BUDAPEST MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Építımérnöki Kar
Hidak és Szerkezetek Tanszéke

FALAZOTT SZERKEZETEK TERVEZÉSE

az MSZ EN 1996-1-1
EUROCODE 6 szerint

Segédlet kizárólag oktatási célra

Összeállította: Dr. Varga László

Budapest, 2010. május hó

 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

TARTALOM
1. A tervezés alapjai ................................................................................................................... 3
1.1 Feltételezések ................................................................................................................... 3
1.2. Fogalom meghatározások ................................................................................................ 3
1.3. A használt jelölések ......................................................................................................... 6
2. Tervezési alapelvek ................................................................................................................ 7
2.1 Határállapotok és tervezési állapotok ............................................................................... 8
2.2 Hatások ............................................................................................................................. 8
2.2.1 A hatások karakterisztikus értékei............................................................................. 9
2.2.2 Esetleges hatások reprezentatív értékei ..................................................................... 9
2.2.3 A hatások tervezési értékei ........................................................................................ 9
2.2.4 Az igénybevételek tervezési értékei ........................................................................ 10
2.3 Anyagjellemzık ............................................................................................................. 10
2.4. Geometriai adatok ......................................................................................................... 10
2.5. Teherelrendezések és terhelési esetek ........................................................................... 10
3. Tervezési követelmények ..................................................................................................... 10
3.1 Teherbírási határállapotok .............................................................................................. 11
3.2 Használhatósági határállapotok ...................................................................................... 13
3.3 Tartósság ........................................................................................................................ 15
4. Anyagok ............................................................................................................................... 15
4.1. Falazóelemek ................................................................................................................. 15
4.2. Habarcs .......................................................................................................................... 17
4.3. Kitöltı beton .................................................................................................................. 17
4.4. Betonacél ...................................................................................................................... 17
5. A falazat mechanikai jellemzıi ............................................................................................ 18
5.1 A vasalatlan falazat szilárdsági jellemzıi ...................................................................... 20
5.1.1 Vasalatlan falazat nyomószilárdsága ...................................................................... 20
5.1.2 Vasalatlan falazat nyírószilárdsága ......................................................................... 21
5.2 A falazat alakváltozási jellemzıi.................................................................................... 22
5.2.1 Rugalmassági modulus ........................................................................................... 22
5.2.2 Nyírási modulus ...................................................................................................... 23
5.2.3 Kúszás, zsugorodás vagy duzzadás, hıtágulás........................................................ 23
6. Falazott szerkezet tervezése ................................................................................................. 23
6.1. Tartószerkezeti viselkedés és állékonyság .................................................................... 23
6.2. A falazat tervezési szilárdsága ...................................................................................... 24
6.3. Függılegesen terhelt, vasalatlan falazat ........................................................................ 25
6.4 A falak hatékony vastagsága ......................................................................................... 29
6.5. Külpontosság ................................................................................................................. 29
6.6. Koncentrált terhek ......................................................................................................... 30

2
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

Falazott szerkezetek tervezése

(Az EUROCODE 6 szerint)

1 A tervezés alapjai
1.1 Feltételezések
A falazott szerkezetek létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban a következı
feltételezések érvényesek:
– a tartószerkezeteket megfelelıen képzett és gyakorlott személyek tervezik;
– a gyárakban, az üzemekben és a helyszínen megfelelı mőszaki felügyelet és
minıség-ellenırzés van;
– a kivitelezést megfelelı képzettségő és tapasztalatú személyek végzik;
– az építési termékeket és anyagokat úgy használják fel, ahogy azt az Eurocode, illetve
az adott anyag vagy termék elıírása meghatározza;
– a tartószerkezet karbantartása megfelelı színvonalú;
– a tartószerkezet használata összhangban van a tervezési feltételezésekkel.

1.2 Fogalom meghatározások

Építmény: minden, ami épített vagy építési tevékenység eredménye. A kifejezés magában
foglalja mind az épületet, mind a mőtárgyat, és vonatkozik a tartószerkezeti és nem
tartószerkezeti elemeket tartalmazó teljes építményre.
Megvalósítás: épület vagy mőtárgy megvalósítására irányuló tevékenység. A kifejezés
magában foglalja a helyszíni munkát; jelentheti az alkotórészek nem helyszíni gyártását és
azok ezt követı munkahelyi szerelését is.
Tartószerkezet: egymáshoz kapcsolt elemeknek bizonyos mértékő merevség biztosítására
tervezett, szerves együttese. Ez a szakkifejezés a teherhordó részekre vonatkozik.
Az épület vagy a mőtárgy típusa: az építmény tervezett rendeltetését megjelölı típusa, például
lakóház, ipari épület, közúti híd.
Tartószerkezeti forma: a szerkezetnek a szerkezeti elemek elrendezése szerinti megjelölése,
például gerenda, háromcsuklós tartó, ív, függıhíd.
Építıanyag: az építési munkához felhasznált anyag, például beton, acél, fa, falazóanyag.
Építési mód: utalás az alapvetı tartószerkezeti anyagra, például vasbeton szerkezet,
acélszerkezet, faszerkezet, falazott szerkezet.
Építési eljárás: a mód, ahogyan a kivitelezést végrehajtják, például helyszínen betonozott,
elıregyártott, szabadon szerelt.
Tartószerkezeti rendszer: épület vagy mőtárgy teherhordó elemei és a mód, ahogy ezek az
elemek együttmőködnek a feltételezett modellnek megfelelıen.
Falazott szerkezetek (falazat): Falazóelemek elıírt elrendezéső, habarcskötéső együttese.
Vasalt falazott szerkezet: Falazott szerkezet, amelybe általában acélbetéteket vagy hálót
habarcsba vagy betonba ágyazva építettek be olyan módon, hogy azok együttesen álljanak
ellen az erıhatásoknak.
Feszített falazott szerkezet: Falazott szerkezet, amelyben feszített betéttel, tervezett módon,
nyomófeszültséget hoztak létre.
Közrefogott falazott szerkezet: Olyan összetett falazott szerkezet, amelyben a falazott
szerkezethez szilárdan kapcsolt, (önállóan keretként nem méretezett) vasbeton vagy vasalt
tégla oszlopok és gerendák vannak mind a négy oldalon.
A falazott szerkezet kötése: A falazóelemeknek az együttdolgozás céljából elıírtan kialakított
elrendezése.

3
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

A falazott szerkezet nyomószilárdsága: Falazott szerkezetnek a terhelılemez (teherelosztó

lemez) által okozott gátlás, a karcsúság és a terhelési külpontosság hatásai nélkül
megállapított nyomószilárdsága.
A falazott szerkezet nyírószilárdsága: A nyírt falazott szerkezet szilárdsága.
A falazott szerkezet hajlítószilárdsága: A falazott szerkezet szilárdsága tiszta hajlítással
szemben.
A falazott szerkezet szilárdságának karakterisztikus értéke: A falazott szerkezet
szilárdságának alsó 5%-os kvantilise.
A lehorgonyzás tapadószilárdsága: Az egységnyi felület tapadószilárdsága a húzott vagy
nyomott betonacél és a beton, illetve a habarcs között.
Falazóelem: Falazott szerkezetek elıre elkészített (gyártott) alkotóeleme (tégla).
A falazóelemek 1, 2, 3 és 4 csoportja: Falazóelemek csoportjainak megnevezése a lyukak,
üregek százalékos aránya és iránya szerint.
Fektetıfelület: A falazóelem felsı vagy alsó felülete tervszerő fektetés esetén.
Bemélyedés: A falazóelem egyik vagy mindkét fektetıfelületében a gyártás során kialakított
mélyedés.
Üreg: Kialakított nyílás, amely vagy átmegy teljesen a falazóelemen vagy nem.
Megfogólyuk: A falazóelemben kialakított mélyedés az egy vagy két kézzel, illetve géppel
való emelés megkönnyítésére.
Belsı borda: A lyukak közötti szilárd anyag a falazóelemben.
Külsı borda: A külsı felület anyaga egy lyuksor és a falazóelem homlokfelülete között.
Teljes felület: Az elem lyukak, üregek, visszaugrások levonása nélküli keresztmetszeti
felülete.
A falazóelem nyomószilárdsága: Meghatározott (vizsgálati) számú falazóelem
nyomószilárdsági értékének átlaga.
A falazóelem szabványos (normál) nyomószilárdsága: A 100 mm széles, 100 mm magas
ekvivalens falazóelem légszáraz állapotban megállapított nyomószilárdsága.
A falazóelem nyomószilárdságának karakterisztikus értéke: a falazóelem szabványos
nyomószilárdságának alsó 5%-os kvantilise.
Habarcs: Szervetlen kötıanyagok, adalékanyagok és víz keveréke, esetenként
adalékszerekkel és kiegészítı anyagokkal.
Általános rendeltetéső habarcs: Legalább 3 mm vastag, kizárólag tömör adalékokból készülı
általános tulajdonságú falazóhabarcs.
Vékony rétegő habarcs: Vékony hézagban alkalmazott, 0,5-3 mm vastag, tervezett összetételő
habarcs.
Könnyő habarcs: Száraz, megkötött állapotban 1500 kg/m3-nél kisebb testsőrőségő, tervezett
összetételő habarcs.
Tervezett összetételő habarcs: Elıírt tulajdonságoknak megfelelıen tervezett, készített és
bizonyos követelményeknek megfelelı habarcs.
Recepthabarcs: Elıre meghatározott keverési arányok szerint készített habarcs, amelynek
tulajdonságait az adalékanyagok keverési arányának alapján bizonyítottnak tekintik.
Gyári habarcs: Gyárban összeállított, kevert és csomagolt habarcs.
Elıre kiadagolt habarcs: Üzemben kimért adalékokból készített, munkahelyre szállított
habarcs, amelyet a gyártó által meghatározott arányokban és feltételek között kevernek.
Munkahelyi habarcs: Habarcs, amelynek a fıbb adalékanyagait a munkahelyen adagolják és
keverik össze.
A habarcs szilárdsága: Elıírt (vizsgálati) számú, habarcsból készült, 28 napon át utókezelt
habarcs próbatest szilárdságának átlagértéke.
Kitöltıbeton: Megfelelı konzisztenciájú és szemcsemérető beton a falazott szerkezetek
üregeinek és hézagainak kitöltésére.

4
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

Acélbetét: Falazott szerkezetekben alkalmazott erısítı acél (betonvas).

Fugavasalás: Elıre gyártott vasszerelés fekvıhézagban való beépítésre.
Feszítıacél: Falazott szerkezetekben használt acél huzalok, rudak vagy pászmák.
Falszigetelés: A falazott szerkezetbe beépített réteg, falazóelem vagy egyéb, a víz behatolását
megakadályozó anyag.
Falkapocs: A falüreg egyik határoló rétegét a másik határoló réteghez , vagy kerethez, vagy
támasztó falhoz kötı, a falüreget keresztezı összekötı elem (pl. légréteges falakat
vízszintesen összekötı vasalás).
Kapcsolóelem: A falazott szerkezet részeit a szomszédos alkotóelemhez, például
tetıszerkezethez vagy födémhez rögzítı szerkezet.
Fekvıhézag: A falazóelemek fektetési felületei közötti habarcsréteg (fuga).
Keresztirányú állóhézag: A fekvıhézagra és a fal homlokzatára merıleges habarcsréteg (álló
fuga).
Hosszirányú állóhézag: A falon belüli, a fal homlokzatával párhuzamos, függıleges
habarcsréteg .
Vékony hézag: Legfeljebb 3 mm vastag habarcsréteg.
Mozgási hézag: Hézag, amely a fal síkjával párhuzamos szabad mozgást tesz lehetıvé.
Habarcslehúzás: Habarcskötés lesimítása a munka elırehaladásával együtt.
Domború hézag képzése: Kikapart hézag kitöltése és domború kialakítása.
Teherhordó fal: Olyan, az önsúlyát, majd további terheket viselni képes fal, melynek alaprajzi
felülete 0,04 m2-nél nagyobb, illetve az 1, a 2, a 3 vagy a 4 csoportba tartozó, legalább 0,04
m2 felülető elemekbıl készült.
Egyrétegő fal: A fal síkjába esı hosszirányú üreg vagy állóhézag nélküli fal.
Légréteges fal: Két párhuzamos, egyrétegő falból álló fal, melyek közül vagy az egyik, vagy
mindkettı terhelt, és amelyeket falkapocs vagy fugavasalás hatékonyan köt össze. A falak
közötti üreg vagy folytonosan üres marad, vagy részben, illetve teljesen kitöltik nem
teherhordó hıszigetelı anyaggal.
Nyírt fal: a saját síkjában vízszintes terhelést viselı fal.
Merevítı fal: olyan, egy másik falra merıleges fal, mely azt vízszintesen megtámasztja és
megakadályozza kihajlását, illetve az épület merevítésében részt vesz.
Kétrétegő fal: Két párhuzamos rétegbıl álló fal, közöttük (legfeljebb 25 mm széles)
függıleges hézaggal, amelyet habarccsal tömören kitöltöttek és falkapoccsal vagy
fugavasalással biztonságosan összekötöttek olymódon, hogy azok terhelés alatt
együttmőködnek.
Kitöltött üregő fal: Két párhuzamos rétegbıl álló fal, legalább 50 mm hézaggal, amelyet
betonnal kitöltöttek és falkapoccsal vagy fugavasalással biztonságosan összekötöttek úgy,
hogy azok terhelés alatt együttmőködnek.
Burkolt felülető fal: Fal, olyan homlokzati elemekkel, amelyeket a hátsó réteggel kötésben
falaztak úgy, hogy azok terhelés alatt együttmőködjenek.
Keskeny habarcssávokkal falazott fal: Fal, amelynek falazóelemeit a fektetési felület két
szélén terített általános rendeltetéső habarcsra fektetik.
Burkolati fal: Burkolatként készült fal, amely nincs kötésben a tartófalával, és nem vesz részt
annak vagy egy vázszerkezetnek a teherviselésében.
Nem teherhordó fal: Fal, amelyet nem teherhordásra terveztek és ezért a teherhordó szerkezet
veszélyeztetése nélkül eltávolítható.
Horony: A falazatban kialakított vonalszerő bemélyedés.
Falfészek: A falazatban kialakított zárt kontúrú bemélyedés.

5
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

1.1. táblázat: Egyenértékő szakkifejezések az EU nyelvein

ENGLISH FRANCAIS DEUTSCH MAGYAR ESPANOL
Construction Construction Bauwerk Építmény Construction
works
Execution Exécution (Bau)Ausführung Megvalósítás Ejecucion
Structure Structure Tragwerk Tartószerkezet Estrutura
Type of Nature de Art des Bauwerks Épület vagy Naturaleze de la
building or civil construction mőtárgy típusa construction
engineering
works
Form of Type de Art des Tartószerkezeti Tipo de estructura
structure structure Tragwerks forma
Construction Matériau de Baustoff; Építıanyag Material de
material construction Werkstoff construcción
(Stahlbau)
Type of Mode de Bauverfahren Építési mód Modo de
construction construction construción
Method of Procédé Bauverfahren Építési eljárás Procediemento de
construction d’execution ejecucion
Structural Systčme Tragsystem Tartószerkezeti Sistema
system structural rendszer estructural

1.3 A használt jelölések

A falazott szerkezetek egyedi anyagfüggı jelölései a következık:
a1 a fal vége és a terhelt felület közelebbi széle közötti távolság;
A a fal terhelt, vízszintes keresztmetszeti területe;
Aef hatékony teherviselı (felfekvési) felület;
As vasalás keresztmetszeti területe;
Asw nyírási vasalás keresztmetszeti területe;
b keresztmetszet szélessége;
bc nyomott öv szélessége, a megtámasztások között középen;
bef bordázott elem együttdolgozó szélessége;
d gerenda hatékony magassága;
da ív alakváltozása oldalirányú teherre;
E falazat rövid idejő rugalmassági modulusa;
Elongterm a falazat tartós rugalmassági modulusa;
ec többlet külpontosság;
ea rendkívüli külpontosság;
ehm külpontosság a falmagasság felében, vízszintes terhek hatására;
ehi külpontosság a fal tetején vagy alján, vízszintes terhek hatására;
ei a külpontosság értéke a fal tetején vagy alján;
einit építési pontatlanság miatti kezdeti külpontosság;
ek külpontosság a kúszás hatására;
em külpontosság a terhek hatására;
emk külpontosság a fal magasságának közepén;
f a falazat átlagos nyomószilárdsága;
fb a falazóelem szabványos átlagos nyomószilárdsága;
fd a falazat nyomószilárdságának tervezési értéke a nyomófeszültség irányában;

6
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

fk a falazat nyomószilárdságának karakterisztikus értéke a nyomófeszültség irányában;

fm a habarcs átlagos nyomószilárdsága;
fvd a falazat tervezési nyírószilárdsága;
fvk a falazat karakterisztikus nyírószilárdsága;
g két habarcssáv teljes szélessége keskeny habarcssávokkal falazott fal esetén;
H a fal magassága a koncentrált teher szintjéig;
h a fal szabad magassága;
hef a fal kihajlási hossza;
htot a falszerkezet teljes magassága az alapozás tetejétıl mérve;
In az elem keresztmetszetének inercianyomatéka (ahol n = 1, 2, 3 vagy 4);
K a falazat nyomószilárdságának karakterisztikus értékével kapcsolatos állandó;
L a faltábla hossza a megtámasztások vagy egy támasz és egy szabad perem között;
Lef a fal hatékony hossza;
l a fal hossza;
lc a nyomásra igénybevett fal hossza;
lef falazott gerenda támaszköze;
M a habarcs szilárdsági osztálya;
Md a nyomaték tervezési értéke;
Mid a hajlítónyomaték tervezési értéke a fal tetején vagy a fal alján;
Mmd a hajlítónyomaték tervezési értéke a falmagasság középsı keresztmetszetében;
Nid a függıleges teher tervezési értéke a fal tetején vagy a fal alján;
Nmd a függıleges teher tervezési értéke a falmagasság középsı keresztmetszetében;
NRd a fal függıleges ellenállásának tervezési értéke;
NEd fal függıleges terhének tervezési értéke;
t a fal vagy a falréteg vastagsága (lehet t1 és t2 is);
tef a fal hatékony vastagsága;
tf az öv vastagsága;
um a falazóelem magassága;
γM az anyagjellemzık parciális biztonsági tényezıje;
δ a falazóelemek magasságát és szélességét figyelembe vevı tényezı a szabványos
nyomószilárdság számításához;
εc∞ a falazat kúszási fajlagos alakváltozásának végértéke;
εel fajlagos rugalmas hosszváltozás;
ρn a kimerevített falak csökkentı tényezıje (ahol n = 2, 3 vagy 4);
σd a függıleges nyomófeszültség tervezési értéke;
Φ a karcsúsági csökkentı tényezı;
Φi a karcsúsági csökkentı tényezı a fal tetején vagy alján;
Φm a karcsúsági csökkentı tényezı a fal középmagasságában.

2 Tervezési alapelvek
A tartószerkezetet úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy
– elfogadható valószínőséggel alkalmas maradjon a rendeltetésszerő használatra,
tekintettel a tervezett élettartamra és költségre, és
– megfelelı megbízhatósággal elviselje az összes terhet és hatást, amely a
megvalósítás és a használat során várhatóan elıfordul, és a karbantartási költségekhez
viszonyítva megfelelı tartósságú legyen.
A tartószerkezetet ezen kívül úgy kell tervezni, hogy rendkívüli események – például
robbanások, ütésszerő terhek – hatására vagy kisebb emberi tévedések következtében ne
károsodjon a kiváltó okhoz képest aránytalan mértékben (pl. progresszív tönkremenetel).

7
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

A lehetséges károsodás a következık közül egynek vagy többnek a megfelelı alkalmazásával

korlátozható vagy kerülhetı el:
– a tartószerkezetet érı hatások elkerülése, kiküszöbölése vagy csökkentése;
– olyan tartószerkezeti kialakítás választása, amely a figyelembe vett hatásokra
kevéssé érzékeny;
– olyan tartószerkezeti kialakítás és méretezés választása, amely egy szerkezeti
elemnek a teherviselésbıl való kikapcsolódása után is biztosítja az állékonyságot;
– a tartószerkezetek összekapcsolása.
Az elızı követelmények teljesítése érdekében az adott építési feladathoz megfelelı
anyagokat, tervezési és méretezési módszert, és a gyártáshoz, kivitelezéshez és használathoz
szükséges ellenırzési kell választani.

2.1 Határállapotok és tervezési állapotok

A határállapotok olyan állapotok, amelyeken túl a tartószerkezet többé nem elégíti ki a
tervezett teljesítmény követelményeit.
A határállapotok a következıképpen csoportosíthatók:
– teherbírási határállapotok;
– használhatósági határállapotok.
A teherbírási határállapotok, azok az állapotok, amelyek vagy a tartószerkezet
összeomlásával, vagy más, az emberek biztonságát veszélyeztetı tartószerkezeti károsodással
járnak. Azokat a szerkezeti tönkremenetelt megelızı állapotokat, amelyekkel az egyszerőség
kedvéért a magát az összeomlást helyettesítjük, szintén tönkremeneteli állapotnak tekintjük,
és teherbírási határállapotként kezeljük.
A figyelembe veendı teherbírási határállapotok a következık:
– a tartószerkezetnek vagy annak egy része merev testként elveszíti az egyensúlyát;
– a tartószerkezet vagy annak egy része, beleértve a támaszokat és alapozást, túlzott
alakváltozással, helyi töréssel vagy stabilitásvesztéssel károsodik.
A használhatósági határállapotok azok az állapotok, amelyeken túl az elıírt használhatósági
követelmények már nem teljesülnek.
A figyelembe veendı használhatósági határállapotok a következık:
- azok az alakváltozások és lehajlások, amelyek befolyásolják a tartószerkezet megjelenését
vagy tényleges használhatóságát (beleértve a gépek vagy az üzemi szolgáltatások mőködési
zavarait), vagy károkat okoznak a burkolatban vagy a nem teherhordó épületszerkezetekben;
- az a rezgés, amely az embereknek kényelmetlenséget okoz, károsítja az épületet, az abban
elhelyezett javakat, illetve korlátozza az épület rendeltetésszerő használatát.
A tervezési állapotok a következık:
– tartós állapotok, amelyek megfelelnek a tartószerkezet normál használati
feltételeinek;
– ideiglenes állapotok, például építés vagy javítás alatti állapotok;
– rendkívüli állapotok.

2.2 Hatások
Hatás (F):
– erı (teher), amely a tartószerkezetre hat (közvetlen hatás),
– kényszer-alakváltozás (közvetett hatás), például hımérsékleti hatás vagy süllyedés
következtében.
A hatások csoportosíthatók:
(i) idıbeli változásuk szerint:
– állandó hatások (G), például a tartószerkezet önsúlya, felszerelések, segéd- és
rögzített berendezések;

8
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

– esetleges hatások (Q), például hasznos terhek, szél- és hóterhek;

– rendkívüli hatások (A), például robbanások és ütközı jármővek hatása;
(ii) térbeli változásuk szerint:
– rögzített hatások, például önsúly;
– nem rögzített hatások, amelyek különbözı változó elrendezésekben jelentkeznek,
például elmozdulásra képes hasznos terhek, szélterhek, hóterhek.

2.2.1 A hatások karakterisztikus értékei

Az Fk karakterisztikus értékeit meghatározzák:
– az ENV 1991 vagy a terhelési értékekre vonatkozó szabályok,
– az építtetı vagy a tervezı az építtetıvel egyeztetve, feltéve, hogy a legkisebb
értékeket a vonatkozó szabályzatok vagy illetékes hatóságok elıírásai alapján
figyelembe vették.
Állandó hatások esetén, ahol a variációs tényezı nagy, vagy valószínő, hogy a tartószerkezet
élettartamán belül a hatások változnak (például egyes utólagos állandó terhek), két
karakterisztikus értéket különböztetünk meg: egy felsıt (Gk,sup) és egy alsót (Gk,inf). Egyéb
esetekben egyetlen karakterisztikus érték (Gk) elegendı.
A tartószerkezet önsúlya a legtöbb esetben a névleges méretek és az átlagos sőrőségek alapján
számítható.
Az esetleges hatások karakterisztikus értéke (Qk) a következık egyike:
– a felsı érték, amelyet a hatás meghatározott valószínőséggel nem halad meg, vagy
az alsó érték, amelyet meghatározott valószínőséggel nem ér el egy adott referencia-
idıtartam alatt. Ez az idıtartam összefügg a tartószerkezet tervezett élettartamával
vagy a tervezési állapot feltételezett idıtartamával; vagy
– az elıírt érték.
Rendkívüli hatások Ak karakterisztikus értéke (ha van ilyen) általában elıírt érték.

2.2.2 Esetleges hatások reprezentatív értékei

A fı reprezentatív érték a Qk karakterisztikus érték.
Más reprezentatív értékek a Qk karakterisztikus értékkel és egy ψi kombinációs tényezıvel
fejezhetık ki. Ezek az értékek a következık:
– kombinációs érték: ψ0 Qk ;
– gyakori érték: ψ1 Qk ;
– kváziállandó érték: ψ2 Qk .
A ψi kombinációs tényezıt elıírhatja:
– az ENV 1991 vagy a terhelési értékekre vonatkozó szabályok,
– az építtetı vagy a tervezı az építtetıvel egyeztetve, feltéve hogy a legkisebb
értékeket a vonatkozó szabályzatok vagy illetékes hatóságok elıírásai alapján
figyelembe vették.

2.2.3 A hatások tervezési értékei

Egy hatás Fd tervezési értéke a következı általános formában fejezhetı ki:
Fd = γF Fk (2.1)
Tipikus példák:
Gd = γG Gk (2.2)
Qk = γQ Qk vagy γQ ψi Qk (2.3)
Ad = γA Ak (ha Ad közvetlenül nincs elıírva) (2.4)
Pd = γP Pk (2.5)
ahol γF, γG, γQ, γA és γP a vizsgált hatások parciális biztonsági tényezıi.

9
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

Az állandó hatások felsı és alsó tervezési értékei a következıképpen fejezhetık ki:

–ha csak egyetlen Gk karakterisztikus értéket használunk:
Gd,sup = γG,sup Gk (2.6)
Gd,inf = γG,inf Gk (2.7)
–ha az állandó hatások felsı és alsó karakterisztikus értékeit használjuk:
Gd,sup = γG,sup Gk,sup (2.8)
Gd,inf = γG,inf Gk,inf (2.9)
ahol Gk,sup és Gk,inf az állandó hatások felsı és alsó karakterisztikus értékei, és γG,sup és γG,inf
az állandó hatások parciális biztonsági tényezıinek felsı és alsó értéke.

2.2.4 Az igénybevételek tervezési értékei

Az igénybevételek (E) a tartószerkezetnek a hatásokra adott válaszát (például belsı erık és
nyomatékok, feszültségek, alakváltozások) jelentik. Az igénybevételek (Ed) tervezési értékei a
terhek és hatások, a geometriai adatok és az anyagjellemzık tervezési értékeibıl határozhatók
meg:
Ed = E (Fd, ad, ...) (2.10)

2.3 Anyagjellemzık
Az anyagjellemzıt az Xk karakterisztikus érték jelenti, amely általában egy elfogadott
statisztikai eloszlás valamilyen kvantilisának felel meg, amelyet a vonatkozó szabvány ír elı,
és amit elıírt körülmények között határoznak meg. Egyéb esetekben valamely értéket, mint
karakterisztikus értéket elıírnak.
Valamely anyagjellemzı Xd tervezési értéke általában a következıképpen határozható meg:
X
Xd = k (2.11)
γM
ahol γM az anyagjellemzı parciális biztonsági tényezıje.
A szerkezeti ellenállás Rd tervezési értékét az anyagjellemzıknek, a geometriai adatoknak és –
ahol szükséges – a hatások R következményeinek a tervezési értékei alapján kell
meghatározni:
Rd = R (Xd, ad, ...) (2.12)
Az Rd tervezési értékét kísérletekkel is meg lehet határozni.

2.4 Geometriai adatok

A tartószerkezet jellemzı geometriai adatai általában a névleges méretek:
ad = anom (2.13)
Bizonyos esetekben a geometriai adatok tervezési értékei a következıképpen határozhatók
meg:
ad = anom + ∆a (2.14)

2.5 Teherelrendezések és terhelési esetek

A teher elrendezése megadja valamely nem rögzített hatás helyét, nagyságát és irányát.
A terhelési eset megadja az egyidejőleg lehetséges terhek elrendezését, a terhelı mozgások
együttesét és az egyedi vizsgálatokat igénylı pontatlanságokat.

3. Tervezési követelmények
Igazolni kell, hogy egyetlen mérvadó határállapotot sem haladtak meg. Figyelembe kell venni
minden mérvadó tervezési állapotot és terhelési esetet. Figyelembe kell venni a hatások
feltételezett irányától és helyzetétıl való lehetséges eltéréseket.

10
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

A számítások során megfelelı számítási modellt kell alkalmazni (szükség esetén kísérletekkel
alátámasztva), amely minden jellemzı változót figyelembe vesz. A modellek elegendı
pontossággal jelezzék elıre a tartószerkezet viselkedését, figyelembe véve a kivitelezés
színvonalát és azoknak az információknak a megbízhatóságát, amelyeken a tervezés alapul.

3.1 Teherbírási határállapotok

A statikai egyensúly határállapotának ellenırzésekor, az építmény elcsúszásának vagy
merevtestszerő elmozdulásának vizsgálata során igazolni kell, hogy
Ed,dst ≤ Ed,stb (3.1)
ahol Ed,dst és Ed,stb a destabilizáló és stabilizáló hatások tervezési értékei.
Ha egy keresztmetszet, elem vagy kapcsolat tönkremeneteli vagy túlzott alakváltozási
határállapotát vizsgáljuk (a fáradást kizárva) igazolni kell, hogy
Ed ≤ Rd (3.2)
ahol Ed az igénybevétel (vagy az igénybevételeket felsoroló vektor) tervezési értéke, Rd a
hozzá tartozó tervezési ellenállás, amelyben minden tartószerkezeti jellemzı a megfelelı
tervezési értékével szerepel.
Ha a tartószerkezet labilis mechanizmussá alakulásának határállapotát vizsgáljuk, igazolni
kell, hogy az nem következik be, amíg a hatások nem haladják meg a tervezési értéküket,
amelyeket a tartószerkezeti jellemzık megfelelı tervezési értékeibıl kell meghatározni.
Ha a másodrendő hatásokból származó stabilitásvesztés határállapotát vizsgáljuk, igazolni
kell, hogy a stabilitásvesztés nem következik be, amíg a hatások nem haladják meg tervezési
értéküket, amelyekben a tartószerkezeti jellemzık a megfelelı tervezési értékeikkel
szerepelnek.
Minden terhelési esetre meg kell határozni a kombinációs szabályokból az igénybevételek Ed
tervezési értékeit, ezeket a 3.1. táblázat tartalmazza.
A 3.1. táblázat tervezési értékeit kombinálni kell a következı (szimbolikus formában
megadott) szabályok szerint:
– Tartós és ideiglenes tervezési állapotok ellenırzéséhez, a feszítést kivéve
(alapvetı kombinációk):
∑ γ G , j G k , j + γ Q,1Qk ,1 + ∑ γ Q,iψ 0,i Qk ,i
i 〉1
(3.3)

Megjegyzés: Ez a kombináció két különbözı teherkombináció összedolgozása:

∑ γ G , j G k , j + γ Q,1ψ 0,i Qk ,1 + ∑ γ Q,iψ 0,i Qk ,i
i 〉1

∑ζ j γ G , j G k , j + γ Q ,1Qk ,1 + ∑ γ Q ,iψ 0,i Q k ,i

i 〉1

– Rendkívüli tervezési állapotok ellenırzéséhez (ha máshol nincs ettıl eltérıen

elıírva):
∑ γ GA, j G k , j + Ad + ψ 1,1Qk ,1 + ∑ψ 2,i Qk ,i i 〉1
(3.4)

ahol:
- Gk,i az állandó hatások karakterisztikus értéke;
- Qk,1 a kiemelt esetleges hatás karakterisztikus értéke;
- Qk,i a többi esetleges hatás karakterisztikus értéke;
- Ad a rendkívüli hatás tervezési értéke (elıírt érték);
- γG,i az állandó hatások parciális biztonsági tényezıje;
- γGA,i mint γG,i, de rendkívüli tervezési állapotokra;
- γQ,i az esetleges hatások parciális biztonsági tényezıje;
- ψ0, ψ1, ψ2 tényezık.

11
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

A rendkívüli tervezési állapotok kombinációi vagy egy bizonyos szokatlanul nagy A

rendkívüli hatást, vagy egy rendkívüli esemény utáni (A = 0) helyzetet vesznek alapul. Egyéb
elıírás hiányában γGA = 1,0 alkalmazandó.
Az elızıekben leírt különbözı kombinációkban azokat az állandó hatásokat, amelyek növelik
az esetleges hatásokat (azaz kedvezıtlen hatásúak), felsı tervezési értékükkel, azokat pedig,
amelyek csökkentik az esetleges hatásokat (azaz kedvezı hatásúak), alsó tervezési értékükkel
kell figyelembe venni.
Olyan esetekben, amikor a tartószerkezet különféle helyein az ellenırzés eredményei
érzékenyen reagálnak az állandó hatás nagyságának változásaira, akkor ennek a hatásnak a
kedvezıtlen és kedvezı részeit egyedi hatásként kell számításba venni. Ez különösen
érvényes a statikai egyensúly bizonyítása esetében. Az elıbbi esetekben a γG elıírt értékeit
kell figyelembe venni. Egyéb esetekben a teljes tartószerkezethez vagy az alsó, vagy a felsı
tervezési értéket (amelyik a kedvezıtlenebb) kell figyelembe venni.

3.1. táblázat: A hatások tervezési értékei a hatáskombinációkban

Tervezési Állandó Esetleges hatások Rendkívüli
állapotok hatások hatások Ad
Gd
Kiemelt hatás A többi hatás a
a kombinációs
karakterisztiku értékével
s értékével
Tartós és γG Gk γQ Qk ψ0 γQ Qk –
ideiglenes

Rendkívüli γGA Gk ψ1 Qk ψ2 Qk γA Ak (ha Ad-t

nem
határozták
meg
közvetlenül)

A tartós és ideiglenes tervezési állapotok parciális biztonsági tényezıit a 3.2. táblázat

tartalmazza.
Azokra a rendkívüli tervezési állapotokra, amelyekre a (3.4) egyenletet kell alkalmazni, az
esetleges hatások parciális biztonsági tényezıinek értéke 1,0.
A 3.2. táblázatban megadott γ értékek alkalmazása esetén a (3.3) egyenletet a következıkkel
lehet helyettesíteni:
– csak a legkedvezıtlenebb esetleges hatás figyelembevétele esetén:
∑ γ G, j Gk , j + 1,5Qk ,1 (3.5)
– az összes kedvezıtlen esetleges hatás figyelembevétele esetén:
∑ γ G , j Gk , j + 1,35∑ Qk ,i
i ≥1
(3.6)

a kettı közül a nagyobb értéket kell alkalmazni.

Ha valamely állandó hatás kedvezı és kedvezıtlen részeit mint egyedi hatásokat kell
figyelembe venni, a kedvezı részre γG,inf = 0,9, a kedvezıtlen részre γG,sup =
1,1]alkalmazandó.
Az anyagjellemzık parciális biztonsági tényezıit teherbírási határállapot esetében a 3.3.
táblázat adja meg.

12
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

3.2 Használhatósági határállapotok

Igazolni kell, hogy
Ed ≤ Cd (3.7.)
ahol
Cd az anyag bizonyos tervezési tulajdonságainak névleges értéke vagy függvénye;
Ed az igénybevétel tervezési értéke.

3.2. táblázat: Épületek tartószerkezeteire jutó hatások parciális biztonsági tényezıi

tartós és ideiglenes tervezési állapot esetén
Állandó Esetleges hatások (γQ) Feszítés
hatások (γp)
(γG) (lásd a
megjegyzést)
Kiemelt hatás A többi hatás a
a kombinációs
karakterisztiku értékével
s értékével
Kedvezı hatás 1,0 0 0 0,9
Kedvezıtlen 1,35 1,5 1,35 1,2
hatás

A hatások három kombinációját használhatósági határállapotban a következı képletekkel kell

meghatározni:
– Ritka kombináció:
∑ G k , j (+ P) + Qk ,1 + ∑ψ 0,i Qk ,i
i 〉1
(3.8)

Gyakori kombináció:
∑ G k , j (+ P) + ψ 1,1Qk ,1 + ∑ψ 2,i Qk ,i
i 〉1
(3.9)

– Kváziállandó kombináció:
∑ G k , j ( + P ) + ∑ψ 2 ,i Q k ,i
i ≥1
(3.10)

Ha a használhatósági határállapot bizonyításához a vonatkozó szakaszok egyszerősített

számítási eljárást adnak meg, akkor a kombinált hatások részletes számításától el lehet
tekinteni.

13
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

3.3. táblázat: Anyagjellemzık parciális biztonsági tényezıi (γγM)

γM
Anyag Besorolási osztály
(megvalósulási kategória)
1 2 3 4 5
A falazat készül:
A I. falazóelem osztály, tervezett habarcs 1,5 1,7 2,0 2,2 2,5
B I. falazóelem osztály, elıírt összetételő (recept) habarcs 1,7 2,0 2,2 2,5 2,7
C II. falazóelem osztály, tetszıleges habarcs 2,0 2,2 2,5 2,7 3,0
D A vasalás lehorgonyzásának biztonsági tényezıje 1,7 2,0 2,2 2,5 2,7
E A vasalás szilárdságának biztonsági tényezıje 1,15
A besorolási osztály megállapítása az építési technológia és az építés egyéb körülményei
alapján történik (l. 3.4. táblázat).

3.4. táblázat: A besorolási osztály megállapítása

Kivitelezési szempontok Besorolási osztály
1 2 3 4 5
A munka felügyeletét az építési vállalkozó által alkalmazott, X X X X X
megfelelıen képzett és tapasztalt személy végzi.
A munka ellenırzését az építési vállalkozó alkalmazottaitól X X X
független, megfelelıen képzett és tapasztalt személy végzi.
A habarcs és a kitöltı beton szilárdságának a helyszínen
készített próbatesteken végzett, laboratóriumban történı X X
mérése, ellenırzése.
Tervezett összetételő, gyári falazó habarcsot kell a X
falazáshoz használni.
Helyszínen is keverhetı receptbeton és recepthabarcs is X X X X
használható a falazáshoz.
A hézagok (fugák) habarcstelítettsége legalább [%] 100 100 100 90 80
Falazási mód Nincs a Nincs a falazóelemben
falazatban fél negyed falazóelemnél
falazóelemnél kisebb.
kisebb.
A falazóelemek vágása főrészeléssel
történik.

Épületek tartószerkezeteihez a ritka kombinációk a következı, a gyakori kombinációk esetén

alkalmazott kifejezésekkel egyszerősíthetık:
– ha csak a legkedvezıtlenebb esetleges hatást kell figyelembe venni:
∑ Gk , j (+ P) + Qk ,1 (3.11)
– ha minden kedvezıtlen esetleges hatást figyelembe kell venni:
∑ Gk , j (+ P) + 0,9∑ Qk ,i
i ≥1
(3.12)

a kettı közül a nagyobb értéket kell alkalmazni.

Ha valamelyik szakasz másként nem írja elı, γM értéke 1,0 legyen.

14
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

3.3 Tartósság
Megfelelıen tartós szerkezet kialakítása érdekében a következı, egymást befolyásoló
tényezıket kell figyelembe venni:
– a tartószerkezet használati módját;
– az elvárt teljesítıképességet;
– a várható környezeti hatásokat;
– az anyagok összetételét, jellemzıit és teljesítıképességét;
– az elemek alakját és a tartószerkezeti kialakítást;
– a kivitelezés és a minıség-ellenırzés színvonalát;
– a különleges védelmi intézkedéseket;
– a tervezett élettartam során várható fenntartást.
A külsı és belsı környezeti hatásokat fel kell becsülni a tervezés során, hogy a tartóssággal
kapcsolatos jelentıségüket meg lehessen ítélni, és az anyagok védelmére megfelelı
intézkedéseket lehessen tenni.

4 Anyagok
4.1 Falazóelemek
A falazóelemek a következı típusúak lehetnek:
– égetett agyag falazóelemek;
– mészhomok falazóelemek;
– normál (pl. homokos kavics) vagy könnyő (pl. agyagkavics) adalékos beton
falazóelemek;
– pórusbeton (pl. YTONG) falazóelemek;
– gyártott (mő)kövek;
– méretre vágott természetes kı falazóelemek.
A falazóelemeket 1., 2., 3. vagy 4. csoportba kell sorolni, melyet általában a gyártó végez el.
A pórusbeton, a mőkı és a méretre vágott természetes kı falazóelemek az 1. csoportba
tartoznak.
A falazóelemeket a gyári minıség-ellenırzés alapján kell az I. vagy a II. osztályba
sorolni. Az I. kategóriába való besorolás elfogadható, ha a gyártó vállalja, hogy olyan
falazóelemeket szállít, amelyek elıírt nyomószilárdságúak és az eltérés valószínősége kisebb
egy elıírt értéknél. A II. osztályt akkor alkalmazzák, ha a falazóelemek átlagos
nyomószilárdsága az elıírás szerinti, de az I. kategória további elıírásai nem teljesülnek.
A méretre vágott terméskı elemeket a II. kategóriába tartozóknak kell tekinteni.
Tervezés alkalmával nyomószilárdságként az fb szabványos átlagos nyomószilárdságot kell
alapul venni. Ha a falazóelem nyomószilárdságaként az átlagos nyomószilárdságot adják meg,
akkor ezt a szabványos nyomószilárdságra át kell számítani. A nyomószilárdságot a 4.2.
táblázat szerinti δ tényezıvel meg kell szorozni. Ezzel figyelembe vesszük a falazóelemek
magasságának és szélességének a nyomószilárdságra gyakorolt hatását.

15
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

4.1. táblázat: Falazóelemek csoportosításának követelményei

(égetett agyag, mészhomok, beton falazóelemek)
Falazóelemek anyagai és geometriai követelményei
1 2 csoport 3 csoport 4 csoport
csoport
(minden Falazó- Vízszintes
anyag) elem Függıleges lyukak lyukak
Az összes agyag >25≤55 ≥25≤70 >25≤70
lyuk térfoga-
ta a teljes mészhomok >25≤55 nem használt nem használt
térfogat
%-ában ≤25 beton >25≤60 >25≤70 >25≤50
bármely bármely
üreg≤2 üreg≤2
lyukak bármely
agyag összesen lyukak lyuk ≤30
≤12,5 összesen≤12,5
bármely
Az egyes üreg≤15
lyukal
lyukak
térfogata a
mész- összesen
teljes ≤12,5
homok ≤30 nem használt nem használt
térfogat
%-ában bármely bármely
üreg≤30 üreg≤30
megfogó megfogó bármely
beton lyukak ≤30 lyukak ≤30 lyuk ≤25
A kéreg borda kéreg borda kéreg borda kéreg
(külsı borda)
és a
agyag ≥5 ≥8 ≥3 ≥6 ≥5 ≥6
belsı borda nincs
névleges követel- mészhomok ≥5 ≥10 nem használt nem használt
vastagsága mény ≥20
(mm) beton ≥15 ≥18 ≥15 ≥15 ≥20
A külsı és agyag ≥16 ≥12 ≥12
belsı bordák
teljes vastag- mészhomok ≥20 nem használt nem használt
sága az nincs
elem- követel-
szélesség mény beton ≥18 ≥15 ≥45
%-ában

4.2. táblázat: A δ tényezı értékei

A falazóelem A falazóelem kisebbik vízszintes mérete (mm)
magassága
(mm) 50 100 150 200 250 vagy
nagyobb
50 0,85 0,75 0,70 – –
65 0,95 0,85 0,75 0,70 0,65
100 1,15 1,00 0,90 0,80 0,75
150 1,30 1,20 1,10 1,00 0,95
200 1,45 1,35 1,25 1,15 1,10
250 vagy 1,55 1,45 1,35 1,25 1,15
nagyobb
Megjegyzés: Lineáris interpoláció megengedett.

16
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

A falazóelemek olyan tartósak legyenek, hogy az épület várható élettartamán belül képesek
legyenek ellenállni a környezeti hatásoknak.

4.2 Habarcs
A falazóhabarcs lehet általános rendeltetéső, vékony rétegő és könnyő habarcs. A vékony
rétegő habarcsot a falazott szerkezet 1-3 mm névleges vastagságú fekvıhézagaiban szokás
alkalmazni. A könnyő habarcsokat perlit, horzsakı, duzzasztott agyag, duzzasztott agyagpala
és duzzasztott üveg adalékokból készítik.
A habarcsokat vagy a tervezett nyomószilárdsági osztályukkal – amelyet M bető és egy utána
következı szám ad meg, ami a nyomószilárdság N/mm2-ben kifejezett értéke, például M5,
vagy a térfogatarányaik szerinti összetételükkel nevezik meg, például 1:1:5
cement:mész:homok.
Általános rendeltetéső habarcsok minısége vasalatlan hézagokban nem lehet M1-nél, vasalt
falazat vagy feszített falazott szerkezetek esetén M4-nél alacsonyabb. Hegesztett, elıre
gyártott vasalást tartalmazó hézagokba legalább M2 jelő általános rendeltetéső habarcsot kell
alkalmazni.
A falazott szerkezetben alkalmazott habarcs olyan tartós legyen, hogy az épület várható
élettartamán belül képes legyen ellenállni a környezeti hatásoknak.

4.3 Kitöltı beton

A kitöltı beton jellemzı henger/kocka nyomószilárdsága legalább 12/15 N/mm2 legyen. A
kitöltı beton konzisztenciája tegye lehetıvé a teljes üregkitöltést. Amikor az üregkitöltéshez
önthetı betont használnak, a falazat vízelszívása miatt megfontolandó a duzzasztó
adalékszerek alkalmazása a betonkitöltés repedésveszélyének csökkentése érdekében.
A pontos meghatározás érdekében a kitöltı beton fck karakterisztikus nyomószilárdságát a
betonszilárdsági osztály szerint kell meghatározni, amely a 28 napos
henger/kockaszilárdságon alapul. A falazott szerkezetek kitöltı betonjainak az általában
használt szilárdsági osztályait a 4.3. táblázat adja meg a tervezéshez használandó megfelelı fck
értékekkel együtt.
A kitöltı beton tervezés során figyelembe veendı fcvk karakterisztikus nyírószilárdságát a
fontosabb betonszilárdsági osztályok esetében a 4.4. táblázat adja meg.

4.3. táblázat: A kitöltı beton nyomószilárdságának fck karakterisztikus értéke

Betonszilárdsági osztály C12/15 C16/20 C20/25 C25/30
vagy nagyobb
fck(N/mm2) 12 16 20 25
(Φ150/300) mérető
hengeren meghatározva)

4.4. táblázat: A kitöltı beton nyírószilárdságának és fcvk karakterisztikus értéke

Betonszilárdsági osztály C12/15 C16/20 C20/25 C25/30
vagy nagyobb
fcvk (N/mm2) 0,27 0,33 0,39 0,45

4.4 Betonacél
Fel kell tételezni, hogy a következı követelmények teljesülése esetén a betonacél a tervezés
által igényelt alakváltozási képességő:
– nagy alakváltozási képesség: εuk > 5% ; (ft /fy)k > 1,08

17
 Falazott
zott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

– normál alakváltozási képesség: εuk > 2,5% ; (ft /fy)k > 1,05
ahol
εuk a betonacél fajlagos határnyúlásának karakterisztikus értéke;
ft betonacél szakítószilárdsága;
fy betonacél folyáshatára;
(ft /fy)k az ft /fy karakterisztikus értéke.
Sem a 6 mm-nél nél kisebb átmérıjő
átmér rovátkolt betonacélok, sem a fugavasaláshoz használt,
huzalból készült hálók és rácsok nem tekinthetık
tekinthet k nagy alakváltozási képességőeknek.
képesség A
betonacél szénacél vagy ausztenites rozsdamentes acél lehet. A betonacél lehet sima vagy
bordázott felülető.
A betonacél rugalmassági modulusának átlagos értéke 200 kN/mm2-nek nek vehetı
vehet fel.

5 A falazat mechanikai jellemzıi

jellemz
A falazat a falazóelemekk habarcsrétegek közötti elıírt
el írt elrendezése. A különbözı
különböz falazatokat a
5.1-5.7 ábrák mutatják.

a./ Hosszirányú hézagok nélküli fal b./ Fal hosszirányú hézaggal

5.1
.1 ábra Egyrétegő
Egyréteg fal mintakeresztmetszetei

5.2 ábra Légréteges fal

5.3 ábra Kettıs rétegő fal

18
 Falazott
zott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

5.4 ábra Burkolt fal

.5 ábra Keskeny habarcs-csíkra

5.5 habarcs fektetett fal

5.6 ábra Függönyfal

5.7
.7 ábra Falazott szerkezeti elemek átfedése

19
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

5.1 A vasalatlan falazat szilárdsági jellemzıi

Különbséget kell tenni a következık között:
– falazat, amely falazóelemek és habarcs együttese, megfelelı mechanikai
tulajdonságokkal;
– falazott szerkezet, mint tartószerkezet (például fal), amelynek a mechanikai
tulajdonságai a falazat mechanikai jellemzıitıl, a szerkezeti elemek geometriájától és az
egymással szomszédos szerkezeti elemek egymásra hatásától függnek.
A falazatnak a tervezésben alkalmazott következı lényeges mechanikai tulajdonságait
szabványos vizsgálati eljárásokkal kell megállapítani:
– - nyomószilárdság, f;
– - nyírószilárdság, fv;
– - hajlítószilárdság, fx;
– - feszültség és fajlagos alakváltozás összefüggés, (σ - ε diagram).
A falazatnak van húzószilárdsága, de ez a tervezés során nem használható ki.

5.1.1 Vasalatlan falazat nyomószilárdsága

A vasalatlan falazat nyomószilárdságának fk karakterisztikus értékét vizsgálati eredményekbıl
lehet megállapítani, vagy a falazóelemeinek és a habarcs nyomószilárdsági adatainak
összefüggése alapján a következı képlettel számítható:
fk = K fb0,7 fm0,3 [N/mm2] (5.1)
feltéve, hogy fm-et nem veszik fel nagyobbra mint 20 N/mm vagy 2fb, illetve fb≤75 N/mm2.
2

A képletben
K egy állandó, amely a 5.1 táblázat szerinti értékekre vehetı fel.

5.1. táblázat: A K állandó értékei

Általános Vékony-
Falazóelem rendeltetéső rétegő
habarcs habarcs
1. csop. 0,55 0,75
Égetett 2. csop. 0,45 0,70
agyag 3. csop. 0,35 0,50
4. csop. 0,35 0,35
Mész- 1. csop. 0,55 0,80
homok 2. csop. 0,45 0,65
1. csop. 0,55 0,80
Beton 2. csop. 0,45 0,65
3. csop. 0,40 0,50
4. csop. 0,35 ++
Pórus-
beton 1. csop. 0,55 0,8

A 2. csoportba tartozó kavicsbeton anyagú falazóelem alkalmazása esetén, ha függıleges

üregeit betonnal teljesen kitöltik, az fk értékét az elem nettó felületére kell vonatkoztatni, és az
elemeket akkor kell 1. csoportba tartozónak tekinteni, ha a kitöltıbeton karakterisztikus
nyomószilárdsága legalább akkora, mint az elem nyomószilárdsága. Ha a kitöltıbeton
nyomószilárdsága kisebb, mint az elem felületére vonatkoztatott nyomószilárdság, akkor fk-t
úgy kell meghatározni, mint az üregek nélküli elem esetében, és a nyomószilárdság
megegyezik a kitöltıbeton karakterisztikus szilárdságával.

20
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

A vékony (0,5-3,0 mm) habarcsréteggel készült vasalatlan falazat fk karakterisztikus

nyomószilárdsága az (5.2), illetve az (5.3) egyenlettel számítható, ha a fal kötése kielégíti
követelményeket, és hézagai kitöltöttnek tekinthetık, továbbá ha a fal az 1. vagy 4. csoportba
tartozó mészhomok, beton vagy pórusbeton (autoklávolt gázbeton) elemekbıl, illetve a 2.
vagy a 3. csoportba tartozó égetett agyag elemekbıl készül:
fk = K fb0,85 (5.2)
0,7
ill. fk = K fb (5.3)
ha
– a falazóelemek mérettőrése lehetıvé teszi alkalmazásukat vékony rétegő habarcs
esetén;
– a falazóelem fb szabványos nyomószilárdságát nem veszik föl nagyobbra mint 50 N/mm2;
– a vékony rétegő habarcs nyomószilárdsága 5 N/mm2 vagy nagyobb;
– a falazat vastagsága azonos a falazóelem hosszúságával vagy szélességével, és ha nincs
hosszirányú állóhézag a falban.

5.1.2 Vasalatlan falazat nyírószilárdsága

Vasalatlan falazat nyírószilárdságának karakterisztikus értékét meg lehet határozni
kísérletekbıl vagy az (5.4) képlet szerinti számítással:
fvk = fvk0 + 0,4 σd ≤ 0,065fb (5.4)
de nem kisebb, mint fvk0
ahol
fvk0 nyomófeszültség nélküli nyírószilárdság, vagy adalékszerek és kiegészítı anyagok
nélküli általános rendeltetéső habarcs alkalmazása esetén a 5.2. táblázat szerinti;
σd az elem nyírásra merıleges nyomófeszültségének tervezési értéke a vizsgálat tárgyát
képezı szintben;
5.2. táblázat: A falazat kezdeti nyírószilárdságának (fvk0) értékei
Falazóelem Habarcs Vékonyrétegő habarcs
fvk0 (N/mm2)
Égetett agyag M10-tıl M20-ig 0,30
M2,5-tıl M9-ig 0,20 0,30
M1-tıl M2-ig 0,10

Mészhomok M10-tıl M20-ig 0,20 0,40

M2,5-tıl M9-ig 0,15
M1-tıl M2-ig 0,10

Adalékanyagos M10-tıl M20-ig 0,20 0,30

beton

Pórusbeton M2,5-tıl M9-ig 0,15 0,30

Mőkı és méretre M1-tıl M2-ig 0,10 0,30
vágott természetes
kı

21
 Falazott
zott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

Vékonyrétegő falazó habarcs alkalmazása esetén, haha a vizsgálati adatok sem a létesítményhez
létes
végzett, sem a hazai kísérletekbıl
kísérletekb l nem kaphatók meg a falazott szerkezet fvk
nyírószilárdságának karakterisztikus értéke a következı
következ értékek közül a legkisebb:
fvk = 0,5 fvk0 + 0,4 σd ≤ 0,045fb (5.5)
de nem kisebb, mint fvk0.

5.2 A falazat
azat alakváltozási jellemzıi
jellemz
A falazat feszültség-alakváltozás
alakváltozás diagramjának
di általános alakját a 5.8 ábra mutatja. A falazat
feszültség-alakváltozás
alakváltozás diagramja tervezési célok szempontjából parabola, parabola-téglalap
parabola
(lásd a 5.9 ábrát), vagy téglalap diagramnak
diagra tekinthetı.

5.8 ábra: A falazat nyomófeszültség-alakváltozás

nyomófeszültség alakváltozás diagramjának általános alakja

5.9 ábra: Hajlított és nyomott falazat feszültség-alakváltozás

feszültség alakváltozás diagramja tervezési célra

5.2.1 Rugalmassági modulus

Az E rövid idejőő rugalmassági modulus
mo szekáns
ns modulusként határozható meg,
használati teherre a legnagyobb teher egyharmad értékével számítva, vagy vizsgálatok
alapján. Ha nincsenek vizsgálatokból származó eredmények, akkor a falazat rövid idejőidej
szekáns
ns rugalmassági modulusa használati teherre
teherre való méretezés céljára [1000] fk értékre
vehetı föl.

22
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

A tartós rugalmassági modulus meghatározásához a rövididejő rugalmassági modulus alapul

vehetı, ilyenkor a kúszás hatásait egy csökkentı tényezıvel kell figyelembe venni a
következı (5.6) képlet szerint:



(5.6)
 
ahol:
Φ∞ a kúszási tényezı végértéke.

5.2.2 Nyírási modulus

Pontosabb adatok hiányában a G nyírási modulus az E rugalmassági modulus 40%-ára vehetı
föl.

5.2.3 Kúszás, zsugorodás vagy duzzadás, hıtágulás

Különféle anyagú falazóelemekbıl általános rendeltetéső habarccsal készített falazatok
alakváltozásainak tényezıit ajánlott vizsgálati úton meghatározni, de vizsgálati adatok
hiányában a 5.3 táblázat tervezési értékei alkalmazhatóak.

5.3 táblázat: Általános rendeltetéső habarccsal készült, vasalatlan falazat alakváltozási

tényezıi
A falazóelem Kúszási Nedvesség Hıtágulási
típusa tényezı okozta tartós együttható
végértéke duzzadás vagy α∗10-6/K
φ∞ zsugorodás
[‰]
Égetett agyag 0,5–1,5 -0,2 - +1,0 4-8
Mészhomok 1,0- 2,0 -0,4 - -0,1 7 - 11
Kavicsbeton és
gyártott idomkı 1,0- 2,0 -0,6 - -0,1 6 - 12
Pórusbeton 0,5-1,5 -0,4 - +0,2 7-9
Termé- magmás 5-9
szetes üledékes ~0,0 -0,4 - +0,7 2 -7
kı átalakult 1 -18

6. Falazott szerkezet tervezése

6.1 Tartószerkezeti viselkedés és állékonyság
A tervezési modellt minden mértékadó határállapot számításához a következıkbıl kiindulva
kell felvenni:
– a tartószerkezet megfelelı leírásából, a felhasznált lényegesebb építıanyagokból, a
figyelembe veendı környezeti feltételekbıl;
határállapotnak megfelelıen;
– a hatásokból és azok mőködési módjából.
A tartószerkezet, a különféle építményrészek együttmőködése és kapcsolata adjon megfelelı
állékonyságot és robusztusságot.
Az állékonyság és a robusztusság elérése érdekében mind alaprajzi, mind keresztmetszeti
értelemben úgy kell tervezni, hogy a falak együttmőködése és kapcsolata a többi
építményrésszel megfelelıen merevített rendszert alkosson. A hibák várható hatását úgy kell

23
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

figyelembe venni, hogy a falazott szerkezet υ=1/(100√htot) ívmértékben mért szöggel eltérhet
a függılegestıl, ahol htot a tartószerkezet teljes magassága méterben kifejezve.
A falazott szerkezeteket magába foglaló tartószerkezeteket úgy kell merevíteni, hogy a
tartószerkezet ne tudjon kilendülni, vagy igazolni kell, hogy a függıleges merevítı elemek
összmerevsége eleget tesz a (6.1) egyenletnek a lehetséges vízszintes mozgás irányában.

 ∑   0,2  0,1  ha 1 ≤ n ≤ 4 (6.1)

ahol
htot a szerkezet teljes magassága az alapozás tetejétıl;
NEd a függıleges teher tervezési értéke az épület alján;
∑EI minden épületmerevítı elem hajlítási merevségének összege a vizsgált
irányban.
A normális használatra való tartószerkezeti tervezésen túlmenıen arról is megfelelıen
gondoskodni kell, hogy a tartószerkezet hibás használat vagy baleset esetén azonnal ne
omoljon össze, vagy ne károsodjon aránytalan mértékben.
Az építményrészeket úgy kell méretezni, hogy azok rendkívüli terheléseknek ellenálljanak,
vagy egy lényeges teherhordó építményrész feltételezett kiesésekor a megmaradó egész
szerkezetet kell vizsgálni. A második esetben a megmaradó tartószerkezet állékonyságának
becslése vegye figyelembe a falkapcsok és befogások mőködıképességét is. Az elsı esetben
mérlegelni kell a rendkívüli terheknek azokra a falkapcsokra és befogásokra gyakorolt
hatását, amelyeket a rendkívüli hatásokra méreteztek. Törekedni kell a rendkívüli hatások
(például jármőütközés) által okozott kockázat csökkentésére.
Az elemeket teherbírási határállapotra kell tervezni.
A tartószerkezetet úgy kell tervezni, hogy a burkolatokat, válaszfalakat, fedırétegeket vagy
mőszaki berendezéseket károsító, vízzáróságot befolyásoló repedések, lehajlások elkerülhetık
vagy minimálisak legyenek.
Az egyes elemeket akkor nem kell a használhatósági határállapotra tervezni, ha a teherbírási
határálla pot teljesítése egyben a használhatósági határállapot kielégítését jelenti. A falak
használhatóságát nem szabad más építményrészek viselkedésével, például födémek stb.
alakváltozásával meg nem engedett módon befolyásolni.
Vizsgálandó, hogy nem kell-e az építés alatt különleges óvintézkedésekkel gondoskodni a
tartószerkezet vagy egyes falak állékonyságáról.

6.2 A falazat tervezési szilárdsága

A falazat tervezési szilárdsága a karakterisztikus szilárdság γM biztonsági tényezıvel osztott
értéke. A falazat tervezési szilárdsága:
f
– nyomás esetén fd = k (6.2)
γ M

f vk
– nyírás esetén fvd = (6.3)
γ M

f xk
– hajlítás esetén fxd = (6.4)
γ M
ahol
- fk a falazat 5. pont szerint számított karakterisztikus szilárdsága;
− γM a 3.3 táblázat szerinti biztonsági tényezı.

24
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

6.3 Függılegesen terhelt, vasalatlan falazat

A fal függıleges terheléssel szembeni ellenállása a fal geometriájától, a teher
külpontosságától és a falazat anyagjellemzıitıl függ.
A következıket kell feltételezni:
– a keresztmetszetek síkok maradnak;
– a falazatnak fekvıhézagra merıleges értelmő húzószilárdsága nincs;
– a feszültség-összenyomódás diagram az 5.9 ábra szerinti.
A tervezés során a következıket kell figyelembe venni:
– a tartós terhelés hatásait;
– a másodrendő hatásokat;
– a fal méretei, a födémek és merevítıfalak egymásra hatása alapján számított
külpontosságokat;
– az építési pontatlanságokat és az egyes szilárdsági inhomogenitása miatti
külpontosságokat.
A fal NEd tervezett függıleges terhelése a teherbírási határállapotban ne legyen nagyobb a fal
függıleges teherrel szembeni NRd ellenállásánál:
NEd ≤ NRd (6.5)
Egyrétegő fal függıleges teherrel szembeni ellenállásának egységnyi hosszra esı NRd
tervezési értéke a következı:
 !
Φ "#! (6.6)
ahol
Φ a Φi vagy Φm a megfelelı csökkentı tényezık értéke, amelyek figyelembe veszik a
karcsúság és a külpontos terhelés hatását;
fd a falazat nyomószilárdságának tervezési értéke;
t a fal vastagsága, levonva a fekvıhézagok 5 mm-nél nagyobb hézagolását.
A teherbírás számítására a fal tetején és alján a Φi-t, a fal magasságának felénél pedig a Φm-et
kell használni.
Ha a fal keresztmetszete 0,1 m2-nél kisebb, a falazat fd tervezési nyomószilárdságát a
következı tényezıvel kell megszorozni:
(0,7+3 A) (6.7)
ahol A a fal terhelt vízszintes keresztmetszeti felülete m2-ben.
Légréteges falak esetén meg kell állapítani a két réteg által felvett terhet és mindkét réteg NRd
ellenállását a (7.6) képlet segítségével a rájutó, tervezett függıleges teherrel szemben. Ha csak
az egyik réteg terhelt, a fal teherbírásának számítása során csak a terhelt réteg
keresztmetszetét szabad figyelembe venni, de a karcsúság meghatározásához a hatékony
falvastagság a (7.17) képlet segítségével számítható.
Az egyrétegő, burkolóelemekkel együtt falazott falat, amelyet úgy falaznak, hogy a teher alatt
egyetlen keresztmetszetként dolgozik, ugyanúgy kell tervezni, mint egy, a két anyag közül a
kisebb szilárdságú elemekkel készített falat. Ilyenkor a hosszirányú állóhézagos falra érvényes
K tényezıt kell használni. Ha a burkolóelemeket úgy falazzák, hogy nem mőködnek együtt a
teher alatt egyetlen keresztmetszetként a belsı fallal, akkor a falat légréteges falként kell
tervezni, feltéve, hogy az ilyen falaknál megkívánt módon össze vannak kapcsolva.
Kétrétegő fal légréteges falként, vagy ha a két réteget úgy kötötték össze, hogy terhelt
állapotban együtt dolgoznak, egyrétegő falként méretezhetı.
Azok a falak, amelyek a (6.6) képlet szerint számítva kielégítik a teherbírási határállapotot,
olyannak tekintendık, amelyek a használhatósági határállapotot is kielégítik.
A karcsúság és külpontosság φ csökkentı tényezıjét a következıképpen lehet megállapítani:
(i) A fal tetején vagy alján

25
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

ei
Φi = 1–2 (6.8)
t
ahol
ei külpontosság a fal tetején vagy alján, amelyik nagyobb a (7.9) egyenlet szerint
számítva:
&
$%
'  $(  $%% ≥ 0,05t (6.9)
'
Mid a hajlítónyomaték azon tervezési értéke a fal tetején vagy alján, amelyet a támaszkodás
helyén felfekvı födémek terhének külpontossága okoz (l. 7.1 ábra)
Nid a függıleges teher tervezési értéke a fal tetején vagy alján;
ehe az esetleges vízszintes terhek (például a szél) okozta külpontosság a fal tetején vagy
alján;
()*
einit kezdeti külpontosság a 7.5 pont szerint ($%%
+,-);
t a fal vastagsága.
(ii) A fal magasságának felében.
A 6.2 ábrából meghatározható a fal középmagasságában alkalmazandó φm csökkentı tényezı:
ahol
emk a külpontosság a falmagasság felében, az (6.10.) és (6.11.) képlet szerint
számítva:
emk = em + ek ≥ 0,05t (6.10)
Mm
em = + ehm ± ea (6.11)
Nm
em a terhek okozta külpontosság;
Mm a fal tetején és alján fellépı nyomatékokból származó nagyobb nyomaték, a
falmagasság felében (lásd a 6.1. ábrát);
Nm a függıleges teher tervezési értéke a falmagasság felében;
ehm a vízszintes erık (például a szél) okozta külpontosság a fal középmagasságában;
hef a megtámasztás és a merevítés módjától függı kihajlási hossz;
tef a fal hatékony vastagsága;
ek a kúszás okozta külpontosság az (6.12) képlet szerint számítva:
hef
ek = 0,002 φ∞ te m (6.12)
t ef
φ∞ végsı kúszási tényezı, a 5.3 táblázat szerint.
Az ek kúszási külpontosság értéke nulla azon tégla, terméskı és egyéb anyagú
falazóelemekbıl épített falak esetén, amelyek karcsúsági tényezıje nem nagyobb mint 15.
Az ehi és ehm értékek nem használhatók ei, illetve em csökkentéséhez.
A falmagasság középsı keresztmetszetében a fal karcsúságát és a terhelés külpontosságát
figyelembe vevı Φm tényezı az E = 1000*fk feltételezésével számítással is meghatározható a
következıképpen:
23
Φ/
0 $ 1 3 (6.13)
5
ahol 0
1 4 67 ; (6.14)
9)*
15,-
:)*
8
) ; (6.15)
5;1;< 67
:
Egy fal kihajlási hosszának megállapítása során figyelembe kell venni a fallal kapcsolt
építményrészeknek a falhoz viszonyított merevségét és a kapcsolatok hatékonyságát.

26
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

A kihajlási hossz megállapítása során különbséget kell tenni a kettı, a három és a négy
oldalon befogott vagy megtámasztott falak és a szabadon álló falak között. Fallal
alátámasztott födém, megfelelı helyen épített keresztfalak vagy más hasonló merev
tartószerkezeti elemek, amelyekhez a fal kapcsolódik, úgy tekinthetık, hogy a falat
oldalirányban megtámasztják, függetlenül attól, hogy a tervezési feltételezések szerint ezek az
építményrészek mennyiben járulnak hozzá a tartószerkezet általános állékonyságához.

6.1. ábra: Külpontosságokból számított nyomatékok

6.2. ábra: A karcsúságot a külpontosság függvényében leíró φm tényezı értékeinek

grafikus ábrázolása
A falak akkor tekinthetık egyik függıleges élükön merevítettnek, ha:

27
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

– a fal és a merevítı fal között repedésképzıdés nem várható, vagyis mind a két fal közel
azonos alakváltozási jellemzıjő anyagból készül, a terhelésük közelítıleg azonos,
egyszerre és kötésben épültek, és a falak között eltérı mozgások nem várhatók, például
zsugorodás vagy terhelés miatt vagy;
– a fal és a merevítı fal közötti kapcsolatot úgy tervezték, hogy falkapocsnak vagy más
megoldásnak köszönhetıen ellenáll a fellépı húzásoknak és nyomásoknak.
A merevítı falak hossza legalább egyötöde legyen az emelet magasságának, vastagsága
legalább 0,3-szorosa a merevítendı fal hasznos vastagságának, de ne legyen kisebb mint 85
mm.
Ha a falak nem csak falazott szerkezettel, hanem más szerkezettel is merevíthetık, ha ezek
merevsége egyenértékő a merevítı fal merevségével, és a merevítendı fallal olyan
kapcsolóelemekkel kötötték össze, amelyek a fellépı húzó- és nyomóerık felvételére
képesek.
A kihajlási hossz a következı képlet szerint számítható:
hef = ρn h (6.16)
ahol
hef a kihajlási hossz;
h a fal szabad emeletmagassága;
ρn csökkentı tényezı, ahol n = 2, 3 vagy 4, a merevítendı fal peremeinek
megtámasztásától vagy merevítésétıl függıen.
A ρn csökkentı tényezıt a következık alapján kell meghatározni:
(i) Mindkét oldalukon azonos szinten lévı vasbeton födém- és padlólemezek által a
tetejükön és aljukon megtámasztott falak, vagy csak egy oldalon, a falba legalább annak
kétharmad vastagságán felfekvı vasbeton padlólemez által megtámasztott, legalább 85 mm
vastag falak esetén:
ρ2 = 0,75, ha a fal tetején ható teher külpontossága kisebb, mint a falvastagság 0,25-
szöröse, egyéb esetekben ρ2 értéke 1,0.
(ii) Mindkét oldalukon azonos szinten lévı fából készült födém- és padlólemezek által a
tetejükön és aljukon megtámasztott falak, vagy csak egy oldalon, a falba legalább annak
kétharmad vastagságán felfekvı faanyagú padlólemez által megtámasztott, legalább 85 mm
vastag falak esetén:
ρ2 = 1,00
(iii) Tetejükön és aljukon megtámasztott, egyik függıleges élükön merevített falak esetén
(egy szabad éllel):
ha h ≤ 3,5L
1
ρ3 = ρ2 (6.17)
 ρ h
2

1+  2 
 3L 
az (i) vagy (ii) esetnek megfelelı ρ2-t kell használni, vagy
ha h > 3,5L,
1,5L
ρ3 = ≥ 0,3 (6.18)
h
ahol L a függıleges szabad perem távolsága a merevítı fal középvonalától.
(iv) Tetejükön és aljukon megtámasztott, és a két függıleges peremükön is merevített falak
esetén:
ha h ≤ 1,15L

28
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

1
ρ4 = ρ2 (6.19)
 ρ 2 h
2

1+  
 L 
, az (i) vagy (ii) esetnek megfelelı ρ2-t kell használni, vagy:
ha h > 1,15L
0,5L
ρ4 = (6.20)
h
ahol L a merevítı falak középvonalai közötti távolság.
Két függıleges peremükön merevített t vastagságú falak esetén, ha L ≥ 30t vagy egy
függıleges peremén merevített falak esetén, ha L ≥ 15t ahol t a fal vastagsága, akkor ezeket a
falakat csak az aljuknál és tetejüknél megtámasztottnak lehet tekinteni.
Ha a falban lévı nyílás magassága nagyobb, mint az emeletmagasság negyede, vagy
szélessége nagyobb, mint a fal hosszának negyede, vagy a teljes felülete nagyobb, mint a fal
felületének tizede, a falat a kihajlási hosszának meghatározásakor a falat a falnyílás mentén
szabad peremőnek kell tekinteni.

6.4 A falak hatékony vastagsága

Az egyrétegő, kétrétegő, burkolt felülető, keskeny habarcssávokkal falazott, burkolati és
kiöntött légréteges falak tef hatékony vastagságaként a t tényleges falvastagság alkalmazható.
Falkapcsokkal egymáshoz rögzített falrétegekbıl álló légréteges fal tef hatékony vastagságát a
(6.21) képlettel kell meghatározni:
tef = 3 k ef t13 + t 23 (6.21)
ahol
t1 és t2 a falrétegek vastagsága,
kef a t1 és t2 rétegek E értékeinek arányát figyelembe vevı tényezı.
Ha a terhelt falrétegnek nagyobb az E rugalmassági modulusa, mint a légréteges fal másik
falrétegének, akkor a tef hatékony vastagság meghatározása során figyelembe kell venni a
relatív merevséget, különben a hatékony falvastagság túl nagyra adódik.
Ha csak az egyik falréteg terhelt, a hatékony falvastagság számításához a (6.21) képletet lehet
alkalmazni, feltételezve, hogy a falkapcsok elegendıen hajlékonyak, így a terheletlen
falrétegnek nincs hátrányos hatása a terhelt falrétegre. A hatékony falvastagság számításához
a terheletlen falréteg vastagságát nem szabad nagyobbnak felvenni, mint a terhelt falréteg
vastagsága.

6.5. Külpontosság
A teher külpontosságát figyelembe kell venni. A külpontosságot a fal-födém kapcsolat
együttmőködésének figyelembevételével és az építési statika alapelvei szerint kell
meghatározni.
A pontatlanságok figyelembevétele érdekében a fal teljes magassága mentén egy einit kezdeti
külpontosságot kell feltételezni.
Az építési pontatlanságok okozta véletlen külpontosságot einit=hef/450 nagyságúra lehet
felvenni, ahol hef a fal kihajlási hossza.
Megjegyzés: A 450 szám átlagos kivitelezési színvonalat tükröz. Jobb vagy rosszabb
építési minıség nagyobb vagy kisebb számmal vehetı figyelembe.

29
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

6.6 Koncentrált terhek

Koncentrált erıvel terhelt vasalatlan fal teherbírása teherbírási határállapotban legyen
nagyobb vagy egyenlı mint a falra ható koncentrált erı tervezési értéke.
N Rdc ≥ N Edc
Ha a fal az 1. csoportba tartozó falazóelembıl készül és koncentrált erıvel terhelt, de nem
keskeny habarcssávokkal falazott, akkor:
N Rdc = β Ab f d , (6.22)
ahol:
 a  A  a
1 ≤ β = 1 + 0,3 1 1,5 − 1,1 b  ≤ 1,25 + 1 vagy 1,5 (6.23)
 hc  Aef  2hc
ahol
β növelı tényezı
a1 a fal vége és a terhelt felület közelebbi széle közötti távolság (lásd a 6.3 ábrát);
hc a fal magassága a teher szintjéig;
Ab terhelt felület, ami legfeljebb 0,45Aef ;
Aef a fal hatékony felülete, lef t (lásd a 6.3. ábrát);
lef hatékony hosszúság a fal vagy pillér magasságának felében (lásd a 6.3. ábrát);
t a fal vastagsága, levonva a fekvıhézagok 5 mm-nél nagyobb mélységét.
A 2, a 3 és a 4 falazóelem csoportba tartozó falazóelemekbıl készülı falak és vékony
habarcssávokkal falazott falak esetén igazolni kell, hogy a koncentrált teher alatti terhelt
felületen a nyomófeszültség tervezési értéke nem haladja meg az fd értéket.
A tehernek a fal középvonalától számított külpontossága ne legyen nagyobb, mint t/4 (lásd a
6.3. ábrát).
A teher alatt a falmagasság felében a teherbírási követelményeknek minden esetben
teljesülniük kell. Ez vonatkozik az összes összegzett függıleges teherre, különösen akkor, ha
a koncentrált erık olyan közel vannak egymáshoz, hogy a hatékony hosszúságok átfedjék
egymást.

6.3. ábra: Koncentrált teherrel terhelt fal

A koncentrált erıknek 1. csoportba tartozó falazóelemen vagy más tömör anyagú elemen kell
átadódniuk, amelynek hossza a szükséges felfekvési hossz mindkét oldalon növelve egy
többlet hosszal, amelyet a tömör anyagú elemben 60°-os hajlású teherelosztást feltételezve
lehet meghatározni, a szélsı felfekvésnél a többlet hosszra csak az egyik oldalon van szükség.

30
 Falazott szerkezetek tervezése az EC6 szerint

Ha a koncentrált erı t szélességő, legalább 200 mm magasságú és a felfekvési hossznál

legalább háromszor hosszabb teherelosztó gerendán hat, akkor a terhelt (nem a teherelosztó
gerenda alatti) felületen a nyomófeszültség tervezési értéke legfeljebb 1,5 fk/γM lehet.

31