Document

EURÓPAI UNIÓ
STRUKTURÁLIS ALAPOK
M
E
C
H
A
N
I
K
A
I.
S
T
A
T
I
K
A
PMSTNB 211 segédlet a PTE PMMK építészmérnök hallgatói részére
„Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése”
HEFOP/2004/3.3.1/0001.01
STNB 211 Mechanika I. Statika
MECHANIKA I.
STATIKA
Hajósné Temesi Eszter
Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar,

Szilárdságtan és Tartószerkezetek Tanszék
<temesie@witch.pmmf.hu>
2007
2
Részletes tantárgyprogram:
Hét Ea/Gyak./Lab. Témakör
1. 2 óra előadás Statikai alapfogalmak. Síkbeli erők. Síkbeli erőrendszerek. Erővektorok,
erőfelbontás, előjelszabályok. A statika alaptételei.
Eredő fogalma, meghatározása.
2 óra gyakorlat Erővektorok, erőfelbontás. Eredő meghatározása szerkesztéssel és
számítással, párhuzamos erőkből álló, valamint közös metszéspontú síkbeli
erőrendszer esetén.
2 óra gyakorlat Eredő nagyságának és helyének meghatározása szétszórt síkbeli erőrendszer

esetén szerkesztéssel (kötélsokszög szerkesztés), és számítással
3. 2 óra előadás Síkbeli erőrendszerek egyensúlyozása. Egyensúlyozás egy, kettő, és három

erővel.
2 óra gyakorlat Síkbeli erőrendszerek egyensúlyozása egy, kettő, és három erővel.
4. 2 óra gyakorlat Síkbeli erőrendszerek egyensúlyozása egy, kettő, és három erővel.
5. 2 óra előadás Síkbeli tartók fogalma, a tartók csoportosítása, tartók minősítése, statikailag
határozott tartók. Statikai modell.
2 óra gyakorlat Síkbeli tartók egyensúlyozása
6. ŐSZI SZÜNET
7. 2 óra előadás Síkbeli rácsos tartók fogalma, számítási modell, rúderő számítási módszerek.
Csomóponti módszer, hármas átmetszés.
I. ZH. SÍKBELI ERŐK EREDŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA,
EGYENSÚLYOZÁS (órarenden kívüli időpontban)
2 óra gyakorlat Zárthelyi feladatok kiértékelése
8. 2 óra gyakorlat Síkbeli rácsostartók, csomóponti módszer.
9 2 óra előadás Belső erők fogalma. Előjelszabályok. Belső erő ábrák.

Egyenestengelyű tartók belső erői.
2 óra gyakorlat Síkbeli rácsostartók, hármas átmetszés.
11. 2 óra gyakorlat Egyenestengelyű, kéttámaszú gerendatartók belső erő ábrái.
12. 2 óra előadás Törtvonalú és ágas tartók belső erő ábrái.

2 óra gyakorlat Ferde helyzetű kéttámaszú tartók belső erő ábrái.
13. 2 óra gyakorlat Törtvonalú és ágas tartók belső erő ábrái.
14. 2 óra előadás Három csuklós kerettartó, csuklós többtámaszú (Gerber) tartók belső erő
ábrái
2 óra gyakorlat Csuklós tartók belső erő ábrái
15. II. ZH SÍKBELI TARTÓK BELSŐ ERŐ ÁBRÁI
(órarenden kívüli időpontban)
2 óra gyakorlat Zárthelyi feladatok kiértékelése, félévzárás.
3
TARTALOMJEGYZÉK:
1. A statika tárgya ............................................................................. 5

1.1. Síkbeli erők........................................................................................................................................................ 5
1.2 A statika alaptételei ........................................................................................................................................ 7
1.3 Síkbeli erőrendszerek ..................................................................................................................................... 8
2. Eredő .............................................................................................10
2.1 Párhuzamos síkbeli erőrendszer eredője.................................................................................................. 10
2.2 Közös metszéspontú síkbeli erőrendszer eredője .................................................................................. 10
2.3 Szétszórt síkbeli erőrendszer eredője..................................................................................................... 11
3. Egyensúlyozás .................................................................................13
3.1 Egyensúlyozás 1 erővel .................................................................................................................................. 13
3.2 Egyensúlyozás két erővel (adott hatásvonalú és adott ponton átmenő erővel)................................ 13
3.3 Egyensúlyozás három adott hatásvonalú erővel (Ritter módszer) ...................................................... 15
4. Síkbeli tartók .................................................................................16

4.1 Síkbeli tartók minősítése, tartók csoportosítása ................................................................................... 16
50 kN
5. Síkbeli rácsos tartók .....................................................................18
C
5.1 Rácsos tartó modell........................................................................................................................................ 18
5.2 Rácsos tartó rúderő számítás – csomóponti módszer ............................................................................ 21
4,0
5.3 Rácsos tartó rúderő számítás – hármas átmetszés................................................................................ 22

q = 12 kN/m
6m
6. Síkbeli Tartók belső erőB

i ...............................................................28
6.1 A belső erők fogalma: .................................................................................................................................... 28
6.2 Belső erő ábrák ............................................................................................................................................... 31
2,0
6.3 Kéttámaszú egyenes tengelyű gerendatartók.......................................................................................... 33

A
6.4 Törtvonalú, ferde helyzetű és ágas tartók belső erő ábrái.................................................................. 42
6.4 „Gerber” tartók belső erő ábrái.................................................................................................................. 52
4,0 m 1,0
5.6 Három csuklós keret tartók ......................................................................................................................... 59
4
1. A statika tárgya
A statika a Mechanika tudománynak azon része, amely a testek nyugalmi állapotával

foglalkozik. A Mechanika a természettudományok körébe tartozik, a Fizika tudomány
része. A Statika a Mechanika tudományágon belül a nyugalomban lévő testek egymásra
hatását vizsgálja.
1.1. Síkbeli erők

Az erő az a hatás, amely a test mozgásállapotát változtatja meg, irány vagy nagyság
szerint. Az erő nem látható, jelenlétére csak hatásaiból következtethetünk.
Az erő jellemzői: az erő hatásvonala, iránya és nagysága.

Az erő egysége newton (N), amely egységnyi tömegű (1 kg) testnek egységnyi (1 m/s2)
gyorsulást ad.
A N többszörösei a mérnöki gyakorlatban: 1kN = 103 N 1 MN = 103 kN = 106 N
Az erők fajtái:
Erő jelölés mértékegység gyakorlatban

Koncentrált erő F, P, Q….. N, kN, MN Pillérteher födémre,
(latin nagy betűkkel) alapra
Vonal mentén q, p, g…… N/m, kN/m Válaszfal teher
megoszló erő (latin kis betűkkel) födémre
Felületen megoszló q, p, g…… N/m2, kN/m2 Hóteher tetőn,
erő (latin kis betűkkel) szélteher falon
Térben megoszló γ kN/m3 súlyerő
erők (görög kis betűkkel)
Az erők ábrázolása történhet nézetrajzon és vektorábrán.

A nézetrajz a vizsgált merev test méreteit ábrázolja mérethelyesen, amelyen
ábrázoljuk az erő támadáspontját, hatásvonalát, irányát, valamint számszerűen
megadjuk az erő nagyságát is.
A vektorábrán az erő vektorát ábrázoljuk, amely ábrázolás az erő jellemzőit
egyesíti, az erőlépték feltüntetésével az erő nagysága is egyértelművé válik.
5
Az erők felbontása vetületeikre:

A síkban egy derékszögű koordináta rendszerben dolgozunk, az általános helyzetű erőt
felbontjuk a koordináta tengelyekre vonatkozó vetületeire. Az erőfelbontást az erőnek
a tengelyekre történő merőleges vetítésével kapjuk. Az általánosan használt
tengelykereszt a vízszintes-függőleges tengelyekből áll.
Az általános síkbeli erő két egymásra merőleges vetületének meghatározása
számítással a derékszögű háromszögekre vonatkozó geometriai összefüggések alapján
történik.
A vetületek előjelei megállapodás szerint:
FX = − F ⋅ cos α
F
Fy FY = F ⋅ sin α
Fy
2 2
F = FX + FY
α α FY
Fx +x Fx tgα =
FX
+y
Az erő nyomatéka:
A síkbeli erőknek, ugyanazon síkban kiválasztott
tetszőleges pontra vonatkoztatott forgató hatását
forgató nyomatéknak nevezzük. A nyomatékot a
nagysága és az iránya jellemzi.
m)
a( o
90
F (kN) Mértékegysége. Nm, kNm
Az F erő forgató nyomatéka az A pontra:
MA = F⋅ a ahol F: az erő nagysága
a: az erő karja (merőleges távolság)
A
A forgatónyomaték előjele megállapodás alapján:
pozitív a forgató nyomaték, ha az erő a forgási pont
körül az óramutató járásával megegyezően forgat.
Több síkbeli erő forgatónyomatékát összegezhetjük a sík egy kiválasztott pontjára
úgy, hogy az egyes erők forgatónyomatékait előjelhelyesen összegezzük.
Az erőpár
Két egymással párhuzamos hatásvonalon működő, azonos nagyságú, de ellentétes irányú
erő erőpárt alkot. Az erőpár hatása forgatónyomaték, amelyet az erő és a köztük lévő
merőleges távolság szorzataként számíthatunk. Az erőpár vetületösszege a sík
bármely tengelyére zérus, az erőpár forgatónyomatéka a sík bármely pontjára
ugyanakkora.
6
1.2 A statika alaptételei

Első alaptétel (két erő egyensúlyára vonatkozik)
Egy merev testre ható két erő akkor és csak akkor van egyensúlyban, ha azonos
hatásvonalon működnek, azonos nagyságúak, de ellentétes irányúak.
Második alaptétel (három erő egyensúlyára vonatkozik)

Egy merev testre ható, három különböző hatásvonalú erő akkor, és csak akkor van
egyensúlyban, ha hatásvonalaik közös pontban metszik egymást, és a három erőből zárt
és nyílfolytonos vektorháromszög szerkeszthető.
F2
F1
F3
F1
F3 F2
Harmadik alaptétel:
Merev testre ható erőrendszer hatása nem változik, ha egyensúlyban lévő erőket
adunk hozzá, vagy veszünk el belőle. Ez a tétel igazolja, hogy az erő hatásvonalán
eltolható, vagyis a támadáspont az erő hatásvonalán bárhol felvehető.
F1 F2 F1
A A
+ F2 = F2
F2
B F3 B F3
Negyedik alaptétel: Isaac Newton törvénye

Hatás – ellenhatás törvénye. Minden erőhatás (akció) ellenhatást (reakció) vált ki, a
párosával jelentkező két hatás közös hatásvonalon működik, azonos nagyságú, de
ellentétes irányú.
7
1.3 Síkbeli erőrendszerek

− Párhuzamos erőkből álló síkbeli erőrendszer (az erők közös tulajdonsága, hogy
hatásvonalaik párhuzamosak)
− Közös metszéspontú erőkből álló síkbeli erőrendszer (az erők közös
tulajdonsága, hogy hatásvonalaik egy pontban metszik egymást)
− Általános (szétszórt) síkbeli erőrendszer (az erők közös tulajdonsága csupán
annyi, hogy hatásvonalaik egy közös síkban fekszenek)
Részletesen megoldott feladatok az erőfelbontásra:

Adott az y tengellyel bezárt szög
F = 30 kN
Fy F
Fx = F⋅sin 15° = 30 ⋅0,2588 = -
7,76 kN
15Ο Fy = F⋅cos 15°= 30 ⋅0,9659 = +
28,98 kN
Fx +x
+y
Adott az x tengellyel bezárt szög
Fx F = 50 kN
+x Fx = F⋅cos 50 = 50 ⋅0,6427 = -
50Ο 32,13 kN
Fy
Fy = F⋅sin 50°= 50 ⋅0,7660 = + 38,3
F kN
+y
Az erők hatásvonalát egy síkbeli
Fy
F alakzathoz kötjük
(az alakzatban fellelhető háromszög,
hasonló az erő felbontásához rajzolható
Fx vektorháromszöghöz)
4,0 F = 40 kN
4,47 : 4 = F : Fy
Fy = 35,79 kN
4 : 2 = 35,79 : Fx
2,0
Fx = 17,895 kN
8
Adott egyenessel
egybeeső, és arra
F1 merőleges hatásvonalú
erők felbontása hasonló
háromszögekkel
F2
(az alakzatban fellelhető
4,0
90Ο háromszög hasonló az erő
felbontásához rajzolható
vektorháromszögekkel)
4,0 1,5 1,5 3

F1x = −12 ⋅ = −7,2 kN ←
5
4
F1 y = −12 ⋅ = −9,6 kN ↑
5
F1 F2 4
F1y F2 x = 8 ⋅ = 6,4 kN →
4,0 F2y 5
3
F2 y = 8 ⋅ = −4,8 kN ↑
5
3,0 F1x F2x
9
2. Eredő
Az eredő fogalma: az eredő a síkbeli erőrendszert mindenféle hatásában
helyettesíti, tehát az eredő vetülete a sík bármelyik tengelyére megegyezik az
erőrendszernek ugyanezen tengelyre számított vetületösszegével, a sík bármely
pontjára vonatkozó nyomatéka pedig megegyező, az erőrendszernek ugyanezen pontra
számított előjelhelyes nyomaték összegével.
n n n
∑F
i =1
íx = RX ∑F
i =1
iY = RY ∑ Mα
i =1
i = M αR
2.1 Párhuzamos síkbeli erőrendszer eredője

Az eredő hatásvonala az erők hatásvonalával megegyező lesz. Az eredő a
vektorábrát nyíl ütközéssel zárja.
Nézetrajz Vektorábra
F1 F2 F3
S0 S3 F1 S0
S2 R -S 0
S1 S1 0
póluspont
-S 0 S2
R F2
F3 S3
2.2 Közös metszéspontú síkbeli erőrendszer eredője

Az eredő hatásvonala a közös metszésponton keresztül kell, hogy menjen, Az eredő
a vektorábrát nyíl ütközéssel zárja.
F1
F2
R F3
F2 F1
végpont
R
F3 kezdôpont
10
2.3 Szétszórt síkbeli erőrendszer eredője

Az eredő meghatározható közvetlen erőösszetétellel:
F1 F2
F1
R1-2 kezdôpont
R1-2 F4 -3
R 1 -2
F3
R
F2 R1-2-3
R
F3 F4 végpont
Az eredő meghatározható az un. kötélsokszög szerkesztéssel is.
S4
kezdôpont
S3 F1 S0
S0 F4 -S 0
S2 S1 -S 0
S1
S2 0 0
F1 F3 F2 R
R
S3
S4
F2 -S 0 F3 S4
F4 végpont
R
11
Síkbeli erőrendszer vizsgálata az eredő szempontjából
Eredő szerkesztéssel számítással

lehet
Az erőkből szerkesztett vektorsokszög nyitott, vagyis a Az erőrendszer tagjaiból felírt
vektorábra kezdő és végpontja nem esik egybe. előjelhelyes vetületösszegek
közül, legalább az egyik nem
Nézetrajz Vektorábra egyenlő zérussal.
R végpont
Véges F3
nagyságú -S 0
F2
S3
∑F iX ≠0 ∑F iY =0
erő S2
R az eredő ↔
S1 S1
∑F ∑F
S0 F3
S2 0 iX =0 iY ≠0
F1 F1
-S 0
F2 S3 az eredő b
S0
kezdôpont
∑F iX ≠0 ∑F iY ≠0
nyitott kötélsokszög nyitott vektorsokszög az eredő általános helyzetű
Az erőkből szerkesztett vektorsokszög zárt, a Az erőrendszer tagjaiból felírt
kötélsokszög pedig nyitott. A kötélsokszög első és utolsó vetületösszegek zérussal
oldala egymással párhuzamos. egyenlő. A sík bármely pontjá-
ra felírt nyomatékösszeg nem
Nézetrajz Vektorábra egyenlő zérussal.
Erőpár F1
F5 -S 0 F2
S0
s
S5
F3
∑F = 0
iX
F2
S4
S1
F1 -S 0
S1
0
S2
∑F = 0
iY
S2 kezdôpont
végpont
S0
S5 S3 ∑ Mα ≠ 0i
F4 S3 S4
F5 F4
F3
nyitott kötélsokszög zárt vektorsokszög

Az erőrendszer egyensúlyban van. A vektorsokszög is és a Az erőrendszer tagjaiból felírt
kötélsokszög is zárt vetületösszegek és a nyoma-
Nézetrajz Vektorábra tékösszeg is egyenlő zérussal.
F1
F5
S5
S0
F2
∑F = 0
iX
F3
Zérus
S1 F2
F1
S1
0
S2 ∑F = 0
iY
S4
S2 kezdôpont
S0
S5 S3 ∑ Mα = 0i
végpont
F4 S3 S4
F5
F3 F4
zárt kötélsokszög zárt vektorsokszög

12
3. Egyensúlyozás
A statikában leginkább azzal foglalkozunk, hogyan lehet egy merev testre ható
erőrendszert az erők síkjában működő egy, vagy több erővel egyensúlyozni.
Az erőrendszer egyensúlyban (nyugalomban) van, ha teljesülnek az egyensúly feltételei.
Az egyensúlyozó hatást E betűvel jelölve, a következő számítási összefüggésekkel
igazolható az egyensúly:
∑F iX + EX = 0 ∑F iY + EY = 0 ∑M AFi + M AE = 0
3.1 Egyensúlyozás 1 erővel

A statika első alaptételének felhasználásával, az egyensúlyozó erő az erőrendszer
eredőjével azonos nagyságú, vele azonos hatásvonalon működő, de ellentétes irányú
lesz. Az egyensúlyozó erő a vektorábrát nyílfolytonosan zárja.
F1=40 kN
60
o +x
o
35
F2=50 kN
F3=186 kN
+y
F1x = = 40 kN (→) F1y = =0

F2x = -186 ⋅ 0,5 = - 93 kN (←) F2y = 186 ⋅ 0,866 = 161,08 kN (↓)
F3x = 50 ⋅ 0,574 = 28,68 kN (→) F3y = 50 ⋅ 0,819 = 40,96 kN (↓)
ΣFix = - 24,32 kN(←) ΣFiy = 202,04 kN (↓)
ΣFix + Ex = 0 - 24,32 + Ex = 0 innen: Ex = 24,32 kN (→)

ΣFiy + Ey = 0 202,04 + Ez = 0 innen: Ey = - 202,04 kN (↑)
E = 24,32 2 + 202,04 2 = 203,5 kN

202,04
α = arc tg = 83,14 o
24,32
3.2 Egyensúlyozás két erővel (adott hatásvonalú és adott ponton átmenő erővel)
Az adott erőrendszer két erővel történő egyensúlyozásának számtalan megoldása van,
ezért az egyensúlyozó erők tekintetében rögzíteni kell az egyik erő hatásvonalát, a
másik erőnek pedig egy pontját.
13
Egyensúlyozzuk az erőrendszert, egy az „A” ponton átmenő és „b” hatásvonalú erővel

F2x = 6 ⋅ cos 60° = 3 kN (→)
F2y = 6 ⋅ sin 60° = 5,2 kN (↑)
F 1=5,0 kN F 2=6,0 kN
60 o
3,0
b
o
30
A
4,0 m
Nyomatéki egyenlet az A pontra (a „b” hatásvonalú erőt balra, lefelé mutatónak

feltételezzük)
∑M A =0
− 5,2 ⋅ 4 + 3 ⋅ 3 + B y ⋅ 4 = 0
B y = 2,95 kN
(az eredmény + előjele arra utal, hogy az egyenlet felírásakor jól feltételeztük a B erő irányát)
A B erő hatásvonalát ismerjük, függőleges komponense segítségével a vízszintes

komponens és maga a B erő is számítható:
2,95
Bx = = 5,11 kN (←)
tg 30 o
2,.95
B= = 5,9 kN
sin 30 o
A vetületi egyenletekből Ax és Ay számítható
∑F x =0 Ax + 3 − 5,11 = 0 Ax = 2,11 kN (→)

∑F y =0 Ay + 5 − 5,2 − 5,11 + 2,95 = 0 Ay = −2,75 kN (↑)
A = 2,112 + 2,75 2 = 3,47 kN
2,75
α = arc tg = 52,5 o
2,11
14
3.3 Egyensúlyozás három adott hatásvonalú erővel (Ritter módszer)

A három adott hatásvonal tekintetében rögzítenünk kell, hogy a három hatásvonalnak
nem lehet közös metszéspontja.
Miután három ismeretlen egyensúlyozó erő van, ezért olyan pontot kell keresni a
síkban, amelyre felírt nyomatéki egyenletben csak egy ismeretlen van. Ez a pont, két
egyensúlyozó erő metszéspontja lesz, ezt a pontot a harmadik egyensúlyozó erő
főpontjának nevezzük.
F1x = - 3,6 cos60° = - 1,8 kN F2x = - 5,4 cos30° = - 4,68 kN

F1y = - 3,6 sin60° = - 3,12 kN F2y = - 5,4 sin30° = 2,7 kN
a F1=3,6 kN b a F1
b
o
Ry
60 O
A=2,52 kN
o
60 O
kN
2,0
3
,7
17
c
B=
2 1 c
2 1 C=19,02 kN
2,0
3 o
30
3
F3=4,2 kN F2=5,4 kN
F3
2,0 2,0 m 2,0 F2
2,0 2,0 m 2,0
Az „A” erő főpontja az 1 pont. Az erő irányát felfelé mutatónak feltételezzük.
∑ M1 =0 + 1,8 ⋅ 2 − 4,68 ⋅ 2 + 2,7 ⋅ 4 + A ⋅ 2 = 0 A = − 2,52 kN (↓ )
A „B” erő főpontja a 2 pont. Az erő irányát felfelé mutatónak feltételezzük.
∑ M2 =0 + 1,8 ⋅ 2 + 3,12 ⋅ 2 − 4,68 ⋅ 2 + 2,7 ⋅ 6 + 4, 2 ⋅ 2 − B ⋅ 1, 414 = 0 B = 17 ,73 kN
A „C” erő főpontja a 3 pont. Az erő irányát jobbra mutatónak feltételezzük.
∑ M3 =0 + 1,8 ⋅ 4 + 3,12 ⋅ 2 + 2,7 ⋅ 6 + 4, 2 ⋅ 2 + C ⋅ 2 = 0 C = − 19 ,02 kN ( ← )
15
Az egyensúlyt a vetületi egyenletekkel, vagy a sík bármely pontjára felírt nyomatéki

egyenlettel leellenőrizhetjük.
4. Síkbeli tartók
Tartószerkezeteknek (röviden: tartóknak) nevezzük azokat a különböző anyagú
szerkezeteket, amelyek a terhek hordására, továbbítására alkalmasak, megfelelnek a
velük szemben támasztott teherbírási, helyzeti állékonysági, használhatósági és más
különleges követelményeknek.
Ebben a jegyzetben csak síkbeli rúdszerkezetekkel foglalkozunk. A síkbeli
rúdszerkezeteket tengelyvonalukkal ábrázoljuk.
A tartókat a környezethez, illetve más teherhordó szerkezetekhez rögzíteni kell, a
rögzítésre szolgáló szerkezeti elemeket támaszoknak nevezzük.
támasz Egyensúlyozó erők helyettesítés Sematikus ábrázolás

Befogás
M
X
Fix csukló
Y
Görgő
90o
Y F
Támasztórúd
4.1 Síkbeli tartók minősítése, tartók csoportosítása

A síkbeli tartókat statikai szempontból két csoportba sorolhatjuk
− Statikailag határozott tartók
− Statikailag határozatlan tartók
16
A tartók minősítése a terhelés ismeretében a tartóra ható külső erőrendszer

vizsgálatával történik. A külső erőrendszert a terhek és a terheket egyensúlyozó
reakció erők alkotják.
A külső erőrendszerben lévő egyensúlyozó ismeretlenek számát hasonlítjuk a max. 3 db
egyensúlyi egyenlet számához.
vizsgálat minősítés
Ismeretlenek száma = egyenletek száma határozott
Ismeretlenek száma > egyenletek száma határozatlan
Ismeretlenek száma < egyenletek száma túlhatározott
A statikailag határozott tartókat csoportosíthatjuk alakjuk, és a környezettel ill. más

tartószerkezetekkel kialakított kapcsolatuk szerint, például:
− Egy merev testből álló tartók: káttámaszú tartó, konzol tartó

− Több merev testből álló szerkezetek: háromcsuklós keret, Gerber tartó
− Egyenes tengelyű tartó

− Törtvonalú, vagy ágas tartó
17
5. Síkbeli rácsos tartók
A síkbeli rácsos tartók egymással végükön összekapcsolt rudakból álló szerkezetek.

Nagy fesztávok áthidalására alkalmas. A tartónak a környezethez, ill. más
tartószerkezetekhez történő rögzítése szerint a rácsos tartó lehet kéttámaszú,
háromcsuklós kerettartó, Gerber tartó, stb.
5.1 Rácsos tartó modell
− A szerkezet alaktartó, a rúdhosszak változtatása nélkül a tartó alakja nem

módosítható
− A rudak egyenes tengelyűek és merevek
− Egy csomópontban találkozó rudak tengelyei egy pontban metszik egymást
− A rudak a csomópontokban ideális (surlódásmentes) csuklókkal csatlakoznak
egymáshoz
− A szerkezetekre ható külső erők a rácsos tartó síkjában hatnak
− A szerkezetet terhelő koncentrált erők csak a csomópontokban hatnak
Jól érzékelhető, hogy a számítási modell a valóságos erőjátékhoz képest közelítéseket

tartalmaz, azonban a számítás egyszerű és az eredmény a mérnöki pontosságnak
megfelel.
A rácsos tartók hálózati rajzával ábrázoljuk, ahol a rudakat súlyvonalaikkal adjuk meg.
A csomópontokat számozással látjuk el a rúdhosszakat sí,j, a rúderőket Si,j jelöljük. Az
alsó index adja meg, hogy a rúd melyik két csomópontot köti össze.
felső övrudak
rácsrudak
oszlopok
alsó övrudak
támaszok
(rögzítés a környezethez)
18
A rácsos tartók alakjuk, valamint a megtámasztásuk módjától függően különböző

típusúak lehetnek:
A számítási modell szerint a rácsos tartót terhelő koncentrált erők a tartó síkjában
működnek és csak a csomópontokban hatnak. A terheket egyensúlyozó erők is
koncentrált erők, amelyek a támaszpontokban működnek. A terhek és az egyensúlyozó
erők egyensúlyban lévő erőrendszert alkotnak, ezt hívjuk külső erőrendszernek. Az
egyensúlyban lévő külső erőrendszer hatására a tartóban belső erők ébrednek.
Képzeljük el, hogy a rácsos tartót két részre vágjuk szét, és csak az egyik
tartórészt vizsgáljuk. A vizsgált tartórészen lévő külső erők nem lesznek egyensúlyban.
A szerkezet belsejében olyan hatásoknak kell ébredniük, amelyek létrehozzák az
egyensúlyi helyzetet. Ezeket a hatásokat belső erőknek nevezzük. A rácsos tartóban
ébredő belső erők csak rúdirányúak lehetnek.
19
A rúderők előjelének tekintetében a következő előjelszabályban állapodunk meg:
− A rúderő nyíliránya a csomópont felé mutat, vagyis a csomópontot nyomja, a rúdban

nyomóerő ébred, előjele: -
− A rúderő nyíliránya a csomóponttól elfelé mutat, a csomópontot húzza, a rúdban

húzóerő ébred, előjele: +
A rácsos tartó hálózatában találhatunk olyan csomópontokat, amelyeknél számítás

nélkül meghatározhatók a rúderők nagysága és előjele, ezeket „nevezetes”
csomópontoknak hívjuk.
„V” csomópont
Terheletlen „V” csomópont
A csomóponton nem hat külső erő, a rudak
erőmentesek
(azokat a rudakat amelyekben a számítás
szerint nem ébred erő, vakrudaknak
nevezzük)
Terhelt „V” csomópont
F A teher hatásvonala az egyik rúd
F S=F hatásvonalával egybeeső
Ebben a rúdban a terhelő erővel azonos
nagyságú, de ellentétes irányú erő ébred, a
S=F másik rúd vakrúd.
Terhelt „V” csomópont

F F A teher hatásvonala általános irányú
Fy
Minkét rúdban ébred erő. Nagyságuk és
Fx Sb=Fx Sa irányuk a vetületi egyensúlyi egyenletekből
meghatározható
Sb
Sa=Fy
20
„T” csomópont
Terheletlen „T” csomópont
S S S S A csomópontban nincs külső erő, akkor a
bekötő rúd, (a „T” szára) vakrúd. A másik
két rúderő ellentetten egyenlő (azonos
előjelű)
Terhelt „T” csomópont
F Fy F A terhelő erő hatásvonala a bekötő rúddal
Sb Sb Sb Fx Sc azonos hatásvonalú
a bekötő rúdban ébredő erő megegyezik a
Sb +Sc +Fx =0
terhelő erővel, de vele ellentétes irányú. A
másik két rúderő ellentetten egyenlő
Sa=F Sa=F y (azonos előjelű)
Terhelt „T” csomópont

F F A terhelő erő hatásvonala általános
Sb
Sb Sc helyzetű.
Sb A rúderők nagyságuk és iránya a vetületi
S ax+Sb +Sc =0 egyensúlyi egyenletekből meghatározható
Sax
Sa=F
Sa Say=F
5.2 Rácsos tartó rúderő számítás – csomóponti módszer
A számítás lényege, hogy a rácsos tartó minden egyes, kiragadott csomópontjában

igazoljuk a csomópontban ható külső erőkből és a rudakban ébredő belső erőkből álló
közös metszéspontú síkbeli erőrendszer egyensúlyát.
A módszer a csomópontok egymás utáni vizsgálatához alkalmas, a tartó közepéből

kiragadott csomópont számítására nem használható (túl sok az ismeretlen)
A közös metszéspontú síkbeli erőrendszer egyensúlyát a két db egymástól

független vetületi egyensúlyi egyenlet segítségével igazolhatjuk.
A számítás során csomópontról csomópontra haladunk (például balról-jobbra), hiszen

két szomszédos csomópontot összekötő rúdban ébredő erő mindkét csomópontban
21
azonos nagyságú és előjelű. (a rácsos tartó nincs a rúdjain terhelve, tehát a rúderő
értéke a rúd hossza mentén nem változhat!!)
A rúderők meghatározásához a derékszögű háromszögekre vonatkozó alapvető
geometriai összefüggéseket használjuk (szögfüggvények, hasonlóság)
5.3 Rácsos tartó rúderő számítás – hármas átmetszés
A módszert „Ritter” féle módszernek, illetve főponti módszernek is nevezik.
A számítási módszer mindig alkalmazható amennyiben a tartó szétvágható két részre,

oly módon, hogy a képzeletbeli metszősík csak 3 rudat vág el. A szétvágott tartó egyik
felét vizsgáljuk, ahol a tartórészen ható külső erőket az átvágott rudakban ébredő
rúderők egyensúlyozzák. A feladat megoldása nem más, mint a tartórészen ható külső
erők egyensúlyozása három adott hatásvonalú erővel. Alkalmazzuk a „Ritter” féle
módszert, vagyis a nyomatéki egyensúlyi egyenletet a vizsgált tartórészen ható külső
erőkből, valamint az átvágott rudakban ébredő rúderőkből, a rúderők főpontjaira írjuk
fel. A nyomatéki egyenlet felírásához feltételeznünk kell azt, hogy az ismeretlen
rúderő a főpontra milyen előjelű forgatónyomatékot fejt ki. Amennyiben jól
feltételeztük, az egyenlet megoldásaként pozitív eredményt fogunk kapni. A
feltételezett iránnyal rárajzoljuk a metszősíkra a kiszámított rúderőt. Ha a rúderő
nyíliránya a metszősík felé mutat, a rúdban nyomóerő ébred, ha a nyílirány a
metszősíktól elfelé mutat, a rúdban húzóerő ébred.
20 kN
10 kN
4 10 kN
1,0
2 6
2,0
0 7
A 1 3 5
B
4· 2,0= 8,0 m
22
∑M A =0
10 ⋅ 2 + 20 ⋅ 4 + 10 ⋅ 3 − B y ⋅ 8 = 0 B y = 16,25 kN ↑
∑F y =0
10 + 20 − 16,25 − Ay = 0 Ay = 13,75 kN ↑
∑F x =0 Ax + 10 = 0 Ax = 10 kN ←
Számítsuk ki az S1-3, az S2-3, és az S2-4 rúderők nagyságát, értelmezzük a rúderők

előjeleit is. Vágjuk szét a tartót egy képzeletbeli metszősíkkal, úgy hogy csak azokat a
rudakat vágjuk át, amelyekben ébredő rúderőket akarjuk meghatározni.
A metszősíktól balra lévő tartórészt vizsgáljuk.
A rúderők főpontjait keressük. Az S1-3 rúderő főpontja a „2” pont, az S2-3 főpontja a
„Z” pont, az S2-4 főpontja a „3” pont.
A főpontokra történő nyomaték felírásához meghatározzuk az erők karjait (merőleges
távolság)
4
4 α m
36 α . 24 .
2,2 ,
k 2-4
.
1,0 3,0 m =4
=2,
2 k2-3 45 o 45 o
2,0 Z 6,0 m 3
68
m
3
2,828 2
k 2−4 = ⋅ 2,0 = 2,68 m k 2 −3 = ⋅ 6,0 = 4,24 m
2,236 2
10 kN (4)
. S2-4
1,0
2 .
k2-3
k2-4 3,0
2,0
S2
-3
0
Z
10 kN A 1 S1-3 (3)
13,75 kN
2,0 2,0 2,0
Az S2-4 rúderő kiszámításához a nyomatéki egyensúlyi egyenletet „3” pontra írjuk fel.
∑M 3 =0 13,75 ⋅ 4,0 − 10 ⋅ 2,0 − S 2 − 4 ⋅ 2,68 = 0 S 2 − 4 = 13,06 kN
A rúderő a metszősík felé mutat, tehát nyomóerő (-)
23
Az S1-3 rúderő kiszámításához a nyomatéki egyensúlyi egyenletet „2” pontra írjuk fel.
∑M 2 =0 13,75 ⋅ 2,0 + 10 ⋅ 2,0 − S 1− 3 ⋅ 2,0 = 0 S 1− 3 = 23,75 kN
A rúderő a metszősíktól elfelé mutat, tehát húzóerő (+)
Az S2-3 rúderő kiszámításához a nyomatéki egyensúlyi egyenletet „Z” pontra írjuk fel.
∑M Z =0 − 13,75 ⋅ 2,0 + 10 ⋅ 4,0 − S 2 − 3 ⋅ 4, 24 = 0 S 2 − 3 = 2,94 kN
A rúderő a metszősík felé mutat, tehát nyomóerő (-)
5,84
10
11,68
2,08
2,08
10
23,75
13,75
Ellenőrzésképpen felírhatók a vetületi egyensúlyi egyenletek a rúderők függőleges és
vízszintes vetületeivel. (Az erőfelbontást nem részletezzük)
S 2−4 X =
2
2,236
⋅ 13,06 = 11,68 kN (←) S 2− 4Y =
11,68
2
= 5,84 kN ↓ ()
= 2,08 kN (↑)
2 2
S 2 −3 X = ⋅ 2,95 = 2,08 kN (←) S 2−3Y =
2 2
∑F X =0 − 10 − 11,68 − 2,08 + 23,75 = 0

∑F Y =0 − 13,75 + 10 + 5,84 − 2,08 = 0
Eredményvázlat:
20 kN
10 kN 4
10 kN
3 ,06 -24
,25
- 1
-3,31
2 6
-2 6 -2
,44 ,9 ,6 2 ,9
9 5 +7 8
-1
0
Ax = 10 kN 0 + 23,75 + 23,75 + 16,25 + 16,25 7

A 1 3 5 B
Ay = 13,75 kN By = 16,25 kN
24
Részletesen megoldott feladat a hármas átmetszés módszerének alkalmazására:
l=8,4 m
m=1,4 m
c 30 kN
c 30 kN 2 30 kN
1 4
m
15 kN 15 kN
2 6
m
1 d d 7
A 3 5 B
a b a
l
Az „a” és „b” méretek meghatározása hasonló háromszögek segítségével:
5,04 a
= a = 3,024 m
4,2 2,52
4,2 2,52
= b = 1,68 m
2,8 b
I. metszősík
30 kN 4
1
15 kN
2
64,5 ∑M 7 =0
+ 45 ⋅ 2,1 − S1− 2 ⋅ 1,4 = 0 S1− 2 = 67,5 kN (+ húzott )
25
A
1
3 67,5
∑M 2 =0
60 kN 2,1
+ 45 ⋅ 3,024 − 30 ⋅ 0,924 − S 6−7 ⋅ 1,68 = 0 S 6−7 = 64,5 kN (− )
∑M 1 =0
+ 30 ⋅ 2,1 − S 2−7 ⋅ 2,52 = 0 S1− 2 = 25 kN (− nyomott )
25
II. metszősík
30 kN 2 64,5
22,5
∑M 6 =0
15 kN 45 ⋅ 4,2 − 30 ⋅ 2,1 − S 2−3 ⋅ 2,4 = 0
2
S 2−3 = 52,5 kN (+ húzott )
1
A 3 3,024 5,04
c 52,5 = c = 2,8 m
1,68 c
∑M 1 =0
30 ⋅ 2,1 − S 2−6 ⋅ 2,8 = 0
S 2−6 = 22,5 kN (+ húzott )
Eredményvázlat (szimmetrikus geometriájú, szimmetrikusan terhelt rácsos tartók

rúderői is szimmetrikusak lesznek)
30 kN
30 kN 30 kN
4
,5
15 kN -6 4 15 kN
2 6
,12 +22,5
-8 1 -25
1 7
A +67,5 3 +52,5 5 B
60 60
26
Javasolt feladatok a gyakorláshoz:
Határozzák meg a rúderőket tetszőleges módszerrel!
10 kN
5 kN 5 kN
2,0
2 4
2,0
1 5
A 6 B
2,0 2,0 2,0 m 2,0
50 kN 40 kN
0 2 4 6 7
A B
3
30 kN
1 5
1
3
3m 3 3 3
40 kN 50 kN Megjegyzés:
Javasoljuk a feladat
4 6 8 10
megoldását a félév végén,
C amikor a háromcsuklós
kerettartó reakcióerőinek
3 5 7
meghatározásával
4x2=8 m
20 kN megismerkedtek.
12
2
1 9
0 11
A B
4x2=8 m 2x2=4 m
27
6. Síkbeli Tartók belső erői
6.1 A belső erők fogalma:
Az eddig megismert külső erők (a terhelés és a reakció erők) a tartómodellen

egyensúlyban lévő erőrendszert alkotnak. A külső erőrendszer hatására ébrednek a
tartóban a belső erők, amelyek szintén egyensúlyban lévő erőrendszert alkotnak.
A rúd egy tetszőleges keresztmetszetében a belső erők (az igénybevételek)

meghatározásához ismerjük meg a következő fogalmakat:
− A tartó síkja: síkbeli tartók esetén a tartó síkja a tartót terhelő erők síkjával
azonos.
− A keresztmetszet síkja: a tartót, egy a rúd tengelyére merőleges síkkal elmetszve
kapjuk a keresztmetszet síkját. A tartó síkja és a keresztmetszet síkja egymásra
merőleges.
KERESZTMETSZET SÍKJA TARTÓ SÍKJA
z x
x z
y y
A belső erőket a tartó tetszőlegesen kiválasztott keresztmetszetén értelmezhetjük.

A keresztmetszetre ható dinámok (erők és nyomatékok) a keresztmetszet
igénybevételei.
A tetszőleges keresztmetszeten értelmezhető belső erők:
− NORMÁL ERŐ: a keresztmetszet síkjára merőleges, rúdtengely irányú erő, „N”

− NYÍRÓ ERŐ: a keresztmetszet síkjába eső, z és y irányú erők, „T”
− HAJLÍTÓ NYOMATÉK: a keresztmetszet síkjára merőleges síkban működő MY és
MZ nyomatékok
− CSAVARÓ NYOMATÉK: a keresztmetszet síkjában működő Mx nyomaték
28
Rx: NORMÁLERŐ
(a keresztmetszet Mz
síkjára merőleges)
Rx x Ry: NYÍRÓERŐ Mx x
Rz
(a km. síkjában)
Rz : NYÍRÓERŐ
Ry My M
z (a km. síkjában) z
R
y y
Mz
Mx x
x x
z z z
My
y y y
" x" körül forgató " y" körül forgató " z" körül forgató
yz síkú nyomaték xz síkú nyomaték xy síkú nyomaték
CSAVARÓNYOMATÉK HAJLÍTÓNYOMATÉK HAJLÍTÓNYOMATÉK
(a km. síkjában) (merőleges a km. síkjára) (merőleges a km. síkjára)
A tetszőleges dinámok esetén, az erővektor felbontható x, y, z irányú vetületeire

(a „z” és „y” tengelyek a keresztmetszet síkjában lévő, egymásra merőleges súlyponti
tengelyek, az „x” tengely a rúd hossztengelye)
A nyomatékvektor (merőleges a síkra, amelyben működik) is felbontható, x, y, z irányú

vetületeire, ahol:
− MX, az x tengely körül forgató, yz síkban működő nyomaték = csavaró nyomaték

−
− MY, az y tengely körül forgató, xz síkban működő nyomaték = hajlító nyomaték
−
− MZ, az z tengely körül forgató, xy síkban működő nyomaték = hajlító nyomaték
29
A belső erők meghatározása:
Egy a síkjában terhelt, statikailag határozott, egyensúlyban lévő gerendatartó

tetszőleges „k” keresztmetszetében ébredő belső erők meghatározásához,
gondolatban vágjuk ketté a tartót, egy, a tartó hossztengelyére merőleges síkkal, a
vizsgált keresztmetszetben. Szedjük szét a kettévágott tartót, baloldali és jobboldali
tartórészre. A két tartórésznek külön-külön is egyensúlyban kell lennie. A két külön
tartórészen az egyensúlyt a keresztmetszetben ébredő belső erők fogják biztosítani.
Ezek a belső erők az átvágás mindkét oldalán azonos nagyságúak, de ellentétes
irányúak.
F1
Tj
Mb Mj MA
F2 Ax
Nb Nj
Tb Ay
BAL OLDAL JOBB OLDAL
ÁTVÁGÁS
A három bekeretezett erőrendszer

külön-külön is egyensúlyban van !
A belső erők előjele:
− Normálerő (N)
(+) pozitív, tehát húzóerő, ha a vizsgált keresztmetszetben a tartó
hossztengelyével párhuzamos erő, a keresztmetszettől elfele mutat, azaz húzza.
(-) negatív, tehát nyomóerő, ha a vizsgált keresztmetszetben a tartó
hossztengelyével párhuzamos erő a keresztmetszet felé mutat, azaz nyomja.
− Nyíró erő (T)
(+) pozitív, ha a keresztmetszet síkjába eső erő a vizsgált tartórész belső,
anyagi pontja körül az óramutató járásával megegyező irányban forgat.
(-) negatív, ha a keresztmetszet síkjába eső erő a vizsgált tartórész belső,
anyagi pontja körül az óramutató járásával ellenkező irányban forgat.
− Hajlító nyomaték M)
(+) pozitív, ha a forgatás iránya az óramutató járásával megegyező.
(-) negatív, ha a forgatás iránya az óramutató járásával ellentétes.
30
6.2 Belső erő ábrák
A síkbeli, statikailag határozott tartókon a megadott, statikus (állandó intenzitású),

álló (helyzetét a tartón nem változtató) terhelés, és a reakció erők hatására keletkező
belső erők változását a rúd hossza mentén, matematikai úton, függvény formájában is
megadhatjuk. Ezeket a függvényeket belső erő (N, T, M) függvényeknek hívjuk. A
függvények grafikus megjelenítése, a függvény „képe”, a belső erő (N, T, M) ábra.
A belső erő ábrákat úgy hozzuk létre, hogy a tartó tengelyvonalára, minden
keresztmetszetben felmérjük a keresztmetszetben ébredő belső erő nagyságát,
tetszőlegesen felvett erőlépték alkalmazásával, egy megállapodás szerinti előjelszabály
figyelembevételével. A belső erő értékeket mindig a tartó tengelyére merőlegesen
mérjük fel.
A tartók esetében nem kell az összes keresztmetszetet vizsgálni, azokban a

keresztmetszetekben számítjuk ki a belső erőket, ahol a teherfüggvényben, illetve a
tartó geometriájában változás van. Ezeket a keresztmetszeteket jellemző
keresztmetszeteknek hívjuk.
A belső erők számításánál, a koncentrált erők, illetve a koncentrált nyomatékok

működési helye előtti és utáni, végtelenül közel eső keresztmetszeteket kell vizsgálni.
− A tartó vizsgált keresztmetszetében ébredő normálerő nagyságát megkapjuk, ha a

keresztmetszettől balra (vagy jobbra) lévő tartórészen előjelhelyesen
összegezzük a normál irányú külső erőket
− A tartó vizsgált keresztmetszetében ébredő nyíró erő nagyságát megkapjuk, ha a

keresztmetszettől balra (vagy jobbra) lévő tartórészen előjelhelyesen
összegezzük a tangenciális irányú külső erőket
− A tartó vizsgált keresztmetszetében ébredő hajlító nyomaték nagyságát

megkapjuk, ha a keresztmetszettől balra (vagy jobbra) lévő tartórészen
előjelhelyesen összegezzük a külső erőket forgató nyomatékait.
A belső erő ábrákat a tartó hossztengelyének megfelelő alapvonalon szerkesztjük. A

keresztmetszetek vizsgálatát általában balról-jobbra haladva folytatjuk. A T és N
ábrák „+” tartománya, egyenes tengelyű, vízszintes tartók esetén, a tengelyvonal alatti.
31
A nyomatéki ábra tekintetében az elkövetkezendőkre vonatkozóan, szokjuk meg,

hogy a nyomatéki ábrának nincs előjele. A nyomatéki függvény értékeit mindig a tartó
húzott övére kell mérni. Ennek eldöntéséhez segítséget nyújt, ha el tudjuk képzelni,
hogy a külső erőrendszer hatására milyen lesz a tartó meggörbült tengelyvonala. A
„húzott öv” ott értelmezhető, amelyik oldalon domború a meggörbült tengelyvonal.
A teherfüggvény, a nyíróerő függvény és a nyomatéki függvény (ebben a

sorrendben!), mindig eggyel magasabb rendű. Pl: a teher függvény konstans, azaz 0
fokú, akkor a nyíróerő függvény elsőrendű, azaz lineáris, a nyomatéki függvény pedig
másodrendű lesz.
A függvénytani összefüggésekből adódik, hogy az előző függvény zérus helyén (előjel
váltáskor), a követő függvénynek szélső értékhelye lesz (maximum, vagy minimum)
A belső erő ábrák készítése előtt a következőket kell elvégezni:
− A ferde helyzetű erők felbontása vízszintes és függőleges komponensekre

− Megoszló terhek eredőinek (részeredőinek kiszámítása)
− Reakció erők meghatározása, egyensúlyozás
− Jellemző keresztmetszetek meghatározása
Támaszok
Koncentrált erők
Koncentrált nyomatékok
Megoszló terhek kezdete és vége
Ezek után meghatározzuk a jellemző keresztmetszetek igénybevételeit, felmérjük az

előjeles értékeket a tartó tengelyre merőlegesen, majd a jellemző
keresztmetszetekben kiszámított függvényértékeket, a terhelés változásának
megfelelően, a tartó tengellyel párhuzamos ill. ferde egyenesekkel, vagy görbékkel
kötjük össze
A reakció erők meghatározásánál és a belső erő ábrák szerkesztésénél is alkalmazható

a szuperpozició, az egymásra halmozás módszere. Célszerű a módszert használni
bonyolult, összetett terhelések esetén, hiszen minden összetett terhelés létrehozható
egyszerű terhelések összegeként. A reakcióerők számítása és a belsőerő ábrák
meghatározása az egyszerű terhelésekből, egyszerűen elvégezhető. Az egymásra
halmozás matematikai módszerekkel és grafikusan is elvégezhető.
A következőkben bemutatjuk a különböző típusú és terhelésű, statikailag határozott

síkbeli tartók igénybevételi ábráinak elkészítési módját.
32
6.3 Kéttámaszú egyenes tengelyű gerendatartók
Kéttámaszú tartó, egyenletesen megoszló teherrel terhelve, parabola szerkesztés
(Q = q· l)
q
q q
A= 2· l B= 2· l
l = li
l
x0 = _
2
B
-
T +
A
l_i l_i
2 2
M1
2
6
m
7
3 5
q ⋅l A q ⋅l l
A= B = x0 = = = a szimmetria miatt
2 q 2⋅q 2
q ⋅l l q ⋅l l q ⋅l2
M max = ⋅ − ⋅ = a parabóla belógása " m"
2 2 2 4 8
Rajzoljuk meg a tartószakasz felező merőlegesét, erre a vonalra, abban az irányban

amerre hat a megoszló teher, mérjük fel kétszer az „m” értékét. A kapott pontot
kössük össze a támaszpontokkal, így megkapjuk a parabola végérintőit. A 3-as pontban,
ahol a nyíróerő ábrának zérus helye van, a nyomatéki ábrának szélső értéke lesz, tehát
33
itt vízszintes az érintője. A további parabolapontokat illetve érintőket az ábra szerint

kaphatjuk meg.
Parabola szerkesztés általános esetben:
A B
a l1 b
x0
B
-
T +
A
l_1 l_1
2 2
M
M1 M max M2
2
1 m
vízszintes
érintő 3 m
Szuperpozició (egymásra halmozás) bemutatása a reakcióerők és a belső erő ábrák

meghatározásához.
M q q M
+
A B
ql
__ ql
__ _M_ _M_
x0 A1 = 2 B1= 2 A2 = l B2= l
- B B1
T +
A1
+ A2 B2
A
M M
m
M 2 +
m m= __
ql
M max 8 M 1 max
34
Alapesetek bemutatása, egyenes tengelyű, kéttámaszú, kéttámaszú konzolosan

túlnyúló, valamint konzoltartók különböző terheléseire
F q
a b B A l B
_ _ B
- B -
T T
+
+
+
+
A A
M M
q l2
M=A· a = B· b M= ·
8
q q
F
A A B
a b a a
_ B _ _ B
- -
T T
+
+
+
+
A x0 = B/q A x0 = B/q
M M
A· a 2
B
2
B Mmax= 2· q
Mmax= 2· q
q1 q2
F F
A=F B=F
A B
a b a l
_ A _
- -
T T
+
+
+
B x0 = B/q
A
M=A· a
M M
2
M1 M = B
max
2· q
35
M M
M
A= l B A B
l a b
A _ B
- -
T T
+
+
A + B
M Aa
M M
B b
q M
M M
A B A B
l a a
A B
_
- -
T T
+
B
+
M
ugrás
M M
M
M
q q
l
x= A
√3 2 ·Q l
Q B= B
A= 3 3
- _ B _
-
T
+
A
+
T
M
M 2
q· l Mmax
Mmax= 9√ 3 ·
36
q q q
F F
A a b a B A l B
_ B _ B
- -
T T
+
+
+
+
A A
M M
Mmax
q
M M F
A B A B
l a a
- _ B -
T T
B
+
+
+
A
+
M ugrás
M M
M
Mmax
MA MA q
F F
A A
a a l
- -
T T
+
F
+
+
A A
F+F
MA F· a MA
M M
37
Igénybevételi ábrák közötti összefüggések összefoglalása
Tartótengelyre merőleges koncentrált erő
Ugrás a T ábrán, az ugrás mértéke megegyezik az erő nagyságával

Töréspont az M ábrán (a törés iránya az erő irányával azonos)
Általános helyzetű koncentrált erő

T Ugrás az N ábrán, az ugrás mértéke megegyezik az erő normál
N
irányú vetületével
N Ugrás a T ábrán, az ugrás mértéke megegyezik az erő tangenciális
T vetületével
Töréspont az M ábrán (a törés iránya az erő tangenciális
összetevőjének irányával azonos)
Egyenletesen megoszló teher
T ábra lineáris
M ábra 2.fokú parabola, belógása a teher irányával megegyező
Egyenletesen változó, líneáris megoszló teher
T ábra 2. fokú parabola

M ábra 3.fokú görbe, belógása a teher irányával megegyező
Koncentrált nyomaték
Az N és a T ábrán nincs változás

Az M ábrán ugrás van, az ugrás mértéke megegyezik a koncentrált
nyomaték nagyságával
T ábra zérushelyénél az M ábrán szélső érték, vízszintes érintő

T ábra előjelváltásnál az M ábrán szélső érték
38
Részletesen megoldott feladatok:

− kéttámaszú, egy oldalon konzolosan túlnyúló gerendatartó, koncentrált erőkkel,
különböző intenzitású megoszló terhekkel
Q = 10 ⋅ 4 = 40 kN
∑M A =0 − 10 ⋅ 2 + 10 ⋅ 4 ⋅ 5 − B ⋅ 6 = 0 B = 30 kN (↑)
∑F Y =0 − A − 30 + 12,5 + 40 = 0 A = 22,5 kN (↑)
F=12,5 kN
q=10 kN/m
1 2 3 4 5
A=22,5 B=30
1,6 3,0 3,0 m 1,0
20
12,5 12,5 x0
-
T
+
10 10 x 0 10
20
5 m2
M
m1
10 m1
15
x1 x2
39
M 3 = −12,5 ⋅ 4,6 + 22,5 ⋅ 3 = +10 kNm (balról felírva ) a tartó alsó övén
M 5 = +10 ⋅ 1 ⋅ 0,5 = +5 kNm ( jobbról felírva ) a tartó felső övén
M4 = M5
10 ⋅ 3 2 10
m= = 11,25 x0 = = 1,0 m
8 10
M max = 10 ⋅ 3 ⋅ 1,5 − 30 ⋅ 2 = −15 kNm ( jobbról felírva ) a tartó alsó övén
x1 3,0
nyomatéki nullpontok helye : = x1 = 2,0 m
20 30
1 + x2
10 ⋅ (1 + x 2 ) ⋅ − 30 ⋅ x 2 = 0 x 2 = 0,25 m
2
40
− Konzol tartó megoszló teherrel, koncentrált erővel, koncentrált nyomatékkal
Q = 38,4 kN FX = 8,67 kN FY = 5,0 kN

∑M A =0 38,4 ⋅ 2,4 − 20 − 5 ⋅ 4,8 − M A = 0 M A = 48,16 kNm
∑F Y =0 38,4 − 5 − AY = 0 AY = 33,4 kN (↑ )
∑F X =0 − 8,67 + AX = 0 AX = 8,67 kN (→)
5
x0 = = 0,625 m
8
MA=48,16 M=20 kNm

q=8 kN/m
Ax=8,67 (F x=8,67)
1 2 30
o
(Fy =5)
Ay=33,4 F=10 kN
2,4 2,4 m
8,67 8,67
-
N +
x0=0,625
- 5
T
+
33,40
48,16
m
11,04
m
M
1,56
8,96
M 1 = −48,16 + 33,4 ⋅ 2,4 − 8 ⋅ 2,4 ⋅ 1,2 = 8,96 kNm (balról felírva )

M 2 = M 1 − 20 = −11,04 kNm (balról felírva )
8 ⋅ 0,625 2
M max = + − 5 ⋅ 0,625 = −1,56 kNm ( jobbról felírva ), alul húzott!
2
8 ⋅ 2,4 2
parabóla belógás : m = = 5,76 kNm
8
41
6.4 Törtvonalú, ferde helyzetű és ágas tartók belső erő ábrái
Azon statikailag határozott tartókkal foglalkozunk, amelyek tengelyvonala egy

egyenessel nem adható meg.
A keresztmetszetek mindig merőlegesek a tartó tengelyvonalára!

Jellemző ezekre a tartókra, hogy egy adott erő a tartó egyik részén lehet normál erő,
míg a másik részen ugyan ezen erő nyíróerőként jelenik meg.
Továbbá jellemző még ezekre a tartókra, hogy a külső erők felbontása, a reakció erők
meghatározásához vízszintes és függőleges komponensekre történik, majd a belső erő
ábrák megszerkesztéséhez ugyanezen erőket, a tartótengellyel párhuzamos (normál)
irányú, és a tartó tengelyre merőleges (tangenciális) irányú komponensekre is fel kell
bontanunk.
A belső erők előjeleinek ábrázolása:
− ajánlott, hogy azonos előjeleket mindig azonos irányban mérjük fel, vagyis a
vízszintes tartószakaszoknál a + értékeket alulra, a függőleges, vagy ahhoz közeli
helyzetű rudaknál a tengelyvonal jobb oldalára mérjük.
− „úszó szabály” a tartó valamelyik oldalán végighaladva mindig azonos előjelű
értékeket mérünk fel, ez az ábrázolási mód az ágas tartóknál nem teljesíthető.
− A nyomatéki ábrának nincs előjele, a függvény értékek mindig a tartó húzott
oldalán (domború oldalán) kerülnek felmérésre.
Sarokmerev csomópontok
A törtvonalú és ágas tartóknál a tartó csomópontjaiban esetleg kettőnél több rúd is

csatlakozhat egymáshoz. A kapcsolat akkor sarokmerev, ha minden becsatlakozó rúd
képes nyomatékot felvenni. A csomópontban a rudak hossztengelyei egy pontban
metszik egymást.
A csomópontban a rudakra számított nyomatékok algebrai összege zérus kell, hogy
legyen (csomóponti egyensúly).
Két rúd kapcsolatánál kialakuló egyszerű csomópont esetén, a két nyomaték algebrai
összege zérus, ebből következik az úgynevezett „átkörzőzési” szabály, ami azt jelenti,
hogy a külső erővel nem terhelt csomópontban, amennyiben az egyik rúd a külső övén
húzott, akkor a másik rúd is a külső övén lesz húzott, vagyis arra az övre kell a
nyomatéki értéket felmérni.
Külső erővel terhelt csomópont esetén az egyensúlyi feltételek igazolásánál a külső
erőt is figyelembe kell venni.
42
Ferde helyzetű tartók belső erő ábrái különböző típusú megoszló teherrel
q = 10 kN/vízsz.m g = 10 kN/ferde m p = 10 kN/ferde m
h =1,0 m
m 11,18 m
3 6m ,2 36 ,2 36
2 ,2 10 =2
lf =2
lf
l f= 12,5
10
10 l v= 2,0 m 11,18 l v= 2,0 m 7,5 l v= 2,0 m
By = 10 By= 11,18 By = 12,5

TB = 11,18
NB =4,47
_ _ NB = 5 NB = 5,59
TB =8,94 + TB = 10 + _
+
B B B
TAx = 4,47
A A Ax= 10 + A
_ _
+
NA=4,47 + NA= 5 NAx= 8,94 _
+ +
TA =8,94 TA =10 NAy = 3,35 TAy = 6,71
Ay= 10 Ay= 11,18 Ay= 7,5
+ + +
4,47 4,47 5 5 -
_ _ 11,18
8,94 10
+
- - 5,59
_ _ _
+
+
N N N
- + - + - +
+
8,94 10 11,18
T T T
5 5,59 6,25
M M M
Q = 10 ⋅ 2,236 = 22,36 kN
Q = 10 ⋅ 2,0 = 20,0 kN Q = 10 ⋅ 2,236 = 22,36 kN AX = 10 kN (←)
A = B = 10 kN ↑ A = B = 10 kN ↑ AY = 7,5 kN (↑)
q ⋅ lV2 10 ⋅ 2 2 q ⋅ lV ⋅ l f 10 ⋅ 2 ⋅ 2,236 BY = 12,5 kN (↑)
M max = = M max = =
8 8 8 8 q ⋅ l 2f
10 ⋅ 2,236 2
M max = 5 kNm M max = 5,59 kNm M max = =
8 8
M max = 6,25 kNm
43
Törtvonalú tartó, terheletlen sarokmerev csomóponttal
Fy F 1. keresztmetszet 2. keresztmetszet
(alulról haladva) (balról haladva)
C 2 Fx
1 M 2=A x· a
B N2=Ax 2
a
Ax T2=Ay
T1=Ax 1
b1 b2
Ay M 1=A x· a
b N1=Ay
"C" csomópont
T2 =Fy -B
2 N2 =Fx
Fx jobbról
N _ - M 2=F y· b 1-B· b
+
T1=Ax 1
_
M 1=A x· a alulról
+ N1=A y
Ay
-
B
-
_
T
Ay + Fy +
+ Ax
-
Javasolt adatok a feladat megoldásához:
a=5 m b1=1 m b2=2 m α=60° F=10 kN

44
Törtvonalú tartó, koncentrált erővel terhelt sarokmerev csomóponttal
Gy Q q G Gy
G T2=By -Q
Gx
Gx 1 2 2 M2=Q· b_2 - B·y b
By
a
1 T1=Ax
Ax M1=Ax · a
N1 =Ay
Ay b ΣF =0
x Ax=Gx
ΣF =0
y Gy=N1+T2
ΣM =0 x M1= M2
Ay - _
-
+ +
+
_
N T M
+ Gx=Ax +
-
a=5 m b=4 m G=12 kN α=30° q=2 kN/m
45
Törtvonalú tartó, koncentrált nyomatékkal terhelt sarokmerev csomóponttal
F M M T2=By
2 F 2 M2=B·y b
1
By
a
T1 =Ax 1
Ax M1=Ax· a
N1 =Ay
Ay b ΣF =0
x T1 =F
ΣF =0
y
T2 =N1
ΣM =0 x
M1+M= M2
By· b=M2
M
- -
+ M1=Ax· a
+ +
By=Ay
_
N T M
Ay
+ +
-
a=5 m b=4 m F=20 kN M=60 kNm
46
Ágas tartók elágazási csomópontjai (3, vagy több rúd esetén)

G
F
N1=G
MA=G· c+H· b-F· a M1=F· a
a
1
Ax=F+H T1 =F
3 1
2
M 3=M A - Ay· c
b
Ay=G M1
H N3=Ax 3
c M3 Σ M=0
M2 T3=Ay 2
T2=H
+
-
M2=H· b
Ax G
_
- ∑F = 0 − T1 − T2 + N 3 = 0
_
X
+ ∑F = 0
Y + N1 − T3 = 0
∑M = 0 − M1 + M 2 − M 3 = 0
N
+
-
F
_
Ay
- +
+
+
T H
MA M3 M1
M2
M

a=2 m b=1,5 m c=5 m F=3 kN F=10 kN G=2 kN H=6 kN
47
Ferde helyzetű, koncentrált erőkkel terhelt törtvonalú tartók belső erőinek

meghatározása
− Ferde rúdhosszak meghatározása

− Erők, támaszerők felbontása normál és nyíróerő irányú vetületeire
FT F
FN
F
FT=T2
MA
2 c FN=N2
1
G
Ax M1=Ay· a -M A 2
M 2=F· b
Ay 1 G
a b N1=Ax
l
T1=Ay
FN
-
+
Ax=G _ ΣF =0x N1 =G
N
-
_
- ΣF =0y T1 =F
+ + ΣM =0 M1= M2
x
FT
+
-
T +
+
Ay =F
MA M1=M2=F· b
M
a=3 m b=1,5 m l=4,5 m c=1 m F=6 kN G=8 kN
48
Ferde helyzetű, függőleges megoszló teherrel terhelt, törtvonalú tartó belső erőinek
meghatározása (részletesen kidolgozott feladat)
,
q2 = 4 kN/m q1 =5 kN/m q2 = 4 kN/m
q1= 4 kN/ferde m
1 2 B
(Q1 = 10 kN) (Q2 = 4 kN)
5 m) B=6,67
=
1,5
2 ,
(h =
A
2,0 m 1,0
A=7,33 1
- + _
N1 =1,6
+ 1,6 + N T1 =2,14
A Y1=2,67
_
NA=4,4 +
_ TA =5,86
6,67 Ay=7,33
- 4,4 2,67
+ _
2,14
_
- ∑ MA = 0
+ T 4 ⋅ 2,5 ⋅ 1,0 + 4 ⋅ 2,5 − B ⋅ 3,0 = 0
B = 6,67 kN (↑)
x0=0,53 m
∑ Fy = 0 = 5 ⋅ 2,0 + 4 ⋅ 1,0 − 6,67 − A y
A y = 7,33 kN (↑
+
-
+
5,86 2,67
x0 = = 0,53 m
M 5
4,67 M1 = −6,67 ⋅ 1,0 + 4 ⋅ 1 ⋅ 0,5
M1 = −4,67 kNm ( jobbról)
) 5,55
25 M max = −6,67 ⋅ 1,53 + 4 ⋅ 1,53 ⋅ 0,76
,1
(3 M max = −5,55 kNm ( jobbról)
4 ⋅ 2 ⋅ 2,5
m= = 3,125 kNm
8
49
Kéttámaszú kerettartó komplex vizsgálata (részletesen kidolgozott feladat)
FX = FY = 2,83 ⋅ cos 45 o = 2 kN
∑F X =0 2 − BX = 0 B X = 2 kN (← )
∑M A =0 2 ⋅ 2,0 − 2 ⋅ 1,0 + 1 ⋅ 6,0 ⋅ 3 − 2 ⋅ 1,0 − BY ⋅ 5,0 = 0 BY = 3,6 kN (↑ )
∑F Y =0 2 + 1 ⋅ 6,0 − 3,6 − AY = 0 AY = 4,4 kN (↑ )
q = 1 ,0 k N /m
1 2
3
F=2,83 kN
+
2,0
TB
3,1 6
3,1 6
3,0
3,0
45o 2,0
Tx NB
+
2,0 1,0
1,0
_
Bx=2,0 1,0 Bx =2,0 Ty _
Nx _ Ny
1,0
By =3,6 _
By =3,6
Ay=4,4
1,0 4,0 m 1,0 1,0
B X erő felbontása
3
2,0 B XT = 2 ⋅ = 1,9 kN
_ - 3,16
2,4
+
1
B XN = 2 ⋅ = 0,63 kN
3,16
2,0 BY erő felbontása
- N
_
_
1
+
BYT = 3,6 ⋅ = 1,14 kN

3,16
_
+ 3
-
4,05 BYN = 3,6 ⋅ = 3,42 kN

4,4 3,16
1,6 -
+
-
BT = 1,9 − 1,14 = 0,76 kN

_
2,4
+
+
+
2,0 B N = −0,63 − 3,42 = −4,05 kN

2,4
_
2,0
+
- _ T
+
x0=2,4 m
+
-
0,76
50
2,4
x0 = = 2,4 m
1
M min = 4,4 ⋅ 2,4 − 2 ⋅ 3,4 − 2 ⋅ 2,0 − 1 ⋅ 2,4 ⋅ 1,2 = −3,12 kNm (balról felírva )
M 2 = 1 ⋅ 2,0 ⋅ 1,0 = 2,0 kNm ( jobbról )
M 3 = +2 ⋅ 3,0 − 3,6 ⋅ 1,0 = 2,4 kNm ( jobbról )
M 1= 4,4 kNm
4,4
+
-
6,0
(2,0)
2,0
6,0
3,12
2,4
2,0 M
2,0
51
6.4 „Gerber” tartók belső erő ábrái
A ”Gerber” tartók a statikailag határozott csuklós tartók körébe tartoznak. Ezekre a

tartókra jellemző, hogy a külső erőrendszerben szereplő ismeretlenek száma
meghaladja rendelkezésre álló egymástól független statikai egyensúlyi egyenletek
számát. Azonban tudjuk, hogy a belső csuklók nyomaték felvételére nem képesek, így
minden beépített belső csukló további nyomatéki egyenlet felírását teszi lehetővé,
vagyis csökkenti a külső erőrendszer ismeretlenjeinek számát.
Tehát a folytatólagos többtámaszú, statikailag határozatlan tartókból, határozott

tartót tudunk létrehozni, megfelelő számú belső csuklók beiktatásával.
A szükséges csuklók száma, a külső erőrendszerben keletkező ismeretlenek számának
és a rendelkezésre álló egymástól független statikai egyensúlyi egyenletek számának
különbsége.
A csuklós tartók típusai:

− csuklós gerendatartók („Gerber” tartók)
− háromcsuklós tartók
− összetett csuklós szerkezetek
A csuklós többtámaszú gerendatartó („Gerber” tartó) gyakran alkalmazott szerkezeti

megoldás, hiszen a beiktatott belső csuklók miatt kisebb az elemek hossza, amely
körülmény a gyártást, a szállítást és a szerelést egyszerűsíti, továbbá a csuklók
célszerű elhelyezésével a szerkezet gazdaságossá tehető.
A belső csuklók elhelyezésének szabályai:
− Lehetőleg csuklós és csuklómentes szakaszok váltsák egymást

− Az elhelyezendő csuklók száma az ismeretlen külső erők számának és a
rendelkezésre álló, egymástól független statikai egyensúlyi egyenletek számának
különbsége
− Csuklókkal megtámasztott szélső szakaszon belül csak egy belső csukló lehet
− 1 szakaszon belül, max. 2 db belső csukló lehet
A ”Gerber” tartó belső csuklókkal összekapcsolt konzolos és kéttámaszú tartókból áll.

A tartót a környezethez rögzítő támaszokban ébredő erőket külső reakcióknak, az
összekapcsoló belső csuklókban ébredő erőket belső reakcióknak nevezzük. A külső és
belső reakciók meghatározása egyensúlyozási feladat, amelyet már a korábbiakban
ismertettünk.
52
A belső csuklók helye befolyásolja a nyomatéki ábra jellegét és értékeit. A csuklók

helyének változtatásával a nyomatékok szélső értékeit tág határok között
változtathatjuk.
1
4 3 2
1 + Mmax
2 +M>-M
3 +M=-M
4 +M<-M
53
A reakcióerők számításához a tartót szét kell bontani a belső csuklók által határolt
szakaszokra, (merev testekre). Azokat a tartórészeket, amelyek önmagukban nem
állékonyak, beakasztott (befüggesztett) tartóknak nevezzük. Azokat a tartóelemeket,
amelyek önmagukban is megállnak, megtámasztó tartóknak nevezzük. A beakasztott
tartók a rájuk ható külső erőket a belső csuklón keresztül a megtámasztó tartóknak
adják át. A szétbontást javasoljuk grafikusan is ábrázolni, így könnyebben követhető
az erők elrendezése és iránya.
Először mindig a beakasztott tartó reakció erőit határozzuk meg, miután a

beakasztott tartó a megtámasztó tartót terheli, a megtámasztó tartó konzolvégén a
beakasztott tartó reakcióerejének ellentettje működik.
A megtámasztó tartón a reakcióerőket a tartó saját terhelése, valamint a beakasztott
tartóról átadódó erő figyelembevételével határozzuk meg.
A belső erő ábrákat megrajzoljuk a szétbontott tartórészekre, majd egy tengelyre

fűzzük fel, hiszen a belső csuklók két oldalán a belső erők azonosak, ezért az ábrákban
a belső csukló erők ugrást, vagy törést nem okoznak. Kivétel, az az eset, amikor a belső
csukló külső erővel is terhelt. Ebben az esetben a csukló keresztmetszetében terhelő
külső erőt, a megtámasztó tartó számításánál kell figyelembe venni, hiszen a
beakasztott tartót is a megtámasztó tartó támasztja meg.
54
Csak függőleges teherrel terhelt „Gerber” tartó, két belső csuklóval
F = 40 kN
q = 10 kN/m
A D E B C
1,2 3,6 m 1,2 2,4 2,4
q = 10 kN/m
D y = 18
I. Ey = 18
Dy = 18 Ey = 18 F = 40 kN
II.a II.b 1 C
Ay = 1 By = 56 Cy =14
10 ⋅ 3,6
DY = EY = = 18 kN (↑ )
2
Alátámasztó konzol tartó :
∑F Y =0 AY + 18 + 10 ⋅ 1,2 = 0 AY = −30 kN (↑ )
1,2 2
∑M A = 0 M A + 18 ⋅ 1,2 + 10 ⋅
2
=0 M A = −28,8 kNm
Alátámasztó kéttámaszú tartó :

∑M C =0 − 18 ⋅ (1,2 ⋅ 4,8) − 10 ⋅ 1,2 ⋅ (0,6 + 4,8) − 40 ⋅ 2,4 + BY ⋅ 4,8 = 0 BY = 56 kN (↑ )
∑F Y =0 CY + 10 ⋅ 1,2 + 18 + 40 − 56 = 0 CY = −14 kN (↑ )
nyomatéki értékek :
10 ⋅ 3,6 2
M max I = = 16,2 kNm M max II b = 14 ⋅ 2,4 = 33,6 kNm M A = M B = 28,8 kNm
8
55
30
- - - 14
T
+ + 26 +
30
28,8
M
28,8
16,2
33,6
Koncentrált erővel és koncentrált nyomatékkal terhelt csuklós többtámaszú tartó, két

belső csuklóval.
M= 4,5 kNm F1 = 10 kN F2 = 4 kN
o
60 60 o
E 1 F 2
A B C D
4,5 m 1,5 3,0 3,0 1,5 2,0 2,5
M= 4,5 kNm F2 = 4 kN
o
60
E F 2
A I. I. D
F1 = 10 kN
o
60
1 F
E B C
II.
A ferde erők komponenseinek számítása:
F1 X = 10 ⋅ cos 60 o = 5,0 kN (← ) F1Y = 10 ⋅ sin 60 o = 8,66 kN (↓ )
F2 X = 4 ⋅ cos 60 o = 2,0 kN (← ) F2Y = 4 ⋅ sin 60 o = 3,46 kN (↓ )
56
A beakasztott tartók reakció erői
I. tartórész (A,E) II. tartórész (F,D)

∑MF = 0
3,46 ⋅ 2
4,5 DY = = 1,54 kN (↑ )
AY = EY = = 1 kN 4,5
4,5
FY = 3,46 − 1,54 = 1,92 kN (↑ )
FX = 2 kN (→ )
Megtámasztó tartó reakciói
∑M C =0 1 ⋅ 7,5 − 8,66 ⋅ 3 + 1,92 ⋅ 1,5 + BY ⋅ 6 = 0 BY = 2,6 kN (↑ )

∑F Y =0 CY − 1 + 8,66 − 2,6 + 1,92 = 0 CY = −6,98(↑)
∑F X =0 B X − 5,0 − 2,0 = 0 B X = 7,0 kN (→)
- 7 -
N 2
+
- - - 5,06
T 1,54
+ 1 + 1,92
3,6
4,5
2,88
M
1,5
3,84
12,3
Nyomatékok meghatározása:
M B = 1 ⋅ 1,5 = 1,5 kNm

M 1 = 1 ⋅ 4,5 + 2,6 ⋅ 3 = 12,3 kNm (megtámasztó tartó mezőezőközn )
M C = −1,92 ⋅ 1,5 = 2,88 kNm
M 2 = 1,92 ⋅ 2,0 = 3,84 kNm(beakasztott tartó F − D )
57
Javasolt feladatok a gyakorláshoz
Készítsék el a tartók belső erő ábráit!
q = 2 kN/m F1 = 6 kN F2 = 10 kN
A B D C
8m 3 2,5 3,2 2,3
28,28 kN
45 o
C B
4m
A
2 2m 2
58
5.6 Három csuklós keret tartók
Azokat a tartókat, ahol a két törtvonalú, vagy íves tartóelemet egymáshoz is és a

környezethez is csuklókkal kapcsolunk, három csuklós tartóknak nevezzük. A tartó csak
akkor statikailag határozott, ha a három csukló nem esik egy egyenesbe.
Ahogy a többtámaszú csuklós tartóknál, ebben az esetben is, a tartó szétbontható
merev testekre. A merev testeknek önmagukban is egyensúlyban kell lenniük, vagyis
teljesülniük kell az egyensúlyi feltételeknek. (nyomatéki, vetületi egyensúlyi
egyenletek). Ugyanakkor az egyensúlyi feltételek az egész tartóra is érvényesek.
A szétbontott tartó:
F1 F2 F1 F2
Cy C
Cx
C F3 C Cx F3
Cy
C
A B A B
Ax Bx Ax Bx
By By
Ay B Ay B
A A
Terhelô erôk: Küls ô támaszer ôk: Bels ô támaszer ô:
F1, F2, F3 A, B (Ax, Ay,Bx,By) C (Cx, Cy)
C C
C
A B A B A B
C C
C C C
C
A B B A B
A
59
A támaszerők meghatározása számítással a statikai egyensúlyi egyenletek segítségével

történik. Az egyenletek felírási sorrendjének helyes megválasztásával az egyenletek
egy ismeretlent tartalmaznak, így könnyen megoldhatók. Kivétel, amikor a két
támaszcsukló nem azonos magasságban helyezkedik el, ebben az esetben két
ismeretlenes líneáris egyenletrendszer megoldásával kapjuk meg a támaszreakciókat.
Amennyiben a belső csukló, külső koncentrált erővel terhelt, a vetületi egyensúlyt a
belső csuklóra is igazolni kell.
A háromcsuklós kerettartók alakja, és a belső csukló elhelyezése igen változatos lehet.

Bizonyos egyszerű terhelések esetén az egyensúlyozó erőkre vonatkozóan
összefüggéseket vonhatunk le.
A következő ábráknál a terhelés ábrázolásával egyidejűleg, az alakhelyes nyomatéki

ábrát is rászerkesztettük a tartók tengelyvonalára.
1 2 3
4 5 6
60
7 8 9
10 11 12
Az ábrák alapján a következő összefüggéseket vonhatjuk le:
− A szimmetria feltételeinek teljesülése esetén (a teher is és a tartó geometriája

is szimmetrikus) a „C” belső csukló erő vízszintes lesz (3, 6 eset)
− Amennyiben a csukló külső erővel nem terhelt, a nyomatéki ábra a csuklóponton
keresztül, törés nélkül halad át (2, 4, 5 eset)
− Amennyiben a tartón a terhelés csak függőleges erőkből áll, a két talpcsuklóban
ébredő reakció vízszintes komponensei azonos nagyságúak de ellentétes irányúak
lesznek (1, 2, 3 eset)
− Az ingaoszlop (keretláb, amely két végén csuklós és terheletlen) görgős
támasznak felel meg (7, 8, 9, 10, 11 eset)
− Amennyiben az egy terhelő erő a támasz fölé esik, hatásvonala átmegy a
támaszponton, a kerettartó egyik felén van csak belső erő. (12 eset)
− Amennyiben a kerettartó egyik fele terheletlen, a terheletlen részen lévő
talpcsuklóban ébredő reakció erő hatásvonalát megadja a talpcsuklót és a belső
csuklópontot összekötő egyenes (1, 2, 3, 4, 5, 7, 8, 9, 10, 11 eset)
− Amennyiben a teher 1 db koncentrált erő, akkor három erő egyensúlyának
feltétele alapján a terhelő erő és a két reakció erő hatásvonalának egy közös
pontban kell metszenie egymást (statika II. alaptétele)
61
Vízszintes megoszló teherrel terhelt tartó, talpcsuklók azonos magasságban
Támaszerők meghatározásának sorrendje:

− Nyomatéki egyensúlyi egyenlet az egész keretre → BY
− Függőleges erők vetületi egyensúlyi egyenlete az egész keretre → AY
− Nyomatéki egyenlet a baloldali merev testre, a belső csuklóra felírva → AX
− Vízszintes erők vetületi egyenlete az egész keretre → BX
∑M A = 0 4 ⋅ 6 ⋅ 3 + 2 ⋅ 6 ⋅ 3 − BY ⋅ 9 = 0 BY = 12 kN ↑ ()
∑F Y =0 − 12 + AY = 0 AY = 12 kN (↓)
∑M C bal =0 − 4 ⋅ 6 ⋅ 3 − 12 ⋅ 4,5 − AX ⋅ 6 = 0 AX = 21 kN (←)
∑F X =0 4 ⋅ 6 + 2 ⋅ 6 − 21 − B X = 0 B X = 15 kN (←)
Nyomatéki értékek :
M 1 = M 2 = +21 ⋅ 6 − 4 ⋅ 6 ⋅ 3 = −54 kNm balról belül húzott
M 3 = M 4 = +15 ⋅ 6 − 2 ⋅ 6 ⋅ 3 = +54 kNm jobbról kívül húzott
q1 = 4 kN/m q2 = 2 kN/m Cy
Cx
C 1
2
Cx 3
4
Cy
6m
A B
A B
Ax Bx
4,5 m 4,5 m Ay By
3 - 12
-
C 3
x=5,25 m
+
+
A B T
21 kN 15 kN 21 15
12 kN
12 kN
3 54 54
-
54
55,125
+ -
N M
12 12
62
Függőleges megoszló teherrel terhelt tartó, a talpcsuklók azonos magasságban

(a tartó geometriája is, és a teher is szimmetrikus!)
20 ⋅ 9
AY = BY = = 90 kN (↑ )
2
∑M C bal =0 90 ⋅ 4,5 − 20 ⋅ 4,5 ⋅ 2,25 − AX ⋅ 6,0 = 0 AX = 33,75 kN (→)
∑F X =0 B X = 33,75 kN (←)
M 1 = M 2 = M 3 = M 4 = 33,75 ⋅ 6 = 202,5 kNm (kívül húzott )
21 5,25 2
x= = 5,25 m M max = 21 ⋅ 5,25 − 4 ⋅ = 55,125 kNm
4 2
q = 20 kN/m
C C
2
1 C x Cx 3
4
6,0
Ax A B Bx
Ay By
4,5 4,5 m
q = 20 kN/m
- 90
C +
90
- +
33,75 A B 33,75
33,75 T 33,75
90 kN 90 kN
33,75 202,5 202,5

-
- -
90 90
N M
63
Általános teherrel terhelt tartó, a talpcsuklók nem azonos magasságban

(a keret egyik fele terheletlen!)
Q=6kN/m
2
1 3
4
2,0 m
F=12kN
A 5
2,0 m
B
2,0 m 4,0 m 3,0 m
1 3
4
Ax A 5
Ay
Vektorháromszög
B Bx
Fy = 7,2 kN
Fy = 0,6·F
kN α
5 = 12 By
4 F
α
Fx = 0,8·F
3 Fx = 9,6 kN
Cx
C 3
4
Cy
Cy 5
2
1
C Cx 6
B Bx
Ax A
By
Ay
64
A terheletlen tartórészen a támaszerő hatásvonala a két csuklót összekötő egyenes.
∑M B =0 AX = AY = 0,707 ⋅ A (az erő hatásvonala 45 ) o
− 6 ⋅ 4 ⋅ (2 + 3) − 7,2 ⋅ 1,5 − 9,6 ⋅ 2 + AY ⋅ 9 + AX ⋅ 2 = 0

− 6 ⋅ 4 ⋅ (2 + 3) − 7,2 ⋅ 1,5 − 9,6 ⋅ 2 + 0,707 ⋅ A ⋅ 9 + 0,707 ⋅ A ⋅ 2 = 0 A = 19,29 kN
AX = AY = 13,64 kN AX (→) AY (↑ )
∑F X =0 13,64 − 9,6 − B X = 0 B X = 4,04 kN (←)
∑F Y =0 6 ⋅ 4 + 7,2 − 13,64 − BY = 0 BY = 17,56 kN (↑ )
A belső erő ábrák megszerkesztéséhez szükség van a BX és BY támaszerő komponensek
felbontására, normál és tangenciális összetevőkre.
B X erő felbontása N X = 0,6 ⋅ 4,04 = 2,42 kN (− ) T X = 0,8 ⋅ 4,04 = 3,23 kN (+ )

BY erő felbontása N Y = 0,8 ⋅ 17,56 = 14,05 kN (− ) TY = 0,6 ⋅ 17,56 = 10,54 kN (− )
N B = −2,42 − 14,05 = −16,47 kN TB = +3,23 − 10,54 = −7,31 kN
13,64 -
-
13,64
N
7
,4
16
x=2,27
- 10,36
+
-
+
13,64
13,64 9
4 ,6
-
T
1
7 ,3
16,67 6,56
15,5
M
18,26
65
Nyomatéki értékek:
M 1 = M 2 = −16,34 ⋅ 2 = −27,28 kNm (balról )
M 3 = M 4 = 13,64 ⋅ 4 − 6 ⋅ 4 ⋅ 2 = 6,56 kNm (szétbontott tartón balról )
M 5 = M 6 = −17,56 ⋅ 1,4 + 4,04 ⋅ 2 = −18,26 kNm ( jobbról )
13,64 2,27 2
x= = 2,24 m M max = 13,64 ⋅ 2,27 − 6 ⋅ = 15,5 kNm (szétbontott tartón balról )
6 2
Javasolt feladatok a gyakorláshoz:
Készítsék el a tartók kótázott belső erő ábráit
F1 = 20 kN F2 = 40 kN
q = 10 kN/m
C
F3 = 30 kN
2,0
2,5 m
A B
1,0 1,0 1,0 3,0 m 2,0
F1 =10 kN F2 =20 kN
C 50 kN
C
4,0
6m
q = 12 kN/m
6m
B
2,0
A B
A
2 2m 2 4,0 m 1,0
66

Document

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Document

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

EURÓPAI UNIÓ

PMSTNB 211 segédlet a PTE PMMK építészmérnök hallgatói részére

„Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése”

Hajósné Temesi Eszter

Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar,

2 óra gyakorlat Eredő nagyságának és helyének meghatározása szétszórt síkbeli erőrendszer

3. 2 óra előadás Síkbeli erőrendszerek egyensúlyozása. Egyensúlyozás egy, kettő, és három

4. 2 óra gyakorlat Síkbeli erőrendszerek egyensúlyozása egy, kettő, és három erővel.

8. 2 óra gyakorlat Síkbeli rácsostartók, csomóponti módszer.

9 2 óra előadás Belső erők fogalma. Előjelszabályok. Belső erő ábrák.

11. 2 óra gyakorlat Egyenestengelyű, kéttámaszú gerendatartók belső erő ábrái.

12. 2 óra előadás Törtvonalú és ágas tartók belső erő ábrái.

13. 2 óra gyakorlat Törtvonalú és ágas tartók belső erő ábrái.

1. A statika tárgya ............................................................................. 5

4. Síkbeli tartók .................................................................................16

5.3 Rácsos tartó rúderő számítás – hármas átmetszés................................................................................ 22

6. Síkbeli Tartók belső erőB

6.3 Kéttámaszú egyenes tengelyű gerendatartók.......................................................................................... 33

A statika a Mechanika tudománynak azon része, amely a testek nyugalmi állapotával

1.1. Síkbeli erők

Az erő jellemzői: az erő hatásvonala, iránya és nagysága.

A N többszörösei a mérnöki gyakorlatban: 1kN = 103 N 1 MN = 103 kN = 106 N

Erő jelölés mértékegység gyakorlatban

Az erők ábrázolása történhet nézetrajzon és vektorábrán.

Az erők felbontása vetületeikre:

1.2 A statika alaptételei

Második alaptétel (három erő egyensúlyára vonatkozik)

Negyedik alaptétel: Isaac Newton törvénye

1.3 Síkbeli erőrendszerek

Részletesen megoldott feladatok az erőfelbontásra:

4,0 1,5 1,5 3

2.1 Párhuzamos síkbeli erőrendszer eredője

2.2 Közös metszéspontú síkbeli erőrendszer eredője

2.3 Szétszórt síkbeli erőrendszer eredője

Az eredő meghatározható az un. kötélsokszög szerkesztéssel is.

Síkbeli erőrendszer vizsgálata az eredő szempontjából

Eredő szerkesztéssel számítással

nyitott kötélsokszög zárt vektorsokszög

zárt kötélsokszög zárt vektorsokszög

3.1 Egyensúlyozás 1 erővel

F1x = = 40 kN (→) F1y = =0

ΣFix + Ex = 0 - 24,32 + Ex = 0 innen: Ex = 24,32 kN (→)

E = 24,32 2 + 202,04 2 = 203,5 kN

Egyensúlyozzuk az erőrendszert, egy az „A” ponton átmenő és „b” hatásvonalú erővel

Nyomatéki egyenlet az A pontra (a „b” hatásvonalú erőt balra, lefelé mutatónak

A B erő hatásvonalát ismerjük, függőleges komponense segítségével a vízszintes

A vetületi egyenletekből Ax és Ay számítható

∑F x =0 Ax + 3 − 5,11 = 0 Ax = 2,11 kN (→)

3.3 Egyensúlyozás három adott hatásvonalú erővel (Ritter módszer)

F1x = - 3,6 cos60° = - 1,8 kN F2x = - 5,4 cos30° = - 4,68 kN

2,0 2,0 m 2,0

Az „A” erő főpontja az 1 pont. Az erő irányát felfelé mutatónak feltételezzük.

∑ M1 =0 + 1,8 ⋅ 2 − 4,68 ⋅ 2 + 2,7 ⋅ 4 + A ⋅ 2 = 0 A = − 2,52 kN (↓ )

A „B” erő főpontja a 2 pont. Az erő irányát felfelé mutatónak feltételezzük.

∑ M2 =0 + 1,8 ⋅ 2 + 3,12 ⋅ 2 − 4,68 ⋅ 2 + 2,7 ⋅ 6 + 4, 2 ⋅ 2 − B ⋅ 1, 414 = 0 B = 17 ,73 kN

A „C” erő főpontja a 3 pont. Az erő irányát jobbra mutatónak feltételezzük.

∑ M3 =0 + 1,8 ⋅ 4 + 3,12 ⋅ 2 + 2,7 ⋅ 6 + 4, 2 ⋅ 2 + C ⋅ 2 = 0 C = − 19 ,02 kN ( ← )

Az egyensúlyt a vetületi egyenletekkel, vagy a sík bármely pontjára felírt nyomatéki

támasz Egyensúlyozó erők helyettesítés Sematikus ábrázolás

4.1 Síkbeli tartók minősítése, tartók csoportosítása

A tartók minősítése a terhelés ismeretében a tartóra ható külső erőrendszer

Ismeretlenek száma = egyenletek száma határozott

Ismeretlenek száma > egyenletek száma határozatlan

Ismeretlenek száma < egyenletek száma túlhatározott