Vasbetonszerkezetek: Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
2011.
Vasbetonszerkezetek
Egyirányban teherviselő lemez tervezése
- Segédlet -
Dr. Kovács Imre

tanszékvezető
főiskolai tanár
Vasbetonszerkezetek

- Segédlet -
Dr. Kovács Imre

tanszékvezető
főiskolai tanár
3
Tartalomjegyzék
1.0 Környezeti osztály, anyagminőségek ................................................................................................................ 6

2.0 Geometriai adatok és statikai váz ..................................................................................................................... 6
3.0 Terhek ............................................................................................................................................................... 10
3.1 Önsúlyterhek ..................................................................................................................................... 11
3.2 Hasznos teher ................................................................................................................................... 11
3.3 Hatáskombinációk ............................................................................................................................. 11
3.3.1 Hatások tervezési értékei teherbírási határállapotban ...................................................... 12
3.3.1.1 Tartós és ideiglenes tervezési helyzet ............................................................... 12
3.3.2 Hatások tervezési értékei használhatósági határállapotban ............................................. 12
3.3.2.1 Kvázi állandó hatáskombináció .......................................................................... 12
3.3.2.2 Karakterisztikus hatáskombináció ...................................................................... 12
4.0 Vizsgálat teherbírási határállapotban ................................................................................................................ 13
4.1 Igénybevételek teherbírási határállapotban....................................................................................... 13
4.1.1 Mezőnyomaték tervezési értéke ........................................................................................ 13
4.1.2 Peremnyomaték tervezési értéke ...................................................................................... 13
4.1.3 Nyíróerő tervezési értéke .................................................................................................. 13
4.2 Fővasalás tervezése ......................................................................................................................... 13
4.3 Peremvasalás tervezése ................................................................................................................... 15
4.4 Elosztó vasalás tervezése ................................................................................................................. 11
4.5 Nyírásvizsgálat .................................................................................................................................. 17
4.6 Vasvezetés kialakítása, konszignáció ............................................................................................... 18
4.6.1 Alsó háló kialakítása .......................................................................................................... 18
4.6.2 Felső vasalás kialakítása ................................................................................................... 20
4.6.3 Koszorúk ............................................................................................................................ 21
5.0 Vizsgálat használhatósági határállapotban ....................................................................................................... 23
5.1 Lehajlás vizsgálata ............................................................................................................................ 23
5.1.1 Közelítő alakváltozás vizsgálat .......................................................................................... 23
5.1.2 Részletes alakváltozás vizsgálat ....................................................................................... 24
5.2 Repedéstágasság vizsgálata ............................................................................................................ 28
5.2.1 Közelítő repedéstágasság vizsgálat .................................................................................. 28
5.2.2 Részletes repedéstágasság vizsgálat ............................................................................... 29
5.2.2.1 Részletes repedéstágasság vizsgálat mezőben ................................................ 30
5.2.2.2 Részletes repedéstágasság vizsgálat peremen................................................. 31
5.3 Feszültségek korlátozásának vizsgálata ........................................................................................... 32
5.3.1 Húzott acélbetétek feszültség-korlátozás vizsgálata ......................................................... 32
5.3.2 Beton nyomott öv feszültség-korlátozás vizsgálata ........................................................... 32
6.0 Zsaluzási és vasalási terv ................................................................................................................................. 33
5
1.0 Anyagjellemzők
A szerkezet betonszilárdsági osztályát az X 0v (H ) kitéti (környezeti) osztályra javasolt legkisebb szilárdsági osztály helyett a
szerkezetileg indokolt C20/25 szilárdsági osztályban (A beton anyaggal kapcsolatos szilárdsági ismereteket az MSZ EN
1992-1-1:2010, 3.1 Fejezet, 27.–37. o. tárgyalja.) határozzuk meg, mely betonban az adalékanyag legnagyobb
szemnagysága d max  16 mm , az alkalmazott cement CEM 42,5 osztályú, valamint a tervezett konzisztenciát terülés-
vizsgálattal kívánjuk jellemezni, mértékét 420–480 mm közötti tartományban határozzuk meg, így a beton az F3
konzisztencia osztályba esik. A lemez vasalását B500A minőségű acélbetétekkel alakítjuk ki (A betonacéllal kapcsolatos
legfontosabb ismereteket az MSZ EN 1992-1-1:2010, 3.2 Fejezet, 37.–41. o. tárgyalja.). A beton és a betonacél tervlapokon
is feltüntetésre kerülő jelölése:
Beton: C20/25 – X0v(H) – 16 – F3 (450±30 mm) – CEM 42,5 – MSZ 4798-1: 2004
Betonacél: B500A
A szerkezeti anyagok tulajdonságainak a tervezés során alkalmazott számítási mennyiségei:
A beton nyomószilárdságának karakterisztikus értéke: fck  20 N/mm2

fck 20
A beton nyomószilárdságának tervezési értéke: fcd   cc   1,0   13,33 N/mm2
C 1,5
fctk ,0,05 1,50
A beton húzószilárdságának tervezési értéke: fctd   cc   1,0   1,00 N/mm2
C 1,5
A beton húzószilárdságának átlagos értéke: fctm  2,20 N/mm2
A bilineáris alakú feszültség diagramm jellemzői:  c 3  1,75 0 00 ,  cu 3  3,5 0 00
A négyszög alakú feszültség diagramm jellemzői: 1    cu 3  0,70 0 00 ,  cu 3  3,5 0 00
A beton rugalmassági modulusának tervezési értéke
fcd 13,33
a bilineáris beton anyagmodell alapján: E cd    1000  7617  7600 N/mm2
 c3 1,75
A beton húr modulusa:
0,3 0,3
f 8  20  8  2
Ecm  22   ck   22     29962  30000 N/mm
 10   10 
fctd 1,00
A beton szakadó nyúlása:  ct    1000  0,1310 00
E cd 7617
A betonacél folyási határának karakterisztikus értéke: f yk  500 N/mm2
f yk 500
A betonacél folyási határának tervezési értéke: f yd    435 N/mm2
S 1,15
A betonacél rugalmassági modulusa: E s  200000 N/mm2
fyd 435
A betonacél rugalmas határa:   1000  2,175 0 00
Es 200000
A betonacél szakadó nyúlása:  uk  25 0 00
2.0 Geometriai adatok, statikai váz
A feladatunkban szereplő egyirányban teherviselő lemez fy  14,40 m és f x  5,60 m nyílású (

Ly / Lx  fy / fx  14,40 / 5,60  2,57  2 ), Porotherm 44 falazatra peremein szabadon feltámaszkodó szerkezet. A
lemezperemek egyben koszorúk is, melyek előtt 120 mm vastag hőszigetelés készül. A lemezperemek ff  320 mm
szélességben fekszenek fel a teherhordó falakra. Az egyirányban teherviselő monolit vasbeton lemez vastagságát a
támaszköz / dolgozó magasság arány alapján vesszük fel, az:
6
Leff  L 
 
d  d  lim
tapasztalati összefüggés szerint. Fenti egyenlőtlenség a használhatósági határállapotban az alakváltozások részletes

számításának mellőzhetőségét biztosító eljárásnál kerül részletesen ismertetésre (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.4.2 Fejezet,
120. o.). Az elméleti támaszköz pontos értékének hiányában, a felfekvések középvonalai közötti távolságot vesszük
L
figyelembe.   becsült értékét a szabvány (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.4.2 Fejezet, 121. o. 7.4.N Táblázat) alapján – a
 d  lim
lemezekre jellemző – alacsony szinten kihasznált (a vasaláserősség várható értéke   0,5% esetén) vasbeton
keresztmetszet feltételezésével keressük.
Magas szinten Alacsony szinten

Statikai váz K kihasznált beton kihasznált beton
=1,5% =0,5%
Kéttámaszú gerenda, peremein megtámasztott, egy- vagy kétirányban
1,0 14 20
teherviselő lemez
Folytatólagos többtámaszú gerenda, egyirányban teherviselő folytatólagos
többtámaszú lemez, vagy kétirányban teherviselő, a hosszabbik oldala 1,3 18 26
mentén folytatólagos többtámaszú lemez szélső nyílása
Gerenda, illetve egy- vagy kétirányban teherviselő lemez közbenső
1,5 20 30
nyílása
Oszlopokkal alátámasztott, gerenda nélküli lemez (síklemez)
1,2 17 24
(a nagyobbik nyílás alapján)
Konzol 0,4 6 8
1. MEGJEGYZÉS: A megadott értékek általában a biztonság javára tett közelítést jelentenek, és a számítások gyakran azt
igazolják, hogy karcsúbb szerkezeti elemek is alkalmazhatók.
2. MEGJEGYZÉS: Kétirányban teherviselő lemezek esetén az ellenőrzést a rövidebbik támaszköz alapján kell elvégezni.
Síklemezek esetén a hosszabbik támaszközt kell figyelembe venni.
3. MEGJEGYZÉS: A síklemezekre megadott határértékek az oszlopok vonalában értelmezett, támaszköz/250 értékű
mezőközépi lehajlásnál enyhébb korlátozásnak felelnek meg. A tapasztalatok ezt megfelelőnek mutatják.
1. táblázat: A támaszköz/dolgozó magasság arányok kiindulási értékei tengelyirányú nyomás nélküli vasbeton szerkezeti
elemek esetén (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.4.2 Fejezet, 121. o. 7.4.N Táblázat)
L
Az 1. táblázat alapján a fenti kihasználtsági és geometriai jellemzők mellett    20   0,5 %  , a dolgozó magasság
 d  lim
számítható:
Leff  L  5,92  L 
       20
d  d eng d  d eng
a dolgozó magasság értéke fentiek alapján:
5,92
 20  d  296 mm
d
A lemez teljes magasságának – vastagságának – meghatározásához egy a szerkesztési szabályokat kielégítő és jellemző
acélbetét átmérőre, valamint a betonfedés névleges értékére (MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1 Fejezet, 48.-50. o., MSZ 4798-
1:2004, I Melléklet, 123.-124. o.) van szükségünk. Kiindulásként Ø12-es acélbetétet feltételezünk. A betonfedés névleges
értéke a minimális betonfedés ( C min ) és a kötelező ráhagyás ( Cdev ) összege (MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1.1. Fejezet,
(4.1), 48. o.) A minimális betonfedés értéke a tapadási követelmények miatt szükséges minimális betonfedés ( Cmin,b ), a
környezeti feltételek miatt szükséges minimális betonfedés ( Cmin,dur ) – mely esetleg növelő vagy csökkentő paraméterekkel
egészül ki, – vagy 10 mm közül a legnagyobb érték. Egyedi acélbetétek esetén a megfelelő tapadási viszonyok
kialakulásához szükséges minimális betonfedés értéke megegyezik az alkalmazott acélbetét átmérőjével ( Cmin,b   ),
7
csoportos acélbetétek esetén az egyenértékű acélbetét-átmérővel azonos ( Cmin,b  n ), (MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1.2.
Fejezet, 4.2. Táblázat, 48. o.) A kitéti (környezeti) osztály a beton jelöléséből olvasható ki, esetünkben X0v(H), melyhez a
szerkezeti osztály (S) függvényében táblázatból (2. táblázat) nyerhető Cmin,dur értéke (MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1.2
Fejezet, 4.4.N Táblázat). Az ajánlott szerkezeti osztály 50 év tervezési élettartam figyelembevételével – amennyiben az
előirányzott betonszilárdságok kerülnek alkalmazásra – S4. Amennyiben az előirányzott betonszilárdsági osztálytól (MSZ EN
1992-1-1:2010, E melléklet, E1.N Táblázat, 194. o.), (3. táblázat) eltérő kerül beépítésre, a szerkezeti osztály – ebből
következően Cmin,dur értéke – módosítható, ill. módosítani kell (MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1.2. Fejezet, 4.3.N Táblázat,
49. o.), (4. táblázat).
A tapadási követelmény miatt szükséges minimális betonfedés értéke a kiinduláskor feltételezett átmérőjű acélbetét miatt
Cmin,b  12 mm . A környezeti feltételek miatt szükséges minimális betonfedés táblázatok felhasználásával nyert Cmin,dur
értékét kiegészítő biztonsági paraméterrel növelhetjük, javasolt értéke az MSZ EN 1992-1-1: 2010 NA3.1.3 alapján:
Cdur,  0 . Korrózióálló acélbetétek alkalmazása esetén a Cmin,dur értéke Cdur,st  5 mm -rel csökkenthető (MSZ EN
1992-1-1: 2010, NA3.1.4., 212. o.) Kiegészítő védelem (pl. bevonat) mértékétől (pl. a bevonat vastagsága és típusa)
függően Cmin,dur értéke tovább csökkenthető 0  Cdur,add  20 mm közötti értékkel (MSZ EN 1992-1-1: 2010, NA3.1.5.,
213. o.). A betonfedés minimális értéke így:
 Cmin, b  12 mm 
 
Cmin  maxCmin, dur  Cdur,  Cdur,st  Cdur,add  10 mm  12 mm
 
 10 mm 
Környezeti követelmény: a Cmin,dur [mm] értékei

MSZ EN 1992-1-1:2010 MSZ 4798-1:2004
Környezeti osztály Környezeti osztály
Szerkezeti
X0 XC1 XC2 XC4 XD1 XD2 XD3 XF1-XF4 XK1(H)
osztály
XC3 XS1 XS2 XS3 XA1-XA3 -
XV1(H)-XV3(H) XK4(H)
S1 10 10 10 15 20 25 30 - -
S2 10 10 15 20 25 30 35 - -
S3 10 10 20 25 30 35 40 45 50
S4 10 15 25 30 35 40 45 - -
S5 15 20 30 35 40 45 50 - -
S6 20 25 35 40 45 50 55 - -
2. táblázat: A Cmin,dur minimális betonfedés értékei

(MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1.2. Fejezet, 4.4.N Táblázat, 49. o., MSZ 4798-1:2004, I Melléklet, NAD/1. Táblázat, 124. o.)
Környezeti osztályok
Korrózió oka
Tengervízből származó klorid
Karbonátosodás miatti korrózió Kloridk által okozott korrózió
által okozott korrózió
XC1 XC2 XC3 XC4 XD1 XD2 XD3 XS1 XS2 XS3
Előirányzott
szilárdsági C20/25 C25/30 C30/37 C30/37 C35/45 C30/37 C35/45
osztály
A beton károsodásának típusa
Fagyás/olvadás miatti
Nincs korróziós kockázat Kémiai hatás miatti károsodás
károsodás
X0 XF1 XF2 XF3 XA1 XA2 XA3
Előirányzott
szilárdsági C12/15 C30/37 C25/30 C30/37 C30/37 C35/45
osztály
3. táblázat: Előirányzott szilárdsági osztályok (MSZ EN 1992-1-1:2010, E melléklet, E1.N Táblázat, 194. o.)
8
Szerkezeti osztály
Környezeti osztály
Körülmény XD3,
X0 XC1 XC2, XC3 XC4 XD1 XD2, XS2
XS2, XS3
100 éves tervezési élettartam Az ajánlott szerkezeti osztálynál 2-vel magasabbat kell figyelembe venni!
 C30/37  C30/37  C35/45  C40/50  C40/50  C40/50  C45/55

Szilárdsági osztály
Az ajánlott szerkezeti osztálynál 1-gyel alacsonyabb vehető figyelembe!
Felületszerkezetek esetén
(a vasalás helyzetét nem
Az ajánlott szerkezeti osztálynál 1-gyel alacsonyabb vehető figyelembe!
befolyásolja az építési
módszer)
Kiemelt szintű minőség-
ellenőrzés a betongyártás Az ajánlott szerkezeti osztálynál 1-gyel alacsonyabb vehető figyelembe!
esetén
4. táblázat: A tartószerkezetek ajánlott osztályozása (MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1.2. Fejezet, 4.3.N Táblázat, 49. o.)
A betonfedés névleges értéke:
Cnom  Cmin  Cdev  12  10  22 mm  25 mm
A lemez vastagsága:
12
v  296   25  327  340 mm
2
A szerkezeti elemek befoglaló méreteinek minimális értékei – lemez esetében a szerkezet teljes magassága, ill. vastagsága
– a kivitelezhetőség, vasalhatóság, tartósság, stb. szempontok miatt adottak. Lemezszerkezetek esetén a lemez minimális
vastagságai (MSZ EN 1992-1-1:2010, 9.3. Fejezet, 148. o.):
Nyírási vasalást nem tartalmazó lemez esetén: v min  70 mm

Nyírási vasalást tartalmazó lemez esetén: v min  200 mm
Feladatunkban a lemez méretezett nyírási vasalást előre láthatólag nem fog tartalmazni, így a v  340 mm vastagságú
szerkezet eleget tesz a minimális szerkezeti vastagságra vonatkozó előírásoknak.
Az egyirányban teherviselő lemez statikai vázát a már tisztázott geometriai adatok alapján véglegesítjük. Az elméleti
támaszvonal és a nyílásköz belső síkja közötti távolságot a felfekvés szélességének és az alátámasztott szerkezet
vastagságának függvényében kell meghatározni (MSZ EN 1992-1-1:2010, 5.3.2.2 Fejezet, 5.4/a ábra, 57. o.), (1. ábra):
 v 340 
 2  2  170 mm 
a  min   160 mm
 ff  320  160 mm
 2 2 
A födém elméleti támaszköze fentiek alapján az alábbiak szerint alakul (2. ábra):
L  a  fx  a  160  5600  160  5920 mm
9
v
a fx
L
ff
1. ábra: A födém statikai vázának felvétele
v  340 mm
fx  5600 mm
L  5920 mm
2. ábra: A födém statikai váza
3.0 Terhek
A födém terheit a jellemző, és terhelés szempontjából mértékadó építész rétegrend (3. ábra), a helyiségek funkciói, továbbá
a megbízó adatszolgáltatása alapján határozzuk meg.
1 cm greslap burkolat
1 cm MAPEI KERABOND ragasztó
6 cm aljzatbeton
1 rtg. PE fólia (techn. szig.)
2 cm AUSTROTHERM AT-L 34/20
34 cm monolit vasbeton lemez
1 cm mennyezeti vakolat
3. ábra: A födém rétegrendje
10
3.1 Önsúlyterhek
1 cm greslap burkolat: 0,01 m × 22 kN/m3: 0,22 kN/m2

1 cm MAPEI KERABOND ragasztó: 0,01 cm × 22 kN/m3: 0,22 kN/m2
6 cm aljzatbeton: 0,06 m × 22 kN/m3: 1,32 kN/m2
1 rtg. technológiai szigetelés PE fólia: 0,01 kN/m2
2 cm AUSTROTHERM AT-L 34/20: 0,02 m × 0,2 kN/m3: 0,004 kN/m2
34 cm monolit vasbeton lemez: 0,34 m × 24 kN/m3: 8,16 kN/m2
1 cm mennyezetvakolat: 0,01 m × 18 kN/m3: 0,18 kN/m2
Födémkonstrukció terhe összesen: ginf = 10,12 kN/m2
Épületgépészeti és villamossági berendezések terhe: ginst = 0,10 kN/m2
Szerelt válaszfalak terhe: gválaszfal = 1,00 kN/m2
Födémkonstrukció terhe összesen: gsup = 11,22 kN/m2
Parciális (biztonsági) tényező tartós/ideiglenes tervezési helyzetben, teherbírási határállapotban:  Q  1,35

Parciális (biztonsági) tényező tartós/ideiglenes tervezési helyzetben, használhatósági határállapotban:  Q  1,0
Parciális (biztonsági) tényező rendkívüli tervezési helyzetben:  Q  1,0
Kombinációs tényező:  0  1,0
A gyakori teherrészt megadó tényező:  1  1,0
A kvázi állandó teherrészt megadó tényező:  2  1,0
3.2 Hasznos teher
A födém iroda jellegű funkciójára való tekintettel az MSZ EN 1991-1-1 alapján B használati osztályba sorolható. A
figyelembe vehető egyenletesen megoszló hasznos teher karakterisztikus értéke:
q k  3,00 kN/m 2
Parciális (biztonsági) tényező tartós/ideiglenes tervezési helyzetben, teherbírási határállapotban:  Q  1,50

Parciális (biztonsági) tényező tartós / ideiglenes tervezési helyzetben, használhatósági határállapotban:  Q  1,0
Parciális (biztonsági) tényező rendkívüli tervezési helyzetben:  Q  1,0
Kombinációs tényező:  0  0,7
A gyakori teherrészt megadó tényező:  1  0,5
A kvázi állandó teherrészt megadó tényező:  2  0,3
3.3 Hatások tervezési értékei
A szerkezetek az alábbi tervezési helyzetekben (teherbírási határállapot) és hatáskombinációkban (használhatósági

határállapot) vizsgálhatók:
Teherbírási határállapotban:
- tartós és ideiglenes tervezési helyzet kombinációja
- rendkívüli tervezési helyzet kombinációja (Nem vizsgáljuk!)
- szeizmikus tervezési helyzet kombinációja (Nem vizsgáljuk!)
Használhatósági határállapotban:
- kvázi-állandó hatáskombináció
- gyakori hatáskombináció
- karakterisztikus hatáskombináció
11
3.3.1 Hatások tervezési értékei teherbírási határállapotban
3.3.1.1 Tartós és ideiglenes tervezési helyzethez tartozó teherkombináció (STR/EQU)
A teherbírási határállapot tartós és ideiglenes tervezési helyzetéhez tartozó kombinációban a terhek karakterisztikus
értékeit biztonsági tényezőikkel szorozva kell figyelembe venni. Az igénybevételek tervezési értékeinek meghatározásához
az egyes kombinációk az állandó terhek esetében az alsó (inf) ill. felső (sup) karakterisztikus értékekkel szerepelnek. A
domináns (kiemelt) esetleges terhet ritka értékével, a többi esetleges terhet egyidejűségi tényezőjével csökkentett
értékével kell számításba venni:
  G, j  Gk , j  Q ,1  Qk ,1    Q ,i  0,i  Qk ,i
j 1 i 1
Fentiek alapján a födém terhének tervezési értéke a terhek tartós és ideiglenes tervezési helyzetében:
pEd   G,sup  gf ,sup   Q  qk  1,35  11,22  1,5  3,00  19,65 kN/m2
3.3.2 Hatások tervezési értékei használhatósági határállapotban
3.3.2.1 Kvázi-állandó hatáskombináció
A használhatósági határállapot kvázi-állandó hatáskombinációját általában az egyes tartószerkezeti elemek

megjelenésével kapcsolatos vizsgálatokban használjuk. Ez a födém esetében a lehajlás és a repedéstágasság vizsgálatát
jelenti. A kombinációban az állandó terheket karakterisztikus értékükkel, az esetleges hatásokat kvázi-állandó
értékükkel vesszük számításba:
 Gk , j   2,i  Qk ,i
j 1 i 1
Fentiek alapján a födém terhének tervezési értéke a használhatósági határállapot kvázi-állandó hatáskombinációja
alapján:
pqp  gf ,sup  2,q  qk  11,22  0,3  3,00  12,12 kN/m2
3.3.2.2 Karakterisztikus hatáskombináció
A használhatósági határállapot karakterisztikus hatáskombinációját irreverzibilis használhatósági határállapotok

esetén továbbá a feszültségek korlátozásának vizsgálata során használjuk. A födém esetében ezt a kombinációt a
feszültségek vizsgálatához használjuk. A kombinációban az állandó terheket és a domináns esetleges hatást
karakterisztikus értékükkel, a további esetleges hatást  0 kombinációs tényezővel csökkentett karakterisztikus
értékével kell figyelembe venni:
 Gk , j  Qk ,1   0,i  Qk ,i
j 1 i 1
Fentiek alapján a födém terhének tervezési értéke a használhatósági határállapot karakterisztikus hatáskombinációja
alapján:
pqp  gf ,sup  qk  11,22  3,00  14,22 kN/m2
12
4.0 Vizsgálat teherbírási határállapotban
4.1 Igénybevételek tervezési értékei
4.1.1 Mezőnyomaték tervezési értéke
A lemez mezőnyomatékának tervezési értéke:
pEd  L2 19,65  5,922

mEd    86,0 kNm/m
8 8
4.1.2 Peremnyomaték tervezési értéke
A lemez teherhordó irányára merőleges peremek mentén a mezőnyomaték legalább 15%-ának megfelelő hajlítónyomatékot
kell figyelembe vennünk (MSZ EN 1992-1-1:2010, 9.3.1.2 Fejezet (2), 149. o.):
mEd  0,15  mEd  0,15  86,0  12,9 kNm/m
4.1.3 Nyíróerő tervezési értéke
A lemez nyíróerejének tervezési értéke:
pEd  L 19,65  5,92

v Ed    58,2 kN/m
2 2
4.2 Mezővasalás tervezése és ellenőrzése
Tervezés:
A betonfedés és a felvett betonacél átmérő alapján meghatározhatjuk a lemez dolgozó magasságát:
 12 
d  v  Cnom  s   340   25    309 mm
 2
A lemez vasalásának megtervezés előtt vizsgáljuk meg, hogy a lemez keresztmetszete bevasalható-e a mezőben számított
hajlítónyomatékra, csak húzott acélbetétek alkalmazásával. Ennek eldöntéséhez meg kell határoznunk a lemez nyomott
övének legnagyobb kihasználtságához tartozó hajlítónyomatékot:
 x      0,49 
mRd 0  b  x 0  d  fcd   d  0   b  d 2  fcd  0 1  0   1000  3092  13,33  0,49  1    470 kNm/m
 2   2   2 
Hasonlítsuk össze a nyomaték tervezési értékét a lemez nyomott övének legnagyobb kihasználtságához tartozó
hajlítónyomatékával:
mEd  86,0 kNm/m  mRd 0  470 kNm/m
Tehát a lemez keresztmetszete bevasalható!
Az egyenlőtlenség lemezek esetén általában teljesül, így ennek ellenőrzése mellőzhető. (A ”jól vasalt lemezre” az
alakváltozási és a repedéstágassági korlátok miatt a   0,1 ~ 0,2 értékek betartása indokolt.) A lemez nyomott öve a
nyomatéki egyenlet alapján:
13
2  MEd 2  86  106
x  d  d2   309  3092   21,6 mm
b  fcd 1000  13,33
A mezőben szükséges húzott acélbetétek keresztmetszeti területe az acélbetétek képlékeny állapotát feltételező vetületi
egyenlet alapján:
b  x  fcd 1000  21,6  13,33

As ,req    662 mm2 / m
fyd 435
A mezővasalás kialakításának néhány lehetősége:
1000 2   1000 142  

As ,req

4

662

4
 232 mm  As ,prov  14 / 230 669 mm2 /m  
1000 2   1000 122  
As ,req

4

662

4
 169 mm  As ,prov  12 / 160 707 mm2 /m  
1000 2   1000 102  
As ,req

4

662

4
 118 mm  As ,prov  10 / 110 714 mm2 /m  
Alkalmazzunk 10 / 110 -es mezővasalás!
Ellenőrzés:
Az alkalmazott vasalással a nyomott öv magassága a tönkremenetel pillanatában:
As ,prov  fyd 714  435

xf    23,3 mm
b  fcd 1000  13,33
A nyomott beton öv relatív magassága a tönkremenetelkor ( d  310 mm ):
xf 23,3 560 560

   0,08  0    0,49
d 310 fyd  700 435  700
Tehát a húzott acélbetétek képlékeny állapotban vannak!
A keresztmetszet törőnyomatéka:
 x  23,3 
mRd  b  x  fcd   d    1000  23,3  13,33   310    92,6 kNm/m
 2  2 
mEd  86,0 kNm/m  mRd  92,6 kNm/m
A keresztmetszet teherbírása megfelelő, teherbírási tartalék ~7%!
Ellenőrizzük az acélbetétek megnyúlását! A húzott acélbetétekben számítható fajlagos alakváltozás törési állapotban:
 cu 3 s d  1,25  x f 310  1,25  23,3

   s   cu 3   3,50 0 00   33,8 0 00
1,25  x f d  1,25  x f 1,25  x f 1,25  23,3
 s  33,8 0 00   su  25 0 00
Tehát a keresztmetszet tönkremenetele a húzott acélbetétek elszakadásával következik be!
14
A nyomott beton öv szélső szálában számítható fajlagos összenyomódás az acélbetétek elszakadásakor:
c  su 1,25  x f 1,25  23,3

   c   su   25 0 00   2,59 0 00
1,25  xf d  1,25  xf d  1,25  xf 310  1,25  23,3
1    c 3  0,70 0 00   c  2,59 0 00   cu  3,50 0 00

A nyomott öv kihasználtsága 74%!
Szerkesztési szabályok ellenőrzése:
Ahhoz, hogy a keresztmetszet vasbeton szerkezetnek legyen tekinthető a keresztmetszetben a húzott acélbetétek egy
minimális mennyiségét akkor is alkalmazni kell, ha arra erőtanilag nincs szükség. A minimális vasmennyiség (MSZ EN 1992-
1-1:2010, 9.2.1.1. Fejezet (1), 142. o.):
 fctm   2,20 
0,26  f  b  d  0,26   1000  310  355 2 2
As ,min  max yk   max 500   410 mm /m  As ,prov  714 mm /m
 0,0013  b  d   0,0013  1000  310  403 
   
Tehát a keresztmetszet a minimális vasalás szempontjából megfelel!
Vasbeton lemezszerkezetek esetén az acélbetétek távolsága nem haladhatja meg smax slab
, (MSZ EN 1992-1-1:2010,
9.3.1.1. Fejezet (3) Bekezdés, 148. o.) értékét, mely általános helyen:
 3h 
Fővasalás esetén: smax,slab  min 
400 mm
 3,5  h 
Elosztóvasalás esetén: smax,slab  min 
450 mm
Koncentrált erő bevezetésének környezetében, továbbá a legnagyobb hajlítónyomaték környezetében:
 2h 
Fővasalás esetén smax,slab  min 
250 mm
 3h 
Elosztóvasalás esetén: smax,slab  min 
400 mm
Feladatunkban a lemez vastagsága 340 mm. A javasolt maximális acélbetét távolság a legnagyobb nyomaték
környezetében elhelyezett acélbetétekre vonatkozó korlát szempontjából:
 2h  2  340  680 mm

smax,slab  min   min   250 mm
250 mm  250 mm 
s  110 mm  smax slab

,  250 mm
Tehát az acélbetét-távolság a szerkesztési szabályoknak megfelel!
4.3 Peremvasalás tervezése és ellenőrzése
Tervezés és ellenőrzés:
A betonfedés névleges értékét a szerkezeten mindenhol érvényesnek tekintjük. A peremek mentén alkalmazott vasalás
kiosztásával feladatunkban igazodunk a fővasalás kiosztásához, vagy annak többszöröséhez. Ennek megfelelően a
támaszvasalást Ø8/110-es (457 mm2/m) kiosztásúra vesszük fel. A felvett betonacél átmérő alapján a dolgozó magasság:
15
 8
d  v  Cnom  s   340   25    311 mm
 2
A nyomott öv magassága törési állapotban a vetületi egyenlet alapján számítható:
As ,prov  fyd 457  435

xf    14,9 mm
b  fcd 1000  13,33
A keresztmetszet törőnyomatéka:
 x   14,9 
mRd  b  xf  fcd   d  f   1000  14,9  13,33   311    60,3 kNm/m
 2  2 
mEd  12,9 kNm/m  mRd  60,3 kNm/m
A keresztmetszet teherbírása megfelelő!
A húzott acélbetétekben számítható fajlagos alakváltozás törési állapotban:
 cu 3 s d  1,25  x f 311  1,25  14,9

   s   cu 3   3,50 0 00   54,9 0 00
1,25  x f d  1,25  xf 1,25  x f 1,25  14,9
 su  25 0 00   s  54,9 0 00
A keresztmetszet tönkremenetele a húzott acélbetétek elszakadásával következik be!
A nyomott beton öv szélső szálában számítható fajlagos összenyomódás az acélbetétek elszakadásakor:
c  su 1,25  x f 1,25  14,9

   c   su   25 0 00   1,59 0 00
1,25  x f d  1,25  x f d  1,25  x f 311  1,25  14,9
1    c 3  0,70 0 00   c  1,59 0 00   cu  3,50 0 00

A nyomott öv kihasználtsága 46%!
Szerkesztési szabályok ellenőrzése:
Ellenőrizzük a minimális vasmennyiséget:
 fctm   2,20 
0,26  f  b  d  0,26   1000  311  356 2 2
 0,0013  b  d   0,0013  1000  311  405 
   
Tehát a minimális vasalás szempontjából a peremvasalás megfelelő!
Ellenőrizzük az acélbetétek távolságát:
 3h  3  340  1020 mm

400 mm  400 mm 

,  400 mm
Tehát az acélbetét-távolság szempontjából a peremvasalás megfelelő!
16
4.4 Elosztóvasalás tervezése
Egyirányban teherviselő lemezek esetén a keresztirányban elhelyezett acélbetétek keresztmetszeti területe legalább a
főirányban elhelyezett acélbetétek keresztmetszeti területének a 20%-a kell, hogy legyen (MSZ EN 1992-1-1:2010, 9.3.1.1
Fejezet (2) Bekezdés, 148. o.):
As,prov  0,20  714 mm2/m  143 mm2/m  8 / 110 457 mm2/m  

A minimális vasmennyiségnek elosztó irányban is teljesülnie kell ( d  306 mm ):
 fctm   2,20 
0,26  f  b  d  0,26   1000  306  350 2 2
 0,0013  b  d   0,0013  1000  306  398 
   
Tehát a keresztmetszet minimális vasalás szempontjából elosztó irányban is megfelel!
Ellenöriznünk kell az acélbetétek távolságát is:
 3h  3  340  1020 mm

400 mm  400 mm 

,  400 mm
Tehát az acélbetét-távolság elosztó irányban is megfelel a szerkesztési szabályok előírásainak!
4.5 Nyírásvizsgálat
A nyírási vasalást nem tartalmazó vasbeton keresztmetszet nyírási teherbírása az MSZ EN 1992-1-1:2010, 6.2.2 Fejezet,
(1) Bekezdés, 80. o. szerint az alábbi összefüggéssel számítható:
  C  k  100   l  fck  13  k1   cp  bw  d 
v Rd ,c  max Rd ,c 
  
v min  k1   cp  bw  d 
A húzott acélbetétek hatásának a biztonság javára történő elhanyagolásával fenti összefüggés második tagja alapján:
3 1 3 1
v Rd ,c  0,035  k 2  fck 2  bw  d  0,035  1,80 2  20 2  1000  310  117 kN/m
 200 200 
1   1  1,80
ahol k  min d 310   1,80
 2,0 
 
v Ed  58,2 kN/m  v Rd,c  117 kN/m
Tehát nyírási vasalás alkalmazása nem szükséges!
A húzott acélbetétek figyelembe vételével v Rd,c értéke pontosítható, de lemezek esetében – ha azok nem pontonként
megtámasztottak, – jellemzően nincs szükség nyírási vasalásra. Amennyiben a nyírási vasalást nem tartalmazó vasbeton
lemez nyírási teherbírása nem lenne megfelelő, nyírási vasalás helyett a lemezvastagság növelésével törekedjünk a nyíróerő
felvételére.
17
4.6 Vasvezetés tervezése, konszignáció
4.6.1 Alsó háló kialakítása
Mind a teherviselő kisebbik, mind pedig az elosztó nagyobbik nyílás irányában elhelyezett acélbetéteket végigvezetjük a
nyílásokon, azaz nem alkalmazunk elhagyott acélbetéteket (úszóvasakat). A teherviselés irányában 10 / 110 erősségű, az
elosztó irányban 8 / 110 erősségű vasalást terveztünk. A teherviselés irányában a lemez nyílásköze fx  5,60 m , a lemez
felfekvése a Porotherm 44 falazatra a 120 mm vastag hőszigetelésre való tekintettel ff  320 mm volt. Figyelembe véve,
hogy a betonfedés névleges értékét a lemezperemeken is biztosítanunk kell a teherhordás irányában számítható acélbetétek
hossza az esetleg lehorgonyzás biztosítása érdekében alkalmazható kampók nélkül:
 1  5600  2  320  2  30  6180 mm  6,18 m
A teherhordás irányában kiosztott acélbetétek számát a hosszabbik irány alapján határozhatjuk meg:
fy 14400
n1    130,91 131 db
s1 110
A 131 db 1 jelű betétet úgy helyezzük el, hogy a zsaluzatba kerülő első és utolsó betét a teherhordó fal belső síkjától 50–50
mm-re kerüljön mindkét oldal mentén. Elosztó irányban a lemez nyílásköze fy  14,40 m , amit egy acélbetéttel – tekintettel
azok 12,00 m-es gyártási hosszára – nem tudunk toldás nélkül megoldani. A betétek kialakítását ezért egy 12,00 m hosszú
szálhoz illeszkedő betonacél darabbal oldjuk meg úgy, hogy egy keresztmetszetben a betétek 50%-át fogjuk toldani
(forgatott elhelyezés). A 12,00 m hosszú szálhoz átfogásos toldással illeszkedő betonacél darab hossza a toldási hossz
nélkül:
  14400  2  320  2  30  12000  2980 mm ,
melyhez a szerkesztési szabályok szerinti, az egy keresztmetszetben toldott betonacélok arányától függő toldási hosszat kell
még hozzáadnunk. Az átfogásos toldás hossza (MSZ ENV 1992-1-1:2010, 8.7.3. Fejezet (1) Bekezdés,131. o.):
0,3   6  l b,rqd 
 
 0  1   2   3   5   6  l b,rqd  l 0,min  max 15   
 200 mm 
 
Tekintettel arra, hogy az elosztó irányú acélbetétek elhelyezését és mennyiségét alapvetően a rugalmas lemezelmélet
alapján az elosztó irányban kialakuló igénybevételek indokolják, az elosztó irányú betétek toldási hosszát úgy kell
meghatározni, mintha azok elosztó irányban kihasznált betétek lennének. Egyenesen vezetett acélbetétek esetén
1   2   3   5  1 -nek tekinthető (MSZ ENV 1992-1-1:2010, 8.4.4. Fejezet 8.2 táblázat, 128. o.). Egy acélbetét
szükséges lehorgonyzási hossza az alábbi összefüggéssel számítható (MSZ ENV 1992-1-1:2010, 8.4.3. Fejezet (2)
Bekezdés, 126. o.):
  sd
l b ,rqd  
4 f bd
ahol részletes számítás hiányában a betétekben lévő feszültség az alábbi összefüggéssel becsülhető:
 As ,req 1
l b ,rqd   
4 As ,prov fbd
 6 értéke az egy keresztmetszetben toldott acélbetétek arányától függ (MSZ ENV 1992-1-1:2010, 8.7.3. Fejezet, 8.3.
táblázat , 131. o.). Mivel az elosztó betéteket forgatva helyezzük el, egy keresztmetszetben a betétek 50%-át toldjuk, így
 6  1,5 .(5. táblázat)
18
Az átfedéssel toldott acélbetétek

százalékos aránya az összes
< 25% 33% 50% > 50%
acélbetét keresztmetszeti területére
vonatkoztatva
6 1 1,15 1,5 1,5
Megjegyzés: Közbenső értékek interpolálhatók
5. táblázat:  6 tényező értéke (MSZ ENV 1992-1-1:2010, 8.7.3. Fejezet, 8.3. Táblázat, 131. o.)
A lehorgonyzási hossz meghatározásához szükségünk van a tapadószilárdság tervezési értékére (MSZ EN 1992-1-1:2010,
8.4.2. Fejezet (2) Bekezdés, 125. o.):
fbd  2,25 1  2  fctd
ahol 1 a bedolgozás körülményeitől,  2 az acélbetéttől függő tényező, esetünkben 1  2  1 (MSZ EN 1992-1-1:2010,

8.4.2. Fejezet, 8.2. ábra, 126. o.), fbd értéke így:
fbd  2,25 1 2  fctd  2,25  1  1  1,0  2,25
Az átfogásos toldás hossza, ha a betétek 50%-át toldjuk egy keresztmetszetben:
0,3   6  l b,rqd  0,3  1,5  182  82 mm

8 143 435  
 0  1   2   3   5   6  l b,rqd  1,5     182 mm  l 0,min  max 15    150 mm 
4 457 2,25  
 200 mm 
A 12,00 m hosszú szálhoz átfogásos toldással illeszkedő betonacél darab hossza a toldási hossz figyelembe vételével már
meghatározható, racionálisnak tekinthető kerekítésekkel értéke:
  2980  182  3162 mm  3200 mm
Az elosztó irányban kiosztott 12,00 m hosszú acélbetétek darabszámát a kisebbik nyílás alapján határozhatjuk meg:
fx 5600
n2    50,91  51 db
s2 110
Az 26+25=51 db 2 jelű 12,00 m hosszú betétet úgy helyezzük el, hogy a zsaluzatba kerülő első és utolsó betét a teherhordó
fal belső síkjától mindkét oldal mentén (forgatott helyzetben) 50 – 50 mm-re kerüljön. A 25+26=51 db 3 jelű 3,20 m hosszú
betétet úgy rendezzük, hogy azok a 2 jelű acélbetétekkel átfogásos toldással kerüljenek elrendezésre. Az alsó háló
kialakítását az 4. ábra foglalja össze.
50 mm 50 mm 160 mm
50 mm 50 mm
1 131db Ø12/110 – 6,18
m
2 26db Ø8/220 – 12,00 m 3 25db Ø8/220 – 3,20
3 26db Ø8/220 – 3,20 m 2 25db Ø8/220 – 12,00 m
50 mm 50 mm 160 mm
4. ábra: Az alsó háló kialakításának vázlata
19
4.6.2 A felső vasalás kialakítása
A lemez felső vasalása a peremek mentén a lemez részleges befogásából származó negatív nyomatékok felvételét biztosító
peremvasalásból, ill. ezek elosztó, szerelő jellegű vasalásából áll. A teherviselő kisebbik nyílás irányában a peremek mentén
8 / 110 -es vasalást terveztünk. A lemez befeszülése a rövidebb élek mentén is kialakulhat, így egy konzisztens
peremvasalás elhelyezésére itt is szükség van. Ebben az irányban a mezővasalás 8 / 110 volt, melyhez a kiosztást
figyelembe véve 8 / 110 erősségű peremvasalást tervezünk. A peremvasakat a megfelelő lehorgonyzás és a
szerelhetőség megkönnyítése érdekében végeiken lehajtott kampókkal alakítjuk ki. A peremvasak teljes hosszát a
külméretként értelmezett részhosszak összegeként adjuk meg. (A szabvány e tekintetben nem rendelkezik, ezért a
tervlapokon tüntessük fel, hogy a kengyelek, kampók, stb. méreteit külméretként kell értelmezni.) A kampók maximális tervi
mérete a lemezvastagságtól valamint a betonfedéstől függ, esetünkben:
 k  340  2  25  290 mm
~ 0,15  L
5. ábra: Egyirányban teherviselő lemez szélső támaszának peremvasalása
Egyirányban teherviselő lemezek esetén a szélső támaszok peremvasainak kampók közötti szakasza a falköz 15%-ának
hosszában – a fellépő nyomatékkal arányosan – be kell, hogy nyúljon a lemezbe (MSZ EN 1992-1-1:2010, 9.3.1.2 Fejezet
(2) Bekezdés, 149. o.), (5. ábra). Ennek a szakasznak a közelítő hossza a dolgozó irányban, figyelembe véve a betonfedés
és a felfekvés nagyságát:
  0,15  5600  320  25  1135 mm
A teherviselés irányában elhelyezett peremvasak teljes hossza így:
 4  1135  2  290  1715  1720 mm
Az elosztó irányban elhelyezett peremvasalás kampóinak mérete megegyezik a fővasalás irányában elhelyezett betétek
kampóinak méreteivel. A kampók közötti szakasz hossza itt:
  0,15  14400  320  25  2455  2460 mm
Az elosztó irányban elhelyezett peremvasak teljes hossza:
 5  2460  2  290  3040 mm  3000 mm
(A 40 mm-rel történő csökkentést egy 12,00 m-es szál hulladékmentes felhasználása érdekében hajtottuk végre.) Egy
irányban teherviselő lemezek esetén – a hengeres hajlítás modellje miatt – elvileg a lemez sarkainál keletkező csavaró
nyomatékok elhanyagolhatók, így a hosszabbik oldal mentén elhelyezett 4 jelű peremvasakat nem kell keresztezni az
elosztó irány 5 jelű peremvasaival. A dolgozó irányban elhelyezett 4 jelű peremvasak darabszámára – tekintettel arra, hogy a
4 jelű peremvasak kiosztása megegyezik az 1 jelű fővasak kiosztásával (110 mm) – így 2 × 131 = 262 db adódik. A
peremvasakat szereléskor az alsó betétek felé helyezzük el, így az első betonacélt – az 1 jelű vashoz hasonlóan – 50-50
mm-re helyezzük el a fal belső síkjától. Az elosztó irány 5 jelű peremvasai a főirány 4 jelű támaszvasai közé kerülnek. Az 5
jelű vasakat ennek megfelelően az alábbi szakaszon kell szétosztani:
t  5600  2  0,15  5600  3920 mm
20
Ezen a szakaszon az 5 jelű peremvasak darabszáma:
t 3920
n5    35,6  36 db
s5 110
A támaszvasak méreteit az 6. ábra foglalja össze.
4 262 db Ø8/110 – 1,72 m

290 1140 290
5 72db Ø8/110 – 3,00 m

290 2420 290
6. ábra: Peremvasak méretei
A lemez peremvasalását elosztó és zsámoly vasakkal kell kiegészíteni. Az elosztó vasalás a dolgozó irányban elhelyezett 4
jelű peremvasak esetén a peremvasak lemezbe benyúló része alapján vehető fel, feladatunkban Ø8/200-ra, ami a
hosszabbik peremek mentén elhelyezett, hosszméreteiben és toldási hosszaiban a 2 és 3 jelű vasakéval azonos kialakítású
6 és 7 jelű betéteket eredményez (7. ábra). Elosztó irányban az 5 jelű betéteket kell szerelni, melyekhez szintén Ø8/200-as
kiosztású szerelővasakat (8) használunk, azokat kb. 300 mm-re behúzva a 4 jelű vasakat szerelő 6 és 7 jelű vasak alá (8.
ábra). A felső vasakat 1 m2-enként 1 db távolságtartó vas (zsámolyvas) (10) elhelyezésével kell biztosítani. A távolságtartó
vasak a lemez belső vasai közé kerülnek, kialakításuk többféle lehet, feladatunkban az 7. ábrán bemutatott alakját
alkalmazzuk. A távolságtartó vasak részméreteit úgy határoztuk meg, hogy azok legalább 2 acélbetétre támaszkodjanak fel,
ill. legalább 2 acélbetétet támasszanak meg.
4.6.3 Koszorúk
A lemez felfekvésének szélességében a peremekben végigmenő vasbeton koszorút alakítunk ki. A koszorú hosszvasalását
4Ø12-es acélbetét alkotja, sarkoknál a koszorúvasak kialakítására vonatkozó szabályok betartásával. A koszorú fővasait 200
mm-enként Ø6-os kengyelek fogják közre (8. ábra).
6 2×5=10db Ø8/200 – 12,00 m 7 2×5=10db Ø8/200 – 3,20 m
8 2×13=26db Ø8/200 – 4,50 m 9 360db Ø8 – 1,25 m

250
250
250 250
250
7. ábra: Szerelővasak
21
10 10 6 7 6 7 6
11
10 10 2 3 2 3 2 3 2
1
11 162db Ø6/200 – 1,30 m 10 Ø12 - 202 fm
260
300 300
100 10
290 100 290 300
260 10
300
10 10
8. ábra: Lemezperem és koszorú kialakítása
4 131db Ø8/110 – 1,72 m

50 mm 50 mm
5 36db Ø8/110 – 3,00 m 5 36db Ø8/110 – 3,00 m
50 mm 4 131db Ø8/110 – 1,72 m 50 mm
9. ábra: A felső háló kialakításának vázlata (szerelővasak nélkül)
22
5.0 Vizsgálat használhatósági határállapotban
5.1 Lehajlásvizsgálat
5.1.1 Közelítő alakváltozás vizsgálat
Vasbeton gerendák és lemezek lehajlásának közelítő, egyszerűsített vizsgálatát a támaszköz és a dolgozó magasság
hányadosa segítségével, másként a szerkezet karcsúsága alapján vizsgálhatjuk. A közelítő vizsgálat szerint a szerkezet
L L L
kielégíti a w  lehajlási korlátra vonatkozó feltételt, amennyiben    , (MSZ EN 1992-1-1:2005 7.4.2 Fejezet
250  d lim d
127.-128. o.) ahol:
L     2 L
3
   K 11  1,5  fck  0  3,2  fck   0  1   ha   0  fck  103

d
 lim       d

L  0 1 '  L
   K 11  1,5  fck    fck   ha   0  fck  103
 d lim     ' 12 0  d
 
L 7
Amennyiben a gerenda vagy lemez támaszköze meghaladja a 7 m-et,   értékét értékkel meg kell szorozni. A
 d  lim L
fenti összefüggés akkor érvényes, ha a használhatósági határállapotban a húzott acélbetétekben lévő feszültség 310
310
N/mm2. Ettől eltérő esetben a kiszámított határértéket értékkel kell szorozni, ahol közelítésként:
s
310 500 As ,prov

 
s f yk As ,requ
Feladatunkban:
As ,requ 662
0  fck  103  20  103  4,47  103 >     2,14  103
bw  d 1000  310
500 As ,prov   0  2 
3
L 0
     K 11  1,5  fck   3,2  fck    1 
 d lim fyk As ,requ    '    
L 500 714  4,47  4,47  2 

3
     1,0  11  1,5  20   3,2  20    1   44,5

 d lim 500 662  2,14  2,14  
L 5920
  19,10
d 310
L L
   44,5   19,10
 d lim d
A lemez lehajlása közelítő vizsgálattal megfelel!
23
5.1.2 Lehajlás pontos vizsgálata
A lemez lehajlásának pontos értékét (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.4.3 Fejezet, 121. o.) – a kúszás és a zsugorodás
hatásainak figyelembe vételével - az alábbi összefüggéssel határozhatjuk meg:
w    w II  1     w I
ahol:
w I : az I. feszültségi állapotban meghatározható lehajlás értéke:
4
5 pqp  Leff 1 Es  Ss ,I
wI     Leff 2   I ,cs melyben  I ,cs   cs 
384 Ec ,eff  II 8 Ec ,eff  II
w II : a II. feszültségi állapotban meghatározható lehajlás értéke:
4
5 pqp  Leff 1 Es  Ss ,II
w II     Leff 2   II ,cs melyben  II ,cs   cs 
384 Ec ,eff  III 8 Ec ,eff  III
2
M 
  1  0,5   crack  , melyben M crack a repesztőnyomaték értéke
 M p qp  
 
M p (qp) a mezőnyomaték értéke a kvázi-állandó hatások alapján
Leff : a nyomatéki nullpontok közötti távolság

Ecm
Ec ,eff : a beton kúszását figyelembe vevő alakváltozási modulus: Ec ,eff 
1   , t 0 
 cs a beton zsugorodásának végértéke
Ss ,I : a húzott acélbetétek statikai nyomatéka a semleges tengelyre az I. feszültségi (repedésmentes) állapotban
Ss ,II : a húzott acélbetétek statikai nyomatéka a semleges tengelyre a II. feszültségi (berepedt) állapotban
A repedésmentes és berepedt állapotban lévő keresztmetszet tehetetlenségi nyomatékainak, továbbá a repesztőnyomaték

értékének meghatározásához szükségünk van a beton lassú alakváltozását figyelembe vevő alakváltozási modulus értékére
(MSZ EN 1992-1-1:2010, 3.1.4 Fejezet, 30. o.). Ennek meghatározása beltéri (RH=50%) és kültéri (RH=80%) környezet
figyelembe vételével grafikonok alapján történik (MSZ EN 1992-1-1:2010, 3.1.4 Fejezet, 3.1. ábra, 31. o.). Feladatunkban
kültéri környezeti feltételeket állapítunk meg (RH=80%). Az alakváltozási modulus meghatározására szolgáló grafikonok
közül az első a terhelés felvitelének ideje, t 0 , és a beton kúszási tényezőjének végértéke között adja meg az összefüggést
az egyes cementosztályok S (CEM 32,5 N), N (CEM 32,5 R, CEM 42,5 N) és R (CEM42,5 R, CEM 52,5 N, CEM 52,5 R)
függvényében. Feladatunkban CEM 42,5 N cementet alkalmazunk (Kiírásunkban szereplő beton: C20/25 – X0v(H) – 16 –
F3 (450±30 mm) – CEM 42,5 – MSZ 4798-1: 2004), azaz a grafikonok közül az N osztályú cementek görbéjét választjuk ki.
A terhelés felvitelének idejét napokban határozzuk meg az MSZ 4798-1:2004 alapján, értékét alapvetően a bezsaluzott
szerkezet típusa, az alkalmazott cement fajtája, valamint a tervezett beton szilárdsági osztálya határozza meg (MSZ 4798-
1:2004, L Melléklet, NAD L.1 és NAD L.2 Táblázat, 138.-139. o.), (6. táblázat és 7. táblázat). A teherfelvitel kora jelentős
mértékben befolyásolja a beton kúszási tényezőjének végértékét, feladatunkban a C20/25 szilárdsági osztály és az előírt
CEM 42,5 cementosztály alapján a betonozást követő legkorábbi kizsaluzási időpont: 17 nap. A kúszási tényező
végértékének meghatározására szolgáló második grafikonon a keresztmetszet alakját jellemző helyettesítő méret, h0 és az
alkalmazott beton szilárdsági osztályának függvényében meghatározott segédgörbék találhatók. A helyettesítő méret értéke:
2  Ac 2  1000  340
h0    254 mm
u 2  1000  340
24
A cement A beton szilárdsági osztálya

szilárdsági C8/10 C12/15 C16/20 C25/30
osztálya Az oldalzsaluzat eltávolításának legkorábbi időpontja, nap
CEM 32,5 3 2 2 1
CEM 42,5 - 2 1 1
CEM 52,5 - - 1 1
6. táblázat: Az oldalzsaluzat eltávolításának legkorábbi időpontja

(MSZ 4798-1:2004, L Melléklet, NAD L.1 Táblázat, 138. o.)
A cement A beton szilárdsági osztálya

szilárdsági C16/20 C20/25 C25/30 C30/37 C35/45 C40/50
osztálya A teherhordó zsaluzat és állványzat eltávolításának legkorábbi időpontja, nap
CEM 32,5 21 20 19 17 15 -
CEM 42,5 18 17 15 12 10 10
CEM 52,5 14 13 12 10 8 6
7. táblázat: A teherhordó zsaluzat és állványzat eltávolításának legkorábbi időpontja

(MSZ 4798-1:2004, L Melléklet, NAD L.2 Táblázat, 139. o.)
A beton kúszási tényezőjének végértékét lépésekben grafikonon határozzuk meg:  , t 0   3,10 . A beton alakváltozási
modulusa már számítható:
E cm 30000
E c ,eff    7317  7300 N/mm2
1   , t 0  1  3,10
A lemez lehajlását a mezőközépi vasalás figyelembe vételével határozzuk meg, a repedésmentes és berepedt állapotokban
számítható ideális keresztmetszeti jellemzők segítségével. A keresztmetszet homogén keresztmetszetként történő
figyelembe vételéhez  eff értékére van szükségünk:
Es 200000
 eff    27,40
Ec ,eff 7300
Az ideális keresztmetszeti terület repedésmentes állapotban:
AI  b  v  eff  1 As,prov  1000 340  27,40  1 714  0,359106 mm2
A súlyponti tengely helyzete repedésmentes állapotban, amennyiben a statikai nyomatékot a nyomott beton zóna szélső
szálára írjuk fel:
b v 2 1000 3402
  eff  1 As  d  27,40  1 714  310
S
xI  x '  2  2  177 mm
AI AI 0,359  106
A tehetetlenségi nyomaték repedésmentes állapotban:
2
b v 3 v 
II   b  v    x I    eff  1  As ,prov  d  x I 2 
12  2 
2
1000  3403  340 
II   1000  340    177   27,40  1  714  310  1772  3,63  109 mm4
12  2 
25
t0 = 17 nap
1
2 3
5 2 h0 = 254 mm
10. ábra: A beton kúszási tényezőjének meghatározása (MSZ EN 1992-1-1:2010, 3.1.4 Fejezet 31. o)
A húzott acélbetétek statikai nyomatéka a semleges tengelyre az I. feszültségi (repedésmentes) állapotban:
Ss,I  As,prov  d  xI   714  310  177  95,0  103 mm3
A beton zsugorodásának végértéke  cs , a száradási  cd, , és az autogén  ca   zsugorodások végértékeinek

összegeként határozható meg. A száradási zsugorodás végértékét a helyettesítő méret függvényében meghatározható k h
tényező, a zsugorodás kezdeti értéke  cd,0 , a cement osztálya és a relatív páratartalom alapján számíthatjuk ki (8.
táblázat).
cd,0 [0/00] (CEM N osztály) h0 kh

fck / fck,cube Relatív páratartalom [%] [mm]
20 40 60 80 90 100 100 1,00
C20/25 0,62 0,58 0,49 0,30 0,17 0,00 200 0,85
C40/50 0,48 0,46 0,38 0,24 0,13 0,00 300 0,75
C60/75 0,38 0,36 0,30 0,19 0,10 0,00 >500 0,70
C80/95 0,30 0,28 0,24 0,15 0,08 0,00
C90/105 0,27 0,25 0,21 0,13 0,07 0,0
8. táblázat: A gátolatlan száradási zsugorodás végértékének meghatározása

(MSZ EN 1992-1-1:2010, 3.1.4 Fejezet, 3.2. Táblázat, 3.3. Táblázat, 32.-33. o.)
Feladatunkban a helyettesítő méret h0  254 mm volt, melyhez interpolációval k h  0,796 adódik. A kültéri környezeti
hatások (RH=80%) miatt a beton szilárdsági osztálya alapján  cd,0  0,30 0 00 . A száradási zsugorodás végértéke így:
 cd,  kh   cd,0  0,796 0,30 0 00  0,239 103
Az autogén zsugorodás végértéke:
 ca    2,5  fck  10 106  2,5  20  10 106  0,025  103
A zsugorodási alakváltozás végértéke:
26
 cs   cd,   ca   0,239 103  0,025103  0,264 103
A lemez lehajlása rugalmas állapotban:
4
5 pqp  Leff 1 E S
wI     Leff 2   cs  s s ,I
384 Ec ,eff  II 8 Ec ,eff  II
5 12,12  59204 1 2  3 200000 95,0  10

3
wI     5920  0,264  10   7,31  0,829  8,14 mm
384 7300  3,63  109 8 7300  3,63  109
A semleges tengely helyzetét berepedt állapotban a semleges tengelyre felírt statikai nyomaték segítségével határozhatjuk
meg:
b  xII2 b 2
Sx    eff  As ,prov  d  xII   0   xII   eff  As ,prov  xII   eff  As ,prov  d  0
2 2
1000 2
 xII  27,40  714  xII  27,40  714  310  0
2
x II  92,3 mm
A tehetetlenségi nyomaték berepedt állapotban:
b  x 2II 1000  92,33

III    eff  As ,prov  d  xII 2   27,40  714  310  92,32  1,19  109 mm4
3 3
A húzott acélbetétek statikai nyomatéka a semleges tengelyre a II. feszültségi (berepedt) állapotban:
Ss ,II  As ,prov  d  xII   714  310  92,3  0,155  106 mm3
A lemez lehajlása berepedt állapotban:
4
5 pqp  Leff 1 E S
w II     Leff 2   cs  s s ,II
384 Ec ,eff  III 8 Ec ,eff  III
5 12,12  59204 1 200000 0,155  106

w II   9
  59202  0,264  10 3   22,3  4,14  26,4 mm
384 7300  1,19  10 8 7300  1,19  109
A repesztőnyomaték értékét a repedésmentes állapotban meghatározott keresztmetszeti jellemzők alapján számíthatjuk:
II 3,63  109
mcrack  fctm   2,20   49,0 kNm/m
v  xI 340  177
A lemez mpqp értéke:
mEd p pqp 12,12

 Ed  m p qp   mEd   86,0   53,0 kNm/m
m p qp  pqp pEd 19,65
2 2
 mcrack   49,0 
  1  0,5     1  0,5     0,573
 m p qp    53,0 
 
27
A lehajlás értéke figyelembe véve a repedésmentes és berepedt állapot hatását:
w    w II  1    w I  0,573  26,4  1  0,573 8,14  18,60 mm
l 5920
w lim    23,7 mm  w  18,6 mm
250 250
Tehát a lemez lehajlása részletes számítással megfelel!
5.2 Repedéstágasság vizsgálata
5.2.1 Közelítő repedéstágasság vizsgálat
A repedéstágasság közvetlen számítás nélkül a húzott acélbetétekben ébredő feszültség és a repedéstágasság határértéke
alapján meghatározható maximális betonacél átmérő alapján vizsgálható (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.3 Fejezet, 116. o.):
max  s ,w k   
ahol a repedéstágasság határértékei a 9. táblázat tartalmazza.
Kitéti (környezeti osztály) Kváziállandó hatáskombináció alapján

X0, XC1 0,4 mm
XC2, XC3, XC4
0,3 mm
XD1, XD2, XS1, XS2, XS3
:
9. táblázat: Maximális repedéstágasság értékek (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.1 Fejezet, 7.1.N Táblázat, 113. o. alapján)
A pontos számítás mellőzésével a húzott acélbetétekben ébredő feszültség az alábbi összefüggéssel becsülhető a
használhatósági határállapotban:
pqp As ,requ
 s  f yd  
pEd As , prov
A szerkezetre előírt repedéstágasság határértéke és a számított vagy becsült acélfeszültség alapján az alkalmazható
legnagyobb betonacél átmérő (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.3 Fejezet, 7.2.N táblázat, 116. o.), (10. táblázat) vagy
felületszerkezetek esetén az alkalmazható legnagyobb betonacél távolság (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.3 Fejezet, 7.3.N
táblázat, 116. o.), (11. táblázat) táblázatból nyerhető. (A táblázatokban ismertetett értékek a Megjegyzések (Notes)
rovatban részletesen ismertetett további feltételek mellett tekinthetők csak pontos értékeknek!)
Acélbetétekben számított feszültség Maximális betonacél átmérő Ømax [mm]

s [N/mm2] wk = 0,4 mm wk = 0,3 mm wk = 0,2 mm
160 40 32 25
200 32 25 16
240 20 16 12
280 16 12 8
320 12 10 6
360 10 8 5
400 8 6 4
450 6 5 -
:
10. táblázat: wk repedéstágassági határértékek mellett alkalmazható legnagyobb betonacél átmérők
(MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.3 Fejezet, 7.2.N táblázat, 116. o.)
28
Acélbetétekben számított feszültség Maximális betonacél távolság smax [mm]

s [N/mm2] wk = 0,4 mm wk = 0,3 mm wk = 0,2 mm
160 300 300 200
200 300 250 150
240 250 200 100
280 200 150 50
320 150 100 -
360 100 50 -
:
11. táblázat: wk repedéstágassági határértékek mellett alkalmazható legnagyobb betonacél távolságok
(MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.3 Fejezet, 7.3.N táblázat, 116. o.)
Feladatunkban az alábbi becsült acélfeszültségek és maximális betonacél átmérők, ill. betonacél távolságok határozhatók
meg, ha a szerkezet repedéstágasságának határértéke a környezeti osztályra való tekintettel a fenti táblázat alapján 0,4 mm:
Mezőben:
pqp As ,requ 12,12 662

 s  fyd    435    249 N/mm2
pEd As ,prov 19,65 714
max  18 mm    12 mm
smax  230 mm  s  110 mm
A repedéstágasság mezőben közelítő vizsgálattal megfelel!
Peremen:
pqp As ,requ 12,12 ~ 0,15  662

 s  fyd    435    58 N/mm2
pEd As ,prov 19,65 457
max  40 mm    8 mm
smax  300 mm  s  110 mm
A repedéstágasság a peremen közelítő vizsgálattal megfelel!
5.2.2 Repedéstágasság részletes vizsgálata
A gerenda repedéstágasságának karakterisztikus értéke részletes számítással a következő összefüggéssel határozható

meg (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.4 Fejezet, (1), 117. o.):
w k  sr ,max   sm   cm 
ahol:
k1  k 2  k 4  
sr ,max : maximális repedéstávolság: sr ,max  k 3  c 
 p,eff
 
sr ,max  1,3  h  xII  ha a betonacélok távolsága s  5   c  
 2
29
k1 : a betétek tapadását figyelembe vevő tényező k1  0,8 bordás betétek esetén

k1  1,6 sima betétek esetén
k2 : a feszültségeloszlást figyelembe vevő tényező k 2  0,5 tiszta hajlítás esetén
k 2  1,0 tiszta húzás esetén
k 2  1   2  / 21 külpontos húzás esetén 1   2 
k3 : 3,40
k4 : 0,425
c: a húzott acélbetéteken lévő betonfedés
 sm : a húzott acélbetét átlagos megnyúlása a húzott beton öv merevítő hatásának figyelembe vételével
 cm : a húzott beton öv átlagos megnyúlása a repedések között
 sm   cm értéke az alábbi formában számítható:
 s  kt 
fct ,eff
 p,eff

 1   e   p ,eff 
s
 sm   cm   0,6 
Es Es
ahol vasbeton szerkezet esetén:
s : az acélbetétben lévő feszültség a használhatósági határállapot alapján meghatározott igénybevételből a vizsgált

berepedt keresztmetszetben számítva:
M p qp 
 s   eff   d  x II  pontos értéke berepedt állapotban,
III
pqp As ,requ
 s  f yd   becsült értéke berepedt állapotban
pEd As ,prov
kt : a terhelés módját figyelembe vevő tényező: k t  0,6 rövid idejű terhelés esetén
k t  0,4 tartós terhelés esetén
fct,eff : a beton húzószilárdságának átlagos értéke a beton berepedésének idején, fct,eff  fctm
 p,eff : As ,prov / Ac ,eff
e : Es / Ecm
Ac ,eff : a húzott betonacélokat körülvevő hatékony húzott betonkeresztmetszet berepedt állapotban
2,5  h  d 
 
Ac ,eff  bw  hc ,eff  bw  min h  x II  / 3 
 h/2 
 
5.2.2.1 Repedéstágasság részletes vizsgálata mezőben
A semleges tengely helyzete berepedt állapotban (27. o.): x II  92,3 mm
A tehetetlenségi nyomaték berepedt állapotban (27. o.): III  1,19  109 mm4
A mezőnyomaték értéke a használhatósági határállapotban (27. o.): mpqp  53,0 kNm
30
A húzott acélbetétekben lévő feszültség berepedt állapotban:
m p qp  53,0  106

 s   eff   d  x II   27,4   310  92,3  266 N/mm2
III 1,19  109
A hatékony húzott betonkeresztmetszet:
2,5  h  d  2,5  340  310  75

   
Ac ,eff  bw  hc ,eff  bw  min h  xII  / 3   1000  min 340  92,3 / 3  83   1000  75  75  103 mm2
 h/2   340 / 2  170 
   
Az effektív vashányad:
As ,prov 714
 p ,eff    9,52  10 3
Ac ,eff 75  103
A maximális repedéstávolság:
k1  k 2  k 4   0,50  0,80  0,425  12

sr ,max  k 3  c   3,40  30   316 mm
 p,eff 0,00952
 sm   cm értéke:
 s  kt 
fct ,eff
 p,eff

 1   e   p,eff 
s
 sm   cm   0,6 
Es Es
2,2
316  0,4   1  6,68  0,00952
0,00952 266
 sm   cm   1,09  10 3  0,6   0,8  10 3
200000 200000
A repedéstágasság karakterisztikus értéke:
w k  sr ,max   sm   cm   316  1,09  103  0,34 mm
w k  0,34 mm  w lim  0,4 mm
Tehát a repedéstágasság részletes vizsgálattal a mezőben megfelel!
5.2.2.2 Repedéstágasság részletes vizsgálata peremen
A peremnyomaték értéke a használhatósági határállapotban:
mEd p pqp 12,12

 Ed  m p qp   mEd   12,9   7,96 kNm/m
A keresztmetszet repesztőnyomatéka a húzott acélbetétek elhanyagolásával:
31
1000  3402
mcrack  fctd  W  2,20   42 kNm/m
6
mpqp  7,96 kNm/m  mcrack  42 kNm/m
Tehát a keresztmetszet repedésmentes!
5.3 Feszültségek korlátozásának vizsgálata
5.3.1 Húzott acélbetétek feszültség-korlátozás vizsgálata
A húzott acélbetétek feszültségének korlátozása
A) a nem rugalmas (irreverzibilis, képlékeny) nyúlások elkerülése,

B) a már nem megengedhető mértékű repedéstágasságok elkerülése,
C) a szerkezet nagy deformációinak (lehajlás, elfordulás) elkerülése
miatt indokolt (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.2 Fejezet, 112. o.). Az acélbetétek feszültségét a hatások karakterisztikus
kombinációja alapján számított igénybevételekből kell meghatározni. A már nem elfogadható mértékű repedezettségi
állapot, ill. deformációk elkerülhetők, ha a húzott acélbetétekben kialakuló feszültség:
 s  0,8  fyk
Feladatunkban a mezőben lévő acélbetétek feszültség-korlátozás vizsgálatát végezzük el. A hatások karakterisztikus
kombinációja alapján számítható hajlítónyomaték értéke mezőben:
mEd p pqp 14,22

 Ed  m p qp   mEd   86,0   62,2 kNm/m
A húzott acélbetétekben lévő feszültség berepedt állapotban:
m p qp  62,2  106

 s   eff   d  x II   27,40   310  92,3  312 N/mm2
III 1,19  109
 s  312 N/mm2  0,8  fyk  0,8  500  400 N/mm2
A mezőben lévő húzott acélbetétek feszültség-korlátozásra megfelelnek!
5.3.2 Nyomott beton öv feszültség-korlátozás vizsgálata
A beton nyomófeszültségeinek korlátozása
A) az acélbetétekkel párhuzamos hosszirányú repedések elkerülése,

B) a nyomott beton öv micro repedéseinek megelőzése,
C) a szerkezet élettartama alatt kialakuló kúszás csökkentése
miatt indokolt (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.2 Fejezet, 112. o.). A nyomott beton öv feszültségét a hatások karakterisztikus
kombinációja alapján számított igénybevételekből kell meghatározni. A nyomott beton övben keletkező feszültségek
korlátozását XD, XF és XS kitéti osztályok esetén az alábbi összefüggés alapján korlátozzuk:
 c  0,6  fck
Bár a feladatunkban szereplő szerkezet nem tartozik a fenti kitéti osztályok egyikébe sem, a nyomott beton övben keletkező
feszültséget berepedt állapotban meghatározzuk:
32
m p qp  62,2  106

c   x II   92,3  4,82 N/mm2
III 1,19  109
 c  4,82 N/mm2  0,6  fck  0,6  20  12 N/mm2
Tehát a nyomott öv feszültség-korlátozás vizsgálatra megfelel!
Feladatunkban az alakváltozás és repedéstágasság vizsgálatok során feltételeztük, hogy a szerkezet lassú alakváltozását
meghatározó kúszás a lineáris kúszás modellje alapján számítható. A modell alkalmazásának megalapozottságát szintén a
nyomott beton öv feszültség-korlátozás vizsgálata alapján igazolhatjuk. A beton kúszása a lineáris kúszás modellje alapján
vizsgálható, amennyiben a hatások kváziállandó hatáskombinációja alapján számított betonfeszültség értéke:
 c  0,45  fck
Feladatunkban:
m p qp  53,0  106

c   x II   92,3  4,11 N/mm2
III 1,19  109
 c  4,11N/mm2  0,45  fck  0,45  20  9 N/mm2
Tehát a lineáris kúszás modellje használható!
6.0 Zsaluzási és vasalási terv
Lásd mellékelt tervlapok!
JEGYZET:
33
34
35

Vasbetonszerkezetek: Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Vasbetonszerkezetek: Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

Dr. Kovács Imre

Egyirányban teherviselő lemez tervezése

Dr. Kovács Imre

1.0 Környezeti osztály, anyagminőségek ................................................................................................................ 6

A szerkezeti anyagok tulajdonságainak a tervezés során alkalmazott számítási mennyiségei:

A beton nyomószilárdságának karakterisztikus értéke: fck  20 N/mm2

2.0 Geometriai adatok, statikai váz

A feladatunkban szereplő egyirányban teherviselő lemez fy  14,40 m és f x  5,60 m nyílású (

tapasztalati összefüggés szerint. Fenti egyenlőtlenség a használhatósági határállapotban az alakváltozások részletes

Magas szinten Alacsony szinten

a dolgozó magasság értéke fentiek alapján:

Környezeti követelmény: a Cmin,dur [mm] értékei

2. táblázat: A Cmin,dur minimális betonfedés értékei

 C30/37  C30/37  C35/45  C40/50  C40/50  C40/50  C45/55

A betonfedés névleges értéke:

Cnom  Cmin  Cdev  12  10  22 mm  25 mm

Nyírási vasalást nem tartalmazó lemez esetén: v min  70 mm

L  a  fx  a  160  5600  160  5920 mm

1. ábra: A födém statikai vázának felvétele

2. ábra: A födém statikai váza

3. ábra: A födém rétegrendje

1 cm greslap burkolat: 0,01 m × 22 kN/m3: 0,22 kN/m2

Parciális (biztonsági) tényező tartós/ideiglenes tervezési helyzetben, teherbírási határállapotban:  Q  1,35

3.2 Hasznos teher

Parciális (biztonsági) tényező tartós/ideiglenes tervezési helyzetben, teherbírási határállapotban:  Q  1,50

3.3 Hatások tervezési értékei

A szerkezetek az alábbi tervezési helyzetekben (teherbírási határállapot) és hatáskombinációkban (használhatósági

3.3.1 Hatások tervezési értékei teherbírási határállapotban

3.3.1.1 Tartós és ideiglenes tervezési helyzethez tartozó teherkombináció (STR/EQU)

pEd   G,sup  gf ,sup   Q  qk  1,35  11,22  1,5  3,00  19,65 kN/m2

3.3.2 Hatások tervezési értékei használhatósági határállapotban

3.3.2.1 Kvázi-állandó hatáskombináció

A használhatósági határállapot kvázi-állandó hatáskombinációját általában az egyes tartószerkezeti elemek

pqp  gf ,sup  2,q  qk  11,22  0,3  3,00  12,12 kN/m2

3.3.2.2 Karakterisztikus hatáskombináció

A használhatósági határállapot karakterisztikus hatáskombinációját irreverzibilis használhatósági határállapotok

pqp  gf ,sup  qk  11,22  3,00  14,22 kN/m2

4.0 Vizsgálat teherbírási határállapotban

4.1 Igénybevételek tervezési értékei

4.1.1 Mezőnyomaték tervezési értéke

A lemez mezőnyomatékának tervezési értéke:

pEd  L2 19,65  5,922

4.1.2 Peremnyomaték tervezési értéke

mEd  0,15  mEd  0,15  86,0  12,9 kNm/m

4.1.3 Nyíróerő tervezési értéke

A lemez nyíróerejének tervezési értéke:

pEd  L 19,65  5,92

4.2 Mezővasalás tervezése és ellenőrzése

A betonfedés és a felvett betonacél átmérő alapján meghatározhatjuk a lemez dolgozó magasságát:

mEd  86,0 kNm/m  mRd 0  470 kNm/m

Tehát a lemez keresztmetszete bevasalható!

b  x  fcd 1000  21,6  13,33

A mezővasalás kialakításának néhány lehetősége:

1000 2   1000 142  

Az alkalmazott vasalással a nyomott öv magassága a tönkremenetel pillanatában:

As ,prov  fyd 714  435

A nyomott beton öv relatív magassága a tönkremenetelkor ( d  310 mm ):

xf 23,3 560 560

Tehát a húzott acélbetétek képlékeny állapotban vannak!

mEd  86,0 kNm/m  mRd  92,6 kNm/m

A keresztmetszet teherbírása megfelelő, teherbírási tartalék ~7%!

 cu 3 s d  1,25  x f 310  1,25  23,3