SZÉCHENYI ISTVÁN GÉPSZERKEZETTAN ÉS MECHANIKA

EGYETEM TANSZÉK

4. MECHANIKA – STATIKA GYAKORLAT

Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts.

Erő, nyomaték, erőrendszer eredője,

erőrendszerek egyenértékűsége

4.1. Példa: z

A rajzon látható hasábot az alábbi erők alkotta erőrendszer terheli:

6m

F1 = (4i − 4 j ) kN,
8m
F2 = (− 2i ) kN, F1
(
F3 = 2i + 3 j + 4k kN, ) F2
(
a = − 2i + 4 j − 4k m. ) O
y
4m

A a
F3
Feladat:
a
x
Határozza meg
a. az erőrendszer origóra számított nyomatékát ( M O = ? ),
b. az erőrendszer y, illetve z tengelyekre számított nyomatékait ( M y = ? és
M z = ? ),
c. Az erőrendszer „a” tengelyre számított nyomatékát ( M a = ? )!

Megoldás:

a. Erőrendszer pontra számított nyomatékára az alapösszefüggés, ha az

erőrendszert csak koncentrált erők alkotják:

( )
n
M O = ∑ ri × Fi , i = 1,2, … n , ahol n a koncentrált erők száma.
i =1

Ez esetben három erő nyomatékát kell összegezni, azaz:

M O = r1 × F1 + r2 × F2 + r3 × F3 .

A helyvektorok az ábráról leolvashatók:

1
 ( )
r1 = 4k m,
r2 = (8i + 6 j + 4k ) m,
r3 = (8i + 6 j ) m.

i j k
r1 × F1 = 0 0 4 = (16i + 16 j ) Nm ,
4 −4 0
i j k
(
r2 × F2 = 8 6 4 = − 8 j + 12k Nm , )
−2 0 0
i j k
(
r3 × F3 = 8 6 0 = 24i − 32 j + 12k Nm , )
2 3 4

(
M 0 = 40i − 24 j + 24k Nm . )
b. Az adott koordinátatengelyekre számolt nyomatékok úgy határozhatók meg,
hogy a megfelelő tengelyek irány-egységvektoraival kell skalárisan megszorozni
az origóra számolt nyomaték vektorát:

M y = M 0 ⋅ j = −24 Nm ,
M z = M 0 ⋅ k = 24 Nm .

c. Erőrendszer „a” tengelyre számolt nyomatékának számítására az alábbi

összefüggés szolgál:

M a = M A ⋅ ea

A képletből kitűnik, hogy a tengelyre számolt nyomaték két vektor skaláris

szorzatával adódik, vagyis skaláris mennyiség, ellentétben a pontra számolt
nyomatékkal, ami vektor mennyiség.

3
M A = ∑ rAi × Fi = rA1 × F1 + rA 2 × F2 + rA3 × F3
i =1

Az A pontból az erők támadáspontjaiba mutató helyvektorok szintén az ábráról

leolvashatók:

2
 (
rA1 = − 8i + 4k m, )
rA2 = (6 j + 4k ) m,
rA3 = (6 j ) m.

i j k
(
rA1 × F1 = − 8 0 4 = 16i + 16 j + 32k Nm , )
4 −4 0
i j k
(
rA 2 × F2 = 0 6 4 = − 8 j + 12k Nm , )
−2 0 0
i j k
(
rA3 × F3 = 0 6 0 = 24i − 12k Nm , )
2 3 4

( )
M A = 40i + 8 j + 32k Nm .

Az „a” tengely irány-egységvektora:

eA =
a
=
(
− 2i + 4 j − 4k ⎛ 1 ) 2 2 ⎞
= ⎜− i + j − k ⎟ .
a 2 +4 +4
2 2 2
⎝ 3 3 3 ⎠

Az „a” tengelyre számolt nyomaték:

⎛ 1⎞ 2 ⎛ 2⎞ 88
M a = 40⎜ − ⎟ + 8 ⋅ + 32⎜ − ⎟ = − Nm(= −29,33 Nm ) .
⎝ 3⎠ 3 ⎝ 3⎠ 3

3
4.2. Példa:

Adott egy hasáb méreteivel, és az azt z

terhelő erőrendszer:
8m
A
4m
(
F1 = F2 = 5 MN = 5 ⋅ 10 6 N , ) F1 O
(
M 1 = M 2 = 20 MNm = 20 ⋅ 10 6 Nm . ) 3m
F2
C M1 y
M2 D
B
x

Feladat:

Határozza meg
a. az erőrendszer origóra számított nyomatékát ( M O = ? ),
b. az erőrendszer C pontra számított nyomatékát ( M C = ? ),
c. az erőrendszer x, y, illetve z tengelyekre számított nyomatékait ( M x = ? ,
M y = ? és M z = ? )!

Megoldás:

a. A nyomaték számítása annyiban módosul ennél a feladatnál, hogy ez esetben a

koncentrált nyomatékokat is összegezni kell:

( )
n m
M O = ∑ ri × Fi + ∑ M j , i = 1,2,… n; j = 1,2,… m.
i =1 j =1

M O = r1 × F1 + r2 × F2 + M 1 + M 2 .

Az erővektorok:

(
F1 = F1 ⋅ e1 = 4i − 3k MN , ) F2 = F2 ⋅ e2 = (− 5 j ) MN .

A nyomatékvektorok:

M 1 = M 1 f 1 = 20 j MNm , ( ) ( )
M 2 = M 2 f 2 = − 20k MNm ,

ahol f1 és f 2 a nyomatékok irány-egységvektorai, az ábráról leolvashatók.

Az erők támadáspontjainak helyvektorai:

( )
r1 = rA = 3k m , ( )
r2 = rC = 4i + 8 j + 3k m .

4
 i j k
r1 × F1 = 0 0 3 = (12 j ) MNm ,
4 0 −3
i j k
r2 × F2 = 4 8 3 = 15i − 20k MNm , ( )
0 −5 0

(
M O = 15i + 32 j − 40k MNm . )
b.
( )
n m
M O = ∑ rCi × Fi + ∑ M j .
i =1 j =1

(
rC1 = rCA = − 4i − 8 j m , ) rC 2 = 0 .

i j k
(
rC1 × F1 = − 4 − 8 0 = 24i − 12 j + 32k MNm , )
4 0 −3
rC 2 × F2 = 0 ,

(
M C = 24i + 8 j + 12k MNm . )
c.
M x = M O ⋅ i = 15 MNm ,
M y = M O ⋅ j = 32 MNm ,
M z = M O ⋅ k = −40 MNm .

5
4.3. Példa:
y
Adott egy síkbeli erőrendszer:
A
F1 = (8i + 3 j ) kN,
F2
F2 = (− 5 j ) kN, 3m
( )
M 1 = 12k kNm. F1 M1
B x
O
Feladat: 4m

Határozza meg
a. az erőrendszer origóba redukált vektorkettősét, ( F = ?, M 0 = ? ),
b. az eredő erő hatásvonalát ( xe = ?, y e = ? )!

Megoldás:

a.
F = ∑ Fi = (8i − 2 j ) kN .
2

i =1

Mivel mindkét erőnek zérus a nyomatéka az origóra (az egyiknek a hatásvonala

átmegy rajta, a másiknak támadáspontja), ezért

( )
M 0 = M 1 = 12k kNm .

b. Síkbeli erőrendszer esetén a nyomaték definíciójának felhasználásával

vezethetők le a következő összefüggések:

M 0 z 12 M 0 z 12
xe = = = −6 m , és ye = = = −1,5 m .
Fy −2 − Fx 8

xe

F M1

6
 y
4.4. Példa:

Adott az ábrán látható síkbeli erőrendszer:

F4 R
F3
F1 = 6 kN, F2 = 8 kN, x
30°
F3 = 4 kN, F4 = 12 kN, O F2
R = 2 m.

Feladat:
F1
Határozza meg
a. az erőrendszer origóba redukált vektorkettősét, ( F = ?, M 0 = ? ),
b. az eredő erő hatásvonalát ( xe = ?, y e = ? )!

Megoldás:

a.
( )
4 n
F = ∑ Fi , M O = ∑ ri × Fi .
i =1 i =1

Az erővektorok:

( )
F1 = F1 e1 = 6i kN ,
F2 = F2 e2 = 8(− cos 45°i − sin 45° j ) = (− 4 2i − 4 2 j ) kN ,
F3 = F3 e3 = (− 4 j ) kN ,
F4 = F4 e 4 = 12(cos 30°i − sin 30° j ) = (6 3i − 6 j ) kN .

Az eredő:

(
F = 10,735i − 15,657 j kN . )
Az erők támadáspontjainak helyvektorai:

r1 = (− 2 j ) m , r2 = (2i ) m , ( )
r3 = 2 j m , (
r4 = − 3i + j m . )
i j k
r1 × F1 = 0 − 2 0 = 12k kNm , ( )
6 0 0

7
 i j k
r2 × F2 = 2 0 ( )
0 = − 8 2k kNm ,
−4 2 −4 2 0
i j k
r3 × F3 = 0 2 0 = 0 ,
0 −4 0
i j k
r4 × F4 = − 3 1 0 = 0 .
6 3 −6 0

Az origóra számolt nyomaték:

( )
M 0 = 0,686k kNm .

b.
M 0z M 0z
xe = = −0,044 m , és ye = = −0,064 m .
Fy − Fx

Megjegyzés:

i j k
M 0 = rx × F = − 0,044 0 (
0 = 0,686k kNm , )
10,735 − 15,657 0
i j k
M 0 = ry × F = 0 (
− 0,064 0 = 0,686k kNm . )
10,735 − 15,657 0

A fenti két számítás azt a fontos tételt

támasztja alá, hogy egy erő vektora a
y
hatásvonala mentén bárhova eltolható,
hatása változatlan marad a nyomaték
vonatkozásában.

F Mo
x
O
ye

xe

8
4.5. Példa:

Adott két síkbeli erőrendszer:

r1 = (2i ) m, F1 = (4 j ) N, r1 = (− 2i ) m, F1 = (3i + 3 j ) N,
(ER)´: r2 = (− 3i + 2 j ) m, F2 = (− 2i ) N, (ER)˝: r2 = (i + j ) m, ( )
M 2 = 5k N,
r3 = (4 j ) m, ( )
M 3 = − 3k N, r3 = (− 3 j ) m, M3 = (− k ) N.

M3 y

F2
r3 M2
r2 F1 F1
r1 x r1 r2 x

r3
M3

Feladat:

Állapítsa meg, hogy a két erőrendszer egyenértékű-e!

Megoldás:

Két, vagy több erőrendszer egymással egyenértékű, ha egy tetszőleges pontra –

origóra – redukált vektorkettősük egyenlők.

1-es erőrendszer: 2-es erőrendszer:

F ′ = ∑ Fi′ , M O′ = ∑ ri × Fi′ + ∑ M ′j , F ′′ = ∑ Fi′′ , M O′′ = ∑ ri × Fi′′+ ∑ M ′j′ ,
i i j i i j

( )
F ′ = F1 + F2 = − 2i + 4 j N , F ′ = 2 5 N , ( )
F ′′ = F1 = 3i + 3 j N , F ′′ = 3 2 N ,
( )
r1 × F1 = 8k Nm , r2 × F2 = 4k Nm , ( ) (
r1 × F1 = − 6k Nm , )
M ′ = (9k ) Nm ,
0 (
M 0′′ = − 2k Nm , )
M 0′ M′ M ′′ M ′′
xe′ = = −4,5 m , ye′ = − 0 = −2,25 m . xe′′ = 0 = −0,66 m , ye′′ = − 0 = 0,66 m .
Fy′ Fx′ Fy′′ Fx′′

A fenti eredményekből következik, hogy a két erőrendszer nem egyenértékű.