától falutábláig járdán, biztonság-
ban közlekedhetnek a helyiek. Áprilisban
befejezik a kultúrház teljes felújítását, ezt
több szakaszban valósította meg az önkor-
mányzat.
A megyei út mellett korszerűsítik
a közvilágítást
2021-ben az utcákra, idén a megyei
út melletti lámpatestek korszerűsítésére
nyújtott be pályázatot az önkormányzat a
Környezetvédelmi Alaphoz (AFM), a két
projekt összértéke kétmillió lejbe kerül, a
fejlesztés hozzájárul a közlekedés biztonsá-
gához, a rendezett falukép kialakításához.
Pályázati tervek
A korábban bemutatott elképzelések
mellett 2022-ben a Hivatal pályázatot
nyújt be az országos helyreállítási terv ré-
szeként az andrásfalvi kultúrház felújításá-
ra, a Környezetvédelmi Alaphoz a gagyi és
csekefalvi iskola korszerűsítésére, illetve a
gázhálózat kibővítésére községszinten.
 5 VIDÉKI ÉLET

Húsvéti gondolatok
Moldován-Szeredai Noémi unitárius lelkész, Csekefalva

Lk 24:5b-6.: „Mit keresitek a holtak kö-

zött az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt.”
Senki sem volt tanúja Jézus feltáma-
dásának, és Lukács sem sugall ilyet. Ő és a
többi evangélista csak az üres sírról és a fel-
támadt Úr megjelenéseiről beszélnek. A sír
ürességének magyarázata az evangélisták
szerint, hogy Jézus feltámadt a halottak kö-
zül. Az asszonyok, akik látták Jézust meg-
halni és pontosan tudták, hová temették el
péntek délután, húsvét vasárnapján kora
reggel visszatérnek a sírhoz. Találkoznak
egy angyallal, aki elhengeríti a sírbolt bejá-
ratához illesztett nagy, kerek, lapos sziklát,
és aki megrémíti a főpapok és farizeusok
által kiküldött őröket. Az angyal megma-
gyarázza a sír ürességét, az asszonyok pedig minden, akkor a húsvéti történet értelmet- mint a mustármag, akkor sokkal könnyebb
örömtől és félelemtől egyaránt hajtva siet- len számomra, nincs miért olvasni ezt a lenne, mert hitben gazdagabb lenne az éle-
nek elmondani a tanítványoknak. történetet, nincs örömhír, nincs miért ün- tünk. Nem keseregnénk, sopánkodnánk,
Az asszonyok hittek! Könnyű a hí- nepelni, húsvétot tartani. aggódnánk sokszor fölöslegesen a holnap-
vőknek! Könnyű volt az asszonyoknak! Márpedig mi azért vagyunk ma itt, ért, egyszerűen hinnénk, hogy Isten kezé-
– mondhatják sokan. A nők hiszékenyek, mert hisszük, hogy a húsvéti örömhír léte- ben vagyunk és élünk.
ismert közhely. A nők többet járnak temp- zik! Próbáljuk közösen megfogalmazni azt, Hiszem azt, hogy minden embernek ki
lomba. Ez igaz. Az újszövetségi történetben próbáljuk megfogalmazni egyéni húsvéti kell, hogy alakuljon a személyes istenhite
az asszonyok, a feltámadás üzenetének hitünket! Ha hiszem, hogy a halállal nem és a személyes húsvéti hite is. Az emberek
címzettjei, megbízást kapnak, hogy vigyék zárul le végérvényesen a lét, akkor kérdések nagy százaléka hisz Istenben. Hogy milyen
hírül a dolgot, elsősorban a tanítványok- sokasága fogalmazódik meg a gondolkodó ez a hit, az a koporsó mellett dől el, amikor
nak (a tizenegynek). A tanítványok az el- lélekben. S e kérdésekre észérvekkel nem gyászban megsemmisülve feltesszük a kér-
sők, akik tudomást szereznek a csodáról, lehet feleletet találni, csak hit által. Mi, uni- dést Istennek, hogy „Miért történt ez?”. Ak-
kor szembesülünk a tényekkel, és mindaz,
A húsvéti hit szorosan kapcsolódik a halál utáni élet hitével. Nem amit tanultunk hitről, Istenről, örökéletről,
lehet a kettőt különválasztani. Ha azt hiszem, hogy a halállal vég- nagyszüleinktől, szüleinktől, lelkészünktől,
érvényesen lezárul és elpusztul minden, akkor a húsvéti történet az élettől, szembesül a halál tényével. Eb-
ből a pokoljárásból, a tanultak, megtapasz-
értelmetlen számomra, nincs miért olvasni ezt a történetet, nincs
taltak és hitünk kereszteződéséből, a sok
örömhír, nincs miért ünnepelni, húsvétot tartani.
kérdésből, imádságból, lelki gyötrődésből
elsősorban nekik kell hitelesíteniük az as�- táriusok kételkedők vagyunk. Rákérdezünk születhet meg személyes hitünk, meggyőző-
szonyok tapasztalatát, de nem kizárólag ők mindenre, boncolgatjuk észérvekkel az élet désünk vagy éppen hitetlenségünk. Ha már
a hitelesítők. és halál kérdéseit, amíg önmagunk számá- megjártuk a gyász poklát és találtunk vá-
De mi van a kételkedőkkel, azokkal, ra elfogadható és megtapasztalt, akár értel- laszt kérdéseinkre, akkor megvívtuk a saját
akiknek nehéz hinni-elhinni?! Az elején a mi vagy érzelmi magyarázatot találunk. hitünket. Ahogy így elmondom ezeket, le-
tanítványok sem hittek az asszonyoknak, Ezzel kapcsolom össze Jézus szavait (Mt het, hogy nagyon könnyűnek tűnik, pedig
ők maguk szaladtak a sírhoz, hogy megta- 17,20): „Mert gyenge a hitetek. Bizony nem az. Sokan csak sok évi „hit-küzdelem”
pasztalják az üres sírt. mondom nektek, ha csak akkora hitetek után tudják azt mondani meggyőződéssel,
A húsvéti hit szorosan kapcsolódik a lesz is, mint a mustármag, s azt mondjá- hogy hiszem az örökéletet, hiszem a halál
halál utáni élet hitével. Nem lehet a kettőt tok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! utáni életet, és hiszem, hogy minden ember
különválasztani. Ha azt hiszem, hogy a – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem életében nagypéntek után húsvét is eljön.”
halállal végérvényesen lezárul és elpusztul lehetetlen.” Ha csak akkora lenne a hitünk, Úgy legyen! Ámen.
VIDÉKI ÉLET 6

„Amikor más ünnepel, mi akkor kezdünk igazán dolgozni”

A község vállalkozásait bemutató rovatunkban egy olyan, 1998-ban indult, szentábrahámi családi céget mutatunk be, ami
jól reagált az elmúlt évtizedek gazdasági változásaira, sokrétű és sikeres tevékenységet végez.

A Pál testvérek egyikével, Lászlóval tekin-

tettünk vissza a kezdetekre, a cég szék-
helyén. Kívülállóként hajlamosak vagyunk
néha arra, hogy csak azt nézzük és ítéljük
meg, amit jelenleg látunk, elfelejtve, mennyi
munka és lemondás után érte el látszólagos
sikerét egy-egy vállalkozás. Ha visszapörget-
jük az idő kerekét, akkor legalább 1998-ig kell
visszamennünk, akkor indult a családi vállal-
kozás.

Édesanyjuk mellett tanultak

bele a szakmába
– Gyermekkorunktól kezdve benne
vagyunk ebben a szakmában, édesanyám
korábban a szövetkezeti épületben működő
kocsmában dolgozott, mi ebben nőttünk fel. óta csalogatja a Húsimádó a kistérség lakos- cikkek, ruhaneműk hozzáférhető áron be-
1998-ban, miután leszereltem, akkor kez- ságát Szentábrahámra. szerezhetőek. Mennyivel másabb, amikor az
dődött a történet. Előtte mi is foglalkoztunk eladó azt mondja, hogy lesz abból az áruból,
állattenyésztéssel, jártunk csarnokba, de a Minden vég egy új kezdetet jelent amit keres a kliens, mint amikor azt, hogy saj-
kereskedelem-vendéglátás állt közel hozzánk, Közel három évtizedes kereskedelmi és nos nincs. Mi az előbbit tartjuk szem előtt. Ha
ebbe csöppentünk bele – kezdi a bemutatót vendéglátós tevékenységük után, a 2009-es a falusi ember patkószeget keres, akkor azzal
László. Aztán a 2000-es évek elején elérke- évről beszél úgy, mint ami a legnehezebb volt is ki tudjuk szolgálni – vezeti fel László az ipa-
zettnek látták a körülményeket arra, hogy számukra, a gazdasági világválság okozta ri üzlet megnyitásának körülményeit, ami-
valami újba fogjanak. Megvásárolták a helyi pénztelenség miatt. nek a vendéglátással együtt a felelőse a családi
szövetkezettől a raktárépületet, és azon kezd- Ahogy egy jó vállalkozónál lenni szokott: vállalkozásukban, a testvére, Dezső a vegyes
tek morfondírozni, hogy milyen szórakozási minden vég egy új kezdetet jelent. Nem volt üzletek működtetéséért felel. László felesége,
lehetőséget tudnának biztosítani a környék- ez másként a Pál család életében sem, vegyes Ildikó a vállalkozás indítása óta aktív részese
beli fiataloknak. üzleteket nyitottak Szentábrahámon, Gagy- a közös ügynek, a konyhai tevékenységeket
– Nagyon sok fiatal élt a faluban abban ban és Andrásfalván, az utóbbi kivételével a irányítja.
az időben, adta magát, hogy csináljunk egy mai napig működnek. A koronavírus-járvány hatással volt az
diszkót, ahol kedvükre szórakozhatnak. Hét- – Egyre többet kellett foglalkozni a be- üzleti tevékenységükre is, a kocsma „kicsit
végente, péntek-vasárnap tartottuk a bulikat, szerzéssel, sokat jártunk Brassóba. Ott az döcögősen megy” amiatt, hogy több mint két
de igazából a szombatok vitték a prímet. Há- ember lát ezt-azt, észreveszi, hogy az ipari hónapot zárva tartott egy időszakban.
rom diszkó volt akkor a környéken, a másik folytatás a következő oldalon >>>
kettő bent Keresztúron. Jártak ide a DJ-k, jó
bulik voltak, de ahogy lenni szokott, egyszer
minden jónak vége szakad, azon vettük észre
magunkat, hogy egyedüli diszkó maradtunk,
sokasodtak a problémák, bajok. Hibába járt le
jól a buli, ha hazafelé nem tudott viselkedni a
fiatalság, sok panasz érkezett emiatt – számol
be a közel tízéves időszakról a tulajdonos. A
diszkót nemsokára pizzázóra keresztelték át,
ami akkor újdonságnak számított, és igény
is volt rá. Kisebb-nagyobb szünetekkel 2009-
 7 VIDÉKI ÉLET

„Ha a lelki biztonság megvan,

arra lehet építeni mást is”
Interjú Szőcs Enikővel, a szentábrahámi iskola igazgatónőjével

Közel negyven esztendeje hivatásaként éli meg a tanítást, a gyermekekkel

való foglalkozást a szentábrahámi iskolaigazgató. Szeptember fordulópontot
hoz számára, nyugdíjasként tervezi életének következő szakaszát. Gyer-
>>>
mekkoráról, indulásáról, a nőként és vezetőként szerzett tapasztalatairól, az
– Megváltozott az emberek mentalitása oktatással kapcsolatos nézeteiről kérdeztük.
ennyi idő alatt, most nem járnak kocsmába,
ha végeznek a napi munkájukkal, akkor meg- – Honnan indult az élete, hol töltötte ták. Én pedig egy türelmetlen, izgága termé-
vásárolják a két doboz sört, azt hazaviszik, a gyermekkorát? Miért választotta a pe- szet voltam, nem az idegesség miatt, hanem
nem ülnek be társaságba. A járvány idősza- dagógusi pályát? folyamatosan kerestem a kérdéseimre a
kát arra is használtuk, hogy felújítsuk a pizzá- – Marosvásárhelyen születtem, gyer- válaszokat. Mindent szétszedtem, megvizs-
zót, kibővítettük a konyhát is. Szeretnénk főz-
ni kisebb rendezvényekre a jövőben, ebben is
változtatnánk – mondja László, aki beszélt a
pályázatokkal kapcsolatos terveikről is.

A székely ember fél a pályázatoktól

A székely ember fél a pályázatoktól – tart-
ja a beszélgetőtársam, akit többször is meg-
hívtak fórumokra, szakcégek is keresték ez
ügyben. Mindig utánaszámolt, megnézte az
elvárásokat, ez idáig nem látta kifizetődőnek
a pályázást, mert „jobban szereti az iramot
maga diktálni más helyett, ha döcögősen
megy, akkor lassítani, nem idegeskedni az
elvárások miatt”.
Bár az üzletekben a vállalkozó szem-
pontjából minden eladó, megjegyzi, hogy az
indulás óta sokat kényelmesedett a lakosság,
nem termelnek a háztáji gazdaságokban,
mindent az üzletekben keresnek, régen „egy
zsák pityókát sem tudtak eladni egy tél alatt”.
Úgy gondolja, hogy ha az ember kemé-
nyen dolgozik az álmaiért, akkor egyszer si-
kerül megvalósítani azokat.
– Nagyon sok mindent feladtunk ezért
a vállalkozásért, három gyermekem van, de
sokszor voltam távol tőlük a cég miatt. Együtt
vagyunk, ha segítség kell, akkor itt van a csa-
lád is, közösen csinálunk mindent. Vannak
pillanatok, amikor a pult mögött vagyok,
amikor pizzát sütök, amikor futár vagyok,
minden, amire éppen szükség van. Lemon-
dással jár ez, tudjuk. Amikor más ünnepel,
mi akkor kezdünk igazán dolgozni – zárja a
szentábrahámi vállalkozó.
mekkorom nagy részét falun töltöttem, a
nagyszüleimnél, Mezőfelében és Székely-
vajában. 1982-ben végeztem biológia sza-
kon, akkoriban kihelyezéssel döntötték el,
hová megy a tanár. Örvendtem annak, hogy
Erdélyben maradhatok, mivel sok kollégám
került a Kárpátokon túlra. Mindenesetre
vonalzóval mértem le a Vásárhely–Szent-
ábrahám távolságot. Szeretettel fogadtak
itt, ennek ellenére őriztem magamban a
hazatérés gondolatát. A rendszerváltás után
lett volna erre lehetőségem, de a márciusi
események miatt inkább maradtam itt, biz-
tonságosabbnak ítéltem meg. Mindig tanár
akartam lenni, de ezt a példát nem a család-
ból hozom. Amikor kérdezték, mi szeretnék
lenni, akkor mindig ezt válaszoltam. Hálát-
lan feladat, nagy türelem kell hozzá, mond-
gáltam, foglalkoztatott az élővilág megisme-
rése, jártam a természetet édesapámmal.
– Hogyan emlékszik vissza a nyolcva-
nas évekre, milyen körülmények fogad-
ták a községben? Hogy néz ki jelenleg az
iskolahálózat?
– 1982-től biológiát tanítottam, 1994-
ben fiatal tanerőként az akkori kollégák
felkértek az igazgatói tisztségre, sok un-
szolásra felvállaltam egy évre, azóta is én
vezetem az intézményt. Akkor még a töb-
bi iskolának is külön igazgatója volt, én
csak a szentábraháminak voltam a veze-
tője, 2005-ben vonták össze a községbéli
iskolákat, azóta tartozik minden oktatási
intézmény Szentábrahámhoz.
(folytatás a következő oldalon >>>)
VIDÉKI ÉLET 8
(folytatás az előző oldalról >>>)
Jelenleg általános iskola működik Gagy-
ban és Szentábrahámon, elemi okatás Cse-
kefalván és Firtosmartonosban, és minde-
nik helységben óvoda is van. Színvonalas,
hivatásuknak elkötelezett tantestületet ta-
láltam a 80-as években, akik szívügyüknek
tekintették az oktatást, tiszteletalapú okta-
tás folyt itt, egyszerű, munkás, tisztelettu-
dó gyermekek jártak hozzánk. Az akkori
többgenerációs családokban a szokásrend
szábályait otthon sajátította el a gyermek.
Apák, nagyapák példája nevelt munkára,
becsületre, tisztességre. Az iskola erre csak
ráerősített. Később a gyermekanyag teljesen
megváltozott, a szülők egyre kevesebb időt
fordítottak a gyermekek nevelésére. A vi-
selkedési, magatartási elvárások kialakítását
az iskolára hárították, de a szülői ház szere-
pét nem pótolhatja az iskola. Mindannyian
tudjuk, hogy a személyes példamutatás a
legfontosabb a gyermeknevelésben. Jelenleg
elfogadó oktatás keretében próbáljuk taníta-
ni-nevelni az diákokat.
– Miben érhető tetten a gyermekanyag
változása?
– Sokan jönnek hátrányos környezetből.
Tavasszal sok gyermeket elvisznek külföld-
re, itthon nem hagyhatják, mert nincs, aki
törődjék velük. Érvelni sem tudok a szülők-
nek, ha tudom, hogy a betevő falat is nehéz-
ség. Mit látnak ezek a gyermekek a környe-
zetükben? Hogy a másiknak divatos ruhája,
telefonja van, hogy ők akkor lehetnek bol-
dogok, akkor lehetnek valakik, ha nekik is
megvannak ezek. Idejekorán nekiállnak
dolgozni, hogy biztosítsák maguknak ezeket
a külsőségeket. Mert külsőségben élünk itt
mind, az számít, hogy kifelé mit mutatunk
meg. Nem vagyunk jelen saját életünkben.
A gyermekek létszámát illetően nem tudok
beszámolni drasztikus csökkenésről, de
vannak szülők, akik elviszik a közeli város
intézményeibe gyermekeiket.
– Jártam olyan iskolákban, ahol prob-
lémát jelent az elvándorlás, és az, ha a he-
lyi gyermekeket más intézményekbe viszik.
Önöknél ez mennyire van jelen?
– Létezik nálunk is, de nem alavpvetően
ez a jellemző. Erről tehetnek azok azok az
iskolák is, amelyek toborozzák a gyermeke-
ket, de a kérdés az: mit keresünk, az ember
saját maga emeli a helyet, vagy a hely emeli
őt? Attól lehet több egy gyermek, mert má-
sik iskolába jár, mint a többi? Én azt látom,
hogy a gyermeket megosztják ezzel, napon-
ta legalább egy órával korábban felkeltik, ki-
veszik a természetes környezetéből, a játszó-
társai közül, elnyomják a lelki kötődést az új
környezet által. Ez a kettősség pedig végig-
kíséri a gyermeket. Negyven év pedagógusi
tapasztalat mondatja velem, hogy magabiz-
tosabbak az itthon tanuló gyermekek, mert
a lélek a fontos, hiába szól minden másról
az oktatásban. Ha a lelki biztonság megvan,
arra lehet építeni mást is. Azt is látom, hogy
egy-egy szülő saját magát akarja megvalósí-
tani a gyermekei által, olyan utat jelölve ki
számára, ami neki sem esne jól.
– Úgy érzem, mintha kicsit az oktatási
rendszerben való csalódottságáról beszélne.
– Ha visszagondolok az iskoláimra, nem
az fog eszembe jutni, hogy melyik tantárgy-
ból mit tanultam, hanem a hatás, amit a tan-
Negyven év pedagógusi tapasztalat mondatja velem, hogy magabizto-
sabbak az itthon tanuló gyermekek, mert a lélek a fontos, hiába szól
minden másról az oktatásban.
tárgyat tanító tanár gyakorolt rám, érzések
és hangulatok elevenednek fel bennem. A
jó oktatási feltételek önmagukban nem je-
lentenek jó iskolát is, csupán lehetőségek,
amellyel a tanítványok élhetnek. A boldog
gyermek mögött mindig boldog család és
boldog iskola áll. E két rajthely érzelmi hát-
tere egész életünket meghatározza. Tőlük
kapjuk örömünket, hitünket, képességünket
a szépség és jóság befogadására. Mi itt arra
helyezzük a hangsúlyt, hogy vonzóvá tegyük
az iskolánkat, érezzék jól nálunk magukat a
gyermekek. Ezért van tele az egész iskola
virággal, ez a kellemes légkör mellett azt is
súgja a kicsinek, hogy otthon ezt te is meg
tudod magadnak valósítani. Egyszerűen is
lehet boldogan élni. Azt tapasztalom, hogy
néha a gyermek bölcsebb, mint a szülő. A ki-
mondatlan igazság az, hogy a teljesítmény-
orientált, elméletközpontú oktatási rendszer
a gyermeket nem készíti fel az életre. Az is-
kola szerint közepesen teljesítő gyermeknek
van ideje, hogy másra is figyeljen: megta-
nuljon olyan gyakorlati dolgokat, amit hasz-
nálni tud, lássa maga körül a másik embert,
akinek öröme és bánata van. Alkalmazható
tudásra van szükség, ezt most nem kapják
meg az iskolában. A rangsorolás eleve ros�-
sz, előbb-utóbb a gyermek úgy is viselkedik,
mint amilyen jegyeket kap, saját maga kezdi
felállítani a korlátait, ennél rosszabb nincs.
Mindig azt mondom nekik, nem az iskola
dönti el, mire vagy képes.
– Női vezetőként tekintettek-e másként
Önre igazgatói pályája alatt?
– Nekem elképzeléseim mindig voltak,
ehhez társult az akaraterő is, amivel ezeket
meg is tudtam valósítani. Az iskolánk tör-
ténetében eddig el én vagyok az első női
vezető a községben, ha az elmúlt száz évet
nézem. Székelyföldön pláne igaz, hogy a
nőknek jobban kell bizonyítani, hogy el-
fogadják, a munkája alapján ítélik meg. A
munkahelyemen előjöttek a férfiszerepek,
otthon anyaként megint más minden. Bár
elnőiesedő az oktatás, nálunk még elég jó
arányban vannak férfi tanerők, ez azért is
fontos, mert a gyermekeknek női és férfi
példaképre is szüksége van.
– Melyek a jövőbeli tervei, hogyan kép-
zeli el az életét szeptembertől?
– A tudás nagy érték és nagyon jó érzés
a birtoklása, erősebbé és magabiztosabbá
tesz. Maradhatnék még, de egy idő után
alábbhagy a lelkesedés, nem tudok már
olyan hatást elérni, nem tudok olyan isko-
lát építeni és alakítani, amilyet szeretnék. Az
igazi, használható tudást átadni, jó érzéseket
kelteni a gyermekekben. Olyan tudást, amit
egy lakatlan szigeten is használni tudnak. A
régi falusi gyermekek ilyenek voltak: tudtak
vetni, állatokkal bánni, dolgozni, iskolában
ügyesen megjelenni, ismereteket gyűjteni.
Ma már nem ismerik a közvetlen környe-
zetüket sem, inkább azt tudják, hogy a nagy
üzletekben mikor van akció. Inkább úgy
mondom, hogy szívesebben megyek haza
most. Kertészkedni akarok és nagyokat járni
a természetben, a természet jó tanácsadó.

Gagyi időutazás Ferenc Jóskától a Facebookig
Idős Katona Péter történetei a háborúról, hős katonákról, szerelemről,
nagyotmondó öregekről és hétköznapi életrevalóságról.
T öbben ajánlották a községben, keres-
sem fel egyszer Gagy falu krónikását,
a környék fűzfapoétáját, aki tudásával,
emlékeivel és alkalmazkodóképességével
meg-meglepi a fiatalabbakat is. Mindig
nagy kincsesbányának tartottam azokat
az időseket, akik megélték a történelem-
könyvekben tanított eseményeket, része-
sei voltak a múlt század fontosabb moz-
zanatainak.
Az újságírónak érdeklődése mellett
szüksége van egy jó ajánlólevélre is, ne-
kem most nagy szerencsém van Péter
bácsi fiával, aki röviden bemutat édes-
apjának, megkéri, meséljen nekem egy
kicsit, hogyan telt el az kilencvenhárom
esztendő. Egy földszinti lakásban él az
idősebb Katona házaspár, beszélgetőtár-
sam az ágyán üldögél, előtte az asztalon
laptop, kék fénnyel borítja be Zuckerberg
Facebookja a szobát. Az öregúr virtuális
kalandjai külön megérnek egy misét – bo-
csánat, istentiszteletet –, de megannyi ér-
dekes sztori van még a tarsolyában, Gagy
és környéke történetének részleteit emle-
getjük fel több mint kétórás találkozásunk
alkalmával, olyan személyes élményeken
keresztül, amelyek által kézzel foghatóvá
válik az iskolai tananyag.
Kicsit előre szaladtunk a történetben,
mert messze van még a Facebook Ferenc
Jóskától. Onnan indulunk el szép lassan,
hogy az 1800-as évek végén született szü-
lők nagy hatással voltak Péter bácsira, sze-
retettel emlékszik vissza családjára.
Azért hagyták hátra, hogy kettő
helyett az ezer megmaradjon
– Gyermekkorom békességben, test-
véri szeretetben telt el, úgy nevelkedtem
fel, hogy nem is tudtam, hogy a testvére-
im féltestvéreim. Mindez azért történt így,
mert édesanyám férje ottmaradt az első
világháborúban, itthon hagyva feleségét
és gyermekeit. Édesapám is megjárta a
frontot, öt éven keresztül volt a frontvo-
nalban, mikor hazakerült, édesanyámnak
besegített a gazdaság rendezésében. Ad-
9 VIDÉKI ÉLET
dig-addig járt oda fiatalemberként, hogy
összekerültek végül – beszéli el szülei
megismerkedésének történetét, majd el-
büszkélkedi édesapja katonai kitüntetésé-
nek körülményeit is.
A galíciai fronton a háború vége felé
visszavonulóban volt Péter bácsi édesap-
jának ezrede, az oroszok a nyomukban.
Azért, hogy a visszavonulást biztosítani
lehessen, egy szorosban hátrahagyták az
édesapját másodmagával, géppuskával és
lőszerrel. Feladatuk az volt, hogy elhites-
sék az ellenséggel, többen vannak jelen.
Két hétig lőttek, míg a lőszerük elfogyott,
aztán hátukra vették a géppuskát, erőlte-
tett menetben utolérték az ezredüket. Ott
meglepetten vették tudomásul az érke-
zésüket, hiszen azért hagyták őket hátra,
hogy „kettő helyett az ezer megmaradjon”.
Ferenc József-emlékéremmel jutalmazták
őket, a német vaskeresztet pedig akkor
szerezte a legidősebb Katona Péter, ami-
kor egy súlyos sebesülés után a kórház he-
lyett visszament a frontvonalba.
(folytatás a következő oldalon >>>)
VIDÉKI ÉLET 10
(folytatás az előző oldalról >>>)
Puțin afară!
Az elemi iskolát Gagyban kezdte el Pé-
ter bácsi, az első osztály úgy indult, hogy
egy szót sem tudott románul.
– 1936-ban voltam első osztályos,
semmit nem tudtam románul, a szüleim
nem tudtak segíteni, ők múlt századi gyer-
mekek voltak. Az iskolában volt egy se-
gesvári román tanító, aki nem tűrte, hogy
magyarul beszéljünk, még a szünetben
sem, rávert arra, aki megszólalt az anya-
nyelvén. Sokan csak annyit tudtak, hogy
„puțin afară”, ami igazából kérezkedés volt
a vécére. Nehéz volt, de később én hasz-
„Megakadt
a szemem Juliskán”
Részlet a Csak egy tánc volt
című verséből
Köszönöm a táncot,
szüleid jóságát,
A búcsúzás nélküli,
hűtlen eltávozást.
Talán mindketten
így jobban jártunk,
ezzel a szép, táncos
emlékkel maradtunk.
nát vettem a románnak – mondja beszél-
getőtársam, aki röviden felidézi a Szeben
környékéről az 1920-as években a faluba
költöző három román család történetét
is. Állami támogatással megvásárolták a
Pálffy-kúriához tartozó ötszáz holdat,
amit „helyi szegény ember nem ért fel”.
Gyermekeik itt születtek, otthon románul,
a faluban magyarul beszéltek.
Pinciu Miklós bácsi leányára
a magyar csendőr szemet vetett
Közben, a bécsi döntés értelmében
Észak-Erdély újra Magyarország része
lett, Gagyban díszkaput állítottak a temp-
lomnál, a magyar csapatok 1940. szeptem-
ber 13-án vonultak be a faluba.
– Rendes népek voltak a románok, a falu
kérlelte, hogy ne menjenek el, jó lesz itt ne-
kik is. Hiába, az egyik család elment, a másik
átvette a birtokot tőlük, első család lett a falu-
ban belőlük. Nem is erről akartam beszélni,
hanem arról, hogy Pinciu Miklós bácsom-
nak volt három gyönyörű leánya, közülük
Annuska volt a legszebb. A magyar csen-
dőrtől mindenki félt, olyan rendet tartottak,
hogy a nép nem mert csinálni semmit. Úgy
került a dolog, hogy a magyar csendőr meg
volt indulva Annuskáért, el akarta venni őt.
Az édesanyja nem akarta magyarhoz adni,
hogy amikor veszekednek, akkor ne tudják
egymás népét szidni – emlékszik vissza.
Édesapja egészsége egyre romlott húsz
év alatt az első világháború után. Magyar
érzésű ember volt, akit a bécsi döntés híre
Keresztúron ért, piros-fehér-zöld szalagot
kötött a botjára.
– Volt egy sánta jegyző a községben,
édesapám odaszólt neki egyszer: a ro-
mánok menjenek haza, éljen Magyaror-
szág! Mikor vége volt a háborúnak, akkor
üldögéltünk apámmal a padon, a kapu
előtt. Vadászatból jött hazafelé a jegyző,
aki megállt előttünk. Péter bácsi, mit szól
hozzá, visszajöttek az oláhok? – kérdezte a
jegyző. Az öreg tudta, hogy meg is lőhet-
ték volna, de így válaszolt: én el sem küld-
tem magát, de vissza sem hívtam – idézi
fel a párbeszédet.
Fehér lovon jött a szakállas orosz,
aki beleköpött a leventesapkába
A német egységek a házuknál voltak
elszállásolva, de nem sokáig, mert nyo-
mukban ott volt az orosz hadsereg.
– Ezek az emberek csokoládét osztogat-
tak a gyermekeknek, körülöttük örökké ott
voltak a kicsik. Élére volt vasalva a nadrágjuk,
minden reggel borotválkoztak. Mikor elmen-
tek, akkor felrobbantották volna a hidakat,
de szerencsénk volt a szabóval. Ott lakott a
híd mellett, mikor a németek meggyújtották
a madzagot, akkor Vilmos bácsi odament, s
az ollójával elvágta, így maradt meg a hidunk.
Az asszonyok rettegtek, mi lesz velünk, ha
jönnek az oroszok. Én is megindultam az
óvóhelyről – ami nálunk volt –, hogy lépjek
át nénémhez. Mikor kiléptem az útra, akkor
egy fehér lovon érkezett egy katona, a lovat
valami kötéllel fogta. Mocskos volt erősen a
gúnyája, nagy szakálla volt. Azt mondja ne-
kem, hogy „igyi szudá”, azaz gyere ide. Lekap-
ta a fejemről a leventesapkát, beleköpött, és
földhöz vágta. Gyorsan felvettem, s elinaltam.
Akkor már nagy szám volt, hogy a németek
druzsbával vágták a fát az út mentén, úgy csi-
nálták az akadályokat – meséli.
Amikor a bakmacskák
összeverekedtek a tejföl tetején
A megmenekült híd esete újabb emlé-
keket hív elő Péter bácsiból, eszébe jutnak
a régi öregek beszédei.
– Úgy hívták a hidat, hogy a Szellemek
hídja, vagy mondták Kísértetek hídjának
is. Azt beszélték, hogy a temetőből egy
láng felcsapott, itt a hídnál levágódott,
kísértetek vannak ott. Amikor leküldtek
estefelé a suszterhez, hogy egy csizmát
hozzak el, alig mertem menni az utcán.
Benkő Feri bácsi megjárta a háborút, ő
volt a suszter a faluban, nagyokat lódított
nekünk, mi tátott szájjal hallgattuk.
(folytatás az előző oldalon >>>)

(folytatás az előző oldalról >>>)
Azt mondta, hogy úgy lőtték őt ágyú-
golyóval a fronton, hogy alig győzött félre-
szökni a golyók elől. S hogy olyan kaszája
volt egyszer neki, hogy mire egyet vágott,
arra hármat kellett lépjen. Ő mondta azt
is, hogy egyik alkalommal kitette a tejet
az ablak párkányára, hogy a föle jöjjön fel.
Látta, hogy két bakmacska összeverekedik
a tetején, de olyan föle volt a tejnek, hogy
nem törött be – kacagja el a régi története-
ket Péter bácsi.
Közben a felesége is figyeli őt, megjegy-
zi párszor, hogy ő ezt ezerszer hallotta már,
de rövidebben is el tudná mondani, csak
hagyja, hogy érvényesüljön, mert „szeret
dumálni”. Nemsokára Emma néni is képbe
kerül, hiszen Péter bácsi a katonaság alatt
már küldte a szerelmes leveleket az akkor
tizenéves lánynak.
Ötágú csillagot a bojár udvarára
Szülei segítségre szorultak az 50-es évek
elején, ezért családfenntartóként itthon ma-
radhatott, hazavárhatta testvérét a katonaság-
ból. Időközben egyik nagy szenvedélyének
is élhetett, Ipó László festőművész mellett
kezdte bontogatni szárnyait. 1951-ben mun-
kaszolgálatra vitték, majd egy Izvoare nevű
településen töltött több időt.
– Harminc magyar volt a századunkban,
én kerestem direkt a románokkal a kapcsola-
tot, hogy tanuljam meg jól a nyelvet. A nyolc
osztályommal elég előkelő helyen szerepel-
tem, még ketten végeztek legalább ennyi isko-
lát. Egy bojár házában voltunk elszállásolva,
ott kitalálta a hadnagy: az udvar közepén álló
virágágyás helyére készítsen valaki egy ötágú
csillagot. Összeszedték a csillogó üveget a fa-
luból, minden adott volt, kérdezte, ki vállalja.
Jelentkeztem, hogy én meg tudom csinálni.
Aztán, mondta, hogy szabályos, egyforma le-
gyen a csillag, mert neki úgy kell. Kérdeztem
tőle, hogy tudja-e, hogy kell kiszámítani a kör
kerületét. Nem tudta, pedig hadnagy volt –
magyarázza Péter bácsi, aki szerint a magyar
világban végzett nyolc osztály megfelel egy
kisérettséginek.
– Aztán mondd el, milyen volt, amikor
udvaroltál Juliskának! Magyarázd el szépen,
milyen volt, amikor itthon olvastad a levelét,
amikor úgy tettél, mintha újságot olvasnál! –
mondja a felesége.
– Áthelyeztek Temes megyébe, Ti-
tóval szemben voltunk mi, barakkokat
építettem a román–szerb határon. Ott
aztán elvégeztem egy tervezői iskolát,
milliméter pontossággal, dicsérettel vé-
geztem az erődítmény belső szerelését.
Mondták, hogy van egy tiszta magyar
Egyik húsvétkor
kezdődött a verselés
Fonjunk koszorút a világ körül,
Igaz szeretettel övezzük körül.
Foggal és körömmel harcoljunk, ha kell,
Hogy örökké éljen húsvét ünnepe.
Békesség áldása maradjon ez házon,
S akit megöntözünk, szépen virágozzon.
Húsvét ciklus 4. részlet
falu a környéken, ahol táncot tartanak,
mikor megérkeztünk, már hallottam a
csárdást, szólt a cimbalom, bőgő, hege-
dű. A leányok fel voltak sorakozva, mint
itthon. Megakadt a szemem egy leányon,
Juliskának hívták, elkértem a táncba. Ott
aztán kifiguráztam gagyiasan magamat,
mert ha jó kedve van az embernek, ak-
kor ki kell rúgni! Összeismerkedtem, na-
gyon kedves családja volt, marasztaltak
engem, de én búcsú nélkül eljöttem. Ezt
rótta fel nekem a levélben, erre sértődött
meg a feleségem. De ő még csak tizen-
Ez a kis falu volt számomra a nagyvilág,
Nem hajtott soha más, nagyratörő vágy.
Itt megvolt mindenem, amit az Úr nekem adott,
Örökségül, megőrzésre nektek ezt hagyom.
11 VIDÉKI ÉLET
négy volt ekkor, leányka volt – magyaráz-
za Péter bácsi.
– Igen, de mikor mentél katonának, ak-
kor a kalapodba én tettem a virágot. Annyi le-
velet írt nekem, alig tudtam válaszolni – szól
bele Emma néni.
1955-ben házasodtak össze, három gyer-
mekkel áldotta meg házasságukat a Fennva-
ló. A frissen megalakult kollektív gazdaság
könyvelőjeként, majd a község postásaként
dolgozott Péter bácsi, a rendszerváltáskor
hatvanévesen jött nyugdíjba.
Ha egy másik történet lenne, akkor le is
zárhatnánk a nyugdíjas évekkel az egészet, de
most nem tesszük. Kilenc éve érezte úgy a be-
szélgetőtársam, hogy szokatlanul jobban fá-
rad, az orvosi vizsgálatok után sztent behelye-
zését javasolták, mert „nem ver eleget a szíve”.
Hála istennek a múlté már ez a probléma, így
jöhetett más cél a képzeletbeli bakancslistáról.
– Jöttek a gyermekek öntözni húsvétkor,
de olyan régi versekkel érkeztek, mint a „Ke-
rekerdőn jártam…”, írtam gyorsan verset,
amit később sokan elkértek. Nekem Gagy a
szülőfalum, sokat jelent nekem, megírtam a
falu monográfiáját is. Lehettem volna tanító,
tanár, festőművész is, de nekem így alakult az
életem, a falu mindent megadott, amire szük-
ségem volt – mondja, verseit az Édes szülő-
falum, Gagy cínű kötetben jelentette meg.
Ezelőtt tíz évvel a menyétől kapott ajándékba
egy laptopot.
– Meg tudom nyitni a Facebookot,
szemtől szembe tudok beszélgetni bárkivel.
Ismerem a Messengert, a Youtube-ról éne-
keket keresünk, a feleségemmel énekeljük
közösen. Érdekel engem a világ, ha kíváncsi
vagyok, a kereső minden kérdésemre vála-
szol. Szoktam böngészni a világ országait,
fővárosait, nagyobb folyóit. Már rendeltem
Magyarországról egy négykerekű motorbi-
ciklit, elrendeztem mindent, reggel szóltam
a fiamnak, hogy a határról el kellene hozni
– számol be digitális kompetenciáiról Péter
bácsi. Tervei vannak még, hajlandó lenne
elvégezni a középiskolát is, ha Gagyban erre
lehetőség lenne.
Részlet a Csak egy morzsa c. versből
VIDÉKI ÉLET 12

Összegyűjtik a község régi fotóit

Magyarandrásfalvi szobabelső. Fotó: Balázs Ödön (A 2013-as dokumentációs fotótábor anyagából.)

S zentábrahám Polgármesteri Hivatala

szeretné összegyűjteni és megmenteni
a község területéről származó, régi fény-
képeket. Amennyiben rendelkeznek olyan
fotókkal (közösségi eseményt ábrázoló,
családi, utcakép stb.), amelyek a nyolc
falu valamelyikéről származnak, jelezzék
Lőrinczi Endre alpolgármesternek a lo-
rincziendre@gmail.com címen.
nak. Amennyiben megfelelő anyag birto-
kába jutunk, kiállítást szervezünk belőle,
illetve egy fotóalbum megjelentetését is
A begyűjtött fotókat lemásoljuk, leír- tervezzük. Köszönjük a közreműködésü-
juk a hozzájuk kapcsolódó történeteket, az ket!
eredetiket pedig visszaadjuk a tulajdonos-

Hivatali ügyintézés Telefonszám: 0266–220 024 Fax: 0266–220 010
Mezőgazdasági osztály
Fogadóóra:
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Kibédi Emil (0744–301 035)
Pénztár
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Fekete Piroska (0743–656 303)
Szociális osztály
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Katona Klára (0748–646 685)
Anyakönyvezés
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Veres Dalma
Elhalálozás esetén: 0757–805 611
Jegyző
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Szász Tünde Csilla (0740–249 267)
Könyvelőség
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Klein Katalin (0748–406 076)
Önkéntes tűzoltóság
Major Lehel (0741–436933)
VIDÉKI ÉLET
Kiadja: SZENTÁBRAHÁM KÖZSÉG
POLGÁRMESTERI HIVATALA
Szerkesztőség címe: 537010 Szentáb-
rahám 126. sz., telefon: 0266–220 024,
e-mail: primaria.avramesti@gmail.com
Üzenem a Hivatalnak
Van olyan problémája, amire a Hivatal
megoldást, választ adhat? Észrevételeit
küldje be szerkesztőségünk címére írás-
ban, vagy a primaria.avramesti@gmail.
com e-mail-címre.