Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék

2011.
Vasbetonszerkezetek
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése
- Segédlet -

Dr. Kovács Imre

tanszékvezető
főiskolai tanár
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmezők tervezése

Vasbetonszerkezetek

Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

- Segédlet -

Dr. Kovács Imre

tanszékvezető
főiskolai tanár

3
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmezők tervezése

Tartalomjegyzék

1.0 Környezeti osztály, anyagminőségek ................................................................................................................ 7

2.0 Geometriai adatok és statikai váz ..................................................................................................................... 7
3.0 Terhek ............................................................................................................................................................... 12
3.1 Önsúlyterhek ..................................................................................................................................... 13
3.2 Hasznos teher ................................................................................................................................... 13
3.3 Hatások tervezési értékei .................................................................................................................. 13
3.3.1 Hatások tervezési értékei teherbírási határállapotban ...................................................... 14
3.3.1.1 Tartós és ideiglenes tervezési helyzet ............................................................... 14
3.3.2 Hatások tervezési értékei használhatósági határállapotban ............................................. 14
3.3.2.1 Kvázi állandó hatáskombináció .......................................................................... 14
3.3.2.2 Karakterisztikus hatáskombináció ...................................................................... 14
4.0 Vizsgálat teherbírási határállapotban ................................................................................................................ 14
4.1 Rugalmas alapon számított hajlító- és csavarónyomatékok ............................................................. 14
4.1.1 Táblázatos megoldáshoz igazodó terhelési esetek ........................................................... 15
4.1.2 I. jelű lemez megoldása egységteher működése esetén ................................................... 16
4.1.3 II. jelű lemez megoldása egységteher működése esetén .................................................. 16
4.1.4 III. jelű lemez megoldása egységteher működése esetén ................................................. 17
4.1.5 IV. jelű lemez megoldása egységteher működése esetén ................................................ 17
4.1.6 L1 jelű lemez fajlagos mező- és csavarónyomatékai rugalmas alapon ............................. 17
4.1.7 L2 jelű lemez fajlagos mező- és csavarónyomatékai rugalmas alapon ............................. 17
4.1.8 x irányú negatív fajlagos hajlítónyomaték L1 és L2 lemez csatlakozó peremén ............... 18
4.1.9 Szélső támaszok feletti fajlagos hajlítónyomatékok tervezési értékei ............................... 18
4.2 Vasalás tervezése és ellenőrzése ..................................................................................................... 18
4.3 Vasvezetés tervezése, konszignáció................................................................................................. 19
4.3.1 Alsó háló kialakítása .......................................................................................................... 19
4.3.2 Felső vasalás kialakítása ................................................................................................... 21
4.3.3 Koszorúk ............................................................................................................................ 27
5.0 Vizsgálat használhatósági határállapotban ....................................................................................................... 27
5.1 Lehajlás vizsgálata ............................................................................................................................ 27
5.1.1 Közelítő alakváltozás vizsgálat .......................................................................................... 27
5.2 Repedéstágasság vizsgálata ............................................................................................................ 28
5.2.1 Közelítő repedéstágasság vizsgálat .................................................................................. 28
5.3 Feszültségek korlátozásának vizsgálata ........................................................................................... 29
5.3.1 Húzott acélbetétek feszültség-korlátozás vizsgálata ......................................................... 29
5.3.2 Nyomott beton öv feszültség-korlátozás vizsgálata ........................................................... 30
6.0 Zsaluzási és vasalási terv ................................................................................................................................. 31

5
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

1.0 Anyagjellemzők

A szerkezet betonszilárdsági osztályát az XC1 kitéti (környezeti) osztályra javasolt legkisebb szilárdsági osztály alapján
vesszük fel C20/25 szilárdsági osztályúra (A beton anyaggal kapcsolatos szilárdsági ismereteket az MSZ EN 1992-1-1:2010,
3.1 Fejezet, 27.–37. o. tárgyalja.) vesszük fel, mely betonban az adalékanyag legnagyobb szemnagysága d max  24 mm , az
alkalmazott cement CEM 42,5 osztályú, valamint a tervezett konzisztencia képlékeny és a terülési mértéke 420 – 480 mm
közé esik, konzisztenciaosztálya F3! A lemez vasalását B500A minőségű acélbetétekkel alakítjuk ki (A betonacéllal
kapcsolatos legfontosabb ismereteket az MSZ EN 1992-1-1:2010, 3.2 Fejezet, 37.–41. o. tárgyalja.).

Beton: C20/25 – XC1 – 24 – F3 (450±30 mm) – CEM 42,5 – MSZ 4798-1: 2004
Betonacél: B500A

A beton nyomószilárdságának karakterisztikus értéke: fck  20 N/mm2

fck 20
A beton nyomószilárdságának tervezési értéke: fcd   cc   1,0   13,33 N/mm2
C 1,5
fctk ,0,05 1,50
A beton húzószilárdságának tervezési értéke: fctd   cc   1,0   1,00 N/mm2
C 1,5
A beton húzószilárdságának átlagos értéke: fctm  2,20 N/mm2
A bilineáris alakú feszültség diagramm jellemzői:  c 3  1,75 0 00 ,  cu 3  3,5 0 00
A négyszög alakú feszültség diagramm jellemzői: 1    cu 3  0,70 0 00 ,  cu 3  3,5 0 00
A beton rugalmassági modulusának tervezési értéke
fcd 13,33
a bilineáris beton anyagmodell alapján: E cd    1000  7619 N/mm2
 c3 1,75
0,3 0,3
f 8  20  8  2
A beton húr modulusa: E cm  22   ck   22000    31000 N/mm
 10   10 
fctd 1,00
A beton szakadó nyúlása:  ct    1000  0,1310 00
E cd 7619
A betonacél folyási határának karakterisztikus értéke: f yk  500 N/mm2
f yk 500
A betonacél folyási határának tervezési értéke: f yd    435 N/mm2
S 1,15
A betonacél rugalmassági modulusa: E s  200000 N/mm2
f yd 435
A betonacél rugalmas határa:   1000  2,175 0 00
E s 200000
A betonacél szakadó nyúlása:  uk  25 0 00

2.0 Geometriai adatok, statikai váz

A feladatunkban szereplő kétirányban teherviselő összetett lemezmező nyílásai f1,x  6,60 m , f2,x  5,40 m és f y  8,60 m .
A lemez peremei Porotherm 38 falazatra, valamint egy bw  400 mm széles és bw  700 mm magas monolit vasbeton
gerendára támaszkodnak fel. A lemezperemein a lemezzel azonos magasságú vasbeton koszorú készül, mely előtt 120 mm
vastag hőszigetelés kerül elhelyezésre. A lemezperemek ennek megfelelően fk  260 mm szélességben fekszenek fel a
teherhordó falakra. A kétirányban teherviselő monolit vasbeton lemezmezőt alkotó lemezek vastagságát a támaszköz /
dolgozó magasság arány alapján vesszük fel, az:

Leff  L 
 
d  d  eng

7
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

összefüggés alapján, a kétirányban teherviselő lemez nagyobbik nyílása alapján. Fenti összefüggés a használhatósági
határállapotban végrehajtható, a részletes alakváltozás vizsgálat mellőzhetőségét igazoló, közelítő alakváltozás vizsgálatnál
kerül ismertetésre (MSZ EN 1992-1-1:2005 7.4.2 Fejezet 127. o.). Fenti egyenlőtlenség a használhatósági határállapotban
az alakváltozások részletes számításának mellőzhetőségét biztosító eljárásnál kerül részletesen ismertetésre (MSZ EN
1992-1-1:2010, 7.4.2 Fejezet, 120. o.). Az elméleti támaszköz pontos értékének hiányában, a felfekvések középvonalai
L
közötti távolságot vesszük figyelembe.   becsült értékét a szabvány (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.4.2 Fejezet, 121. o.
 d  lim
7.4.N Táblázat) alapján – a kétirányban teherviselő lemezekre inkább jellemző – a táblázatban szereplő értéknél
alacsonyabb szinten kihasznált (a vasaláserősség várható értéke   0,3% esetén) vasbeton keresztmetszet
feltételezésével keressük. Tekintettel arra, hogy a táblázat ekkora vasaláserősségre vonatkozó támaszköz / dolgozó
L L
magasság adatokat nem tartalmaz, a méretfelvételt a w  lehajlási korlátot kielégítő   értékének grafikus úton
250  d lim
történő meghatározásával hajtjuk végre (MSZ EN 1992-1-1:2005 7.4.2 Fejezet 127.-128. o.), ahol az 1. ábrán vázolt
diagramsereg függvénye:

L    0  2  L
3

   K 11  1,5  fck  0  3,2  fck 

  1  
 ha   0  fck  103
 d lim       d


A vizsgálat során a többtámaszú tartó szélső mezőjére érvényes K  1,3 értékkel vesszük figyelembe, hogy a nyomatéki
zéruspontok távolsága az elméleti támaszköznél kisebb, közelítőleg Leff  L / K nagyságú:

L1, x 6830
L1, x ,eff K   L   1,3  L 
     25,5
d d  d eng d  d eng

a dolgozó magasság értéke fentiek alapján:

6830
1,3
 25,5  d  206 mm
d

Magas szinten Alacsony szinten

Statikai váz K kihasznált beton kihasznált beton
=1,5% =0,5%
Kéttámaszú gerenda, peremein megtámasztott, egy- vagy kétirányban
1,0 14 20
teherviselő lemez
Folytatólagos többtámaszú gerenda, egyirányban teherviselő folytatólagos
többtámaszú lemez, vagy kétirányban teherviselő, a hosszabbik oldala 1,3 18 26
mentén folytatólagos többtámaszú lemez szélső nyílása
Gerenda, illetve egy- vagy kétirányban teherviselő lemez közbenső
1,5 20 30
nyílása
Oszlopokkal alátámasztott, gerenda nélküli lemez (síklemez)
1,2 17 24
(a nagyobbik nyílás alapján)
Konzol 0,4 6 8
1. MEGJEGYZÉS: A megadott értékek általában a biztonság javára tett közelítést jelentenek, és a számítások gyakran azt
igazolják, hogy karcsúbb szerkezeti elemek is alkalmazhatók.
2. MEGJEGYZÉS: Kétirányban teherviselő lemezek esetén az ellenőrzést a rövidebbik támaszköz alapján kell elvégezni.
Síklemezek esetén a hosszabbik támaszközt kell figyelembe venni.
3. MEGJEGYZÉS: A síklemezekre megadott határértékek az oszlopok vonalában értelmezett, támaszköz/250 értékű
mezőközépi lehajlásnál enyhébb korlátozásnak felelnek meg. A tapasztalatok ezt megfelelőnek mutatják.

1. táblázat: A támaszköz/dolgozó magasság arányok kiindulási értékei tengelyirányú nyomás nélküli vasbeton szerkezeti
elemek esetén (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.4.2 Fejezet, 121. o. 7.4.N Táblázat)

8
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

40
38
36
34
32
30 L
   25,5
 L  28  d lim
 
 d  lim 26
24
22
20
18
16
14   3 0 00
12
10
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
As ,req
 [ 00 ]
0
b d
l 
1. ábra: Közelítő alakváltozás vizsgálat    40 érték figyelembe vételével
 d lim

A lemez teljes magasságának – vastagságának – meghatározásához egy a szerkesztési szabályokat kielégítő és jellemző
acélbetét átmérőre, valamint a betonfedés névleges értékére (MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1 Fejezet, 48.-50. o., MSZ 4798-
1:2004, I Melléklet, 123.-124. o.) van szükségünk. Kiindulásként Ø12-es acélbetétet feltételezünk. A betonfedés névleges
értéke a minimális betonfedés ( C min ) és a kötelező ráhagyás ( Cdev ) összege (MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1.1. Fejezet,
(4.1), 48. o.) A minimális betonfedés értéke a tapadási követelmények miatt szükséges minimális betonfedés ( Cmin,b ), a
környezeti feltételek miatt szükséges minimális betonfedés ( Cmin,dur ) – mely esetleg növelő vagy csökkentő paraméterekkel
egészül ki, – vagy 10 mm közül a legnagyobb érték. Egyedi acélbetétek esetén a megfelelő tapadási viszonyok
kialakulásához szükséges minimális betonfedés értéke megegyezik az alkalmazott acélbetét átmérőjével ( Cmin,b   ),
csoportos acélbetétek esetén az egyenértékű acélbetét-átmérővel azonos ( Cmin,b  n ), (MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1.2.
Fejezet, 4.2. Táblázat, 48. o.) A kitéti (környezeti) osztály a beton jelöléséből olvasható ki, esetünkben X0v(H), melyhez a
szerkezeti osztály (S) függvényében táblázatból (2. táblázat) nyerhető Cmin,dur értéke (MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1.2
Fejezet, 4.4.N Táblázat). Az ajánlott szerkezeti osztály 50 év tervezési élettartam figyelembevételével – amennyiben az
előirányzott betonszilárdságok kerülnek alkalmazásra – S4. Amennyiben az előirányzott betonszilárdsági osztálytól (MSZ EN
1992-1-1:2010, E melléklet, E1.N Táblázat, 194. o.), (3. táblázat) eltérő kerül beépítésre, a szerkezeti osztály – ebből
következően Cmin,dur értéke – módosítható, ill. módosítani kell (MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1.2. Fejezet, 4.3.N Táblázat,
49. o.), (4. táblázat).
A tapadási követelmény miatt szükséges minimális betonfedés értéke a kiinduláskor feltételezett átmérőjű acélbetét miatt
Cmin,b  12 mm . A környezeti feltételek miatt szükséges minimális betonfedés táblázatok felhasználásával nyert Cmin,dur
értékét kiegészítő biztonsági paraméterrel növelhetjük, javasolt értéke az MSZ EN 1992-1-1: 2010 NA3.1.3 alapján:
Cdur,  0 . Korrózióálló acélbetétek alkalmazása esetén a Cmin,dur értéke Cdur,st  5 mm -rel csökkenthető (MSZ EN
1992-1-1: 2010, NA3.1.4., 212. o.) Kiegészítő védelem (pl. bevonat) mértékétől (pl. a bevonat vastagsága és típusa)
függően Cmin,dur értéke tovább csökkenthető 0  Cdur,add  20 mm közötti értékkel (MSZ EN 1992-1-1: 2010, NA3.1.5.,
213. o.). A betonfedés minimális értéke így:

 Cmin, b  12 mm 
 
Cmin  maxC min, dur  C dur,  C dur,st  C dur,add  15 mm  15 mm
 
 10 mm 

9
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

Környezeti követelmény: a Cmin,dur [mm] értékei

MSZ EN 1992-1-1:2010 MSZ 4798-1:2004
Környezeti osztály Környezeti osztály
Szerkezeti
X0 XC1 XC2 XC4 XD1 XD2 XD3 XF1-XF4 XK1(H)
osztály
XC3 XS1 XS2 XS3 XA1-XA3 -
XV1(H)-XV3(H) XK4(H)
S1 10 10 10 15 20 25 30 - -
S2 10 10 15 20 25 30 35 - -
S3 10 10 20 25 30 35 40 45 50
S4 10 15 25 30 35 40 45 - -
S5 15 20 30 35 40 45 50 - -
S6 20 25 35 40 45 50 55 - -

2. táblázat: A Cmin,dur minimális betonfedés értékei

(MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1.2. Fejezet, 4.4.N Táblázat, 49. o., MSZ 4798-1:2004, I Melléklet, NAD/1. Táblázat, 124. o.)

Környezeti osztályok
Korrózió oka
Tengervízből származó klorid
Karbonátosodás miatti korrózió Kloridk által okozott korrózió
által okozott korrózió
XC1 XC2 XC3 XC4 XD1 XD2 XD3 XS1 XS2 XS3
Előirányzott
szilárdsági C20/25 C25/30 C30/37 C30/37 C35/45 C30/37 C35/45
osztály
A beton károsodásának típusa
Fagyás/olvadás miatti
Nincs korróziós kockázat Kémiai hatás miatti károsodás
károsodás
X0 XF1 XF2 XF3 XA1 XA2 XA3
Előirányzott
szilárdsági C12/15 C30/37 C25/30 C30/37 C30/37 C35/45
osztály

3. táblázat: Előirányzott szilárdsági osztályok (MSZ EN 1992-1-1:2010, E melléklet, E1.N Táblázat, 194. o.)

Szerkezeti osztály
Környezeti osztály
Körülmény XD3,
X0 XC1 XC2, XC3 XC4 XD1 XD2, XS2
XS2, XS3

100 éves tervezési élettartam Az ajánlott szerkezeti osztálynál 2-vel magasabbat kell figyelembe venni!

 C30/37  C30/37  C35/45  C40/50  C40/50  C40/50  C45/55

Szilárdsági osztály
Az ajánlott szerkezeti osztálynál 1-gyel alacsonyabb vehető figyelembe!
Felületszerkezetek esetén
(a vasalás helyzetét nem
Az ajánlott szerkezeti osztálynál 1-gyel alacsonyabb vehető figyelembe!
befolyásolja az építési
módszer)
Kiemelt szintű minőség-
ellenőrzés a betongyártás Az ajánlott szerkezeti osztálynál 1-gyel alacsonyabb vehető figyelembe!
esetén

4. táblázat: A tartószerkezetek ajánlott osztályozása (MSZ EN 1992-1-1:2010, 4.4.1.2. Fejezet, 4.3.N Táblázat, 49. o.)

10
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

A betonfedés névleges értéke:

Cnom  Cmin  Cdev  15  10  25 mm

A lemez vastagsága:

12
v  206   25  237  240 mm
2

A szerkezeti elemek befoglaló méreteinek minimális értékei – lemez esetében a szerkezet teljes magassága, ill. vastagsága
– a kivitelezhetőség, vasalhatóság, tartósság, stb. szempontok miatt adottak. Lemezszerkezetek esetén a lemez minimális
vastagságai (MSZ EN 1992-1-1:2010, 9.3. Fejezet, 148. o.):

Nyírási vasalást nem tartalmazó lemez esetén: v min  70 mm

Nyírási vasalást tartalmazó lemez esetén: v min  200 mm

Feladatunkban a lemez méretezett nyírási vasalást előre láthatólag nem fog tartalmazni, így a v  240 mm vastagságú
szerkezet eleget tesz a minimális szerkezeti vastagságra vonatkozó előírásoknak. A kétirányban teherviselő lemezmező
statikai vázát a már tisztázott geometriai adatok alapján véglegesítjük. Az elméleti támaszvonalak és a nyílásközök belső
síkja közötti távolságot a felfekvés szélességének és az alátámasztott szerkezet vastagságának függvényében kell
meghatározni (MSZ EN 1992-1-1:2010, 5.3.2.2 Fejezet, 5.4/a ábra, 57. o.), (2. ábra, 3. ábra). A közbenső támasznál lévő
vasbeton gerendánál az elméleti támaszvonalat a gerenda tengelyvonalában vesszük fel:

 v 240   v 240 
 2  2  120 mm   2  2  120 mm 
a1  min   120 mm a2  min   100 mm
 fk  260  130 mm  bw  400  100 mm
 2 2   4 4 

A födém x és y irányú elméleti támaszközei:

L1,x  a1  f1,x  a2  120  6600  100  6820 mm L2,x  a2  f2,x  a1  100  5400  120  5620 mm

L1,y  L2,y  a1  fy  a1  120  8600  120  8840 mm

v v

a1 f1,x a2 a2 f 2 ,x
L1,x L2,x

2. ábra: Az egyirányban teherviselő háromtámaszú monolit vasbeton lemez statikai vázának felvétele

11
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

380
L1 G L2

8600
380
380 400 5400 380
6600
6860 5660

3. ábra: A födém statikai váza

3.0 Terhek

A födém terheit a jellemző, és terhelés szempontjából mértékadó építész rétegrend (4. ábra) helyiségek funkciói, továbbá a
megbízó adatszolgáltatása alapján határozzuk meg.

1 cm greslap burkolat
1 cm MAPEI KERABOND ragasztó
8 cm aljzatbeton
1 rtg. PE fólia (techn. szig.)
2 cm AUSTROTHERM AT-L 34/20
24 cm monolit vasbeton lemez
1 cm mennyezeti vakolat

4. ábra: A födém rétegrendje

12
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

3.1 Önsúlyterhek

1 cm greslap burkolat: 0,01 m × 22 kN/m3: 0,22 kN/m2

1 cm MAPEI KERABOND ragasztó: 0,01 cm × 22 kN/m3: 0,22 kN/m2
8 cm aljzatbeton: 0,08 m × 22 kN/m3: 1,76 kN/m2
1 rtg. technológiai szigetelés PE fólia: 0,01 kN/m2
2 cm AUSTROTHERM AT-L 34/20: 0,02 m × 0,2 kN/m3: 0,004 kN/m2
24 cm monolit vasbeton lemez: 0,24 m × 24 kN/m3: 5,76 kN/m2
1 cm mennyezetvakolat: 0,01 m × 18 kN/m3: 0,18 kN/m2
Födémkonstrukció terhe összesen: ginf = 8,16 kN/m2
Épületgépészeti és villamossági berendezések terhe: ggép = 0,20 kN/m2
Szerelt válaszfalak terhe: gválaszfal = 1,50 kN/m2
Födémkonstrukció terhe összesen: gsup = 9,86 = 9,90 kN/m2

Parciális (biztonsági) tényező tartós/ideiglenes tervezési helyzetben, teherbírási határállapotban:  Q  1,35

Parciális (biztonsági) tényező tartós/ideiglenes tervezési helyzetben, használhatósági határállapotban:  Q  1,0
Parciális (biztonsági) tényező rendkívüli tervezési helyzetben:  Q  1,0
Kombinációs tényező:  0  1,0
A gyakori teherrészt megadó tényező:  1  1,0
A kvázi állandó teherrészt megadó tényező:  2  1,0

3.2 Hasznos teher

A födém funkciójára való tekintettel az MSZ EN 1991-1-1 alapján B használati osztályba sorolható. A figyelembe vehető
egyenletesen megoszló hasznos teher karakterisztikus értéke:

qk  3,00 kN/m2

Parciális (biztonsági) tényező tartós/ideiglenes tervezési helyzetben, teherbírási határállapotban:  Q  1,50

Parciális (biztonsági) tényező tartós / ideiglenes tervezési helyzetben, használhatósági határállapotban:  Q  1,0
Parciális (biztonsági) tényező rendkívüli tervezési helyzetben:  Q  1,0
Kombinációs tényező:  0  0,7
A gyakori teherrészt megadó tényező:  1  0,5
A kvázi állandó teherrészt megadó tényező:  2  0,3

3.3 Hatások tervezési értékei

A szerkezetek az alábbi tervezési helyzetekben (teherbírási határállapot) és hatáskombinációkban (használhatósági

határállapot) vizsgálhatók:

Teherbírási határállapotban:
- tartós és ideiglenes tervezési helyzet kombinációja
- rendkívüli tervezési helyzet kombinációja (Nem vizsgáljuk!)
- szeizmikus tervezési helyzet kombinációja (Nem vizsgáljuk!)

Használhatósági határállapotban:
- kvázi-állandó hatáskombináció
- gyakori hatáskombináció
- karakterisztikus hatáskombináció

13
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

3.3.1 Hatások tervezési értékei teherbírási határállapotban

3.3.1.1 Tartós és ideiglenes tervezési helyzethez tartozó kombináció (STR/EQU)

A teherbírási határállapot tartós és ideiglenes tervezési helyzetéhez tartozó kombinációban a terhek karakterisztikus
értékeit biztonsági tényezőikkel szorozva kell figyelembe venni. Az igénybevételek tervezési értékeinek meghatározásához
az egyes kombinációk az állandó terhek esetében az alsó (inf) ill. felső (sup) karakterisztikus értékekkel szerepelnek. A
domináns (kiemelt) esetleges terhet ritka értékével, a többi esetleges terhet egyidejűségi tényezőjével csökkentett
értékével kell számításba venni:

  G, j  Gk , j  Q ,1  Qk ,1    Q ,i  0,i  Qk ,i
j 1 i 1

Fentiek alapján a födém terhének tervezési értéke a terhek tartós és ideiglenes tervezési helyzetében:

pEd   G,sup  gf ,sup   Q  qk  1,35  9,90  1,5  3,00  17,90 kN/m2

3.3.2 Hatások tervezési értékei használhatósági határállapotban

3.3.2.1 Kvázi-állandó hatáskombináció

A használhatósági határállapot kvázi-állandó hatáskombinációját általában az egyes tartószerkezeti elemek

megjelenésével kapcsolatos vizsgálatokban használjuk. Ez a födém esetében a lehajlás és a repedéstágasság vizsgálatát
jelenti. A kombinációban az állandó terheket karakterisztikus értékükkel, az esetleges hatásokat kvázi-állandó
értékükkel vesszük számításba:

 Gk , j   2,i  Qk ,i
j 1 i 1

Fentiek alapján a födém terhének tervezési értéke a használhatósági határállapot kvázi-állandó hatáskombinációja
alapján:

pqp  gf ,sup  2,q  qk  9,90  0,3  3,00  10,80 kN/m2

3.3.2.2 Karakterisztikus hatáskombináció

A használhatósági határállapot karakterisztikus hatáskombinációját irreverzibilis használhatósági határállapotok

esetén továbbá a feszültségek korlátozásának vizsgálata során használjuk. A födém esetében ezt a kombinációt a
feszültségek vizsgálatához használjuk. A kombinációban az állandó terheket és a domináns esetleges hatást
karakterisztikus értékükkel, a további esetleges hatást  0 kombinációs tényezővel csökkentett karakterisztikus
értékével kell figyelembe venni:

 Gk , j  Qk ,1   0,i  Qk ,i
j 1 i 1

Fentiek alapján a födém terhének tervezési értéke a használhatósági határállapot karakterisztikus hatáskombinációja
alapján:

pqp  gf ,sup  qk  9,90  3,00  12,90 kN/m2

4.0 Vizsgálat teherbírási határállapotban

4.1 Rugalmas alapon számított hajlítónyomatékok

4.1.1 Táblázatos megoldáshoz igazodó terhelési esetek

14
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

A kétirányban teherviselő lemezekből álló lemezmező peremein szabadon feltámaszkodó, csuklós, felemelkedésében gátolt
lemezsarkokkal kialakított szerkezet. Az egyes lemezek közös peremük mentén a közbenső alátámasztást biztosító monolit
vasbeton gerendához kapcsolódnak. A gerenda jelentős csavarási merevségére, valamint a hozzá kapcsolódó
lemezperemek merevítő hatására való tekintettel az egyes lemezek közös széleit az igénybevételek meghatározása során
befogott peremeknek tekinthetjük. Az L1 és L2 lemezek igénybevételeit ennek megfelelően x és y irányú pozitív fajlagos
hajlítónyomatékokra, mint mezőnyomatékokra ( mEd ,1,x , mEd ,1,y , mEd ,2,x , mEd ,2,y ), a gerenda felett csatlakozó
peremeken x irányban ébredő negatív fajlagos hajlítónyomatékra ( mEd ), továbbá a lemezsarkokban fellépő fajlagos
csavarónyomatékokra ( mEd ,1,xy , mEd ,2,xy ) csoportosíthatjuk. Az igénybevételi szélsőértékek meghatározásához a
Marcus féle táblázatokat alkalmazunk, az ábrán vázolt terhelési esetek felhasználásával. Amennyiben a szomszédos mezők
támaszközeire teljesül a 0,85  Li / L j  1,25 feltétel, az összetett lemezmező igénybevételi szélsőértékeihez tartozó
terhelési esetek az 5. ábrán ismertetett terhelési esetek szuperponálásával állíthatók elő. A szimmetrikus, ill. antimetrikus
terhek alkalmazása – a szerkezet rugalmas vonalának deformációi alapján – az összetett szerkezeten értelmezhető terhelési
esetek megoldása helyett a szerkezetet alkotó, különböző peremfeltételekkel rendelkező lemezek igénybevételeinek
meghatározására egyszerűsödik. Ez a módszer pontos eredményt azonos fesztávolságú szerkezetek esetén szolgáltat. A
további számítási munka egyszerűsítése érdekében a peremfeltételek miatt szükséges négy különböző lemez
igénybevételeit egységteher működése esetén határozzuk meg (6. ábra).

mEd ,1,xy mEd ,2,xy

mEd ,1,y mEd ,2,y
mEd,x
mEd ,1,x mEd ,2,x

mEd ,1,xy mEd ,1,xy

pEd pEd pEd

g inf g inf

pEd
g inf g inf

pEd  g inf pEd  g inf

2 2

pEd  g inf pEd  g inf

p  g inf pEd  g inf 
2  Ed  2
2 2

5. ábra: Összetett lemezmező táblázatos megoldáshoz alkalmazható terhelési esetei

15
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

I. II. III. IV.

Ly  8840 mm

L1,x  6820 mm L2,x  5620 mm L1,x  6820 mm L2,x  5620 mm

6. ábra: A rugalmas igénybevételek meghatározásához szükséges különböző geometriájú és peremfeltételű lemezek

4.1.2 I. jelű lemez megoldása egységteher működése esetén

Ly 8840
  1,30  Fajlagos hajlító- és csavarónyomatékok
L1,x 6820

1 L1,x 2 1 L1,x 2 1 6,822

  m1,x  22,4   m1,x    2,08 kNm/m
  22,4
1 L1,x 2
1 L1,x 2 1 6,822
  m1,y  51,8   m1,y    0,90 kNm/m
  51,8
1 L1,x 2 1 L1,x 2 1 6,822
 m1,x  -9,7   m1,x    4,80 kNm/m
   9,7
1 L1,x 2
1 L1,x 2 1 6,822
  m1,xy    m1,yx  23,5   m1,xy    m1,yx    1,98 kNm/m
  23,5

4.1.3 II. jelű lemez megoldása egységteher működése esetén

Ly 8840
  1,57  1,60  Fajlagos hajlító- és csavarónyomatékok
L2, x 5620

1  L2 , x 2 1  L 2, x 2 1 5,622
  m2,x  19,0   m 2,x    1,66 kNm/m
  19,0
1  L2 , x 2
1  L2,x 2 1 5,622
  m2,y  56,5   m 2,y    0,56 kNm/m
  56,,5
1  L2 , x 2
1  L2, x 2 1 5,622
 m 2,x  -8,8   m 2,x    3,59 kNm/m
   8,8
1  L2 , x 2 1  L2, x 2 1 5,622
  m2,xy    m2,yx  22,6   m 2,xy    m 2,yx    1,40 kNm/m
  22,6

16
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

4.1.4 III. jelű lemez megoldása egységteher működése esetén

Ly 8840
  1,30  Fajlagos hajlító- és csavarónyomatékok
L1,x 6820

1 L1,x 2 1 L1,x 2 1 6,822

  m1,x  16,8   m1,x    2,77 kNm/m
  16,8
1 L1,x 2
1 L1,x 2 1 6,822
  m1,y  30,9   m1,y    1,51 kNm/m
  30,9
1 L1,x 2 1 L1,x 2 1 6,822
  m1,xy    m1,yx  17,5   m1,xy    m1,yx    2,66 kNm/m
  17,5

4.1.5 IV. jelű lemez megoldása egységteher működése esetén

Ly 8840
  1,57  1,60  Fajlagos hajlító- és csavarónyomatékok
L2, x 5620

1  L2 , x 2 1 L2,x 2 1 5,622
  m2,x  12,7   m2,x    2,49 kNm/m
  12,7
1  L2 , x 2 1 L2,x 2 1 5,622
  m2,y  36,1   m2,y    0,87 kNm/m
  36,1
1  L2 , x 2 1 L2,x 2 1 5,622
  m2,xy    m2,yx  15,9   m2,xy    m2,yx    1,99 kNm/m
  15,9

4.1.6 L1 jelű lemez fajlagos hajlító- és csavarónyomatékai

17,90  8,20 17,90  8,20

 mEd ,1,x  2,08  8,20  2,08   2,77   40,58 kNm/m
2 2

17,90  8,20 17,90  8,20

 mEd ,1,y  0,90  8,20  0,90   1,51  19,07 kNm/m
2 2

17,90  8,20 17,90  8,20

 mEd ,1,xy  1,98  8,20  1,98   2,66   38,74 kNm/m
2 2

4.1.7 L2 jelű lemez fajlagos hajlító- és csavarónyomatékai

17,90  8,20 17,90  8,20

 mEd ,2,x  1,66  8,20  1,66   2,49   33,74 kNm/m
2 2

17,90  8,20 17,90  8,20

 mEd ,2,y  0,56  8,20  0,56   0,87   11,53 kNm/m
2 2

17,90  8,20 17,90  8,20

 mEd ,2,xy  1,40  8,20  1,40   1,99   27,92 kNm/m
2 2

17
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

4.1.8 x irányú negatív fajlagos hajlítónyomaték az L1 és az L2 lemez csatlakozó peremén

Az L1 és L2 lemez csatlakozó pereme mentén keletkező x irányú fajlagos negatív hajlítónyomatékot a lemezek pEd teherrel
leterhelt megoldásai adta nyomatékok, mint kezdeti befogási nyomatékok kiegyenlítésével kapjuk. A nyomatékok
kiegyenlítését elmozdulás módszerrel, vagy annak táblázatos megoldásával, Cross-féle eljárással határozhatjuk meg:

Kezdeti befogási nyomaték L1 lemezen és L2 lemezen:

pEd  L1,x 2 17,90  6,822

 m1,x    85,83 kNm/m
  9,7

pEd  L2,x 2 17,90  5,622

 m 2, x    64,26 kNm/m
  8,8

Kiegyensúlyozatlan csomóponti nyomaték:

85,83  64,26  21,57 kNm/m

L1 és L2 lemezmerevségek x irányban:

3 3 3 3
k1    0,440 k2    0,534
Lx 6,82 Lx 5,62

A csomópont összmerevsége:

 k i  0,440  0,534  0,974

Nyomatékosztók:

k1 0,440 k2 0,534
  0,452   0,548
 k i 0,974  k i 0,974

Kiegyenlített támasznyomaték:

 mEd ,1,x  85,83  0,452   21,57  76,08 kNm/m

 mEd ,2,x  64,26  0,548   21,57  76,08 kNm/m

4.1.9 Peremnyomatékok tervezési értékei

A lemezperemek mentén a részleges befogás figyelembe vétele érdekében a mezőnyomaték 15%-ának megfelelő
hajlítónyomatékot kell figyelembe vennünk. A mezőnyomatékok nagyságára való tekintettel (L1 lemezen:
mEd,1,x  40,58 kNm/m , mEd ,1,y  19,07 kNm/m , L2 lemezen: mEd ,2,x  33,74 kNm/m , mEd ,2,y  11,53 kNm/m )
a peremek vasalását a legnagyobb mezőnyomaték alapján fogjuk megtervezni:

mEd  0,15  40,58  6,10 kNm/m

4.2 Vasalás tervezése és ellenőrzése

Az egyes keresztmetszetek méretezését táblázatban foglaljuk össze, melyben az egyes mennyiségeket az ismert
összefüggések alapján határozzuk meg:

18
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

Alkalmazott összefüggések:

2  mEd bw  x  fcd As ,prov  f yd xf

x 0  0  d , x  d  d2  , As ,requ  , As ,prov  As ,requ , xf  , 
bw  fcd f yd bw  fcd d eff

 fctm 
 xf  0,26  f  bt  d 
M Rd  bw  x f  fcd   d eff   , As ,min  max yk 
 2  0,0013 b  d 
 t 

mEd d x As,requ As,min As,prov xf  mRd mEd / mRd

[kNm/m] [mm] [mm] [mm2/m] [mm2/m] [mm2/m] [mm] [kNm/m]
mEd ,1,x 514
40,58 209 15,1 463 272 16,8 0,080 44,92 90%
Ø12 / 220
mEd ,1,y 279
19,07 199 7,32 224 259 9,10 0,046 23,59 81%
Ø8/180
mEd ,1,xy 38,74 - - - - Ø12 / 220 / 220 - - - -
mEd ,2,x 457
33,74 211 12,4 380 275 14,9 0,071 40,43 83%
Ø8 / 110
mEd ,2,y 279
11,53 203 4,31 132 264 9,10 0,045 24,07 48%
Ø8 / 180
mEd ,2,xy 27,92 - - - - Ø8 / 110 / 110 - - - -
mEd ,x 1028
76,08 209 29,4 901 272 33,5 0,16 85,85 89%
Ø12 / 110
mEd 279
6,10 - - - - - - - -
Ø8 / 180

A peremeken egységesen mEd  6,10 kNm/m fajlagos hajlítónyomatékra terveztünk vasalást. Az L1 és L2 lemezben ezért
a csekély hajlítónyomaték felvételére alkalmas, a minimális vasalásnak eleget tevő, továbbá az L2 lemez alsó hálójához
 
igazodó 8 / 180 279 mm2 /m erősségű vasalást alkalmazunk. Az L1 lemezben a csavarónyomaték maximális értéke
mEd ,1,xy  38,74 kNm/m , amit a mezőben alkalmazott 12 / 220 / 220 -as kétirányú hálós vasalással veszünk fel. Az L2
lemezben a csavarónyomaték maximális értéke mEd ,xy  27,92 kNm/m , amit az egyszerűbb vasalás érdekében az L1
lemezben alkalmazott fővasaláshoz igazodóan 8 / 110 / 110 -es vasalással veszünk fel.

4.3 Vasvezetés tervezése, konszignáció

4.3.1 Alsó háló kialakítása

Az L1 és L2 lemezek x irányú mezővasalását a fellépő igénybevételeknek, ill. a szerkesztési szabályoknak megfelelően

12 / 220 ill. 8 / 110 , y irányban 8 / 180 kiosztásúra terveztük. A vasalást mindkét mezőn végigvezetjük, azaz nem
alkalmazunk elhagyott acélbetéteket. A mezőkbe kerülő alsó acélbetétek hosszát a betonfedés, a felfekvések, ill. közbenső
támaszok esetén (7. ábra) a toldási hosszak határozzák meg (MSZ EN 1992-1-1:2010, 9.2.1.5. Fejezet, 9.4. Ábra, 145. o.).
A lehetséges megoldások közül a magyar tervezői és kivitelezői gyakorlatban inkább elfogadott e) javaslatot alkalmazzuk. Az
acélbetétek átfogásos toldásának minimális értéke a nagyobbik átmérő alapján (MSZ EN 1992-1-1:2010, 8.7.3. Fejezet,
131. o.):

 15    15  12  180 mm

l 0,min  max   max   200 mm
200 mm  200 mm 

Figyelembe véve, hogy a betonfedés névleges értékét a lemezperemeken is biztosítanunk kell, az x és y irányában
számítható alsó hossz acélbetétek hossza az egyes mezőkben:

19
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

400 200 400 200

 1  260  25  6600    7135 mm  7,15 m  2  260  25  5400    5935 mm  5,95 m
2 2 2 2

 3  260  25  8600  260  25  9170 mm  9,17 m

Az egyes mezőkben x és y irányában kiosztott acélbetétek száma:

fy 8600 fy 8600
n1    39,1  39 db n2    78,2  77 db
s1 220 s2 110
(120mm 38  220mm 120mm  8600mm) (120mm 76  110mm  120mm  8600mm)

f1,x f2 x 6600 5400

n3      36,6  30  37db  30db  67db
s3 s3 180 180
(60mm 36  180mm 60mm  6600 , 90mm  29  180mm 90mm  5400mm)

A 39 db 1 jelű betét első és utolsó darabját a teherhordó fal belső síkjától 120–120 mm-re, a 78 db 2 jelű betétet a
teherhordó falak belső síkjától 120-120 mm-re, a 37 db és 30 db 3 jelű betétet a teherhordó fal és a gerenda oldallapjától 60-
60 mm-re ill. 90-90 mm-re helyezzük el (8. ábra).

dm dm

 10  10  dm  dm
a) b)

l bd l bd l bd l bd

 10  10
b) d)

 l 0,min

e)

7. ábra: Alsó acélbetétek lehorgonyzása közbenső támasz esetén

(MSZ EN 1992-1-1:2010, 9.2.1.5. Fejezet, 9.4. Ábra, 145. o.)

20
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

120 mm 120 mm

111

380
1 39db Ø12/220 – 7,15 m 2 77db Ø8/110 – 9,95 m

3 37db Ø8/180 – 9,17 m 3 30db Ø8/180 – 9,17 m

8600
60 mm 60 mm 90 mm 90 mm

111

380
120 mm 120 mm

333 333 333 333

380 400 5400 380
6600
6860 5660

8. ábra: Alsó acélbetétek lehorgonyzása közbenső támasz esetén

4.3.2 Felső háló kialakítása

A lemez felső vasalása az L1 és L2 lemezek csatlakozó éleinél lévő gerenda alkotta támasz feletti negatív nyomaték
felvételére szolgáló vasalásból (4 és 5 jelű betétek), a lemezsarkokban kialakuló csavarónyomatékok felvételére szolgáló
vasalásból (6 és 7, ill. 8 és 9 jelű betétek), a lemezperemek részleges befogásából származó negatív nyomatékok felvételét
biztosító támaszvasalásból (8 és 9, ill. 10 jelű betétek), ill. ezek elosztó, szerelő jellegű vasalásából áll. A gerenda feletti
lemez-keresztmetszetben a negatív nyomaték felvételére 12 / 110 erősségű vasalást (4 és 5 jelű betétek), a
lemezsarkokban a csavarónyomatékok felvételét biztosító 12 / 220 / 220 -as és 8 / 110 / 110 -es erősségű vasalást (6 és 7,
ill. 8 és 9 jelű betétek), a peremeken egységesen 8 / 180 -as erősségű peremvasalást (8 és 9, ill. 10 jelű betétek),
terveztünk. A lemezek közbenső támasza feletti negatív nyomatékot felvevő 12 / 110 -es vasalás (4 és 5 jelű betétek)
acélbetéteinek szükséges hosszát a háromtámaszú tartó megoldásához alkalmazott táblázatos módszerrel határozzuk meg
(F.9), figyelembe véve a lehorgonyzási hosszat, a kampó méreteit valamint a nyomatéki ábra eltolásának mértékét. A lemez
további keresztmetszeteiben a nyomatéki burkoló ábra alapján – a szerkesztési szabályok betartása mellett – lehetőségünk
van az acélbetétek mennyiségének csökkentésére. A vasvezetés megtervezésénél figyelembe kell vennünk az eltolt
nyomatéki burkoló ábra hatását (MSZ EN 1992-1-1:2010, 9.2.1.3 Fejezet, 144. o., 9.2 Ábra). Tekintettel arra, hogy a
lemezben a nyíróerőket magára a betonkeresztmetszetre kívánjuk hárítani – a keresztmetszetben nincs a nyíróerők
felvételére szolgáló vasalás (MSZ EN 1992-1-1:2010, 9.2.1.3 Fejezet, 143. o., (2) Bekezdés), így az eltolás mértéke:

al  d

Mivel a dolgozó magasság a tartó mentén változik, feladatunkban a biztonság javára az eltolás mértékét a legnagyobb
dolgozó magasság alapján hajtjuk végre: a l  d  211mm .

21
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

Számításaink szerint a nyomatéki ábra negatív tartományának burkolásához a támasz feletti betéteket a lehorgonyzási
hossz nélkül az L1 mezőbe 2300 mm-re, az L2 mezőbe 3000 mm-re kell bevezetnünk a gerendánál lévő elméleti
támaszvonalaktól. Ehhez az értékhez a betét mindkét végén hozzá kell adnunk a szükséges lehorgonyzási hosszt, az
merőleges kampók (  k  240  2  25  190 mm ) hosszát, a nyomatéki ábra eltolásának mértékét ( a l  d  211mm ),
valamint a gerendánál lévő két elméleti támaszvonal távolságát, 200 mm-et. A 4 és 5 jelű betétek L1 és L2 lemezbe eső
végkeresztmetszetei már nem tekinthetők teherviselőnek, így ezekben a keresztmetszetekben a minimális lehorgonyzási
hosszt kell figyelembe vennünk, melynek értéke:

 10    10  12  120
l b,min  max   max   120 mm
100 mm  100 mm 

tAB tBC

A B C

LAB LBC

 I 2,x  L1,x / I1,x  L2,x   6820/ 5620  1,21  1,20 , 5620/ 6820  0,83 
1,  2 , 2  f    f  
 g inf / pEd   8,20 / 17,90  0,46 

1
g inf / pEd 0,40 0,46 0,60
I2,x  L1,x / I1,x  L2,x  1,20 35 32,60 27

2
g inf / pEd 0,40 0,46 0,60
0,8 60 - 46
I1,x  L2,x / I 2,x  L1,x  0,83 57,3 53,37 44,2
0,9 51 - 40

1 32,60 2 53,37
t1   L1,x   6820  2223 mm  2300 mm t2   L2,x   5620  2999 mm  3000 mm
100 100 100 100

9. ábra: Felső acélbetétek hosszainak meghatározása

A közbenső támasz feletti negatív hajlítónyomatékokat többféle vaskialakítással, vasvezetéssel vehetjük fel:

1) Egy fajta betétet alkalmazunk, melyet lépcsőzés nélkül, 12 / 110 -es kiosztással helyezünk el. Az 4 jelű betét teljes
hossza ekkor:

 4  190  120  211 2300  200  3000  211 120  190  6542 mm  6,60 m

t 8600
n4    78,2  78 db
s 4 110

22
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

2) Kétfajta betétet, az 4 és 5 jelű betétet alkalmazzuk egyszerre, mindkettőt 12 / 220 -as kiosztással úgy, hogy az 5 jelű
betét hosszát a nyomatéki ábra negatív tartományának egyenessel való közelítésével határozzuk meg. Az 5 jelű betét
ekkor az L1 mezőbe 1150 mm-re, az L2 mezőbe 1500 mm-re kell bevezetnünk. Az 5 jelű betét teljes hossza ekkor:

 4  6,60 m n4  39 db

2300 3000
 5  190  120  211  200   211 120  190  3892 mm  4,00 m
2 2

n5  78  39  39 db

3) Egyféle 4 jelű betétet alkalmazunk, melyeket 220 mm-enként eltolva helyezünk el. A betét hosszát és az eltolás mértékét
úgy határozzuk meg, hogy a nyomatéki ábra negatív tartományát mindenhol burkolja a teherbírás nyomatéki ábrája. A 4
jelű betét teljes hossza ekkor:

2300
 4  190  120  211  200  3000  211 120  190  5392 mm  5,40 m
2

n4  78 db

Az 4 és 5 jelű acélbetét kialakításának lehetőségeit, elhelyezését, az egyes betétek darabszámait és méreteit a 10. ábra
foglalja össze. A lemezsarkok környezetében kialakuló csavarónyomatékokat az L1 lemezben az egymásra merőlegesen
szerelt 6 (x irány) és 7 (y irány) jelű betétekkel vesszük fel. A csavarónyomatékok felvételére szolgáló vasalást a mező 20%-
áig vezetjük be a lemezbe, merőleges kampót alkalmazva. A betétek hossza és darabszáma:

 6  190  260  25  0,20  6600  190  1935 mm  2,00 m

t ~ 0,20  8800
n6    8  8 db  L1 lemezbe összesen 2  8  16 db
s6 220

 7  190  260  25  0,20  8800  190  2375 mm  2,40 m

t ~ 0,20  6600
n7    6  6 db  L1 lemezbe összesen 2  6  12 db
s7 220

Az L2 lemezben az egymásra merőlegesen szerelt 8 (x irány) és 9 (y irány) jelű betéteket alkalmazunk. A 8 és 9 jelű betétek
hossza és darabszáma:

 8  190  260  25  0,20  5400  190  1695 mm  1,70 m

t ~ 0,20  8800
n8    16  16 db  L 2 lemezbe összesen 2  16  32 db
s8 110

 9  190  260  25  0,20  8800  190  2375 mm  2,40 m

t ~ 0,20  5400
n9    9,8  9 db  L 2 lemezbe összesen 2  9  18 db
s9 110

Az L1 és L2 lemezek peremein x és y irányban is a minimális vasaláshoz igazodó 8 / 180 erősségű vasalást terveztünk,
amit a falköz 15%-ának hosszában be kell vezetni a lemezbe (MSZ EN 1992-1-1:2005 9.3.1.2 Fejezet 159. o.). A 10, 11 és
12 jelű peremekre kerülő betétek hossza és darabszáma:

 10  190  260  25  0,15  6600  190  1605 mm  1,60 m

23
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

t 8800  2  0,2  8800

n10    29,3  30 db (L1 lemezben x irányban)
s10 180

 11  190  260  25  0,15  5400  190  1425 mm  1,50 m

n11  n10  30 db (L 2 lemezben x irányban)

 12  190  260  25  0,15  8800  190  1745 mm  1,80 m

t 6600  0,20  6600  2300  211 120

n12    14,7  15 db  L1 lemezbe összesen 2  15  30 db
s12 180

t 5400  0,20  5400  3000  211 120

n12    5,5  6 db  L 2 lemezbe összesen 2  6  12 db
s12 180

A lemez felső vasalását elosztó és távolságtartó (zsámolyvas, sámlivas) vasakkal kell kiegészíteni. A felső háló kialakítását
ábrázoló 11. ábrán látható, hogy az 5, 8 ,10, 11 és 12 jelű betétek igényelnek szerelő vasalást, ami összesen 4 eltérő
méretű, 13, 14, 15, 16 jelű szerelővasat eredményez. Ezek kiosztását Ø8/200-ra vesszük fel. Mennyiségüket az általuk
szerelt betétek méretei alapján határozzuk meg. A felső vasakat 1 m 2-enként 4 db távolságtartó vas (zsámolyvas, bak) (17)
elhelyezésével kell biztosítani. A távolságtartó vasak a lemez kétirányú belső vasai közé kerülnek, kialakításuk több féle
lehet, feladatunkban az 12. ábrán bemutatott alakját alkalmazzuk. A távolságtartó vasak részméreteit úgy határoztuk meg,
hogy azok legalább 2 acélbetétre támaszkodjanak fel, ill. legalább 2 acélbetétet támasszanak alá.

24
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

120 mm 5922 mm 120 mm

mRd,x  85,85 kNm/m
mEd ,x  76,08 kNm/m

4 78db Ø12/110 – 6,60 m

190 mm 190 mm

211 mm 2300 mm 3000 mm 211 mm

120 mm 3272 mm 120 mm

mRd,x  85,85 kNm/m
5 39db Ø12/220 – 4,00 m mEd ,x  76,08 kNm/m

120 mm 5922 mm 120 mm

mRd,x  42,93 kNm/m

4 39db Ø12/220 – 6,60 m

190 mm 190 mm

211 mm 2300 mm 3000 mm 211 mm

120 mm 3272 mm 120 mm

mRd,x  85,85 kNm/m
5 39db Ø12/220 – 4,00 m mEd ,x  76,08 kNm/m

120 mm 5922 mm 120 mm

4 2×39db Ø12/220 – 5,40

190 mm m 190 mm

211 mm 2300 mm 3000 mm 211 mm

380 6600 400 5400 380

6820 5620

200

10. ábra: A közbenső támasz feletti vasalás kialakításának lehetőségei

25
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

15 7db Ø8/200 – 3,00 m 16 7db Ø8/200 – 1,50 m

12 15db Ø8/180 – 1,80 m 12 6db Ø8/180 – 1,80 m

120 mm 230 mm

15 15

380
12 15db Ø8/180 – 1,80 m
6 8db Ø12/220 – 2,0 m 8 16db Ø8/110 – 1,70 m
7 6db Ø12/220 – 2,4 m 9 9db Ø8/110 – 2,40 m
13 12db Ø8/200 – 9,00 m

13 17db Ø8/200 – 9,00 m

14 5db Ø8/200 – 5,60 m

14 4db Ø8/200 – 5,60 m

8600
5 38db Ø12/220 – 4,00 m

10 30db Ø8/180 – 1,60 m 4 39db Ø12/220 – 6,60 m 11 30db Ø8/180 – 1,50 m

12 15db Ø8/180 – 1,80 m

7 6db Ø12/220 – 2,4 m 9 9db Ø8/110 – 2,40 m
6 8db Ø12/220 – 2,0 m 8 16db Ø8/110 – 1,70 m

15 15

380
120 mm 230 mm

12 15db Ø8/180 – 1,80 m 12 6db Ø8/180 – 1,80 m

15 7db Ø8/200 – 3,00 m 16 7db Ø8/200 – 1,50 m

5 38db Ø12/220 – 4,00 m

10 30db Ø8/180 – 1,60 m 4 39db Ø12/220 – 6,60 m 11 30db Ø8/180 – 1,50 m

14 14 13 13 13 13 13 13 13 13 14 14
400
380 6600 5400 380

11. ábra: A lemez felső vasalása szerelő vasakkal együtt

10 30db Ø8/180 – 1,60 m 5 38db Ø12/220 – 4,00 m 11 30db Ø8/180 – 1,50 m

190 1220 190 190 3620 190 190 1320 190

6 16db Ø12/220 – 2,00 m 4 39db Ø12/220 – 6,60 m 8 32db Ø8/110 – 1,70 m

190 1620 190 190 6220 190 190 1050 190

7 12db Ø12/220 – 2,40 m 12 42db Ø8/180 – 1,80 m 9 18db Ø8/110 – 2,40 m

190 2020 190 190 1420 190 190 2020 190

13 29db Ø8/200 – 9,00 m 16 14db Ø8/200 – 1,50 m

14 9db Ø8/200 – 5,60 m 17 390db Ø8 – 1,05 m 15 14db Ø8/200 – 3,00 m

250
150
250 150
250

12. ábra: A felső hálóban alkalmazott acélbetétek

26
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

4.3.3 Koszorúk

A lemez felfekvésének szélességében a peremekben végigmenő vasbeton koszorút alakítunk ki. A koszorú hosszvasalását
4Ø12-es acélbetét alkotja, sarkoknál a koszorúvasak kialakítására vonatkozó szabályok betartásával. A koszorú fővasait 200
mm-enként Ø6-os kengyelek fogják közre (13. ábra).

10

18 18 14 14 14 14 14

19

18 18 3 3 3 3 3 3 3

1
19 220db Ø6/200 – 1,00 m 18 Ø12 - 185 fm
210
300 300
100 18
190 100 190 300
210 18
300

18 18

13. ábra: Lemezperem és koszorú kialakítása

5.0 Vizsgálat használhatósági határállapotban

5.1 Lehajlás vizsgálat

5.1.1 Közelítő alakváltozás vizsgálat

Vasbeton gerendák és lemezek lehajlásának közelítő, egyszerűsített vizsgálatát a támaszköz és a dolgozó magasság
hányadosa segítségével, másként a szerkezet karcsúsága alapján vizsgálhatjuk. A közelítő vizsgálat szerint a szerkezet
L L L
kielégíti a w  lehajlási korlátra vonatkozó feltételt, amennyiben    , (MSZ EN 1992-1-1:2010 7.4.2 Fejezet
250  d lim d
127.-128. o.) ahol:

L    0  2  L
3

   K 11  1,5  fck  0  3,2  fck    1   ha   0  fck  103

 d lim       d


L  0 1 '  L
   K 11  1,5  fck    fck   ha   0  fck  103
 d lim     ' 12 0  d
 

L 7
Amennyiben a gerenda vagy lemez támaszköze meghaladja a 7 m-et,   értékét értékkel meg kell szorozni. A fenti
d
  lim L
összefüggés akkor érvényes, ha a használhatósági határállapotban a húzott acélbetétekben lévő feszültség 310 N/mm 2.
310
Ettől eltérő esetben a kiszámított határértéket értékkel kell szorozni, ahol közelítésként:
s

27
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

310 500 As ,prov

 
s f yk As ,requ

Feladatunkban a nagyobbik nyílásban végezzük el a közelítő alakváltozás vizsgálatot:

As ,requ 463
   2,22  103 <  0  fck  103  20  103  4,47  103
bw  d 1000  209

500 As ,prov   0  2 
3
L 0
     K 11  1,5  fck   3,2  fck    1 
 d lim f yk As ,requ    '    

L 500 514  4,47  4,47  2 

3

     1,3  11  1,5  30   3,2  20    1   60,82

 d lim 500 463  2,22  2,22  

L 6820
  32,63
d 209

L L
   60,82  40   32,63
d
  lim d

A lemez lehajlása közelítő vizsgálattal megfelel!

5.2 Repedéstágasság vizsgálata

5.2.1 Közelítő repedéstágasság vizsgálat

A repedéstágasság közvetlen számítás nélkül a húzott acélbetétekben ébredő feszültség és a repedéstágasság határértéke
alapján meghatározható maximális betonacél átmérő alapján vizsgálható (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.3 Fejezet, 116. o.):

 max  s ,w k   

ahol a repedéstágasság határértékei az 5. táblázat tartalmazza. A pontos számítás mellőzésével a húzott acélbetétekben
ébredő feszültség az alábbi összefüggéssel becsülhető a használhatósági határállapotban:

pqp As ,requ
 s  f yd  
pEd As , prov

Kitéti (környezeti osztály) Kváziállandó hatáskombináció alapján

X0, XC1 0,4 mm
XC2, XC3, XC4
0,3 mm
XD1, XD2, XS1, XS2, XS3
:
5. táblázat: Maximális repedéstágasság értékek (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.1 Fejezet, 7.1.N Táblázat, 113. o. alapján)

28
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

Acélbetétekben számított feszültség Maximális betonacél átmérő Ømax [mm]

s [N/mm2] wk = 0,4 mm wk = 0,3 mm wk = 0,2 mm
160 40 32 25
200 32 25 16
240 20 16 12
280 16 12 8
320 12 10 6
360 10 8 5
400 8 6 4
450 6 5 -

6. táblázat: wk repedéstágassági határértékek mellett alkalmazható legnagyobb betonacél átmérők

(MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.3 Fejezet, 7.2.N táblázat, 116. o.)

Acélbetétekben számított feszültség Maximális betonacél távolság smax [mm]

s [N/mm2] wk = 0,4 mm wk = 0,3 mm wk = 0,2 mm
160 300 300 200
200 300 250 150
240 250 200 100
280 200 150 50
320 150 100 -
360 100 50 -

7. táblázat: wk repedéstágassági határértékek mellett alkalmazható legnagyobb betonacél távolságok

(MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.3 Fejezet, 7.3.N táblázat, 116. o.)

A szerkezetre előírt repedéstágasság határértéke és a számított vagy becsült acélfeszültség alapján az alkalmazható
legnagyobb betonacél átmérő (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.3 Fejezet, 7.2.N táblázat, 116. o.), (6. táblázat) vagy
felületszerkezetek esetén az alkalmazható legnagyobb betonacél távolság (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.3.3 Fejezet, 7.3.N
táblázat, 116. o.), (7. táblázat) táblázatból nyerhető. (A táblázatokban ismertetett értékek a Megjegyzések (Notes) rovatban
részletesen ismertetett további feltételek mellett tekinthetők csak pontos értékeknek!)
Feladatunkban a legnagyobb igénybevétel helyén az alábbi becsült acélfeszültség és maximális betonacél átmérő, ill.
betonacél távolság határozható meg, ha a szerkezet repedéstágasságának határértéke a környezeti osztályra való tekintettel
a fenti táblázat alapján 0,4 mm:

pqp,x As ,requ pqp As ,requ 10,80 901

 s  f yd    f yd    435    230 N/mm2
pEd ,x As ,prov pEd As ,prov 17,90 1028

 max  20 mm    12 mm smax  250 mm  s  110 mm

A repedéstágasság a legnagyobb igénybevétel helyén lévő keresztmetszetben közelítő vizsgálattal megfelel!

5.3 Feszültségek korlátozásának vizsgálata

5.3.1 Húzott acélbetétek feszültség-korlátozás vizsgálata

A húzott acélbetétek feszültségének korlátozása

A) a nem rugalmas (irreverzibilis, képlékeny) nyúlások elkerülése,

B) a már nem megengedhető mértékű repedéstágasságok elkerülése,
C) a szerkezet nagy deformációinak (lehajlás, elfordulás) elkerülése

29
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

miatt indokolt (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.2 Fejezet, 112. o.). Az acélbetétek feszültségét a hatások karakterisztikus
kombinációja alapján számított igénybevételekből kell meghatározni. A már nem elfogadható mértékű repedezettségi
állapot, ill. deformációk elkerülhetők, ha a húzott acélbetétekben kialakuló feszültség:

 s  0,8  fyk

Feladatunkban az acélbetétek feszültség-korlátozás vizsgálatát a legnagyobb hajlítónyomatéknak kitett keresztmetszetben

végezzük el. A hatások karakterisztikus kombinációja alapján számítható hajlítónyomaték értéke:

mEd p pqp 12,90

 Ed  m p qp ,AB  m Ed   76,08   54,83 kNm/m
m p qp ,AB pqp pEd 17,90

A húzott acélbetétekben lévő feszültség berepedt állapotban:

pqp,x As ,requ pqp As ,requ 12,90 901

 s  f yd    f yd    435    275 N/mm2
pEd ,x As ,prov pEd As ,prov 17,90 1028

 s  275 N/mm2  0,8  fyk  0,8  500  400 N/mm2

A húzott acélbetétek a legnagyobb hajlítónyomaték helyén feszültség-korlátozásra megfelelnek!

5.3.2 Nyomott beton öv feszültség-korlátozás vizsgálata az AB mezőben

A beton nyomófeszültségeinek korlátozása

A) az acélbetétekkel párhuzamos hosszirányú repedések elkerülése,

B) a nyomott beton öv micro repedéseinek megelőzése,
C) a szerkezet élettartama alatt kialakuló kúszás csökkentése

miatt indokolt (MSZ EN 1992-1-1:2010, 7.2 Fejezet, 112. o.). A nyomott beton öv feszültségét a hatások karakterisztikus
kombinációja alapján számított igénybevételekből kell meghatározni. A nyomott beton övben keletkező feszültségek
korlátozását XD, XF és XS kitéti osztályok esetén az alábbi összefüggés alapján korlátozzuk:

 c  0,6  fck

Bár a feladatunkban szereplő szerkezet nem tartozik a fenti kitéti osztályok egyikébe sem, a nyomott beton övben keletkező
feszültséget berepedt állapotban meghatározzuk:

m p qp ,AB
c   x II
I II

A semleges tengely helyzetét a berepedt állapotban a semleges tengelyre felírt statikai nyomaték segítségével határozhatjuk
meg, melyben  eff értékét a kúszási tényező  , t 0   4 becsült értékével határozzuk meg:

E cm 31000
E c ,eff    6200 N/mm2
1   ,t 0  1  4

Es 200000
 eff    32,26
E c ,eff 6200

b  x II2 b 2
Sx    eff  As ,prov  d  x II   0  x II  eff  As,prov  x II  eff  As,prov  d  0
2 2

30
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

1000 2
 x II  32,26 1028 x II  32,26 1028 209  0
2

x II  89,2 mm

A tehetetlenségi nyomaték berepedt állapotban:

b  x 3II 1000 89,23

I II    eff  As ,prov  d  x II 2   32,26  1028 209  89,22  0,713  109 mm4
3 3

m p qp ,AB 54,83  106

c   x II   89,2  6,86 N/mm2
III 0,713  109

 c  6,86 N/mm2  0,6  fck  0,6  20  12 N/mm2

Tehát a nyomott öv feszültség-korlátozás vizsgálatra a legjobban igénybe vett keresztmetszetben megfelel!

Feladatunkban az alakváltozás és repedéstágasság vizsgálatok során feltételeztük, hogy a szerkezet lassú alakváltozását
meghatározó kúszás a lineáris kúszás modellje alapján számítható. A modell alkalmazásának megalapozottságát szintén a
nyomott beton öv feszültség-korlátozás vizsgálata alapján igazolhatjuk. A beton kúszása a lineáris kúszás modellje alapján
vizsgálható, amennyiben a hatások kvázi-állandó hatáskombinációja alapján számított betonfeszültség értéke:

 c  0,45  fck

Feladatunkban:
mEd pEd pqp 10,80
  m p qp ,AB  m Ed   76,08   45,90 kNm/m
m p qp ,AB pqp pEd 17,90

m p qp  45,90  106

c   x II   89,2  5,74 N/mm2
III 0,713 109

 c  5,74 N/mm2  0,45  fck  0,45  20  9 N/mm2

Tehát a lineáris kúszás modellje használható!

6.0 Zsaluzási és vasalási terv

Lásd mellékelt tervlapok!

JEGYZET:

31
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

32
 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építőmérnöki Tanszék
Kétirányban teherviselő lemezmező tervezése

33