EURÓPAI UNIÓ

V
STRUKTURÁLIS ALAPOK
A
S
B
E
T
O
N
S
Z
E
R
K
E
Z
E
T
E
K

STNA211, STNB610 segédlet a PTE PMMK építész és építészmérnök

hallgatói részére

„Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése”

HEFOP/2004/3.3.1/0001.01
 VASBETONSZERKEZETEK
Verzió: 2007. december

OKTATÁSI SEGÉDLET

SZERKESZTETTE:

ORBÁN ZOLTÁN

SZILÁRDSÁGTAN ÉS TARTÓSZERKEZETEK TANSZÉK

<orbanz@witch.pmmf.hu>

BALOGH TAMÁS

ANYAGTAN, GEOTECHNIKA ÉS KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK

<baloghtamas@witch.pmmf.hu>

2007
STNA211, STNB610 Vasbetonszerkezetek

Részletes tantárgyprogram:
Hét Ea/Gyak./Lab. Témakör
1. A tartószerkezetek méretezésének alapjai.
2 óra előadás
Legfontosabb terhek, tehercsoportosítások és biztonsági tényezők.
2 óra gyakorlat
Tartók mértékadó leterhelése.
2. 2 óra előadás A vasbeton feszültségi állapotairól.
2 óra gyakorlat Hajlított keresztmetszetek ellenőrzése I.
3. 2 óra előadás A vasbeton feszültségi állapotairól.
2 óra gyakorlat Hajlított keresztmetszetek ellenőrzése II.
4. 2 óra előadás Hajlított keresztmetszetek méretezése I.
2 óra gyakorlat
5. 2 óra előadás Hajlított keresztmetszetek méretezése II.
2 óra gyakorlat
6. 2 óra előadás Hajlított keresztmetszetek méretezése III.
2 óra gyakorlat
7. 2 óra előadás 1. ZÁRTHELYI DOLGOZAT
2 óra gyakorlat TERVFELADAT KIADÁSA
8. 2 óra előadás Ellenőrzés és méretezés nyírásra I.
2 óra gyakorlat
9. 2 óra előadás
Ellenőrzés és méretezés nyírásra II.
2 óra gyakorlat
10. 2 óra előadás Nyomott elemek vizsgálata.
2 óra gyakorlat Tervfeladat ismertetése
11. 2 óra előadás Összetett igénybevételek
2 óra gyakorlat Tervfeladat ismertetése
12. 2 óra előadás Szerkesztési szabályok, vasalás tervezés
2 óra gyakorlat Tervfeladat ismertetése
13. 2 óra előadás 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT
2 óra gyakorlat Tervfeladat ismertetése, konzultáció
14. 2 óra előadás PÓTLÁSOK
2 óra gyakorlat Tervfeladat beadása, konzultáció
Tartalom
Az oktatási segédlet célja .............................................................................................................4
1. Általános ismertetés...............................................................................................................4
1.1. A tartószerkezetek méretezésének alapjai ...............................................................4
1.2. Az EC szerinti legfontosabb tehercsoportosítások és biztonsági tényezők...5
2. Hajlított keresztmetszetek méretezése, ellenőrzése......................................................6
2.1. I. feszültségi állapot........................................................................................................6
1. Példa: Vasbeton keresztmetszet ellenőrzése I. feszültségi állapotban
2.2. II. feszültségi állapot.......................................................................................................8
2. Példa: Vasbeton keresztmetszet ellenőrzése II. feszültségi állapotban
2.3. III. feszültségi állapot....................................................................................................10
2.3.1. Ellenőrzés
2.3.2. Szabad méretezés
2.3.3. Kötött méretezés
3. Példa: Vasbeton gerenda ellenőrzése hajlításra
4. Példa: Határozzuk meg az alábbi keresztmetszet határnyomatékát
5. Példa: Hajlított keresztmetszet szabad tervezése
6. Példa: Ellenőrizzük az adott "T" keresztmetszetet
7. Példa: T keresztmetszetű tartó szabad tervezése
8. Példa: Lemez szabad tervezése
9. Példa: Vasbeton keresztmetszet kötött tervezése I.
10. Példa: Vasbeton keresztmetszet kötött tervezése II.
3. Vasbeton tartók nyírásvizsgálata......................................................................................25
11. Példa: Megoszló teherrel terhelt kéttámaszú tartó ellenőrzése nyírásra
4. Melléklet ...................................................................................................................................33
4.1. Vasbetonszerkezetek számításánál alkalmazott jelölések és elnevezések ..33
4.2. Betonok és betonacélok jellemzői............................................................................34
4.2.1. Betonok jellemzői..................................................................................................34
4.2.2. Betonacélok jellemzői ..........................................................................................35
4.2.3. Betonacélok keresztmetszeti területe és fajlagos tömege.........................35
4.3. Az elméleti támaszköz..................................................................................................36
4.4. Vasbetonszerkezetek szerkesztési szabályai az Eurocode 2 alapján.............37
Betonfedés................................................................................................................................37
Betonacélok közötti távolság .................................................................................................37
Betonacélok lehorgonyzása, kampók kialakítása...............................................................37
Betonacélok toldása................................................................................................................39
Gerendákra vonatkozó szabályok.........................................................................................39
Lemezekre vonatkozó szabályok..........................................................................................41
Oszlopokra vonatkozó szabályok .........................................................................................42
4.5. Közelítő méretfelvétel...................................................................................................43
Felhasznált irodalom ....................................................................................................................44

3
Az oktatási segédlet célja
Az alábbi oktatási segédlet célja, hogy építész és építészmérnök hallgatók számára röviden összefoglalja a
vasbetonszerkezetek méretezésének alapjait az EUROCODE 2 szabvány szerint.

A segédlet jelen verziója elsősorban hajlított tartók méretezéséhez és ellenőrzéséhez nyújt segítséget. A
rövid elméleti összefoglalók mellett mintapéldákon keresztül mutatja be a számítások fő lépéseit és a
tervezéskor alkalmazandó szerkesztési szabályokat.

1. Általános ismertetés

1.1. A tartószerkezetek méretezésének alapjai

A tartószerkezeteket úgy kell megtervezni és a megvalósítani, hogy a gazdaságosság követelményeit is
kielégítve, előirányzott élettartamuk alatt kellő megbízhatósággal feleljenek meg a megvalósítás és
használat során fellépő minden hatásra, valamint alkalmasak legyenek a rendeltetésszerű használatra.

A tartószerkezetek méretezésével szemben támasztott alapvető követelmények:

• hatásokkal szembeni ellenálló képesség
• használhatóság
• tartósság

Az EUROCODE (továbbiakban EC) szerint a megbízhatóság a parciális (biztonsági) tényezők módszerének

alkalmazásával biztosítható. A tervezés keretében igazolni kell, hogy a hatások (terhek) a határállapotokat
egyetlen lehetséges tervezési helyzetben sem lépik túl.

Határállapot: a tartószerkezetnek azon állapota, amikor még épen megfelel a tervezési követelménynek.

A határállapotoknak alapvetően két csoportját különböztetjük meg:

• teherbírási határállapotok
• használhatósági határállapotok

Teherbírási határállapotban vizsgálatot igénylő állapotok:

• helyzeti állékonyság elvesztése
• szilárdsági vagy alaki stabilitási tönkremenetel
• fáradási tönkremenetel
• aljtalaj törése

Használhatósági határállapotban vizsgálatot igénylő jellemzők:

• alakváltozások
• rezgések, lengések
• repedések
• feszültségek

4
 1.2. Az EC szerinti legfontosabb tehercsoportosítások és biztonsági tényezők

Az Eurocode 0 szerinti legfontosabb tehercsoportosítások vasbeton szerkezetek méretezéséhez a

következők:
A teherbírási határállapotok ellenőrzéséhez:
Tartós és átmeneti tervezési helyzet (a leggyakoribb teherkombináció):
∑γ
i
G ,i ⋅ Gk ,i "+" γ Q , j ⋅ Qk , j "+" ∑ γ Q ,i ⋅ψ 0,i ⋅ Qk ,i
i≠ j

Szeizmikus tervezési helyzet:

∑Gi
k ,i "+" A Ed "+" ∑ψ 2,i ⋅ Qk ,i
i

A lehajlás és repedéstágasság vizsgálatához (használhatósági határállapotok):

Kvázi-állandó teherkombináció:
∑Gi
k ,i "+" ∑ψ 2,i ⋅ Qk ,i
i

Gk – az állandó teher (önsúly) karakterisztikus (várható) értéke

Az állandó teher lehet:
g k – megoszló állandó teher (önsúly)
G k – koncentrált állandó teher

Qk – az esetleges teher karakterisztikus értéke

Az esetleges teher lehet:
q k – megoszló esetleges teher (szél, hó)
Qk – koncentrált esetleges teher

γ – a teher biztonsági tényezője

ψ0 – az egyidejűségi tényező
ψ2 – a terhek tartósságát figyelembe vevő tényező
AEd – a szeizmikus teher

A "+" és a Σ jelek nem összeadást jelentenek, hanem azt, hogy a terheket egyszerre kell működtetni.

Épületek terheinek biztonsági tényezői teherbírási vizsgálatoknál:

Terhek biztonsági tényezői
A teher fajtája A teher hatása kedvező kedvezőtlen
Szilárdsági és stabilitási vizsgálatokhoz γ G ,inf = 1,0 γ G ,sup = 1,35
Állandó teher, gk
Helyzeti állékonyság vizsgálatához γ G ,inf = 0,9 γ G ,sup = 1,1
Esetleges teher, qk hasznos teher, szélteher, hóteher - γ Q = 1,5

5
2. Hajlított keresztmetszetek méretezése, ellenőrzése

2.1. I. feszültségi állapot

A mértékadó teherből számított hajlító igénybevétel hatására a beton húzott szélső szálában számítjuk ki a
keletkező feszültség értékét.
Repedésmentes a keresztmetszet – I. feszültségi állapotban van –, ha a
számított beton húzófeszültség kisebb vagy egyenlő, mint a beton
húzószilárdságának várható értéke ( σ ct ≤ f ctm ).
Az ellenőrzés történhet a nyomatékok összehasonlításával is. Ekkor a
keresztmetszet repesztő határnyomatéka egyenlő, vagy nagyobb legyen,
mint a terhelésből számított mértékadó nyomaték( M cr ≥ M Ed ).
I. feszültségi állapotban a keresztmetszet repedésmentes, a teljes
keresztmetszetet figyelembe vesszük.
Az I. rugalmas feszültségi állapotban végzett számításokkal a
repedésmentesség követelményének igazolása történik.
I. feszültségi állapotban a vasbeton keresztmetszetben a beton és a A beton (feszültség – megnyúlás)
betonacél is rugalmasan viselkedik és a betonnak van húzószilárdsága. diagramja I. feszültségi állapotban

Hajlított keresztmetszetek ellenőrzése I. feszültségi állapotban:

Nyomott acélbetét nélküli keresztmetszet:

Ideális keresztmetszeti terület:
Ai , I = b ⋅ h + (α e − 1) ⋅ As
Statikai nyomaték a nyomott szélső
szálra:

+ (α e − 1) ⋅ As ⋅ d
h
S i,I = b ⋅ h ⋅
2
A semleges tengely helye a nyomott
S i,I
szélső száltól: xi , I =
Ai , I

Inercianyomaték a semleges tengelyre: I i . I =

b ⋅ xi , I
3

+
(
b ⋅ h − xi , I )
3 3

+ (α e − 1) ⋅ As ⋅ (d − xi , I )
2

3 3
Nyomott acélbetétet tartalmazó keresztmetszet:
Ideális keresztmetszeti terület:
Ai , I = b ⋅ h + (α e − 1) ⋅ As + (α e − 1) ⋅ A' s

Statikai nyomaték a nyomott szélső

szálra:

Si,I = b ⋅ h ⋅ + (αe −1) ⋅ As ⋅ d + (αe −1) ⋅ A's ⋅d '

h
2
A semleges tengely helye a nyomott
S i,I
szélső száltól: xi , I =
Ai , I
Inercianyomaték a semleges tengelyre:

I i.I =
b ⋅ xi , I
3

+
(
b ⋅ h − xi , I )
3 3

+ (α e − 1) ⋅ As ⋅ (d − xi , I ) + (α e − 1) ⋅ A' s ⋅(xi , I − d ')

2 2

3 3
A repedésmentesség feltétele: σ c ,t ≤ f ctm vagy M Ed ≤ M cr

⋅ (h − xi , I )
M Ed
Feszültségellenőrzés: σ c ,t =
I i,I
f ctm ⋅ I i , I
Repesztőnyomaték számítás: M cr =
(h − x ) i,I

6
1. Példa: Vasbeton keresztmetszet ellenőrzése I. feszültségi állapotban
Anyagjellemzők:
Beton: C25/30 Betonacél: B60.50
N N
fck := 25 γ c := 1.5 fyk := 500 γ s := 1.15
2 2
mm mm
fck N fyk N
fcd := fcd = 16.7 fyd := fyd = 435
γc 2 γs 2
mm mm
N kN
fctm := 2.56 Es := 200
2 2
mm mm
kN
Ec.eff := 9.83
2
mm

Kengyel: B38.24

Igénybevétel: M Ed := 50kNm

Geometriai jellemzők:
φh := 20mm húzott acélbetét átmérője
b := 250mm keresztmetszet szélessége
φny := 20mm nyomott acélbetét átmérője
h := 350mm keresztmetszet magassága
φk := 10mm kengyel átmérője
c := 20mm betonfedés
δ := 10mm acélbetétek kedvezőtlen
2 elmozdulása
φh ⋅ π 2
As := 4 ⋅ As = 1257 mm Húzott acélbetétek
4 keresztmetszeti területe
2
φny ⋅ π 2
A's := 2 ⋅ A's = 628 mm Nyomott acélbetétek
4 keresztmetszeti területe
A számítás menete:
φh hasznos magasság a
Hasznos magasságok kiszámítása: d := h − c − φk − −δ d = 300 mm
2 húzott szélső száltól

φh hasznos magasság a
d' := c + φk + +δ d' = 50 mm
2 nyomott szélső száltól
Es
Hogyan kezeljük az inhomogenitást: α e := α e = 20.35 α' e := α e α' e = 20.35
Ec.eff
2
A beton keresztmetszeti területe: Ac := b ⋅ h Ac = 87500 mm

Ideális keresztmetszeti terület: (

Ai.I := Ac + α e − 1 ⋅ As + A's )( ) Ai.I = 123966.125 mm
2

Ideális keresztmetszet súlypontja:

1
2
2
( )
⋅ b ⋅ h + As⋅ α e − 1 ⋅ d + A's⋅ α' e − 1 ⋅ d' ( )
x i.I := x i.I = 187.257 mm
Ai.I
Ideális keresztmetszet inerciája: (a súlyponti tengelyre)

b ⋅ x i.I
3
(
b ⋅ h − x i.I )3
Ii.I :=
3
+
3
( ) (
+ α e − 1 ⋅ As⋅ d − x i.I )2 + (α'e − 1)⋅ A's⋅ (xi.I − d')2 Ii.I = 1.444 × 10 mm
9 4

A beton húzott szélső szálában M Ed megreped, nincs

(h − xi.I)
N
σ ct := σ ct = 5.634 σ ct > fctm
keletkező feszültség: Ii.I 2 I. feszültségi
mm állapotban
Számítsuk ki a keresztmetszet repesztőnyomatékát:
M cr fctm⋅ Ii.I
fctm = (
⋅ h − x i.I -> M cr := ) M cr = 22.7 kNm < M Ed = 50 kNm
Ii.I h − x i.I ( )
A repesztő nyomaték összehasonlítása a tervezési nyomatékkal is mutatja, hogy a beton megreped, nincs
I. feszültségi állapotban.
7
 2.2. II. feszültségi állapot
Az üzemi terhet —a teher alapértékét— a normál (nem feszített) vasbeton
szerkezetek esetén legfőképpen ebben a stádiumban hordja a tartó, ezért a
repedéskorlátozási, tartóssági és merevségi előírásokat ezen feszültségi
állapotban ellenőrizzük.
A fenti vizsgálatok elvégzéséhez az ideális keresztmetszeti adatokra és a
húzott acélszálban fellépő feszültségre lehet szükségünk, ezért II. feszültségi
állapotban csak feszültségek meghatározásával foglalkozunk.
A II. feszültségi állapotban a vasbeton keresztmetszetben a beton és a
betonacél is rugalmasan viselkedik és a húzott beton bereped, így a beton
húzószilárdságával nem számolunk.

Hajlított keresztmetszetek ellenőrzése II. feszültségi állapotban: A beton (feszültség – megnyúlás)

diagramja I. feszültségi állapotban
Nyomott acélbetét nélküli keresztmetszet:

Vetületi egyenlet II. feszültségi állapotban (nyomott betonöv magasságának (xc) meghatározásához):
⎡ ⎤
− α e ⋅ As ⋅ (d − xi , II )⎥ = 0
xi , II
Fc − Fs = E c ,eff ⋅ κ ⋅ ⎢b ⋅ xi , II ⋅
⎣ 2 ⎦
Nyomatéki egyenlet II. feszültségi állapotban (nyomatéki teherbírás kiszámításához):
⎡1 2⎤
M Rd = κ ⋅ Ec ,eff ⋅ ⎢ ⋅ b ⋅ xi , II + As ⋅ α e ⋅ (d − xi , II ) ⎥
⎣3 ⎦
Berepedt keresztmetszet inercianyomatéka:
b ⋅ xi , II
3

I i , II = + α e ⋅ As ⋅ (d − xi , II )
2

Nyomott acélbetétet tartalmazó keresztmetszet:

Vetületi egyenlet II. feszültségi állapotban (nyomott betonöv magasságának (xc) meghatározásához):
⎡ ⎤
− α e ⋅ As ⋅ (d − xi , II ) + (α ' e −1) ⋅ A' s ⋅(xi , II − d ')⎥ = 0
xi , II
Fc − Fs = E c ,eff ⋅ κ ⋅ ⎢b ⋅ xi , II ⋅
⎣ 2 ⎦
Nyomatéki egyenlet II. feszültségi állapotban (nyomatéki teherbírás kiszámításához):
⎡1 2⎤
M Rd = κ ⋅ E c ,eff ⋅ ⎢ ⋅ b ⋅ xi , II + As ⋅ α e ⋅ (d − xi , II ) + A' s ⋅(α ' e −1) ⋅ (xi , II − d ') ⎥
2

⎣3 ⎦
Berepedt keresztmetszet inercianyomatéka:
b ⋅ xi , II
3

I i , II = + α e ⋅ As ⋅ (d − xi , II ) + (α ' e −1) ⋅ A' s ⋅(xi , II − d ')

2 2

3
8
2. Példa: Vasbeton keresztmetszet ellenőrzése II. feszültségi állapotban
Anyagjellemzők:
Beton: C25/30 Betonacél: B60.50
N N
fck := 25 γ c := 1.5 fyk := 500 γ s := 1.15
2 2
mm mm
fck N fyk N
fcd := fcd = 16.7 fyd := fyd = 435
γc 2 γs 2
mm mm
N kN
fctm := 2.56 Es := 200
2 2
mm mm
kN
Ec.eff := 9.83
2
mm

Kengyel: B38.24

Igénybevétel: M Ed := 50kNm

Geometriai jellemzők: φh := 20mm húzott acélbetét átmérője

b := 250mm keresztmetszet szélessége φny := 20mm nyomott acélbetét átmérője
h := 350mm keresztmetszet magassága φk := 10mm kengyel átmérője
c := 20mm betonfedés δ := 10mm acélbetétek kedvezőtlen
2 elmozdulása
φh ⋅ π 2
As := 4 ⋅ As = 1257 mm Húzott acélbetétek
4 keresztmetszeti területe
2
φny ⋅ π 2
A's := 2 ⋅ A's = 628 mm Nyomott acélbetétek
4 keresztmetszeti területe
A számítás menete:
φh hasznos magasság a
Hasznos magasságok kiszámítása: d := h − c − φk − −δ d = 300 mm
2 húzott szélső száltól

φh hasznos magasság a
d' := c + φk + + δ d' = 50 mm
2 nyomott szélső száltól
Es
Hogyan kezeljük az inhomogenitást: α e := α e = 20.35 α' e := α e α' e = 20.35
Ec.eff

⎡ b⋅ x
2 ⎤
( )
Vetületi egyensúlyi egyenlet felírása:
Ec.eff ⋅ κ ⋅ ⎢ α' e − 1 ⋅ A's⋅ ( x − d') + − α e⋅ As⋅ ( d − x ) ⎥ := 0
⎣ 2 ⎦
2
(α'e − 1)⋅ A's⋅ (x − d') + b⋅2x
a zárójelben található összefüggés a statikai
− α e⋅ As⋅ ( d − x )
nyomatéki egyenlet x-re
1
2
2
( )
⋅ b ⋅ x + A's⋅ α' e − A's + α e⋅ As ⋅ x − A's⋅ α' e⋅ d' + A's⋅ d' − α e⋅ As⋅ d := 0

Az egyenlet megoldása a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával. Kapott eredmények:

x 1 = 147.4 mm x 2 = −449.2 mm nem megoldás! Tehát: x i.II := x 1 x i.II = 147.4 mm
Berepedt keresztmetszet inercianyomatéka
3
b ⋅ x i.II
Ii.II :=
3
( ) (
+ α' e − 1 ⋅ A's⋅ x i.II − d' )2 + α e⋅ As⋅ (d − xi.II)2 Ii.II = 9.776 × 10 mm
8 4

M Ed
( )
N
Húzott acélban ébredő feszültség σ s.II := α e⋅ ⋅ d − x i.II σ s.II = 158.8
Ii.II 2
mm
Beton nyomott szélső szálában ébredő feszültség M Ed N
σ c := ⋅x σ c = 7.54
Ii.II i.II 2
mm
9
 2.3. III. feszültségi állapot
Az építmények vasbetonszerkezeteit teherbírásra a tartóra ható mértékadó terhelésből számított
legnagyobb hajlító nyomatékra III. feszültségi állapotban méretezzük és ellenőrizzük.
A III. feszültségi állapotban a nyomott öv magassága mentén fellépő betonfeszültségek értéke a
számítás szerint minden esetben a beton nyomószilárdságának tervezési értéke ( f cd ) , a betonacélban
fellépő feszültség pedig általában az acél folyáshatárának tervezési értéke ( f ),
yd ezért itt
feszültségszámításról nem lehet beszélni.
A nyomott betonöv magasságának határhelyzetéből (x0 ) következik, hogy x > x0 , azaz ξ > ξ 0
esetében az acél folyáshatárának tervezési értékével történő számítás hiba lenne, ezért ilyen esetben
redukált acélfeszültséggel kell számolni a húzott acélbetétek esetén. Hasonlóan, ha ξ < ξ `0 , a nyomott
acélbetéteknél szükséges redukált acélfeszültség számítása.
A gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő a redukált acélfeszültségekkel való számolás, mert
igyekszünk ilyen eseteket elkerülni (pl. a kiindulási adatok kedvező változtatásával), ugyanis ezen esetek
igen gazdaságtalan méretezést eredményeznek.

A III. feszültségi állapotban végzett számítások lényegében három fő csoportba sorolhatók:

– Ellenőrzés
– Szabad méretezés
– Kötött méretezés

Egyensúlyi egyenletek:

Nyomott acélbetét nélküli keresztmetszet:

Vetületi egyenlet:
Fc − Fs = 0 = b ⋅ xc ⋅ f cd − As ⋅ f yd
Nyomatéki egyenlet:
⎛ x ⎞
M Rd = b ⋅ xc ⋅ f cd ⋅ ⎜ d − c ⎟
⎝ 2⎠

Nyomott acélbetétes keresztmetszet:

Vetületi egyenlet:
Fc − Fs + F ' s = 0 = b ⋅ xc ⋅ f cd − As ⋅ f yd + A' s ⋅ f ' yd
Nyomatéki egyenlet:
⎛ x ⎞
M Rd = b ⋅ xc ⋅ f cd ⋅ ⎜ d − c ⎟ + A' s ⋅ f ' yd ⋅(d − d ')
⎝ 2⎠

10
 2.3.1. Ellenőrzés
Ellenőrzés esetén adott a mértékadó nyomaték (MEd), a vasbeton tartó méretei a vasalással és az
anyagminőségek. Feladatunk kiszámítani a keresztmetszet MRd értékét.
Az ellenőrzésre azért lehet szükség, mert a tartószerkezet terhelése megváltozik például az épület, helység
funkció változása miatt. A meglévő tervekből a felsorolt adatok rendelkezésre állhatnak és helyszíni
ellenőrző mérésekkel kiegészülhetnek. Az új terhelésből az MEd értéke kiszámítható.
Megfelel a tartó ha MRd > MEd .

Minden esetben fontos az xc < x0 összehasonlítás. Abban az esetben, ha xc > x0 (ξ > ξ0) adódik
redukálni kell a húzott betonacél feszültségét.
Kétszeresen vasalt tartó esetén ha ξ’ < ξ’0 a nyomott betonacélnál szükséges redukált
acélfeszültség számítás.

2.3.2. Szabad méretezés

Szabad méretezés esetén a cél az, hogy adott nyomatékhoz megtervezzük a leggazdaságosabb
vasbeton keresztmetszetet, azaz minimális betonméretekre törekszünk nyomott acélbetét nélkül. Az
anyagminőségek a kivitelezési körülményektől függően szintén adottak.
Célszerűen a keresztmetszet szélességét felvesszük a (csatlakozó szerkezettől függően) és olyan
hmin magasságot számolunk, mely esetén a betonkeresztmetszet teljesen kihasznált, azaz xc = xco

2.3.3. Kötött méretezés

Kötött méretezés esetén adott nyomaték, betonméretek (keresztmetszet) és anyagminőségek mellett
keressük a szükséges acélbetétek mennyiségéi. A feladat megoldása során három eset lehetséges:

– A feladat nyomott acélbetét nélkül megoldható,

egyszeresen vasalt tartó
– A feladat csak nyomott acélbetéttel oldható meg,
kétszeresen vasalt tartó
– A feladat nem oldható meg a kiindulási adatokkal.
N s > Nc

A fenti megoldási lehetőségek a számítás menetét is meghatározzák. Ennek megfelelően az első

lépés mindig annak megállapítása, hogy a feladat nyomott acélbetét nélkül megoldható-e.

11
3. Példa: Vasbeton gerenda ellenőrzése hajlításra
Anyagjellemzők:
Beton: C40/50 Betonacél: B60.50
N N
fck := 40 γ c := 1.5 fyk := 500 γ s := 1.15
2 2
mm mm
fck N fyk N
fcd := fcd = 26.7 fyd := fyd = 435
γc 2 γs 2
mm mm
Kengyel: B38.24
kN
Terhek: g := 3.75 önsúly
m
kN
q := 50 hasznos teher
Geometriai adatok: m
c := 20mm betonfedés
L := 6.0m szabad nyílás
φh := 20mm húzott acélbetét átmérője
t := 30cm feltámaszkodás hossza
φny := 16mm nyomott acélbetét átmérője
b := 300mm gerenda szélessége
φk := 10mm kengyel átmérője
h := 500mm gerenda magassága
2 δ := 10mm acélbetétek kedvezõtlen elmozdulása
φh ⋅ π 2
As := 10⋅ As = 3142 mm húzott acélbetétek
4 keresztmetszeti területe
2
φny ⋅ π 2 nyomott acélbetétek
A's := 3 ⋅ A's = 603 mm
4 keresztmetszeti területe

a1 := min⎛⎜ , ⎞⎟
h t
Elméleti támaszköz: a1 = 15 cm a2 := a1 Leff := L + a1 + a2 Leff = 6.3 m
⎝2 2⎠
Mértékadó igénybevétel kiszámítása: γ G := 1.5 állandó teher biztonsági tényezője
γ Q := 1.5 esetleges teher biztonsági tényezője

M Ed :=
(γG⋅ g + γQ⋅ q)⋅ Leff 2 M Ed = 400 kNm
8
Hasznos magasság:

Több sorban elhelyezett

acélbetétek esetén az
acélbetétek súlyvonala és a
húzott szélső szál közötti
távolságot kell kivonni a teljes
magasságból, így kapható meg
a hasznos magasság.

Acélbetétek súlyvonalának távolsága a húzott szélső száltól:

⎛ φh ⎞ ⎛ φh ⎞
5 ⋅ φ h ⋅ ⎜ c + φk + + δ ⎟ + 5 ⋅ φ h ⋅ ⎜ c + φk + φh + φh + φk + + δ⎟
sφh :=
⎝ 2 ⎠ ⎝ 2 ⎠
5 ⋅ φ h + 5 ⋅ φh

d := h − sφh d = 425 mm
φny
d' := c + φk + + 10mm d' = 48 mm
2

12
Vetületi egyenlet felírása - nyomott betonöv magasságának meghatározása:
Fc + F' s := Fs
b ⋅ x c⋅ fcd + A's⋅ fyd := As⋅ fyd

x c :=
(As − A's)⋅ fyd x c = 138 mm
b ⋅ fcd

Ellenõrzés, hogy az acél megfolyik-e:

Húzott acél Nyomott acél
xc xc
ξ c := ξ c = 0.325 ξ' c := ξ' c = 2.874
d d'
560 560
ξ co := ξ co = 0.493 ξ' co := ξ' co = 2.111
700 + fyd 700 − fyd

ξ c < ξ co a húzott acél megfolyik ξ' c > ξ' co a nyomott acél megfolyik

Határnyomaték kiszámítása:
M Rd := Fc⋅ z + F' s⋅ z'
xc
z := d − z = 356 mm
2
z' := d − d' z' = 377 mm
⎛ xc ⎞
M Rd := b ⋅ x c⋅ fcd⋅ ⎜ d − ⎟ + A's⋅ fyd⋅ ( d − d') M Rd = 491.8 kNm
⎝ 2⎠
Ellenőrzés

M Ed M Ed
= 0.813 <1 Tehát megfelel.
M Rd M Rd

13
4. Példa: Határozzuk meg az alábbi keresztmetszet határnyomatékát:
Anyagjellemzők:
Beton: C25/30 Betonacél: B60.50
N N
fck := 25 γ c := 1.5 fyk := 500 γ s := 1.15
2 2
mm mm
fck N fyk N
fcd := fcd = 16.7 fyd := fyd = 435
γc 2 γs 2
mm mm
Kengyel: B38.24

Geometriai jellemzők: φh := 20mm húzott acélbetét átmérője

b := 250mm keresztmetszet szélessége φsz := 8mm szerelő vas átmérője
h := 350mm keresztmetszet magassága φk := 10mm kengyel átmérője
c := 20mm betonfedés δ := 10mm acélbetétek kedvezőtlen
2 elmozdulása
φh ⋅ π 2
As := 6 ⋅ As = 1885 mm Húzott acélbetétek keresztmetszeti területe
4
A's := 0 csak szerelő vas van

Acélbetétel súlyvonalának távolsága a húzott szélső száltól:

⎛ φh ⎞ ⎛ φh ⎞
4 ⋅ φ h ⋅ ⎜ c + φk + + δ ⎟ + 2 ⋅ φ h ⋅ ⎜ c + φk + φh + φh + + δ⎟
sφh :=
⎝ 2 ⎠ ⎝ 2 ⎠ sφh = 63.3 mm
6 ⋅ φh

d := h − sφh d = 286.7 mm
Vetületi egyensúly (feltételezve, hogy a húzott acélok megfolynak)
As⋅ fyd
Fc := Fs -> x c⋅ b ⋅ fcd := As⋅ fyd x c := x c = 196.7 mm
b ⋅ fcd

Ellenőrzés, hogy az acélok megfolynak-e:

xc 560
ξ c := ξ c = 0.686 ξ c0 := ξ c0 = 0.493
d ⎛ mm2 ⎞
fyd⋅ ⎜ ⎟ + 700
⎝ N ⎠
ξ c > ξ c0 az acél nem folyik meg, rugalmas állapotban van, ezért a
vetületi egyenletet módosítani kell.
Módosított vetületi egyenlet:
x c⋅ b ⋅ fcd
x c⋅ b ⋅ α ⋅ fcd := As⎛⎜ ⋅ d − 700⎟⎞
560 560
σ s.red ≤ fyd σ s.red := ⋅ d − 700 fyd := ->
xc As
⎝ xc
⎠
700 ⋅ As 560 ⋅ As
ξ c⋅ d ⋅ b ⋅ α ⋅ fcd := As⎛⎜ − 700⎞⎟ ->
560 2
felhasználva, hogy x c := ξ c⋅ d -> ξc + ⋅ξc − := 0
⎝ ξc ⎠ b ⋅ d ⋅ α ⋅ fcd b ⋅ d ⋅ α ⋅ fcd

A másodfokú egyenlet megoldóképletének felhasználásával: ξ c1 = 0.538 ξ c2 = −1.643 nem megoldás

x c := ξ c1⋅ d x c = 154.2 mm
Határnyomaték számítása:

⎛ xc ⎞
M Rd := x c⋅ b ⋅ fcd⋅ ⎜ d − ⎟
⎝ 2 ⎠

M Rd = 134.7 kNm

14
 5. Példa: Hajlított négyszög keresztmetszet szabad tervezése:
Anyagjellemzők:
Beton: C25/30 Betonacél: B38.24
N N
fck := 25 γ c := 1.5 fyk := 240 γ s := 1.15
2 2
mm mm
fck N fyk N
fcd := fcd = 16.7 fyd := fyd = 209
γc 2 γs 2
mm mm
Kengyel: B38.24
Igénybevétel: M Ed := 1500kNm
φk := 10mm
Betonfedés: c := 20mm

Keressük: b, d, As, xc
Feltevések: ξ c := 0.4 (ξc < ξc0) η :=
b
d
η := 1.5

Nyomatéki egyenletből kefejezhető "d":

3
η ⋅ M Ed d
d := d = 750 mm -> b := b = 500 mm b alk := 500mm
⎛ ξc ⎞ 1.5
fcd⋅ ξ c⋅ ⎜ 1 − ⎟
⎝ 2 ⎠ x c := ξ c⋅ d x c = 300 mm
Vetületi egyenletből meghatározható As:
x c⋅ b ⋅ fcd 2
As := As = 11979 mm
fyd 2
φa ⋅ π 2
Alkalmazott vasalás: 12 db φ36 φa := 36mm As := 12⋅ As = 12215 mm
4
A 12 szál betonacélt két sorban helyezzük el:
1 sorban elfér-e 6 db?
< 500mm
6 ⋅ 36mm + 5 ⋅ 36mm + 2 ⋅ 12mm + 2 ⋅ 20mm = 460 mm Tehát elfér.
"d" újraszámolva:
Acélbetétek súlypontjának kiszámítása: δ := 10mm
⎛ φa ⎞ ⎛ φa ⎞
6 ⋅ φa⋅ ⎜ c + φk + + δ ⎟ + 2 ⋅ φ a ⋅ ⎜ c + φ k + φ a + φa + φ k + + δ⎟
sφh :=
⎝ 2 ⎠ ⎝ 2 ⎠ sφh = 104.7 mm
6 ⋅ φa
Szükséges "h" magasság kiszámítása:
h szüks := d + sφh h szüks = 854.7 mm h alk := 860mm A kerekítést célszerű 10 mm-re
pontosan elvégezni.
A keresztmetszet felrajzolása:

2 12

2 12
860

10 kengyel

12 36

500

15
6. Példa: Ellenõrizzük az adott "T" keresztmetszetet:
Anyagjellemzők:
Beton: C25/30 Betonacél: B60.50
N N
fck := 25 γ c := 1.5 fyk := 500 γ s := 1.15
2 2
mm mm
fck N fyk N
fcd := fcd = 16.7 fyd := fyd = 435
γc 2 γs 2
mm mm
ξ c0 := 0.49
560
ξ' c0 := ξ' c0 = 2.11
700 − fyd
Kengyel: B38.24
Mértékadó igénybevétel: M Ed := 400kNm
Geometriai jellemzők:
b g := 200mm borda szélessége h := 600mm tartó magassága
b := 500mm fejlemez szélessége c := 20mm betonfedés
t := 140mm fejlemez vastagsága φh := 28mm húzott acélbetét átmérője
δ := 10mm kedvezõtlen elmozdulás φk := 8mm kengyel átmérője
2
φh ⋅ π 2
As := 4 ⋅ As = 2463 mm Húzott acélbetétek keresztmetszeti területe
4
A's := 0 csak szerelő vasalás van

φh
d := h − c − φk − φh − +δ d = 540 mm
2
A számítás menete:
xc meghatározása:
ha a nyomott öv a bordába metsz, a számítás a következő:
két eset jöhet szóba:

I. a nyomott öv nem metsz bele a

bordába (fejlemezbe metsz)
II. a nyomott öv a bordába metsz
A számítás során először feltételezzük, hogy a fejlemezbe metsz.
As⋅ fyd
Vetületi egyenlet: Fc := Fs -> b ⋅ x c⋅ fcd := As⋅ fyd -> x c := x c = 129 mm
b ⋅ fcd

x c > t := 140mm A feltételezés nem volt helyes, tehát a bordába metsz.

Egyenlet újra felírása:
As⋅ fyd (b − bg)⋅ t
⎡⎣( b − bg ) ⋅ t + b g⋅ x c⎤⎦ ⋅ fcd := As⋅ fyd -> x c :=
b g ⋅ fcd
−
bg
x c = 111 mm

Ellenőrzés:
xc
ξ c := ξ c = 0.21 < ξ c0 = 0.49 Tehát az acélbetétek folyási állapotban
d vannak.

16
Határnyomaték számítása:

⎛ xc ⎞
M Rd := b − b g ⋅ t⋅ fcd⋅ ⎛⎜ d − ⎞⎟ + b g ⋅ x c⋅ fcd⋅ ⎜ d −
( )
t
⎟ M Rd = 508.6 kNm
⎝ 2⎠ ⎝ 2 ⎠

Ellenőrzés:
M Ed
= 0.786 Tehát a keresztmetszet megfelel.
M Rd

17
7. Példa: T keresztmetszetű tartó szabad tervezése
Anyagjellemzők:
Beton: C24/30 Betonacél: B60.50
N N
fck := 24 γ c := 1.5 fyk := 500 γ s := 1.15
2 2
mm mm
fck N fyk N
fcd := fcd = 16 fyd := fyd = 435
γc 2 γs 2
mm mm

Igénybevétel: M Ed := 400kNm

Geometriai jellemzők:
b := 500mm fejlemez szélessége b g := 200mm borda szélessége
v := 140mm fejlemez vastagsága c := 20mm betonfedés
Tervezési feltevések:
ξ c := 0.2
A nyomott öv a fejlemezben van.
Számítás menete:

M Ed
d := d = 527.046 mm
⎛ ξc ⎞
b ⋅ fcd⋅ ξ c⋅ ⎜ 1 − ⎟
⎝ 2 ⎠

x c := ξ c⋅ d x c = 105.4 mm xc < v a nyomott öv a fejlemezben marad, a feltételezés helyes volt.

x c⋅ b ⋅ fcd 2
As := As = 1940 mm
fyd
Alkalmazott vasalás: 4 db φ25 φh.alk := 25mm φk.alk := 10mm
2
φh.alk ⋅ π 2
As.eff := 4 ⋅ As.eff = 1963 mm
4
A vasalás elfér-e egy sorban?
2 ⋅ c + 2 ⋅ φk.alk + 4φh.alk + 4 ⋅ φh.alk = 260 mm > b g = 200 mm Tehát egy sorban nem fér el.

A vasalást kér sorban kell elhelyezni, soronként 2-2 acélbetéttel.

Hasznos magasság újraszámítása:

⎛ φh.alk ⎞
h := d + ⎜ c + φk.alk + φh.alk + ⎟ h = 595 mm Alkalmazott tartómagasság: h alk := 600mm
⎝ 2 ⎠
A felrajzolt keresztmetszet:

18
8. Példa: Lemez szabad tervezése Anyagjellemzők:

Beton: C25/30
N
fck := 25 γ c := 1.5
2
mm
fck N
fcd := fcd = 16.7
γc 2
mm
Betonacél: B60.50
N kN
fctm := 2.56 Ec.eff := 9.83
N 2 2
fyk := 500 γ s := 1.15 mm mm
2
mm
Betonfedés: c := 20mm
fyk N
fyd := fyd = 435
γs 2 Igénybevétel: M Ed := 38kNm
mm
kN A nyomaték a lemez 1 méterére
Es := 200
2 vonatkozik (MEd = 38 kNm/m).
mm
A lemez 1 m - es szakaszát vizsgáljuk: b := 1000mm
Hasznos magasság és vasmennyiség meghatározása:

⎛ ξc ⎞
M Ed = M Rd = b ⋅ ξ c⋅ d ⋅ α ⋅ fcd⋅ ⎜ d − ⎟
⎝ 2 ⎠
ξ c := 0.2 (feltételezés) Ne legyen a keresztmetszet teljesen kihasználva.

M Ed
d :=
⎡ ⎛ ξ c ⎞⎤ d = 112.5 mm
⎢b ⋅ fcd⋅ ξ c⋅ ⎜ 1 − ⎟⎥
⎣ ⎝ 2 ⎠⎦
x c⋅ b ⋅ fcd 2
x c := ξ c⋅ d x c = 22.5 mm As := As = 862.9 mm
fyd

Alkalmazott vasalás: (érdemes megnézni többféle vasalási sémát is)

2
mm
1. típus: φ12/100 As.1 := 1131
m
2
mm
2. típus: φ14/140 As.2 := 1100
m
2
mm
3. típus: φ16/180 As.3 := 1117
m
Alkalmazzuk a 2. típust. φalk := 14mm As := As.2
A lemez szükséges vastagsága:
δ := 10mm acélbetétek kedvezőtlen elmozdulása
φalk
a := c + + 10mm a = 37 mm
2
h := a + d h = 150 mm
alkalmazott "h" magasság: h alk := 150mm
Elosztó vasalás:
2
mm
0.2⋅ As = 220
m
Ellenőrzés:
2
mm
A tervezett elosztó vasalás: φ8/200 As.elosztó := 251.5
m
2 2
mm mm
As.elosztó = 251.5 > 220 Tehát megfelel.
m m
19
9. Példa: Vasbeton keresztmetszet kötött tervezése I.
Anyagjellemzők:
Beton: C20/25 Betonacél: B60.50
N N
fck := 20 γ c := 1.5 fyk := 500 γ s := 1.15
2 2
mm mm
fck N fyk N
fcd := fcd = 13.3 fyd := fyd = 435
γc 2 γs 2
mm mm
N 560
fctm := 2.2 ξ co := ξ co = 0.493
2 700 + fyd
mm

Geometriai adatok:
b := 250mm keresztmetszet szélessége φh := 20mm húzott acélok átmérője
h := 400mm keresztmetszet magassága φk := 10mm kengyel átmérője
c := 20mm betonfedés δ := 10mm acélbetétek kedvezőtlen
elmozdulása
Mértékadó nyomaték: M Ed := 120kNm
Keressük: As, (A's)
Feltételek:
A húzott acélt szilárdságilag használjuk ki. Akkor tudjuk kihasználni, ha ξ c ≤ ξ co
A számítás menete:
Vasalás adatainak felvétele (ez késõbb a kapott eredmények szemléletében módosítandó):
⎛ φh ⎞
d := h − ⎜ c + φk + + δ⎟ d = 350 mm
⎝ 2 ⎠
Nyomatéki egyenletbõl xc meghatározása:
⎛ xc ⎞
M Rd := M Ed -> M Rd = b ⋅ x c⋅ fcd⋅ ⎜ d − ⎟
⎝ 2 ⎠
⎛ ξ c⋅ d ⎞
x c := ξ c⋅ d -> M Rd = b ⋅ ξ c⋅ d ⋅ fcd⋅ ⎜ d − ⎟
⎝ 2 ⎠
2 2
2
b ⋅ ξ c ⋅ d ⋅ fcd
b ⋅ ξ c⋅ d ⋅ fcd − − M Rd = 0
2

2 M Rd
ξ c − 2⋅ ξ c + 2⋅ =0
2
b ⋅ d ⋅ fcd

ξ c := Find ξ c ( ) ξ c = 0.358
ξc
x c := ξ c⋅ d x c = 125.278 mm = 0.725 ξ c < ξ co Tehát a húzott acél megfolyik.
ξ co

Vetületi egyenletből a szükséges acélmennyiség kiszámítása:

x c⋅ b ⋅ fcd 2
Fc := Fs -> x c⋅ b ⋅ fcd := As⋅ fyd As := As = 960 mm
fyd

A vasalást a megfelelõ szerkesztési szabályok betartásával kell kiosztani.

Szerkesztési szabályok teljesülésének ellenőrzése:
⎛ fctm ⎞ 2
Minimális vasalás: As.min := max⎜ 0.26⋅ ⋅ b ⋅ d , 0.0013⋅ b ⋅ d⎟ As.min = 113.75 mm
⎝ fyk
⎠
2 2
Maximális vasalás: Ac := b ⋅ h Ac = 100000 mm As.max := 0.04⋅ Ac As.max = 4000 mm

20
 Alkalmazott vasalás: 4 db φ18 φh.alk := 18mm φk.alk := 10mm
2
φh.alk ⋅ π 2
As.alk := 4 ⋅ As.alk = 1018 mm
4
Elfér-e a tervezett vasalás egy sorban?
Acélbetétek minimális távolsága: (
amin := max φh.alk , 20mm ) amin = 20 mm

c⋅ 2 + φk.alk⋅ 2 + φh.alk⋅ 4 + 3 ⋅ amin = 192 mm < b = 250 mm a vasak egy sorban elhelyezhetõk.
Ellenõrzés:
φh.alk = 18 mm φk.alk = 10 mm
Változott adatok kiszámítása a tervezett keresztmetszet alapján:

⎛ φh.alk ⎞
d alk := h − ⎜ c + φk.alk + + 10mm⎟ d alk = 351 mm
⎝ 2 ⎠
A vetületi egyenletből kifejezzük xc - t:
As.alk⋅ fyd
fcd⋅ x c⋅ b = As⋅ fyd -> x c := x c = 132.8 mm
b ⋅ fcd
xc 560
= 0.378 ξ co := ξ co = 0.493 A húzott acél folyási állapotban van.
d alk 700 + fyd

A nyomatéki egyenlet felhasználásával meghatározzuk a nyomatéki teherbírást:

⎛ xc ⎞
M Rd := fcd⋅ b ⋅ x c⋅ ⎜ d alk − ⎟ M Rd = 126 kNm
⎝ 2 ⎠
M Ed
M Ed = 120 kNm = 0.953 Tehát megfelel.
M Rd

A keresztmetszet felrajzolása:

21
10. Példa: Vasbeton keresztmetszet kötött tervezése II.
Anyagjellemzők:
Beton: C20/25 Betonacél: B60.50
N N
fck := 20 γ c := 1.5 fyk := 500 γ s := 1.15
2 2
mm mm
fck N fyk N
fcd := fcd = 13.3 fyd := fyd = 435
γc 2 γs 2
mm mm
N 560
fctm := 2.2 ξ co := ξ co = 0.493
2 700 + fyd
mm

Geometriai adatok: φh := 20mm húzott acélok átmérője

b := 250mm keresztmetszet szélessége φny := 16mm nyomott acélok átmérője
h := 400mm keresztmetszet magassága φk := 10mm kengyel átmérője
c := 20mm betonfedés δ := 10mm acélbetétek kedvezőtlen
elmozdulása
Mértékadó nyomaték: M Ed := 180kNm
Keressük: As, (A's)
Feltételek:
A húzott acélt szilárdságilag használjuk ki. Akkor tudjuk kihasználni, ha ξ c ≤ ξ co
A számítás menete:
Vasalás adatainak felvétele (ez késõbb a kapott eredmények szemléletében módosítandó):
⎛ φh ⎞
d := h − ⎜ c + φk + + δ⎟ d = 350 mm
⎝ 2 ⎠
φny
d' := c + φk + +δ d' = 48 mm
2
Nyomatéki egyenletbõl xc meghatározása:
⎛ xc ⎞
M Rd := M Ed -> M Rd = b ⋅ x c⋅ fcd⋅ ⎜ d − ⎟
⎝ 2 ⎠
⎛ ξ c⋅ d ⎞
x c := ξ c⋅ d -> M Rd = b ⋅ ξ c⋅ d ⋅ fcd⋅ ⎜ d − ⎟
⎝ 2 ⎠
2 2
2
b ⋅ ξ c ⋅ d ⋅ fcd
b ⋅ ξ c⋅ d ⋅ fcd − − M Rd = 0
2

2 M Rd
ξ c − 2⋅ ξ c + 2⋅ =0
2
b ⋅ d ⋅ fcd

ξ c := Find ξ c ( ) ξ c = 0.656
ξc Tehát a húzott acél nem folyik
x c := ξ c⋅ d x c = 230 mm = 1.329 ξ c < ξ co
ξ co meg, nyomott acélbetétet is
kell alkalmazni.
M0 nyomaték bevezetése:
Az M0 nyomaték az a maximális nyomaték, melyet a keresztmetszet nyomott vasalás nélkül elvisel
úgy, hogy a húzott acél megfolyik.
⎛ x co ⎞
Az M0 az x c = xco - hoz tartozó nyomaték M 0 := b ⋅ x co⋅ fcd⋅ ⎜ d − ⎟
⎝ 2 ⎠
ξ co = 0.493
x co := ξ co⋅ d x co = 173 mm

⎛ x co ⎞
M 0 := b ⋅ x co⋅ fcd⋅ ⎜ d − ⎟ M 0 = 151.8 kNm
⎝ 2 ⎠
22
 M Rd M Rd
= 1.186 Ha >1 nyomott acélbetétet is kell alkalmazni.
M0 M0
M Rd
Ha ≤1 nem kell nyomott acélbetétet alkalmazni.
M0
M Rd
Tehát nyomott acélbetétet is kell alkalmazni, mert = 1.186
M0
Nyomatéki teherbírás számítása:
M Rd := M 0 + ΔM ΔM - a nyomott acélbetéthez tartozó nyomaték
M Rd := M Ed
⎛ x co ⎞
M 0 := b ⋅ x co⋅ fcd⋅ ⎜ d − ⎟ M 0 = 151.8 kNm
⎝ 2 ⎠
M Rd − M 0 2
ΔM := A's⋅ fyd⋅ ( d − d') -> A's := A's = 215 mm
fyd⋅ ( d − d')

A húzott acélok szükséges keresztmetszeti területe a vetületi egyenletből:

b ⋅ x c⋅ α ⋅ fcd − A's⋅ fyd 2
b ⋅ x c⋅ α ⋅ fcd − As⋅ fyd + A's⋅ fyd = 0 -> As := As = 1545 mm
fyd
Alkalmazott vasmennyiségek:
2 2
A's = 215 mm A's.alk := 402mm 2 φ16 φny.alk := 16mm
2 2
As = 1545 mm As.alk := 1571mm 5 φ20 φh.alk := 20mm
A vasmennyiségekre vonatkozó szerklesztési szabályok ellenőrzése:
A húzott vasalás minimális mennyisége:
⎛ fctm ⎞ 2
As.min := max⎜ 0.26⋅ ⋅ b ⋅ d , 0.0013⋅ b ⋅ d⎟ As.min = 113.75 mm As > As.min Tehát megfelel.
⎝ fyk
⎠
Az összes hosszvasalás megengedett legnagyobb mennyisége:
2
As.max := 0.04⋅ b ⋅ h As.max = 4000 mm
2
As + A's = 1760 mm As + A's < As.max Tehát megfelel.

Vasak közti minimális távolság:

(
amin := max φh , 20mm ) amin = 20 mm

Elfér - e egy sorban a húzott vasalás?

c + φk + 5 ⋅ φh.alk + 4 ⋅ amin + φk + c = 240 mm b = 250 mm Tehát elfér.

A vasbeton keresztmetszet ellenőrzése:

Hasznos magasság újraszámolása:
φh.alk
d alk := h − c − φk − −δ d = 350 mm
2
φny.alk
d'alk := c + φk + +δ d'alk = 48 mm
2
xc kifejezése a vetületi egyenletből:
b ⋅ x c⋅ α ⋅ fcd − As.alk⋅ fyd + A's.alk⋅ fyd = 0

( )
x c := Find x c x c = 152.478 mm
Tehát a húzott
xc acélok folyási
560
ξ c := ξ c = 0.436 ξ co := ξ co = 0.493 ξ c < ξ co állapotban vannak.
d alk 700 + fyd

23
 xc Tehát a nyomott
560
ξ' c := ξ' c = 3.177 ξ' co := ξ' co = 2.11 ξ' c > ξ' co acélok folyási
d'alk 700 − fyd állapotban vannak.

A nyomatéki egyenlettel meghatározzuk a nyomatéki teherbírást:

⎛ xc ⎞
M Rd.alk := b ⋅ x c⋅ α ⋅ fcd⋅ ⎜ d alk −
⎝ 2 ⎠
(
⎟ + A's.alk⋅ fyd⋅ d alk − d'alk ) M Rd.alk = 191.9 kNm

M Ed
= 0.938 Tehát megfelel.
M Rd.alk

A keresztmetszet felrajzolása:

24
3. Vasbeton tartók nyírásvizsgálata
A nyírási teherbírás megfelelő, ha a következő követelmények mindegyike egyidejűleg teljesül:
A keresztmetszet nyírási teherbírására vonatkozóan:
min (V Ed ,V Ed ,red ) ≤ VRd , s
A beton (nyírásból származó) ferde nyomási teherbírására vonatkozóan:
V Ed < VRd ,max

A fenti összefüggésekben:
VEd a külső terhekből és terhelő hatásokból a statikai vázon létrejött nyíróerő tervezési értéke
VEd ,red a külső terhekből és terhelő hatásokból meghatározott nyíróerő tervezési értéke, mely tartalmazza:
Az axiális igénybevételek tangenciális összetevőinek nyíróerőt módosító hatását
A tartószerkezet ellentétes oldalán működő terhelés és megtámasztás közötti „ívhatást”.
V Rd , s a méretezett nyírási vasalással ellátott keresztmetszet nyírási teherbírása
VRd ,max a beton ferde nyomási teherbírása alapján számított nyírási teherbírás

A keresztmetszetben csak minimális (nem méretezett) nyírási vasalást kell elhelyezni, ha:
min(VEd ,VEd ,red ) ≤ VRd ,c

Ahol:
VRd ,c a méretezett nyírási vasalás nélküli keresztmetszet nyírási teherbírása

A megtámasztás közvetlen környezetében kialakuló közvetlen teherátadás (redukció)

xxx ábra: az a v < 2 ⋅ d szakaszon belül csak megoszló

teher működik
Amennyiben a teher a szerkezetnek az alátámasztással
ellentétes oldalán működik (pl. konzol), továbbá a támasz
szélétől a v ≤ 2 ⋅ d távolságon belül csak megoszló teher
hat, akkor megengedett, hogy a támasz tengelyétől d
távolságon belül a V Ed , red redukált nyíróerő diagramját az
xxx ábra szerint vegyük fel. Ez az eljárás akkor
alkalmazható, ha a vizsgált keresztmetszetben lévő
hosszvasalás a támasz mögött megfelelően le van
horgonyozva.

A méretezett nyírási vasalást nem tartalmazó

keresztmetszetek nyírási teherbírása

A méretezett nyírási vasalást nem tartalmazó keresztmetszet nyírási teherbírását (V ) a nyomott zóna
Rd , c
nyírási teherbírása biztosítja. A keresztmetszet nyírási teherbírása – ha hajlítási repedések lépnek fel – a
következőképpen számítható:

⎡⎛ 0,18 ⎞ ⎤
⋅ k ⋅ (100 ⋅ ρ λ ⋅ f ck ) 3 + 0,15 ⋅ σ cp ⎟⎟ ⋅ bw ⋅ d ⎥
1
⎢⎜⎜
VRd ,c = max ⎢⎝ γ c ⎠ ⎥
⎢(ν + 0,15 ⋅ σ ) ⋅ b ⋅ d ⎥
⎣ min cp w ⎦

Ahol:

f ck beton karakterisztikus szilárdsága [N/mm2]

25
 ⎡ 200 ⎤
⎢ 1+ ⎥
k = min d ⎥ melyben d mm – ben értendő
⎢
⎢⎣2,0 ⎥⎦
⎡ Asl ⎤
ρ λ = min ⎢⎢ bw ⋅ d ⎥⎥
⎣⎢0,02 ⎦⎥
Asl a vizsgált keresztmetszetben megfelelően lehorgonyzott hosszvasalás keresztmetszeti területe,
melybe a tapadásos feszítőbetét is beszámítható
bw a keresztmetszet legkisebb szélessége a húzott zónában
⎡ N Ed ⎤
σ cp ⎢
= min Ac ⎥ σ cp értékét N/mm2 – ben kell beírni
⎢ ⎥
⎢⎣0,2 ⋅ f cd ⎥⎦
N Ed a vizsgált keresztmetszetben a külső terhekből és a feszítésből származó normálerő tervezési értéke
(nyomás esetén pozitív). A terhelő mozgásokból származó normálerő figyelmen kívül hagyható.
Ac a betonkeresztmetszet területe
3 1
ν min = 0,035 ⋅ k ⋅ f ck 2
2

A méretezett nyírási vasalást tartalmazó keresztmetszetek nyírási teherbírása

A méretezett nyírási vasalást tartalmazó keresztmetszetek nyírási teherbírásának számítását a rácsostartó

modellen alapuló, változó dőlésű rácsrúd módszere alapján kell elvégezni az alábbi ábrán látható modell
alapján:

xxxxx. ábra: a változó dőlésű rácsrúd-módszer modellje

A ferde nyomott betonrudaknak a tartó hossztengelyével bezárt θ szögét a következő korlátok betartásával
úgy célszerű felvenni, hogy a vasalás kialakítása optimális legyen.
1,0 ≤ cot θ ≤ 2,5

A beton ferde nyomási teherbírása a következő összefüggéssel számítható:

cot θ + cot α
V Rd ,max = α cw ⋅ bw ⋅ z ⋅ν ⋅ f cd ⋅
1 + cot 2 α
Ahol:

α cw értéke:

1,0 feszítés nélküli szerkezetek esetén

σ cp
1+ ha 0 < σ cp ≤ 0,25 ⋅ f cd
f cd

26
 1,25 ha 0,25 ⋅ f cd < σ cp ≤ 0,5 ⋅ f cd
⎛ σ cp ⎞
2,5 ⋅ ⎜⎜1 − ⎟⎟ ha 0,5 ⋅ f cd < σ cp < f cd
⎝ f cd ⎠

σ cp átlagos nyomófeszültség az ideális keresztmetszeten meghatározva. A támasz szélétől

0,5 ⋅ d ⋅ cot θ távolságon belül értékét zérusnak lehet tekinteni.
bw a húzott és a nyomott öv közötti legkisebb keresztmetszeti szélesség
z a belső kar, normálerő (feszítés) nélküli elemek esetén általános esetben z = 0,9 ⋅ d érték
alkalmazható
⎛ f ⎞
ν hatékonysági tényező, általában: ν = 0,6 ⋅ ⎜1 − cd ⎟
⎝ 250 ⎠
α a nyírási vasalás síkjának a tar hossztengelyével bezárt szöge. (kengyel esetén α = 90° ,
felhajlítás esetén α = 45° .)

A méretezett nyírási vasalást tartalmazó keresztmetszet nyírási teherbírása általános esetben a következő
összefüggéssel határozható meg:

Asw
V Rd = VRd , s = ⋅ z ⋅ f ywd ⋅ (cot θ + cot α ) ⋅ sin α
s
Ahol:

Asw a nyírási vasalás keresztmetszeti területe

f ywd a nyírási vasalás szilárdságának tervezési értéke
s kengyeltávolság a tartó hossztengelye mentén mérve

Feszítés illetve normálerő nélküli esetekben a θ = 45° felvétele javasolt. Ha a keresztmetszetben

normálerő is működik, akkor a tapasztalatok szerint a nyírási repedések (nyomott rácsrudak) hajlása kisebb.
Ha a keresztmetszetben egy N normálerő is működik, akkor javasolható például az alábbi megoldás:
ha N = 0 , akkor cot θ = 1

= ⋅ (Ac ⋅ f cd + ∑ As ⋅ f yd ) , akkor cot θ = 2,5

N Rl 1
ha N >
2 2
ha 0 < N < ⋅ (Ac ⋅ f cd + ∑ As ⋅ f yd ) , akkor a két szélső érték között a cot θ értékét az N
1
2
függvényében lineáris interpolációval határozhatjuk meg.

27
11. Példa: Megoszló teherrel terhelt kéttámaszú tartó ellenőrzése nyírásra
Anyagjellemzők:
Beton: C20/25 Betonacél: B 60.50
N N
fck := 20 γ c := 1.5 fyk := 500 γ s := 1.15
2 2
mm mm
fck N fyk N
fcd := fcd = 13.3 fyd := fyd = 435
γc 2 γs 2
mm mm

Betonfedés: c := 25mm Kengyel: B 38.24 φ10

N
fywk := 240
2
mm
fywk
fywd :=
γs

N
fywd = 209
Terhek: 2
kN mm
Önsúly: g := 80 γ G := 1.35
m
kN
Hasznos teher: q := 100 γ Q := 1.5
m
Geometriai jellemzők:
b := 450mm gerenda szélessége a := 0.32m felfekvési hossz
h := 600mm gerenda magassága lnet := 3.8m szabad nyílás
φh := 20mm húzott vas átmérője φk := 10mm kengyel átmérője
φny := 0 nincs nyomott vasalás, δ := 10mm acélbetétek kedvezőtlen
csak szerelő elmozdulása
2
Ac := b ⋅ h Ac = 2700 cm beton keresztmetszeti területe
2
φh ⋅ π 2
As := 9 ⋅ As = 2827 mm húzott acélbetétek keresztmetszeti területe
4
A's := 0 nyomott acélbetétek keresztmetszeti területe

2
φk ⋅ π 2
Asw := 2 ⋅ Asw = 157 mm kengyelek keresztmetszeti területe
4
Elméleti támaszköz kiszámítása:

l eff := min⎛⎜ 1.05⋅ lnet , lnet + ⋅ 2⎞⎟

a
leff = 3.99 m
⎝ 2 ⎠
Hasznos magasság kiszámítása:
φh
d := h − c − φk − −δ d = 545 mm
2
Mértékadó nyíróerő kiszámítása:
( g ⋅ 1.35 + q ⋅ 1.5) ⋅ leff
VEd.max := VEd.max = 514.71 kN
2
A támasz szélétől 2d távolságban csak megoszló terhelés hat, ezért a nyíróerő redukált értéke:
l eff
−d
2
VEd.red := VEd.max⋅ VEd.red = 374.1 kN
l eff
2

28
A beton által felvehető nyíróerő meghatározása:

⎡⎡ 1 ⎤ ⎤
⎢ ⎢ 0.18 ⎥ ⎥
⋅ k ⋅ ( 100 ⋅ ρ λ ⋅ fck) + 0.15⋅ σ cp⎥ ⋅ b w⋅ d ⎥
3
VRd.c := max⎢ ⎢
⎢ ⎣ γc ⎦ ⎥
⎢ ⎥
⎣ (ν min + 0.15⋅ σ cp)⋅ bw⋅ d ⎦

⎛ 200 ⎞
Ahol: k := min⎜ 1 + , 2.0⎟ k = 1.606
⎝ d ⎠
⎛ As ⎞
ρ λ := min⎜ , 0.02⎟ ρ λ = 0.012
⎝ b⋅ d ⎠
σ cp := 0 mert NEd := 0kN

3 1
2 2
ν min := 0.035 ⋅ k ⋅ fck ν min = 0.319

⎡⎡ 1 ⎤ ⎤
⎢ ⎢ 0.18 ⎥ ⎥
⋅ k ⋅ ( 100 ⋅ ρ λ ⋅ fck) + 0.15⋅ σ cp⎥ ⋅ b ⋅ d , ( ν min + 0.15⋅ σ cp) ⋅ b ⋅ d⎥ ⋅ N
3
VRd.c := max⎢ ⎢
⎣ ⎣ γc ⎦ ⎦
VRd.c = 134.5 kN < VEd.red = 374.1 kN szükség van nyírási vasalásra

A nyomott beton tönkremenetele nélkül felvehető legnagyobb nyíróerő meghatározása:

cotθ + cotα
VRd.max := α cw⋅ b w⋅ z⋅ ν ⋅ fcd⋅
1 + ( cotθ)
2

α cw := 1 feszítés valamint nyomóerő nélküli keresztmetszet esetén

z := 0.9⋅ d
⎛ fck ⎞
ν := 0.6⋅ ⎜ 1 − ⎟ ν = 0.552
⎝ 250 ⎠

α := 90fok

Mivel a tartót nem terheli normálerő: θ := 45fok cot( θ ) = 1

cot( θ ) + cot( α )
VRd.max := α cw⋅ b ⋅ z⋅ ν ⋅ fcd⋅ VRd.max = 812.268 kN
1 + ( cot( θ ) )
2

VRd.max = 812.3 kN > VEd.max = 514.71 kN a beton keresztmetszeti méretei

megfelelőek, így a gerenda nyírásra
bevasalható
A szükséges kengyeltávolságok meghatározása:
A nyírásra vasalandó szakasz hosszának meghatározása:
Ott szükséges nyírási vasalás, ahol:
VRd.c < VEd.red
leff

( )
2
t n := VEd.max − VRd.c ⋅ tn = 1.474 m
VEd.max

29
Kengyeltávolságok számítása:
A - A' szakaszon:
Asw⋅ fywd ⋅ 0.9⋅ d
sAA := sAA = 42.982 mm
VEd.red

Az meghatározott kengyelkiosztást kitoljuk B pontig. Ha nem tolnánk ki, az A' - B szakaszon

meghatározott kengyeltávolság közel azonos lenne az A - A' szakaszon meghatározottal és ez
kivitelezési szempontból előnytelen lenne.
sAB := 40mm

C - D szakaszon:
A C-D szakaszon VRd.c > VEd, ezért itt nem szükséges méretezett nyírási vasalás, a kegyelkiosztást a
szerkesztési szabályok határozzák meg.
A kengyelek legnagyobb távolsága:
smax := 0.75⋅ d ⋅ ( 1 + cot( α ) ) smax = 408.75 mm

sCD := 220mm

A kengyeltávolság választása azért esett 220 mm - re, mert ez fölötti érték a szerkesztési
szabályoknak nem felelt meg (lásd később).

B - C szakaszon:
leff
− 1135mm
2
VEd.B := VEd.max⋅ VEd.B = 221.88 kN
leff

2
Asw⋅ fywd ⋅ 0.9⋅ d
sBC := sBC = 72.469 mm
VEd.B
sBC := 70mm

Alkalmazandó kengyeltávolságok φ10 kengyel esetén: sAB = 40 mm

sBC = 70 mm

sCD = 220 mm

Az A - B szakaszon az alkalmazandó kengyeltávolság túl kicsi, ezért a kegyeltávolság növelése érdekében

a kengyelátmérőt ajánlott módosítani φ10 - ről φ14 - re.

Kengyeltávolságok számítása 14 - es kengyelátmérőhöz:

φh
φk := 14mm d := h − c − φk − −δ
2
2
φk ⋅ π 2
Asw := 2 ⋅ Asw = 308 mm
4

A - A' szakaszon:
Asw⋅ fywd ⋅ 0.9⋅ d
sAA := sAA = 83.626 mm
VEd.red

Az meghatározott kengyelkiosztást kitoljuk B pontig. Ha nem tolnánk ki, az A' - B szakaszon

meghatározott kengyeltávolság közel azonos lenne az A - A' szakaszon meghatározottal és ez
kivitelezési szempontból előnytelen lenne.
sAB := 80mm

30
 C - D szakaszon:

A C-D szakaszon VRd.c > VEd, ezért itt nem szükséges méretezett nyírási vasalás, a
kegyelkiosztást a szerkesztési szabályok határozzák meg.
A kengyelek legnagyobb távolsága:
smax := 0.75⋅ d ⋅ ( 1 + cot( α ) ) smax = 405.75 mm

sCD := 220mm

A kengyeltávolság választása azért esett 220 mm - re, mert ez fölötti érték a szerkesztési
szabályoknak nem felelt meg (lásd később).

B - C szakaszon:
leff
− 1135mm
2
VEd.B := VEd.max⋅ VEd.B = 221.88 kN
leff

2
Asw⋅ fywd ⋅ 0.9⋅ d
sBC := sBC = 140.997 mm
VEd.B
sBC := 140mm

Alkalmazandó kengyeltávolságok φ10 kengyel esetén: sAB = 80 mm

sBC = 140 mm

sCD = 220 mm

A szerkesztési szabályok ellenőrzése, határnyíróerő ábra meghatározása:

A - B szakasz:
Asw⋅ fywd
A határnyíróerő értéke: VRd.AB := ⋅ 0.9⋅ d VRd.AB = 391.06 kN
sAB

VEd.red = 374.1 kN VEd.red < VRd.AB Tehát megfelel.

Szerkesztési szabályok ellenőrzése:

Asw
A nyírási vasalás fajlagos mennyisége: ρ w.AB := ρ w.AB = 0.86 %
sAB⋅ b ⋅ sin( α )

0.08⋅ fck
ρ w.min := ρ w.min = 0.07 %
A fajlagos mennyiség minimális értéke: fyk

ρ w.min < ρ w.AB Tehát megfelel.

A fajlagos mennyiség maximális értéke:
1 α cw⋅ ν ⋅ fcd 1
ρ w.max := ⋅ ⋅ ρ w.max = 0.85 %
2 1 − cos( α ) fyd

A kengyelek maximális távolsága: smax := 0.75⋅ d ⋅ ( 1 + cot( α ) ) smax = 405.75 mm

smax > sAB sAB = 80 mm Tehát megfelel.

B - C szakasz:
Asw⋅ fywd
A határnyíróerő értéke: VRd.BC := ⋅ 0.9⋅ d VRd.BC = 223.46 kN
sBC

VEd.B = 221.88 kN VEd.B < VRd.BC Tehát megfelel.

31
 Szerkesztési szabályok ellenőrzése:
Asw
A nyírási vasalás fajlagos mennyisége: ρ w.BC := ρ w.BC = 0.49 %
sBC⋅ b ⋅ sin( α )

0.08⋅ fck
ρ w.min := ρ w.min = 0.07 %
A fajlagos mennyiség minimális értéke: fyk

ρ w.min < ρ w.BC Tehát megfelel.

A fajlagos mennyiség maximális értéke:
1 α cw⋅ ν ⋅ fcd 1
ρ w.max := ⋅ ⋅ ρ w.max = 0.85 %
2 1 − cos( α ) fyd

A kengyelek maximális távolsága: smax := 0.75⋅ d ⋅ ( 1 + cot( α ) ) smax = 405.75 mm

smax > sBC sBC = 140 mm Tehát megfelel.

C - D szakasz:
Szerkesztési szabályok ellenőrzése:
Asw
A nyírási vasalás fajlagos mennyisége: ρ w.CD := ρ w.CD = 0.31 %
sCD⋅ b ⋅ sin( α )

0.08⋅ fck
ρ w.min := ρ w.min = 0.07 %
A fajlagos mennyiség minimális értéke: fyk

ρ w.min < ρ w.CD Tehát megfelel.

A fajlagos mennyiség maximális értéke:

1 α cw⋅ ν ⋅ fcd 1
ρ w.max := ⋅ ⋅ ρ w.max = 0.85 %
2 1 − cos( α ) fyd

A kengyelek maximális távolsága: smax := 0.75⋅ d ⋅ ( 1 + cot( α ) ) smax = 405.75 mm

smax > sCD sCD = 220 mm Tehát megfelel.

Határnyíróerő ábra és kengyelkiosztási vázlat:

1120 420 880 420 1120

s = 80 mm s = 220 mm s = 80 mm
s = 140 mm s = 140 mm

3,80
3,99
1,135 0,42 0,88 0,42 1,135

V
VEd.red VRd.c
VEd VRd.BC
VRd.AB

32
4. Melléklet

4.1. Vasbetonszerkezetek számításánál alkalmazott jelölések és elnevezések

Latin nagybetűk

Ac – a beton keresztmetszeti területe Nc – beton feszültségek eredője

As – az acél keresztmetszeti területe NEd – a normálerő tervezési értéke (vagy
As,prov – a betonacél keresztmetszeti mértékadó normálerő)
területe, amelyet ténylegesen NRd – a nyomási teherbírás tervezési értéke
elhelyezünk a keresztmetszetben (vagy határnormálerő)
As,req – a betonacél keresztmetszeti területe, Ns – acélokban keletkező erő
amelyre a teherbírás szempontjából VEd – a nyíróerő tervezési értéke (vagy a
szükség van mértékadó nyíróerő)
Ecm – a beton húrmodulusa VRd – a nyírási teherbírás tervezési értéke
Ec,eff – a beton effektív rugalmassági (vagy határnyíróerő)
modulusa VRd,c – méretezett nyírási vasalást nem
Es – acél rugalmassági modulusa tartalmazó keresztmetszet nyírási
Mcr – repesztőnyomaték teherbírása
MEd – a hajlítónyomaték tervezési értéke VRd,max – a keresztmetszet nyírási
(vagy mértékadó nyomaték) teherbírásának maximuma
MRd – a nyomatéki teherbírás tervezési VRd,s – méretezett nyírási vasalást tartalmazó
értéke (vagy határnyomaték) keresztmetszet nyírási teherbírása
N – normálerő

Latin kisbetűk

a – a feltámaszkodás széle és az elméleti ln – szabad nyílás

támasz közti távolság leff – elméleti támaszköz
as – 1m széles sávra jutó betonacél lo – nyomatéki zéruspontok távolsága vagy
keresztmetszeti területe kihajlási hossz
b – keresztmetszet szélessége mx, my – lemez fajlagos hajlítónyomatékai
beff – együttdolgozó szélesség pEd – terhek tartós és átmeneti
bw – keresztmetszet gerincének szélessége teherkombinációja (mértékadó teher,
d1, d2 – az 1 ill. a 2 jelű betonacélok távolsága tervezési teher)
a betonkeresztmetszet szélétől. pqp – terhek kvázi állandó kominációja
Általában a (jobban) nyomott szélső qd – esetleges teher tervezési értéke
száltól mérjük és a húzott acél jele az 1. qk – esetleges teher karakterisztikus értéke
d – hatásos (hatékony) magasság (húzott
acélbetét távolsága a (jobban) nyomott s – acélok egymástól mért távolsága
szélső száltól, azaz megegyezik d1-gyel) t – feltámaszkodás hossza
fbd – beton és acél közötti kapcsolati tw – falvastagság
szilárdság u – keresztmetszet területe
fcd – beton nyomószilárdság tervezési xc – betonzóna magasság, amelyben
értéke nyomás ébred téglalap alakú diagram
fck – beton nyomószilárdságának esetén
karakterisztikus értéke xco – nyomott betonzóna magasság
fctd – beton húzószilárdság tervezési értéke határhelyzete (a húzott acélok a
fctm – beton húzószilárdság várható értéke képlékeny állapot határán vannak)
fyk – acél folyáshatárának karakterisztikus w – lehajlás
értéke wk – a repedéstágasság karakterisztikus
fyd – acél folyáshatárának tervezési értéke értéke
g – fajlagos tömeg, vagy önsúly wI, wII – lehajlás első és második feszültségi
gd – állandó teher tervezési értéke állapotot feltételezve
gk – állandó teher karakterisztikus értéke z – a betonban ébredő nyomóerő és a
h – keresztmetszet vagy lemez teljes húzott acélban ébredő erő egymástól
magassága mért távolsága
lb – lehorgonyzási hossz alapértéke zs – a húzott és a nyomott acélban ébredő
lbd – lehorgonyzási hossz tervezési értéke erők egymástól mért távolsága
lc – konzolkinyúlás

Görög betűk

αe – Es/Ec εcu – beton összenyomódásának tervezési

értéke

33
εuk – acél megnyúlásának karakterisztikus κ – görbület
értéke ξc – nyomott betonzóna relatív magassága
εud – acél megnyúlásának tervezési értéke ξco – relatív nyomott betonzóna magasság
φ – acélbetét átmérője határhelyzete a húzott acélokhoz
γG – állandó teher parciális (biztonsági) ξ`co – relatív nyomott betonzóna magasság
tényezője határhelyzete a nyomott acélokhoz
γQ – esetleges teher parciális (biztonsági)
tényezője

Indexek

I,II – első ill. második feszültségállapot k – karakterisztikus

b – tapadás (bond) pl – képlékeny (plastic)
c – beton (concrete) prov – tervezett (provided)
cr – repesztő (crack) qp – kvázi állandó (quasi permanent)
cs – beton zsugorodása (concrete Q – esetleges teher
shrinkage) r – sugár(irányú)
d – tervezési értéke (design) R – ellenállás (resistance)
eng – megengedett requ – szükséges (required)
E – teherből keletkező hatás (effect) rug – rugalmas
ef, eff – hatékony, effektív s – acél (steel)
eq – egyenértékű (equivalent) u – határ (ultimate)
f – öv (flange) w – gerinc (web)
G – állandó teher y – folyás (yield)

4.2. Betonok és betonacélok jellemzői

4.2.1. Betonok jellemzői

A betonszilárdság biztonsági tényezője teherbírási határállapotban: γc = 1,5

fck – a hengerszilárdságának karakterisztikus értéke (φ150/300 mm- es

hengeren mérve)
fcd – a beton nyomószilárdságának tervezési értéke (fcd = fck/γc)
fctd – a beton húzószilárdságának tervezési értéke (fcm = fck+8)
fctm – a beton húzószilárdságának várható értéke
fbd – a beton és az acél közti kapcsolati szilárdság általános esetben (jó
tapadás esetén), bordás betonacéloknál
ϕ(∝,28) – a kúszási tényező átlagos végértéke a következő feltételek mellett:
állandó ill. tartós terhelés, 70% relatív páratartalom, 28 napos szilárdság
megterheléskor, képlékeny konzisztencia betonozáskor, 100 mm
egyenértékű lemezvastagság
Ecm – a beton rugalmassági modulusa (Ecm = 22(fcm/10)0,3)
Ec,eff – a beton hatásos alakváltozási tényezője a kúszás végértékével
(Ec,eff = Ecm/(1+ϕ(∝,28))

34
εcs,∝ – a beton zsugorodásának végértéke (feltételek, mint a kúszási
tényezőnél)
αt – a beton hőtágulási együtthatója

4.2.2. Betonacélok jellemzői

A betonacél szilárdságának biztonsági tényezője teherbírási határállapotban: γs = 1,15

* - a B60.40 régebben használatos, ma már nem használt betonacél.

fyk – a betonacél folyáshatárának karakterisztikus értéke

fyd – a betonacél folyáshatárának tervezési értéke (tervezési szilárdság) (fyd = fyk/γs
εuk – az acél határnyúlásának karakterisztikus értéke
φ – a betonacél névleges átmérője (bordás acéloknál az azonos tömegű, kör
keresztmetszetű rúd átmérője)
Es – a betonacél rugalmassági modulusa

Hegeszthetőségi kategóriák:
a – kézi ívhegesztésre előmelegítés nélkül, ponthegesztésre utókezelés nélkül is
alkalmas
b – ponthegesztésre utókezelés nélkül, valamint leolvasztó tompa hegesztésre is
alkalmas
c – nem hegeszthető!

4.2.3. Betonacélok keresztmetszeti területe és fajlagos tömege

Betonacélok keresztmetszeti területe As (mm2), φ a betonacél névleges átmérője (mm):

35
Betonacélok folyóméterének tömege g (kg/m):

1 méter széles sávra jutó acélbetétek keresztmetszeti területe as (mm2/m), ha az acélok távolsága s
(mm):

4.3. Az elméleti támaszköz

Az elméleti támaszköz:
l eff = l n + a1 + a 2
ln – a szabad nyílás
⎧h⎫
⎪⎪ ⎪⎪
ai – ai = min ⎨ 2 ⎬
⎪t ⎪
⎩⎪ 2 ⎭⎪
ai (i=1 ; 2) a bal és jobb oldalon az elméleti támaszvonal és a feltámaszkodás széle közti
távolság, h
a tartó (gerenda vagy lemez) magassága, t a feltámaszkodás hossza.

36
 4.4. Vasbetonszerkezetek szerkesztési szabályai az Eurocode 2 alapján

Betonfedés

A megfelelő betonfedés célja a tartóssági követelmények kielégítése, a betonacél korrózió és tűz elleni
védelme és a kapcsolati erők biztonságos átadása.

A betonfedés értékét az épület/építmény környezete határozza meg.

Pl.: Általános esetben, mérsékelt nedvességtartalom mellett nedves, ritkán száraz környezetben:
c min,dur = 25 mm
Más esetekben a szerkezetet érő környezeti hatások figyelembe vételével növelendő.

A betonacélok (pl. hosszvasak, kengyelek) betonfedése elégítse ki az alábbi feltételt:

⎧c min,b ⎫
⎪ ⎪
c nom ≥ 10 mm + max ⎨c min,dur ⎬
⎪10 mm⎪
⎩ ⎭

c min,b – a tapadáshoz szükséges elméleti

minimális betonfedés. Ez általában
egyenlő az acélbetét átmérőjével.
c min,dur – a szerkezet jellemzőitől és a
környezeti feltételtől függ.

A terveken mindig a felülethez közelebb lévő acélbetétre vonatkozóan tüntetjük fel a betonfedést.

Betonacélok közötti távolság

A betonacélok közötti legkisebb távolság (a kibetonozhatóság és az átrepedés elkerülése érdekében):

⎧φ
⎪
a min = max ⎨20 mm
⎪d + 5 mm
⎩ g

φ – betonacél névleges átmérője

dg – az adalékanyag legnagyobb szemnagysága

A vasak közti legnagyobb távolság: a max = 400 mm

Betonacélok lehorgonyzása, kampók kialakítása

Az acélbetéteket végeiken az erőátadás céljából le kell horgonyozni.

Húzásra illetve nyomásra kihasznált egyenes acélbetét lehorgonyzási hosszának lb alapértéke (φ ≤ 32
mm esetén)
φ f yd
lb = ⋅ = c ⋅φ
4 f bd
f bd – a tapadófeszültség alapértéke

c értékeit a következő táblázat adja meg:

37
300 mm magas vagy annál magasabb gerendák felső acélbetéteinél c értékét a rossz tapadási feltételek
miatt 43% - kal növelni kell.

A lehorgonyzási hossz tervezési értéke:

⎧ As ,req ⎫
⎪lb ,eq ⎪
l bd = max ⎨ As , prov ⎬
⎪l ⎪
⎩ b ,min ⎭
lb ,eq – a húzásra kihasznált betonacél lehorgonyzási hossza l b ,eq = α a ⋅ l b
αa – a lehorgonyzás módját figyelembe vevő szorzó, értéke:
egyenes vasvég esetén: α a = 1,0
kampós vagy hurkos acélbetét esetén: α a = 0,7
lb – a lehorgonyzási hossz alapértéke
As ,req – a lehorgonyzandó szükséges vaskeresztmetszeti terület
As , prov – a tényleges vaskeresztmetszeti terület

⎧10 ⋅ φ ⎫
lb ,min – a minimális lehorgonyzási hossz l b ,min = max ⎨ ⎬
⎩100 mm⎭

Betonacélok jellemző lehorgonyzási módjai és a hozzájuk tartozó αa értékek:

:
Példák kengyelek, nyírási vasak végeinek kialakítására:

38
Betonacélok toldása:

A toldási hossz általában megegyezik a lehorgonyzási hosszal, de ha az acélbetétek több mint a

negyedét toldjuk egy keresztmetszetben, a toldási hosszat α 6 szorzóval növelni kell. A toldási hossz:
⎧α 6 ⋅ lbd ⎫
l o = max ⎨ ⎬
⎩l o ,min ⎭

α6 – értéke az átfogásos toldás tengelyétől 0,65 ⋅ l 0 távolságon belül toldott

acélok arányától függ az alábbi táblázat szerint:

arány: ≤ 25% ≥ 50%

α6 1,0 1,5

⎧15 ⋅ φ ⎫
l o ,min – a toldási hossz minimális értéke l o ,min = max ⎨ ⎬
⎩200 mm⎭

Gerendákra vonatkozó szabályok

Vasbeton gerendákon hajlított-, nyírt, rúdszerű elemeket értünk.

Hajlítási vasalás

A húzott vasalás legkisebb előírt mennyisége:

Négyszög keresztmetszet esetén:
As ,min = ρ min ⋅ bt ⋅ d

⎧ f ctm ⎫
⎪0,26 ⋅ f ⎪
ρ min – a minimális húzott vashányad ρ min = max ⎨ yk ⎬
⎪0,0013 ⎪
⎩ ⎭
bt – a húzott zóna átlagos szélessége
d – a keresztmetszet hatékony magassága

T szelvény esetén, ha a fejlemez nyomott, csak a gerinc szélességét kell bt számításánál figyelembe
venni, ha a fejlemez húzott, bt a nyomott borda szélességének kétszerese.

39
Az összes hosszvasalás megengedett legnagyobb mennyisége egy keresztmetszetben:
As ,max = 0,04 ⋅ Ac
Ac – a teljes betonkeresztmetszet területe
Átfogásos toldásoknál ennek kétszerese megengedett.

Tartóvégek részleges befogása:

Monolit gerendák részlegesen befogott végeit a befogási nyomatékra méretezni kell. A figyelembe vett
befogási nyomaték nem lehet kisebb, mint a maximális mezőnyomaték 15%-a.

Alsó hosszvasalás lehorgonyzása támasz fölött:

A mezővasalás legalább 1/3 – át mindkét irányban az elméleti támaszon túl kell vezetni.
M Ed
Szélső támasznál a vasalást az FEd = húzóerőre kell lehorgonyozni (z a belső erők karja), a
z
lehorgonyzást a támasz belső síkjától kell számítani.

Közbenső támasznál az alábbi változatok valamelyike alkalmazható:

Nyírási vasalás

Méretezett nyírási vasalás alkalmazása esetén a nyíróerőnek legalább a felét kengyelekkel kell felvenni.
Asw 0,08 ⋅ f ck
Nyírási vashányad: ρw = ≥
s ⋅ bw ⋅ sin α f yk

Asw – az s hosszúságú szakaszon elhelyezett nyírási vasalás keresztmetszeti

területe
s – a nyírási acélbetétek távolsága a gerenda hossztengelyén mérve
bw – gerincszélesség
α – a nyírási vasalás és a gerenda hossztengelye által bezárt szög
0,08 ⋅ f ck
= ρ w,min – a minimális nyírási vashányad
f yk

Nyírási vasalási elemek legnagyobb távolsága

Kengyelek maximális távolsága a hossztengely mentén mérve:

s max = 0,75 ⋅ d ⋅ (1 + cot α )
Felhajlított acélbetétek maximális távolsága a hossztengely mentén mérve:
s max = 0,6 ⋅ d ⋅ (1 + cot α )
Kengyelszárak maximális keresztirányú távolsága:

40
 ⎧0,75 ⋅ d ⎫
s max = min ⎨ ⎬
⎩600 mm⎭
Lemezekre vonatkozó szabályok

Általában lemezeknek nevezzük az olyan, túlnyomórészt hajlításra igénybevett sík középfelületű

elemeket, amelyeknek szélességi mérete nagyobb, mint a vastagság négyszerese, és középsíkjuk
többnyire vízszintes.

Monolit lemezek legkisebb vastagsága

Nyírási vasalás nélkül: hmin = 70 mm
Nyírási vasalás alkalmazása esetén: hmin = 200 mm

A vasalás legkisebb és legnagyobb mennyisége

A húzott hajlítási vasalásra előírt minimális és maximális vashányad a gerendákéval megegyező.

Egyirányban teherhordó lemezek elosztó vasalásának keresztmetszete – azonos acél szilárdsági osztály
esetén – legalább a fővasalásénak 20% - a legyen, a minimális vashányad biztosításával.

A legnagyobb vastávolság
Egyirányban teherhordó lemezeknél:
A hosszirányú acélbetétek távolsága nem lehet nagyobb
Főirányban 3,0h és 400 mm közül a kisebbik
Mellékirányban 3,5h és 450 mm közül a kisebbik
Koncentrált terhek környékén:
Főirányban 2,0h és 250 mm közül a kisebbik
Mellékirányban 3,0h és 400 mm közül a kisebbik

Kétirányban teherhordó lemezeknél mindkét irányban a fővasalásra vonatkozó szabályokat kell

alkalmazni.
h
Legnagyobb vasátmérő: φ max ≤
10
Vasalás a támaszok környezetében
A méretezett alsó mezővasalás legalább 50%-át a támaszig kell vezetni és ott megfelelően le kell
horgonyozni.
A felső vasalást
Szélső nem befogott támasz esetén a szélső mezőnyomaték 15%-ára kell méretezni és a mező
0,1-szeres hosszáig be kell vezetni
Belső támasz esetén a szomszédos mezőnyomatékok nagyobbikának legalább 25%-ára kell
méretezni, és mindkét mező minimum 0,2-szeres hosszán végig kell vezetni.

Sarkaiknál felemelkedésükben gátolt, kétirányban teherbíró lemezek sarkainál a csavarónyomatékok

felvételére kétirányú felső vasalást kell tervezni, melynek intenzitása megegyezik a rövidebb irányban
futó alsó vasaláséval, és mindkét irányban a megfelelő támaszköz 0,2 szereséig be kell vezetni.

Konzollemez bekötése
Konzollemez felső húzott vasalását legalább a konzolkinyúlás 25%-kal megnövelt értékével megegyező
hosszal túl kell vezetni a támaszvonalon.

Szabad lemezszélek vasalása

Szabad lemezszélek mentén szegő vasalást kell kialakítani, amely a fővasalás visszagörbítésével vagy
kiegészítő U alakú vasak elhelyezésével történhet.

41
Oszlopokra vonatkozó szabályok

Vasbeton oszlopon olyan nyomott rudakat értünk, amelyeknek nagyobbik keresztmetszeti mérete a
h
kisebbik oldalméretnek legfeljebb négyszerese, azaz ≤ 4.
b
Tömör keresztmetszetű oszlopok legkisebb oldalmérete
Álló helyzetben betonozott oszlopok esetén: bmin ≥ 200 mm
Fekvő helyzetben betonozott oszlopok esetén: bmin ≥ 120 mm

A hosszvasalásra vonatkozó szabályok

Minimális acélbetét átmérő: φ min = 8 mm
⎧ N Ed ⎫
⎪0,1 f ⎪
Minimális acélmennyiség: As , min = max ⎨ yd ⎬
⎪0,002 ⋅ A ⎪
⎩ c⎭

Maximális acélmennyiség: As , max = 0,04 ⋅ Ac , átfogásos toldásnál ennek kétszerese is lehet

Központosan nyomott oszlopok hosszvasalásának toldásánál a toldási hossz: l bd

A vasalási elemek közötti legnagyobb távolság (s)

– Hosszvasalás:
o Derékszögű négyszög ( h ≤ 400 mm ) esetén legalább minden sarokban
egy acélbetét
o Általános alakú, derékszögű négyszögekből összetett, derékszögű négyszög alakú,
h > 400 mm vagy poligonális oszlopkeresztmetszet esetén s ≤ 300 mm és minimum
minden sarokban egy acélbetét
o Kör alakú oszlopkeresztmetszet esetén legalább 6 db hosszbetét és s ≤ 300 mm

– Kengyeltávolság
⎧12 ⋅ φ min
⎪
s s ,max = min ⎨hmin
⎪400 mm
⎩

φ min – a legkisebb hosszvas átmérő

hmin – a legkisebb oldalméret

42
 φ
A kengyelátmérő legalább a legnagyobb hosszvas átmérő ¼ - e: φs ≥ legyen, de minimum 6 mm.
4
Kengyelszárak keresztezési pontjaiban hosszvasat (szerelővasat) kell alkalmazni.

Kengyelsűrítés erőbevezetési helyek közelében és iránytörésnél

Oszlophoz csatlakozó gerendák vagy lemezek alatt és fölött, az oszlop
nagyobbik oldalméretének megfelelő hosszon, valamint φ14-nél
nagyobb átmérőjű hosszbetétek átfogásos toldási szakaszán a
minimális kengyeltávolságra 0,6-os szorzó alkalmazandó.

Hosszbetétek 1/12-es arányt meghaladó iránytörésénél a ferde irányú

nyomóerő vízszintes komponensére méretezni kell a kengyelezést.

Oszlop és gerenda csatlakozásánál az oszlop kengyelezését kell

végigvinni és a gerenda kengyelezése szakad meg.

Hosszvasak helyzetbiztosítása

Mindegyik hosszbetét helyzetét biztosítani kell oldalirányú elmozdulás

ellen. A sarkokban lévő hosszbetétek helyzete a kengyelezéssel
biztosítottnak tekinthető. A keresztmetszet nyomott részén egyetlen
acélbetét sem lehet 150 mm-nél távolabb egy biztosított helyzetű
hosszbetéttől. Szükség esetén pótkengyelt kell alkalmazni.

4.5. Közelítő méretfelvétel

Ebben a fejezetben szereplő képletek, összefüggések a Dr. Kollár Lajos – Dr. Nédli Péter –
Tartószerkezetek tervezése című könyvből származnak.

Központosan nyomott vasbeton oszlop területe:

N
Ac =
f cd
(feltételezve, hogy a kihajlási csökkentő szorzót az acélbetétek kompenzálják)

Hajlított tartók h magassága (kb 5 kN/m2 hasznos teherig):

Gerendák:
l
Kéttámaszú: h ≈
20
l
Többtámaszú: h ≈
25
Konzol:
A k kinyúlású konzol egy l = 2 ⋅ k támaszközű, kéttámaszú tartóval egyenértékű.

Amennyiben a gerenda egy keretszerkezetnek az alkotó eleme és ez a keretszerkezet biztosítja az

épület vízszintes merevségét is, akkor nagyobb magasság szükséges!

43
Lemezek:
l
Egyirányban teherbíró, kéttámaszú: h ≈
25
l
Egyirányban teherbíró, többtámaszú: h ≈
30
L
Kétirányban teherbíró, szabadon támaszkodó: h ≈
25
l
Kétirányban teherbíró, többtámaszú: h ≈
30
l
Pontonként megtámasztott síklemez födém: h ≈
25
l
Gombafejekkel alátámasztott síklemez födém: h ≈
30

Felhasznált irodalom
Kész Mária: Tartószerkezet tervezés 3, vasbetonszerkezetek. Főiskolai jegyzet, JPTE-PMMFK, 1994.

Farkas György – Huszár Zsolt – Kovács Tamás – Szalai Kálmán: Betonszerkezetek méretezése az
Eurocode alapján – Közúti hidak, épületek.TERC Kft, 2006.

Deák György – Draskóczy András – Dulácska Endre – Kollár László – Visnovitz György:
Vasbetonszerkezetek – tervezés az Eurocode alapján. Springer Media Magyarország Kft, 2006.

44