You are on page 1of 11

SZÉCHENYI ISTVÁN GÉPSZERKEZETTAN ÉS MECHANIKA

EGYETEM TANSZÉK

5. MECHANIKA – STATIKA GYAKORLAT


Kidolgozta: Szabó Tamás egy. doc.,
Triesz Péter egy. ts.

Erőrendszer eredő vektorkettőse, párhuzamos erőrendszer,


vonal mentén megoszló erőrendszerek

5.1. Példa y

Adott az ábrán látható erőrendszer.

G
F1 = 3 kN, F4
F2 = 4 kN,
F3 = 4 kN, G
F3 G G
F4 = 5 kN, F2 30° F1 x
F5 = 2 kN,
R/2 R
R = 3 m.

Feladat:
G G G
( )
a. Határozza meg az eredő F , M 0 vektorkettőst!
G
F5
b. Határozza meg az F eredő erőt szerkesztéssel!

Megoldás:

a. Első lépésként az erők vektorait kell meghatározni. Az ábráról leolvashatók az erők


irány-egységvektorai.
G G G
F1 = F1 e1 = 3 (− i ) = (− 3i ) kN,
G
G G G
F2 = F2 e2 = 4 (− j ) = (− 4 j ) kN,
G
G G G
( G G
F3 = F3 e3 = 4 (cos 45°i − sin 45° j ) = 2 2i − 2 2 j kN,
G
)
G
G G G
G G
( G G
)
F4 = F4 e4 = 5 (cos 30°i + sin 30° j ) = 2,5 3i + 2,5 j kN,
G

F5 = F5 e5 = 2 (i ) = (2i ) kN.
G

Az eredő erő:
G G G G
F = ∑ Fi = (6,158i − 4,328 j ) kN.
i

Az erőrendszer origóra számolt nyomatékához meg kell határozni az egyes erők


origóra vett nyomatékát, majd ezeket összegezzük:

1
G G G
M 0 = ∑ ri × Fi .
i

G G G G G
r1 × F1 = (3i )× (− 3i ) = 0,
G G G G
( ) G
r2 × F2 = (− 1,5i )× (− 4 j ) = 6k kNm,
) ( ) ( )
G G G G G G
(
r3 × F3 = − 3i × 2 2i − 2 2 j = 6 2k kNm,
G G
( G
)(G G G G
)
r4 × F4 = 1,5 3i + 1,5 j × 2,5 3i + 2,5 j = 0,
G
G G
( ) ( ) ( )
G G
r5 × F5 = − 3 j × 2i = 6k kNm.
G
G
(
M 0 = 20,485k kNm. )
Az eredő erő hatásvonalának helye is meghatározandó:

M 0z 20,485
xe = = = −4,733 m,
Fy − 4,328
M 0z 20,485
ye = − =− = −3,326 m.
Fx 6,158

b. Részeredő-sokszög szerkesztésénél azt az alaptételt használjuk fel, miszerint két erő


eredőjének hatásvonala átmegy a két erő hatásvonalának metszéspontján. Elsőként
G G G G
megszerkesztjük az F1 és F2 erők eredőjét, majd az F12 és F3 erőkét, stb.., míg
megkapjuk az erőrendszer eredőjét, illetve annak hatásvonalát.
G G G G G y
F1 + F2 + F3 + F4 + F5
 G

F12 e123
 G

F123 G
 G
e12 F4
F1234
 G

G
F G F2
F3 G
30° F1 x
P12
G P123
F P1234

G
P12345 F5

e1234 e12345 ≡ e

Szerkezeti ábra

2
G
F1

G G G
F2 F12345 ≡ F
G
F12 G
G F1234
F123

G
F5
G G
F3 F4

Erőábra

3
5.2. Példa

Adott az ábrán látható erőrendszer.

F1 = 2 kN,
F2 = 3 kN, G G
F3 F4
F3 = 3 kN, G
F1
F4 = 5 kN. G
F2
Feladat:

Kötélsokszög módszert alkalmazva határozza meg az erőrendszer eredőjét és


hatásvonalának helyét!

Megoldás:

A szerkesztéshez alapul vesszük az előző pontban leírt részeredő-sokszög módszert,


azzal a különbséggel, hogy itt működtetünk még két olyan erőt, melyek ez eredeti
erőrendszertől függetlenül egyensúlyban vannak, azaz:
K G G G G G G
F = F0 + F1 + F2 + F3 + F4 − F0

G
F0 G G
F3 F4
G
F1
G
e0 F2
e01234
e012 e0123
e01
e3
e1
e4
e2

G
F

Szerkezeti ábra

4
G G
F1 F0
G
F01
G G
G F F012
F3 G G
F2 F4 G
F0123
G
F01234
G
F
G
− F0

Erőábra

Az egyes részeredők hatásvonalai egy olyan szerkezeti ábrát adnak ki, mintha az erők
egy súlytalan kötelet terhelnének, és feszítenének ki. Innen ered magának a módszernek
a neve is.

5
5.3. Példa y

Ismert egy erőrendszer eredő vektorkettőse.


G G G
F = (4i − 2 j ) kN, G
M0
G
G
( )
M 0 = − 24k kNm.
x
G
F
Feladat:

a. Határozza meg az eredő erő hatásvonalának helyét, és


b. a hatásvonal origótól vett távolságát!

Megoldás:
y
a.
e ye
M 0 z − 24
xe = = = 12 m, G
Fy −2 M0 he
xe x
M − 24
ye = − 0 z = − = 6 m. G
Fx 4
F

b.
G
M0 24
he = G = = 5,366 m.
F 4 2 + (− 2 )
2

6
5.4. Példa
G G G G
Az ábrán vázolt nyerges vontató tengelyterhelése F1 = ( −30 j ) kN , F2 = ( −75 j ) kN és
G G
F3 = ( −60 j ) kN , az erők jármű elejétől mért távolságai rendre: l1 = 1,5m , l2 = 4,5m és
l3 = 9m .

Feladat:

Határozza meg számítással és a kötélsokszög szerkesztés alkalmazásával a párhuzamos


G
erőrendszer G eredőjét (azaz a jármű súlyát), és a súlypontjának xs koordinátáját!
y

G G
F2 F3
G
F1

l1 l2 l3

Számítással:

A tengelyterhelések egy párhuzamos erőrendszert alkotnak. Az erőrendszer eredője


megegyezik a jármű súlyvektorával:
G G G G G G G G
G = F1 + F2 + F3 = −30 j − 75 j − 60 j = ( −165 j ) kN .

A jármű súlya:
G
G = G = 165kN .

G G G G
( ) ( )
A három F1 , F2 , F3 ' erőből álló erőrendszer-, valamint az eredő G súlyerő nyomatéka a
z-tengelyre megegyezik:

Mz ' = Mz "
M z ' = F1 y l1 + F2 y ( l1 + l2 ) + F3 y ( l1 + l2 + l3 ) = −30 ⋅1,5 − 75 ⋅ 6 − 60 ⋅15 = −1395kNm ,
M z " = −Gxs ,
M ' 1395
azaz xs = z = = 8, 45m .
G 165

7
Szerkesztéssel:
A kötélsokszög szerkesztést alkalmazzuk az eredő vektor meghatározásához. A szerkesztés
lépései a szerkezetábrán és az erőábrán felváltva is végrehajtható. A két ábrán az azonos
típusú vonalak párhuzamosak.
Az erőábrán a három erőt egymásután rendre felmérjük. Az O pont helye tetszőlegesen
megválasztható. Az O pontból az erők végpontjaiba húzott segédvonalak a részeredőket
képviselik, a szerkezeti ábrán ezekkel párhuzamosat rajzolunk az erők hatásvonalaival
képzett metszéspontjaiból. Végül az első (folytonos) és az utolsó (szimpla pontvonal)
segédvonal metszéspontján megy át az eredő súlyerő vektor.
y
SZERKEZETÁBRA

G G
F2 F3
G
F1

l1 l2 l3

xs
G
ERŐÁBRA G
G
F1

G G O
G F2

G
F3

8
5.5. Példa
y
Adott az ábrán látható megoszló erőrendszer
intenzitásának legnagyobb értéke:
2m

q 0 = 4 kN/m.

3m

Feladat: x
q0
Határozza meg a megoszló erőrendszer eredőjét, illetve annak hatásvonalának helyét!

Megoldás:

Síkbeli megoszló erőrendszer eredő vektorkettősének meghatározására az alábbi két


összefüggés szolgál:
G G
Fq = ∫ q ( y ) dy ,
(l )
G G G G ⎡ ⎤G
G
M 0 = ∫ r × dFq = ∫ [ y j × q ( y ) i ]dy = −⎢ ∫ y q( y ) dy ⎥ k .
(l ) (l ) ⎣⎢(l ) ⎦⎥

A határozott integrálok a Simpson-formulával is számíthatók, mely közelítő formula


első-, másod- és harmadfokú polinomokra pontos értéket ad:

b
l
x=a
∫ f (x ) dx ≈ 6 ( f a + 4 f k + f b ),

⎛ a+b⎞
ahol x ∈ [a, b], l = b − a, f a = f (x = a ), fk = f ⎜ x = ⎟, f b = f ( x = b ).
⎝ 2 ⎠

Mivel az integrálás egyik szükséges feltétele az, hogy csak folytonos függvényeken
értelmezett, ezért feladatunkban szakaszonként kell ezt elvégezni.

y
G 3
G 3 G G q2 f = 0
Fq1 = ∫y =0q1 ( y ) dy i ≈ 6 (4 + 4 ⋅ 4 + 4) i = (12i ) kN, q2 k =
q0
2
G 5
G G G
Fq 2 = 2
2
(4 + 4 ⋅ 2 + 0) i = (4i ) kN,
∫ q ( y ) dy i ≈
q1 f = q2 a = q0
G
y =3
6 Fq
G G G G
Fq = Fq1 + Fq 2 = (16i ) kN. q1k = q0
ye
q1a = q0 x

9
G G G
G
( )
3
3
M 01 = − ∫ y q1 ( y ) dy k ≈ − (0 ⋅ 4 + 4 ⋅ 1,5 ⋅ 4 + 3 ⋅ 4 ) k = − 18k kNm,
y =0
6
G 5 G 2 G ⎛ 88 G ⎞
M 02 = − ∫ y q 2 ( y ) dy k ≈ − (3 ⋅ 4 + 4 ⋅ 4 ⋅ 2 + 5 ⋅ 0) k = ⎜ − k ⎟ kNm,
y =3
6 ⎝ 6 ⎠
G G G ⎛ 196 G ⎞
M 0 = M 01 + M 02 = ⎜ − k ⎟ kNm.
⎝ 6 ⎠

M oz 196
ye = − = = 2,042 m
Fqx 6 ⋅ 16

10
5.6. Példa
y
Adott az ábrán látható megoszló erőrendszer x
intenzitásának legnagyobb értéke: 1m

3m
q 0 = 4 kN/m.

q0
Feladat:

Határozza meg a megoszló erőrendszer eredőjét, illetve annak hatásvonalának helyét!

Megoldás:

G −1
G G G
Fq = ∫ q( y ) dy i ≈
3
(4 + 4 ⋅ 2 + 0) i = (6i ) kN.
y = −4
6
G G G
G
( )
−1
3
M0 = − ∫ y q ( y ) dy k ≈ − [(− 4 ) ⋅ 4 + 4 ⋅ (− 2,5 ) ⋅ 2 + (− 1) ⋅ 0 ] k = 18 k kNm
y = −4
6

M oz − 18
ye = − = = −3 m y
Fqx 6 x

qf = 0
ye
q0
qk =
2 FG
q

qa = q0

11

You might also like