23.A.

) ANYAGMENNYISÉG MEGHATÁROZÁSA

alapjai: idomterv
méretkimutatások
normagyűjtemények

A költségvetés készítéséhez szükséges méretek, mennyiségek

meghatározásához rendelkezésünkre álló különböző szintű tervdokumentációkat
használhatjuk.
A rajzokról való leolvasás és a helyszíni felmérések alapján készülnek el a
méretkimutatások.

idomterv: azokról a szerkezetekről, amelyek mennyisége a tervrajzokról nem, vagy

nem egyértelműen olvasható le, a méretszámításhoz idomtervet kell készíteni, és azt
a költségvetéshez csatolni kell

norma: az építőiparban olyan tájékoztató érvényű viszonyszám, amely meghatározza,

hogy az adott egységnyi munka elvégzéséhez mekkora mennyiségű emberi –, gépi –
és anyag mennyiség szükséges, illetve egységnyi gépi és emberi energiával mekkora
mennyiségű termék állítható elő az adott feltételek mellett

anyagnorma: az adott mennyiségű és egységnyi mennyiségű termék

előállításához valamely anyagokból szükséges mennyiség
munkanorma: a munkavégzésre fordított idő és a megépített szerkezet
mennyisége közötti kapcsolatot jelenti
két típusa létezik: idő – és teljesítménynorma
időnorma: az adott munkaegység elvégzéséhez szükséges idő hosszát jelenti
teljesítménynorma: az adott időegység alatt elvégezhető munka
mennyisége
gépnorma: a gépek teljesítmény vagy időnormájának meghatározásánál több,
a gép karbantartásával, üzemeltetésével és technológiájával kapcsolatos idővel kell
számolni, ezen felül figyelembe kell vennünk az adott géppel dolgozó, különböző
beosztású emberek teljesítményét is

anyagkivonat: az egyes építmények megvalósításához szükséges anyagok

mennyiségéről a tervdokumentáció részeként anyagkivonatokat lehet használni
számításnál figyelembe kell venni a választott normagyűjteményre vonatkozó
szabályokat
a méretszámításban meg kell adni: telefonszámot
normagyűjtemény tételének kódszámát
tétel rövid megnevezését
leolvasott adatokat
számítási műveleteket
számítás eredményét (mértékegységgel!)

MENNYISÉGEK MEGHATÁROZÁSA

ZSALUZÁS ÉS ÁLLVÁNYOZÁS:
figyelembe vett kézi anyagmozgatási távolság vízszintesen: 120 m,
függőlegesen a segédszerkezetek magassága
mennyiség kimutatásokat m2-ben kell elszámolni
(Összevont Építőipari Normarendszer II. Keverékek és ideiglenes
segédszerkezetek kötet, 15. Zsaluzás és állványozás fejezet)

Függőleges szerkezetek zsaluzata: 1,0 m2-nél kisebb nyílások területét levonni

nem szabad, az ilyen nyílások keresztzsaluzatát is a zsaluzat felületéhez kell hozzáadni
1,0 m2-nél nagyobb nyílások felületét le kell
vonni, az ilyen nyílások keresztzsaluzatát a területhez hozzá kell adni

Vízszintes szerkezetek zsaluzata:

lemezek zsaluzata: 1,0 m2-nél nagyobb területű kihagyásokat a
lemezzsaluzat felületéből le kell vonni, a kihagyások függőleges síkú körülhatárolását
a zsaluzat mennyiségéhez hozzá kell adni
alulbordás lemez: zsaluzati tételeit csak akkor lehet számolni, ha a
bordák lelógása 20 cm, vagy ennél kevesebb
a zsaluzat mennyiségét a vakolatlan tényleges
méretek alapján számított kifejtett felülettel számoljuk el
ha belógás 20 cm-nél nagyobb, a bordák és sík
lemezek zsaluzatát külön-külön kell számolni
íves és térgörbe lemezek: zsaluzatát a tényleges méretek alapján
számított, betonnal érintkező zsaluzott felülettel m2-ben kell elszámolni

Egyéb zsaluzatok:
lépcsőszerkezetek (lépcsőkar, pihenő, lépcsőfok):
 tényleges méret alapján számított, betonnal
érintkező zsaluzat felületével m2-ben kell számolni
csonka gúla, csonka kúp, védőcsatornák, kábelalagutak, átereszek:
tényleges méretek alapján számított –
zsaluzatot igénylő – betonfelületek mennyiségével m2-ben kell elszámolni
(függetlenül attól, hogy esetleg, szakaszos, áthelyezhető mintazsaluzatot
alkalmazunk)

Könnyűállvány szerkezetek: legfeljebb 5 m magasságban elvégezendő

munkákhoz szükséges, legfeljebb 3 m állványpadló magasságú állványokat a
beállványozott helyiség, illetve munkaszint vízszintes vetületi területével mért m 2-ben
kell elszámolni
könnyűhomlokzati állványokat a megmunkálandó homlokzat vetületi területében kell
elszámolni, figyelembe véve a legfelső munkaszint felett 1,0 m-re mért magasságot
könnyű felfüggesztett munkaállványokat a megépített munkaszint vízszintes vetületi
területében m2-ben kell elszámolni

SÍKALAPOZÁS:
(Összevont Építőipari Normarendszer III. Alépítményi munkák kötet, 23.
Síkalapozás fejezet)

mennyiségek meghatározásánál az 1,0 m2-nél nagyobb nyílásokat és a 0,10

m3 vagy ennél nagyobb idegen anyagú szerkezeteket le kell vonni
a kőbeton alapoknál a kőbedolgozás %-át kell megjelölni
a tételek az alaptest formájára, a normák pedig a beton illetve kő és
téglaszerkezetek részletes ismertetésére nem térnek ki

HELYSZÍNI BETON ÉS VASBETON MUNKÁK:

(Összevont Építőipari Normarendszer IV. Építőmesteri munkák kötet, 31.
Helyszíni beton és vasbeton munkák fejezet)
a beton és vasbeton szerkezetek mennyiségét a kiviteli tervek – vakolatlan –
méretei alapján m3-ben kell megadni

beton és vasbeton falaknál 12 cm vastagságig az 1,00 m2-nél nagyobb

kihagyott nyílások, idegen szerkezetek, 12 cm-nél vastagabb falaknál a 0,10 m3-
nagyobb térfogatú nyílások vagy idegen szerkezetek mennyiségét kell le vonni
 pillérek és oszlopok betonmennyiségét a legnagyobb keresztmetszet
figyelembevételével kell számítani
a gerendák és lemezek koszorúba nyúló részét a koszorúknál kell számításba
venni
síklemezek, íves, ferde vagy héjszerkezetek betonmennyiségét az
alátámasztó zsaluzat felülete és a tényleges vastagság alapján m3-ben kell elszámolni
alulbordás vasbeton lemezeknél, ha a bordák lelógása 20 cm vagy kisebb. a
beton mennyiségét a bordák és lemezek együttes térfogatával, ha ennél nagyobb,
akkor a gerenda- és síklemez betonozást szétválasztva, külön-külön tételben kell
elszámolni
a vízszintes szerkezetekbe befogott, egyenként 0,10 m3 térfogatot
meghaladó idegen szerkezetek mennyiségét, és az 1 m2-nél nagyobb nyílások
térfogatát le kell vonni
a felbeton mennyiségét ténylegesen mért elméleti térfogattal m3-ben kell
elszámolni
lépcsőszerkezetek beton mennyiségét a pihenők, ferdelemezek, egyidejűleg
betonozott lépcsőfokok, pofagerendák szétválasztása nélkül, a ténylegesen mért
betontérfogattal m3-ben kell elszámolni

ELŐREGYÁRTOTT ÉPÜLETSZERKEZETI ELEM ELHELYEZÉSE ÉS SZERELÉSE

(Összevont Építőipari Normarendszer IV. Építőmesteri munkák kötet, 32.
Előregyártott épületszerkezeti elem elhelyezése és szerelése fejezet)

előregyártott vízszintes, függőleges épületelemeket, előregyártott lépcső,

erkély, párkányelemeket darabszámban kell elszámolni
kötési csomópontok kibetonozását m3-be kell elszámolni
kő vagy műkő lépcsők elhelyezését az egyes lépcsőfokok gyártási hossza
alapján adódó összeadott hosszal m egységben kell elszámolni

FALAZÁS ÉS EGYÉB KŐMŰVES MUNKÁK

(Összevont Építőipari Normarendszer IV. Építőmesteri munkák kötet, 33.
Falazás és egyéb kőműves munkák fejezet)

falazatként kell elszámolni a 25 cm és annál vastagabb, 1,45 m-nél hosszabb

összefüggő tömör faltesteket, a 2,20 m-nél hosszabb kémény pilléreket és a 77 cm
vagy annál vastagabb falazott pilléreket
 íves falak mennyiségét m3-ban kell megadni
a falazatok mennyiségének meghatározásánál a falazatban kihagyott 1,00
2
m és ennél kisebb felületű nyílások térfogatát nem kell figyelembe venni, hanem
tömör falazatként kell elszámolni, az ezt meghaladó térfogatú nyílásokat le kell vonni

pillérek: pillérfalazatként kell elszámolni az olyan 25-77 cm vastagságú,

vízszintes elhatároló szerkezetek között szabadon álló faltesteket, amelyek szélességi
mérete 1,45 m vagy annál kisebb
válaszfalak: a nyers vakolatlan hosszak és a vakolatlan mennyezet között
mért magasságszorzatából adódó felülettel m2 egységben kell elszámolni, a
válaszfalakban kihagyott 1,00 m2-nél nagyobb felületű nyílásokat a falazatból le kell
vonni

ÁCSMUNKA
(Összevont Építőipari Normarendszer IV. Építőmesteri munkák kötet, 35.
Ácsmunka fejezet)

faanyagú tetőszerkezeteket a vízszintes vetületi m2 területe alapján kell elszámolni

az 1,00 m2 vagy annál kisebb vetületi területi nyílásokat, beugrásokat,
idegen testek, szerkezetek mennyiségét nem, az ennél nagyobb területeket a vetületi
területből le kell vonni

a fedés alá készülő tetőlécezés, deszkázás mennyiségét a tetősíkban mért

felülettel m2 egységben kell elszámolni, a felületben kihagyott vagy beugró, nem
fedett 1,00 m2-es és ennél nagyobb felületeket le kell vonni
a fedés alá kerülő szelemeneket m egységben, a homlokdeszkát,
oromdeszkát, süvegdeszkát a tényleges leghosszabb mérettel m egységben kell
számításba venni

VAKOLÁS ÉS RABICOLÁS
(Összevont Építőipari Normarendszer IV. Építőmesteri munkák kötet, 36.
Vakolás és rabicolás fejezet)

oldalfal és mennyezetvakolatok: az előirányzat alapján m2-ben kell

elszámolni
 a magasságot a végleges
padlóburkolat, - illetve 20 cm magasságot meghaladó lábazat esetén – a lábazat felső
élétől, a vakolatlan mennyezet síkjáig mérve kell számításba venni
az oldalfal vakolásába bele kell venni
az összes belső függőleges felületet, a pillérfelületeket is

a felületből az 1,00 m2-es és ennél nagyobb összefüggő, nem vakolt

felületeket le kell vonni, kávavakolatokat, ha ezek mélysége 25 cm-nél kisebb,
bemérni nem szabad

homlokzati falképzések: a vakolatlan méretek alapján számító kifejtett

2
vetületi felülettel, m egységben kell elszámolni
nem számolhatók be a homlokzati felületbe: az
2
1,00 m -es és ennél nagyobb nyílások felülete; homlokzati nyílások vakolt kávái, ha
azok szélessége 25 cm vagy annál kisebb

rabicvakolatokat m2 egységben kell elszámolni

ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ BERENDEZÉSEK
(Összevont Építőipari Normarendszer IV. Építőmesteri munkák kötet, 37.
Égéstermék-elvezető rendszerek fejezet)

kéménypillérként kell elszámolni azokat a szabadon álló, egyéb falazatokkal

össze nem függő faltesteket, amelyeket csak füst- vagy szellőzőcsatorna kiképzés és
nem szerkezeti alátámasztás céljára készülnek, és a körülvevő falazat vastagsági
mérete 12 cm vagy annál nagyobb, a kürtő szélességi mérete pedig kisebb, mint 2,20 m
az elszámolás m3-ben történik
ha a faltest kürtővel készül, de szerkezeti alátámasztást is szolgál és
szélessége kisebb vagy egyenlő, mint 1,45 m akkor pillérként, ha szélességi mérete az
1,45 m-t meghaladja, akkor felmenő falazatként kell elszámolni
a 2,20 m-nél nagyobb szélességű kürtőket is tartalmazó faltesteket
falazatként, a méretek alapján számított elméleti térfogattal m3 egységben kell
elszámolni
a kéménypillérekben kiképzett kürtőket a falazat térfogatszámításánál csak
abban az esetben kell levonni, ha a kürtő keresztmetszete a 750 cm2-t meghaladja
TETŐFEDÉS
(Összevont Építőipari Normarendszer V. Szakipari munkák kötet, 41.
Tetőfedés fejezet)

mennyiségét m2-ben kell elszámolni

a fedésekre kerülő felületekből az 1,00 m2 vagy annál nagyobb nem fedett,
vagy más szerkezet által fedett részek területeit kell levonni

terület szerint m2-ben kell elszámolni a tetőfedéseket, a 100 cm-nél szélesebb

párkányfedéseket, szegélyeket, zugokat és egyéb csatorna kibéleléseket

BÁDOGOZÁS
(Összevont Építőipari Normarendszer V. Szakipari munkák kötet, 43.
Bádogozás fejezet)

az épületbádogos szerkezeteket az egyes tételeknél meghatározott

mértékegységben, a tényleges méretekből számító mennyiséggel kell elszámolni

a m elszámolási egységgel a ténylegesen megállapítható legnagyobb

hosszúsági méret alapján kell előirányozni
az ablakkönyöklők hosszát 2*5 cm túlnyúlással, a kávamérethez való
hozzáadással kell figyelembe venni
terület szerint m2-ben kell elszámolni a tetőfedéseket, a 100 cm-nél
szélesebb párkányfedéseket, szegélyeket, zugokat és egyéb csatorna kibéleléseket

ALJZATKÉSZÍTÉS, HIDEG- ÉS MELEGBURKOLÁS

(Összevont Építőipari Normarendszer V. Szakipari munkák kötet, 42.
Aljazat készítés, hideg- és meleg burkolatok készítése fejezet)

a 3 cm-nél vastagabb kő és kőlap burkolatoknál, a burkolat tényleges felületét kell

figyelembe venni
a m2 egységben megadott burkolatok felületének meghatározásánál az 1,00
m2 és annál kisebb, csempeburkolatoknál a 0,50 m2 és annál kisebb felületet nem, az
annál nagyobb felületet a mennyiség meghatározásánál le kell vonni
a helyszínen felhordott műkőburkolatok felületi megdolgozásának
mennyiségét m2 egységben kell megállapítani
ASZTALOS SZERKEZETEK ELHELYEZÉSE
(Összevont Építőipari Normarendszer V. Szakipari munkák kötet, 44.
Asztalos szerkezetek elhelyezése fejezet)

az ajtók, ácstokok, nyíláskeretek és ablakok elhelyezésénél a kerület nagyságát a

szerkezet magassági és szélességi méretei kétszeres összegével, db egységben kell
meghatározni

FELÜLETKÉPZÉS
(Összevont Építőipari Normarendszer V. Szakipari munkák kötet, 47.
Felületképzés (festés, mázolás, tapétázás, korrózióvédelem) fejezet)

meszeléseket, enyves falfestéseket, műanyagfestéseket minden esetben m2-ben kell

megahatározni
a felületből az 1,00 m2-nél nagyobb összefüggő, nem festett felületeket le kell vonni
nem kell levonni az 1,00 m2-nél kisebb nem festett felületeket
a falikárpitokat m2-ben kell előirányozni, úgy mint a homlokzatfestést is a kifejtett
vetületi felülettel