VIDÉKI

Szentábrahám Önkormányzatának ingyenes lapja

ÉLET II. évf., 2. szám, 2022. október

A kicsi Látogatóban
a Solymosi-láz

kézzel
kacskaringós,
titokzatos világában.
Ilka néni történetei a

gyúrt
„Csillag Szállóból”,
az árva kislány
története, aki a napi

élet
betevőt őrizte
negyven éven
keresztül.

(8–10. oldal)

Felkapcsolták „Csak rácsodálkozni tudok, Nemsokára befejezik

a villanyt hogyan tudott Isten eszközként a martonosi ravatalozó
a Solymosi-lázon használni” építését
Beszélgetés Barát Istvánnal, a csekefalvi
református gyülekezet lelkészével.
(10–11. oldal)

Sikeres pályázat
a szennyvízhálózat
kiépítésére
(7. oldal)

Kaláka Firtosmartonosban
(5. oldal) (12. oldal) (6. oldal)

Következő lapszámunk tartalmából:

„Toldja meg, Mihály!”
Szentábrahám legidősebb embere egy-két éve még minden meccsre lebiciklizett a pályához. A kilencven-
két éves Buzogány Misi bácsi rajong a fociért, élete párja mellett tekintettük vissza a régi idők kalandjaira.
VIDÉKI ÉLET 2
Bemutatjuk kollégáinkat
Vele kezdődik és végződik az élet a községünkben
Veres Dalma vagyok, Székely-
keresztúron születtem. Tanul-
mányaimat a székelykeresztúri
Petőfi Sándor Általános Iskolá-
ban kezdtem, majd a székelyke-
resztúri Berde Mózes Unitárius
Gimnázium Teológia szakán
szereztem sikeres érettségi dip-
lomát, aztán a székelyudvarhelyi
Benedek Elek Tanítóképzőben
fejeztem be főiskolai tanulmá-
nyaimat. Két csodálatos gyer-
mek boldog édesanyja vagyok.
Fontosabb munkahelyeim között meg-
említeném a Benedek Elek Általános Iskolát
Szentábrahámon, ahol tanulmányaim elvég-
zése után óvónőként dolgozhattam, vala-
mint a székelykeresztúri 1-es számú családi
A törvény és stabilitás embere
Szász Tünde-Csilla vagyok,
1986-ban születtem Székelyud-
varhelyen. Gyermekkorom éveit
Homoródszentmártonban töl-
töttem, ott jártam az elemi is-
kolát, majd Székelyudvarhelyen
a Tamási Áron Gimnáziumban
végeztem a középiskolát. A ko-
lozsvári Babeș–Bolyai Tudo-
mányegyetem jogtudományi
karán, a mesterképzést a nagy-
szebeni Simion Barnuțiu Egyete-
men végeztem.
Pályafutásomat Antal István parlamenti
képviselő irodájában kezdtem, majd Szabó
Andreea ügyvédnő mellett dolgoztam Szé-
kelyudvarhelyen.
2011-ben versenyvizsgáztam az újszé-
kelyi polgármesteri hivatalhoz, így kerül-
tem oda mint pénztáros; 2015-ben kine-
veztek jegyzőnek a megüresedett állásba.
2017-ben lettem végleges jegyző, miután
sikeresen vizsgáztam Bukarestben, a Köz-
tisztviselők Országos Ügynökségénél. 2021.
március elsejétől a szentábrahámi önkor-
mányzat jegyzőjeként dolgozom. A jegyző
típusú Elhelyező Központot, ahol másfél év
alatt rengeteg tapasztalattal gazdagodhattam
a központvezetőnek köszönhetően.
2016 októberétől dolgozom a szentáb-
rahámi polgármesteri hivatalnál, jelenleg
vezető köztisztviselői feladatkört tölt be,
amely munkaköri stabilitással jár, biztosítja
a kapcsolatot a helyi tanács és polgármester
között, ami a közigazgatási eljárásokat ille-
ti. Biztosítja a döntéshozatal átláthatóságát.
Véleményezi a törvényesség szempontjából
a polgármester rendeleteit és a helyi tanács
határozatait.
Fontos számomra, hogy jó légkör
legyen a hivatalban, ehhez azonban el-
engedhetetlen, hogy a saját területén
mindenki kihozza magából a maximális
teljesítményt. Az már az első percekben
anyakönyvvezetőként, és az alkalmazot-
tak személyi iratait kezelem humánerő-
forrás-vonalon, ami egy elég komplex
feladatkör.
Közel hat év elteltével nagyon sok ki-
hívásban volt részem, ugyanis a kezdetek-
ben adóreferens voltam, majd a sziszte-
matikus telekkönyvezéssel foglalkoztam,
ezután kerültem az aktuális munkakörbe.
Szeretem a munkámat, szeretek az embe-
rekkel dolgozni, segítséget nyújtani és a
problémáikat megoldani.
Ugyanakkor büszkén kijelenthetem,
hogy öröm egy olyan dinamikus és élet-
vidám munkaközösségben dolgozni, ahol
számíthatunk egymásra, a községvezető
maximálisan ott áll és támogatja alkalma-
zottait, lehet számítani rá, és a problémák
megoldásában aktívan helyt áll mellettünk.
is egyértelmű volt számomra, hogy felké-
szült hivatali apparátus segíti a munkámat,
viszi előre és valósítja meg a közösség cél-
jait. Ezen belül kiemelkedő tevékenységet
folytatnak a területfejlesztéssel foglalkozó
kollégák a polgármester és alpolgármester
urak vezetésével. De nem szeretnék ki-
emelni területeket, mert tényleg mindenki
a tudása legjavát beleadva dolgozik a közös
célok elérése érdekében. Fontos számom-
ra és ezúton is köszönöm a kollégáimnak
a támogató hozzáállásukat, ez kölcsönös a
részemről is, hiszen az eddigiekben és a jö-
vőben is számíthatnak a segítségemre.
A mindennapi munkámban a község-
ben elém táruló festői környezet feltöltődést
ad számomra, ablakomból a Zsidó-hegy lát-
ványa tárul elém. Az idők teltével szívemhez
nőtt Szentábrahám község.
Nemcsak jegyzőként, hanem édesanya-
ként és feleségként is helyt kell állnom, két
gyermek édesanyjaként a családdal megélt
boldog pillanatok semmihez sem fogható
felemelő érzése is áthatja mindennapjaimat.
De az olvasással és a kirándulásokkal sem
szeretnék felhagyni, e két hobbim által tu-
dok megújulni hétről hétre.
 3 VIDÉKI ÉLET

A tanácsülések rövidített, magyarázó kivonata

A község díszpolgári címet adományozott Pesti Róbertnek és Pesti Editnek

Áprilisban az önkor-
mányzat elfogadta a csekefalvi
járdaszakasz építésének tervét,
beruházások esetében ez az
első adminisztratív lépés. Ezen
az ülésen döntöttek arról a vá-
lasztott képviselők, hogy Szen-
tábrahám község is csatlakozik
a Székelyudvarhely Térsége
Közös Fejlesztési Társuláshoz.
A tanácsosok megbízták
a községvezetőt a gázhálózat
bővítésére vonatkozó pályázat
leadásával. Átadták az óvoda
területét az Országos Befek-
tetési Vállalatnak (CNI), hogy
közbeszerezze és felépítse a
napközi otthont.
Májusban a község dísz-
polgári címet adományozott
Pesti Róbertnek és Pesti Edit-
nek, akiknek elévülhetetlen ér-
demük van Jánoshida és Szen-
tábrahám települések közti
kapcsolatok fejlesztésében. E
hónapban nyújtotta be pályá-
zatát az önkormányzat az and-
rásfalvi kultúrotthon részleges
felújítása céljából.
Júniusban a mezei utak
telekkönyvezését fogadták el
a tanácsosok, az önkormány-
zat a leggyakrabban használt
utakat mérette fel, hogy forrá-
sokat tudjon szerezni a felújí-
tásra. A választott képviselők
jóváhagyták fa kitermelését
a községi erdőből, hogy a ta-
nintézményeket el tudják látni
tűzifával.
Júliusban a sportcsarnok
ügyében is előrelépés történt,
a tanács átadta hivatalosan az
iskola udvarát az Országos Be-
fektetési Vállalatnak, ezután a
közbeszerzés és kivitelezés kö-
vetkezik.
Augusztusban a megyei
út mentén történő közvilágí-
tás-korszerűsítésre nyújtott
be pályázatot a hivatal, erről
lapunk másik cikkében bőveb-
ben is beszámoltunk. A koráb-
bi évekhez hasonlóan idén is
biztosít tűzifát a lakosságnak
az önkormányzat, öt méter fát
igényelhetnek azok, akik nem
rendelkeznek erdővel, nincs
tartozásuk az intézmény felé.
VIDÉKI ÉLET 4
Mi vagyunk a tanácsosok
Szász József,
Firtosmartonos
– Mióta tanácsos?
– Ez a negyedik mandátumom, tizen-
négy éve vagyok tanácsos a községben. Há-
rom éve költöztem Szentábrahámról Firtos-
martonosra.
– Miért vállalta a közéleti szerepválla-
lást?
– 2008-ban egy spontán alakult csapat
tagjaként vállaltam közéleti szerepet. Nem
rendelkeztem közigazgatási tapasztalattal,
annak ellenére sem, hogy édesanyám köny-
velőként dolgozott az önkormányzatnál.
Négy évet alpolgármesterként is tevékeny-
kedtem a kezdetekben.
– Mi a legnagyobb kihívás munkájá-
ban?
– Tolmácsolni és képviselni a lakosság
érdekeit, úgy szorgalmazni az alulról jövő
kezdeményezéseket, hogy megvalósuljanak.
Ilyen ügy a 46-os számú községi úté is, ami-
nek felújítását szeretnénk elérni, ami össze-
köt két községet, Etédet Szentábrahámmal.
– Mire a leginkább büszke a megvalósí-
tásait illetően?
– Korábban karácsonykor csomagokkal
kedveskedtünk, felkerestük a rászoruló, nél-
külöző családokat a községben. Ez egy na-
gyon jó dolog, szívből jövő gesztus volt ré-
szünkről, megtapasztaltam személyesen is,
milyen örömet szerezni másoknak. Külön
boldogság, hogy a jelenlegi vezetés megtar-
totta ezt a szép hagyományt.
– Hogy képzeli el Firtosmartonos falut
2032-ben?
– Egy élhető falut látok magam előtt,
ahol sok a gyermek, a fiatalok itthon marad-
nak. Az elindított önkormányzati kezdemé-
nyezések, tervek megvalósulnak, megépül
a bölcsőde, a községközponttól távol lévő
oktatási intézmények is korszerűek, felsze-
reltek, aszfaltúton járhatunk.
Szász-Cserey
Botond-Árpád,
Firtosmartonos
– Mióta tanácsos?
– Első alkalommal vagyok önkormány-
zati képviselő, két éve látom el a tanácsosi
tisztséget.
– Miért vállalta a közéleti szerepválla-
lást?
– A személyes indíttatás miatt, a csalá-
dom közösségi, szervező szerepe adta a pél-
dát számomra. Ha valakinek segítségre van
szüksége, akkor neki kezet kell nyújtani, ez a
legfontosabb szempont számomra. Közéleti
szerepvállalásom által támogatni kívántam a
községvezetőt is.
– Mi a legnagyobb kihívás munkájá-
ban?
– Ha a község térképét nézzük, akkor
az látszik, hogy Martonos a sor végén van,
távolabb a községközponttól. Néha nagyobb
erőfeszítésbe kerül a figyelmet egy kicsit erre
a falura irányítani.
– Mire a leginkább büszke a megvalósí-
tásait illetően?
– Jól hangzana, ha a ravatalozót említe-
ném, de az nem az én érdemem. Eredmény-
nek tartom a községi út lekövezését, büszke
vagyok arra a csapatra, azokra az emberek-
re, akiket meg lehet szólítani mindig, ha kö-
zösségi ügyről van szó. A napi apróságokat
az ember hiába említi, mert az természetes,
hogy például égőt kell cserélni a póznán,
vagy karban kell tartani a dolgokat a falu-
ban.
– Hogy képzeli el Firtosmartonos falut
2032-ben?
– Minden házat belaknak, nem csak
minden ötödikben van élet. A fiatalok haza-
költöznek, több gyermeket vállalnak, a szü-
lőföld munkát ad a lakóknak, mindenkinek
megélhetése, boldog élete lesz Martonosban.
Fekete Zoltán,
Magyar-
andrásfalva
– Mióta tanácsos?
– Harmadik alkalommal vagyok taná-
csos. Hároméves korom óta lakom a falu-
ban, a szüleim akkor költöztek át Szentáb-
rahámról. Egy tizenkét éves gagyi kitérővel
kezdtük el az életet Andrásfalván, a szüleim-
től kapott telekre építettünk.
– Miért vállalta a közéleti szerepválla-
lást?
– Mindig szerettem a közösségért dol-
gozni, tenni. Azt tartom, hogy a telepü-
lésünk együtt kell fejlődjön a községgel,
közösen kell megbirkózni a problémákkal,
közösek kell legyenek a sikerek.
– Mi a legnagyobb kihívás munkájá-
ban?
– A tanácsosi munka nem nehéz. Két
dolog van, ami nagyon foglalkoztat, amit
szeretnék elérni: felépíteni a ravatalozót a fa-
luban, leaszfaltozni az utcákat a településen.
– Mire a leginkább büszke a megvalósí-
tásait illetően?
– Ötvenhárom házszám van a faluban,
ha valamilyen közmunka van, akkor az
emberek jönnek, meg lehet szólítani őket,
jó a közösségi szellem. Büszke vagyok a
nyolcvan-kilencven százalékban közmunka
és adakozás útján épített gyönyörű templo-
munkra is.
– Hogy képzeli el Magyarandrásfalva
falut 2032-ben?
– Sokat járok külföldre, látom a tiszta,
rendezett falvakat. Úgy képzelem, hogy a
miénk is ilyen lesz, szép központtal, a temp-
lommal és a felújított kultúrotthonnal. A fia-
talok itthon vannak, minden adott a boldog
élethez.
 5 VIDÉKI ÉLET

Felkapcsolták a villanyt a Solymosi-lázon

375 ezer lej értékű pályázatot nyert a szentábrahámi önkormányzat a Környezetvédelmi Alapnál, tizenöt háztartás kapott
napelemes, 1,1 kW teljesítményű áramfejlesztő rendszert a Solymosi-lázon. Régi igényre válaszolt a hivatal, korábban
többször is kért támogatást a hivatal a villamosításra, mindeddig sikertelenül.

– A községközponttól való
távolsága miatt a hagyomá-
nyos, póznák általi villany-
vezetés hatalmas költségekbe
kerülne, a dimbes-dombos
környezet kihívás elé állította
a szakembereket, de még erdőt
is kellett volna kivágni. Nagy
öröm mindenkinek, hiszen
a felszerelt áramfejlesztők-
nek köszönhetően egy kicsit
hozzájárulhattunk a tanyán
élő emberek boldogságához
– mondta el lapunk érdeklő-
désére Simó Dezső Szabolcs
polgármester.
Szerettünk volna utánajár-
ni annak, hogy valójában ho-
gyan működik egy ilyen rend-
szer, mit jelent ez a helyieknek,
ezért meglátogattunk néhány
háztartást a Lázon. Benkő ron folyamatosan égetek, hogy a Kerekhegy-közében töltötte laknak itthon, de gyakran jár-
Margit néni tanyája volt az a túltöltést megakadályozza. élete nagyobbik részét. nak haza, jól érzik magukat itt-
első; a házigazda nagy lelkese- Igaz, hogy a betonkeverőt, – Nekem adjon Isten jót, hon, az ősök is a kert végében
déssel fogadott minket. Szépen hegesztőt nem bírja, de a napi én már a csendet szeretem pihennek. Szilvás gombóc illa-
süt az őszi nap Erdőtoroknál, szükségletekre bőven elég ez a csak, amikor a kutyák nem ta járja be a környéket, áldásos
sompolygó kutyák ismerked- rendszer – meséli Margit néni, ugatnak, akkor nem jönnek a gyümölcstermés van a Lázon.
nek velünk. Az erdő ölelésé- aki örvend a látogatásnak. Van vadállatok. Nem mondom, a – Túlzás nélkül mondha-
ben fekvő tanya udvarán be- egy csutak a háza előtt, ahova hűtő nagy dolog azért, eláll az tom, hogy hatalmas megvaló-
szélgetünk Margit nénivel, aki leül, elmondja örömét és bá- étel, nem romlik el olyan gyor- sításnak számít a napelemes
hatvanhárom évvel született, natát. san. Régebben már egy marha rendszer felszerelése, adottak
de idén kapcsolta fel először a
villanyt a házában.
– Csak az tudja, mit jelent, „Csak az tudja, mit jelent, aki hat gyermeket felnevelt. Éjjel kimos-
aki hat gyermeket felnevelt. tam kézzel a pelenkákat, reggel kiterítettem száradni. Ehhez képest
Éjjel kimostam kézzel a pe- a félautomata mosógép nagyot tud könnyíteni az ember életén.”
lenkákat, reggel kiterítettem
száradni. Ehhez képest a félau-
tomata mosógép nagyot tud Egy kicsit feljebb kanya- és borjú árából vettünk egy a körülmények a jó élethez.
könnyíteni az ember életén. A rodva, a Láz legidősebb as�- napelemet, arról működtettük Nemcsak mi, hanem a gyer-
rádiót éjjel-nappal hallgatom, szonyánál érdeklődve vettük a villanypásztorokat – válaszol mekeink is ragaszkodnak a
este kiteszem az ablakba, va- szemügyre a rendszert, beton- arra a kérdésre, hogy miben Lázhoz, az ősök által teremtett
lamit a vadaknak is ér. Borús lábakon a négy táblányi nape- változtatta meg az életét a nap- és létrehozott környezetért –
napokon annyi áramot tárol lemet, a hozzá tartozó átalakí- elemes rendszer működése. mondja egy helyben született,
az akkumulátor, hogy nincs tót és akkumulátorokat. Kari Szomszédjában, egy kékre Marosvásárhelyen élő hölgy.
probléma. Egy lámpát az udva- Ilka élete delén már túl van, meszelt kőházban már nem
VIDÉKI ÉLET 6

Nemsokára befejezik Jó ütemben haladnak a munkálatok a firtos-

martonosi ravatalozó építésénél, hamarosan
átadják az épületet használatba. A telek-
a martonosi ravatalozó könyvezés körüli akadályok elhárulása után
látványos szakaszába ért a beruházás, apróbb
építését simítások maradtak hátra.

– A terület telekkönyvezése megtörtént, ezután átadjuk haszná- nőségi munkát és hozzáállást. A megvalósítás által rendezett körül-
latra a helyi egyháznak. Nagyon köszönöm ezúton is Csáki Levente mények között, méltó módon búcsúzhatnak a helyiek a szeretteiktől –
esperes úr közbenjárását, pozitív hozzáállását, a vállalkozónak a mi- számolt be lapunk érdeklődésére Simó Dezső-Szabolcs polgármester.

Második alkalommal Két szakaszon folytatódik

szerveztek családi a járdásítás Csekefalván
napot
Augusztus 13-án, szombaton a közösség meg-
töltötte a játszóteret, változatos programokkal ké-
szültek a szervezők kicsiknek és nagyoknak egy-
aránt. A gyermekeket kézműves foglalkozásokra,
arcfestésre várták, 13 órától Gozefini varázsolta
el őket. Ezzel párhuzamosan minifoci-bajnokság,
főzőverseny, népművészeti- és kirakodóvásár vár-
ta a felnőtteket. A nap folyamán tiszteletét tette a
községben a Hargita Nemzeti Székely Nép Együt-
tes, majd nótázással zárult a program.
Községünkben láthattuk vendégül testvér- 570 méter hosszúságban tervezi a járdarendszer kiépítését a helyi önkor-
településünk, Jánoshida küldöttségét, akikkel mányzat: a pálinkafőzőtől Székelykeresztúr irányába teljesen új, a templom-
péntektől tartalmas és minőségi időt tölthettünk. tól felfelé a régi felújítása valósulhat meg nemsokára. A saját költségvetésből,
Az önkormányzat ezúton is szeretne köszönetet megyei visszaosztásból megvalósuló beruházás által betonsáncot készítenek
mondani azoknak, akik tevőlegesen részt vállal- az említett részeken, ötméteres, aszfaltozott bejáróval, szegéllyel látják el a
tak az esemény lebonyolításában. bejáratokat.
 7 VIDÉKI ÉLET

Sikeres pályázat a szennyvízhálózat kiépítésére

Az önkormányzat Anghel Saligny program keretében benyújtott pályázatát kedvezően bírálták el, ezért az adminisztratív
teendők elvégzése után nekifognak a rendszer kiépítésének, felújításának.

Községünkben 2007-ben Gagyban, Alszeg részen ma- hátrányt nem szenvednek, ha teket, a mezőgazdasági tevékeny-
kezdték el a kanalizálást, ak- gánterületeket érint a hálózat engedélyezik saját területeiken a séget figyelembe veszik. A hivatal
kor szakaszokban, részlegesen kiépítése, ezért a községvezetés csővezeték áthaladását. A háló- kéri a lakókat, hogy támogassák,
végezték el a munkát, hasz-
nálatba nem lehetett adni. A
Csekefalvát, Szentábrahámot, A hivatal kéri a lakókat, hogy támogassák, engedélyezzék a hálózat
Magyarandrásfalvát, Gagyot
kiépítését, hogy Alszeget is csatlakoztatni tudják a rendszerre.
érintő beruházás által kicseré-
lik a pumpaházakat, új gerinc-
vezetéket építenek ki a hiányzó
részeken, lehetőséget adva a egyeztetésre hívta az érintett zat közel kétméteres mélységben engedélyezzék a hálózat kiépíté-
mellékutcákban élőknek is a lakókat. A beszélgetésen hang- halad, az építkezés után teljesen sét, hogy Alszeget is csatlakoztat-
rácsatlakozást a hálózatra. súlyozták, a lakók semmiféle helyrehozzák az érintett terüle- ni tudják a rendszerre.

A helyreállítási alapból újulhat A közvilágítás

meg az andrásfalvi kultúrház korszerűsítésére
nyújtottak be
pályázatot
A községünkön áthaladó
136-os jelzésű megyei út men-
tén korszerűsítenék a közvi-
lágítást, a Környezetvédelmi
Alaphoz (AFM) leadott pályá-
zati dokumentáció összeállí-
tását a pályázatíró cég és a hi-
vatal munkatársai végezték. A
korszerűsítés érinti Csekefalvát,
Szentábrahámot, Magyarand-
rásfalvát, Gagyot, Kismedesért
és Firtosmartonost, 218 darab
LED-es lámpa felszerelésével
okos rendszert hoznának mű-
ködésbe. A beruházás közel
egymillió lejbe kerül.
A tavaly leadott másik kor-
szerűsítési pályázat elbírálás
alatt áll, a községi utak, mellé-

T öbb mint félmillió eurós támogatási kérést iktatott a szentábrahámi önkormányzat, az

országos helyreállítási alapból kívánják részlegesen felújítani a magyarandrásfalvi kul-
túrházat. A beruházás tartalmazza a szarvazat, faszerkezet cseréjét, szigetelést, padlócserét,
kutcák mentén található felújí-
tásokra vonatkozik.

villanyhálózat rendbetételét, nyílászárók cseréjét, belső berendezés vásárlását.

VIDÉKI ÉLET 8
A kicsi kézzel gyúrt élet
Látogatóban a Solymosi-láz kacskaringós, titokzatos világában. Ilka néni történetei a „Csillag Szállóból”, az árva kislány
története, aki a napi betevőt őrizte negyven éven keresztül.
O lyan helyre készültünk, ahová nem
lehet akármikor elindulni, várnunk
kellett két napot az utazásra, utolsó pilla-
natban mégis eső áztatta meg a hegy felé
vezető utat. Szentábrahám központjából
indultunk, a reggeli ködfoltok felett ra-
gyogóan sütött a nap, amikor Tímár Sanyi
bácsival elhagytuk az aszfaltot. Ismerke-
dek út közben az idegenvezetőmmel, aki
a mai nap folyamán megmutatja nekem
szülőföldjét, a Solymosi-láz kacskaringós
és titokzatos világát. Lassan elhagyjuk a
megművelt határt, egy vadles jelzi a domb
alatt, hogy változik egyet a világ nemso-
kára. Míg a kocsi kínlódik az eső által el-
mosott és kivájt úttal, őzek néznek szembe
velünk. Nem félnek, meg sem mozdulnak,
csak tudomásul veszik érkezésünket, mint
egy öreg néni a turistát. Sanyi bácsi a he-
lyiek fájdalmát kezdi el mesélni, az össze-
tört gyümölcsös látványa fogad minket az
erdőbe való érkezésünk előtt. Lábamnyi
vastagságú ágak letörve, a harmatos, őszi
kikericcsel díszített kertek tele vannak
medveürülékkel. És a nagyvad okozta ká-
rokkal, ami megkeseríti az emberek életét.
Vékony és képlékeny a határvonal az em-
ber és a vadállat lakta területek között, a
medve nem elbujdosik itt, csak bemegy
a szomszédos ciheresbe pihenni. Nincs
mit tagadni, kicsit szafari hangulata van
„Leánykaként nekem
volt tudomásom a tanyai
életről, de aki nem tudja,
annak mondom, hatalmas
különbség van a tanyai,
falusi és városi élet
között.”
a dolognak, ahol a biztonságot számomra
egyelőre a kocsi jelenti.
Érkezés Kerekhegy-közébe
Miközben az erdőben ügyeskedünk a
cél felé, az erdőben elérkezünk az előőr-
shöz, két nagyméretű pásztorkutya mel-
lett jelentkezünk be a lázra. Nem messze
juhok vannak, ami meglepőnek tűnik a
sűrű erdőrengeteg miatt. Akkor tudom
meg, hogy a beerdősödött terület régen
pityókaföld volt, megművelték a helyben
élő emberek. Pár méterrel arrébb kutyával
és villanypásztorral körbefuttatott földek
sorjáznak a tisztáson, egy idős bácsi ballag
az úton, aki örvend a találkozásnak. Ő volt
az első, akinek a szemében megéreztem
valamit az itteni életből: nyugalom van, az
ember a saját ritmusában tevékenykedik,
van idő és igény a másikkal való találko-
zásra. A Kerekhegy-köz felé tartunk, idáig
van viszonylag jobbacska út Kissolymos
irányából, a gyermekek egyik része is a
szomszédos község iskolájába jár. Valami-
kor a gázasok építettek utat, hogy megkö-
zelíthessék az egyik elosztópontjukat. Sa-
nyi bácsi megmutatja a kultúrház és iskola
helyét, a venyige vette fel ezeket a helyeket.
Ha az ember nem tudná, akkor simán el-
sétálna mellette, talán a bő termést hozó
szilvafák árulkodnának csak az ember je-
lenlétéről.
(folytatás a következő oldalon >>>>)
 9 VIDÉKI ÉLET
„Muszáj volt csinálni
egy barlangot, ahol az ember
elbújhat”
Kicsit bennebb tanyák sorakoznak a
tisztáson, bekanyarodunk az egyik ház elé,
ahol tyúkok kapirgálnak az udvaron. Itt
lakik a tanya legidősebb lakója, a 88 éves
Kari Ilka néni, aki 1952-óta a tanyán lakik,
Kissolymosban született 1935-ben.
– A mellettünk lévő, már nem léte-
ző házba jöttünk ki. Leánykaként nekem
volt tudomásom a tanyai életről, de aki
nem tudja, annak mondom, hatalmas kü-
lönbség van a tanyai, falusi és városi élet
között. Kiértünk ide, jöttek egyre-más-
ra a gyermekek, muszáj volt csinálni egy
barlangot, ahol az ember elbújhat. Saját
magunk építettük ezt a házat, én vetettem
a téglát a két kicsi kezemmel. A férjem
meggyúrta a sárt, aztán eresztette dolgoz-
ni a kollektívbe, én intéztem, raktam ki a
placcra szárítani – mutatja a kezeit a néni,
majd fejét csóválva kérdez vissza, hogy én
ugyanbiza hova valósi vagyok.
Miután elosztjuk, hogy a bétaiak egy-
szer szinte átverték egy tehénnel, de sze-
rencsére résen voltak, akkor megkérdez-
hettem tőle, hogyan ismerkedett meg a
férjével.
– Tiszta könnyen. Úgy alakult, hogy
a testvéremet elvitték katonának. Egyedül volt, mint bolond Julinak, állandóan futnom rendeztük, nem nélkülöztünk, csak a gabo-
maradtam, nyomorkodtam, kínlódtam, kellett. Ők kuruzsolták ki az egészet, hogy nafélékből szenvedtünk hiányt. Nagynéném
Péterrel mi összekerüljünk – elérzékenyül a koordinált minket, kicsi leányka voltam, be
mondat végére, a szeme megtelik könnyel, sem töltöttem a tizennyolcat, mentem férj-
egy pillanatra Péter bácsira emlékezünk. hez. Románandrásfalván meg sem akartak
esketni. Ott kellett hagyjam a kicsi sáros szü-
„Valahogy felnőttünk, Két kicsi árva lőfalumat, a jó szomszédokat, kikerültem a
aranyom, valahogy Négy évvel idősebb bátyjával ketten tanyára – idézi fel életének nehezen megélt
felcsipeszkedtünk, voltak testvérek, édesapja olyan korán szakaszait a néni, aki ezután röviden beszél
itt vagyok.” meghalt, hogy nem is emlékszik rá, édes- nagyszüleiről is.
anyjuk is betegeskedett, nemsokára itt Nagymamája Segesváron halt meg a
hagyta őket. kicsi magyar világ alatt, Fehéregyházán
– Néha álmomban visszatér édesanyám, az átvonuló orosz katonák nem akarták
látom magam előtt, ahogy fekszik az ágyban, hazaengedni a családot a holttesttel, édes-
gazdálkodtam, szántottam tizenévesen. A köhög. Asztmás volt szegény, alig kapott leve- anyja utolsó erejével hozta haza nagyma-
férjeméknek, Tímár Péteréknek juhai vol- gőt. Tizenéves koromban meghalt, önállóak máját a szülőfalujába eltemetni. Nagyapja
tak, járt be a tejcsarnokba Solymosba, ahova kellett legyünk a bátyámmal, nekem kellett sikeres vállalkozóként dolgozott Kolozs-
én is vittem a tejet. Ott a pénztáros a nagy- sütni, főzni, én kevertem meg a puliszkát és a váron, később egy vendéglőt is nyitott
néném volt, akinél érdeklődött, hogy Úris- melléje valót. Nehéz élet volt, kicsi koromban Kányafőn, ahova gyermekeit is elvitte. Az
ten, ki ez a lány, akit látott. Eljött, beszélget- már kapáltam a földjeinket. Valahogy felnőt- oroszok agyonlőtték az étterme mellett,
gettünk, vagy jobban mondva, beszélgettek tünk, aranyom, valahogy felcsipeszkedtünk, mikor érdeklődött a vendéglője felől.
a nénémmel, mert nekem annyi dolgom itt vagyok. Volt negyven kecskénk, azokat (folytatás a következő oldalon >>>>)
VIDÉKI ÉLET 10
Szerzemények a Csillag Szállóban
Hála Istennek nem örökölte az elődök
betegségeit, „ő maga szerezte azokat”. A
család egyik része a kollektív gazdaság-
ban dolgozott, a három gyermek mellett
a saját családi gazdaságot is vinni kellett
valakinek.
– Kissolymosban a családi telek előtt
most pózna áll, ha oda építettünk volna,
akkor áram lenne. Gyermekkorunkban
énekeltük már, hogy „ég a villany ég, el ne
aludjék, minden kis faluba lámpa gyullad-
jék”. Tisztában voltam azzal, hova jövök,
hogy messze van mindentől, nincs villany.
Édesanyámék betegek voltak, én magam
szereztem magamnak itt újakat a „Csillag
Szállóban”. Negyven éven keresztül hál-
tam a kalibában, disznópásztorkodtam,
őriztem a betevő falatot. Akkor nem volt
villanypásztor, a vaddisznók úgy támad-
tak, mint az oroszok, volt olyan este, hogy
öt percet nem tudtam lehunyni a szemem.
Negyven darab disznó jött egy éjjel, ezt
onnan tudom, hogy negyven szál török-
búzát kaptam utánuk, mikor a kutyákkal
elkergettük. A medve az nem jár, az itt
lakik állandó jelleggel. Egy alkalommal a
vaddisznó úgy felütött egy barázda alatt,
hogy hat hétig az oldalbordámmal nem
tudtam élni – mesél pár, a Lázon átélt ka-
landjáról Ilka néni.
Gyógyítani szeretett volna
Sokáig járta az orvosokat egy kutyaha-
rapás miatt, vérmérgezést kapott, kezelés-
re és ellátásra kellett jelentkezni hetente a
körorvosnál. Ez egy jó lehetőség volt arra
a néni számára, hogy kitanulja az „injek-
ció-adás” csínját-bínját.
– Nyolcvannyolc vagyok, sok mindent
megéltem. Öreg fejjel most azon morfon-
dírozok, hogy jó lett volna kitanulni az
egészségügyi iskolát, könnyebb élete is le-
hetett volna az embernek, jobb lett volna,
mint földet túrni. Szabó doktor aztán kita-
nított engem, könnyű kezem volt, egy pil-
lanat alatt elvégeztem az egészet. Egyszer
egy illető észre sem vette, hogy beadtam,
olyan jól ment nekem. Szerencsétlen bete-
gek úgy örvendtek, mint vak Marci a jobb
szemének, hogy megmentődtek tíz kilo-
méter gyaloglástól, nem kellett bemenni a
faluba – de lejárt az élet, most már a csend
a legjobb barátja az idős néninek. Akkor
el lehet merengeni az életről, a közel ki-
lencven esztendő kihívásairól: árvaságról,
dolgos hétköznapokról, pillanatnyi bol-
dogságról. A tanyán élő ember életreva-
lóságáról, a kemény munkáról, az egymás
iránti ragaszkodásról, a „saját, kicsi kézzel
gyúrt” életről.
Mondom neki, hogy tíz év múlva jó
lenne találkozni, hogy száz éves korában
is beszélgessünk el erről-arról, hátha ad-
dig változik valami.
– Gyere el hamarabb, ha velem tár-
gyalni akarsz, mert én akkor már Őr-
högy-nyakán leszek, a többiek mellett–
válaszolja.
„Csak rácsodálkozni
Beszélgetés Barát Istvánnal, a
csekefalvi református gyüleke-
zet lelkészével.
– Kérem, pár mondatban mesélje el,
honnan indult, hol és milyen iskolákban
járt, hol szolgált lelkészi pályája során.
– Marosvásárhelyen születtem és ne-
velkedtem. Iskoláimat is ott végeztem, fil-
ológusként érettségiztem 1995-ben. Teoló-
giai tanulmányaim előtt rövid ideig Kovács
István festőművész műhelyében készítet-
tem képkereteket, majd a Maros TV-nél
kipróbáltam a riporterkedést. 1997–2002
között Kolozsváron, a Protestáns Teológi-
án voltam hallgató. Sikeres kispapi vizsga
után Mezőzáhra kaptam püspöki kineve-
zést, egy 3500 népességű községbe, amely-
ből a magyar ajkú lakosság csupán 140-et
számlált. Ez a mezőségi kis szórvány az
egykori Wass-birtok része volt, egy im-
pozáns Ugron-kastély is található a tele-
pülésen. Az ottani egyházközség alapítása
Wass Albert dédnagymamájához köthető,
gróf Wass Albertné Gillyén Máriához, aki
személyesen ment Kolozsvárra és papot
hozatott birtokára, hogy legyen, aki si-
mogassa jobbágyai lelkét. Ezenkívül a falu
közepén saját telkéből egy kb. egyhektáros
területet szakított ki, ahova a kis templom
és a papi lak épült. A lelkész megélhetésé-
re 10 hektár szántót adományozott. Ezen
szellemi örökség folytatásaként az ottani
lelkészségem alatt sikerült egy magyar
óvodát indítani, amelyik iskolává nőtte ki
magát. 2002–2010 között teljesítettem ott
lelkészi szolgálatot, az odatartozó Mező-
sály, Mezőszengyel, Mezőcikkud, Mező-
tóhát szórványokat is beleértve. Az ottani
munkásságom gyümölcseként Isten dicső-
ségét hirdeti a felújított kis templom és egy
teljesen új papi lak.
2010–2013 között Alsórákos volt a
második lelkészi állomás. Szomorú és
kedves tapasztalatok kötnek ehhez a tele-
püléshez, itt kellett megtapasztalni a pár-
huzamos államhatalom embertelenségét
és könyörtelenségét.
(folytatás a következő oldalon >>>>)
 11 VIDÉKI ÉLET

tudok, hogyan tudott Isten eszközként használni”

Ugyanakkor megtapasztalhattam Is-
ten minden emberi gonoszság és ellensé-
geskedés felett lévő megtartó kegyelmét.
2013–2017 között a gyulafehérvári szór-
ványban és az abrudbányai és verespataki
mélyszórványban teljesítettem szolgála-
tot. Ennek a szolgálatnak is köszönhető,
hogy Abrudbánya 2021-ben megkapta a
Magyar Tudományos Akadémia Magyar
Örökség Aranyfokozat díját.
2017-ben lelkészének hívott a cseke-
falvi gyülekezet, azóta itt szolgálok.
– Különleges feladat egy gyülekezet,
közösség lelkipásztorának lenni. Több lel-
késszel beszélgettem mostanában, az elhí-
vatásról kérdezve őket két típust tudtam
megkülönböztetni: akik személyes, csalá-
di példán keresztül gyermekkoruktól erre
készülnek és azok, akiknek volt egy olyan
élményük, ami által Isten megszólította
őket. Önt mikor hívta el az Isten?

„Lelki magasságok és
mélységek megtapasz-
talásai után még most is
csak rácsodálkozni tudok,
hogyan tudott Isten eszköz-
ként használni.”
– Kilenc vagy tízéves koromban fo-
galmazódott meg bennem – nem tudom
miért és hogyan, Isten csodálatosan és
számunkra sokszor érthetetlen módon
munkálkodik – annak a gondolata, hogy
lelkész legyek, bár a családunkban, tud-
tom szerint, én vagyok az első lelkész, és
bár semmit sem tudtam akkor a lelkész-
ségről és Istenről. De az volt a kezdet. Az-
tán az idők múltával egyre tudatosabban
kezdtem keresni és megértegetni ezt a
hivatást. Lelki magasságok és mélységek
megtapasztalásai után még most is csak
rácsodálkozni tudok, hogyan tudott Isten
eszközként használni.
– Mi az első élménye a csekefalvi gyü-
lekezetről, hogyan került kapcsolatba a
helyi közösséggel?
– Csekefalvára meghívás útján kerül-
tem. Az akkori gondnok harmadmagával
keresett fel Abrudbányán – ez a történés
emberi oldala, az isteni oldal pedig a Cse-
kefalván váró feladatok elvégzése; egysze-
rűen ez a dolgok menete.
– Több közösségben problémaként
tekintenek az alacsony születésszámra,
a fiatalok elvándorlására. Csekefalván
melyek a közösség legnagyobb kihívásai?
A város közelsége előny vagy hátrány a
gyülekezet számára?
– Nyilvánvaló, hogy a demográfiai
apadás minden egyháznak gond. Na-
gyobb gondnak érzem a mai világ előre-
törését, amelynek eredménye az emberek
egyháztól és egymástól való elidegenedé-
se, a közömbösség, az egymás gyalázása,
az önzés, az irigykedés, a közösségi élet és
munka aláaknázása.
– Év vége felé egy kicsit lecsendesedik
mindenki, számot szoktunk adni éves
munkánkról, annak örömeiről és kudar-
cairól. Mire leginkább büszke a megvaló-
sításokat, kitűzött terveket illetően?
– Visszatekintve az itteni szolgálatra,
hálás vagyok Istennek, hogy rövid idő alatt
megadta a templom és a papi lak teljes fel-
újítását. Ez csak külső megújulás, következ-
nie kell a belső, lelki megújulásnak is.
VIDÉKI ÉLET 12

A firtosmartonosi ivóvízhálózatot munkának köszönhetően kitisztították a területet. A továbbiakban egy napelemes

tápláló források környékén végeztek köz- területet az aljnövényzettől és bokroktól. klórozó állomás beüzemelésén dolgozik
munkát a helyiek és a hivatal munkatár- Védelmi zónát alakítottak ki a források az önkormányzat, beszerzi a vízszolgálta-
sai június elején. A nagyszabású önkéntes környékén, bekerítve egy közel ötven áras táshoz szükséges működési engedélyt.

Hivatali ügyintézés Telefonszám: 0266–220 024 Fax: 0266–220 010
Mezőgazdasági osztály
Fogadóóra:
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Kibédi Emil (0744–301 035)
Pénztár
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Fekete Piroska (0743–656 303)
Szociális osztály
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Katona Klára (0748–646 685)
Anyakönyvezés
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Veres Dalma
Elhalálozás esetén: 0757–805 611
Jegyző
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Szász Tünde Csilla (0740–249 267)
Könyvelőség
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Klein Katalin (0748–406 076)
Önkéntes tűzoltóság
Major Lehel (0741–436933)
VIDÉKI ÉLET
Kiadja: SZENTÁBRAHÁM KÖZSÉG
POLGÁRMESTERI HIVATALA
Szerkesztőség címe: 537010 Szentáb-
rahám 126. sz., telefon: 0266–220 024,
e-mail: primaria.avramesti@gmail.com
Üzenem a Hivatalnak
Van olyan problémája, amire a Hivatal
megoldást, választ adhat? Észrevételeit
küldje be szerkesztőségünk címére írás-
ban, vagy a primaria.avramesti@gmail.
com e-mail-címre.