..

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR

ALAPOZÁS
Gyakorlati ítm ytatí

pDQ
-n r\r s V J V ..........

Műegyetemi Kiadó
■ .’ ? F ‘

ví,_
 Ükéiül CM
* * * * * * * * * * * * Ili
|ii u ul b e e e e e b e e e e b «11 m aeeejjEBEgiaa P

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR

Farkas József - Czap Zoltán

ALAPOZÁS
G yakorlati útm utató

Műegyetemi Kiadó, 2007

 © Dr. Farkas József - Czap Zoltán, 1996

(Kilencedik utánnyomás)

egyetem i jegyzet
oktatási célra

Azonosító: 95017

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Építűm érnöki Kar
m egrendelése alapján kiadja a
Műegyetemi Kiadó
www.kiado.bme.hu
Felelős vezető: W interm antel Zsolt
Terjedelem: 12,85 (A /5) ív
Nyom ta és kötötte:
Műegyetemi Nyomda
Munkaszám: 6 1 8 2 /0 7
TARTALOM

ELŐSZÓ. ♦*•#.*•* ••* 0-5

1 SÍKALAPOZÁS... I-I
i .1 A Z ELSŐ RAJZFELADAT ...................... ............, ........... ............................... .......................... . 1-5
1 .2 A TALAJ HATÁRFESZÜLTSÉGÉNEK KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSA..... ..... ........... 1-23
i .3 A Z ELSŐ ZÁRTHELYI ANYAGA (SÍKALAP TEHERBÍRÁSA)..........., ..........................1-25
1.4 A MÁSODIK ZÁRTHELYI ANYAGA (FESZÜLTSÉGSZÁMÍTÁS)........ ................................ 1-33

2 CÖLÖPALAPOZÁS_______________ ________________________ 2-1

2 . l M á s o d ik r a j z f e l a d a t ........ .........., ....................................................... 2 -5
2 .2 A CÖLÖP TEHERBÍRÁSÁNAK SZÁMÍTÁSA A TALAJ ADATAI ALAPJÁN - AZ
M S Z 1 5 0 0 5 /2 SZERINT.................................................................................. ........................2 - i 7

3 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA™...................................................3-1
3.1 H a r m a d ik r a j z f e l a d a t ........... ....,........................... ............................ ..................... ......3 -5
3 .2 In j e k t á l t h o r g o n y o k m é r e t e z é s e ................... . .... .............. .......................... ...... 3 -2 9
3 .3 B e l s ő s t a b il it á s v i z s g á i a t a ........ .................... ..................... .............. ......................3 -3 4
3 .4 K ü l s ő s t a b il it á s v iz s g á l a t a ................... ............ ........................................................ 3 -3 7

4 AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB

SEGÉDANYAGOK. ........................___.......____ .............____ .......4-1
4 1 T a l a jm e c h a n ik a i v o n a t k o z á s o k ................... ........ ............. ....................................4 -5
4 .2 S ík a l a p o k t e r v e z é s e ................................................................... ........................................... 4 -9
4 .3 M u n k a g ö d ö r h a t á r o l á s a ........ . ............................................................................... ...... 4 -2 0
4 .4 M u n k a g ö d ö r v íz t e l e n ít é s e ............... ....................... ............... .....................4 -2 2

A részletes tartalomjegyzék, az ábrák és a táblázatok jegyzéke az egyes fejezetek elején található.

0-3
Hit
ELŐSZÓ

E gyakorlati útmutató a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának hallgatói számára, az

ALAPOZÁS című jegyzet anyagának kiegészítésére készült. A szerzők arra törekedtek, hogy egyrészt
segédeszköz legyen a félévközi zárthelyik és rajzfeladatok elkészítéséhez; másrész! pedig az építmények
alapozásával kapcsolatos gyakorlati ismeretek elsajátításához. Számos olyan előírás, szabvány
rendelkezése is megtalálható benne, amely ugyan nem tarkóik szorosan az egyetcmitananyaghoz, az
alapozások tervezéséhez azonban elengedhetetlenül szükséges. Ezeken kívül néhány táblázattal,
grafikonnal is kiegészítettük az útmutató anyagát. Ezek a diploma megszerzése után is segítséget
nyújthatnak majd a tervezésből dolgozó kollégáknak.

Budapest, 1995. október

Szorzók

0-5
I
1. SÍKALAPOZÁS

1.1 A Z ELSŐ RAJZFELADAT.............................................................................. ................................... 1-5

1,1.1A fela d a tla p................. ..................................................................................- ...... 1-5
1.1.2 Az adatok............. .......... ........... .................. ................ ............................... ..........1-1
1.1.3 A tervezés szempontjából mértékadó talajvízszint..................... .............,.......... 1-8
1.1.4 A szigetelés.......... ............. ................................................................... ................ 1-9
1.1.5 Az alapozási sík félvétele....---- ---------------- ----- ---------- ------------ ------- 1-19
1.1.6 A z alapszélesség (B) m eghatározása............................... ............................... - 1-19
1.1.7 Sáv- és pilléralapok magasságának m eghatározása....................... ........ — .. 1-15
1.1.8 A z alapok alatti feszültségek számítása.............. ............................ ......... ......... 1*16
U S A süllyedések szám ítása........................... .................... ...................................... 1-20
1.2 A TALAJ HATÁRFISZÜLTSÉGÉNEK KÖZELÍTŐ SZÁMÍTÁSA .............................. .................1 '2 3
1.2.1 Szemcsés talajok esetén..— ................................... ....... ......................... . 1-25
1.2.2 Kötött és makroporózus talajok esetén............................................................... 1-24
1.2.3 Kőzetek határfesziiltsége.............— ..................... ......... ................. ............. . —1-25
1.3 AZ ELSŐ ZÁRTHELYI ANYAGA (SÍKALAP TEHERBÍRÁSA) ............................................. 1-2 5
1.3.1 Szemcsés talajon álló sávalap törőterhelése................................. ....................1-25
1.3.2 K ötött talajon álló sávalap törőterhelése............. ................. ........................ .1-27
1.3.3 Kötött talajon álló sávalap szélességi m éretezése....................... ......... ........ . 1-28
1.3.4 Kötött talajon állópilléralap szélességi m éretezése........ ................. ......... . 1-29
1.3.5 Pilléralap törőterhének változása a iaktjvízszint változásának hatására.......1-30
1.3.6 Talajcsere vastagságának méretezése..................... ...........................................1-31
1.3.7 Alapozási sík helyzetének meghatározása teherbírási szempontból (gyakorló
példa)............... ....... ............... ...... .................................... .................. ......... ......1-32
1.3.8 Sáv- és pilléralap teherbírásának összehasonlítása.................... .................... 1-33
1.4 A MÁSODIK ZÁRTHELYI ANYAGA (FESZÜLTSÉGSZÁMÍTÁS).............................................. 1-33
1.4.1 Fesziiltségszámitás sávalap a la tt..................................................................... . 1-35
1.4.2 Sáv- és pilléralap kölcsönhatóiul............................................... ......................... 1-40

i ■
SÍKALAPOZÁS

Á brák

ábra 1-1: A l a p r a jz é s r é t e g s z e l v é n y a z e l s ő r a j z f e l a d a t h o z .................. ............. , 1-6

ÁBRA 1-2: A TALAJOKJELÖLÉSE................................. ............. :.... ....... ....... .............................1-7
ÁBRA 1-3: A RAJZFELADATOKNÁL ALKALMAZOTT TALAJOK KOMPRESSZIÓS GÖRBÉI.... 1-7
ÁBRA 1-4: AZ ALAPTEST FIGYELEMBE VEHETŐ MÉRETEI KÜLPONTOS TERHELÉS ALAPJÁN 1-13
ÁBRA 1-5: NOMOGRAM PILLÉRALAP SZÉLESSÉGI MÉRETEZÉSÉHEZ.............................. ...... 1 -1 4
Áb r a 1-6: A l a p t e s t MAGAssÁerM ÉRETEzÉSE..................................................................... . 1-15
ÁBRA 1-7: AZ ALAPTESTEK TERVE.............. ............. ......................... ..................... ......................1 -1 6
ÁBRA 1-8: FESZÜLTSÉGELOSZLÁS SÁVALAP ALATT...................................................... ........... 1-18
Ábra 1-9: F e s z ü l t s é g e l o s z l á s p il l é r a l a p a l a t t ......... ........... ............ ...................... . 1 -19
Áb r a 1-10: S ü l l y e d é s s z á m ít á s k o m p r e s s z ió s g ö r b é v e l .............................................1 -22
á b r a 1-11: S á v a l a p v á z l a t a ......... .............. ......... ............. ................. .......... :........................ 1-25
Á b r a 1-12: S á v a l a p t e h e r b ír á s a a t e r h e l ő e r ő f e r b e s é g é n e k f ü g g v é n y é b e n l -2 7
ábra 1-13: K ö t ö t t t a l a jo n á l l ó s á v a l a p t ö r ő t e r h e l é s e ..... .................................... 1-2 7
ÁBRA 1-14: t a l a jc s e r e VASTAGSÁGÁNAK MÉRETEZÉSE............... .............. .......................1-31
á b r a 1-15: A l a p o z á s i s ík h e l y z e t é n e k m e g h a t á r o z á s a ........................................... 1-33
ÁBRA 1-16: SÁV- ÉS PILLÉRALAP TEHERBÍRÁSÁNAK ÖSSZEHASONÍTÁSA. ............. . 1-34
Á b r a 1-17: F e s z ü l t s é g s z á m ít á s s á v a l a p a l a t t ........ .............................. ............... ........ 1 -34
ÁBRA 1-18: 45°-O S SZÉTIERJEDÉSŰ FESZÜLTSÉGELOSZLÁS.................................................. 1 -3 6
ÁBRA 1-19: FESZÜLTSÉGELÖSZLÁS JÁKY-MÓDSZERREL..................... ......................... ..........1-36
ÁBRA 1-20: STEINBRENNERDIAGRAM......................... ................................................................ 1-37
ÁBRA 1-21: SÁVALAP FELOSZTÁSA A STEINBRENNER MÓDSZER ALKALMAZÁSÁHOZ . . 1 -3 9
Áb r a 1-22: F e l o s z t á s k ü l s ő p o n t v i z s g m a t á h o z . ......... ................ ................................ 1-39
ÁBRA 1-23: SÁV- ÉS PHXÉRALAPKÖLCSÖNHATÁSA........ ..................... ...... ............................1-40
ÁBRA 1-24: SÁV- ÉS PÍLLÉRALAP FELOSZTÁSA A STEINBRENNER MÓDSZER
ALKALMAZÁSÁHOZ.................... ..................................... ................ ..................... .......1-41
Á br a 1-25: F eszültségeloszlás két alaptest terhelésének hatására
(STEINBRENNER)............. ....................... .......................... ............................................. 1 -42
ÁBRA 1-26: A FESZÜLTSÉGEK OLDALIRÁNYÚ KITERJEDÉSE A JÁKY MÓDSZER
ALKALMAZÁSA ESETÉN................................................................................................1-42
Á b r a 1-27: F eszültségeloszlás két alaptest terhelésének hatására (J áky ) 1-4 3
ÁBRA 1-28: 45°-QSFES2ÜLTSÉGSZÉTTERJEDÉS........................... ..............................................1-44
ÁBRA 1-29: 45°-Q S FESZÜLTSÉGSZÉTTERJEDÉS PILLÉR ALATT..............................................1-44
ÁBRA 1-30: EfeSZÜLTSÉGEK45°-OS SZÉTTERJEDÉS HATÁSÁRA.... ........................................1-45

1-2
 SÍKALAPOZÁS

T áblázatok

T á b l á z a t 1-1: A r a jz f e l a d a t o k n á l a l k a l m a z o t t t a l a j o k ..........................................1-8
T á b l á z a t 1-2: M é r t é k a d ó t a l a j v íz s z in t a t é n y e z ő k ................................................... ,1 - 9
T á b l á z a t 1-3: M é r t é k a d ó -t a l a jv íz s z ín t , e t é n y e z ő k ............. ................... ..........1-9
T á b l á z a t 1-4: S z ig e t e l é s i m ó d o k ....................... .................................................. ................... . 1-9
T á b l á z a t 1-5: A z á l l a n d ó t é iu ír b iz t o n s á g i t é N’.'EZő i ... ......................................... l -1 0
T á b l á z a t 1-6: A h a s z n o s t e h e r b iz t o n s á g i t é n y e z ő i ............................................. 1-10
T á b l á z a t 1-7: A m e t e o r o l ó g ia i t e h e r b iz t o n s á g i t é n y e z ő i ....,...................... ......... 1-11
T á b l á z a t 1-8: A h a t á íü ?e s z ü l t s é g a 3 b iz t o n s á g i t é n y e z ő je ..,............... .................. 1-11
T á b l á z a t 1-9: T e h e r b ír á s i t é n y e z ő k .............................. ......................................................1-12
Táblázat 1-10: B e t o n o k s z il á r d s á g i j e l l e m z ő i ............................................................ 1 -1 5
T áblázat 1 -1 1: V a s b e t o n o k s z il á r d s á g i j e l l e m z ő i ......... ................. ............ ........... 1 -1 5
T áblázat 1-12: B e t o n o k k o r r ó z i ó á l l ó s á g a ................................. ...................................1 -17
T áblázat 1-13: F e s z ü l t s é g s z á m ít á s k a r a k t e r is z t ik u s p o n t a l a t t ...................... 1-20
T á b l á z a t 1-14: Ré t e g v a s t a g s á g o k s ü l l y e d é s s z á m ít á s h o z ............ ..........................1-21
T á b l á z a t 1-15: K r it ik u s s ü l l y e d é s e k ....................................... ............. .............. ........ 1-21
T á b l á z a t 1-16: A s ű l l y e d é s k ü l ö n b s é g e k h a t á r é r t é k e i ........ ....................................1-22
T á b l á z a t 1-17: É p ü l e t k á r o s o d á s o k - ....................................................................................1-23
T á b l á z a t 1-18: S z e m c s é s t a l a j o k h a t á r f e s z ü l t s é g ! a l a p é r t é k e ..................... .....1-24
T á b l á z a t 1-19: K ö t ö t t t a l a j o k h a t á r f e s z ü l t s é g i a l a p é r t é k e .............................. 1-2 4

1-3
SÍKALAPOZÁS
 SÍKALAPOZÁS

1.1 Az első rajzfeladat

1.1.1 A feladatlap

Budapesti Műszaki Egyetem

Geotechnikái Tanszék
Alapozás

Síkalapozás!, raj zfeladat

...... ...... ..... részére

Megtervezendő egy 30 m * 18 m alapterületű épület síkalapozása.

Tálajrétegződés:

1. fúrásban 2. fúrásban
jele vastagsága (m) jele vastagsága (m)
1. réteg 16 1.30 16 1.00
2. réteg 6 3.60 6 4.70
3. réteg 3 15.10 3 14.30

Biztonsági szorzók:
al = 0.80
<x2 = 0.90
oc3 = 0.70

A térszín vízszintes, magassága: 100.00 m tsz. f.

A talajvíz adatai:
építési vízszint: 95.30 m tsz. f.
max. tv. szint: 97.20 m tsz. f.
szül fártartalom: 161 mg/1
A padlószint magassága: 100.80 m tsz. f.
A pincepadló szintje: 97.90 m tsz. f.

A falak állandó terhe 194 kN/m, hasznos terhe 148 kN/m, vízszintes ál­
landó terhe a pincefalra ható nyugalmi földnyomás.
A felmenő fal vastagsága 45 cm.

A pillérek állandó terhe 349 kN, hasznos terhe 178 kW.

A pillérek keresztmetszeti mérete 35 cm.

Az alaptestek anyaga beton.

A vizsgált két alaptest távolsága 6 m.

Elkészítendő:
1. Az alapozás statikai számítása.
2. Az alaprajz és a metszet a rétegszelvénnyel és a talaj fizikai
adatokkal.
3. Az alaptestek terve a szigetelési megoldással.
4. Az alaptestek alatti feszültségek ábrái.

1-5
SÍKALAPOZÁS

A laprajz
Msli20Q

Rétegszelvény
Mh*4iSQD
Mv=iilQQ
fsz . 10Q.BQ

so rsx , Név e w wf *p pn /»* * I c E$

* X X g/cm3 g /c« 3 fotó kPa MPa
1 F riss f e ltö lté s 1.33 1.90 1
z Finom honok 0.55 8 1.B5 2jas 30 I
3 Kavicsos honok 0.45 5 1.92 2.14 381 30

Á bra 1-1: A laprajz és rétegszelvény az első rajzfeladathoz

1 /.
 SÍKALAPOZÁS

JUSS14 e
fiajxzoi Bökte* IW.WVI A^JViaI -
Szóval
Görgeteg tndkásérgc G 9
Kavte*^ hdtaisépga K k
Homok'0 3ktarȇrga H h
Homofciisct Barna Ht M
W* I i
Soványa?/):
Közepe»
mm. iárwinpirei SA
KZA
a
a
aauatj w ~
Köverowag
Szüardta&aet
mm todfa.v0rtS
K ÜK
5 : KVA
tó
a•
-
■—♦** “ * *>., mi IfvSoísopqc yst te
T"" f"T Lila n tz
Tőzeg*’ r *
Humusz*1 SÜ*szürke hu
Szerves** « • t ■ Lite sz
Idátok
veago»
e^nuiií-
rQitviWi J) §§2 szürke te

Á bra 1-2: A talajok jelölése

1.1.2 Az adatok

A bemutatott feladatlap adatsora (az aláhúzott értékek a változók) alapján meg kell tervezni egy —
szélső határfalas, közbenső pilléres — épület sáv- illetve pilléralapozását. A feladatlapon lévő adatok
felhasználásával megrajzolható az épület alaprajza és a rétegszelvény (Á bra 1-1). A fúrásokat a szélső

1-7
SÍKALAPOZÁS

alaptestek tengelyétől (kifelé) 3-3 méter távolságiban mélyítették. A fúrási mélység 20 m volt. Az egyes
talajféleségek jelölésére vonatkozóan Ábra 1-2 ad útmutatást. A megadott jelű talajok ebievezését és a
tervezéshez felhasználandó talajfizikai jellemzőit Táblázat 1-1 tartalmazza. A kompresszió» görbék:
Ábra 1-3-n vannak megadva.

Név e w Wf Wp ÍV Pt 4i c Es
% % % g/cm3 g/cm3 fok kPa MPa
1 Görgeteg kavics 0.50 . - - - 1.77 2.10 43 : - 80
2 Homokoskavics 0.40 4 - - 1.97 2,18 40 . - 45
3 Kavicsoshomok 0.45 5 - 1.92 2.14 38 - 30
4 Durva homok 0.50 6 - - 1.87 2.10 36- - 25
5 Közepes homok 0.55 7 - 1.83 2.06 34 - -
6 Finom homok 0.55 8 - - L85 2.06 30 . - -
7 Homokliszt 0.60 10 - - 1.82 2.03 28 5 -
8 Finom homok, mo 1.10 12 - 1.41 1,78 24 10
9 Lösz 0.75 15 20 14 1.74 1.94 25 15 -
10 Mos iszap 0.80 18 28 16 1.80 1.97 20 20 -
11 Sárga homokos iszap 0.85 16 32 18 1.72 1.94 22 25 -
12 Szürke iszap 0.80 20 33 19 1.83 1.97 19 30 -
13 Sárga sovány agyag 0.70 22 36 20 2.04 2.09 17 50 -
14 Barna agyag 0.75 21 45 21 1.97 2.06 15 100 -
15 Kékesszürke kövér agyag 0.55 19 85 27 2.19 2.19 9 200 -
16 Friss feltöltés - '- - 1.53 1.98 - - -
17 Szerves szennyezésű feltöltés - ■- - - 1.47 1,92 - - -
18 Szerves iszap - - 50 27 1.58 1.91 - .- -
19 Szervesagyag - - 90 30 1.62 1.87 - - -
20 Tőzeg - ; - ■- - 1.24 1.40 - - -
21 Humusz - :- - 1.71 1.78 - - -
Táblázat 1-1: Á rajzfeladatoknál alkalm azott talajok

1.1.3 A tervezés szempontjából m értékadó talajvíz szint

A tervezéshez szükséges a mértékadó talajyízszint (Tm) felvétele:

Tm = +• ( ^m ax “ & min )* '& * £ * fi­
attal
• Émax az építési területen (közelében) valaha észlelt legmagasabb talajvízszint;
• Émm az építési területen (közelében) valaha észlelt legalacsonyabb talajvízszint;
• a a talajvízszint észlelések (ÉmaNf É**). megbízhatóságát figyelembe vevő tervező (Táblázat 1-2);
• az I. adatsort kell használni, ha az Émaj; és Émm megállapítása legalább 3 naponként megfi­
gyelt kutak vagy élővizek (folyó, tó) megfigyelési adatsorából történt;
• a II. adatsor 'használható, ha a szél ső talajvízszinteket 3-30 naponként észlelt megfigyelő ku­
takból vagy pincék, kazánházak elöntést szintjei alapján állapították meg;
* a III. sor olyan ásott kutak vízszintadataira érvényes, amelyeknél az É«» 3 m-nél közelebb
van a kút kávaszintjéhez:
* a IV adatsor a 3 m-nél nagyobb ásott kút kávaszint alatti Émaxesetekre vonatkozik;
# s a talajvízszint észlelőpontok számát figyelembe vevő tényező (Táblázat 1-3);
• f> a szárazsági követelménytől függő tényező,

1-8
 SÍKALAPOZÁS

• teljes szárazsági követelmény esetén (lm a pincében, alagsorban pl. emberi tartózkodásra
szolgáló helységek, élelmiszer, műszer stb, raktárak vannak), vagy ha a szulfátion tartalom
S04>3600 mg/1, (3=1.5;
• viszonylagos szárazsági követelmény esetén (ha a pincében pl. zöldségraktári kazánház,
óvóhely stb. van) (3=1.2. Ebben az esetben annyi nedvesség átszivároghat a pincefalon, pa­
dozaton, amennyi a helyisében elpárolog;
• korlátozott szárazsági követelménynél (ha a pincét esetenként elbonthatja a víz) (3=1.0.
Az Énax-hoz adandó tag legalább 50 cm kell, hogy legyen (a rajzfeladatban ez alkalmazandó).

Az a szorzőtényező értékei
A megfigyelés időtartama években
1 2 3 5 7 10 I 15 25 40 1
I. 1,5 1,2 0.9 0.6 0.4 0.2 0.1 0.05 0.03
n. 2.0 1.6 1.2 0,8 0.55 0.3 0.15 0,07 0.05
HL : 2.7 2.15 1,75 1.4 1.1 0:85 0.55 0.2 0.15
IV. 1 3.0 2.4 2.0 1.6 1.3 1.0 | 0.7 0.35 0.25
Táblázat 1-2: M értékadó talajvízszint, a tényezők

Az s tényező értékei

1 2 3 4 S- 6 1 7 8 9 10 I
1 0.71 0.58 0.5 0.45 0.41 | 0.38 0.35 0.33 0.32 1
Táblázat 1-3: M értékadótalajvízszint, etényezők

A szárazsági követelmény g

Teljes Viszonylagos
Tm < 2rétegű ragasztott szigetelés Nincs szükség szigetelésre
P P- s.
p p. s. < 4 rétegű ragasztott szigetelés, víznyomásra méretezett 2 rétegű ragasztott szigetelés
Tm á szerkezet
P-P- s. %'
0.5 m
Tm > 4 rétegű ragasztott szigetelés, víznyomásra méretezett 4 rétegű ragasztott szigetelés,
p p ,s . + szerkezet víznyomásra méretezett szerkézé
0.5 m
Táblázat 1-4: Szigetelési módok

A szigetelés megválasztásánál (Táblázat 1*4) szerint kell eljárni. A táblázatban megadott szigetelési
módok a pincepadlóra, valamint az oldalfalakra vonatkoznak a Tmszintjéig. E fölött a ragasztott szige­
teléseké 2 réteggel kell folytatni általában a terepszint felett 15 cm-ig. Ezen a szakaszon a szigetelést
víznyomásra méretezni nem kell.

1-9
 SÍKALAPOZÁS

1.1.5 Az alapozási sík felvétele

a) A fagyhatár alatt legyen, ami:

• 0.8 m nem fagyveszélyes talajban 500 m Bf. terepszint alatt;
• 1.0 m íagyveszélyes talajban' iji 500 m Bf. terepszint lelett;
• 0.5 nt szilárd kőzeten álló alap esetén;
• 0.4 m fagyhatásnak ki nem tett épületrészek esetén (pl. pincében).
b) Teherbíró talajban legyem Ajánlatos a fúrási adatok bizonytalansága miatt a teherbíró réteg felső
szintje alatt legalább 20 cm mélységben felvenni.
c) Lehetőleg az építési vízszint felett legyen, mivel ebben az esetben nem kell építéskor költséges
munkagödör-víztelenítést alkalmazni.
<0 Az alaptesteknek el kell férniük az alapsík és a pincepadló (dl. a szigetelés) szintje között.

Alapfeltétel, hogy az alaptestről az altalajra átadódó föggőieges mértékadó teher (Fm) ne haladja meg a
talaj által biztonságosan viselhető határteherbirást (FH):
FM ^ f h
A teherbírás szempontjából mértékadó teker sz, állandó (Fa) és a hasznos (Fé) teher biztonsági tényezők­
kel (Táblázat 1-5, Táblázat 1-6, Táblázat 1-7) növelt értékeinek összege:
FM =na *Fa +ne *Fe

A szerkezet illetve az állandó teher neve' Az n* biztonsági tényező

általában ha az n* < 1 a kedvezőtlenebb

Beton-, vasbeton-, falazott-, fém- és faszerkezetek 1.1 0.8
Üzemben gyártott könnyűbeton, hő- és hangszigetelő anyagok 1.2 0.7
Helyszínen gyártott könnyűbeton, vakolat, kiegyenlítő- és simí­ 1.3 0.7
tórétegek
Természetes talaj, Tro > 0.7-néí tömörebb féltöltés u 0.8
Egyéb feltöltések 1.2 0.7

Táblázat 1-5: Az állandó teh er biztonsági tényezői

A hasznos teher neve A teher jellemzője ne

Födémek, lépcsők, koncentrált v. vonalmenti teher 1.2
járdák terhe megosztó teher p<2kPa 1.4
2 kPa á p S. 5 kPa 1.3
5 k P a< p 1.2
Tárolók terhei általában 1.3
folyadékesetén 1.2
Darupálya terhe híddaru ha a névleges teher P < 50 kN. 1.3
PaSO kN 1,2
függődaru P < 50 kN 1.4
P 2:50 kN 1.3

Táblázat 1-6: A hasznos teher biztonsági tényezői

1-10
 SÍKALAPOZÁS

A határteherbirás (függőleges) a határfeszültség(öh) és az alapfelület (A) szorzata:

F„ = crH *A
Sávalapnál az alapfelület helyett az aláfest szélességét kell használni, és így vonal mentén megosztó
teherbírást kapunk:
FH = a H *B

ne
ií
1
>

Hőteher, 1.75
- £ -< 0 .4
Ps
Ps a hóteher,
0.4 K J L c l .7 5 ° 35i * (U |
Ps 0.6 i p , )

g a szerkezet súlyának 1 m2 tetőfelületre eső része 1.4

U -í-
P*
Szélteher 1.2
Hőmérséklet-változás 1.2

T áblázat 1-7: A meteorológiai teher biztonsági tényezői

Az anyagi kár mértéke 1 a 3 értéke, ha a személyeket fenyegető veszély |

kicsi jelentős katasztrofális
csekély I 0.9 0.8 0.7
közepes I 0.8 0.7 0.6
nagy 1 0.7 0.6 0.5

Táblázat 1-8: A határfeszűltség a 3 biztonsági tényezője

Á határfeszültség a talaj törőfeszültségének (crt) csökkentő (biztonsági) tényezőkkel szorzott értéke:

a ff = a * <7 1 - a j * a % * « 3 * trt
ahol:
a ]: a talajfeltárás megbízhatóságtól függő tényező
<xi-1.00, ha a talaj nyirószilárdságát és összenyomhatóságát részletes nagyminta-kísér-
letekkel határozták meg;
04=0.85, ha a talaj nyírószilárdságát és összenyomhatóságát talajfeltárással és labora­
tóriumi kísérletekkel határozták m eg
04=0.70, ha csak közelítő talajfelderítés történt, és a talaj nyírószilárdságára, össze-
nyomhatóságára csak táblázatos tapasztalati adatok állnak rendelkezésre.
a 2: a nyírószilárdság meghatározásának bizonytalanságától függő tényező
a 2=1.00, ha a nyírószilárdságot természetes fekvésben, a legkedvezőtlenebb állapotú
talajon, kísérletekkel határozták meg;
0.2=0.85, ha a kísérletileg meghatározott nyírószilárdság várható legkedvezőtlenebb ér­
teimre megbízhatóan következtetni lehet;
a 2=0.70, ha a legkedvezőtlenebb nyírószilárdságra csak becsléssel lehet következtetni.
a 3: az é lm é n y t és a személyeket fenyegető veszélytől függő tényező, amely értékét
(Táblázat 1-8) tartalmazza.

1-11
SÍKALAPOZÁS

Súrlódási szög Teherbírási tényezők Súrlódási szög Teherbírási tényezők

fők Nb Nt Ne fok Nb Nt, N0
0 0.00 1.00 514 26 6.27 11.85 22.25
1 004 1.09 5.38 27 7.23 13.20 23.94
2 0.08 1.20 5.63 28 8.36 14*72 2180
3 0.12 1.31 5.90 29 9.67 16.44 27.86
VÖ.17 1.43 6.19 30 11.20 18ÍÖ 30.14
I 4
0.22 1.57 6.49 31 13.00 " 20.63 32.67
1 5
0.29 1.72 6.81 32 15.11 23,18 35.49
I 6
I 7 0.35 1.88 7.16 33 1759 26.09 38.64
1 8 0.43 2.06 7.53 34 20.53 29.44 42.16
9 0.52 2.25 7,92 35 24.01 33.30 46.12
10 0.61 2,47 8.34 36 28.16 37.75 50.59
11 0.72 2:71 8.80 37 33.10 42,92 55.63
12 0.84 2.97 9.28 38 39.01 48.93 61.35 I
13 0.98 3.26 9.81 39 46.12 55.96 67.87 I
14 1.14 3.59 10.37 40 54.71 64.20 75.31 i
15 1.32 3.94 10.98 41 65.11 73.90 83.86 I
16 1.53 4.34 11.63 42 77.77 85.37 93.71
17 1.76 4.77 12.34 43 93.26 99.01 105.11
18 2.03 5.26 13.10 44 112.32 115.31 118.37
19 2.34 5.80 13.93 45 135.87 134.87 133.87
20 269 6.40 14.83
21 3.10 7.07 15.81
22 3.56 7.82 .. 16.88
23 4.10 8.66 18.05
24 4.72 9.60 19.32
25 544 10.66 20.72 1
Táblázat 1-9: T eherbírási tényezők

A talaj tőrőfeszültségét (crO az M SZ15004-89 szabványelőírásai szerint határozhatjuk meg:

a t =aB* r i* B * N b *íb *j B +a* {t *y 2 *Nt +c*Nc *ie *jc)
ahol
B az alap kisebbik vízszintes mérete (kör esetében az átmérő);
L az alap hosszabb vízszintes mérete;
Yi az alap alatti talaj (hatékmyj térfogatsúlya;
t*Y2 a (hatékony) geosztatikai nyomás az alapozási síkon, ha eltérő a takarás (t) az alaptest
két oldalán, akkor a kisebbikkel kell szánmini (y2 az alapozási sík feletti takaróréteg
átlaga« hatékony térfogatsúlya);
c az; alap alatti talaj kohéziója természetes fekvésben;
Nb, Nt és Nc az alap alatti talaj belső súrlódási szögétől (<j>) függő teherbírási tényezők
(Táblázat 1-9):

Mt = en*tg<¡>*tg2{45°+^

NB = (Nt +l)*tgf
Nc =(Nt -\)*ctg(f>

1-12
 SÍKALAPOZÁS

íB, it és ic a terhelő ©tő függőlegessel bezárt jli szögét (a B oldal síkjában) figyelembe
vevő csökkentő tényezők:

* B = (l ~ / ) 3
h = ( 1 - 0 .7 V ) 3
. . l - UH
le = it
Nt - 1
F vM
/= ¿k „

Fvm a mértékadó erő vízszintes összetevője;

Fm a mértékadó erő függőleges összetevője;
Jb»jt ésjc a lejtős terep e hajlását figyelembe vevő csökkentő tényezők:
ha &<50:
j M=Jt =Je = l
ha e>5°:
,2
tort?

l ~ jB
Jc = J b
Nc *íg<íf
A képletek e«j) terephajlásig értelmezhetők, alkalmazásuk a rézsűállékonyság vizsgála­
tát nem helyettesíti; kötött talajoknál <j>(tg<j>) helyett
tg fi= tg # + —
*lu
használandó, ahol qu a talaj egyirányú nyomószilárdsága;
aBés a alaki tényezők:

aB = \ B
3 *L
B
a - 1+
2 *L
Ha a teher Idilpontos, altkor a képletekben szereplő B és L helyett (Ábra 1-4) szerinti Bf és L* értékeket
kelt használni.

A te r h e lS |»r5 t& nad& sporrtjc

Á bra 1-4: Az alaptest figyelembe vehető méretei külpontos terhelés alapján

1-13
SÍKALAPOZÁS

Az alaptest szükséges szélessége tehát azalapegyenletből határozható meg:

Fm = ° H * B * L
illetve sávalap esetén

ahol a B méret az ismeretien.

Négyzetes pilléralap esetén harmadfokú egyenletet kapónk, amely pl. a Newton módszerrel vagy
nomogrammal (Ábra 1-5) oldható meg, sávalapnál vagy egy rögzített mérettel rendelkező pilléralapnál
pedig másodfokú egyenletet kell megoldani.

A nomogramm a B3 +AB2=K
alakú egyenletek megoldását adja.
K
10000
H ü ss
5000 3.0
til MHBSIHI ■ ■ ■ ■ lili ¡■■■■lili! wm'S.r.t 2.9
ül H IIIÜ Il ■ I l i i n M i m i i w /m 2.0
1000 1.5
500
ill IH iH lllli! I l e i i t n ■.w s a w a i wamví
ni « ■ H ű i n iiiü ii W A im m r / t *
la ii» :! ‘¿rjrjiBjtr, m r/sys (kft ao
100 l!l! lllilll! !¡ !¡ W ilii 0.5
iO A
50 ’‘Atm-.m rm.w.ni 0.3
\ m r/ A m w m \ 0.2

10 s iiiiiiilíiiB iü li W A M W /m
ffl I P E T M I
jmmmm','s <m » w m m m t
5
iMllini W m W . h t xTMAFAWV ■■■■!
la m í w ysm m m m
W m W M M M m
mr.mr4■
■511 « III
IIS I Ilii
isi l a r ^ n ii ii < ■■ ■ Ilii II
IM IIIN I
iiiü ii M i m
aoi ■III!:! IBII
lO »” « «- in o 9i n O
5 5O
R o d f ifi
o
Á bra 1-5: Nomogram pilléralap szélességi méretezéséhez
 SÍKALAPOZÁS

1.1.7 Sáv- és pilléralapok magasságának m eghatározása

A falazott vagy beton alaptestek minimális magassága Sö cm, a vasbeton alaptesteké 20 cm. A beton
alaptestek szokásos anyaga C4, C6 vagy C8; a vasbeton alaptesteké C12. Szilárdsági jellemzőik a
(Táblázat 1-10, Táblázat l-ll> b a n találhatók.

Betonminőség i C4 C4 C8 CIO C ll
R bm k N /c m 2 0.4 0.6 0.8 1.0 1.2
< rb H , k N / c m 2 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6
Om, kN/cm2 : 0.015 0.025 0.040 0.050 0.060
B b o , kN/cm2 2170 2290 2390 2490 2580

(Vasbeton-minőség CIO C12 C16 I C20 C30 C40 C50

IRbn, kN/cm2 1.0 1.2 1.6 2.0 3.0 40 5:o
a bH. kN/cm2 0.75 0.90 1.15 1.45 2.05 2.60 3.20
oiü, kN/cm2 0.07 0.09 0.11 0.14 0.18 0.21 0.25
Ebo, kN/cm2 2490 2580 2740 | 2880 3190 3450 3680
T áblázat 1-11: Vasbetonok szilárdsági jellemzői

A sáv- és pilléralapok alatt egyenletes talpfeszültség-eloszlást tételezünk fel. A talpfeszültség intenzitása

sávalapnál tll. pilléralapnál:
= Em ut *
Fm
B’ B*L
Fm az alap mértékadó terhelése (kN/m ill. kN), B az alaptest szélessége, L az alaptest hossza.

Ha az alaptest k konzolhossza nagyobb, mint az alapest magassága, akkor az alaptestet vasalni kell és a
vasbeton lemezek tervezési szabályai szerint keli méretezni (Ábra 1-6). Filléralap esetén a lemezt átszú-
rödásra is ellenőrizni keU.

kangyai

Á bra 1-6: Alaptest magassági méretezése

Gyakoribb az az eset, amikor a konzolhossz kisebb az alaptest magasságánál. Okkor az un. rövid konzolt
nyírásra kell méretezni. A beton nyírószilárdsága:
°kH
TH =
2

1-15
SÍKALAPOZÁS

ohh a beton hajlitó-húzó szilárdsága.

Az alapok m agasságnak felvétele ill. ellenőrzése után megrajzolhatók az alaptestek (Ábra 1-7). Ez az
ábra tulajdonképpen a rajzfeladat 2. formátuma. Ezen a formátumon kell ábrázolni a rétegszeívénven
szereplő talajok kompressziós görbéit is.

Ügyelni kell arra, hogy a szigetelésre ható nyomás ne haladja meg annak nyomószilárdságát pl. a ra­
gasztott bitumenes lemez szigetelésnél a oH-600 kPa értéket, vagyis a b szélességű fal alatti szigetelés­
nél;
F'h = h *o'H >FS[
kell. hogy legyen. a négyzetes alaprajzú pillérnél pedig, ahol b a pillér oldalhossza:
. h' *0*11 >/•;<,

A szigetelés által nem védett épületrészek anyagát minden esetben a talajvíz agresszivitásának megfele­
lően kell megválasztani (Táblázat 1-12): A rajzfeladatban előforduló agresszivitások esetére a CIO-cs
beton alkalmazása elegendő biztonságot nyújt.

1.1.8 Az alapok alatti feszültségek számítása

Az alapok és a talaj érintkezési felületén (a talpon) átadódó feszültségek a talajban szétterjednek. Az

általuk valamely tetszőleges (alapsík alatti) mélységű pontban keltett feszültségek annál kisebbek, minél
távolabb (mélyeiben) van a pont az erőáladás helyétől.

1-16
 SÍKALAPOZÁS

Agressziót okozó Agresszivitást osztály, alosztály |

anionok ifi. II. Gyengén agresszív III. Közepe­
sen
vegyületek n /i W2 11/3 agresszív
S O r (mg/1) 500-1000 1000-3000 3000-6000 6000-
Cl* (mg/1) - 700-1500 1500-3000 3000-
Kristályosodó semle­ - 1-3 - 3-
ges sók** (töm. %)
Alkalmazható cement­ S-10045 pc, S-100 45 pc, S-54 350 pc,
fajta 350 kspc 20, 350 kspc 20, 250 kspc 60“ *
350kspc40, 350 kspc 40,
350 ppc 10, S-54350 pc,
S-54 350 pc, S-100 350 kspc 20,
S-100 350 kspc 20, 250 kspc 60**\
250 kspc 60*** 350 ppc 20,
350 ppc 20, 450 kspc 20,
450 kspc 20, 450 kspc 40
450 kspc 40
Csakvasbetonszerkezetek esetén kell figyelendő venni.
Szabad párolgási felület esetén kell figyelembe venni.
Szilárd közegben nem szabad alkalmazni, csak víz alatti, talajvíz alatti szerkezeteknél
Táblázat 1-12: Betonok korróziőállósága

A süllyedésszámítás szempontjából mértékadó terhelést az állandó és a tartósan ható esetleges terhek

alapértékének összegeként (biztonsági szorzók nélkül) kell kiszámolni:
F ' M ~ Fa + Fe

Az a talpfeszültség» amelyből a süllyedést számolni kell:

“ M
P=1

J
P a/
P =- u °o
Itt oo az építés előtfi talajrétegződésből számított hatékony függőleges geosztatikai nyomás a pincepadló
(földkiemelés) síkján, ugyanis ez az a terhelés, amely az eredeti talajállapotot állítja vissza, és így belőle
süllyedés nem keletkezik. Vagyis t mélységű pincepadlószint esetén:
& z O = ' E t 'i* ri
ahol
t’;: a terepszínt és a pincepadlószint közötti talajrétegek vastagsága,
Y,: ezen talajrétegek hatékony térfogatsúlya. /

Kis külponfosságú terhelésnél (ahol az alapest alatt húzófeszültség nem keletkezik) a teljes alaptest-
méretekkel kell számolni.

Felvázoljuk a sáv- és pilléralap alatti talajviszonyokat, a talajrétegződést és megrajzoljuk a feszültség-

szétterjedés miatt (a mélységgel) egyre csökkenő a z. függőleges feszültségnövekményeket (Ábra 1-8,
Ábra 1-9). A számítás a (Táblázat 1-13) segítségével történik. A táblázatban különböző B/L oldalarányú,
tég láig alakú alapok ún. karakterisztikus pontja alatti a j p arányt találjuk meg, a z/B (B alapfost széles­

1-17
SÍKALAPOZÁS

séghez viszonyított z mélység) függvényében. A feszültségnővekmények a megfelelő B/L arány

(sávalapnál 0, négyzetes pilléralapnál I) szerinti oszlophoz tartozó z/B értékek B-vel való szorzata
szerinti mélységbe (az alapozási sík alá), a p-vel szorzott függvényérték nagyságában rajzolandók be.
 SÍKALAPOZÁS

F e s z ü lts é g e k
a pllléralap a l a t t
*»1*50

z/B o jp z
m kPa
0 1 (A. s.) (p)

A tapasztalatok szerint elegendő a talaj-összenyomódást az ún. határmélységig számítani. A határmély-

séget (nio) ott vesszük fel. ahol a feszültségnővekmény (ar*) az építés előtti hatékony geosztatikai nyomás
ötödére csökken :
•r,

5
A függőleges önsúlyfeszültségeket az alaptestek tengelyében, a talajvíz figyelembevételével kell számí­
tani. A süílyedésszámításnál az Én** értéke felett a nedves, alatta a víz alatti (felhajtóerővel csökkentett)
térfogatsúllyal számolunk. Vízzáró rétegnél a Talajmechanika tárgyban tanultak szerint kell eljárni.

i-19
SÍKALAPOZÁS

Táblázat trz feszültségek szám ítására egyenletesen megosztó» függőleges terhelésű téglalap karak­
terisztikus pontja (Grasshoff, 1955) alatt (Kany, 1959)

B: a téglalap rövidebb oldala

L: a téglalap hosszabb oldala
z: a vizsgált pont mélysége a terhelés síkja alatt
<Jz
táblázati értékek:
c^áJ
P
t
z/B B/L
0.0 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0
0.00 1.000 1.000 1,000 1.000 1.000 1.000
0.05 0.990 0 990 0.989 0.988 0.985 0.981
0.10 0.945 0.944 0.941 0.932 0.918 0.898
0.20 0.826 0.824 0.804 0.770 0.731 0.694
0.30 0,739 0.730 0.689 0.637 0.593 0.557
0.40 0.677 0.660 0.601 0.544 0.502 0.470
ro.50 0.630 0.603 0.532 0.477 0.438 0.409
V0.60 0.590 0.553 0.477 0.425 0.389 0,3:62
0.80 0.524 0.469 0.392 0.348 0.316 0.289
1.00 0.467 0,399 0.329 0 290 0.260 0.234
1.50 0.360 0.278 0.226 0,193 0.166 0.144
200 0.288 0.206 0,163 0.134 0.111 0.094
3.00 0.203 0.128 0.095 0.072 0.057 0,047
4.00 : 0.155 0.088 0.060 0.044 0.034 0.028
5.00 0.125 0.065 0.041 0.029 0.023 0.018 s OjGoTS
10.00 ,0-063 0.021 OíOl 1 0.008 0.006 0,005
20:00 0.032 0.006 0.003 0.002 0.001 0,001

Táblázat 1-13: Feszültségszámítás karakterisztikus pont alatt

1.1.9 A süllyedések számítása

Egy alaptest süllyedését úgy számolhatjuk ki. hogy az alapozási sík és a határmélység közötti talajréte­
gek összenyomódását összegezzük:
n

i= i
A talajvíz szintjét is réteghatárnak kell tekinteni.

1-20
 SÍKALAPOZÁS

Ha ismerjük a talaj összenyomódás! modulusát (szemcsés talaj), akkor a réteg összenyomódását a

AS{ - —— * í a z * d z — a za tl ^
Esi
h
képletből nyeljük, ahol c r^ az alaptest terheléséből származó átlagos feszültség a rétegben. Ez a réteg
(illetve részréteg) középvonalában olvasható le az ábráról, vagy a Simpson szabállyal számítjuk ki az
átlagot a réteg határain és középvonalában leolvasott feszültségeikből:
-in t
a zatl + 4 * eszköz + ^zút/i) •

A réteg középvonalának mélysége a B szélességű alap alatt | A részrétegmaximálisvastagsága

B/2 B/3
B B/2
2*B 2&*B
3*B B

Táblázat 1-14: Rétegvastagságok sűliyedésszámításhoz

Ha ismerjük a talaj kompressziós görbéjét (Á bra 1-3), akkor a réteg összenyomódását közvetlenül a
cr
fajlagos deformációból ,e = - z:—j számíthatjuk:
v Es,
ÁSf - J ÁS} * d z - J - e iQ) * d z - Á e iatl * h j .
K K
Vagyis (Ábra 1-10) a kompressziós görbéről leolvassuk a terhelés utáni teljes feszültséghez (©*+0 ,0) tar­
tozó fajlagos deformációt és a terhelés előtti hatékony geosztatikai nyomáshoz (a^) tartozó fajlagos
deformációt: a terhelésből származó növekmény a kettő különbsége. Természetben a süllyedésszámítást
is táblázatosán célszerű elvégezni.

A megengedhető süllyedések McDonald és Skempton szerint, épületkárosodások alapján Táblázat 1-15-

ben találhatók.

Talaj A kritikus süllyedés értéke

tömbalap esetén lemezaiap esetén
homok 51 mm 51-76 mm
agyag 76 mm 76-127 mm

Táblázat 1-15: K ritikus süllyedések

Meg kell határozni a feladatkiírás szerinti 1távolságnak megfelelő sáv- és pilléralap süllyedését ($, és Sp).
A vizsgált két - egymástól 1távolságra lévő- alaptest (sáv és pillér) közötti relatív süllyedéskülönbség:
s«. - s ,
l

A süllyedéskülönbségeket a különböző jellegű épületekre megengedett határértékek alapján kell meg­

ítélni (Táblázat 1-16). Agyag (kötött) talajon lassú, hompk (szemcsés) talajon gyors a konszolidáció.

<s-

1-21
SÍKALAPOZÁS

Az építmény szerkezete és az Az alakváltozás jellege Az alakváltozás határértéke

alaptest jellemzői gyors konsz. lassú konsz .
Építmények teherhordó vázszerkezettel relatív süllyedéskülönbség 0.00200 0.00200
• statikailag határozatlan vasbeton vagy
acélvázak
• statikailag határozatlan vasbeton vagy 0.00070 0.00100
acélvázak; a szélső pillérsorok téglával
kitöltve
• statikailag határozott szerkezetek 0.00500 0.00500
Építmények teherhordó falakkal relatív
• váz nélküli nagyblokk vagy vasalás * **lehajlás 0.00070 0.00100
nélküli téglafal
• áthajlás 0.00035 0.00050
• vasbeton ill. acélbetétes nagyblokk v. lehajlás 0.00100 0.00130
téglaföl
áthailás 0.00500 0.00060
Egyszintes ipari v. hasonló szerkezetű relatív
épületek sávalapon • lehajlás 0.00100 0.00100
• áthajlás 0.00050 0.00050
Magas súlypontú merev v. merev alapozású billenős 0.01*L/H 0.01 *L/H
építmények
Darupályák darusín lejtése, elfordulása 0.00400 0.00400
hosszirányban
keresztirányban 0.00300 0.00300
L az építmény hossza, H a magassága
Táblázat 1-16: A süllyedéskülönbségek határértékei

Á bra 1-10: Süllyedésszómítás kompressziós görbével

Amennyiben az alapok süllyedése ifl. a süllyedéskülönbsége meghaladja a kritikus értéket, károsodások, j

repedések kialakulása várható. A kár súlyosságává repedések tágasságával és az épületen szükséges |
javítás mértékével lehet érzékeltetni (Táblázat 1-17). 1

1-22
 SÍKALAPOZÁS

Körülbelüli repedéstá­ A kár jellemzése (számításba véve azt is, hogy a károsult hely A kár mértéke
gasság, mm hol van a szerkezeten)
<0.1 Hajszálrepedés. elhanyagol­
ható
<1 Kis repedések, amelyek a normális karbantartás során eltűnnek. nagyon cse­
Esetleg egy kis területre korlátozódó magányos törésvonal, vagy kély
olyan törés a téglafalon, amely csak közelről látható:
<5 A repedések könnyen bevakolhatok, de valószínűleg újra kell enyhe
vakolni. Az építményen belül néhány kisebb törés látható. A
repedések kívülről láthatók és valamit tenni kell a nyílászárok
érdekében. A nyílászárók enyhén szorulnak.
5-15, vagy nagyon sok A repedéseket kőművesmunkával rendbe lehet hozni, vagy közepes
I 3 mm-nél tágasabb elfedhetők megfelelő vakolással. A külső téglafalak újrafugá-
zása, esetleg kis részének felújítása. Ajtók, ablakok szorulnak.
A közművek vezetékei esetleg törnek. A vízzáróság már nem
pú. .... . .
15-25 (de függ a repe­ Jelentős javításra van szükség, a M ák egy részét le kell bontani komoly
dések számától is) és újra kell építeni. Ajtó-ablak keretek eltorzultak, a padozaí
észrevehetően lejt (illetve nem sikk a M ák láthatóan ferdék,
horpadozók, a gerendák teherbírása csökkent. A közművezeté­
kek tönkrementek.
>25, sok, nagy repe­ Felújítás, esetleg teljes újraépítés szükséges A gerendák teher­ nagyon súlyos j
dés bírása megszűnik, a falak olyan resst állapotban vannak, hogy
dúcokkal megtámasztandók. Az ablakokat a torzulás eltöri,
fenyeget a teljes instabilitás.
Táblázat 1-17: Épületkárosodások

1.2 A talaj határfeszültségének közelítő számítása

1.2.1 Szemcsés talajok esetén

<?H = c l * c 2*<ra * 3 * c ra
ahol
g* a határfeszültségalapértéke (Táblázat 1-18);
* Ci a mélységi tényező:
t +B

* t az alapsík melletti takarás;

* B az alaptest szélessége;
* L az alaptest hossza:
* Cj az alaki tényező:

Cy ~ 1.00, ha — ,
2 L 5

1-23
SÍKALAPOZÁS

B
C2 = L25, ha = 1, illetv e az alaptest kör vagy szabályos sokszög alaprajzú.
L
1
Ha — < , akkor c2 lineárisan interpolálható.
5

A közepesen tömör Száraz vagy Nedves vagy igen Telített, talajvízszint I

szemcsés talaj meg- nyirkos nedves alatti
nevezése
talajok határfeszültsége (aa), kPa
durva kavics és finom 650-780 650-780 520-650
kavics
homokos kavics és 580-780 580-780 450-600
iszapmentes kavics
közepes szemnagyságú 480-650 480-650 300-400
homok
finom homok 300-400 300-400 200-250 1
Táblázat 1-18: Szemcsés talajok határfeszültségí alapértéke

1.2.2 Kötött és makroporózus talajok esetén

A kötött talaj megnevezése Plasztikus index Hézagtényező a a. kPa

1, e Ic^l.2 L=1 IC=Q.5
iszapos honiok, homokos iszap 1-10 0:5 400 350 300
0.7 300 250 180
iszap, homokos agyag, sovány agyag 10-20 0.4 500 400 320
0:5 420 350 300
0.7 350 300 200
1.0 300 200 150
közepes és kövér agyag >20 0.4 900 750 —

0.6 720 600 —

0.8 4:20 350 200
1.0 350 250 150
Táblázat 1-19: K ötött talajok határfeszöltségi alapértéke

a n = c i * a a < 3 *<ia .
ahol
2 + r +B
c3
4
a a a (Táblázat 1-19) szerint.

A hézagtényező és a konzisztencia-index közbenső értékeire interpolálni kell.

Ha valamely talaj - a terhelésének legalább 50%-át elérő - előlerheléscn esett át. a határfeszültség alapér-
tékét (aa) legfeljebb 40%-kal szabad növelni.

1-24
 SÍKALAPOZÁS

1.2.3 Kőzetek határfeszültsége

Kőzetek határfeszültsége közelítőleg a kockaszilárdság 1/10-ed részének vehető.

1.3 A z első zárthelyi anyaga (síkalap teherbírása)

A síkalapok teherbírás-meghatározásának alapját az alaptest alatti Máj törőfeszültségének elméleti úton

történő meghatározása képezi. A teherbírás függ az alaptest geometriai méreteitől, azok arányaitól, az
alap alatti talaj fizikai jellemzőitől (elsősorban nyírószilárdsági paramétereitől, tömörségétől), a talajvíz
helyzetétől.

A zárthelyi anyagában többféle feladat szerepelhet, pl.:

• adott méretű, adott alapozási síkú alaptest törőterhének és határteherbírásának megállapítása:
• adott terhelésű alap méreteinek (szélesség, hosszúság) meghatározása;
• a talajvízszint változásának hatása a teherbírásra;
• az alapsík alatti talajcsereréteg méreteinek megadása, stb.

A következőkben néhány számítási példát mutatunk be, amelyek az 1. évf. Informatika tárgy keretében
tanult M athCAd programmal készültek.

1.3.1 Szemcsés talajon álló sávalap tőrőterhelése

Határozza meg a (Ábra l-ll)-n látható sávalap törőterhelését, ha az szemcsés talajon áll!

1-25
SÍKALAPOZÁS

Adatok:
11 -= 0.8-m kN , . kN
r i n =17-3
m Y 11 = 21 " m 0?
A 2. réteg (teherbíró talaj) kavicsos homok
t 2 - 0.3-m 1 « kN - on kN <j> = 35fok
Y 2n = 3 Y 2t - 2° — 3
m m
B ~ 1.4-m
kN
Y 1 = Y 2n Y 1 “ 18 " - 3 % 2 = l 1Y 1n r t 2 Y 2 n ty 2 = 19*kPa
m3
Alaki és térszínferdeségi tényezők: a g :■=1 a 1 j g := 1 j \ = 1 } e = 1
Teherbírási tényezők:
2:
N t(4>) := e*'tan(* y-(tan^45fok + | Nt( * ) = 33,3

N b (4>) - f N t(4 ) + 1) tan(4 ) N B( * ) - 24.01

Ferdeségi tényezők:
i B(f) = ( 1 - f ) 3 it( f ) (1 - 0.7-f)3

Az alaptest függőleges tőrőterhe és a vele egyidejű vízszintes teher:

F tff) - B-(y 1-B N B í B( í ) % 2-Nr It( f)) F vt(f) -
A ferdeségi tényezők és a törőteher a terhelő erő ferdeségének f&ggvénvében: Ábra 1-12:

F t(f) F vrff)
 SÍKALAPOZÁS

1.3.2 K ötött talajon álló sávalap tőrőterhelése

A 2. réteg iszap
§ := 20-fok c = 40*kPa c a :=. 20-kPa
2
N, = e ' ," <* ) Man(45 fok * |VJ N , « 6.4
/ » ' N ,-1
Nn » Í N « * 1J-«an(*) Nn =2.69 Nc = — — N c = 14.83
l / ♦ **"<♦>

W ’ W - i T T
F t(0 = B-(t r B N B !B(0 ^ 2 N f í t ( 0 * C-Nc i c(f)) F ^ f ) = f-F,(f)
A törőterhelést szemlélteti: Ábra 1-13.

szaggatott vonallal
jelölve az elcsúszás!
teherbírás

Á bra 1-13: K ötött talajon álló sávalap törőterbelése

1-27
SÍKALAPOZÁS

F t(0 FvKO

1.3.3

Határozza meg a kötött talajon (iszap) álló, a (Á bra l- ll) - n vázolt sávalap szükséges szélességét!
Adatok:
A 2. réteg iszap
é := 20-fok c = 40* kPa
N t(<f»> * 6 . 4 N 8 (0 * 2 .6 9

N c W ) = 1 4 .8 3

1- W
«cCO = _ i

F t (f) = B*(r i B-NB(4»)»b ( 0 + % 2 *w t( * H t(l) + c N c( ^ . i c (f))

MŰ
A mértékadó függőleges tetten F m := 500 —
m
kN
A z egyidejű vízszintes teher: F ve := 60-^~

A biztonsági tényező: a = 0.6

A számítás menete:

A töróteher szükséges értéke:

ve kN
F tsz ’ —
a
F b z - 8 3 3 .3 3 - ^
m
visz vtsz = 100 m
a

A terhelő eiő fendesége: f := f = 0.12

F tsz
i B(f) =0.68 1 i t( f ) = 0 .7 6 9 i c ( f) = 0 .7 2 6
Given (a szükséges B szélesség meghatározása)
*0 , - Í £ . F t s z - B ( r i- B * N B* iB (f) +- ty 2 ‘ N f i t ( 0 + ° N c í c (f>)
' t cf D
Find( B ) = 1.46 *m (Kézi számításnál másodfokú egyenlet megoldásával
kapjuk meg a B értékét)

1-28
 SÍKALAPOZÁS

Ellenőrzés;

B = 1.5-m
5r ( /y / r F f ;=■B *(7 r B N B l B(f) + ty 2 N r j t(f) + c-N c- i c( f ) ) F t » 8 6 0 -^

r F h =a Ft F h « 5 1 6 - ^ > F m * 500

'h '' <- S l l(^ ■ 'I jÁ

1.3.4 K ötött talajon álló pilléralap szélességi méretezése

Határozza meg a kötött talajon álló, a (Ábra l-ll)-n megadott, négyzetes alaprajzú püléralapszükséges
szélességét!
A taM adatai:
A 2. réteg iszap
<!> = 20-fok c := 40-kPa
N t(é ) * 6 4 N B(+ ) * 2.69 N c(ó ) * 14.83
A terhelés:
F m :* 700 kN F ve = 0-kN f := 0 a := 0.6
A számítás menete:
Q O
Négyzetes píiiéralap L = B a; 3 = 1 - a b = 0-667 a =1 +~
3*L 2*L
i B(f) = 1 it(f ) = 1 =1

P ts z = ^ p F ts z -1 1 6 7 -k N

Megoldás a MathCAD programmal:

Given "

F tsz*®2 [ a B'T 1 'B N B + a (%2 N t + c*N c )]

Ftfid(B) = 1.03-m
Megoldás kézi számítással, a Newton-féle iterációs módszerrel:
a 0 7 | N g-B 3 + a (ty 2 N j + c -N c)-B 2 - F tsz “ °

3 2 . 3 2 ^ B 3 + 1072* kPa-B 2 - 1 1 6 7 k N -0
irt
B ;= 1.5*m (kezdőérték)
y * 3 2.32-J^B 3 + 1072*kPa*B2 - 1167 kN ‘ y « 1354.08-kN
3
m
Az új, pontsabb közelítést az y(B) függvényt az érintőjével helyettesítve kapjuk:
y -j » 5 L y 0 y 1 ;s 9 6 .9 6 - ^ B2 + 2144 kPa B y = 3434.16. ^

B =B- B = 1 . 11 *m (új közelítés)

1-29
SÍKALAPOZÁS

A következő közelítés:
y -.= 32.32— -B3 + 1072-kPa-B2 - 1167 kN y = 187.29*kN
m3
y i - 96.96— B2 - 2144- kPa-B y i = 2489.17* ^
m3 m

B = B - -£■ B * 1.03*m
yi
Ez a közelítés megegyezik a számítógépes eredménnyel a következő közelítés ugyanezt az
eredményt adja:
y = 32.32— -B3 + 1072-kPa-B2 - 1167 kN y = 6.66-kN
3
ÍTT

y t = 96.96-Í^ *B 2 2144-kPa-B y -( - 2312.26*!^

B ■.= B - B = 1.03*m
yi
Ellenőrzés:

B := 1.05-m
F t := B2-[a B *y i -B-NB + a-[tf2-Nttc-Ncj| F t = 1220♦ kN

F H = a-F t F H = 732-kN > F m = 700 *kN

1.3.5 Pilléralap törőterhének változása a taiajvizszint változásának hatására

Vizsgálja meg a (Ábra 1-1 I>n vázolt, kavicsos homok (szemcsés) talajon álló, négyzetes alaprajzú
pilléralap törőterhének alakulását a talajvízszint változásának hatására!

Adatok:
t-j = 0.8-m kN
7 1n 3 7 1 t - 21— 3
m m

%2 -- 0 .3 1 # -1 8 ^ v - i n kN
7 2n 3: 7 21 20 —
m
%■:
B = 1.05-m 4 - 35-fok
N t($ )= 3 3 .3 .
N B< *) =24.01
A törőteher m éhen fekvő (A .-T^>(l 5^S> talajvíz esetén:
kN
71 7 2n y 1 “ ia —^
m
F t = B2 (a B-y r B-N B + a ty 2 N t) F t = 1380-kN

1-30
 SÍKALAPOZÁS

A törőteher az alansíklioz közel fekvő (A«-Tm^0.5*E))talaivíz esetén:

kN
U - * T 2 r r v ; n = 1 0 *—
m
F t = B2’(a e-y | B N g + a-ty 2 N t] F t = 1232 *kN
A törőteher a terepszinten fekvő talaivíz eseten:
j t 2 ■=t t -(r 1 t - ? v) + t2’(y 2t - y v) ty 2 = 1l.8*kPa

F t = B2 (ag-T i'B -N g -►a-ty 2 NtJ F t = 835-kN

1.3.6 Talajcsere vastagságának méretezése

Állapítsa meg a (Ábra l-14)-n vázolt talajcseréd alapozás esetén, az egyenlő teherbírás elve alapján a

Az adatok: i"iv
Feltöltés: \/
kN
t-j - 0.8-m y tn = 3
VV 1/t4 ^
m
(7ü7
A csereréteg
4-
$ := 35* fok
A ' ~ - 1-

— - S ’ r~
"A
$ 4
t/v •=• _ — - /j

, f,
1/
, v/ \A 4"
h-- -i1 -/7űö - --- ~ - 4 - r
1/ ^4
■fisítlj. ^ ? ,'}<**>
.4 j£ _ ~ _ ^ il£ o
£ , ^ _ _____
V j^-31 <e - f ,
W . V
/'< -!/
SÍKALAPOZÁS

A megoldás menete:
A teherbírás az alaptest alatt, a csererétegben
N t(<|>) = 3 3 .3
N B((j>) =24.01
B := 1.4 m
klM
f-A .= 18 — kavicsos homok)
m3
* T 2 ' ' , 1 7 t n t t ?T2n <iszaP> %2 = W-kPa
F , = B -(r 2 Nt(+)) F t = 1733“

A teherbíró talaj iszap:

ty 2 (v ) = 19-kPa + v-y 2n (iszap)
4) =• 20-fok e - 40-kPa
N t(4>) = ©*4
N g(<j>) * 2.69
N c(4>) = 14.83
Az egyenlő teherbírás elve alapján:
F t«B |- |y | B | N g -t- ty 2{v)-Nt + c‘^cjí ® 1 ~ B + 2-V
Megoldás a MathCAD programmal:
Glven
F t= (B +■2-v)-jy r (B + 2 -v )-N g + ty 2 ( v ) N t + c N c]
Find(v) = 0.319 * m
Kézi számítással másodfokú egyenlet megoldásával kapjuk meg a v.értékét
Ellenőrzés:
v - 0.35-m B | ~ B +■ 2-v B -j = 2.1 • m
tf 2 - 19-kPa - v-y 2n ty 2 = 2 5 .3 - kPa

Ft B r (y r B | N B - t? 2 N t c -N cj F t « 1800 ■^

1.3.7 Alapozási sík helyzetének m eghatározása teherbírási szempontból (gyakorló példa)

Milyen tengerszint feletti magasságon kell megadni a (Ábra l-15)-n látható négyzetes pilléralap
alapozási síkját, ha az előírt biztonsági tényező v=2 (a=0.5)?

A feltöltés térfogatsúlya yr=I8 kN/m3.

A homokos iszap adatai:
térfogatsúlya vj—20 kN/m3;
belső súrlódási szöge ^=20 fok;
kohéziója c-20 kPa.
A terhelő erő F= 1350 kN.

1-32
 SÍKALAPOZÁS

A teherbírás szempontjából szükséges alapozási sík A =99.116 m Bf. (t-0.284 ni).

1.3.8 Sáv- és pilléralap teherbírásának összehasonlítása

Mekkora biztonsággal rendelkezik az 1.3.7-ban bemutatott alappal azonos terhelésű, elrendezésű, de

0.8 m * 5.0 m alaprajzi méretű pilléralap (Ábra 1-16)?

A biztonság v~1.421 iá csökkentő szorzó a=0.704).

1.4 A második zárthelyi anyaga (feszültségszám ítás)

Az alapsík alatti talajtömegben az alapokról átadódó terhek szétterjednek. A függőleges feszültség a

mélységgel csökken. Asüllyedésszámítás első lépése -mint láttuk a rajzfeladatnál- ennek a feszültségnek
a meghatározása; s ez a második zárthelyi témája is. Leggyakrabban Steinbrenner grafikonját használjuk
a függőleges feszültségek elfogadható pontossági számítására; (te ha megelégszünk közelítő
eredményekkel is, akkor az olyan egyszerűsítő feszültségszámítási módszereket használjuk, mint a Jáky-
féle határmélység elmélet, vagy Kögler javaslata, illetve a síkokkal határolt feszültségszétteijedési
tartomány feltételezése. A következőkben ezekre a módszerekre mutatunk be számpéldákat.

1-33
SÍKALAPOZÁS

1-34
 SÍKALAPOZÁS

1.4.1 Feszflltségszámítás sávalap alatt

Határozzuk meg egy sávalap (Ábra 1-17) q terh& ől származó feszültségeket az 1-5 és az F-5*
pontokban

a) 45°-os szétteijedést és azon belül egyenletes feszültségeloszlást feltételezve;

b) Jáky-módszerrel;
c) Steinbrenner grafikonjaival!
Á kapott eredményekre rajzoljuk meg a a z eloszlásának ábráját!

az 1-5 pontokban, a
<Jz(z) :s __Jl
B +2z

z o z(z)
m
0 250
OA 125
OJ 83.333
U 62.5
1.6 50

°z(z)
kPa
az IV5* pontokban (csak akkor keletkezik feszültség a terhelésből, ha a vizsgált pont a t távol­
van az

B +2
a z(z)

z(4
kPa

b) Jáky-módszerrel (Ábra 1-19):

az
p = 250 *kPa

1-35
SÍKALAPOZÁS

Á b ra 1-1$: 4 5 °-osszétterjedésű feszültségeloszlás

A hatánnélység (sávalapról lévén szó, az alaptestet végtelen hosszúnak tekintjük):

f B V
L := oo-m mg := 2 B ® o ~ L6*m

A feszültség az 1-5 pontokban (a határmélység felett lineárisan interpolálva kapjuk, alatta a fe­
szültség nulla):

1-36
 SÍKALAPOZÁS

A feszültség! test kiterjedése és a feszültség az 1-5' pontokban

* a határvonal x távolsága a függőleges vetületi egyensúly alapján nyerhető (a feszültség!
trapéz területe megegyezik a terheléssel);
.* a határmélység alatt az x távolság nem értelmezhető (vagy végtelen);
* az alaptest szélétől a határvonalig a feszültség egyenletesen csökken;
* a határvonalon túl nincs feszültség

z/B

Á bra 1-20; Steinbrenner diagram

1-37
SÍKALAPOZÁS

x(z) = i f{z<mo, B— a z(z,t) = i^ íx ( z ) ,o zg (z )~ ^ y -í,0 -k P a

z x(z) a z<2 ^
1
1
2
3
4
5
" '0 50 100 150 200 250
o 2( z ,t)
kPa

c) Steinbrenner grafikonjaival (Ábra 1-20)

A feszültség az 1-5 pontokban, 4, B -B /2 szélességű részre osztva az alapot; (Ábra 1-21):

B*=5 B’=0.4-m n =— n=0

2 L

d z(z) .= p - s ^ ,n ] a z(z) - A d z(z)

ahol
a 'z: azegy részterület te rh e lé sü l származó feszültség;
a z: a teljes alaptest terhelésébőlszármazó feszültség;
Sr^ajp: a (Ábra l-20)-iől leolvasott, vagy az alábbi képlettel (MathCAD formátumú) számolt érték
(Q=zm'):

1
s(Q,n) =if C-0,0.25, a ta n
2-n
Q-J1 + n2-(l + C2)
2 • , '
n 1
2 -2 . _2 .
n •£, -f- 1 £ + 1
£ +■O2' (i +■C2)

_ Z
tf,(z )
$ —••ÍL-
kPa
0.25 62.5 250
0.205 51.1 204.6
0.137 34.4 137.51
0.099 24.7 99
0.076 19.1 76.4

Az l’-5' pontokban, kiegészítve a sávalapot B -B + t szélességűre, majd levonva a kiegészítő, t szélességű

sáv hatását (Ábra 1-22):

1-38
 SÍKALAPOZÁS

Á bra 1-21: Sávalap felosztása a Steinbrenner m ódszer alkalmazásához

Á bra 1-22: Felosztás külső pont vizsgálatához

B' = 1.2>m n=0

a z(z) = p-s|~~ ,nj <fz(z) = p s^- ,nj a z(z) *■l (o'z(z) - o z(z)j

1-39
SÍKALAPOZÁS

2 ^ z ( Z ) Z Z ^ Z ° z ( Z >
n ——— - s - , . n -----------------
0 0.25 62.5 0 0.25 62.5 o
0.333 0.247 61.6 1 0.205 51.1 21
0.667 0.23 57.5 2 0.137 34.4 46.2
1 0.205 51.1 3 0.099 24.7 52.8
1.333 0.179 44.7 4 0.076 19.1 51.2

kPa

Á bra 1-23: Sáv- és pilléralap kölcsönhatása

1.4.2 Sáv- és pilléralap kölcsönhatása

Mekkora függőleges feszültségek keletkeznek a (Ábra l-23)-n látható pilléralap A talppontja alatt, az 1.
2. 3. 4, 5 pontokban a sávalap és a pilléralap terheléséből Steinbrenner. Jákv és a 45°-os
feszültségszétteijedés módszerével számolva?

1-40
 SÍKALAPOZÁS

Talpfeszültség a sávalap alatt:

P 1 =-9i P1 =250-K P a

Talpfeszültség a pilléralap alatt:

P 2 = ~ P 2 = 267*kPa
b 2 l 2

a) Steinbrenner módszer
Az első feladat a terhelt felület felosztása (kiegészítése) téglalapokra úgy, hogy minden téglalap
egy sarka (Ábra 1-24) a vizsgált pont felett legyen (a szimmetriatengely másik oldalán levő rész
hatását kettővel való szorzással vesszük figyelembe).
A feszültségek a sávalap terheléséből az A pont alatt:
L-j =oo-m rt|:=ö (a sávalap végtelen hosszú)
B B \ +•t B f-f * 1.8*m 8 f 2 z t B -j2 =0.6*m

öz1(z) = 2 .P r ( s ( g ^ , n 1J - s ( ^ . n 1|

Kézi számításnál az s függvény értékei a (Á bra 1-20) diagramról olvashatók le

Á bra 1-24: Sáv- és pilléralap felosztása a Steinbrenner módszer alkalmazásához

A feszültségek a pilléralap terheléséből az A pont alatt:

Bo B 21
B 21 - B 2 i = 0,75 m n2 = — n 2 =0.5
2 l2

o xO ; 2 P 2 s L t - , n 2\

1-41
SÍKALAPOZÁS

ZA -í*- s|-^-,n2 ) °z2i2 A,i ffz1 Í*Aj + ° z2lzAj

m 8 21 \ B 21 / kPa ______ kPa
0 0 0.25 133.3 133.3
0.5 0.667 0.228 121,7 136.8
1 1.333 0.17 90.7’ 131
1.5 2 0.12 64.1 115.2
2 2.667 0.086 45.8 98.6
Az eredmények (Ábra l-25)-en láthatók.

,'V

o, ■..... .............. y
i
01 A •' t
#
# /
L * /
#
/
t♦ aj+02

é *
0 50 100 150
cíj, kPa;

Á bra 1-25: Feszültségeioszlás két alaptest terhelésének hatására (Steinbrenner)

b) Jáky módszere
A feszültségeik a sávalap terhelésének hatására:
A határmélység
m.j0-2Bj m j o = 2 .4 * m
A feszültségek a sávalap alapterülete alatt:
/ m io - z ■\
o 10(z) :=■if z<m 10 ,p i ------------.0-kPa i
\ «*10 /

A feszültség! test oldalirányú kiteijedéseíÁbra 1-26):

Á bra 1-26: A feszültségek oldalirányú kiterjedése a Jáky módszer alkalm azása esetén

1-42
 SÍKALAPOZÁS

> < s

i r~ <*i !
* * J% <*20 / S —o 10

1 ^
* / /
4/
S S
\ w jS
1 * JÍ ---- O l l ^ z 1
/ /
/ /

f1 Á
-átér,.. 1 .... ........... 1.. X ......... i
___ •
0 50 100 150 200 250 300

Cf&kPa

Á bra 1-27: Feszültségeloszlás két alaptest terhelésének hatására (Jáky)

x 1(z)
2
A feszültség a sávalap szélétől t távolságra:
/ x < (2) t\
o ^ í z ) .■= ifjx 1(z ) < t,0 kPa ,o 10(z)- ^ ^ ^ j

A feszültségek a pilléralap terhelésének hatására:

A határmélység:
/ b2 \
m 20 =2 B 2- (1 - 2 ^ — j m 20 = 1 5 *m

A feszültség a pilléralap alatt:

/ m 20 - z \
a 20(z) - if z < m 2 0 1P 2*----------- ,0-kPa
\. m 20 /
z/v q í o 1z a ) x t ( z A) <*h (z a ) ° 2 o (z a ) ° h Í z a ) + ° 2 o (z a )
m kPa m kPa kPa kPa
0 250 0 0 266.7 266.7
0.5 197.9 0.316 0 177.8 177.8
1 145.8 0.857 43.8 889 132.6
1.5 93.8 2 65.6 0 65.6
2 41.7 6 37.5 0 37.5
Az eredménybe Ábra 1-27-en láthatók.

c) Számítás 45°-os feszültségszétteijedéssel

A feszültségek a sávalap terheléséből az A pont alatt (Ábra 1-28):

1-43
SÍKALAPOZÁS

Á bra l-2 8 t 45°-os feszültségszétterjedés

0 i( z ) ■= i í z > t , - — 9-----,0-kPa]
\ B •{ + 2'Z j
A feszültségek a pilléralap terheléséből az A pont alatt (Ábra 1-29):

Ú2(Z) " (B 2 2 z) (L 2 • 2 z)

Ih °1(Z A ) a 2 Íz a ) °í (z a ) - CT2 (2 A;
m kPa kPa _____ kPa
0 0 266.7 266.7
0.5 0 96 96
1 93.8 49 142.7
1.5 71.4 29.6 101.1
2 57.7 19.8 77.5

Az eredmények (Ábra 1-30):

1-44
 SÍKALAPOZÁS

az, kPa

Á bra 1-30: Feszültségek 45°-os szétterjedés hatására

1-45
SÍKALAPOZÁS

1-46
2. CÖLÖPALAPOZÁS

2.1 MÁSODIK RAJZFELADAT.............................. ............................... ...................................................2 -5

2. 1. 1 Ipari csarnok pillérének cölöpalapozása ...................................... ........... ........... 2-5
2 .1 .1 .1 A m értékadó cölöp teh er m eg h a tá r o z á sa ..................................................................2 -7
2 .1 .1 .2 A cö lö p ö k szü k ség es m éretének m eg h a tá ro zá sa ................ ......... .......................2 -9
2 .1 .1 .3 E gyéb rajzi r é s z e k .................................................................................... .................... 2 -1 4
2. 1.2 Közbenső hídpillér cölöpalapozása ................ .. ............................................. . 2 - / 4
2 .1 .2 .1 A m értékadó cölöp teh er m eghatározása a K ö zú ti H ídszabályzat szerint .. 2 -1 6
2 .1 .2 .2 A szü k ség es cölöp m éretek m egh atározása............................................ ..............2 -1 6
2 .1 .2 .3 E gyéb rajzi r é s z e k .................................................................... ............ .......................2 -1 6
2 .2 A CÖLÖP TEHERBÍRÁSÁNAK SZÁMÍTÁSA A TALAJ ADATAI ALAPJÁN - AZ M S Z 1 5 0 0 5 /2
SZERINT.................................................. .......... ................... ................................... ..................... 2 -1 7

2-1
 CÖLÖPALAPOZÁS

Á brák

i'

Á b r a 2-1: Ip a r i c s a r n o k c ö l ö p a l a p o z a sa ......................................................................... 2 -6
to io to

ÁBRA 2-2: A CÖLÖPTÖMB VÁZLATA................................

Á b r a 2-3: E lő re g y á r t o t t v e r t cölöp v a sa l á sa
Á b r a 2-4: K ö z b e n s ő h ídpillér ....................................

2-2
 CÖLÖPALAPOZÁS

T áblázato k

T á b l á z a t 2 - 1: A t ö r ő ie h e r m e g h a t á r o z á s i m ó d já t ó l f ü g g ő c sö k k e n t ő t é n y e z ő 2 -9
T á b l á z a t 2-2: A l é t e sít m é n y jel en tő ség étő l f ü g g ő c sö k k e n t ő t é n y e z ő ____ 2 -1 0
T á b l á z a t 2-3 : F ú r t c ö l ö pö k fa jl a g o s t a l p e l l e n á l l á sa ............................... ...... 2 -1 0
T á b l á z a t 2-4: E l ő r e g y á r t o t t c ö l ö pö k jellem ző a d a t a i ................................. = 2 -1 2
T á b l á z a t 2-5 : A c ö lö pö k sz á m á t ó l é s a c ö l ö p r á c s szerk ezetétő l f ü g g ő m
TÉNYEZŐ ÉRTÉKEI................................ ................................................... ...................... ...........2 -1 8
T á b l á z a t 2-6: A f e sz ü l t s é g v e r t c ö l ö p ö k c s ú c s a a l a t t sz e m c sé s t a l a j r é t e g b e n - 18
T á b l á z a t 2-7: A f e sz ü l t sé g v e r t c ö l ö pö k a l a t t i k ö t ö tt t a l a jr é t e g b e n ......... 2 -1 9
T á b l á z a t 2-8: A fe sz ü l t sé g v e r t c ö l ö p ö k c s ú c s a al a t ti r o s k a d ó ta l a jr é t e g b e n
S r” 0 .8 r e la tív n e d v e s s é g t a r t a l o m e s e t é n ....................................... .......................2 -1 9
T á b l á z a t 2-9: F ú r t c ö l ö p c s ú c s a a l a t t i k ötö tt v a g y r o s k a d ó ta la jr ét eg be n
á t a d h a t ó f e s z ü l t s é g ............................. ....................... ..........................................................2 -1 9
T á b l á z a t 2-10: A f e szü ltség (cr) k épl eté ben a (3, a é s b ér ték ei sz e m c sé s t a ­
l a j b a n A FÚRT CÖLÖPÖK CSÚCSA ALATT ...................... ................... .................... ....... . 2 -2 0
T á b l á z a t 2 - 1 1 : K o r r e k c ió s t é n y e z ő k r o s k a d ó t a l a j o k r a .............. ................... . 2 -2 0
T á b l á z a t 2-12: A c ö l ö pö z é s m ó d já t ó l f ü g g ő ö t é n y e z ő é r t é k e ........................... 2-21
T á b l á z a t 2-13: A s z e m c sé s ta la jo k f a jl a g o s n y ír á s i e l l e n á l l á sa , t,................2-21
T á b l á z a t 2-14: A k ö t ö t t ta l a jo k fa jl a g o s n y ír á s i e l l e n á l l á sa , t, ................... 2 -2 2
T á b l á z a t 2-15: A r o s k a d ó t a l a jo k f a jl a g o s n y ír á s i e l l e n á l l á sa 0 .8 És a n n á l
n a g y o b b r e l a t ív n e d v e s s é g t a r t a l o m e s e t é n ...........................................................2 -2 2

2-3
CÖLÖPALAPOZÁS
 CÖLÖPALAPOZÁS

2.1 M ásodik rajzfeladat

Két feladattípus egyikét kell a kollégáknak elkészíteni:

* Ipari csarnok pillérének alapozása
• Közbenső hídpillér alapozása

Az alapozási feladatokat a kedvezőtlen talajrétegződés és a magas építési vízszint miatt csak mélyalapo­
zással (cölöpalapozással) leltet megoldani. Mindkét feladat típusnál úgy kell -lehetőleg- felvenni a cö-
löpfej-tömb alsó síkját, hogy az az építési vízszint fölé kerüljön.

A feladat megoldása előtt célszerű gondosan áttanulmányozni á terhelések felvételére és a biztonsági

tényezőkre vonatkozó szabályzati előírásokat.

Ha a pillérre ható erők eredője 1:5 hajtásnál meredekebb, akkor függőleges cölöpökkel (ferde cölöpök
nélkül) is megoldható az alapozás.

Alkalmazhatunk 30*30 vagy 40*40 em-es keresztmetszetű, előre gyártott (helyszínen vagy üzemben)
vasbeton cölöpöket és kör keresztmetszetű, helyszínen készített fölt (pl. Soil-Mec, Benoto, folyamatos
spirállal készített, közönséges fúrt) vagy vert (pl Franki) cölöpöket is. Az alkalmazott cölőptípust első-*
sorban a terhelés nagysága és a fő teherviselő talajréteg típusa szabja meg.

2.1.1 Ipari csarnok pillérének cölöpalapozása

Feladatlap:

Budapesti Műszaki Egyetem

Geotechnikai Tanszék
Mélyalapozási tervezési feladat

......... .......... . .... részére

Megtervezendő egy ipari csarnok pillér mélyalapozása.

Fűrésszelvény:

A réteg jele vastagsága

(m)
1. réteg 16 0.90
2. réteg 8 3.60
3. réteg 6 2.40
U>
s!

4. réteg 4
H

Építési vízszint: 98.30 m tsz. f.

Max. tv. szint: 99.40 xn tsz. f.
Terepszint: 100.00 m tsz. f.
A darupálya szintje: 105.50 m tsz. f.

2-5
CÖLÖPALAPOZÁS

A bra 2-1: Ipari csarnok cölöpalapozása

2-6
 CÖLÖPALAPOZÁS

Állandó teher: 290 kN.

Hasznos teher: 117 kN.
Fékező erő hosszirányban: 18 kN.
Fékező erő keresztirányban: 12 kN.
Szélteher: 16 kN, helye 104.25 m tsá. f.
Hóteher: 19 kN.

Elkészítendő:
1. A statikai számítás vázlatokkal.
2. A csarnokpillér oldalnézete a rétegszelvénnyel, valamint az
alaprajz.
3. A cölöpök vasalási terve.
4. A cölöptömb vázlata a cölöpök bekötésével.

Tervezzük meg az ipari csarnok pillér (Ábra 2-1) cölöpalapozását a feladatlapon szereplő adatokkal. A
pillér méretére néhány számadat az ábrán látható. Természetesen ettől el lehet térni.

A megadott talajok elnevezései és fizikai jellemzői a (Táblázat l-l)-ből nyerhetők.

Alkalmazzunk n db (az ábrán 6 db) cölöpöt. A D átmérőjű vagy oldalhosszá cölöpök tengelytávolságát
(T) a következő elvek figyelembevételével kell megválasztani:

T < 50, illetve

álló. vert eölőpök esetés: T£3D,
álló, fúrt cölöpök esetén: T > 2,50,
lebegő cölöpök esetén: T > 3D

A cölöpökre az állandó terhek (amelyek általában az alapozás süllyedését okozzák) a pillér tengelyében
hatnak, ezért a fejtömböt központosán helyezzük a pillér alá. A külpontos terhek (pl. a daruteher)
egyenlőtlen eloszlású cölöperőket okoznak, nagy külpontosság esetén még húzás is keletkezhet belőlük.
A magasan támadó vízszintes erők egyrészt nyomatékokat hoznak létre, amelyek módosítják a cölöpök
egyenletes terhelését^ másrészt a. nyiróerők által hajlításra is igénybe veszik a cölöpöket.

2.1.1.1 A mértékadó cölöpteher meghatározása

A feladatkiírásban szereplő terhek a cölőpráes felső síkjára vonatkoznak (terepszint).

.1 központosán ható cölöpterhekböl keletkező cölöp-igénybevétel

Pmc * (na * + nho * ^ho)

n

A biztonsági tényezők értékeiről az (Táblázat 1-5, Táblázat 1-6, Táblázat 1-7) ad tájékoztatást.

A fe jtö m b súlya:
Pö - a * b * v * y vb [kN]
ahol Yvb a fejtömb anyagának térfogatsúlya.

Az a és b fejtömb (alaprajzi) méretet úgy kell felvenni, hogy a szélső cölöpök tengelye és a fejtömb széle
közötti távolság legalább D/2+20 cm legyen. A cölöp betonját legalább 10 cm hosszon, a vasbetéteket
pedig a lehorgonyzási hosszukon be kell fogni a fejtömbbe. Az előre gyártott cölöpök fejét a vasbetétek

2-7
CÖLÖPALAPOZÁS .

felszabadítása céljából visszavésik. A fejtömb v magassága legalább 20 cm-rel legyen nagyobb a befo­
gásnál. (Ipari csarnokok pilléiénél általában v= 60-120 cm)

A cölöp önsúlya:
Pc (becsült érték)

Egy cölöp mértékadó terhe a központos erőkből:-

, p..
P mf = P mc + n a * ( ~ + PC ) (nyomóerő, jele: +)
n

Ipari csarnok pilléreknél a gyakorlati tapasztalatok szerint a ható erűk eredőjének hajlása sohasem lapo­
sabb l:5-nél, tehát ferde cölöpökre nincsszükség..

A külpontos esetleges teherből (daruteher) származó cölöperő (a külpontos nyomással analóg módon
számítva):
M d — Pe * e (nyomatékaz x-x tengelyre)

yj *M
*ád. +-
r Pe (nyomóerő az 1. és 4., húzóerő lehetséges a 3. és 6. cölöpben)
p 'd = nd
Z y f

• Pg: az esetleges (daru) teher;

• e: a daruteher külpontossága (Ábra 2-1),
• n^: a daruteher biztonsági tényezője (Táblázat 1-6);
• y*: az i-edik cölöp távolsága az x tengelytől (előjelhelyesen)..

Keresztirányú fékező erőből:

P]tf * f (nyomaték az x-x tengelyre)

P<tkf = nd
V
Hosszirányú fékező erőből:
Mfjj- = Pfof * f (nyomaték az y-y tengelyre)

Ü _*
Pdhf = nd

ahol
• f: a darupálya síkjának távolsága a cölöptömb alsó síkjától;
• x;: az i>edik cölöp távolsága az y tengelytől (előjelhelyesen).

Pd - P 'd ±Pdkf ± P dhf

A ± előjel oka az, hogy a fékező erők mindkét irányban működhetnek. A belső oldalon a nyomás, a külső
oldalon a húzás (ha egyáltalán előfordul) a mértékadó.

Szélerőből keletkező cölöp-igénybevétel:

M ¡2 = P ’gz */ (nyomaték az x-x tengelyre)

2-8
 CÖLÖPALAPOZÁS

f \
Psz = ±nsz ^ 7 %
.2 > /
• P'5Z: a szélerő (szélnyomásvagy -szívás);
• 1: a szélerő hatásvonalának magassága a cölöptömb alsó síkja felett;
• n^: a szélerő biztonsági tényezője (Táblázat 1-7).

A mértékadó Igénybevételeket a lehetséges legkedvezőtlenebb tehercsopoitosítás alapján kell meghatá­

rozni:
♦ a belső cölöpöknél m indiga nyomás a mértékadó;
• a külső cölöpöknél esetleg a húzása igénybevételt is vizsgálni kell, ekkor a hóterhet nem szabadfigye­
lembe venni, a daruterhet csak akkor, ha összességében húzást okoz, az állandó terheket pedig a
biztonsági tényezővel csökkenteni kell.
Az így meghatározott erőkre kell a cölöpöket méretezni, de egy cölőpcsoporton belül lehetőleg minden
cölöp mérete egyforma kell hogy legyen.

Az Ft meghatározásának körülményei a.
közvetlenül meghatározható veit 0.90
Helyszínen próbaterheléssel közvetlenül nem volt meghatározható, de értéke megbízható­ 0:85
an becsülhető
közvetlenül nem volt meghatározható, de értéke hozzávetőle­ 0.75
gesen becsülhető
teljes 0.85
A vizsgált helyszínhez: hasonló jelentős 0.75
más helyszínen próbaterhelés­
sel határozták meg és a hason­
lóság
hozzávetőleges 0.65
helyszíni szondázások alapián 0.65
tapasztalati adatok halmazá­ átlagára 0.55
Egyéb módon (ha a képlet nak
már tartalmaz biztonsági alsó határára 0.75
szorzót, akkor otí értőké azzal képletből és a felhasznált laboratóriumban vagy a hely­ 0.50
egyenlő) adatokat színen közvetlenül mérték
táblázatokból vagy korreláci­ 0:40
ósösszefüggésekből vették
Táblázat 2-1: A törőteher m eghatározási módjától függő csökkentő tényező

2.1 1.2 A cölöpök szükséges méretének meghatározása

A mértékadó cölőpteher Fw ism eretben a már eldöntött számú cölöp szükséges hosszát úgy kell megha­
tározni, hogy érvényes legyen a következő összefüggés:
Fmá Fj, =* o^-Ft
ahol:
F h-a cölöp határtehertwása,
Ft - a meghatározott tösőteher.
«c -

2-9
CÖLÖPALAPOZÁS

Az a c értékét a befolyásoló tényezőket figyelembe vevő részmennyiségek szorzataként kell számítani a

kővetkezők szerint:

occ= a]-a2*a3. de a c < 0.7

ahol:
* « i: a törőteher (Ft) meghatározásának módjától függő csökkentő tényező a (Táblázat 2-1) szerint,

• a 2: a létesítmény jelentőségétől függő csökkentő tényező a (Táblázat 2-2) szerint:

Az anyagi kár mértéke | a 2 értéke, ha a személyeket fenyegető veszély

I kicsi jelentős katasztrofális
csekély 1 0.90 0.80 0.60
közepes S 0.85 0:70 0.55
nagy | 0.75 om 0.50
Táblázat 2-2: A létesítm ény jelentőségétől fiiggő csökkentő tényező

• <x3: a terület talajviszonyaitól függő csökkentő tényező:

ha a terület altalaja jól ismert, rétegződése egyenletes. a.,=1.0

ha a terület altalaja nem kellően ismert, rétegződése változékony, a 3=0.9

A törőteher (Ft) a cölöp igénybevételétől fiiggően az a tengelyirányú nyomó- vagy húzóerő (illetve az a
cölöptengelyére merőleges erő), amelynek hatására a cölöpfej elmozdulása az erők növelése nélkül is
korlátlanul növekszik. A cölöp- teherbírása két részből tevődik össze: talpellenáilásból (F«) és
köpenvmenti ellenállásból (F^):
• F,=F^4Fk
Ez a statikus képletek alapformája.

a os értéke fúrt cölöpöknél. jkPaj talajjele

5000 1.2.3
4000 4,5
2000 6. 7
1000 8
1200 9, 10. 11
1000 12
1300 13
1400 14
1500 15

Táblázat 2-3: Fúrt cölöpök fajlagos talpellenállása

A talpeüenáHás az
FCs Acs»ar,
összefüggéssel számítható, ahol:
A^ - a talp keresztmetszeti felülete.
a cs - a talp alatti talaj törőfeszültsége.

A Oc számítására számos képlet ismeretes. Sajnos ezek nem veszik figyelembe a cölöpkészítés techno­
lógiáját. (pl. a fiirt cölöpök készítése során a talajra "szemcsepáma" ülepedik le. a talp fel is puhulhat).

2-10
 CÖLÖPALAPOZÁS

A hazai tapasztalatok alapján, fürt cölöpöknél a (Táblázat 2-3)-ben megadott törőfeszültség (fajlagos
talpellenállás) értékek használatát javasoljuk a rajzfeladat elkészítésénél.

A fürt és vert cölöpöknél (azonos körülmények között) tapasztalt talpellenállás aránya:

.fiirt
vert G í
^cs
0.45

A köpenymenti ellenállás a

Pt = Z r u *A„
i-\
összefüggéssel határozható meg, ahol:
• Akt:: a cölöp i-edik talajrétegben lévőköpenyfelülete.
• n: a cölöp által harántolt rétegek száma,
• tia - a fajlagos köpenymenti ellenállás az i-edik talajrétegben.

Az összegzésnél a nagy Összenyomódásra képes talajrétegeket (pl. friss feltőltés, szerves talaj) és a felett
tűk levő rétegeket nem szabad figyelembe venni.

A fajlagos köpenymenti ellenállás két részből tevődik össze, a tapadásból és a köpenysúrlódásból:

■tk=a + cr*- tg S
ahol:
• a: az adhézió (cölöp és talaj közötti tapadás),
• orx: a cölöp köpenyére ható vízszintes feszültség.
• tg S: a talaj és a cölöp közötti súrlódási tényező.

A rajzfeladatban:
a-O.ö-c javasolható, ahol c a talaj kohéziója,
5=0.8-<p ahol <pa talaj belső súrlódási szöge.
o*=<vK ahol a hatékony függőleges feszültség (geosztatíkus nyomás):
• K=4-Ko vert cölöpnél.
• K=0.9-Ko fiárt cölő|méL
• K<,=l-sincp

Tapasztalataink szerint tk előzőekben bemutatott számítási módja valószínűtlenül kis értékeket ad dur­
vaszemcsés talajok (1, 2. 3 és 4 jelű) esetén, ezért ezekben a talajokban -próbaterhciési eredmények
alapján- az alábbi értékekkel célszerű számolni:

Talaj sorszám: 1 1 2 3 4
TkflcPa) 110 | 90 80 60

Vagyis a törőteher (Ft) előzőek szerint számítható értékét behelyettesítve az

Fm=a,.a2><X3- Ft
összefüggésbe, az egyenlőből a szükséges cölöphossz (illetve az alsó teherviselő rétegbe való befogás x
hossza) meghatározható. A cölöpnek a teherviselő rétegben lévő hossza ne legyen kisebb a cölöpátmérő
(vagy oldalhossz) kétszeresénél. D>50cm cölöpátmérőnél min. 1 m-es befogás szükséges. Ezeket az
 CÖLÖPALAPOZÁS

említett méreteket csak akkor szabad csökkenteni, ha az alsó réteg "nagyon szilárd" és ezért a cölöpök
lehajtása -verése, fúrása- nem, vagy csak nehezen volna lehetséges.

A helyszínen készített cölöpök közül a

Franki cölöp: 18 m-es
Benotó cölöp: 40 m-es
Soil-Mec cölöp: 45 m-es
Vuis cölöp: 10 m-es
dugócölöp: 6 m-es
folyamatos spirállal készített cölöp: 18 m-es
béléscsövezett, közönséges fürt cölöp: 20 m-es
maximális hosszai tervezhető.

Amennyiben nem a helyszínen készített fürt vagy vert cölöpöt tervezünk, hanem előre gyártott vb. (vert)
cölöpöt, úgy a Betön- és Vasbetonipari Müvek gyártótelepein beszerezhető -az MSZ 11312/1 és az MSZ
11312/2 előírásainak megfelelő- 30*30 cm keresztmetszetű cölöpfajíákat kell alkalmazni, vagy egyedi
terv szerint gyártani. A BVM előre gyártott cölöpjeinek jellemző adatai (jelenleg) :

Vasbeton cölöpök jele Teljes

átlagos talajviszonyokra ügektorcsővel nehéz talajviszonyokra hossz Tömeg
_ Portland | S 54 Portland | S 54 Portland | S54 L kg
cementtel cementtel cementtel m
30 C 4 30 Cs4 4.00 816
30 C 5 30 Cs5 5.00 1033
30 C 6 30 Cs 6 30 Ci 6 30 Csi 6 6.00 1250
30 C 7 . 30 Cs 7 30 Ci 7 30 Csí 7 7.00 1467
30 C 8 30 Cs 8 30 Ci 8 30 Csi 8 30 NC 8 30 NCs 8 8.00 1684
30 Ci 9 30 Csi 9 30 NC 9 30 NCs 9 9.00 1901
30 Ci 10 30 Csi 10 30 NC 10 30 NCs 10 10.00 2118
30 NC 12 30 NCs 12 12.00 2552
40 NC 8 40 NCs 8 8.00 ' 3070
40 NC 9 40 NCs 9 9.00 3460
40 NC 10 40 NCs 10 10.00 3850
40 NC 11 40 NCs 11 11.00 4240
40 NC 12 40 NCs 12 12.00 4630
Megjegyzés: a cölöpcsúcs "a" mérete 30*30 cm-es cölöpnél 45 cm,
40*40 cm-es cölöpnél 60 cm.

Nem agresszív talajvíz esetén C jelű, betonra agresszív esetben -S54 cement felhasználásával készített-
Cs jelű cölöpre van szükség. Nehéz talajviszonyról (NC, NC&) általában az 1 ,2 ,3 . 14, és 15 jelű talajok

2-12
 CÖLÖPALAPOZÁS

esetén beszélünk. Az injektor cölöpöket (Ci, Csi) viszonylag ritkán alkalmazza a hazai kivitelezői gya­
korlat.

aso Uft
55' L40 55 45 78 45

—
r ~ i —
T
"T "
■—
-

4 .
*

+
......... mkmmm mmm 5E5 3BS

í **>■ S ! ' £ 8

8 K S !S fc !í5 !® S !5 KSi ¡ S K iS S S Ü S S
Íj

3S 90 35

GO 30 eo

Á bra 2-2: A cölöptömb vázlata

Megemlítjük* hogy a helyszínen készített, 0.6 rn-nél nagyobb átmérőjű nyomott betoncölöpökbe nem kell
acélbetét, ha a méretezés szerint az felesleges. A húzott vasbeton cölöpöket teljes hosszban el kell látni
acélbetétekkel. Az acél hosszbetétek mennyiségét az igénybevételek alapján kell meghatározni, de szá­
muk -a mikrocölöpök kivételével- legalább 6 db, egyenkénti átmérőjük legalább 14 mm legyen. A mi­
nimális acélbetét-mennyiség 0.6 %. Az acélbetétek takarása legalább 50 mm, résiszap (zagy) megtá-
masztású technológia esetén min. 70 mm legyen. A helyszínen készített cölöpök betonminőségének
megválasztásánál figyelembe kell venni a talajok agresszivitását is. Az agresszivitási osztályokat és az
alkalmazható cementfajtákat a szulfát- és kloridion függvényében az (Táblázat 1-12) tartalmazza.

2-13
CÖLÖPALAPOZÁS

2. L 1.3 Egyéb rajzi részek

A 2. házi(rajz)féiadat első rajzfonnátuma a (Ábra 2-l)-ft látható: A geosztatikus nyomás ábrájára a kö­
penysúrlódás meghatározásánál -a a# értékek számításához- van szükségünk. Ezen kívül meg kell
rajzolni a cőlöp(fej)tömb vázlatát acölöpők bekötésével és a cölöpök vasalási tervét is. Etek mintái az
(Ábra 2-2, Ábra 2-3)-n láthatók.

2.1.2 Közbenső hídpillér cölöpalapozása

Feladatlap.

Budapesti Műszaki Egyetem

Geotechnikai Tanszék
Méi ya Iapó zás i terve zési feladat.

............ . részére

Megtervezendő egy közbenső hídpillér mélyalapozása.

Fúráss relvény:

A réteg jele vastagsága

(m)
1. réteg 19 1.30
2. réteg ]L8 3 .5 0
3. réteg 14. 2- 90 .
4. réteg 5 12.30

Építési vízszint:. 98.20: m. tsz. f .

Max. tv. színt: 99.40 m tsz. f.
Terepszint: 100.00 m tsz. £.,
A hídpálya szintje: 105.20 m tsz...f .

Állandó teher: 6040 kft.

Hasznos teher:. 1873 kN.
Fékező erő hosszirányban: 265 kN.
Fékező erő keresztirányban: 177 kN.

Az útpálya szélessége 13 ■00 m, a gyalogjáró 1.05 m.

Elkészítendő:
1. A statikai számítás vázlatokkal.
2. Ar hídpillér oldalnézete a rétegszelvénnyel, valamint az
alaprajz.
3. A cölöpök vasalási terve.
4. A cölöptömb vázlata a cölöpök bekötésével.

Tervezzük meg a (Ábra 2-4) látható közbenső hídpillér (közúti felüljáró közbenső pillére) cölöpalapozá­
sát a feladatlapon szereplő adatokkal

2-14
 CÖLÖPALAPOZÁS

25 * 4 = 1.00

:d
6 * 8=48

38 * 12= 4,86

6 * 8=48

85 * 4 = 1.00

A bra 2-3: Előre gyárto tt v ert cölöp vasalása

2-15
CÖLÖPALAPOZÁS

Az a, b, g, v, m értéket a terhelés, illetve az alkalmazóit cölöptípus függvényében kell felvenni.

Alkalmazzunk n db (az ábrán 11 db) cölöpöt. A cölöpök tengelytávolságát a 2.1.1. ponttan (ipari csar­
nok pillérének alapozásánál) leírtak szerint kell felvenni.

2.1.2.1 A mértékadó cőlöpteher meghatározása a Közúti Hídszabályzat szerint

A feladatkiírásban megadott hasznos teher a hídpálya síkjában működő járműteher, az állandó teher a
saruk síkja feletti szerkezet súlyát tartalmazza. '

Az állandó teherből (Pa) és a hasznos teherből (Ph) keletkező mértékadó igénybevételt három terhelési
eset alapján számíthatjuk:
• I. terhercsoportosítás:

Plí =Pa + i2 *P?m

• II. terhercsoportosítás:

P m f= P a - < - Z Pe

P«f = U * P a
ahol
• Pa: az állandó teher;
• P""**: a legnagyobb esetleges teher;
• XPe: az összes (egy időben előfordulható) esetleges teher.

A három Pmf közöl természetesen a legnagyobbat fogadjuk el mértékadónak. Esetünkben az I. és a II.

tehercsoportosítás azonos, mert a megadott hasznos teher és a fékező erők egyaránt a járműteher részei,
tehát a II. csoportosítás biztosan nem mértékadó.

Állandó teherként jelentkezik még a hídpillér, a fejtömb és a cölöpök súlya is.

Ha a vízszintes erők és a függőleges terhek aránya kisebb 0.2-nél, akkor ferde cölöpöket nem kell ter­
vezni. Ferde cölöpökre általában csak a hídfőknél van szükség;

A cölöpök mértékadó terhelését a 21.1.1 szerint kell meghatározni, de a biztonsági tényezőket a Híd­
szabályzat szerint kell felvenni. Közbenső hídpillémél húzott cölöp előfordulására nem kell számítani.

2.1.2.2 A szükséges cölöpméretek meghatározása

Azonos a 2.1.1.2. pontban-az ipari csarnok pilléralapozásánál- leírtakkal

2.1.2.3 Egyéb rajzi részek

A rajzfeladat első formátumát az (Ábra 2-l)-hez hasonlóan kell elkészíteni, természetesen azzal a kü­
lönbséggel, hogy az ipari csarnok pillérének metszete és alaprajza helyett a (Ábra 2-4)-n vázolt pillér
megfelelőit kell megrajzolni a geosztatíkus nyomás ábrájával (amely a köpenymenti ellenállás a 7J értéke­
inek számításához szükséges) és a talajfizikai adatok táblázatával együtt.

2-16
 CÖLÖPALAPOZÁS

Meg kell rajzolni a cölöpökfejgerendájának vázlatát a cölöpök bekötésével, a (Ábra 2-2)-hozhasonlóan,

és a cölöpök vasalási tervét is (Ábra 2-3).

IX

Á bra 2-4: Közbenső hídpillér

2.2 A cölöp teherbírásának szám ítása a talaj adatai alapján - az MSZ 15005/2 szerint

E műszaki iránvelv szerint a cölöpök határteherbírása (Fh) a következő összefüggésből számítható:

Hs
Fh = a e * m * ( A * a * l + K * r * ö * ^ H sj *x\ + Q)
o
ahol:
a c: az MSZ 15005/1 szerinti a T*a2*a3 szorzat (Id. 2.1.1.2):
m: a cölöpök számától és a cölöprács-szerkezettől függő tényező (Id. Táblázat 2-5):
A: a cölöpcsúcs számításba vehető támaszkodófelülete:
a: a cölöpcsúcson számításba vehető nyomófeszültség (a Táblázat 2-6. Táblázat 2-7. Táblázat 2-8
és Táblázat 2-9 szerint, vagy):
CF = p*(a*D*Y + b*q)

2-17
CÖLÖPALAPOZÁS

y: a cölöpcsúcs alatti talaj hatékony térfogatsúlya;

q; a cölöpcsúcs síkjában érvényesülő hatékony függőleges önsúlyfeszültség;
P, a, b: táblázati értékek (14 Táblázat 2-10);
1. r: roskadó talajok esetében szükséges korrekciós tényezők (14 Táblázat 2-11);
K: a cölöpköpeny kerülete;
ö: a cölöpözés módjától függő tényező (14 Táblázat 2-12);
Hsl: az í-edik talajréteg vastagsága a vizsgált cölöp mellett;
x;: az i-edik talajrétegen átadható fajlagos nyírási ellenállás (14 Táblázat 2-13. Táblázat 2-14 és
Táblázat 2-15);
H*; a számításim vehető összefüggő cölöpköpeny hossza;
Q; kúpos cölöpöknél a lehetséges teherbírás többlet:
Q = s * s i n m * K * H s *tg8 * C a
s * 1 cm
&: a cöiöpköpeny alkotója és a cölöptengely által bezárt szög;
5: a cölöpköpeny-felület és a harántolt: talajrétegek közötti átlagos súrlódási szög;
Ca: a számításba vehető átlagos vízszintes ágyazást tényező.

IÁ cölöpalap szerkezeti azm tényezőértéke

1 kialakítása 1-5 | 6-10 | 11-20 | 2 t-
darab cölöp esetén
| Magasan fekvőcölöprács 0.80 I 0.85 | 0.90 | 100
8Mélyen fekvő eőlöpráes 8 0.85 | 0.90 1 1.0Ö | 1,00 |

Táblázat 2-5: A cölöpök számától és a cölöprács szerkezetétől függő m tényező értékei

A cölőpcsúcs mélysége cr feszültség: MPa

a térszín alatt kavics | durva homok | közepes homok | homokliszt
m talajokban
3.0 7.5 6.6 3.1 1.10
4.0 8.3 6.8 3,2 1.25
5.0 8.8 7.0 3.4 uo
7.0 9,7 73 3.7 1.40
10.0 10,5 , 7.7 4.0 1.50
15.0 11.7 8.1 4.4 1.65
20.0 12.6 8,5 5;0 1.80
25.0 13,4 8.9 5.5 1.85
30.0 14.2 9.4 6.0 1.90
35,0 15.0 10.0 6.4 2.00

Táblázat 2-6: A feszültség vert cölöpök csúcsa alatt szemcsés talajrétegben

2-18
 CÖLÖPALAPOZÁS

A cölöpcsúcs mélysége a feszültség (MPa) az L konzisztencia-index

a térszín alatt 1.0 | 0.9 | 0.8 0.7
m értékei esetén
3.0 7.0 4.0 3.0 2.0
4.0 8.3 5.2 3.8 2.5
5.0 8.8 6.0 4.0 2.8
7.0 97 6.8 4.5 3.2
10.0 10.5 7.2 5.0 3.5
150 11.7 7.7 5.6 4.0
200 12.6 8.2 6.2 4.5
25.0 134 8.8 6.8 50
30:0 14.2 9,3 7.4' 5.5
35.0 15.0 10.0 8:0 6.0
Táblázat 2-7: A feszültség vert cölöpök alatti kötött talajrétegben

A cölöpcsúcs mélysége a feszültség (MPa)

a térszín alatt f 43% | 45% 47% j 49%
m n hézagtérfogat esetén
4.0 f 1,8 j 1.4 1.0 I 0.6
5.0 20 1 1.6 1.2 0.8
7.0 2.4 2.0 1.6 1.2
10.0 2,6 i 2.2 1.8 1 1.4
Ha a cölöpcsúcs 10 m-nél mélyebben van: vagy ha az n hézagtérfogat kisebb
43%-nál, a a feszültséget a nem roskadó homoklisztnek megfelelő értékkel a
Táblázat 2-6-ből lehet meghatározni
Táblázat 2-8: A feszültség v e it cölöpök csúcsa alatti roskadó talajrétegben Sr^O.S relatív nedves­
ségtartalom esetén

| A cőlőpcsucs mélysége cr feszültség (MPa)

a térszín alatt roskadó
m io 0.9 0.8 0.6 talajba*
(»etében
3.0 0.60 I 0.55 0.50 0.35 0.40
40 0.65 0.60 0.55 0.40 0.45
50 0.75 0.67 0.60 0.45 0,50
6.0 0.85 0.77 0.70 0.55 0.55
7.0 0.95 0.87 0.80 0,65 0.60
10.0 1.10 1.00 O;90 0.75 0.70
200 1.80 1 1.70 1.60 1.35 -
Táblázat 2-9: Fúrt cölöp csúcsa alatti kötött vagy roskadó talajrétegben átadható feszültség

2-19
CÖLÖPALAPOZÁS

Cölöp méretei <j>belső súrlódási szög

m 26° 28° 30° 32° 34° 36° 38° 40°

D P értékei

0.4 0.14 0.12 o .i r 0.11 1 0.10 0.10 0.10 0.09

08 0.19 0.17 0.16 0.15 0:14 0.14 0.13 0.12
a értékei
- 9.5 12.6 173 24.4 34.6 48.6 71.3 108.0
H b értékei
D
4.0 14.51 19.59 26.24 3731 53.76 74.46 10795 159.10
5.0 13.95 18.85 25.26 35.94 51.84 71.83 105141 156.14
7.5 12.65 1736 23.29 33.67 48.64 68 33 101.22 15078
10.0 11.53 16.12 21.98 31.85 46.72 65.70 9779 146.61
12.5 10.79 15.13 20.66 30.48 44.80 63.95 95.38 143.38
15.0 10.23 14.38 20.01 29.58 43.52 62.20 93.03 140.78
17.5 9.49 13;64 19.02 28.21 42:24 60.44 91.44 138.94
20.0 9.11 13.14 18.70 27.76 41.60 59.57 90.42 137.64
22.5 8.56 12.65 18.04 2730 40.96 58.69 89.66 136.72
25-0 8.18 12.15 17.71 26.84 40.32 5782 88.90 135.98

Táblázat 2-10: A feszültség <öf> képletében a 0 , a és b értékei szem cséstalajban a Jártcölöpök

csúcsa alatt

A talaj elárasztásának lehetőségei 8 1 r

nincs elárasztási veszély j 2.5* ' 3.5*
az elárasztás v etélv e fennáll 1 1.5 : 1.5
A talajvíz emelkedhet a nedves technológiával dolgozó üzemek közelsége 1 1.0 1.0
miatt i
*: Az átázás kizárásának figyelembevételével meghatározott l és r értékek az S,<0.5 relatív
nedvességrevonatkoznak, ffa a relatív nedvesség 0.5 és;0.8 közötti, 2.5 és 1.5 illetve 3.5 és
1.5 értékek között interpolálni kell.
Táblázat 2-11: Korrekciós tényezők roskadó talajokra

2-20
 CÖLÖPALAPOZÁS

A cölöpözés módja ö
cölöpverővel lehajtva 7 .0
vibrációval lehajtva
Előre gyártott homokban 1.1
vasbeton homoklisztben 0.9
iszapban 0.7
agyagban 0;Ó
cölöpverővei lehajtva 0.9
vibrációval lehajtva
Acélcső homokban 1.0
cölöp homoklisztben 0.9
iszapban 0.7
agyagban 0.6
talajkiszorítással, tálajkiemelés nélkül 1.0
Cölöpözés lösztalajban vibrációs sajtolással lehajtott béléscsövek 0.8
fúrt lyukban készített cölöpök esetén 0,7
Véglegeshelyükön, fiárt homokban [ 0.6
lyukban készített nagy cölöpök homoklisztben 0.5
esetébena cölöpcsúcs iszapban 1 0.5
szélesítésével vagy anélkül agyagban 0.5

Táblázat 2-12: A cölöpözés módjától függő 5 tényező értéke

A talajréteg középvonalának Tj fajlagos nyírási ellenállás, kPa

mélysége a térszín alatt, m közepes homok, vagy ennél durvább finom homok homokliszt
szemcsés tala j
1,0 35 23 15
2,0 42 30 20
3.0 48 35 25
4.0 53 38 27
5,0 56 41 29
6.0 58 42 31
7.0 62 44 33
10.0 65 46 34
15,0 72 51 38
20.0 79 56 41
25.0 86 60 44
30.0 93 65 47
35.0 100 70 50
Táblázat 2-13: A szem csés talajok fajlagos nyírási ellenállása, t-.

2-21
CÖLÖPALAPOZÁS

A talajréteg középvonalának tj fajlagos nyitási ellenállás Ic

mélysége a térszín alatt, m 0.9 | 0.8 | 0.7 1 0.6
esetében, kPa
1.0 4835 35 23 15
2.0 56. 42 30 21
30 63 48 35 25
4.0 70 53 38 27
5.0 75 56 40 29
6.0 80 58 42 31
T.0 [ 83 62 44 33
10.0 | 92 65 46 34
15.0 100 72 51 38
20.0 110 79 56 41
25.0 118 m l 61 44
30.0 121 93 m 47
35.0 135 100 70 50

Táblázat 2-14: A kötött talajok fajlagos nyírási ellenállása, i\

ti fajlagos nyírási ellenállás

A talajréteg középvonalának végleges helyén
mélysége a térszín alatt, m 43% 45% 47% 49% készített, fúrt cölöp
esetében, kPa
3.0 11 9 7 . 5 8
4.0 12 10 8 6 10
5.0 13 11 9 7 12
6.0 14 12 10 8 14
7.0 15 13 11 9 15
10.0 17 15 ; 13 11 17
Ha a cölöpcsúcs 10 m-nél mélyebben van, vagy ha az n hézagtérfogat kisebbe
mint 43%. a feszültséget a nemroskadó homoklisztnek megfelelő értékkel a
________________ Táblázat 2 -13-ból tehet meghatározni._____________

Táblázat 2-15: A roskadó talajok fajlagos nyírási ellenállása 0.8 és annál nagyobb relatív nedves- ■>
ségtartalom esetén

2-22
3. MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

3.1 H a r m a d ik r a jz f e l a d a t ........’....................... ............... ................. .................................... 3 -5

3.1.1 F eladatlap...... .— _____ ____________ ________ — ------------ ---- ........................3 - 5
3 . 1.2 A keskeny munkagödör dúcolása __________ ______ _____ ____ ________ _____ ___ 3-6
3 .1 2 .1 D ú colat fa an yagb ól........................ ................... .................... ........................... ......... ..3 -8
3 .1 .2 .1 .1 A pallók m é r e te z é se ............. ................ — ................................................, ........ 3 -9
3 .1 .2 .1 .2 A hevederek m ér e te z é se.................. ....................................................................3 -1 0
3 .1 .2 .1 .3 A d ú cok m éretezése ........................................... ................................... .............3-11
3 .1 .2 .1 .4 A z árokfenék stab ilitásvizsgálata.......................................... ........................ .3 -1 2
3 .1 .2 .2 D ú co lá s csatom apallóval............... .................... ....... ........... ............................ . 3-13
3 .1 .2 .2 .1 A pallók m é r e te z é se ., ........... ................ ................ ............. ......... ...... ..3 -1 3
3 .1 .2 .2 .2 A hevederek m éretezése ____ _______________________ ______ __ 3 -1 4
3 .1 .2 .2 .3 A d ú cok m éretezése ....................... ................................................................... 3 -1 6
3 .1 .2 .2 .4 A fenékstabílitás v izsg á la ta ................. ..................... , ....................... , ....... .....3 -1 6
3 . 1.3 Széles munkagödör m egtámasztása........... ................ ...... ....... ................. ................... 3-16
3 .1.3.1 Gépi sz á m ítá s.............. ...................................,..... .................. ........... ............ ....... ......3 -1 6
3 .1 .3 .1 .1 E lő zete s m é r e tfe lv é te l......................... ............................ .................................... 3 -1 6
3 .1 .3 .1 .2 A program k e z e lé se ......................... .......... ...... ................................ ................... 3 -1 8
3 . 1.3.1-.3 A program futtatásához szü k ség es a d a to k ................. ................................3 -1 9
3 .1 .3 .1 .4 A program által szolgáltatott eredm én yek ............. ....................... ............ ..3 -1 9
3 .1 .3 .1 .5 M é r e te z é s ........................................................ ......... ................... ... ...... ...........3*20
3 .1 3 .1 .6 A z ered m én yek fe ld o lg o z á sa ................................................... ....................... 3 -2 0
3 .1.3 1.7 I. te s z t.....— ................................................................ .........................................3-21
3.1 .3 .1 .8 1 1 , teszt ............ ............. .................... ....................................................................... 3 -2 2
3 .1 .3 .2 A gép i szám ítás ellen őrzése a helyettesítő gerenda e lv e alapján és az e g y es
szerkezeti elem ek m éretezése „ ............................. ........................................ ............ ..............3-23
3; 1.3.2.1 Szádfal esete-.............. .................................. .............................. ............................3 -2 3
3 .1 .3 .2 .2 Siem ens dú colás e s e t e ...........................................................................................3 -2 7
3 .2 INJEKTÁLT HORGONYOK MÉRETEZÉSE............................ .................................. ...................... 3 -2 9
3.3 B el ső sta bil it á s v iz s g á l a t a ......... ..................................................................... ................ 3 -3 4
3 .4 k ü l s ő st abilitás v iz s g á l a t a .............................:................................................................. 3 -3 7

3-1
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

Á brák

ABRA 3-1: A MUNKAÁROK HASZNOS SZÉLESSÉGE.................. .....................................................3 -6

ÁBRA 3-2: FÖLDNYOMÁS DÚCOLATRA................................................................................. ............ 3 -7
ÁBRA 3-3: DÚCOLATFA ANYAGBÓL, VÍZSZINTES PALLÓZÁS................................................ .,3 -9
ÁBRA 3-4: DÚCOLÁS CSATORNAPALLÓVAL................................................. ................................3-13
Á b r a 3-5: M u n k a á r o k d ú c o l á s a , m e t sz e t ..................... .........................................3 -1 7
ÁBRA 3-6: MUNKAÁROK DÚCOLÁSA, ALAPRAJZ..................... ..................................................3 -1 8
ÁBRA 3-7: FÖLDNYOMÁS KIEGYENLÍTÉSE.................. ... ........... ........... .................................. 3 -2 0
ÁBRA 3-8: I. TESZT: FÖLDNYOMÁS ÉS NYQMATÉKI ÁBRA....______ ___ _____ ___ ,,_____ 3-2.1
ÁBRA 3-9: II. TESZT: FÖLDNYOMÁS ÉS NYQMATÉKI ÁBRA.................................. ...................3 -2 2
ÁBRA 3-10: A HELYETTESÍTŐ GERENDA ELVE........................................ ..................................3 -2 4
ÁBRA 3-11: LARSSEN SZÁDFALELEM......... .................................................................................... 3 -2 5
Á b r a 3-12: In je k t á l t h o r g o n y o k t e h e r b ír á sa ..................................... ...............3 -2 6
ábra 3-13: S z á d f a l a s m u n k a g ö d ö r - h a t á r q l á s m e t s z e t e .............. ..........................3 -2 6
Á b r a 3 -1 4 . S z á d f a l a s m u n k a g ö d ö r h a t á r o l á s , a l a p r a jz és a k ih o r g o n y z á s
RÉSZLETEI........................................ .......................................................... ................................. ...3 -2 7
Á b r a 3-15: S ie m e n s d ú c o l á s , m e t s z e t ................................................................................... 3 -2 9
Á b r a 3-16: S ie m e n s d ú c ö l á s , a l a p r a jz é s a k ih o r g o n y z á s r é szl et ei ................... 3 -3 0
Á b r a 3-17: K o r r ó z ió s t ö b b l e t v a s t a g s á g ................................................................. ..........3-31
ÁBRA 3-18: BELSŐ s t a b íijt á sv iz sg á l a t el v e ......................... ’............... ..........................3-3.3
Á b r a 3-19: B e l ső st a b il it á sv iz sg á l a t , e l r e n d e z é s ..................................................... .3 -3 3
ÁBRA 3-20: BELSŐ STABILITÁSVIZSGÁLAT ERŐTANI ELRENDEZÉSE.................................... 3 -3 4
Á b r a 3-21: K ü l s ő st a b il it á s v iz s g á l a t a .............................................................................. 3 -3 6

3-2
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

Táblázatok

TÁBLÁZAT 3 - 1: A MUNKAÁROK HASZNOS SZÉLESSÉGE................................................... ....... ...3 -7

T á b lá za t 3-2: A d ú c n y o m á s b iz t o n sá g í t é n y e z ő je .........................................................3-8
T á b lá za t 3 -3 : F a a n y a g o k h a t á r fe sz Ol t sé ü e ........................................................ ........ .. 3 -9
T á b lá za t 3-4: F a ter m ék ek m ér etei ................................................................................... 3 -1 0
T á b lá za t 3-5: A m u n k a á r o k m é l y s é g it é n y e z ő je ........................................................ 3 -1 2
T á b lá za t 3-6: C sa to r n a ? á lló k f a jt á i ...............................................................................3 -1 4
T á b lá za t 3-7: l t a r t ó k fő b b je l l e m z ő i............................................................................. . 3 -1 5
T á b lá za t 3-8: C sa v a r o s a c éld ú c o k a d a t a i ..................................................................... 3 -1 6
T á b lá za t 3-9: L a r sse n sz á d fa l e l e m e k .............................................................................. 3 -2 4
T á b lá za t 3-10: B eto n a c élo k h a t á r f e s z ü l t s é g e i......................................................... 3 -2 5
T á b lá za t 3-11: K o r r ó z ió s t ö b b l e t v a st a g sá g ............................................................... 3-31

1-3
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

3.1 Harmadik rajzfeladat

3.1.1 Feladatlap

Budapesti Műszaki Egyetem

Geotechnikai Tanszék
Alapozás

Munkagödör határolási rajzfeladat

....... ........... . részére

Megtervezendő egy 12.00 m széles munkagödör megtámasztása és a hozzá

csatlakozó csatornaárok dúcolása.

Fú rásszelvény::

A réteg jele vastagsága

ím)
1. réteg 8 3 .4 0
2. réteg 15 3.00
3. réteg 8: 13.60

A térepszint vízszintes, magassága 100.00 m tsz. f.

A csatornaárok fenékszintje 97.10 m tsz. f .
A munkagödör fenékszintje 93.10 m tsz. f .

A terhelés a terepszinten 20 kPa.

A csatlakozó csatorna belső átmérője 700 mm.

A széles munkagödör megtámasztási módja: szádfal (vagy S iem en s dúco­

lá s) .

Elkészítendő:
1. A csatornaárok dúcolásának statikai számítása.
2. A széles munkagödör határolásának gépi számítása.
3. A gépi számítás ellenőrzése a helyettesítő gerenda elve
alapján.
4. Dúcolási terv {keresztmetszet, felülnézet).
5. A széles munkagödör megtámasztásának elrendezési terve
(keresztmetszet, felülnézet, a kihorgonyzás csomópontja).
6. A szádfal ( v a g y a S i e m e n s d ú c o l á s ) nyomatéki ábrája.

A feladatlapon megadott jelű talajok elnevezését és a legfontosabb fizikai jellemzőit a Táblázat 1-1
tartalmazza. A talajvíz a munkagödör fenékszintje alatt nagyobb mélységben található, vagyis a
lenézésnél figyelmen kívül hagyható. A feladatlapon az aláhúzott értékek a változók. A széles
munkagödör megtámasztási módja szádfal vág) Siemens (berlini) dücolás lehet

3-5
M U N K A G Ö D Ö R HATÁROLÁSA

3.1.2 A keskeny munkagödör dúcolása

A széles munkagödörhöz csatlakozó H mélységű csatömaárok megtámasztásához hagyományos dúcolási

tervezünk. A keskeny jelző azt jelenti, hogy a munkagödör két oldalán lévő földfalak pallózás, hevederek
és dúcok közvetítésével egymásnak támaszthatók. A pailózás (dúcolás) módját a talaj szabadon megálló
földfal mélységének (m0) a munkagödör mélységéhez (H) való viszonya határozza meg:
4*c f é
Wn = -------- * /d 45°+ —
m yn V 2
ahol c: a talaj kohéziója.
In­ a talaj nedves térfogatsúlya.
ti: a biztonsági tényező (szokásos értéke 2).
a talaj belső súrlódási szöge.

Ekkora mélységig emelhető ki a .függőleges falú gödör megtámasztás nélkül, de a megtámasztást mie­
lőbb el kell készíteni.

A földnedves állapotú finomszemcsés talajokban (4.. 5. és 6. számú) is (a homokkal bezárólag) számít­

hatunk látszólagos kohézióra, ha a talaj nincs víz alatt és nem hagyjuk kiszáradni sem. Ennek értékét
c=4 kPa-ra vehetjük.

Ha m,i>H: állított pallózás. vagy, ha nincs kipergésveszély, hézagos dúcolás

szükséges:
H>nv,> I m: uíánhajtotí pailózás lehet;
1 m>ni(>>20 cm: vízszintes pailózás lenézhető (manapság nem használatos):
20 cm>rai,: előrevert pailózás kell. nagyobb mélység esetén lépcsős lemélyítéssel.

A keskeny munkagödör (munkaárok) hasznos (belső) szélességét a (Ábra 3-1 és Táblázat 3 -lj alapján
lehet felvenni. A feladatlapon a csatorna belső átmérője van megadva, a külső átmérő
A- =
ahol v a falvastagság, beton esetén kb. 5 cm.

Sz~Sz0+M/10

Sz=SzO+H/10

Ábra 3-1: A m unkaárok hasznos szélessége

3-6
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

Dk, m 0.20 0.30 0.40 0.50 0.60 0.80 1.00 1.50

Szq vízsz. palló 0.80 0.85 0.90 0.95 1.05 1.35 1.60 2.10
m fíigg. palló 0.85 0.95 1.05 1.20 1.30 1.55 1.80 2.40 1
Táblázat 3-1: A munkaárok hasznos szélessége

A dúcolatra (a pallókra) egyenletesen ható vízszintes terhelést, amely tulajdonképpen a befeszített dúcok
reakcióereje (Ábra 3-2), a következőképpen kell számítani:
a) A szemesés és a gyengén kötött (Ip<10%) talajok fajlagos nyomása:

p = K * ( H * r n + é * ‘g 2{ ^ ^

ahol H: a munkagödör mélysége,

yn: a talaj nedves térfogatsúlya,
q: a térszínen egyenletesen megosztó terhelés, az MSZ 15002/1 szerint legalább
10 kPa.
<J>: a talaj belső súrlódási szöge.
K; 0.8. ha yd<i6.5 kN/m3,
0.6, ha Yd^l8.5 kN/mr'.

3-7
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

(á két érték között interpolálni kell),

Yd: a talaj száraz térfogatsúlya:

w: a víztartalom.
b) A közepesen és erősen kötött talajoknál (Ip>10%) a következő két érték közül a nagyobb:
P \ = ( H * r n + q ) - 4 *c
Pl = 02 * ( H * y n +q) ,
ahol c: a talaj kohéziója.

Az így számított dúcnyomást egy <x„ biztonsági (növelő) tényezővel meg kell szorozni. Ennek értéke a
(Táblázat 3-2) alapján vehető fel (Lő vagy 1.2), Vagyis a mértékadó dúcnyomás:
pttf=aa *p.

óc értéke <Xnértéke

Megnevezés láb. iil. helysz. vizsg, | tájékoztató láb. iil. helysz. vizsg. [ tájékoztató
adatold»! számított értékek esetén
aktív földnyomás - - 3/2 2
dúcnyomás - 1 6/5
nyugalmi nyomás 5/7 5/8 7/5 8/5
passzív nyomás 1/2 1/3 - -

súrlódás 2/3. 1/2 - -

Táblázat 3-2: A dúcnyomás biztonsági tényezője

A (Táblázat 3-2) a dúcnyomáson kívül tartalmazza a földnyomások. a földterhek és a talajon (talajban)

történő elcsúszással szembeni ellenállás átlag a jellemzőkkel számított értékeihez tartozó csökkentő (<xc)
illetve növelő (oQ biztonsági tényezőket is (az előírások a víznyomáshoz nem rendelnek biztonsági
tényezőt, ott a biztonságot a mértékadó talajvízszint meghatározása tartalmazza).

Az MSZ 150Ö2/1 szabvány szerint dinamikus tényezőt a talajterhelésnél csak akkor kell figyelembe
venni, ha a dinamikus teher közvetlenül a talajra adódik át.

A dúcolatot tervezhetjük fa anyagból vagy acél csatomapallóból.

3.1.2.1 Dúcolat iá anyagból

A (Ábra 3-3)-n vázolt dúcolatot (vízszintes pallózás) tervezünk. A dúcolat elemeinek számításba vehető
szilárdságát az MSZ 15025 szerint lehet meghatározni.

Az általában használt, II. és Hl. szilárdsági kategóriái» sorolt F54 jelű tűlevelű faanyagok
• T=50 éves élettartamra vonatkozó,
• w=i 2%-os nedvességtartalom esetén érvényes,
• rostokkal párhuzamos igénybevételekkel szembeni,
• a terhek szélsőértékére vonatkozó
határfeszültségi alapértékeit (CT««?, C?Hm) a (Táblázat 3-3) tartalmazza MPa mértékegységben.

3-8
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

dúc

t H
Heveder

v=4,B c n

Ábra 3-3: Dúcolat fa anyagból, vízszintes pallózás

igénybevétel Hajlítás Húzás Nyomás Nyírás

Határfeszültség, MPa <*Hm €THH CTHnv th
11. szil. kát. 21.0 | 15.3 | . 18.1 5.8
III. szil. kát. 16.3 8.0 15.1 4.5

Táblázat 3-3: Faanyagok határfeszöltsége

A méretezésnél a táblázatbeli értékek {munkagödör dúcolásánái) az alábbi módosító tényezőkkel szor-

zandók:
« T < 50 év esetén növelhetők
24 óra < T < 5 ev. esetén kT= 1.20.
• w > 12% esetén csökkentendők a
ku= l-(\v-12)*0.02 szorzóval (a talajban levő szerkezetre w=30% víztartalom veendő figye­
lembe);
• ingadozó vízszintű vízben levőnél pedig
kv~ 0.8 szorzókkal csökkentendők:
• használati (üzemi) teher esetén
húzásnál k= 0.6.
hajlítá! nyomás, nyírás esetén k= 0.7,
• rendkívüli terheknél viszont k= 1.2
szorzókkal szorzandók.

Rajzfeladatunknál tehát a pallókra és hevederekre (hajlításra) számításba vehető határfeszültség:

<Jir= kT * k„ *C?Hni

3.1.2.1.1 A pallók méretezése

A kereskedelemben kapható, dúcoláshoz használható fatermékek -köztük a pallók- méreteit a (Táblázat

3-4) tartalmazza. E termékek -m int említettük m ár- az MSZ 10144 szerimi F56 jelű IL vagy inkább a
III. szilárdsági kategóriába sorolható tűlevelű puhafából készülnek.

3-9
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

A dúcolati elem A kereskedelmi fatermék

neve mérete
vastagság - 4.8 cm
palló. hossz = 5.0,6.0 m
palló szélesség = 20 cm
vastagság= 6.0 ,7 .5 ,1 0 .0 cm
deszka hossz = 5.0,6.0 m
szélesség— 20, 22, 24 ,... 32 cm
heveder oldalhosszafc = 12.15, 17,21,24 cm
gerenda (ezek kombinációi is, max. 21/24)
dúc hossz = 4 .0,5.0,6.0 m
rúdfa átmérő = 12.0 cm
Táblázat 3-4: Fatermékek m éretei

A pallók folytatólagos többtámaszú tartók. Az egy pallóra ható teher s szélesség (általában s = 20 cm)
esetén:
Pp = (vonalmenti egyenletesen megosztó teher).

Az f támaszközű, fcj konzolhosszúságú (a kipergésveszély miatt max. 50 cm)többtámaszú tartó (Ábra 3-

3) konzolnyomatéka:
n

A támaszközök közepén fellépő maximális nyomaték (közelítőleg):

p * f l
m : -
10

A két nyomaték közül természetesen a nagyobb abszolút értékű a mértékadó.

A palló keresztmetszeti tényezője:

s*v2
K„
A rajzfeladatnál, de a gyakorlati életben is, a kereskedelemben kapható v = 4.8 cm-es pallóvastagsággal
számolunk.
A mértékadó feszültség:
a _ -- SL .
ff* rz
Ap
A palló szilárdságtamlag megfelelő, ha:
o m< a H .

3.1.2.1.2 A hevederek méretezése

A (Ábra I - 3)* látható függőleges hevederek közül a belsőkre ju t nagyobb terhelés. E. vonalmenti,

3-10
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

Az ábrán vázolt hevederek konzolos kéttámaszú tartók (a konzolhossz itt sem lehet nagyobb 50 cm-nél).
A konzolnyomaték:

A támaszközök közepén keletkező nyomaték két támasz esetén:

*

"8
több soros dúcolásnál pedig:

M, + A * '2
10

A két nyomaték közöl a nagyobb a mértékadó. A heveder szükséges keresztmetszeti tényezője a koráb­
ban meghatározott O h határfeszültség alápján:
r _
&i(bz ““
H
Ennek ismeretében olyan a és b heveder (keresztmetszeti) méretek alkalmazhatók a(Táblázat 3-4. keres­
kedelemben kapható méretek) alapján, amelyek keresztmetszeti modnlusa:
a*b2
?
d j‘
3.1.2.1.3 A dúcok méretezése

A nyomott dúcok esetén a kihajlás veszélye miatt még egy

1
9
c + d + ^(c + d f - 2d
ával is csökkentendő a szilárdsági alápérték. Itt:

C 2 + 400 '

8000
A k karcsúsági tényező az 1©kihajlást hossznak és az i inerciasugárnak a függvénye:

X ^ .
j
Rúdfa dúc esetén:
. .d
r —— . •
4
ahol d n dúc átmérője (áhalátön 12cm ). Ha a dúe nem hosszabb 1.5 m-nél, kihajlásra nem kell mére­
tezni

A dóéra i
Q s * kf

3-11
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

ahol a határfeszültségi öm y alapérték a (Táblázat 3-3)*ból veendő. A (Ábra 3-3) látható középső
hevedert megtámasztó két dűc egyikére a
H*f
2
felületről származó nyomóerő hat:

A szélső hevederek dúcait kisebb erő terheli.

A dúc szükséges keresztmetszeti területe:

A dúc a Táblázat 3-4 szerinti rúdfából vagy hevederből készülhet

A dúc és a heveder közötti kapcsolatot a dúc egyik végén alkalmazott ékpár biztosítja. A dúcokat leesés
ellen ácskapoccsal biztosítani kell.

3.1.2.1.4 Az árokfenék stabilitásvizsgálata

fn

B^0.3*H B>0.3*H
0,0 8.3 5.0
2.5 10.1 5.7
5.0 12.4 6.5
7.5 17.3 11.2
10.0 26.2 17.3
12.5 41.0 23.8
15.0 79.8 36.4
17.5 900.0 68.6
20.0 - 339.0
Táblázat 3-5: A m unkaárok mélységi tényezője

A munkaárok fenekénél talajtörés nem következik be, ha az árok mélysége nem éri el a

nH h = Jf H * —
r„
határmélységet. A képletben:
fH: a talaj belső súrlódási szögétől és az árok teljes B szélességétől függő ténvező (Táblázat
3-5),
c: az árokfenék alatti talaj kohéziója,
y„: az árok melletti talaj átlagos térfogatsúlya.

Ez a határmélység az árokfenékig dúcolt, függőleges falú, talajvíz feletti gödrökre vonatkozik.

A tényleges árokmélységet (H) a felszíni terhelés (q) miatt megnövelve:

3-12
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

H '= H + 3 -
Yn
egyenértékű mélységet kapunk.

így a "fenéktörésse!" szembeni biztonsági tényező: n - , aminek értéke I.5-nél nagyot* kell, hogy
H
legyen. A vizsgálatot esak kötött talajok esetén kell elvégezni.

3.1.2.2 Dúcolás csatomapallóval

k"
i
tv

Ábra 3-4: Dűcolás csatom apallóval

Tervezzük meg az (Ábra 3-4)-n bemutatott dúcolatot!

3.1,2 2.1 A pallók méretezése

A H mélységű munkaárkot tehát Union típusú csatomapallóval dúcoljuk. Általában célszerű, ha a palló
az árokból 10-30 cuK kiáll, mert I© megakadályozhatjuk a íalajrögök és egyéb tárgyak gödörbe hullá­
sá t és a korlát lábdeszkáját is helyettesíti.

Az acélpallókat 4 m mélységig általában elegendő tó t hevederrel "megtámasztani, a pallók így konzol««

kéttámaszú tartóként "dolgoznak".
H = t+2kt,
ahol a t és k* arányát úgy célszerű megválasztani, hogy a konzolnyomaték és a mezőnyomaték közel
megegyezzen (így a palló egyenletesen kihasznált legyen). Vagyis:
* /z
p ,**1 Pr* * k 24
MZ =

ahonnan: k , = —= * t a célszerű aránv. A felírt két összefüggésből:

4%
t = Ö.587*H
és
k4 = 0.207*H.

3-13
MUNKAGÖDÖR HATÁRCHLÁSA

Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy az alsó dúcok alatt elférjenek a csatornacsövek. Ha ez
túl nagy kónzolhosszt eredményezne, a munkaárok alján 10 cm soványbeton kiöntést alkalmazhatunk
dúcsor helyett. Általában 10 cm-es "tartaléktávotság" elegendő a cső felett. Az I m-es pallószélességre
ható, egyenletesen megosztó terhelés:
Pp = Pm-
A konzolnyomaték:
1
Pp *k4
m :
2
A mezőnyomaték
P»*f2
Ml =
8
Közülük a nagyobb a mértékadó.

Az acétpallők határfeszültsége az MSZ 15024/1 szerint: 0 H“ 200 MPa.

A szükséges keresztmetszeti tényező:

*»=— •

Ennek alagjáncsatornapallót a (Táblázat 3-6)-ból választhatunk (esetünkben Union típusút), úgy , hogy
K > Kh legyen.

3.1.2.2.2 A hevederek méretezése

A hevederek H/2 szélességű sáv nyomását adják át a dúcokra. Az egyenletesen megosztó, vonalmenti
terhelésük tehát:

Ph = Pm * K
2
A dúcokat olyan j távolságban kell elhelyezni, hogy a csatornacsövek köztük leengedhetők legyenek:
ys'lg+drfe,
ahol:

3-14
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

1„- a csőszakasz hossza (leggyakrabban 2 m),

d- a dúcátmérő,
e- a tartalék távolság.

Az említett dúcolásnál hevederként általában hengerelt 1 tartókat használunk, nővel egyik taiplemezük-
kel a pallók jól megtámaszthatok, a másik talplemezre viszont a dúc támaszkodhat.

az 1H hosszúságú hevederbe tehát példánk «setében konzolos kéttámaszú tartók (a konzolhossz kj), f tár
maszkőzzel (íh = 2* k3-H). A pallóiénál említett:

*5 = W V
arány most is célszerű.

f> y
legyen.

Szelvénymagasság talpszélé Keresztmetsz folyóméter inerc keresztmetsz

mm sség éti terület tömeg ia éti tényező
IB ID
__,2
cm kg/m cm4 cm3
80 42 7.58 5.95 77.8 19.3
100* 50 10.6 8.32 171 34.2
120 58 14.2 11.2 328 547
140 66 18.3 14.4 573 81.6
160 74 22.8 17.9 935 117
180 82 27.9 21.9 1450 161
200 90 , 33.5 26.3 2140 214
220 98 39.6 31.1 3060 278
240 106 46.1 36.2 4250 354
260 113 53.4 41.9 5740 442
280 IÍ9 61.1 48.0 7590 542
300 242 69.1 54.2 9800 653
320 131 77.8 61.1 125Í 782
0
360 143 97.1 76.2 1961 1090
0
400 .15.5 118 92.6 2921 1460
0
Gyártási hossz: 80... 120 mm ^Ivénym éiet esetén 5000... 12000 mm
120...180 mm szelvénym&et esetén 3Ó00...16Q00 mm
_________ 200...4QÓ mm szelvényméret esetén 6000... 12000 mm
T áblázat 3-7:1 tartó k főbb jellemzői

A kereskedelemben kapható I tartók méreteit és jellemzőit a (Táblázat 3-7) tartalmazza. Ezeket a

méreteket kell a tervezésnél figyelembe venni.

A konzolnyomaték:
2
3

3-1$
MUNKAGÖDÖR HÁTÁROLÁSA

A mezőnyomaték:
P k lL — M

A nagyobb a mértékadó,

A szükséges keresztmetszeti tényezőt az MSZ 15024/1 sp rin t a GH =2(K) MPa határfeszültséggel szá­
míthatjuk, így

K„

A szükséges I tartőt a (Táblázat 3-7)-bÓl választhatjuk ki., ágy, hogy K > K« legyen. Fa gerenda is alkal-
mazható.

3.1.2.2.3 A dúcok méretezése

H t
A dúcok F = p m nyomóerőt kapnak.

Mivel a többi dűcolóelem acél, m in d e n k ié n célszerű csavaros acéldúcot használni Típusát a

(Táblázat 3-8) tartalmazza. Az F erőnél nagyobb teherbírásút kell alkalmazni:

Acéldúcok legfontosabb adatai

Jel Hosszának szélső értékei, mm Átmérő, mm Teherbírás, kN
1 500-700 110 200
2 700-1000 120 400
3 1100-1700 130 600
Táblázat 3-8: Csavaros acéldúcok adatai

3.1.2.2.4 A fenékstabilitás vizsgálata

Ezt a vizsgálatot a 3.1.2.1.4 pontban ismertettek szerint kell elvégezni. A kiadott feladatlap szerint elké­
szítendő dúcolási terv részleteire (metszet, felülnézet) Ábra 3-5 és Ábra 3-6 mutat be egy példát.

3.1.3 Széles munkagödör megtámasztása

3.1.3.1 Gépi számítás

3.1.3.1.1 Előzetes méretfelvétel

Siemens dúcolásnál az oszlopok távolsága Ö.8-2.5 m. az oszlopok teherbírásával (és talpszéíességével)

összhangban tervezési eredmény.

A kihorgonyzás mélységét a terepszint alatt horgonyfalhoz vagy horgonycölőphöz történő kikötés esetén
0.20-1.00 m-re kell felvenni, ugyanis az elhelyezés a felszínről történik és a földtakarás csak a horgony-
rúd munkagépektől való védelmét szolgálja.

3-16
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

A passzív földnyomás biztonsági tényezője a (Táblázat 3-2) szerinti, a rajzfeiadatban (laboratóriumi

adatok alapján) 2.0.
A falsúrlódás szöge az acél szádfal és a talaj között

ő =~*é.
3
ahol ó a talajréteg belső súrlódási szöge.

3-17
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

3.1.3.1.2 A program kezelése

■xa gép sorszáma (1-15).

Egy-egy parancs vagy adat begépelése után az [pNTÉR] billentyűt kell megnyomni.

3-18
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

A program indítása a WALL paranccsal történik. Ezután a gép által feltett kén y ek re kell válaszolni a
megfelelő adat beírásával. A számok bevitelénél tizedespontot kell használni, ha ez szükséges.

Hibás adat beírása esetén az [ENTERJ megnyomása előtt a szürke [«-] gombbal lehet az adatot törölni,
majd újra írni.

Ha a program felismer egy adathibát, újra kéri az adatot.

Ha már le Icát nyomva az (ENTERJ billentyű, további javítási lehetőséget biztosít egy-egy adatcsoport
bevitele után a program által feltett, AZ ADATOK HELYESEK? (I/N) kérdés, amelyre a megfelelő
billentyű megnyomásával kell válaszolni. N válasz esetén az adatcsoport bevitelét meg kell ismételni.

Egy feladat megoldása után a végrehajtás megismételhető, vagy be lehet fedezni a program futtatását.

Az utolsó feladat végrehajtása után BYE paranccsal kell kilépni a hálózatból, ez után a számítógép ki­
kapcsolható.

3.1.3.1.3 A program futtatásához szükséges adatok

• A hallgató neve éstanulókőre.

• A munkagödör mélysége (m) (H * 0-20 m).
• A terhelés a terepszinten (kPa) (0-100 kPa).
• A megtámasztás módja (0: szádfal, 1:Siemens dúcolás).
Siemens dúcolás esetén:
• Az oszlopok távolsága (m) (B = 0. 5-2.5 m).
• Az I gerenda talpszélessége (mm) (42 mra-B).
• A horgony mélysége a terepszint alatt (m) (0-2/3*H).
Talajvíz jelenléte esetén:
• A talajvíz szintje a terepszint alatt (m) (Hf>0).
• A vízzáró réteghatár mélysége a terepszint alatt (m) (Ha>Hr). (A talajvíz szintjénél
réteghatárnak is kell lennie).
• A passzív földnyomás biztonsági tényezője (1-2).

A réteg vastagsága (m) (0-20 m).

A talaj térfogatsúlya (kN/m ) (5-25 kN /m ).
A talaj belső súrlódási szöge (fok) (0<4<45 ).
Szádfal esetén:
• A falsúrlódás szöge (fok) (Q-4>).
• A talaj kohéziója (kPa) (0-500 kPa).

3.1.3.1.4 Aprogram által szolgáltatott eredmények

• A képernyőn közölt eredmények:

• A szádfal (oszlop) szükséges beverési mélysége a munkatér fenékszintjétől, a 20 %-os növe­

lést is beleértve.
• A maximális nyomaték helye (a terepszinttől mérve) és nagysága, szádfalnál egy folyómé­
terre, Siemens dúcolásnál egy oszlopra számítva.

3-19
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

• A szükséges horgonyteherbírás nagysága szádfalnál egy folyóméterre. Siemens dúcolásnál

egy gerendára számítva.
• A nyomatéld nullpo&t helye a munkatér fenékszintje alatt. Ha a nyomatéki nullpont a mun­
katér fenékszintje fölé esne (nagy kohézió esetén), a program nem határozza meg a helyét. ^

• A nyomtatón közölt eredmények:

A bemenő adatok és a képernyőn látható eredmények mindegyike nyomtatásban is megjelenik.

Ezeken kívül még a további eredményeket közli a gép nyomtatásban:
• A szádfaira (Siemens dúcolásra) haté földnyomások értéke a réteghatárokon, szádfalnál egy
folyóméterre, Siemens dúcolásnál egy oszlopra számítva. Pozitív előjelű a munkatér felőli
oldalról, negatív a talaj felőli oldalról ható földnyomás.
• A nyomatékok a réteghatárokon és a rétegek középvonalában, szádfalnál egy folyóméterre,
Siemens dúcolásnál egy oszlopra számítva. A pozitív nyomaték a munkatér felőli oldalon
okoz húzást.

A réteghatárokat a program szükség szerint besűríti, fű. az aktív földnyomás zérushelyén és Siemens
dúcolásnál az átboltozódás határán. Az eredményeknél a rétegek sorszámai ezért nem egyeznek meg a
bemenő adatokkal. A Siemens dúcolás esetén az átboltozódás hatását a földnyomásokra kiegyenlítő
egyenessel közelíti (Ábra 3-7).

Á bra 3-7: Földnyomás kiegyenlítése

3.1.3.1.5 Méretezés

A méretezés a 3.1.3.2 szerint történik. A Siemens dúcolásnál, ha a felvett I gerenda megengedett nyoma-
téka kicsinek bizonyul, meg kell ismételni a futtatást az új szelvény adataival. Szükség esetén meg kell
változtatni a gerenda távolságot vagy a kihorgonyzás mélységét.

3.1.3.1.6 Az eredmények feldolgozása

Le kell rajzolni a számítógép által szolgáltatott terhelési és nyomatéki ábrát. Erre példát szádfal esetén a
(Ábra 3-8). Siemens dúcolás esetén a (Ábra 3-9) mutat.

3-20
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

3.1.3.1.71. teszt •

20 kPa

Á bra 3-8: E. teszt: földnyomás és nyomaték! ábra

I. TESZT

A MUNKATÉR MÉLYSÉGÉ- 6 . 9 0 M
A TERHELES A TEREPSZINTEN= 2 0 . KPA
A MEGTAMASZTAS MÓDJA: SZADFAL
A KIHORGONYZAS MÉLYSÉGÉ A TEREPSZINTTOL 1 . 0 0 M
A P A SSZÍV FOLDNYOMAS BIZTONSÁGI TÉNYÉZOJE= 2 . 0 0

A TALAJRÉTEGEK A u A T A I:
SORSZÁM VASTAGSÁG TÉRFOGATSÚLY B .S U R L .SZ O G F .SU R L .S Z O G KOHEZIO
M KN/M* * 3 FOK FOK KPA
1 3 .4 0 1 4 .1 0 2 4 .0 1 6 .0 10.
2 3 .0 0 2 1 .9 0 9 .0 6 .0 2-00.
3 1 3 .6 0 1 4 .1 0 2 4 .0 1 6 .0 10.

AZ EREDMÉNYEK EGY FOLYÓMÉTERRE ÉRTENDŐK.

A SZÜKSÉGES BEV ERESI MELYSEG= S . 4 3 M A MUNKATÉR FEN EKSZIN TJETO L.

A HORGONYERO= 2 1 .3 4 KN.

A MAXIMALIS NYOMATÉK 4 1 .1 8 KN*M, A TEREPSZIN T ALATT 6 .4 5 M -RE.

A NYOMATEKI NULLPONT HELYE A TEREPSZINT ALATT 7 . 7 2 M-RE VAN.

RTG. * * * MÉLYSÉG * * * * * TERHELES * * * * * * * * * * NYOMATÉK * * * * * * * *

SORSZÁM FELSŐ ALSO FELSŐ ALSO FELSŐ KÖZÉP ALSO
* * RTG.HAT. * * * * * RTG.HAT. * * * * *■ * * ie -k * RTG.HAT. ★ árár*
* * * * * jij * * * * * * * * * * * jg j / ***** * ★ * * ★ ★ * * • * * kh* h ♦ ★ á r * * * * * *
1 .0 0 .8 1 .0 0 .0 0 .0 0 .0 0 .0 0
2 .8 1 1 .0 0 .0 0 - 1 .0 9 .0 0 .0 0 - .0 1
3 1 .0 0 3 .4 0 - 1 .0 9 - 1 4 .8 1 - .0 1 2 3 .0 5 3 4 .6 5

3-21
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

4 3.40 6.40 .00 .00 34.65 37.89 41.13 y

5 6.40 6.90 -41.44 -44.30 41.13 ' 40.36 36.91
6 6.90 11.42 -25.21 65.16 36.91 -32.61 .00

3.1.3.1.8 n. teszt

80 kPa

II. TESZT

A MUNKATÉR MÉLYSÉGÉ** 6.90 M

A TERHELES A TEREPSZINTEN= 20. KPA
A MEGTAMASZTAS MÓDJA: SIEMENS DÜCOLAS
AZ OSZLOPOK TÁVOLSÁGA* 1.50 M
AZ OSZLOP TALPSZELESSEGE* 82. MM
A KIHORGONYZAS MÉLYSÉGÉ: A TEREPS2INTTOL 1.00 M
A PASSZÍV FOLDNYOMAS BIZTONSÁGI TÉNYEZŐJE* 2.00

A TALAJRÉTEGEK ADATAI:
iSZAM VASTAGSÁG TÉRFOGATSÚLY B.SURL.SZOG Ir.SURL.SZÖG KOHEZIO
M KN/M**3 FOK FOK KPA
1 3.40 14.10 24.0 .0 10.
2 3.00 21.90 9.0 .0 200.
3 13.60 14.10 24.0 .0 10.

AZ EREDMÉNYEK EGY OSZLOPRA ÉRTENDŐK.

A SZÜKSÉGES BEVERESI MÉLYSÉG* 2.78 M A MUNKATÉR FENEKSZINTJETOL.

A HORGONYERO* 24.60 KN.

A MAXIMALIS NYOMATÉK 32.76 KN*M, A TEREPSZINT ALATT 3.11 M-RE.

A NYOMATEKI NULLPONT HELYE A TEREPSZINT ALATT 6.93 M-RE VAN.

RTG. *+* MÉLYSÉG ** *** TERHELES *** ******* NYOMATÉK ********

SORSZÁM FELSŐ ALSÓ FELSŐ ALSÓ FELSŐ KÖZÉP ALSÓ
** RTG.HAT. ** *** RTG.HAT. *** * * * * * * * RTG.HAT. ********
* i f c - **4e-kit + ***** kn/ m ***** ********** *********

3-22
 *
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

1 .0 0 .7 7 .0:0 .0 0 .00 .0 0 .0 0
2 .7 7 1 .0 0 .0 0 -2 .Ö 9 .0 0 .0 0 -.0 2
3 1 .0 0 3 .4 0 -2 .0 9 -2 3 .5 0 - .02 25 .1 4 3 1 .8 7
4 3 .4 0 6 .4 0 .0 0 .0 0 3 1 .8 7 2 2 .3 5 1 2 .8 4
5 6 .4 0 6 , 90 -6 5 .0 6 -6 9 .5 2 1 2 .8 4 9 .1 9 1 .3 5
6 6 .9 0 7 .8 6 .2 4 4 6 .1 1 1 .3 5 -1 6 .9 2 -2 9 .8 6
7 7 .8 6 9 .2 2 4 7 .1 4 8 1 .2 1 -2 9 .8 6 -2 9 .7 4 .0 0

3.1.3.2 A gépi számítás ellenőrzése a helyettesítő gerenda elve alapján és az egyes szerkezeti elemek
méretezése

3.1.3 2.1 Szádfal esete

A szádfaira ható vízszintes aktív földnyomás a talaj felőli oldalon:

<*a = ( (? + Y * hí * y <) * K ° ~ 2 * c * 4 ^ ) * co s^
ahol

K = ta n 2 4 5

A Ka aktív földnyomási szorzó értékéi a 8 értéke nem befolyásolja jelentősen. A talaj a falra csak nyomó­
feszültséget adhat át, ezért o a>0.

A szádfalra ható vízszintes passzív földnyomás a munkagödör felőli oldalon:

= <*'e *((£% *yi)*Kp +2*c*^K^)j*coső
ahol
\*
c o s^
K. < 2 * tan2
tJcoső - 4sin(</>+ ő)*sm<l M
a« pedig a (Táblázat 3-2) szerint 1/2 (a program futtatásakor ennek a reciprakát, azaz 2-t kell megadni).
A rétegvastagságokat természetesen csak a munkagödör fenekétől szabad mérni.

A Blum-féle helyettesítő gerenda módszere szerint csuklót képzelünk oda, ahol a nyomatéki ábra köz­
benső zéruspontja (az Ábra 3-lŐ-n az N pont) van. Itt az M=0. A gép számítás az ellenőrzéshez
megadja az N pont helyét, az r értéke egyébként a geometriai- és talajviszonyoktól függ, pl. <j>=30° belső
súrlódás szögű homokban, térszíni kihorgonyzás esetén r=0.1*H.

Ezután a két tartórészt külön kéttámaszú tartóként kezeljük.

I- tartórész:

• Nyomatéki egyenletet írunk fel az Fh hatásvonalára, amelyből megkapjuk R értékét.

• Vízszintes vetületi egyenletből meghatározzuk az F), horgonyerőt.
• Meghatározzuk azt a mélységet, ahol az keletkezik (ahol a nyíróerő zérus).
• A ztót mélységben lévő pontra felírjak a felette lévő erők nyomatékét, így kapjuk értékét.

11. tartérész:

• Nyomatéki egyenlet a C erő hatásvonalára, amelyből meghatározható a érték.

• A szükséges beverési mélység: t = 1,2*ti, de legalább 1.50 m.

3-23
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

Ábra 3-10: A helyettesítő

gerenda elve

Az alkalmazandó Larssen szádfal szelvénytípust a nyomaték! igénybevétel (M**). alapján kell kiválasz
tani a (Táblázat 35-9, Ábra 3-11) felhasználásával, amely a határnyomatékokat (MH) is tartalmazza:
Mh > M„bx legyen.

A L ars^n^U ókverési^l^^íéstetó^w m a^^U lO O ^^^hatá^^ültóge^^):

jel verési mélység hatámyomalék b h t V
m kNm/m mm mm mm mm
O.a 3 -5 26 350 80 210 4.5
XI, 5 -« 38 287 _ ^ -4 9 _ 190 14
31. 5 -8 91.4 /45Ö 150^- } 255 9.5
I.a.neu. 5- 8 120 400 ~ l2 ü 225 7.5
XII. 6-16 132 450 155 285 12
II. 6-16 170 400 200 275 10.2
Il.ncu. 6-16 220 400 270 250 9.5
III. 6-16 270 400 247 250 14.2
Ill.neu. 6-16 320 400 290 250 13
IV.neu. 12-20 440 4Ö0 360 230 14.8
V. 18-30 600 420 360 260 2Ö.5
VL 18-30 840 420 . 440 250 22
VII. 18-30 1000 460 460 295 26

Táblázat 3-9: L am en szádfafeleraek

A szádfaliípus megválasztásával a (Táblázat 3-9)-ből ismerjük a s/ádfalpalló hasznos (b) szélességét is.
A hátrahorgonyzások vízszintes távolsága a 2*b többszöröse (n*2*b) lehet (min. 2*b).

3-24
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

Mivel a horgonyzc« szádfal felső (horgony* feletti) része hátrahajiik, ezért az ottani foldnyomás-tobfeletre
való tekintettel a meghatározott horgonyéra (Ff* kN/m) értéke cca. 20%-kal növelendő, vagyis az n*2*b
horgonvtávolság eseténahorgonyokban keletkező nrórtékadóerő:
Fm= 1.2*n*2*b*Fh
A (betonacél) hoigonyrúd szükséges keresztmetszeti területe:

^ . = ^ - l O T 3].

ahol az a sHhúzási határfeszültség a (Táblázat 3-10)-ból vehető.

Betonacél minőség ösH, határfeszültség eM, határnyúiás

MPa % '
B.38.24 210 2:5
B.38.24.B 210 2.5
B.50.36 310 2.5
B.55.40 350 2.5
B.60.40 350 1.5
B:60.50 420 2.5
B.60.50.S 420 1,5
B.HS.60.50 420 1.5
420 2,5
B.75.50 420 1.5
C.15 410 1.5

Táblázat 3-10: Betonacélok határfesziiltségei

Az Az ismeretében a szükséges horgonyrúd átmérő (cfz) meghatározható.

Amennyiben injektált horgonyt alkalmaznak. amelynek a vízszintessel bezárt hajlásszöge e. akkor egy
horgonynak a n - 2 biztonsággal:

erőt kell az injektált szakaszának felületén a talajra átadni.

MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

Á bra 3-12: Injektált horgonyok teherbírása

Ábra 3-13: Szádfatas munkagödör-határoiás m etszete

A horgonyéra függvényében az (Ábra 3-l2)-ról olvashatjuk le, hogy szemcsés talajokban milyen lo befo­
gási hosszra (injektált szakaszra) van szükség legalább 4 m-es horgonytakarás és 10-35 cm horgonyát-
tnérő esetén.

3-26
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

A széles munkagödör szádfálas megtámasztásának tervére a (Ábra 3-13) mutat be példát olyan esetre,
amikor a kihorgonyzás a terepszint közelében történik.

3.1.3.2.2 Siemens dúcolás esete

A számítás a 3:1.3.2.1 szerint történik, a kővetkező eltérésekkel:

• a falsúrtódás hatását nem vesszűk figyelembe.
• ne|n 1 m, hanem B (az I gerendák távolsága) szélességre történik,
• a munkagödör fenékszintje alatt folytonos fal helyett csak az I gerendák vannak.
»

024
1200

M Larssen XII ggn

A falra ható aktív földnyomás a talaj felőli oldalontehát:

e„ = ő *((<? + E * . ~

A munkagödör fenékszintje alatt az aktív földnyomás csak az 1 gerendák talpára hat (annak a hatását is
csökkenti az átboltozódás), ezért elhanyagolható, a passzív földnyomás viszont a mélységgel egyre nö­
vekvő elmozduló földék mérete miatt gyorsabban növekszik, de nem lépheti túl a folytonos falra ható
ellenállást (Ábra 3-7):
.k
e g - m im
*
'
k
,
* r
■
, + K *2 *c * J k , )
’
* ( a c * B * \ K p *]>]/», *yi + 2 *c*^ K^j
= b + 0:9 * h * tan ^

3-27
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

bc = b + 1.8 * h * (l + tan

K p = t a n ^ 4 5 ° + |- j

A hatámyomatékot a crH = 200 MPa határfeszültség 10%-kal megnövelt értékével számolhatjuk

(képlékeny tartalékkal rendelkező I tartókra ezt ajánlja az MSZ 15024/1 szabvány). A méretezéshez a
Táblázat 3-7 használható.

A hátrahorgonyzás az I tartóknál történik 2-2 horgonyrúddal, vagyis a szomszédos tartók B tengelytá­

volságának megfelelő Fjaa horgonyerőre kell a 2 db horgonvrudat méretezni.

A szükséges keresztmetszeti terület:

Á S! [cm2],
® sh
ahol Oíh határfeszültség a (Táblázat 3-10)-ból nyerhető.

Az I tartók közötti fapallók vizsgálata.

A gyakorlati életben általában s = 20 cm széles és v = 4.8 cm vastag pallókat, illetve s = 30 cm és

v = 7.5 cm méretű deszkákat használunk.

A vízszintes pallók kéttámaszú tartóként működnék. A legnagyobb terhelést általában (homogén talaj­
ban) a legalsó palló kapja. Ennek középvonala z mélységben van a q megosztó teherrel terhelt térszín
alatt. Ebben a mélységben a pallóra ható vízszintes feszültség:
p = ( z * r +q ) Ka -

Ezt a vízszintes feszültséget egy a* biztonsági tényezővel (Táblázat 3-2, a rajzfeladatban a „ = 1.50) meg
kell szorozni, vagyis:
PoTO n *P-
Az s szélességű pallóra ható teher:
pp = (vonalmenti egyenletesen megosztó teher);
A kéttámaszú tartóként felfogható palló fesztávja:

lf = B ■b

ahol:

b -a z 1 tartó talpszélessége (Táblázat 3-7).

A maximális nyomaték:
p P ff
M.
8
A palló szilárdsági méretezése a 3.1.2.1.1 szerint történik.

Acél csatornapallók alkalmazása esetén a függőleges pallókra ható földnyomást vízszintes, lf fesztávol­
ságú fa hevederek közvetítik az I gerendákra. A méretezés a 3.1.2.2 szerint történik.

3-28
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

Különösen nagy' terhelés esetén az I gerendák közé lövelltbeton-boltozat kerülhet, a poroszsüveg-bolto­

zathoz hasonló megoldással.

A széles munkagödör Siemens dúcolásos megtámasztásának elrendezésére az Ábra 3-15 és az Ábra 3-16
ad példát a rajzfcladat elkészítéséhez.

3.2 Injektált horgonyok méretezése

Ha egy- munkagödörnél a szembetámasztásí távolság nagy. vagy a dúcolásra nincs szabad tér. akkor »
megtámasztó szerkezetet: a megtámasztott földtömegbe (hátra) horgonyozzuk. A hagyományos
(szádfalaknál. Siemens dúcolásnál alkalmazott) horgonyszerkezetek helyett egyre gyakrabban alkalmaz­
zák a fürt-(esetleg vert-) injektált horgonyokat. Ezek a horgonyok csaknem valamennyi talajféleségben
alkalmazhatók. Ki\ ételt képeznek azortban:
* a szen es talajok:
* a puha vagy erősen kötött talajok (Ic<ü.9. vagy' w^>5()%):
• laza homokok

------- < 0 3
e max —e mm
.

Szerkezeti kialakítás szempontjából a horgony lehet:

• huzalnvalábos. amely egyenes szálakból (d = 7-15 mm) vagy. pászmás sodrott szálaktól (d = 5-7
mm) áll:

3-29
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

• tömör rudas, melynek átmérője 25-35 mm, anyaga pedig közönséges betonacél vagy nagyszilárdságú
betonacél (pl. Dywidag).

Ultíü

1
Z g e re n d a , 1£*12 cn

I
-jr. rjr 0-*jrjrjrjrjr*jrjrjrjrjrjirjrjrjrjrj0'jr*jr*-jrjrjrjrjrjrjrjrjrjrjrjrjrA ár. ** rs *jrjrjr*jrjrjrjr*A

A horgony az általa felveendő terhelés nagyságának függvényében általában 3-10 m-es befogási hosszal
rendelkezik, amelyet cementtel injektálnak ki, s ez biztosítja a környező talajjal való együttdolgozását.
Szemcsés talajban a cementhabarcs v/c tényezője 1-nél nagyobb, míg kötött talajban v/c<0.5 legyen. Az
egy más melletti horgonyok befogási hosszát egymástól legalább 2 m távolságban kell kialakítani.

Az ideiglenes horgonyoknál (ha a használata 2 évnél rövidebb) általában nem kell az acéls/zálakat kor­
rózió ellen védeni. Állandó horgonyoknál (ha 2 évnél hosszabb időtartamra tervezzük) viszont a korró­
zió elleni védelemről gondoskodni kell (korrózióálló -pl. műanyag- bevonattal, az acélanyagra húzott
műanyagcsővel vagy korróziógátló zsírral). Védelem nélkül a horgonyok korrodálnak, ezért korróziós
tőbbletvastagságra van szükség Ezt a
V k ,*<t - k 2)"
összefüggéssel lehet becsülni,
ahol Kj - az (Ábra 3-17) ábráról a talaj ellenállásától és pH értékétől függően olvasható le:
T - a horgony tervezett használati időtartama;
K2 és n - a (Táblázat 3-11) táblázatból vehető állandók.

3-30
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

i So *
a ' /
oO> ' G **
g G
0 *> 0p i*
» öO >' eO>’ v5 f f kk«nis remiin
t___i -1—I, „1 I ..*~..J i i I

Betét­ pH Max. Max. S04 Minimális Minimális Az élettartamot

anyagok kloridion tartalom ellenállás redox meghatározó
tartalom potenciál paraméterek
Min. Max. % % O. cm Volt K, k2 n
Általános 6 9 005 0.5 5000 Ábra 3-17 18 0.75
rendel­
tetésű
ötvözctlcn
szerkezeti
acél és
idöjá-
rásálló
szeik. acél
Alu­ 6 8 0:05 05 3000 0.4 0.05 0 0.15
mínium
ön özetek
Korró­ 5 10 0.03 0.5 5000 Ábra 3-17 0 0.1
zióálló
acélok

Táblázat 3-11; Korróziós többletvastagság

3-31
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

A szükséges horgonyátmérő1
d = ds + vk ,
ahol dg - a statikailag szükséges átmérő.

A horgony fő szerkezeti részei:

• a horgonyfej;

A horgonyrúd végét a horgonvfei rögzíti és kapcsolja a szerkezethez (résfalhoz, szádfalhoz). Fontos a

A horgonyszálat olyan keresztmetszettel kell tervezni, hogy az ne szakadjon el. A szükséges keresztmet­
szeti terület:

0.9 ' í u '

ahol Fm - a mértékadó húzóerő;
a« - a biztonsági tényező (<x„ = 1.5+2.0);
CT0.1 - az acélanyag 1 ezreléknyi maradandó nyúlását okozó húzófeszültség.

A befogási szakasz (1^) hosszát a befogási test kiszakadásával szemben szükséges palástfelület (l^*d*7t)
értékéből lehet számítani:
____ a n *F
a- * d . * n * x .
ahol
QCc- csökkentő biztonsági) szorzó (a* - 0.5, m itől kiszakadással szemben kétszeres bizton-

d- a horgony befogási szakaszának injektáló anyaggal telített mértékadó átmérője:

szemcsés talajban: d s2-3*df,
kötött talajban: d = 1.1 -s-1.8*df;
df > a fiú t hcagonynál használt béléscső átmérője (df = 75-200 mm);
Tm ax' a köpeny mentén mobilizálható legnagyobb nyírási ellenállás:

í'max =■h * r * 1 Sm t * tg<f> + c * cos2 £

1 + 2 * tg 4#
h- a befogott szakasz középpontjának terepszínt alatti mélysége;
c- a talaj kohéziója;
<f>- a talaj belső súrlódási szöge;
y- a talaj térfogatsúlya.

A horgonyok leggyakrabban 15° - 30°-kal hajlanak a vízszintestől lefelé (de lehet a hajlásszög 40-50°
is).

3-32
 MIJSNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

Á bra 3-19: Belső stabilitásvizsgáiat, elrendezés

3-33
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

3.3 Belső stabilitás vizsgálata

A megtámasztott szerkezet a horgony és az igénybe vett földtömeg egészének, mint együttmozgó, merev
testnek -a támasztó fal alsó sarokpontját a horgony befogási hosszának felezéspontjával összekötő sík
mentén való- elcsúszási vizsgálata. Elve az (Ábra 3-18>n látható. Vagyis meg kell határozni azfbce
tömbre ható lehetséges legnagyobb (az egyensúlyi határhelyzethez tartozó) horgonyerőt (A$z).

A vizsgálatra -az (Ábra 3-19) ábrán látható 10 m mély munkagödör esetében- mutatónk be a MathCAD
programmal kiszámított példát. Az egy szinten megtámasztott, befogott szádfal szükséges befogási
mélységét (t) és a horgonyerő vízszintes komponensét (A ^) Blum-féíe grafikus módszerrel (<x„ = 1.5)
határoztuk meg. ás
t = 7.8 m
L = 17.8 m
^vízsz — Idí/m
adódott. A stabilitásvizsgálat célja a kellő állékonysághoz szükséges x távolság meghatározása, ezért az
ismeretlen értékeket az x függvényében írjuk fel

A stabilitásvizsgálatnál a fal hatását a falról a talajra átadódó aktív földnyomással helyettesítjük (i. Ábra
3-20):

K a -tar»j45deg ~j K a =0.271

Ea “ L2 K y E a = 859* —
a 2 a a m

3-34
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

A tényleges horgonyerő:

A
V ESZ kN
229
” c o s(a ) * m
Feltételezzük, hogy stabilitásvesztéskor az elcsúszások: sík csúszólapok mentén következnek be: A BC és
a CD csúszólap a horgony vonalában találkozik. A BC csúszólap vízszintessel bezárt szöge:
e ( x ) := a t a n ^ ~ ^ ^

A £D csúszólap vízszintessel bezárt szöge:

4 5°+ —
2
(aktív csúszólap). A C pont mélysége a terepszinttől számítva:
z(x) - a +• x-tan(a)
A CDE földtömeg hatása a CE síkra ható aktív földnyomással helyettesíthető:
E ! (x ) ■ U ( x ) 2 K a-7

Az ABCE földtömeg súlya:

G (x ) - r “X-(L + z (x ))-y
4

A BC síkra ható súrlódó ellenállás (R) a síkkal $ szöget zár be, a függőlegessel pedig p(x) = s(x)-4 szö­
get. A stabilitásvesztést okozó horgonyerő (A ^) a vektorábráról olvasható le, illetve a vízszintes és a
függőleges vetületi egyensúlyi egyenletek megoldásából kapható meg az R erővel együtt:
R c o s (p (x )) + A s jj-s ta fa y -G fx )

R s in (p (x )) +- Asz-cosCay-E a - E t (x )

Ctn” l.5*2.0.
Figyelembe vehető a talajrétegződés, a kohézió és a fal és a talaj közötti súrlódási szög is. A horgony
aktív (kiinjektált) szakasza legalább felének a csúszólapon kívül kell lennie.

Az (Ábra 3-19) ábrán vázolt számpéldánál maradva, néháry x érték felvételével:

E i( x y G (x) A sz( x)

3-35
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

10 11 12 13 14 15

Ha a -lt biztonság On = 1.5, akkor az x szükséges értéke:

rootja n(x j 5 j - 1 . 5 , x-j 5 i = 12.55*m
A szükséges horgony-hossz ebből számítható.

Á bra 3-21: Külső stabilitás vizsgálata

3-36
 MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

3.4 Külső stabilitás vizsgálata

Ellenőrizni keik hogy a földtömeg és a megtámasztó rendszer egy alámetsző -kör. logaritmikus spirális
vagy összetett- csúszólapkiaiakulásakor megfelelő biztonsággal rendelkezik-e. A vizsgálatot a Földmű­
vek e. tárgyijói tanultaknak megfelelően keli elvégezni. Példát az (Ábra 3-21) ábrán mutatunk be.
MUNKAGÖDÖR HATÁROLÁSA

3-3S
4. AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB
SEGÉDANYAGOK

4.1 T a l a jm e c h a n ik a i v o n a t k o z á s o k 4 -5
4 .2 S ík a l a p o k t e r v e z é s e ......................... 4 -9
4 J J - Rugalmasan ágyazott alapok m éretezése............ ................ ................... ........... . 4-9
4 .2 .1 .1 V égtelen h o sszú , b szélesség ű alaplem ez (geren d a) e s e te ................ ....... ........4 -9
4 .2 .1 .2 E gyen lő távolságban koncentrált erőkkel terhelt B szélesség ű alaplem ez
(szalagalap) e s e t e ................, . ........................ ...................... ..................................4-11
4 .2 .1 .3 K oncentrált erővel terhelt v é g e s h osszú ságú szalagalap h a tá stén y ező í..... 4 -1 2
4 .2 .1 .4 A végén nyom atékkai v a g y koncentrált erővel terhelt v é g e s h osszú ságú g e ­
renda e s e t e .......................................................... ...................................................,........ 4 -1 2
4 .2 .1 .5 A z alap testek h ajlék on ysága.... ..... ......................... ......................................... ...... .4 -1 3
4.2.2 A z alapok süllyedésének időbeli alakulása....................... ......... ........ _____4-14
4 .2 .2 .1 Időben lineárisan n ö v ek v ő terh elés h atása................. ................ ........................4 -1 4
4 .2 .2 .2 G y o m terh elés hatásara b e k ö v e tk e z ő k o n sz o lid á c ió ......................... ............... 4 -1 5
4 2 .2.3 Sávalapok alatti térbeli k o n sz o lid á c ió ...................... ............ ..................... .4 -1 7
4 .2 .2 .4 Pilléralapok alatti térbeli k o n sz o lid á c ió ......................... ..... ....... ...... .....4 -1 S
4 .3 M u n k a g ö d ö r h a t á r o l á s a ............. ...... ....... ........ ............. .................................................. 4 -1 9
4.3.1 Munkagödör rézsűjének megengedett hajlása................................................ ... 4-19.
4.3.2 Számolóábra rézsűk méretezésére.__ ____ _____ _____ _____ ___________ ... 4-20
4.3.3 Állékonyságvizsgálat Taylor grafikonnal................................ ........ ................ 4-20
4 .4 M u n k a g ö d ö r v íz t e l e n ít é se . ............................................................ .................................... 4 -2 2
4.4.1 A víztelenítési módok m egválasztása................................................................ 4-22
4.4.2 A leb eg ő ff munkaárokba beáramló vízm ennyiség.............. ......... ................. 4-23
4. 4.3 A szivárgóépítésnél használt műszaki textíliák (geotexúliák) anyagjellemzői 4-27

4-1
AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

Á brák

ÁBRA 4-1 : KÖTÖTT TALAJOK ÁLLAPOTÁNAK TÖMÖRSÉG SZERINTI MEGÍTÉLÉSE ......... 4 -6

Á b r a 4-2: T a pa sz t a l a t i ö ssz efü g g ések a z Jé , a z I* é s a k o h ézió k ö z ö t t ......... ...... 4 -7
ÁBRA 4-3: VÉGTELEN, RUGALMASAN ÁGYAZOTT GERENDA EGYSÉGTÉNYEZŐI ....... ...4 -1 0
Á b r a 4-4: V ég tel en sz a l a g a l a ph a t á st é n y e z ó i.... .... ......................... ........................ 4 - 1 1
á b r a 4 - 5 : V ég es h o ssz ú sá g ú sza la g a la p h a t á st é n y e z ő i................ ....................... 4 -1 2
ÁBRA 4-6: NYOMATÉKKAL TERHELT VÉGES HOSSZÚSÁGÚ GERENDA .................. 4 -1 3
Á b r a 4-7: K o n c en t r á l t e r ő v e l ter h elt v é g e s h o ssz ú sá g ú g e r e n d a ................. 4 -1 4
á b r a 4-8: K o n sz o l id á c ió n ö v e k v ő t e r h elés h a t á sá r a ... ............... .... ............... . 4 -1 5
á b r a 4-9: K o n sz o l id á c ió g y o r s t e r h elés h a t á sá r a ........................................ ..4 -1 6
Á b r a 4-10: Sá v a l a p k o n sz o l id á c ió ja ..............................................................................4 -1 8
á b r a 4-1 1 : P illé r a l a p k o n sz o l id á c ió ja ....................................................... 4 -1 9
á b r a 4-12: R é z s ű á l lék o n y sá g á n a k e l l e n ő r z é s e .............................. ........................ 4 -2 0
á b r a 4 - 1 3 : T a y l o r g r a fik o n r é z sű k m é r e t e z é sé h e z .......................... ...................... .. . 4-21
ÁBRA 4 -14: A VÍZTELENÍTÉSI MÓD MEGVÁLASZTÁSA A SZEMELOSZLÁS SZERINT......... 4 -2 2
Á b r a 4-15: Az o pt im á l is v íz t e l e n ít é si m ó d m e g v á l a sz t á sa ................................... 4 -2 3
á b r a 4-1 6 : A "l e b e g ő ” m u n k a á r o k b a b e á r a m l ó v íz m e n n y isé g ........................... . 4 -2 4
ÁBRA 4 -1 7 : A SEGÉDVÍZMENNYISÉG MEGHATÁROZÁSA...................................................... 4 -2 5

4-2
 AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

T áblázatok

T á b l á z a t 4 - 1: T a l a já l l a po t m e g h a t á r o z á s a a k o n z isz t e n c ia - in d e x a l a p j á n . 4 -5
T á b l á z a t 4-2: A z a g y a g o k k o n z isz t e n c iá já n a k is m é r v e i......................................„ ...4 - 5
T á b l á z a t 4-3: T a l a jo k tö m ö r ség i s a j á t o s s á g a in a k tá jék o z ta tó é r t é k e i ...4 -5
T á b l á z a t 4-4: S z e m c sé s ta la jo k ö s s z e n y o m ó d á s ! m o d u l u s á n a k tá jék o z ta tó
ÉRTÉKEI (M P A )............................. .......... ................................................................4 -6
T á b l á z a t 4-5: K ö tö tt ta la jo k ö s sz e n y o m ö d á s i m o d u l u s á n a k tá jék o z ta tó
ÉRTÉKEI (M P a ) ................................................. .... ... ...... ......... ............ .................4 -6
T á b l á z a t 4-6: S z e m c sé s ta la jo k k özelítő s ú r l ó d á si sz ö g e . .................................4 -7
T á b l á z a t 4-7: K ö tö tt ta la jo k k ö z elítő s ú r l ó d á si sz ö g e .................................. ........ 4 -7
T á b l á z a t 4-8: T a l a jo k o s z t á l y o z á s a k ézi fejtés sz e m po n t já b ó l ............................4 -8
T á b l á z a t 4-9: T a l a jo k á t e r esz tő k épessé g i e g y ü t t h a t ó in a k tá jék o zta tó
értékei ..................................... ;................................ .......................... .................. .... 4 -9
T á b l á z a t 4-1 0 : r é z s ű k m e g e n g e d e t t h a j l á s a .......... ...............................................— 4 -1 9
T á b l á z a t 4-11: A víztelen ítési m ó d m e g v á l a s z t á s a .......................... ....................4-24.
T á b l á z a t 4-12: F ly g h t s z iv a t t y ú k a d a t a i ......................................................................... 4 -2 5
T á b l á z a t 4-13: A sz ív ó k u t a s v íz telen ítés s z iv a t t y ú i ..................................................4 -2 6
T á b l á z a t 4 - í 4: A sz iv á r g ó é pít é sn é l h a s z n á l t m ű s z a k i textíliák ( g eo tex tíliá k )
a n y a g je l l e m z ő i .............................................................................................4 -2 7

4-3
 /

AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

4-4
 AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

4.1 T a la jm e c h a n ik a i v o n a tk o z á so k

Konzisztencia-index, Ic Állapotra utaló jelző

-0.25 Nagyon puha
0.25-0.50 Puha
0.50-0.75 Könnyen sodorható
0.75-1.00 Sodorható
1.00-1.50 Kemény
1.50- Nagyon kemény

Táblázat 4~1; Talajállapot m eghatározása a konzisztencia-index alapján

Konzisztencia Helyszíni azonosítás Egyirányú nyomószilárdság, kPa

Nagyon lágy Az ököl nagyon könnyen benyomható 25
Lágy A hüvelykujj nagyon könnyen benyomható 25-50
Közepes A hüvelykujj kis nyomással benyomható 50-100
Merev A hüvelykujj nyomot hagy, de csak nagy erőfeszí­ 100-200
téssel nyomható be
Nagyon» merev Körömmel könnyen karcolható 200-400
Kemény Körömmel nehezen karcolható 400

T áblázat 4-2: Az agyagok konzisztenciájának ismérvei

Talajnem Plasztikus index Egyenlőtlenség» Legkedvezőbb víz­ Legnagyobb száraz

ÍP,% együttható tartalom testsűrűség
U wODt, % Pdmax, g/em3
Homokos kavics, 4-7 1.95-2.25
kavicsos homok
Iszapos kavics* 5-10 2.00-2.25
iszapos kőtörmelék
Finom homok 1.3-2.7 5-9 1.7-1.82
(futóhomok)
Finom homok 1.3-1.7 4-8 1.58-1.66
(Balaton parti)
Iszapos homok 5.0 8-12 1.90-2.05
Iszapos homokliszt, 0-10 9-13 1.90-1.98
homokliszt
Iszap 10-15 10-15 1.85-1.95
Sovány agyag 15-20 11-15 1.78-1.92
Közepes agyag 20-30 13-18 1.72-1.88
Kövér agyag 30 (-45) 14-20 1.65-1.80
A táblázat adatai tufás, márgás és kémiai szempontokból az átlagostól jelentősen eltörő (pl. szikes, erő­
sen meszes stb.) talajokra tájékoztatóiag sem érvényesek.
T áblázat 4-3: T alajok töm örségi sajátosságainak tájék oztató értékei

4-5
AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

Ábra 4-1: Kötött talajok állapotának töm örség szerinti m egítélése

1 Talaj megnevezése Talajállapot

laza | közepes tömör
Homokoskavics 30-80 80-100 100-200
Homok 10-30 30-50 50-80
Homokliszt 8-12 1 12-20 20-30

Táblázat 4-4: Szemcsés talajok összenyomódási modulusának tájékoztató értékei (MPa)

Talaj megnevezése Talajállapot (L)

Puha Képlékeny Kemény Igen kemény
-0.5 0.5-L0 1.0-1.5 1.5-
Iszapos homokliszt 5-S 10-15 15-20 20-40
Iszap 3-6 6-10 10-15 15-30
j Sovány agyag 2-5 5-8 8-12 12-20
Kövéragyag 1.5*4 4-7 7-12 , 12-30
Szerves iszap 0.5-1
ISzerves agyag 0.5-4
iTőzeg. 0.1-2

T áblázat 4-5: K ötött talajo k összenyom ódási m odulusának tájék oztató érték ei (M Pa)

4-6
 AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK
K on z isz ten c iom d ex

Megnevezés <t>, közepesen tömör állapotban |

Talajvíz felett 1 Talajvíz alatt 8
Kavics 45° 45° 1
Homokos kavics 42° 36° I
Durva és közepes homok 38° 1 34° I
K0>

u>
O0

Finom homok

Táblázat 4-6: Szemcsés talajok közelítő súrlódási szöge

Megnevezés V e :_________ él- ____

% Ic»1.2 1^1.0 I<:»0
Iszapos homok, homokos iszap 1-10 0,5 28° 28° 24°
0.7 26° 26° 20°
Iszap, homokos agyag 0,5
SO
O

10-15 260 20°

0.7 24° 24° 18°
Agyag 15-20 0.6 22° 20° 15°
0.8 20° 18° 12°
20- 0.7 18° 16° 10°
0.9 15° 12° 8°
Táblázat 4-7: Kötött talajok közelítő súrlódás! szöge

4-7
tttk

AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK:

1 Talaj- A talaj megnevezése A talaj közepes térfo­ Kohézió, kPa A kitermelés módja,
osztály gatsúlya természetes eszközei
nedvesség! állapotban,
kN/m3
I. Laza homok 15.0 -2.5 lapáttal és ásóval
Laza iszapos homok 16.0
Laza termőtalaj 12.0
Tőzegstb. 8.0
II. Nedveshomok 19.0 2.6-50 ásóval, lapáttal.
Homokos kavics 18,0 kevés
Könnyű lőszszerű homokos agyag 16.0 csákányozással
Nedves, laza lösz; meszes vagy egyéb sókkal kötött nedves 16.0
homok
Apró és kőzepeskaviesl 5 mm-ig 17.0
Tömör termőföld ffigyökérzettel 14.0
Tőzeg és termőföld 30 mmátmérőig terjedő gyökérzettel 11.0
Homok éstermöföldkavíccsalészú Zalákkal keverve: 16.5
Leülepedett feköhés kavics- észúzalékkeverékkel 17;5
III. Osszetőmőrődőtt, meszesvagy egyéb sókkal kötött homok 20.Q 51-70 lapáttal, állandó
Kövér, légy agyag kavicszárványokkal 18.0 csákányozással a
Nehéz homokos agyag 17.5 csákány lapos
Durva kavics, nagy szemcséjű folyami kavics és zúzalék 17.5 végével; kavicsos
15-40 mni-ig köves talajok a
Száraz lösz, természetes nedvességű lőszkaviccsal keverve 18.0 csákányhegyes
Termőföld vagy tőzeg 30 ntm-nél nagyobb átmérőjű 14.0 végével fejthetők
győkérzetlel
Homokos agyag közúzalékkal vagy kaviccsal és épület- 19.0
törmelékkel keverve
IV. Tömör agyag kavicszárváhyokkal 19.5 71-90 lapáttal, csákány
Kővé* agyag és nehézhoraokos agyag abban kőzúzalék, 19.5 hegyes végjével és
kavics, épülettörmeiek, legfeljebb 25 kg-ig terjedő nagy esetleg bontórúddal
kövekkel
Legföljebb 10 %-osnagykő tartalommal
Csákány lapos végével fejthető kemény, szikes agyag 19.5
Agyaggal kötött konglomerátum, legfeljebb 10 % 50 kg-os 20.0
kőtömbbe!
Palás agyag 20.0
Nagy szemű kavics 90 mm átmérőig legfeljebb 10 kg-os 19.5
kövekkel keverve
V. Tömör, megkeményedett lösz, és megkeményedett, sókkal 18.0 91-1000 részben kézi erővel.
kötött talaj bontórúddal,
Megcementesedett építési törmelék 18.5 csákánnyal,
Nem mái lob kohászatisalak 15.0 bontókalapáccsal
Lágy márge és kova földes tömör agyag 19.0 ékkel, helyenkénti
Kőgörgeteg legfeljebb 30 % 50 kg-os kőtömb tartalommal 21.0 robbantásokkal
(amennyiben kőtömb-tartalma 30 %-nál.iiagyobb, az egész.
talaj a VI. kategóriába tartozik
Barnaszén 12.0
lágy kőszén 13.0
lá g y mész- vagy homokkő 15.5
Száraz, kemény agyag 19.5
Gyengén cementesedet! konglomerátum 19.0-22.0
Különféle nem kemény pala 20:0
Gipsz stb. 22.0
VI. Tufa és habkő 11.0 1001-5000 fejtőkalapáccsal.
Lyukacsos, hasadékosmészkő 12.0 átkel,
Antracit 15.0 bontórúddal és
Közepes keménységű pala 27.0 robbantással
Közepes keménységű márga 23.0
Repedéses puha homokkő 19.0
Mészcementtel kötött kavicsos konglomerátum, üledék 22.0
kőzetből stb.
VJI. Tömör mészkő, dolomit, gránit, bazalt, andezit stb. 20.0-28.0 5000- csak robbantással

T áblázat 4-8: T alajok osztályozása kézi fejtés szem pontjából

4-8
 AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

Talaj neve Szemcseátmérő, D, mm Áteresztőképességi együttható, k, cm/s

Közepes kavics 4-7 102-10‘
Finom kavics 2-4 löMo0
Folyami homok Q.l-0.3 io°-io-‘
Duna-homok 0.1 io -'- io '2

N4
O
Agyagos homok

q
Homokliszt 0.1-0.02 IO'3-IO-4
Iszap 0.02-0.002 10-4.10-6 1

©
¿0
Agyag 0.002

!
Táblázat 4-9: Talajok áteresztőképességi együtthatóinak tájékoztató értékei

4.2 Síkalapok tervezése

A Winkáertől származó -ágyazást tényező segítségével való- méretezés feltételezi, hogy az alaptest alatt
egy (x, y) helyen a a(x, y) talpfeszültségek & a talaj-összenyomódások között lineáris kapcsolat írható
fel:
C T ( x ,> ) = e a - s ( r , 7 ) .

4.2.1.1 Végtelen hosszú, b szélességű alaplemez (gerenda) esete

Az F koncentrált erővel terhelt hajlékony gerenda süllyedése (s), nyomatéba (M) és nyíróerői (Q) az
alábbiak szerint számíthatók:
F
s• - ----------------- n ,
2 L - C a -b 1
KA
M ----------
F L
fi,
4 *
F

ahol
az un. helyettesítő hossz:
4-E-I
¿ = 4i
Ca b
Ca: az ágyazást tényező,
E: az alaptest rugalmassági modulusa,
1: az alaptest inerciája,
t|, p, p'; az (Ábra 4-3) tartalmazza.

4-9
AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

4-10
 AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

A szuperpozíció érvényességét fenntartva, a hatásábrák ordinátáinak összegzésével bármilyen terhelésre

meg tudjak határozni a Ztl, Zp. és Zp’ hatástényezőket, és ezek felhasználásával a rugalmas ágyazású
alapon M, Q és s értékeit

4.2.1.2 Egyenlő távolságban koncentrált erőkkel terhelt B szélességű alaplemez (szalagalap) esete

Az F erőkkel terhelt pontokra (Mi, c*j), illetve azok felező távolságára (M2, a2) felírható nyomatékok és
talpfeszültségek:
F L
4
F L
= F L m 1,

F
m n ,
2- L- b Lb
F F
F
<*2
2 Lb
Az m és n tényezők a fíiggvényében: (Ábra 4-4).

Á bra 4-4: V ite le n szalagalap hatástényezőt

4-11
AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

4.2.1.3 Koncentrált erővel terhelt véges hosszúságú szalagalap hatástényezőt

A nyomatékok és a talpfészültség-eloszlás számítása azonos az előző pontban (4.2.1.2) leírtakkal. Az

ottani képletek érvényesek. Az m és n tényezők meghatározásához szükséges grafikonok: (Ábra 4-5).

m n

4.2.1.4 A végén nyomatékkai vagy koncentrált erővel terhelt véges hosszúságú gerenda esete

Az I hosszúságú alap végén ható Mr, nyomaték hatására az alap tetszőleges x abszcisszája pontjában
keletkező nyomatékot és a vizsgált pont lehajlását a-kővetkezőképpen számíthatjuk.
M = M 0 juÁI ,
_ 2-M0
VM
Lr -b-C„
A Pm és tim tényezők: (Ábra 4-6).

A tartó végén ható F0 koncentrált erő hatására keletkező nyomatékot és lehajlást pedig az alábbi össze­
függésből számítjuk:
M - F q -L- f t f .
2 • fj)
s- ■il F .
L - h - Ca

A pF és Tjp tényezők: (Ábra 4-7).

4-12
 AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

4.2.1.5 Az alaptestek hajlékonysága

Egy alaptest hajlékony vagy merev volta a X relatív merevség alapján dönthető el:
l J _ ___
L 4 E l '
Ca -b
ahol 1a tartó geometriai hossza.

Az alaptest végtelen hajlékony, ha X>4 és végtelen merev, ha Á.ál.6.

4 ,-n
AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

------r
/tp Y ~ 1 ■■ r .. Ti —
1 n z
4 M - j
L . ;--- “"P- | !
: Mr ^ r
! VÍ \
N .
X \ __\ _\

\ • ^4, >0
----1

i----- 1 1 i------1 ^ • ■i " • ’* 1 * i ’

0,1 0.4 0,$ 0.8 1 1,2 1,4 1,6 1,8 ? IX 2,4

Á bra 4-7: K oncentrált erővel terh elt véges hosszúságú gerenda

4.2.2 Az alapok süllyedésének Időbeli alakulása

4.2.2.1 Időben lineárisan növekvő terhelés hatása

A bekövetkező konszolidáció az (Ábra 4-8) diagrammal számítható.

4-14
 AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

Az egy- vagy kétirányú (le- és felfelé) vízáramlási lehetőség alapján felvéve H értékét, az időtényező az
építés kezdetétől eltelt t időpontban:

T =\ - t ,
M2
k-EK
=-

Az (Ábra 4-8) a fokozatos teherfelhordást is figyelembe veszi. A görbék paramétere az építési idő végé­
hez tartozó x időtényező:

2 te ‘
H

Az- így meghatározott t érték alapján kell a különböző x konszolidációs főkokhoz a T időtényezőt leol­
vasni a grafikonról. T ismeretében a konszolidáció ideje:

4.2.2.2 Gyors terhelés hatására bekövetkező konszolidáció

(az építmény süllyedésének) ideje az (Ábra 4-9) alapján határozható meg. Ezzel a módszerrel figyelembe
vesszük a fajlagos alakváltozás mélységbeli változását is.

4-15
 OjOOl O A S 0,033 OjOOS QQl 0,02 0,03 Q05 0,1 0 ,2 OA 0,5 1/3 2.0 3,0
T
_ . , <5, i i )
E ^ fZ } ss .. £ zg * • [ 2 "»O }

S - ^ £z (2 }•dz sCt} » 3C-S

0

T » _^ ----
t ‘ ----------
1 ^ . At -_ «*
Cy. -2..
-1 — . i

Sv 9 H'

Ábra 4-9: Konszolidáció gyors terhelés hatására

4 -1 6
 AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

Az ábra használata a következő:

A B szélességű, vagy r sugarú -p egyenletes feszültséggel terhelt- négyszög ill. kör alap esetén képez­
zük az álapsik alatti különböző (általában 50 cm-enként növelt) z mélységekhez tartozó z/B (z/r) hánya­
dost, majd meghatározzuk pl, a (Táblázat 1-13) vagy az (Ábra 1-20) segítségével az egyes mélységekre
vonatkozó a jp feszültséghányadokaí Ezeket a p talpnyomással szorozva: kapjuk a crz értékeit A a z
feszültségekből a fajlagos függőleges alakváltozás:

Képezzük ez után az zje& és zjh hányadosokat, ahol:

P
szo=ÍT '
Ef
E,:' atalaj mgalmassági(összenyomódási) modulusa;
h: az összenyomódó (konszoHdálődó - vizsgált) réteg vastagsága (Ábra 4-9),

Az összetartozó z/h és sz/Szo hányadosokat az (Ábra 4-9) középső részével összevetjük és megállapítjuk,
hogy az 1-6 konszolidációs görbék közül melyiket tekinthetjük mértékadónak az adott esetben. Ezután -
attól függően, hogy félig zárt vagy nyitott rétegről van szó- az (Ábra 4-9) felső vagy alsó: diagramjáról
leolvassuk %függvényében T értékét; majd meghatározzuk a talaj konszolidációstényezőjét:
k-E<

A vizsgált konszolidációs fokhoz tartozó süllyedés lejátszódásának ideje pedig:

4.2.2.3 Sávalapok alatti térbeli konszolidáció

Sávalapok alatti vastagabbréteg térbeli konszolidációjának ideje az (Ábra 4-10) felhasználásává be­
csülhetőelőre - amennyiben ismerjük a várható végleges (teljes) süllyedés (Sv) nagyság!

A B szélességű sávalap esetén, h összenyomódó rétegvastagság m ellett:

h h

E hányadosnak megfelelő (esetleg interpolált) görbéről kell majd az (Ábra 4-10)-ról a leolvasásokat
elvégezni a süllyedési folyamat számításánál; amikor is-felvert különböző t időpontokhoz kiszámítjuk a
T időtényező értékeit:

H értéke az (Ábra 4-9) szerint értelmezendő.

4-17
AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEfiFnA M V Afiruz

Qfi —- t
X « F ^
s{ t )
X = —r F a réteg felsS szélén az alaptest
A a rí¿tea szélén tévő talaj

Á bra 4-10: Sávalap konszolidációja

Ezután leolvassuk a T-hez tartozó konszolidációs fokokat (;&), majd azok felhasználásával kiszámítjuk a
vizsgált t időpontokig lezajfósüllyedéseket ($):
st ~ Z t ' sv-

Megjegyezzük, hogy a négy diagram közül a víz eltávozási lehetőségének megfelelőt (alul itt. felöl víz­
záró vagy vízáteresztő réteg van) kell használni.

4.2.2A Pilléralapok alatti tértjeli konszolidáció

Pilléralapok alatti vastagabb réteg térbeli konszolidációja az (Ábra 4-11) alapján határozható meg. Az r
sugarú köralap esetén (erre vonatkozik az ábra) képezzük a h/r hányadost. Négyzetes pilléralapnál:
B

A különböző t időpontokhoz kiszámítjuk T értékeit:

T = \ í ,
H1
majd ezekhez az ábráról (a h/r hányadosnak megfelelően) leolvassuk Xt értékeit. A vizsgált t időpontok­
hoz tartozó süllyedés:
St = X t ^ v

4-1&
 AZ ALAPOZÁSOK 'TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

Á bra 4-11: Piliéralap konszolidációja

4.3 Munkagödör határolása

4.3.1 M unkagödör rézsűjének megengedett hajlása

A tapasztalati adatéi alapján készített. (Táblázat 4-10)-ban feltüntetett rézsűhajlás mellett, az ott meg­
adott magasságig akkor emelhető ki a munkagödör, ha a talajfeítárás gondos volt, és a rézsű feletti tár-
színre 2 kPa terhelésnél nagyobb nem kerül.

A talaj minősége és A kiásás körülményei A rézsűhapás ■ .

állapota (MSZ 4487) függőleges rézsű | 2/4 J 3/4 4/4 | 5/4 | 6/4: | 7/4
megengedett magassága (m)
Laza szemcsés talaj szárazon 0;0 0.8 1.0 1.2 15 3.0 3.0
nyíltvíztartás mellett 0.0 0.0 0.0 0:8 1.0 15 2.5
Tömör szemcsés talaj szárazon 0.8 1.0 1.2 1.5 2.0 3.5 3.5
és sodorható iszap nyíltvíztartás mellett 0.0 0.0 0.8 1.0 15 2:0 3.0
Kemény iszap és so szárazon 1.0 1.2 1.5 2.0 2 5 3 5 4.0
dorhaló sovány agyag nyíltvíztartás mellett 0.0 0.8 1.0 1.2 15 2.0 3.0
Lösz és sodorható szárazon 1.5 2.0 2.5 3,5 5.0 7.0 7.0
kövér agyag nyíltvíztartás mellett 0.8 1.0 L2 15 2.0 3.0 3.0
Kemény agyag szárazon 2.0 3.0 4.0 5.0 7.0 7.0 7.0
nyíltvíztartás mellett 1.0 1.5 2.0 3.0 4.0 4.0 4.0
Táblázat 4-10: Rézsűk megengedett hajtása

4-19
AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

4.3.2 Számoióábra rézsűk m éretezésére

Egyszerű esetekben -h a pl. a homogén az altalaj és nincs talajvíz- a rézsűállékonysági vizsgálat elvé­
gezhető az (Ábra 4-12) felhasználásával. Az ábrából a biztonsági tényező meghatározása az alábbiak
szerint történik:
a) Meghatározzuk az Ne állékonysági tényezőt:

ahol c: a talaj kohéziója,

h: a munkagödör mélysége (a rézsű magassága),
y: a talaj térfogatsúlya.
b) A rézsűhajlás vízszintes tengelyén a tényleges p-nak megfelelő pontból húzott függőleges ki­
metszi a talaj belső súrlódási szögének egyeneséből az A pontot.
c) Az A pontból vízszintest húzunk a számított Nc értéknek megfelelő görbéig (B).
d) A B metszéspontból húzott függőleges egyenes a biztonsági tényező tengelyéből kimetszi a ke-

H- - * -----1— i— i;..| ......L

20 30 40 50 6 0 70
Rézsűhajlás 3

Ábra 4-12; Rézsű állékonyságának ellenőrzése

4.3.3 Állékonyságvizsgáiat Taylor grafikonnal

Egyszerűbb esetekben, homogén altalaj esetén alkalmazható a Földművek c. tárgyból megismert (<^0.
c*0 esetre vonatkozó) grafikon, amelyet az (Ábra 4-13) ad meg. Az ábráról leolvasható, hogy valamely
8 rézsűhajlás és $ belső súrlódási szög esetén mekkora Nc állékonysági tényezőre van szükség (egyensúly
esetén n=l).

4-20
A gyakorlatban egy h mélységű munkagödör szükséges 8 rézsűhajlását kell általában meghatározni
adott talajviszonyok ($, c) esetén.

Ekkor először meghatározzuk az állékonysági tényezőt úgy. hogy a szükséges (pl. n=15) biztonságot is
figyelembe vesszük:
C

n h 'Y

Ezután az (Ábra 4-13) grafikonján ehhez az Nc értékhez és a

hányadosnak megfelelő <f>’ belső súrlódási szöghöz olvassuk le a szükséges 8 rézsűhajlás értékét.

O1
AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

Szokás a munkagödör rézsűhajlását a 0 szög kotangensével megadni - kerekített alakban: 4/4, 5/4, ...
8/4 stb. Más esetben a rézsűhajlást a vízszintessel bezárt szög tangensével jellemezzük, és egyhez viszo­
nyítjuk: 1:1.5,1:2 stb.

4.4 Munkagödör víztelenítése

4.4.1 A víztelenítési módok megválasztása

Az alkalmazandó munkagödör víztelenítési eljárás megválasztása; a szemeloszlási görbék ismeretében az

(Ábra 4-14) alapján lehetséges. Az egyes tartományok értelmezése:
I. A vízutánpótlásjelentős, a szivattyúzás általában megvalósíthatatlan.
II. Szűrökutakkal vízteleníthető. Nyíltvíztartás 3 m vízoszlop-nyomásig folytonos szemeloszlásnál
alkalmazható.
III. Hidraulikus talajtöiésre veszélyes zóna.
IV. A vízhozam kicsiny, a vízleadás lassú.
V /l. A nvíltvíztartás optimálistartománya.
V/2. Gyakorlatilagnincs vízleadás.

k cm /s
-7
02 10' 1 10"3 10 S 10 10
KAVICS HOMOK H. LISZT 1SZAP AGYAG
100
X. nyíltvízi a rtá s !
\ s ia lu sz o s |
I. \ II \ III. \ IV. \s z iv « tty ő -í
SO A ™ ■SSTj
V/1 | V /2
víz a la tti \ c ra v i t á - V s zu r á - \e le k tr o - \
60- \ozm > k u s
k ité r m« lés A ciós v íz - \ m ély és
S
V.
40
víz alatti \ te tem tés
betonozás» V vagy
y vókuumkút
\
(fa a v a sz tá s, \ n y iltv iztartásy
in jek tálás).
\ víz te le -
Y nítés
\ \
v íztelen ítés
sz ü k ség -
le ie n

V
20

20 2 0,1 0,02
IA _
0,002 tg D mm

Ábra 4-14: A víztelenítési mód m egválasztása a szem eloszlás szerint

A víztelenítési mód megválasztására használható a (Táblázat 4-11) is. Ez az "átfedéses" tartományokban

bizonyos választási lehetőséget biztosít.

Az (Ábra 4-15) a szükséges depresszió és á k viz-áteresztőképességí együttható függvényében adja meg

az optimális víztelenítési módot.

4-22
 AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

4.4.2 A "lebegő " m unkaárokba beáram ló vízmennyiség

A qr "segédvízraennyiség" az (Ábra 4-17)-róI olvasható le (jelölésekaz. (Ábra 4-16)-n).

4.4.3 A víztelenítésnél használt szivattyúk

A nyíltvíztartás -kismélységű zsompba elhelyezhető- szivattyúi elektromos vagy robbanómotoros centri­

fugál és dugattyús szivattyúk. A (Táblázat 4-1 l)-ban megadott Flyght szivattyúk nem érzékenyek a ta-
lajbemosódásra.

4-23
AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

10’ 10T 10" io: 10^110' 10" 10"

Jó vízvezető Rossz vízvezető Gyakorlatilag vízzáró
Tiszta kavics és homok Finom homok, homokos
iszap, iszap
Szivattyúzás lehetetlen Nyíltvíztartás Szivattyú­
szakaszos szi­ zásra nincs
vattyúzással szükség
2-3 m mélységig Vákuumos talajvízszint Víztelenítés
nvíltvíztaitás süllyesztés ha Ip<10% és csak hőhatással
Ds>0.002 mm
Szűrőkutas talajvízszint süllyesztés Nyíltvíztartás
Pio>0.1 mm szakaszos szi-

Eiektroozmózis
Nyíltvíztartás: lehetetlen 2 m mélységig nem célszerű általában
alkalmazható nem szüksé-

Talajvízszint gazdaságtalan szűrő-és mély- vákuummal Gazdaság­ általában

süllyesztés kúttal talan nem szűk-
sége» 1
Táblázat 4 -IÍ: A víztelenítési mód megválasztása

k . CH2-h ? )
q s ------------° — 3
1 2R

ó 2 = k . ( K - h 0 ) qr

q = qt + q2

Q: S 2 L . q

Á bra 4-16: A "lebegő” m unkaárokba beáram ló vízmennyiség

4-24
 AZ

A szivattyú M otorteljesít- Túrni». tömeg M éret Emelőmagasság, m

típusjele raéov : esatía-
2850 Max. kozás Átmérd Hossz 4 8 12 16 20 30 40 50 60 80
ford/
mm
kW kW iad i kg mm mm vízszállítás. És
B2051 1 1.4 2 18 280 475 8 6.5 4.5
B2066 2.2 2:8 3 31 380 585 17 14 11 7 1
B2070MT 3 4.5 3 30 184 700 18 15 9 4:
B2070HT 3 4.5 2 30 184 700 8 4.5 7 6 4.5 2
B2082MT 3.7 4.5 3 60 : 242 1040 17 15 13 12 9.5 2:5
B2042HT 7 8.5 2 60 . 242 1040 12 10 7.5 4
B2102MT 5.2 6.3 4 48 415 505 38 34 27 21 11
B2102HT 5.2 6.3 3 48 415 505 18 17 16 15 14 10 4
B2201MT 37 40 6 v .8 280 500 1253 140 120 110 50
B2201HT 37 40 4 240 430 1050 55 50 45 40 30 25

Táblázat 4-12; Flyght szivattyúk adatai

A szívókutas víztelenítés szivattyúi általában elektromos (aggregátoros), ritkábban robbanómotoros

üzemeltetésű centrifugás szivattyúk, melyek vízszállító képessége széles határok között változik. Néhány
típust a (Táblázat 4-13) mutat be.

4-25

f
AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

A szivattyú Csatlakozó Telje­ Energiaszük­ Szívó Ősszemeiö Fordu- Megjegyzés

f |
csonk sítmény séglet latszátn
típusa megnevezése indi l/perc kW mai53sság,m n/petx; mm
TSZ8IQ szennyvíz 3 «10 4.5 6 20 1440 Talajvízsziní-
süllyesztés
TSZ1012 4 1000 7 6 20 1440 —
ASP1226 5 1500 10 6 20 1440
ASP1522 6 3000 10 6 10 1440
ASP1529 6 4000 27 6 20 1440
L30024 vákuum 5/4 1200 10 2SCNÓ 730 Vízhűtéses,
rotációs
L30048 5/4 1200 4.6 2800 730
L30816 5/4 1800 7-10 2800 730
DKK515 többfokozatú 2 1300 10 1440 Öblítő
MT12 2 1300 5.6-10 85 2880
TM35-40 2 350 10 70 2880
BBSVL vákuum 5/4 1200 5.6 2800 Olajházas
BSNL 2 1800 7.6 2800

Táblázat 4-13: A szívókutas víztelenítés szivattyúi

4-26
 AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAG

4.4.3 A szivárgóépítésnéi használt műszaki textíliák (geotextíliák) anyagjellem zői

Megnevezés Típus Tömeg Vastagság Szélesség Nyúlás Vízáteresztő

Alapanyag képesség
Ország - s^ 2 ntm m % cm/s
Bidim U14 150 1.5 5.3 ~SPrS'a ...V& ....
Poliészter U24 210 1.9 4.2
Franciaország U34 270 2.3 2.1
U44 340 2.8
U64 55 4.4
Fibertex 170 1.1 5.2 40 3*10*
Poliészter
Dánia
F család F601 500 5 1.45 10 10'3
Polipropilén, F607 350 3 10
poliamid F610 500 5 25
Szegedi KSZV,
Magyarország
Temaforg TERF1L 150 1-2 2.5 50-80
Polipropilén TERFEL-I 250 2-3
Magyarország TERFIL-II 400 3-4
TERFIL-III 500 4-5
Lioplastica 300 2.5 2.6 70 íp
Poliészter
Jugoszlávia
Lutradur 7250 50 0.3 4.2 35
Poliészter H-7210 100 0.4 40
NSZK H-7220 200 0.8 50
H-7225 250 09 50
LinzPP TS 400 360 4.6 2.5 80 W3
Polipropilén 4.8
Ausztria
Typar 136 3.5 70
Polipropilén 200 4.2
Franciaország 5.2
Mitop Sí 42/30 300 31 max. 7.5 120 j
Polipropilén Sí 50/35 350 3.1 75 1
Csehszlovákia SÍ 48/40 400 3.2 95 1
Sí 43/40 800 5.3 90 |
Terrani Terratn 70 70 0.3 általában 4.5, 140 3.22* 10‘3 I
33% poliészter, Tetram 1000 140 0.5 maximum 5.5 80 1.5* 10"3 I
67% polipropilén Terram 2000 240 0.9 90 0.85* 10‘3 I
Anglia ....... 1
Táblázat 4-14: A Szivárgóépítésnél használt műszaki textíliák (geotextíliák) anyagjellemzői

4-27
AZ ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB SEGÉDANYAGOK

4-28
 Kedves JegyzetfelhasználóI

A jó jegyzet nagyon hatékony segítség a tanulásban. A legjobb jegyzeteket pedig még

aktív mérnökként is használni lehet. Egyetemi tanulm ányai alatt valószínűleg különböző
színvonalú jegyzetekkel találkozott eddig, és fog találkozni ezután. Kérjük, hogy ennek a
kérdőívnek a kitölté sével segítse alábbi törekvéseinket:
- ennek a jegyzetnek a következő kiadásában kevesebb sajtóhiba legyen és indokolt
esetben készüljön el az átdolgozott kiadása,
- a jegyzeteket értékelni lehessen, amelynek eredm ényeként a legjobb jegyzetek
szerzői nívódíjat kaphatnak.
Kérjük, hogy a kiküldött kérdőívet a Jegyzetbolt bejárata (V 2 földszint) m ellett
elhelyezett gyüjtőládába dobja be.
Fáradozását köszöni az Egyetem i Jegyzetbizottság.

A jegyzet cím e: ALAPOZÁS G yakorlati útm utató

A jegyzet szerzői: Farkas József - Czap Zoltán

A jegyzet azonosítója: 9 5 0 1 7

M elyik tárgyhoz használta a jegyzetet:

Kar:
Félév:
Tárgy neve:

A jegyzet hány százalékát tudta használni (pl. 7 5% ):

A jegyzet a tárgy anyagának hány százalékát fedte le (pl. 50% ):

A jegyzet minősítése:
(0: használhatatlan, 1: nagyon rossz, 2: rossz, 3: tűrhető, 4: jó, 5: nagyon jő)

Javaslat átdolgozásra:

A megtalált sajtóhibák:

(A túloldalon folytatható)
/
A gyakorlati útmutató a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki
Karának hallgatói számára, a 95012 azonosítójú "Alapozás" című jegyzet
anyagának kiegészítésére készült.
Az útmutató első fejezete a síkalapozások (sáv- és pilléralapok)
tervezésének általános ismereteit, a tervezés menetét tartalmazza. Ennek
megfelelően kell elkészíteni a hallgatók Alapozás című tantárgyának első
rajzfeladatát. Példákat mutat be a síkalapok teherbírása és az alapok alatti
talajban keletkező feszültségek számítására.
A m ásodik fejezet a cölöpalapok tervezéséhez, a második rajzfeladat
elkészítéséhez ad gyakorlati útmutatást. Bemutatja a cölöp Magyar
Szabvány szerinti méretezését is.
A harm adik fejezet a munkagödrök határolásának kérdését tárgyalja,
bemutatva a keskeny munkagödrök dúcolásának, a széles munkaterek
Siemens-rendszerű megtámasztásának és szádfalas határolásának
méretezését, ami a hallgatók harmadik rajzfeladatának a témája.
Foglalkozik az injektált horgonyok méretezésével, a belső és a külső
stabilitás vizsgálatával.
A negyedik fejezet olyan - az alapozások tervezéséhez szükséges
egyéb - segédanyagokat közöl, amelyekre már inkább a mérnöki
gyakorlatban lesz szükség, de szorosan hozzátartoznak az "Alapozás"
című tárgy elsajátításához.
A szerzők közül Dr. Farkas József 1944-ben született, egyetemi tanár, a
műszaki tudomány doktora, a BME Geotechnikai Tanszék vezetője, az
"Alapozás" című tárgy előadója. Czap Zoltán 1953-ban született, okleveles
építőmérnök, tudom ányos munkatárs, az "Alapozás" című tárgy
gyakorlati oktatásánakfelelőse.

95017

llllll NI in
w w w .kiad o.b m e .hu