BÁRCZY BARNABÁS

■I
V.

i
!■■■■■■■
GEOMETRIA II.
::
is
■l isi

s
i

UH MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ

(■■■■I ■■■■■■■■■■
!■■■■! ■■■■■■■■■■
BOLYAI KÖNYVEK
 BÁRCZY BARNABÁS

GEOMETRIA II.

ANALITIKUS SÍKGEOMETRIA
TÉRGEOMETRIA

MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

19 63
 A sorozatot szerkeszti
MÁTAY LÁSZLÓ
oki. gépészmérnök

E kötet lektora
NAGY FERENC
oki. gépészmérnök

© Bárczy Barnabás, 1963

ETO: 616. 1/4

* ■

MÜ 162—h —6366

Felelős kiadó: Solt Sándor

' < I' l" •«/« rkr-.zlő: l)r. Bíró Sándorné— Műszaki szerkesztő: Kulcsár Andor
-./ iiii: 40495 — ívterjcdelem: 11 (A/5) — Példányszám: 23 600
Ábrák száma: 206

Oíl/30| i.inkliii •nyomda Budapest, VIII., Szentkirályi utca 28.

 I.
AZ OLVASÓHOZ

A gyakorlatban régóta hiányzik az általános iskolák felső

tagozata, a gimnáziumok és technikumok hallgatói részére kidol­
gozott példatár. A tananyagok egyszerűsítése ellenére az órát
adó tanárnak ritkán van ideje arra, hogy megfelelően válasz­
tott és kellő számú példát oldhasson meg. A tankönyvekben
sincs mód arra, hogy az elméleti anyagon kívül elegendő példát
vagy főleg példamegoldást közölhessenek.
Példatársorozatunk, amely Bolyai nevét viseli, ezt a
hiányosságot szerelné pótolni. Célja, hogy az olvasók a sokféle
feladat alapján hozzájuk hasonlókat meg tudjanak oldani.
Általános irányelvként ajánljuk, hogy a feladatot lehetőleg
mindenki önállóan igyekezzék megfejteni, és megoldásmenetét,
valamint végeredményét csak azután egyeztesse a könyv adatai­
val.
A példatár-sorozatot figyelmébe ajánljuk a középiskolák esti
és levelező tanulóinak is, akiknek a tanítási órákon sokkal keve­
sebb idejük van a példák megoldására, mint a nappali tagoza­
tosoknak.
Az iskolai használaton kívül e könyvek hasznosak lehetnek
a gyárak, műhelyek dolgozói számára is. A ma műszaki gyakor­
lata több és több új probléma elé állítja a szakmunkásokat, de
esetleg a magasabb végzettségűek sem emlékeznek mindenre, amit
tanultak. A közölt feladatok alapján az üzemben felmerült
kérdésekre választ kaphatunk. A politechnikai képzés is
támaszkodhat majd a „Bolyai” példatárakra.
Mely területeken találunk példákat a sorozatban?
A matematika témájú könyvekben az általános iskolák VIII.
osztályának anyagához tartozó matematika példáktól a gimná-

5
■. inni <’■> technikum IV. osztályának anyagáig bezárólag köz­
iánk példákat, ill. feladatokat.
,1 /i ikakönyuekben részletesen foglalkozunk a középiskolák
fizika anyagához tartozó példákkal, főként az elektrotechnikához
tartozókkal.
.1 kemiakimyvek általános szervetlen és egyszerű, szerves
kémiai feladatokat közéinek.
. I /< /sorolt sokrétű anyagban azonos szerkezeti elveket kívá-
niink betartani. Mindegyik kötetben először az elméleti anyagot
tárgyaljuk, példákkal és gyakorló feladatokkal illusztrálva azt,
majd jellemző műszaki feladatokat közlünk.
. I feladatokat röviden megmagyarázzuk azok számára, akik
a feladatot tájékoztatás nélkül nem értenék, mert avval a mű-
s aki problémával még nem foglalkoztak. Az egyes könyvek
m in feltétlenül a gimnáziumi vagy technikumi tanmenet
szerint következnek majd egymás után, de feltétlenül törekszünk
aira, hogy a sorozat a fenti témákból a középiskolák teljes
anyagát tartalmazza.
Mivel e példatárakhoz hasonlót eddig még nem adtak ki, előre
is elnézést kérünk az olvasóktól az esetleges tematikai vagy más
irányú eltérésekért. Velünk közölt észrevételeinket előre is
köszönjük, és a következőkben figyelembe is fogjuk venni.
/I „Molyai” sorozatot pedagógus kollégáink jóakaratú
figyelmébe ajánljuk. Reméljük, hogy e sorozat hozzájárul nemes
h tudatunknak, az ifjúság tanításának eredményességéhez.

A SZERKESZTŐ
 A SZERZŐ ELŐSZAVA

A politechnikai oktatás bevezetésének legfőbb célja az volt,

hogy középiskolás tanulóinkat közelebb hozzuk a gyakorlati
élethez, a termeléshez. Az üzemi gyakorlatok során gyakran
lenne alkalmuk a tanulóknak olyan egyszerűbb feladatok meg­
oldására, amelyekhez csak a középiskolában tanult anyagot
kellene a megfelelő körülményekre alkalmazniok. Sajnos, gyak­
ran fordul elő, hogy tanulóink nem tudnak ilyen feladatokkal
megbirkózni. A Bolyai sorozat minden kötetét és így ezt is azzal
a szándékkal írtuk, hogy segítsük a tanulót és a tanárt egyaránt.
A tanárok figyelmét főleg azokra a feladatokra hívom fel,
amelyek a könyv végén mint műszaki feladatok találhatók. *
Megoldásuk során bő alkalom nyílik arra, hogy a matematika
gyakorlati alkalmazására példákat mutassunk tanulóinknak.
A könyv egyik célja tehát: minden tudásunkkal segíteni a
politechnikai oktatást.
A másik fontos cél pedig a tanulói: munkájának könnyítése.
Köztudomású, hogy a rendelkezésre ét Hó óraszámban nincs
elegendő idő az egyes feladattípusok rendszeres gyakorlására,
ezért a gyengébb képességű, de tanulni akaró tanítványainknak
ilyen szempontból nehézségeik vannak. Ugyanez a helyzet az
esti és a levelező tagozatokon is, amelyeken még kevesebb idő
áll rendelkezésünkre.
Az Olvasó nyilván azért vette meg ezt a könyvet, mert az
analitikus és térgeometriai feladatok megoldásában még kevéssé
jártas, és ezért magánúton is bővíteni igyekszik ilyenfajta
ismereteit.
A könyv olvasási módszere a következő: a feladatokat az
Olvasó eleinte próbálja megoldani önállóan, és ha eredménye
nem egyezik a könyvben adott eredménnyel, akkor lépésről

7
lépésre ellenőrizze számítását. Ha a hiba nyomára akad,
állapítsa meg milyen hibát követelt el, majd az egész feladatot
oldja meg isméi. Csak rendszeres munkával lehet eredményt
elérni!
h í llitvom még az Olvasó figyelmét egy nagyon fontos körül­
ményié. mégpedig arra, hogy a hiba elkövetésének oka legtöbb­
ször min a véletlen, hanem valamilyen alapfogalom hiánya.
Ilyenkor ezt az alapfogalmat kell alaposan elsajátítani, mert
különben a következő példa megoldásakor is ugyanannál a
lépésnél követ el hibát. Pl. ha két pont távolságának meghatá­
rozásakor az előjeles számok kivonása során tévedett, ilyenkor
az előjeles számok műveleti szabályait jól át kell ismételni.
Sajnos, közismert tény az, hogy még az érettségin is a nehézsége­
ket az alapfogalmak hiányos ismerete okozza.
A könyv szerkezete megegyezik az eddig megjelent könyveké­
vel, lehál elmélet, majd gyakorló feladatok, a könyv végén pedig
a témakörhöz tartozó műszaki példák. Sok ábrával készült
a könyv, s ennek oka, hogy jobban megérthető egy feladat, ha
magunk előtt látjuk.
Az Olvasónak sok sikert kívánok és remélem, hogy az a
fáradság, mellyel ezt a könyvet olvassa, nem lesz hiábavaló.

Budapest, 1963. február hó.

BÁRCZY BARNABÁS
 I. ALAPFOGALMAK, JELÖLÉSEK

1. Pont ábrázolása. Két pont távolsága

Az analitikus geometria mértani feladatokat algebrai

módszerrel old meg. A feladatok megoldásához nem szük­
séges rajz, tehát nem kell a feladatot geometriailag is meg­
oldanunk. Mi ennek ellenére lehetőleg minden feladat mellé
ábrát is adunk, hogy az Olvasónak módja legyen ellenőrizni,
hogy milyen algebrai művelethez milyen szerkesztés tar­
tozik. így nemcsak a megfelelő számításokat végezzük el,
hanem azt is megmutatjuk, hogy a számításokat geometriai­
lag miként értelmezzük. A gyakorlatban minden analitikus
geometriai feladatot úgy oldunk meg, hogy olyan vázlatot
készítünk, amelyről a feladat megoldásának geometriai
lépései leolvashatók, ezeket kell az algebra nyelvére lefor­
dítanunk.

A derékszögű koordinátarendszerben minden ponthoz tar­

tozik egy számpár, amelyet a pont derékszögű koordinátáinak,
röviden koordinátáknak nevezünk. A számpár két számból
áll, amelyek közül az első a pontnak az Y tengelytől mért
merőleges és előjeles távolságát, a második pedig a pontnak
az X tengelytől mért merőleges és előjeles távolságát hatá­
rozza meg. Az első számot abszcisszának, a másodikat
ordinátának, a kettőt együttesen pedig a pont két koordiná­
tájának nevezzük. Az előbbi meghatározás fordítottja is
igaz, vagyis minden számpárhoz tartozik egy pont a koordi­
nátarendszerben.

A pont általános jelölése: P(x; y), ahol x és y a pont két

koordinátája. P^x^, y^ egy meghatározott pont, vagyis
olyan pont, amelynek koordinátáit ismerjük.

9
 Ábrázó pontot a koordinátarendszerben
(1. ábra)!
Két pont távolságát a Pytha-
goras-tétellel számítjuk ki. Le­
gyen a két pont: P^x^, y,) és
P2(rr2; I/2)» a 2- ábrából látható,
hogy
PyP2 =
^i)2+(y2-yi)2-
Már itt megjegyezzük, hogy a
két pont távolsága nem függ a
pontok sorrendjétől, hiszen aPj
1. ábra. Pont ábrázolása pont ugyanakkora távolságra
van a P2-től, mint a P2 a Px-től.
Ez algcbrailag is igaz, mert a koordinátakülönbségek négy-
zele független a koordináták sorrendjétől, mert
(x2-xíy=(x1-x^ és (y2-yi)2^ (í/i-íl)2-
A szakasz mértékegysége megegyezik a koordinátarend­
szer bármelyik tengelyén felvett egységgel. A területegy­

10
séget is ez határozza meg. Ezért nem írunk egyetlen ered­
mény után sem egységet.

Gyakorló feladatok
1. Ábrázoljuk koordinátarendszerben a következő pontokat: Pfö; 7);
P2(5;3); Ps(-4; 2); P4(-5; 6); Pb(-3; - 4); P,(-4; -6); P,(3; - 2);
P8(5; -6) (3. ábra).

2. Ábrázoljuk a következő pontokat: P/^2; /5); P2(/3; ^2).

A pontok koordinátái irracionális mérőszámú szakaszok, tehát
előbb meg kell szerkeszteni őket (4., 5. és 6. ábra), majd a szakaszok
ismeretében megszerkesztjük a két pontot (7. ábra).

11
r

3. Határozzuk meg annak a pontnak a koordinátáit, amely a koordi­

nátarendszer középpontjától ’7 egység távolságra van az első sík­
negyedben, és a pontot az origóval összekötő -egyenesszakasz az X té­
gely pozitív irányával 50°-os szöget zár be (8. ábra).
r 7; a - 50°; =?
A szerkesztésből látható, hogy és yt egy derékszögű háromszög
befogói, tehát e befogókat kell az ismert szögfüggvényekke' kifejez­
nünk.
x, - r cos a = 7 cos 50° = 7 • 0,6428 = 4,4996 ~ 4,5;
y, -rsin a = 7 sin 50° = 7-0,7660 = 5,3620« 5,4.
A pont koordinátái tehát: x, - 4,5, y, = 5,4.

12
4. Határozzuk meg a következő két pont távolságát: 7); P2(2; 4)
(9. ábra)!
PjP2 = /(6—2)-+(7 —4)2 = /16+9 = /25 = 5.
A gyökvonás két értékű
művelet, de két pont távol­
sága csak pozitív szám
lehet.
5. Szerkesszük meg azt a
háromszöget, amelynek
csúcsai: Pt( — 3; 4),
P2(-2;-5), Pa(3; 4)
(10. ábra).
Milyen hosszúak az egyes (
oldalak, és mekkora a -5 -4
háromszög kerülete?
a = PXP2 = ?
b P^ = ?
c = P3Pt = ?
u = l/(x2-xl)*+(y.,-yiy~
= /[-2-(-3)]2+(-5 - 4? =
■= /1 + 81 = /82 ; 10 ábra. Háromszög kerülete

13
b - -
- /|3 ( 2)j2l j I ( 5)1* - /25+81 - /1Ö6;
c - /(£, a^» + (ni- y3y - /(-3-3)2+(4-4)* = /36+0 = 6.
A keresett három oldalhossz tehát:
a - /82 *< 9,05; b = flöö « 10,3; c = 6.
A háromszög kerülete tehát: 9,05+10,3+6 = 25,35.
6. A koordinátarendszer középpontja egy olyan négyzet középpontja,
amelynek oldalai 5 cm hosszúak, és átlói a koordinátatengelyeken
vannak. Határozzuk meg a négyzet négy csúcspontjának a koordi­
nátáit (11- ábra)! A csúcspontok a koordinátatengelyeken vannak,
és szimmetrikus helyzetűek, tehát elég egy csúcspont koordinátáit
meghatároznunk.

14
 = 25, de ®i = í/2, tehát ®i + öi = 25

vagyis 2x| = 25;

Az ábrából látjuk, hogy x. pozitív, tehát: P. oj •

\/2 /
A többi pont koordinátái: -^=| ; P3(---- 0^; P,(0;---------
1/2/ k /2 ; k /2 /
7. Egy egyenlőszárú háromszög alapja 10 cm, oldalai 8 cm hosszúak.
A magasság talppontja és a koordinátarendszer középpontja egybe­
esnek. Határozzuk még a csúcspontok koordinátáit (12. ábra)!
Pt(5; 0); P3(—5; 0).
A P., pont x koordinátája nulla, y koordinátáját pedig a Pythagoras-
tétellel számítjuk ki:
y- = 82—52 = 64-25 = 39; y = ±/39.

15
 Feladatunknak tehát kit megoldása van:
P,(5;0); Pa(-5; 0) vagy Z\(5;0); P2(0; ~/39); P3(-5; 0)
A kél egyenJösziíríi háromszög az x tengelyre szimmetrikus. A fel­
állni csuk akkor egyértelmű, ha megadjuk, hogy a P2 csúcspont az
r tengely lelett vagy alatt van, ilyenkor a feladatnak már csak egy
megoldása van.
II. Tükrözzük a következő pontokat az X, ill. az Y tengelyre, és figyel­
jük meg, hogy a tükrözések milyen hatással vannak az egyes koor­
dinátákra!
P,(2; 3); P2(-4; 5) (13. ábra).
Először a pontokat az X tengelyre tükrözzük, és a tükrözéssel elő­
állított pontokat Plx; valamint P2l-szel jelöljük.
Pi,(2; -3); P2i(—4; —5), tehát az X tengelyre akkor szimmetrikus
két pont, ha x koordinátáik egyenlők, y koordinátáik pedig abszolút
értékre egyenlők, de előjelük ellenkező.

1.3. ábra. Pontok tükrözése

 Az Y tengelyre végzett tükrözéssel meghatározott pontokat Pt
és P2 -nal jelöljük.
2; 3), 5), tehát az Y tengelyre akkor szimmetrikus két
pont, ha y koordinátáik egyenlők, x koordinátáik pedig abszolút értékre
egyenlők, de előjelük ellenkező.
9. A Pj(3; 6) és P2(6; 3) pontok
milyen helyzetitek az X tengellyel
45°-os szöget bezáró egyeneshez
viszonyítva (14. ábra)?
Az ábrából látható, hogy a
két pont a 45°-os hajlású egye­
nesre szimmetrikusan helyezkedik
el. Ha egy pont koordinátáiból egy
másik pont koordinátáit úgy adjuk
meg, hogy az x és y koordinátákat
felcseréljük, akkor a két pont a
45°-os egyenesre szimmetrikusan
helyezkedik el.
ö 7 2 3 4 ff ff 7 10. Két pont távolsága 5 egység,
az egyik pont a ^,(3 ; 2), a másik
14. ábra. Tükrözés 45°-os egyenesre pont ordinátája 6. Mekkora a
második pont abszcisszája?
kv

15. ábra. Két pont távolsága

2 Geometria II. - 17
P,(3; 2); d = 5; y, = 6; r2=? (15. ábra)
d2 = (a-2-x,)2 + (</2-y1)2;
52 - (®2—3)2+(6—2)2 - x2- 6r2 + 9 + 16 = x|-6a?2+25;
xf-6xt = 0;
•r2(*r2~ 6) = 0;
®íi = 0; x22 = 6.
A feladatnak tehát két megoldása van, s ez az ábrából is látható
®)» P22(6; 6).

2. Szakaszok felosztása adott arányban

Ila ismerjük egy szakasz két végpontjának koordinátáit,

akkor a felezőpont koordinátái a végpontok koordinátáinak
számtani középarányosai;
yi+y-z (16. ábra).

18
 17. ábra. Szakasz osztópontjának koordinátái

E képletek úgy jegyezhe­

tők meg könnyen, hogy ha
az arány m : n, akkor a kép­
letben a sorrend éppen for­
dított.
Gyakorló feladatok
1. Határozzuk meg a Pt(5; — 2) és
P2(4; 6) pontokat összekötő egye­
nesszakasz felezőpontjának koor­
dinátáit (18. ábra) I
-2);P2(4; 6).

18. ábra. Szakasz felezőpontja P(4,5; 2).

2* - 19
 2. Milyen távolságra van n P,(2; 3) pont n l\Ci; 4), P3(7; 2)
pontok iilliil határolt •szil kosz felezőpont Jál ól (19. ábra)?

19. ábra. Felezőpont távolsága

P,(2; -3);P8(3; 4);PS(7; 2); P=? d=?

3+7 - 10 5-
* " ’ 2 2 51

4+2 6
" 2 = -2=3; P(5; 3).

d - /(5 — 2)* + (— 3 — 3)z = /9 + 36 = /45 = 3/5.

Tehát a felezőpont P(5; 3), ennek távolsága P,(2; — 3)-tóZ 3/5.

3. Valamely háromszög csúcspontjainak koordinátái Pt(3; 5),

Pt(—4; 3),P.,(2; —4). Milyen hosszúak az egyes súlyvonalak?
A súlyvonal az oldal felezőpontját a szemközti csúccsal összekötő
egyencsszakasz (20. ábra).

20
 20. ábra. Háromszög súlyvonalainak hossza

A felezőpontok jelölése: Pt, P&, Pe. Az egyes súlyvonalak hosszát

s,, s2, s3-mal jelöljük.
3—4 1 5+3 8
= 1/4 =
2 2 ' 2 2
-4+2 2 3-4 1
x5 = -y-1’ 1/5 “
2 2 T'
2+ 3 5 -4+5 1
a?6 = 1/6 =
2 2’ 2 2
A felezőpontok: P4 4^; P5(-l; ; Pf/-|-; y)-

-rA-yi3-<-,»’+[5-(-4)]’- |/4’+(4)’-

21
 1/ 169 25 Í194 13,9
» 4 + 4 2 * 2 “ 6,95.
“ |/[2-(-4)]l+l-4-4J2=^(-f-/ + (-8)^

1/ 25 256 f281 16,8

" | T+ .1 “ ~2~ ~ “ 2“ = 8’4’
A síiliinoiidliik hossza tehát: 04 = 6,8; s„ = 6,95; s3 = 8,4.
4. A Pt( 2; 4), 7’5(6; 7) pontok közötti távolságot négy egyenlő részre
osztottuk. Mik az egyes osztópontok koordinátái (21. ábra)? P3 pontra
nz arány 1:3, tehát koordinátái:

21. ábra. Szakasz osztása egyenlő részekre

3X.+ 1®, 3-(-2) +1-6 -6+6

*• “ ‘ 1 + 3 “ 4 " 4
3|/,+ lf/, 3-4+1-7 19
1+3 4 4

22
 A többi pontot is fel tudnánk írni a megfelelő arányok felírásával,
de mivel az osztópontok egymástól egyenlő távolságra vannak, figye­
lembe vehetjük a koordinálakülönbségek állandóságát. Az x koordi­
náták különbsége: 0-(-2) = 2, az y koordináták különbsége pedig:

tehát a másik két asztópont: Pt 12;

Érdemes az ilyen lehetőségekre felfigyelni, mert sok felesleges
munkától kíméljük meg magunkat.
5. Határozzuk meg annak a pontnak a koordinátáit, amely a J°1(2; —2)
és P2(8; 5) pontok közötti távolságot 3:5 arányban osztja (22. ábra).

22. ábra. Szakasz osztása arányos részekre

5x, + 3x, = 5-2 + 3-8 34 1

5+ 3 8 8 4
5yt + 3yt 5-(-2)+3-5 5.
5+3 8 8’

23
 3. A háromszög területe

A háromszöget a koordinátarendszerben három csúcs­

pontja határozza meg. A három csúcspont koordinátáival
a háromszög területe a következő képlettel fejezhető ki:

t~ y3) + X2(.V3- í/1) + ^3(í/l- í/2)]-

A képlet alkalmazásakor ügyelnünk kell arra, hogy a
háromszög Px, P2 és P3 csúcspontjai pozitív (az óramutató
járásával ellenkező’
irányban) helyezked-1
jenek el. Ha ezt nemi
vesszük figyelembe, ak­
kor az eredmény abszo-1
lút értéke ad j a a h árom-'
szög területét.

Gyakorló feladatok
1. Egy háromszög három­
csúcspontjának koordiná-1
tái: 2); P2(-3; 3)1
és P3(l ; — 2). Mekkora ai
háromszög területe (23.1
23. ábra. Háromszög területe ábra)?

t -y [^1(172-í/s) + ^2(1/3-í/i) +^(J/i-l/a) -

--í[3(3 + 2)-3(-2-2) + 1(2-3)] = -i-(15+12-1) = ^- = 13.

2. Oldjuk meg az előző feladatot úgy, hogy a háromszög körül--

járási iránya ellenkező legyen. Ehhez -csak a második és a har-J
madik pont koordinátáit kell felcserélnünk (24. ábra). A három-,
szög csúcspontjai tehát: Pt(3; 2); Pt(l; — 2); P3(—3; 3).
<= y [*1(1/2- I/3) + *2(1/3- l/i) + *3(</i~ 1/2)1 =

- -i-[3(-2-3)+l(3-2)-3(2+2)] = -i- (- 15+ 1 - 12) = -13. ]

2 2

24
 í = {—13] = 13.
Eredményünk tehát ab­
szolút értékben megegyezik
az előbb meghatározott
értékkel.

3. Határozzuk meg annak

24. ábra. Háromszög területe
a négyszögnek a területét,
amelynek csúcspontjai:
P/4; 3); P2(-l; 5);
P3(-2;-l); P4(2; -2)
(25. ábra)! A négyszöget
egy átlójával két három­
szögre bonthatjuk, tehát a
négyszög területe e két há­
romszög területének össze­
ge. Legyen az egyik három-

szög a PlP2P3 a , a másik pedig

a P,P3Pt A . Az első háromszög
területét íj-gyel,a másodikét
t2-vel jelöljük, a négyszög terü­
lete t.

t = tj+ío

^1(4; 3);

25. ábra. Négyszög területe

1 1 32
=-y [4(5+1)-1(-1-3)-2(3-5)] = —(24+4+4) = -^- = 16.

P/4; 3); P8(—2; -1); P4(2; -2); í8 = ?

25
 = 1-[4(—1+2)—2(—2—3)+2(3+1)] = -1(4 + 10+8) = = n.
2 *2
t = ít+í2 = 16+11 = 27.

4. Határozzuk meg annak a

trapéznak a területét, amely­
nek csúcspontjai: P,(0; Ö);
P„(7; 0); P3(5; 4); P4(2; 4)
(26. ábra)l
P,P«P3a területe tu és a
P3P1Pla területe t2.

í = í3+t2

P/OjO); P„(7;0); P3(5; 4)

<i = y + + ®3(!/i- t/2)l =

= -l[° + 7(4-0)+ 5(0-0)] -211-14-

P3(5; 4); P4(2; 4); P,(0; 0),

tt = 2-[®3(y4-i/1)+^(!/i-y3)+®i('/3-!/J)l -

4 <>n_ q
. =-[5(4-0)+2(0-4)+0)]- —2_ = 6.
t = tj+íj = 14+6 = 20.
Az ábrából látható, hogy a trapéz párhuzamos oldalainak hosszú­
sága 7, ill. 3 egység, valamint, hogy a trapéz magassága 4 egység,

területe pedig: 5-4 = 20.

2
 II. AZ EGYENES

. 1. Az egyenes' egyenletei
Az egyenes egyenlete olyan elsőfokú kétismeretlenes
egyenlet, amelyben az ismeretlenekre meghatározott szám­
pároknak megfelelő pontok — ezeket az egyenlet gyök­
párjainak nevezzük — a koordinátarendszerben egy egye­
nesen vannak. Az egyenes helyzetét a síkban mindig két
adat határozza meg. Ez a két adat lehet az egyenes két
pontja, vagy egy pontja és az x tengely pozitív irányával
bezárt szögének tangense.
A példák megoldása során a következő egyenleteket hasz­
náljuk fel:
1. Iránytényezős egyenlet: y— mx+b. Ebben m az egye­
nes x tengellyel bezárt szögének tangense, amit iránytan-
gensnek vagy iránytényezőnek nevezünk, b az egyenes és
az Y tengely metszéspontjának ordinátája (az abszcisszája
nulla), ezért tengelymetszetnek, pontosabban ordináta­
szeletnek nevezzük (27. ábra).

27
 2. Egy adott ponton átmenő adott irányú egyenes egyenlete:
y—y} = m(x~x}). Az egyenes átmegy a P^x^, yj ponton
és iránytangense m (28. ábra).

28. ábra. Egy adott ponton átmenő adott irányú egyenes

3. Két adott ponton átmenő egyenes egyenlete:

Az egyenes átmegy a y^ és P2(x2; y2) pontokon

(29. ábra).

29. ábra. Két adott ponton átmenő egyenes

28
 •■ /

4. Tengelymetszetes alak: —+ -y = 1. Az egyenes az A

tengelyt az a abszcisszájú, az Y tengelyt pedig a b ordinátájú
pontban metszi (30. ábra).

i r

y.b

b x=a

X
—
0 a

31. ábra. Tengellyel párhuzamos egyenesek

29
 5. Tengelyekkel párhuzamos egyenesek: x = a olyan egye­
nes egyenlete, amely párhuzamos az Y tengellyel és az X
tengelyt az a abszcisszáid pontban metszi, y = b olyan egye­
nes egyenlete, amely párhuzamos az X tengellyel és az Y
tengelyét a b ordinátájú pontban metszi (31. ábra).
Gyakorló feladatok
1. Húzzunk az origón keresztül egy olyan egyenest, amely az X tengely-
lyel 60°-os szöget zár be, és írjuk fel az egyenletét!
m = tg 60°= /3; b = 0;
y = mx+b; y =
2. Rajzoljunk egy olyan egyenest, amely az Y tengelyt az 5. pontban
metszi, és az X tengellyel 30°-os szöget zár be. Iizután rajzoljunk egy
olyan egyenest, amely szintén az Y tengely 5. pontján megy keresz­
tül, de az X tengellyel bezárt szöge 150°. Határozzuk meg e két egye­
nes egyenletét (32. ábra)! .

m1= tga! = tg30°= 2A ; m2 = tg a2 = tg 150° - —-y-! 6 = 5.

32. ábra. Metsző egyenesek

30
 j/.3
I. y= y = — x+5;

II. y =• m,x-; b;
Kb"
V - _ 3 a:+^-
3. Szerkesszük meg azt az egyenest, amely az origón megy keresz­
tül, és iránytangense -1- (33. ábra)!
Az egyenest úgy szerkesztjük meg, hogy megszerkesztjük azt a
szöget, amelynek tangense ennek egyik szára az X tengely pozi­
tív iránya, csúcsa az origóban
van, a másik Szára pedig az
egyenes. A szerkesztés menete a
következő: az origóból kiindulva
az X tengely pozitív irányába kél
egységet, majd innen az Y ten­
gely pozitív irányával párhuza­
mosan három egységet felmérünk.
Az így meghatározott ponton és
az origón keresztülhaladó egyenes
a keresett egyenes.
Megjegyezzük, hogy a törtet
bővítve távolabbi pontokat is
meghatározhatunk, így a szerkesz­
tésünk pontosabb, hiszen távolabb
eső pontokat kell összekötnünk.
Ennek az egyenesnek az egyen-
3
lete: y =
3
4. Ábrázoljuk az y /= -y x (I.)
egyenletű egyenest, és tükrözzük
az X tengelyre (34. ábra)! Mit
tapasztalunk?
Az egyenes most ugyanakkora negatív szöget zár be az X tengellyel,
mint amekkora pozitív szöget zárt be eredetileg, tehát egyenlete

(II.).

Ha egy origón áthaladó egyenest az X tengelyre tükrözünk,

akkor iránytangense előjelet vált.

31
i. Szerkesszük mcg és írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét,
imely az Y tengelyt a —5 pontban metszi és az X tengellyel 120°-os
zöget zár be (35. ábra)!
b - 5; ni - tg a = tg 120° ■-
= - tg 00°
a mx+'b; y = -f3Í-5.
<>. Szerkesszük meg azt a két
egyenest,e amelyeknek egyen­
lete (/= -|-a;+3 (I.) és

U -y x+2 (II.) (36. ábra)!

;5. ábra. Iránytényezövel adott egyenes
szerkesztése
A szerkesztés menete
(1.): Az Y tengely 3 pont­
jából az X tengellyel pár­
huzamosan jobbra 4 egy-
séget, majd erre merőlegesen 3 egységet mérünk. Az így
meghatározott ponton és az X tengely 3 pontján keresztül
megrajzoljuk az egyenest. (II.): Az Y tengely 2 pontjából
jobbra 3 egységet, majd innen lefelé 4 egységet mérünk. Az
így meghatározott ponton és az Y tengely 2 pontján keresz­
tül megrajzoljuk az egyenest.
3
7. Igazoljuk, hogy az y = — x+3 egyenesen rajta van a P(2; 4,5)
pont (36. ábra)!
Egy egyenesen akkor
van rajta egy pont, ha a
pont koordinátáit az egye­
nes egyenletébe helyette­
sítve azonosságot kapunk.
A bal oldal helyettesít-
tési értéke: y = 4,5.

a jobb oldal — x+3 =

4
=-"2+3 = -|-+3 = 4,5,
tehát az adott P pont rajta
van egyenesen.
3. Hogyan helyezkednek
el a koordinátatengelyek
2
és az y = —— x-f-6 egye­

nes által meghatározott

háromszöghöz képest a
Pt(2; 5) és P2(5; 1) pon­
tok (37. ábra)?
36. ábra. Iránytényezövel adott egyenes Az egyenes x = 2 absz­
szerkesztése cisszáját pontjának ordiná­
tája:
2 2 4 2
-—•£+6 = — —•2+6 = -—+6 = 4—-
o o o o
tehát kisebb, mint a Pt pont ordinátája, vagyis a pont az egyenes
fölött, és így a háromszögön kívül van.
Az egyenes x = 5 abszcisszájú pontjának ordinátája:

3 Geometria II. — 33
 6

tehát nagyobb, mint a P, pont ordinátája, vagyis a pont az egyenes

alatt, és így a háromszög belsejében van.

9. Hol metszi az X és az Y tengelyt a következő egyenes: 3a:+4j/ = 6

38. ábra)?
Az egyenes és az X tengely metszéspontjának ordinátája nulla,
tehát 0-t helyettesítve az egyenes egyenletébe, az abszcisszára első­
fokú egyismeretlenes egyenletet kell megoldanunk.
3x = 6; x = 2; Pt(2; 0).
Az egyenes és az Y tengely metszéspontjának abszcisszája nulla,
tehát
4y = 6;

34
10. Határozzuk meg az y =
5
= —x+ 4 egyenes és a ten-
6
gelyek által bezárt három­
szög területét (39. ábra)!!
Az egyenes'tengelymetsze-
tei:
5
Ha y = 0, akkor— x = —4;
b

a.

Ha x = 0, akkor y - 4 = b.

38. ábra. Egyenes és koordinátatengely

metszéspontja

3* - 35
 11. Határozzuk meg a
Pi(5; 4) ponton átmenő
egyenes egyenletét, ha a
tengellyel bezárt szögének
4
tangense: — (40. ábra)!

^(5; 4), m = y

y-l/i = m(x-xl); y-4 =

40. ábra. Adott ponton átmenő adott _ 4__ 8

irányú egyenes szerkesztése IJ — x

J 2. Határozzuk meg a Px(3;6) és P2(4; ~ -0 pontokon áthaladó egye­

nes egyenletét (41. ábra)! Pt(3; 6); P2(4 ; — 3).y — yt = (x—xj;
X2 X1
y-6 = —
y—6=—9(x—3) = — 9x4-27; y = —9x4-33.
Megjegyezzük, hogy a törtben a koordinátakülönbségek hányadosa
van, tehát ha a koordinátákat felcseréljük, a tört számlálója és neve­
zője előjelet vált, vagyis a tört értéke nem változik.
l/i-Ut = -({/;-l/i) = l/i-1/2 '
x2—xl — (x2— X,) x, —x2
13. Határozzuk meg a Pt(5; 4) és P2(4; 7) pontokon áthaladó egyenes­
nek az Y tengellyel bezárt szögét (42. ábra)!
A feladat nem az egyenes egyenletének felírása, tehát elég az irány-
tangenst kiszámítani.
7-4 3
— = — 3 = tga.
4-5

36
41. ábra. Két ponton átmenő 42. ábra. Egyenes y tengellyel
egyenes szerkesztése bezárt szögének számításához

Az egyenes tehát tompaszöget zár be az X tengellyel.

tgcc=—3; a = 180°—74,5° = 105,5°.
Ha ebből kivonunk 90°-ot, az eredmény az egyenesnek az Y tengellyel
bezárt szöge: fi = 105,5°—90° = 15,5°.
14. Mi az egyenlete annak az egyenesnek, amely a Pi(3; 4) ponton
megy keresztül, és az X tengelyt a kezdőponttól — 2 egység távolság­
ban metszi?
^i(3;4); P2(—2;0).
0 —4 —4 4 4 12
y~4 = =-zy (*-3) - -g (*-3) =

37
 15, Határozzuk meg a háromszög oldalainak egyenletét, ha csúcs­
pontjai P, (3; 5); P2(—4;3); P3(l;-4).
A piP2 pontokon áthaladó egyenest I-gyel, a P2P3 pontokon át­
menőt II-vel, és a P3P, pontokon átmenőt III-mal jelöljük (43. ábra).

•13. ábra. Háromszög oldalainak egyenlete

38
(/_3 = ^Z(a:+4)=

7 28 15
—x —I——

16. Mi az egyenlete annak az egyenesnek, amely a 7^(3; 4) ponton

megy át és a tengelyekkel 24 egységnyi területet zár be?
A feladatot a tengelymetszetes alakkal oldjuk meg, mert a tengely­
metszetekkel kifejezhető a háromszög területe:

A felírt egyenletrendszer szerint a I\ pont rajta van az egyenesen:

48 .
ab = 48

36 + 4a = ab;

'3b+4—— = 48
6
62+64 = 166;
62—16J+64 = 0;

39
 16±f256-256 16 o
--------- 2----------= T = 8-
A Z>-re felírt másodfokú egyenletnek csak egy megoldása van:
a=__ 48 = _48 =6.

x y
Az egyenes egyenlete: — 4---- = 1.
6 8

2. Két egyenes hajlásszöge

Valamely egyenesnek az X tengellyel bezárt szögén azt a

szöget értjük, amellyel az X tengelyt az egyenes és az X
tengely metszéspontja körül az óramutató járásával ellen­
kező irányban kell elforgatnunk, hogy az X tengely és az
egyenes egybeessék. Ez a
szög csak 0°—180° közöt-
ti szög lehet (44. ábra).
Valamely a egyenes és
egy b egyenes hajlásszö­
gén azt a szöget értjük,
amellyel a b egyenest a két
egyenes metszéspontja kö­
rül az óramutató járásával
ellenkező irányban kell el­
forgatnunk, hogy az a egye­
nesbe essék (45. ábra).
E meghatározások a-
zért fontosak, mert két
egymást metsző egyenes
44. ábra. Egyenesnek az X tengellyel
négy szöget zár be, ame­
bezárt szöge lyek közül kettő-kettő
egyenlő, a különböző szö­
gek pedig 180°-ra egészítik ki egymást.
A bezárt szög tangensét ki tudjuk számítani, ha ismerjük
az egyenesek iránytangensét;

40
 m2—m,
tga = -f----- i
1 + m.iml
Ebben a képletben
annak az egyenesnek
az irány tényezője a ki­
vonandó, amellyel be­
zárt szöget keressük.
Ha m} és m2 iránytan-
genseket felcseréljük,
vagyis mpből vonjuk ki
az m2-t, akkor a tört
előjelet vált, és az ered­
mény az x szög mellék­
45. ábra. Az a egyenesnek fe-vel bezárt szöge
szöge.
Két egyenes akkor párhuzamos, ha az X tengellyel bezárt
szögeik, vagyis e szögek tangensei egyenlők, tehát m2=m1.
1
Két egyenes akkor merőleges egymásra, ha m2 =

Gyakorló feladatok
1. Határozzuk meg a 3a:+
+ 4y = 6 (I) és az 5x— 4y =
= 8 (II) egyenesek által be­
zárt hegyesszöget (46. ábra)
3 6
3x+4y=6; y=-—x+ ;
4 4
3

, 4y
5®- 4 = O8; y = -a:-
5 8 ;
—
4 4

Itt úgy kell felírnunk a

két egyenes bezárt szögének
képletét, hogy a tört előjele

41
pozitív legyen. Először a nevezőt számítjuk ki:

A nevező pozitív, tehát arra kell ügyelni, hogy a számláló is pozitív

legyen.
5 3 8
tg g = m^m' - 4 1 4) 4+ 4 £ = 32.
1 + m1m2 1 1
16 16 16
x = 88,2°.

2. Mekkora szöget zár be az y = 3x4-4 egyenes az

5 Q
U = -2X~3 egye'
nessel?

A második egyenessel bezárt szöget keressük, tehát annak az ii ány-

tangense a kivonandó:
6-5
2 1
« 0,0588.
2+15 17
2
x = 3,4°.
§
1. Mekkora szöget zár be az y -2-X-3 egyenes az y = 3x+4 egye-

4- 5-6
2
tg a = ^1
—1---^22- -0,0588.
1 + m,™, 1+4.3 2+ 15
2
tg(180°—a) = 0,0588; 180°-a = 3,4°; a = 180°-3,4°= 176,6°.
A most megadott két egyenes megegyezett az előbbi példa két
igyenesével, de sorrendjüket felcseréltük; ezért fontos megjegyezni,
hogy mindig annak az egyenesnek az iránytényezője a kivonandó,
amellyel a bezárt szöget keressük.
4. Mekkora szöget zár be a P,( — 3; — 4) és P2(5; 7) pontokon áthaladó
egyenes az 5x—4y = 14 egyenessel? mt a két adott ponton áthaladó
egyenes iránytangense.
m ~ Ui-Vi _ 7 + 4 = 11
1 a:2-x, 5+3 8 ’

A
5x—4y = aa
14; 5 --- 14
y =-_x —; m2 = —5•
4 4 4
Az m2 iránytangensű egyenessel bezárt szöget keressük, tehát az
m2 a kivonandó.
11 5 11-10
. m,-m, 8 4 8
tg a = —1----- - - ------------- = ----------
l + m,m, , , 11 5 32+55
+ _8_’T 32
a = 2,6°.
5. Valamely háromszög oldalainak egyenlete x— 2y = —8, 4x+7y = 28
és 2x+ y = 14; mekkorák a háromszög szögei (47. ábra)?
Az első feladat az egyenesek iránytényezőinek kiszámítása:
I. x-2p=-8; y = -Lx+4; - A.

II. 4x+7g = 28; y = -Ax-|_4; m, =-y-

III. 2x+y = 14; y=-2a:+14; m3=-2.

a az I. egyenesnek a II. egyenessel bezárt szöge.
/? a II. egyenesnek a III. egyenessel bezárt szöge.
y a III. egyenesnek az I. egyenessel bezárt szöge.
1 4
mi = yl nt2=- — ; m3=-2.

Az iránytangensek közötti összefüggésből megállapítható, hogy a

I. és III. egyenesek merőlegesek egymásra, mert ma ---- —. A három-
/ríj
szög tehát derékszögű, és derékszöge a y.

43
 14 15
y+T TT
tg a =
1 + m1m2 i_i£ ” 10 “ ,J’
14 14
a = 56,3°.
0 = 90°-56,3° = 33,7°.
A. keresett szögek: a = 56,3°; /5 = 33,7°; y = 90°.

4
G. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy a
J\(3; 7) ponton és párhuzamos a 2z+3y = 4 egyenessel.
A párhuzamosság feltétele:
2 4 2 2
2r+3y = 4; y = - — X+ —; mi=-y;m2=- —;

Pi(3; 7).

= m2(x-x,); y-7 = _2_(x_3); y_7 = -J-oi+a.

2
A kéréséit egyenes: y = --g-x+9.

7. írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy a

jPr(6; 4) ponton és merőleges a 3x+2y = 6 egyenesre!

A merőlegesség feltétele: in, =---- —;

3 3 .
3x+2y = 6; U = -^-x+3; "ii= --g->
2
tí-Vi = m^x-x,); y-4 = — (x-6);
2 a 2
.</— 4 =- yi-4; y = —x.

8. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy

a Pj(3; 5) ponton és 45°-os szöget zár be az x—2y = — 2 egyenessel!
Most ismerjük a két egyenes szögét, tehát e szög tangensét is, és
keressük a másik egyenes iránytangensét, valamint az egyenletét.
x-2y = -2; y = yZ+l; mt =-^ (I.).

A keresett egyenes az m, iránytangensű egyenessel zárja be a

45°-os szöget, tehát m, a kivonandó.

Mz-mj
1 + m1m2

45
 I 2m2-l
1 „ ___ 2___ _ 2m,- _ 1 .
24-m2 2-j-m2 ’
' 2
2 + m2 = 2m2— 1;
m2 = 3; Pt(3;5).

y-5 = 3(x—3) = 3a:-9.

A keresett egyenes egyen­
lete: y = 3x— 4 (II.) (48. ábra).

3. Két egyenes metszés­

pontja

' í Két olyan egyenes, ame­

lyeknek iránytangensei nem
48. ábra. Adott ponton átmenő egyenlők, egy pontban met­
egyenessel adott szöget bezáró < szi egymást. A metszés­
pontnak az a tulajdon­
sága, hogy mindkét egyenesen rajta van, vagyis a metszéspont
koordinátáit a két egyenes egyenletébe behelyettesítve az egyen­
letből azonosság lesz. A metszéspontot tehát ügy határozzuk
meg, hogy megoldjuk a két egyenes által meghatározott elsőfokú
kétismeretlenes egyenletrendszert. Az egyenletrendszer meg­
oldásaként kapott számpár a két egyenes metszéspontjának
koordinátái. Az egyenletrendszert megoldhatjuk a behelyet­
tesítés, az egyenlő együtthatók és az összehasonlítás mód­
szerével. A grafikus módszert azért nem említjük, mert az
analitikus geometria feladata éppen az, hogy geometriai
feladatokat az algebra felhasználásával oldjon meg.
Gyakorló feladatok
1. Határozzuk meg a következő két egyenes metszéspontját:
2x4-p4-7 = 0 (I.); x-3y-2 = 0 (II.) (49. ábra).

46
 2x+y+ 7 = 0
3p—2 = 0 |.(-2)

2x+ y+7 = o
- 2a+6t/+4 = 0

7y+ 11 = 0;

2x-~+7 = 0;

2x = 11 49 - ~38 ■
* 7 7 ~ 7 ’

____ W
x - —•

A keresett metszéspont

—-«).

Próba:
n+7 38 11 49
'(\ 19
7 J1 7 +/ 7 7 + 7

2. Két egyenes egyenlete 2x+3y = 15 és x—y - 1. Mekkora a két

egyenes és az X tengely által meghatározott háromszög területe
(50. ábra)?
Először a két egyenes metszéspontját, majd az egyeneseknek az
X tengellyel való metszéspontját számítjuk ki, mert a két egyenes
metszéspontjának ordinátája a háromszög magassága, az X tengelyen
levő metszéspontok távolsága a háromszög alapja.

47
 50. ábra. Két egyenes és az X tengely által határolt háromszög területe

2z+3y = 15
x~u = 1 z = 1+y
2(l + j/)+3í/ = 15; 2+2g+3y = 15; 5y-13; U ■=-y •

A 2z+ 3y = 15 egyenes metszéspontja az X tengellyel (y = 0):

2®= 15; x = 4r--

Az x- y = 1 egyenes metszéspontja az X tengellyel (y = 0): x = 1.

15 13
A háromszög alapja tehát —— 1 - a magassága pedig a két

13
egyenes metszéspontjának y koordinátája, vagyis ——
5

48
 13 13

3. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy

az x — 3y+9 = 0 és 2a:+3y = 18 egyenesek metszéspontján, és az
iránytangense 2,5.
x— 3y+9 = 0
2z+3y = 18
3x = 9; a: = 3.
3 —3y+9 = 0; 3y = 12; y = 4.
Pt(3; 4), m=2,5.
y-Ut = m(x-x1); y-4 = 2,5(x-3) = 2,5a:—7,5;
y = 2,5a:— 3,5.

4. Pont és egyenes távolsága

Valamely pont adott egyenestől mért távolsága a pontból
az egyenesre bocsátott merőlegesnek a pont és az egyenes közé
eső szakasza. Ezzel megadtuk a szerkesztés menetét, tehát
a pontból az egyenesre merőlegest bocsátunk, majd a pont
és az adott egyenes közé eső szakaszt megmérjük. Ugyanezt
a módszert követjük mi is, amikor az egyes szerkesztéseknek
megfelelő algebrai kifejezéseket írjuk fel.
Megjegyezzük, hogy pont és egyenes távolságát még az
egyenes Hesse-féle normálalakjának a felhasználásával is
kiszámíthatjuk, de ez nem középiskolás anyag, ezért nem
foglalkozunk vele.
Gyakorló feladatok
1. Milyen távolságra van a P/2; 5) pont a 2.r+3y = 4 egyenestől
(51. ábra)?
Először a pontból merőlegest kell húznunk az adott egyenesre,
vagyis felírjuk a Pt ponton átmenő és az adott egyenesre merőleges
egyenes egyenletét.
2 4 2 3
2x + 3y=4-, y ~ _—x+^-, m2=-y;

4 Geometria II. — 99 49
 y-y^m^x-x,);
y-5=y (x-2) = -|-z-3;

A keresett egyenes:
" =4X+2’
Meg kell határoznunk a két
egyenes metszéspontját, majd a
metszéspont és a Pt távolsá­
gát.

y= 4®+2
51. ábra. Pont és egyenes távolsága

— 4z+8 = 9r+ 12
4
13a: = —4; x
’ ~’13”
52 _ 60 _ 20^
39 _ "SST ~ 13 '

P/2; 5).

1 // 4 \2 íc 20 2
(2+tíM5-ü)-
1/7 30 >2 Z45>2
- His) +U> •
V 900+ 2025
13
_ ^2925 54,1 _ 4
13 * 13
 2. Milyen távolságra van az origó a 2y + 3a: - 4 = 0 egyenestől
(52. ábra)?

2lZ + 3o:-4 = 0; y =-Ax+±; m? = - m, = 7\(0; 0.)

Az origón átmenő és adott egyenesre merőleges egyenes egyenlete

5. Párhuzamos egyenesek távolsága

Párhuzamos egyenesek távolságát úgy határozzuk meg,

hogy az egyik egyenes tetszőleges pontjából merőlegest bocsá­
tunk a másik egyenesre, az így kapott metszéspont és az erede­
ti tey felvett pont távolsága a két párhuzamos egyenes távolsága.

4* - 99 51
Gyakorló feladatok
1. Két párlmznmos egyenes egyenlete: £—2y+6 = Oésx—2y+2 = 0.
Mekkora a két egyenes távolsága (53. ábra)?

53. ábra. Párhuzamos egyenesek távolsága

x-2y+ 6 = 0; y = y
*
+3;

mi = m2 = y (!•)

a—20+2=0; 0=-i-£+l; (II.)

Az első egyenesen felveszünk egy tetszőleges pontot, pl. azt, amely­

nek x koordinátája nulla:

0 = 3; P,(0; 3); m3 = —-=-2.

y — 2x+'.i a Pl ponton átmenő és mindkét egyenesre merőleges
egyenes egyenlete. Most meghatározzuk ennek az egyenesnek és a
második egyenesnek a metszéspontját.

52
 y = 4a:+1
y = -2x+3

-i-z+l = -2a:+3 |-2

4
x+2 = — 4x+6; 5x = 4;

p«(44); ^(o;3).

J 1W 77 TV \[ 16+64 /80 4/5“ „

M hr) +(3-t) = = -r “ 4- ~0’8-2’24 = 1’792-

2. A Py(— 3; 2) ponton keresztül párhuzamost húzunk a P2(l; —2)

és a P3 (4; 1) pontokon áthaladó egyenessel. Mekkora e párhuzamos
egyenesek távolsága (54. ábra)?
Először a P2 és a P3 pontokon átmenő egyenes egyenletét írjuk fel:

n ~ Uí = v*.. (®- xz)> 1/+ 2 = (a;~1) “

- y (o:-l) = x-1; y = x-3; m2.= 1.

Azután felírjuk a PA ponton áthaladó és az előbbi egyenessel pár­

huzamos egyenes egyenletét:
/'i(-3; 2); mj = l.
y 2 = l(z+ 3); y = x +5.
A kit párhuzamos egyenes egyenlete: y = x — 3, z/ = cc + 5-
Az p - x—3 egyenes x = 0 abszcisszájú pontjának ordinátája —3,
P4(0; 3). Az ezen a ponton áthaladó és az y = x—3 egyenesre merő­
leges egyenes lránytangense: m4 = — 1.

53
 54. ábra. Párhuzamos egyenesek távolsága

Az y = —x — 3 egyenes és az y = x+5 egyenes metszéspontja:

y = x +5
11 = -x-3
x+5 = —x—3; 2x=— 8; x=—4; y = í.
P«(-4; 1).
A PD és a Pt pontok távolsága, vagyis a két párhuzamos egyenes távol­
sága:
d = /(-4)2 + (1 + 3)2 = /16 +16 = 4^2?

54
 III. A KÖR
1. A kör egyenletei

A kör azoknak a pontoknak a mértani helye a síkban,

amelyek egy ponttól, a kör középpontjától egyenlő távolságra
vannak. Ha a kör középpontja a koordinátarendszer közép­
pontjában van, akkor a kör egyenlete: x2+y2=r2.
Ha a kör középpontja az M (a; b) koordinátájú pontban
van, akkor a kör egyenlete: (x—a)2+(y—b}2=r2 (55. ábra).

Ezt az egyenletet a kör általános egyenletének is nevezzük.

A kijelölt műveleteket elvégezve az egyenlet alapja:
x2 4 y2 —2az—2/></+(a24-ö2—r2) = 0.
A kör egyenlete tehát olyan másodfokú kétismeretlenes
egyenlet, amelyben a másodfokú tagok együtthatói egyenlők,
és az egyenletben xy-os tag nincs. (A speciális eseteket
nem tárgyaljuk.)

55
Gyakorló feladatok
1. írjuk fel a kör egyenletét, ha középpontja az origóban van, és
sugara 61
x2+y2 = 36.
2. A kör egy pontja a P1(4; 5) pont, és középpontja az origóban van.
írjuk fel a kör egyenletét!
A pont rajta van a körön, tehát behelyettesítve azonosságot kell
kapnunk:
r2 = 42+52 = 16+25 = 41;
a keresett kör egyenlete: x2+y'1 = 41

3. Egy kör középpontja az 2Vf(4; 7) pont, sugara 6. írjuk fel a kör

egyenletét, és végezzük el a kijelölt műveleteket!
(x—a)2 + (y—b)2 = r2;
(x—4)2+(y—7)2 = 36;
x2—8x+16+y2—14y+49 = 36;
x2+y2—8x—14y+29 = 0.

4. írjuk fel a kör egyenletét, ha középpontja az M(6; 2) pont, és egy

kerületi pontja P,(8; 9).
(x—a)2+(y—6)2 = r2;
r2 = (8-6)2+ (9-2)2 = 4+49 = 53;
(x—6)2+(y—2)2 = 53;
x2 — 12x+36+y2—4y+4 = 53;
x2+y2—12x—4y — 13 = 0.

5. Határozzuk meg a kör sugarát és középpontjának koordinátáit,

ha egyenlete: x2 + y2— 6x+ 8y+ 14 = 0.
Az általános alakból úgy számítjuk ki a középpont koordinátáit,
valamint a sugarat, hogy az egyenletet teljes négyzetté egészítjük ki.
A teljes négyzetté egészítés lényege a következő: egy kéttagú kifeje­
zés négyzetéből ismerjük az első tag négyzetét, az első és második
tag kétszeres szorzatát, és keressük a második tag négyzetét. A máso­
dik tag négyzete pedig az elsőfokú tag együtthatója felének a négy­
zete. A kör egyenlete annyival bonyolultabb, hogy az x-es és y-os
tagokat külön-külön kell teljes négyzetté alakítanunk.

56
X2 + í/2_6;E+8i/+14 _ 0;
®2-6x+9+y2+8y+16 = 9+16-14;
(a:-3)2+(y+4)2 = n.
Af(3; -4); r = /Tí.
6. Határozzuk meg a kör középpontjának koordinátáit és sugarát,
ha egyenlete: a:2+y2+12x—8y—12 = 0!
a:2+12x+36+y2—8y+16 = 12 + 36+16;
(a?+6)2 +(y—4)2 = 64;
M(— 6; 4); r = 8.

7. Mi az egyenlete annak a körnek, amely a 7J,(3; 7) ponton megy keresz­

tül és koncentrikus az 5a?2+5y2+20z-45y+15 = 0 körrel (56. ábra)?
Először az adott kör középpontjának koordinátáit számítjuk ki.
5a:2+ 5y2 + 20a:-45y+15 = 0 | :5
x* + y2 + 4x-9y + 3 = 0;

57
x2+4x+4+y2 — 9y+4,52 = — 3 + 4+4,52;
(x+2)2+(y — 4,5)2 = 21,25 (I.)
M(-2; 4,5); P,(3; 7).
Ismerjük a keresett kör középpontját, és egy pontjának koordiná­
táit, így meghatározhatjuk sugarának a négyzetét:
r2 = (3+2)2+(7 —4,5)- = 25+ 6,25 = 31,25.
A keresett kör egyenlete: (z+ 2)2 + (y— 4,5)2 = 31,25.
8. Mi az egyenlete annak a körnek, amely a P,(3; 5); P2(—3; 3);
Pa(—1; —3) pontokon megy keresztül (57. ábra)?

57. ábra. Három adott ponton átmenő kör

A kör általános egyenlete: (x—á)2+(y—b)2- r2. Az egyenletben

három ismeretlen van: a, b és r, ezért kiszámításukhoz három egyenlet
szükséges, amelyeket úgy írhatunk fel, hogy a három pont koordiná­
táit helyettesítjük a kör általános egyenletébe:
r2 = (3—a)2+(5—i)2;
r2 = (—3 —a)2+(3—fr)1;
r2 = <-l-a)2+(-3-Z>)2.

58
 Ezek közül kettőt-kettőt egyenlővé téve, az egyik ismeretlent ki­
küszöbölhetjük.
A felírt egyenlőség csak olyan (a; b) számpárokra igaz, amelyek
által meghatározott pontok a szakasz két végpontjától egyenlő távol­
ságra vannak. Ezek a pontok, síkgeometriából tudjuk, a szakasz felező­
merőlegesén helyezkednek el, tehát tulajdonképpen két felező­
merőleges egyenletét írjuk fel, majd azok metszéspontját számít­
juk ki.
(3—q)2+(5—Z>)2 = (—3—q)2+(3—Z>)2
(—3—a)2+(3 —f>)2 = (—1 — q)2+(—3 —Z>)2
9—6a+o2+25—10Z>+62 = 9-1- 6a+ q2+ 9-66 + b-
9+ 6a+ q2+ 9— üb+ b'1 = 1+ 2a+ a2 + 9+ 66 + b'1
— 12a— 4b = -16
4a-12b = -8

Az összevonások után tehát egy elsőfokú kétismeretlenes egyenlet­

rendszerünk van.
- 3q— b - —4
a— 36 = — 2
a = 36—2
— 3(3Z>— 2)-b = -4;
-9b+6-b = -4;
106 = 10; 6=1; a = 3-2 = 1. M(1; 1).
A kör sugarának négyzete:
r* - (3—1)2+(5—l)2 = 4+16 = 20.
A keresett kör egyenlete (x— 1)2 + (y— l)2 = 20.
A kör középpontja a P, P3 szakasz felezőpontja, tehát a háromszög
derékszögű.

II. Milyen távol van az x2+p2~ 6x+6y+2 = 0 kör középpontjától

n /’,(<<; 7) pont?
»•' + u‘ (ír f (Jp+2 - 0.
.i> i.i I II | |/» | (Í//+9 = -2+9+9

59
(x-3)2 + (í/+3)2 = 16
M(3; -3), p>(6; 7). d = /(6-3)2+(7 + 3)2 = 0+100 = 0Ö9 « 10,4.
Tehát a pont a körön ktvül van.

2. A kiír, pont és egyenes kölcsönös helyzete

Ha azt vizsgáljuk, hogy a sík egy tetszőleges pontja

hogyan helyezkedik el egy körhöz képest, akkor három esetet
különböztethetünk meg: 1. A pont a kör belsejében van.
2. A pont rajta van a körön. 3. A pont a körön kívül van.
Az adott pont legyen (xr; yj. Ha a pont a kör belsejé­
ben van, akkor (a:1— a)2+ (j/1— &)2 < r2. Ha a pont rajta van
a körön, akkor (xl—a)2+(y1—b)2=r2. Ha a pont a körön
kívül van, akkor (Xj — a)2 l-Q/i— &)2>r2.
Egy egyenes és egy kör kölcsönös helyzete a következő
lehet: 1. Az egyenes metszi a kört. 2. Az egyenes érinti a
kört. 3. Az egyenesnek és a körnek nincs közös pontja.
A kör érintőjével a következő pontban foglalkozunk.
Egyenes és kör metszéspontjait úgy számítjuk ki, hogy
megoldjuk a kör és az egyenes egyenlete által meghatáro­
zott másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszert. Ennek
a megoldásai a keresett metszéspontok. Ha az egyenlet­
rendszernek két megoldása van, akkor az egyenes metszi
a kört, ha egy megoldása van, akkor érinti, és ha nincs valós
gyöke, akkor a két mértani helynek nincs közös pontja.

Gyakorló feladatok
1. Hogyan helyezkedik el az x2 + y2 — 8a: + 12y + 7 = 0 körhöz képest
a ^1(6; — 8) pont?
:r2+y!—8x+12y+7 = 0;
8x+16+y2+12y+36 = -7+16+36;
(x-4)2+(ö+6)í = 45;
(6—4)2+(—8+6)z = 4+4 = 8<45, tehát a pont a kör belsejében van.

60
2. Hogyan helyezkedik el az x2+ y2 — 4x — 8y + 6 = 0 körhöz képest .
a Pj(— 3; — 4) pont?
x2 +y2-4x-8y+6 = 0;-
x2 — 4x± 4+ y2-8y+ 16 ----- 64-44-16;
x—2)2±(y—4)2 = 14;
(—3—2)24-(—4—4)2 = 254-64 =-14, tehát a pont a körön kívül van.
3. Határozzuk meg az
x2+y2— 2x— 4y —15 = 0 kör
és a 3x- 2y = 7 egyenes
metszéspontjait (58. ábra)!
x2±y2-2x-4y-15 = 0
3x— 2y = 7

Először a kör egyenletét

átalakítjuk:
x2—2x± 1 +y2 —4y+4 =
= 154-14-4;
(x—l)2 + (y—2)2 = 20.
Az egyenes egyenletéből
kifejezzük y-t;
3x—7
58. ábra. Kör(és(cgyenes metszéspontja y = —ö—;

x2-8x4-44- 9x2-66x4-121 = 80; 13x2 —74x4-45 = 0;

r „ 74 ± /5476-2340 74 ± /3136 74 ±56 37 ±28.
26 ” 26 26 " 13“’

61
 32 \
A két metszéspont tehát:
137’
4. Mi az egyenlete annak a körnek, amelynek középpontja a 2x+ y = 8
(H.) egyenesen fekszik, és amely átmegy a Pt (4; 5) és P2 (6; 7)
pontokon (59. ábra)?

62
 Az adott egyenesnek csak az a pontja lehet a kör középpontja,
amely a két adott ponttól egyenlő távolságra van, vagyis rajta van még
a két pont által határolt szakasz felezőmerőlegesén is. E két egyenes
metszéspontja a kör középpontja.
A felezőmerőleges egyenlete:
(4-x)2 + (5-y)2 - (6-x)«+(7-y)«;
16-8a:+a:2 + 25-10y+y2 = 36- 12r+x2 + 49- 14y+ y2;
4x+4y = 44 |: 4; '
x+y = 11 (I.)
A keresett egyenletrendszer:
x+y = 11 | •(— 1)
2x + y = 8
x = —3
y = 8—2x = 8+6 = 14.
A kör középpontja tehát: M(-3; 14); a kör egy pontja
P, (4; 5), ebből
(4 + 3)2 + (5- 14)2 = 49+81 = 130 = r2;
A keresett kör egyenlete: (x+3)2+ (y— 14)2 =130.
5. írjuk fel annak a körnek az egyenletét, amely a (5; 3) ponton
megy keresztül és érinti a koordinátatengelyeket (60. ábra). Az
adott pont az első siknegyedben van, tehát a kör középpontja az
y ~ x egyenesen van, vagyis a kör középpontjának koordinátái
Af (a; a) és a = r.
(5-a)2 + (3-a)2 = a2;
25 — 10a+a2 + 9—6a +a2 = a2;
a2 - 16a+34 = 0;
16+/256-136~ 16 + /12Ö /T-
2 “ 2----- --- 8±y3Ü;
«i - 8+ /3Ö; a2 = 8-/3Ö.

Mindkét megoldás megfelel a feladat követelményeinek, mert

űj >• 0 és a9 >• 0.

63
 GO. ábra. Adott ponton átmenő és a koordinátatengelyeket érintő kör

A keresett körök egyenletei:

(x—8—/3Ö)2 + ({/—8—/3Ö)2 = (8 + /3Ö)2 (I.);
(;r- 8+ /3Ö)2+ (y —8+ /Í!0)- = (8-/3Ö)2 (II.).
fi. Határozzuk meg annak a körnek az egyenletét, amelynek sugara
4 egység, átmegy a Pr (1; 4) ponton és érinti az X tengelyt!
A kör érinti az X tengelyt, tehát b = r.
(x-a)2+(y-r)2 = r2;
(1 — a)2 +(4 —4)2 = 42;
l-2a+a2 = 16;
a2—2a—15 = 0; ♦
2±/4+~6Ö 2 ±8
“'•2 2 2 ~ 5; ct2 — 3.
A keresett körök egyenletei:
(x-5)2 + (y-4)2 = 16; (x+3)2+(y-4)2 = 16.

64
7. Határozzuk meg a következő kör és a koordinátatengelyek metszés
pontjait: z2 + y2 - 8x+14y + 6 = 0;
Az Y tengely és kör metszéspontjának abszcisszája nulla.
r = 0;
y2+14y+ 6 = 0;
—14±/196—24 - 14 + /172
Ili.2 = -------- X----------- = -7±f43;
2
= -7 + /43 = -7+6,56 =-0,44;
y2 = -7-/43 «= -7-6,56 =-13,56.
l\(0; -0,44); P2(0; -13,56).

Az X tengely és kör metszéspontjának ordinátája nulla.

y = 0
x2- 8z + 6 = 0;
8±/64-24 8±/4Ö .—
2 = —2------- - ---------- = 4±/lÖ;

x3 = 4+/TŐ « 4+3,16 = 7,16;

x, = 4-/1Ö « 4-3,16 = 0,84.
P3(7,16; 0), P4(0,84; 0).
A négy metszéspont tehát: Pt(0; -0,44); 1^(0; - 13,56); P3 (7,16; 0);

II. Milyen messze van az z2+y2-8z+8y+2 = 0 kör középpontja a

2r+3y = 9 egyenestől (61. ábra)?
A kör középpontjának meghatározása:
x-+ij2-8x + 8y+2 = 0;
z2-8z+16+y2 +8y+16 = -2+16+16;
(x-4)2 + (y+ 4)2 = 30;
M (4; -4).

5 Oeometrla II. — 65
 61. ábra. Kör és egyenes távolsága

Most meg kell határoznunk az M (4; —4) pont és az adott egyenes

távolságát.

2 2 13
2x+3y = 9; y= —-a;+3; mj=- —; m2 =------ = —•
O O "

M(4; -4); m2 =-|~

y+4 = -|-(a:-4) =

66
 A két egyenes metszéspontja:
3
y = -x-10
2
U~ —— *
+3
3 2
y*-10 = —-
*
+3 |-6
9z- 60 = - 4a: + 18;
78 3
* = 78; x = — = 6; y = y.6-10 = - 1.
13

P/6; -1), M(4; -4); d = /(6-4)2 +(-4+l)2 = /í+9 = /13-

9. Az *2+p2—10 * —4y+16 - 0 körnek melyik pontja van legköze­

lebb a 3y+2z = 36 egyeneshez (62. ábra)? Először a kör közép­
pontját határozzuk meg, ebből az egyenesre merőlegest bocsátunk
majd meghatározzuk e merőleges és a kör metszéspontjait. Ezek’
közül az adott egyeneshez közelebb eső a keresett pont.
x2+y2-lOz-4y+16 = 0;
z2—10
+25
* +y2—4y+4 = -16 + 25 + 4;
(* —5)2+(y—2)2 = 13;
M(5; 2).
*
3y+2 *
+12;
= 36; y = -A m, = -A; m2 - ------ A = A.
ö O ZHj 2
„ 3 z rx 3 15
y-2 = y(
*
-5) =y
-_
* ;

Tehát a kör középpontján áthaladó és az adott egyenesre merőleges

egyenes egyenlete:

(z—5)2+(y — 2)2 = 13
-
*
3 11

(*
-5) 2+(^2^-2)X = 13;

5- 67
 = 13/-4

4x2—40x+100+9x2—90x+225 = 52;
13x2 — 130x+273 = 0 |: 13
x2-10x+21 = 0.
10±/100—84 10±/Í6 10±4
a-'i>2 9 5±2;
2 2
xx = 7; x2 = 3.

68
 3-7-11 3-3-J11 _
" —2— =5: y2 = ■—2

Pt(7; 5); p2 (3; -i).

2
Az y = —-— egyenes és az y = — — »+12 egyenes metszéspontja:

3x—11
y = -2-

II = -yX+12

9x-33 = — 4x+72;
13x = 105;
105 2 105 210 468 258 86 _
a’”_13_: y “ “T ‘ ~13~+2 " 39 + 39 39 13 ’
/105 . 86
'’*V1F ’ 13

\í í-66V , /-99V ][ 4356+9801 ^14157

f ( 13 / +kÍ3/ ~ y !32 " 13
Tehát a P3 ponthoz a Pl pont van közelebb.

3. Körök kölcsönös helyzete

Két kör nagy metszi vagy érinti egymást, vagy nincs közös
/Hintjük. Ha két körnek nincs közös pontja, akkor vagy a
tavibbik kör benne, van a nagyobb körben, vagy a területüknek
nín< közös /lantja.

69
''Wikorlö innttal,)k
l7,M ° = Oésazx^^-^-ie^H
U"‘" 1....... (fi3 6'Xa)!ait’ VaIamint az ezeken átha,ad

*J+ü2+6x-6{/-2 = 0 (I.)
s*4-y2-4x-16y+58 - 0 (II.) |-(-l)
10x+10y—60 = 0
z+y-6 = O;y = -x+6.
Ez az egyenes olyan tulajdonságú, hogy a körök közös pontjain
áthalad, tehát ez a közös húr egyenlete.
x2+( —x+6)2+6x—6 ( —x+6)—2 = 0;
x2 + x2- 12x+36+ 6x+6x-36-2 = 0;

70
2x2-2 = 0; x = ±1; xx - 1; x2 = - 1
Ui — —1+6 = 5; J/j “ 1 + 6 = 7.
A. keresett metszéspontok tehát: P, (1; 5); Pt (— 1; 7).
2. Határozzuk meg a következő két kör közös pontjainak számát:
(I.) x2+y2+8x—6y+12 = 0; (II.) x2 + y2- 10x+ Gy- 18 = 0 (64.
ábra) !

x2 + U2 + Sx- 6y+ 12 = 0
x2+1/2—10x+6p—18 = 0 |-(-l)
18x—12t/+30 = 0
3x-2y+5 = 0
3r+5
.7 -

Ez az egyenes áthalad a kél kör közös pontjain, tcliát bármelyik

kör egyenletébe behelyettesíthető.

71
 + 12 = 0
„ 9z2+30;r+25 „
x +------- 4------- + 8®-te-15+12 = 0 |-4
4x2+9x2 + 30x+25+32x—36x—60+48 = 0;
13x-+26£+ 13 = 0;
x2+2x+ 1=0;
(ar+l)2 = 0; x = - 1; y = 1.
■F* (— 1J !)• A két körnek csak egy közös pontja van, tehát érintik egymást.

72
 Könnyen meghatározhatjuk a két kör középpontján áthaladó
egyenest és a körök metszéspontjait ezzel az egyenessel, majd a pontok
elhelyezkedéséből következtethetünk a két kör kölcsönös helyzetére.
M4 (2; 2); M2 (3; 3), tehát az egyenes egyenlete y - x.
(x— 2)2+ (x— 2)2 = 50; (z-2)2 = 25; x = 2±5; xt = 7; xt = -3.
Az (I.) kör és az egyenes metszéspontjai:
P, (7; 7), P2 (-3; -3).
(x-3)2 + (o:-3)2 = 13; (x-3)2 = 6,5; x = 3±f6,5 ® 3±2,55.
x3 = 5,55; a:4 = 0,45;
A (II.) kör és az egyenes metszéspontjai:
P3(5,55; 5,55); P4(0,45; 0,45).
A metszéspontok sorrendje: P„ P3, P4, P2, tehát a (II.) kör az (1.)
kör belsejében van.

4. A kör érintője

Ha egy egyenesnek és egy körnek csak egy közös pontja van,

akkor az egyenest a kör érintőjének nevezzük. Ha a kör közép­
pontja az origóban van, vagyis egyenlete x2+y2—r2 alakú,
akkor a Pu (x0; y0) pontjához tartozó érintő egyenlete: xox+
+ y0y—r2. Ha a kör középpontja az M (a; b) pont, akkor
egyenlete (x—a')2+(y—b')2—r2, és a Po (x0; y0) pontjához tar­
tozó érintő egyenlete:
(x-a) (x0-aj + jy-b} (yu -b)=-r2
Gyakorló feladatok
1. Határozzuk meg az x2+y2 = 25 körnek az x0 = 4 abszcisszájú
pontjaihoz tartozó érintői egyenletét! Mekkora szöget zárnak be az
érintők egymással (66. ábra)?
Először az x0 = 4 abszcisszájú pontok ordinátáit kell meghatároz­
nunk:
42+y2 = 25; y2 = 9; y = ±3; P4(4; 3), P2(4; -3).
A két érintő egyenlete:
4x+3y = 25 (I.); 4x—3y = 25 (II.).

73
 4
A két iránytangens: m1 = —
y4
A második egyenesnek az elsővel bezárt szögét keressük, tehát az
első egyenes iránytangense a kivonandó.
4 4 £ 8_
mt—ml 3 3 3
1 + m2mt j 4 4 T
T
180’-a - 73,7°; a = 180’-73,7’ = 106,3’.

2. írjuk fel az x'! + y2 = 41 körnek azokat az érintőit, amelvek pár­

huzamosak az 5r+4g = 12 egyenessel (67. ábra)! Az érintők pár­
huzamosak az adott egyenessel, tehát iránytangenseik egyenlők.

74
 67. ábra. Kör egyenessel párhuzamos érintői

5z+4y = 12 (I.); ö = --^x+3; ml = —— = m3.

Az egyes érintési pontokat úgy határozzuk meg, hogy a kör közép­
pontján keresztül olyan egyenest húzunk, amely merőleges az adott
egyenesre. Ez metszi a kört két pontban, ezek az érintési pontok.
4 4
y ~ tx
x2+y2 = 41
4
y = TX
= 41:

— x2 = 41; x2 = 25; s = ±5;

75
 a?i = 5; x2 = -5. yT = 4; ;/2 = -4.
P/öjá), P2(-5; -4), m=-A.

A két érintő egyenletei:

5 . 5 25 5 41
tf_4 - -t(x-5) - -_x + —j y --X+—-,

!/+■! - -T(*
+5) = ; y =

:l. Határozzuk meg az rr2+y2 = 29 körhöz a P/7; 3) pontból húzható

két érintő egyenletét 1 Határozzuk meg az érintők által bezárt
szöget is (68. ábra) !
A Pj (7; 3) ponton keresztül húzható egyenesek közül azt akarjuk
meghatározni, amelynek a körrel csak egy közös pontja van.

76
 A Pt ponton átmenő sugársor egyenlete: y—3 = m (x — 7).
3,2+y2 = 29
y = mx — 7m±3
x,2+(m.r—7m± 3)2 = 29;
r2 + m2x‘ — 14m2x±49m2 + fimx — 42m + 9 = 29.
Ez az egyenlet z-re másodfokú, ezért nullára redukáljuk:
(1 + m2).z2 + (6m— 14m2)a:+ (49m2— 42m — 20) = 0.
Ennek a másodfokú egyenletnek csak akkor van egy gyöke, ha a
diszkriminánsa nulla.
D = (6m—14m2)2—4 (1 +m2) (49m2—42m—20) - 0;
36m2—168m3± 196m4 —4 (49m2—42m—20+49m4 —42m3—20m2) = 0;
36m2 — 168m3 + 196m4- 196m2+ 168m+80- 196m4+ 168m3+80m2 =0;
80m2 — 168m—80 = 0 |: 8
10m2—21m—10 = 0;
_ 21±/441 + 4ÖÖ 21±/84Í 21 ±29
m”2 20 _ 2Ö 20
50 5 8 2

Eredményünk azt jelenti, hogy csak e két m érték esetén kapunk

egy közös pontot. A két érintő egyenlete tehát:
5 _ 5 5 5 29
y = _x_7._+3 =- 2 X 2~
2 -2 14 15
y — x-i—-—|—15
-— 2 29
~5X a a 3 •= 5
m. tehát a két érintő merőleges egymásra.

l. Határozzuk meg az x2+y2—12a:—6y + 25 = 0 körnek az x0 = 10

abszcisszához tartozó pontjait, valamint az ezekhez húzható
érintők egyenleteit (69. ábra) !
Először az érintési pontok és a kör középpontjának a koordinátáit
számítjuk ki.

77
 <19. ábra. Kör adott abszcisszájú pontjaihoz húzott érintők

x’ + y2—12x—6y+25 = 0;
x2- 12x+36+y2-6y+9 = -25+36+9;
(x-6)«+ (y —3)2 = 20;
x0 10; (10—6)2+(y—3)2 - 20;
16+(y-3)2 = 20; y-3 = ±2; yól = 5; y02 = 1.
P0l(10; 5); P02 (10; 1).
Az. érintő általános egyenlete: (x— a)(x0-a)+ (y— Z>)(y0 — b) = r2;
(x- 6)(10— 6)+ (y— 3)(5— 3) = 20;
4x — 24+2y— 6 = 20;
A Pol ponthoz tartozó érintő egyenlete'. 4x+2y = 50.
(x—6)(10—6)+(y—3)(1 —3) = 20;
4x—24 —2y+6 - 20;
A P02 ponthoz tartozó érintő egyenlete: 4x—2y = 38.

78
 IV. AZ ELLIPSZIS

1. Az ellipszis egyenletei

Az ellipszis a sík azon pontjainak mértani helye, amelyek­

nek kél ponttól, az ellipszis fókuszaitól mért távolságaik összege
állandó.
11%
Az ellipszis középponti egyenlete: - ---- 1- — = 1, ahol a
a2 b2
a nagytengely fele, és b a kistengely fele (71. ábra).

71. ábra. Középponti helyzetű ellipszis

Ha az egyenletben ö>a, akkor az ellipszis fókuszai az Y

tengelyen vannak (72. ábra).
összefüggés az a, b és c (fókusztávolság) között.
 Ha az ellipszis nagytengelye az Y tengelyen van, vagyis
á=-a, akkor b2— a2—-c2.
Az ellipszis fő jellemzője még a fókusztávolságnak és a
nagytengely felének az aránya, amit numerikus excentrici-
£
lásnak nevezünk, jele: e — Ha a nagytengely az Y ten­

gelyen van, akkor e = —.

b

72. ábra. Középponti helyzetű ellipszis

Ha az ellipszis tengelyei párhuzamosak a koordináta-,

tengelyekkel, és középpontja az Aí (u; v) pontban van, akkor
egyenlete:
-'O
<
* 8 (g—)8 = , (73. ara).
a2 b2
(Az ábrán a>h.)

6 Geometria II. - 81
 IV. AZ ELLIPSZIS

1. Az ellipszis egyenletei
Az ellipszis a sík azon pontjainak mértani helye, amelyek­
nek két ponttól, az ellipszis fókuszaitól mért távolságaik összege
állandó.
Az ellipszis középponti egyenlete: - ---- 1- — = 1, ahol a
a2 b2
a nagytengely fele, és & a kistengely fele (71. ábra).

71. ábra. Középponti helyzetű ellipszis

Ha az egyenletben b>a, akkor az ellipszis fókuszai az V

tengelyen vannak (72. ábra).
összefüggés az a, b és c (fókusztávolság) között.
a2 — b2= c2.
 Olyan ellipszisekkel, amelyeknek a tengelye nem párhuza­
mos a koordinátatengelyekkel, nem foglalkozunk.
Az ellipszis egyenletét rendezve a következő alakot írhat- ,
juk fel: Ax2+By2 + Cx+Dy+E=Q. Az ellipszisre jellemző
tehát, hogy egyenlete olyan másodfokú kétismeretlenes
egyenlet, amelyben a másodfokú tagok előjelben megegyez­
nek, de nagyságban különböznek. A= B esetében az ellip­
szis kör lesz.

73. ábra. Tengelyekkel párhuzamos tengelyű ellipszis

Gyakorló feladatok
1. Az ellipszis középpontja az origóban van, nagytengelyének fele
a - 5, és kistengelyének fele b = 3, határozzuk meg az ellipszis
egyenletét, fókuszainak koordinátáit, valamint a numerikus ex-
cenlricitását (74. ábra)!
_ < a:2 u2
a2 + Z>2 ’ 25 ' 9

* 2 = /25^9 = /Í6 = ±4;

c = /ö2^

Fj(—4; 0); F2(4; 0); e = ± = ± = 0,8.

82
 74. ábra. Ellipszis
Megjegyezzük, hogy az
ellipszis numerikus cxcen-
tricitása mindig 0 és 1
közé eső szám.
Ha e = 0, akkor c = 0,
vagyis a görbe kör, és
e = 1 esetén a (—a, +a)
egyenesszakaszt kapjuk.
2. Az ellipszis középpontja
az origóban van, nagyten­
gelyének a fele b = 8 és
kistengelyének fele a = 5.
Határozzuk meg az ellip­
szis egyenletét, fókuszpont
jainak koordinátáit, vala­
mint a numerikus excen-
tricitását (75. ábra)!
Az adatokból látható,
hogy b>a, tehát az ellip­
szis fókuszai az Y tenge­
lyen vannak.
a;2
—+

75. ábra. Ellipszis

6* - 99
c = Vb2-a2 = /G4-25 = /39; 0,78,
/
F,(0; -f39), Fs(0; j/39).]

3. Mi az egyenlete annak az ellipszisnek, amelynek középpontja az

origóban van, és a 1\ (/(>; /ti), valamint a P2 (2; 3) pontokon, megy
át.
Az ellipszis egyenletében két adatot kell ismernünk a-t és b-t, te­
hát ezek meghatározásához két egyenletet kell felírnunk:

(|/6~)2 (/iT)2
a2 b2
22 32

662+8a2 =_a2b2
ib2+<ba.2 = a2b2

6Z>2+8a2 = 462+9a2
2Z>2 = a2.
Ha ezt az összefüggést bármelyik egyenletbe helyettesítjük, ki­
számíthatjuk a kereseti a2, ill. b2 értéket.

3a2 + 8a2 = -^-|:a2; 11 = a2 = 22; b2 = 11.

A keresett ellipszis egyenlete:

rr2 y-
------- 1- —
22 11

84
4. Az ellipszis egyenlete 25x2+9y2 = 225, mekkora a fél nagytengelye
és a fél kistengelye, hol vannak a fókuszai, és mekkora a numeri­
kus excentricitása?

25x2+9y2 = 225 | : 225

25x2 9y2
~225+ 225 ~

Z)2>a2, tehát az ellipszis nagytengelye az Y tengelyen van.

a = 3; 6 = 5; c = /í^ö2 = /25-9 = /ÍG = 4.

F,(0;-4); F,(0; 4);e = y = y = 0,8.

5. írjuk fel az ellipszis egyenletét, ha a középpontja az M (-5;-4)

pontban van, tengelyei párhuzamosak a koordinátalcngelyekkel,
és a = 6; b = 3 Határozzuk meg fókuszainak koordinátáit, ten­
gelyeinek egyenletét, valamint a numerikus excentricitást!

M(-5;-4); a = 6; 6 - 3.

/2? —1~ 5) (ij -}■ 4)

- „„---- p. ■ = 1; a2>62, tehát az ellipszis nagytengelye pár­
ia----------- 9

huzamos az X tengellyel.

c = /a2 —Z>2 = /36-9 = /27.

A fókuszok ordinátája — 4, abszcisszája szimmetrikus a — 5 pontra.

F1(-5-/27;-4);F 2(-5+J/27;-4).

c /27 3/T /.'i ~ 1,73

a ~ ~6 6 2 “ 2

85
 76. ábra. Ellipszis

<>. Határozzuk meg a következő ellipszis összes jellemző adatait:

25a?2+9y2 —50x-54y- 119 = 0 (76. ábra)!
Először teljes négyzetté egészítünk:
25z2+9p2—50a:—54y—119 = 0;
25a:2—50a:+25+9y2—54y+81 = 119+25+81;
25(r2-2a?+1)+9(y2—6y + 9) = 225;
25(a:—l)2 + 9(y—3)2 = 225 | : 225;
(»~ l)8 , (1/-3)2 _
9 25
b'-> a-, tehát az ellipszis tengelye párhuzamos az Y tengellyel. A középpont
koordinátái M (1; 3), a fél nagytengely b = 5; a fél kistengely a = 3.

c - /á2-a1 w /25-‘“ ['16 = 4; « = T- = T = 0,8-

D □

86
A fókuszok abszcisszája: 1. Az ordináták pedig a 3-ra szimmetrikusak.
Z<\(1; -1), F2(l; 7).
Az ellipszis nagytengelye az x = 1 egyenesen, a kistengelye pedig az
y =■ 3 egyenesen van.

2. Az ellipszis, pont és egyenes kölcsönös

helyzete

Ha egy pont az ellipszisen van, akkor az ellipszis egyenletébe

helyettesítve az egyenletből azonosság lesz. Ha a pont az ellip­
szis belsejében van, akkor

A+ 1;
a2 b2
és ha a pont az ellipszisen kívül van, akkor

£Í. + J7i
a2 b2
Ha egy egyenes és egy ellipszis kölcsönös helyzetét akar­
juk vizsgálni, akkor megoldjuk az ellipszis és az egyenes
egyenletei által meghatározott másodfokú egyenletrend­
szert. Ha az egyenes metszi az ellipszist, akkor két megoldás
van, ha érinti akkor egy, és ha nincs közös pontjuk, akkor az
egyenletrendszernek nincs megoldása a valós számok köré­
ben.

Gyakorló feladatok

1. Hogyan helyezkedik el a Pt (2; 7) pont a 12x2+24y2 = 48 ellip­

szishez képest?
12x2+24y2 = 48
12-22+24-72>48, tehát a pont az ellipszisen kívül van.

87
 77. ábra. Pont és ellipszis kölcsönös helyzete

2. Hogyan helyezkedik el a 4x2+ 25y* — 40r +150p+ 225 = 0 ellipszis­

hez viszonyítva a P, (4; — 2) pont és milyen távolságra van az
ellipszis középpontjától (77. ábra)?
4z'-+ 25y2-40z+ 150y+ 225 - 0;
4x2—40a?+100+25y2+150p+225 - 100;
4(x2— 10x+ 25)+ 25(p2 + 6y+ 9) = 100;
4(x—5)2+25(y+3)2 = 100 |: 100;
(r-5)’ (g+3)2 =
25 4
A középpont koordinátái: M (5; —3).
Behelyettesítjük a Px (4; —2) pont koordinátáit:
(4 — 5'j2 (—24-3^2 1 1
— 9r-■—+ ——j—— = -£7~+ — < 1, tehát a I\ pont az ellipszis
belsejében van.
P,(4; -2), Af(5; — 3); d = f(4-5)2+(-2+3)2 = /ÍTÍ = /2.’

88
3. Milyen pontokban metszi a 7x2+21y2 = 364 ellipszist a 7x+3y =
= 26 egyenes?
7x2+21y2 = 364
7x+3y = 26
26—7x
y = ~3 ’

' 9
, 4™76-3c/*
7* + 4te->.3l!.l|.3;
3
21x2 + 4732-2548x+ 343a;2 = 1092;
364a:2— 2548x4 3640 = 0 1:364;

A metszéspontok tehát Pt (5; —3); (2; 4).

4. Milyen hosszú az 5x2+9y2 = 161 ellipszisnek az y = — x + 7 egye­
nesen fekvő húrja?
5x2+9y2 - 161
y - -x+7
5x2+9( —x+7)2 = 161;
5x2+9(x2—14x+49) = 161 ;
5x2+ 9x2— 126x+441 = 161;
14x2—126x4 280 = 0 | : 14;
x2 — 9x+ 20 = 0 ;
9 4/81-80 9 41 .
®i,2----------g 2~’
X( = 5; x, = 4.
l/t “ -5+7 = 2; y2 = —4+7 = 3.
P,(5; 2), P?(4; 3).
d - /(5—4)2+(2—3)2 = /1+T = /2.

89
5. Határozzuk meg annak az egyenesnek az egyenletét, amely a 4®2 +
+ 9y2 = 36 ellipszis jobb oldali fókuszán halad keresztül és az -X
tengellyel bezárt szöge 60° (78. ábra)!

78. ábra. Egyenes és ellipszis kölcsönös helyzete

4x2+9y2 - 36 | : 36

Az ellipszis főtengelye az X tengelyen van, mert a2>b2.

c = f9^4 = fői
F2(/5; 0), m = /X
y-0 - /3(a /5);
y = VÜx- fl5.

3. Az ellipszis érintője

Ha egy ellipszisnek és egy egyenesnek csak egy közös pontja

van, akkor az egyenest az ellipszis érintőjének nevezzük.
Ha az ellipszis középpontja az origóban van, tehát

90
 11%
egyenlete:----- F— = 1 alakú, akkor az ellipszis egy
a2 fe2
XX 11 11
P0(x0; Uo) pontjához tartozó érintő egyenlete: —2—= 1.
a2 í>2
Ha az ellipszis középpontja az M(u; v) koordinátájú
(X—
pont, vagyis egyenlete: —------ — +—---- — =1 alakú, akkor
a2 Z>2
a P0(x0; i/0) pontjához tartozó érintő egyenlete:
(x0—ií)(x—u) (y0-v)(y-i>) = .
a2 b2
Gyakorló feladatok:
1. Határozzuk meg az ——+ -^r- = 1 ellipszis o:0 = 3 abszcisszájú
1b o
pontjaihoz tartozó érintők egyenletét (79. ábra)!

91
 Először az érintési pontok koordinátáit számítjuk ki.
k2 y2 32 y2 7 7
16 8 16 8 16 _ 2
1/T ]/’T
!Au = f T; y<>2 = - k y

^02 (3; — m-

Az érintő egyenlete: —°^--F= 1.

a* b*

3®+2|/y íz = 16;

Az egyik írintő egyenlete: 3x+/Í4y = 16 (I.).

A másik érintő egyenlete: 3x — /Tly = 16 (II.).

2. Határozzuk meg az 5x2 + 3y2 = 93 ellipszis ya = 4 ordinátájú
pontjaihoz tartozó érintők egyenletét (80. ábra) !
5x’+3-4a - 93; 5x2 = 93-48 = 45; rr2 = 9; x0 = ±3.
JPoiO; 4); F0!(-3; 4).
Meghatározzuk a2 és l>2 értékét:
5x2+3y2 = 93 [ : 93
5x2 3y2 x- y2
93 + 93 = ’ 93 + "93“ “ 1-
5 ~
áí‘(jl ponthoz tartozó érintő egyenlete:
3a1 4y
'í13"+'9T ' 1; 15x+12-'/ = 93 a-)-
5 ~

92
A P02 ponthoz tartozó érintő egyenlete:

+ —15a:+12y = 93 (II.).

3. Mekkora szöget zár be egymással a fenti két érintő? A bezárt szö­

gön a négy szög közül azt a szöget értjük, amelyet a két egyenes
metszéspontjából az ellipszishez húzott érintők egymással bezár­
nak (30. ábra).
A két érintő egyenlete:
15 93 5 93
15X+12J7 = 93; y = -fa a:+'iT = "Tx+l2;

93
 5
= -4
5 93 ;. m2 5
- 15.4-12// = 93; U = —
12 ’ "‘2 ~ 4
Az ábrából látható, hogy a keresett a szög az (I.) egyenesnek a
(II.) egyenessel bezárt szöge, vagyis a (II.) egyenes iránytangense
a kivonandó.
5_ 5 10
/n i nig T ~4 T 40
tg a « 4,444
14- mlm2 £ V 9
4 To
a. - 77,3°.
4. írjuk fel a 3ar2-f-5y2 = 57 ellipszis xu = 2 abszcisszájú és pozitív
ordinátájú pontjához tartozó érintőjének egyenletét, és annak az
egyenesnek az egyenletét, amely párhuzamos ezzel az érintővel
és átmegy a Pt (6; 7) pontont
3i24-5j/2 = 57; 3 - 224-5i/2 = 57; 5y2 = 57- 12 = 45; !/o - ±3.
A keresett érintési pont tehát Po (2; 3).
3.24-5//2 - 57 | : 57
5y^ = ... a:2 p2 _
57 57 ’ 57 ' 57 -
3 5"
Az érintő egyenlete:
r
2a? 3w 6 57 2
_57~+_57^ = 1; 6o:4-15y = 57; y = 15 X+1F; m ■5
3 5~
Az érintővel párhuzamos és a P2 ponton átmenő egyenes egyenlete:
i/-7--4(x-C) : -2.4-4;

2 47
y = —5rx+—5 •

5. Határozzuk meg a 3.2-f- 4y2- 12.-24y = 0 ellipszis ;/„ = 6 or-

dinátájú pontjaihoz tartozó érintőinek egyenletét (81. ábra)!

94
 Először az ellipszis egyenletét alakítjuk át.
3z2 + 4y2 — 12z — 24y = 0;
3(x2-4a:) + 4(y2-6y) = 0;
3(x2 —4a?+4)+4(y2 — 6y+9) = 3-4+4-9 = 48;
3(r-2)2 + 4(y-3)2 = 48 |: 48
(x-2)2 , (y—3)2 1
16 12
Kiszámítjuk az érintési pontok koordinátáit:
‘ (x-2)2 (6—3)2 (x- 2)2 16 9 48-36
16 H 12 ~ ’ 16 16 12* 48
12 _ 1 .
"48" “ T’
<a?-2)2 = 4; x-2 = ±2; a?01 = 4; x02 = 0.
Az érintési pontok: P01 (4; 6), P02 (0; 6).

95
 -p)(y-ü)
Az érintő egyenlete:
ar
2U(2; 3), P01 (4; 6); a2 = 16; 62 = 12.
(4-2) (x—2) , (6—3)({/—3)
16 ■ 12
2(g-2)', 30/.-3)
16 + 12
x~2 . y-3 „ i 1.8,

z—2+2y—6 = 8; y = ——+8

M(2; 3), P,l2(0; 6).

(0-2)(x-2) , (6—3)(y—3) ,.
16 ~ 12

— x+2+2y — 6 = 8; y — + 6 (II.).

Az érintők egyenletei:
y- -J+8; !/=|+6.

96
 V. A HIPERBOLA

1. A hiperbola egyenletei

A hiperbola a sík azon pontjainak mértani helye, amelyek­

nek két ponttól — a hiperbola fókuszaitól — mért távolságaik
különbsége állandó.
Ha a hiperbola középpontja az origóban van, akkor egyen-
X2 í/2
lete: —1__ — 1. Ilyenkor a hiperbola valós tengelye az
a“ b2
X tengelyen van, és e tengely bosszúsága 2a. A hiperbola
képzetes tengelye 2b (82. ábra).

Ha a hiperbola középpontja az origóban, de valós ten­

gelye az Y tengelyen van, akkor egyenlete:

7 Geometria II. — 99 97
 ij2 <r2
----- — =1 (83. ábra).
b2 a2
Mindkét esetben a fókusz­
távolságé = \[a2+b2. A nume-
, c
rikus excentricitas: e = —,
a

ill. e = “ . Mivel c = Va2+b2,

b
ezért a hiperbola numerikus
excentricitása mindig egynél
83. ábra. Középponti helyzetű nagyobb szám.
hiperbola Ha a hiperbola középpontja
az M(u; v) pontban van, és
valós tengelye párhuzamos az X tengellyel, akkor egyenlete:

= 1 (84. ábra).

84. ábra. Hiperbola valós tengelye

párhuzamos az X tengellyel

98
 Ha középpontja az M(u; v)
pontban van, és valós ten­
gelye az Y tengellyel pár­
huzamos, akkor egyenlete:
(lj-v)2 (x-u)2 = J
b2 a2
(85. ábra).
Gyakorló feladatok
1. Állapítsuk meg az
—-------- = 1 hiperbola
25 56
fókusztávolságát, gyújtópont­
jainak koordinátáit, valamint 85. ábra. Hiperbola valós tengelye
numerikus excentricitását (86. párhuzamos az Y tengellyel
ábra)!

7* 99
a2 = 25; &2 = 36; c = ? e = 2
c = fa2 + &2 = /25+3Ó = /Ol;

A hiperbola valós tengelye az X tengelyen van, tehát

FX-/6T; 0), F/61; 0).
2. Állapítsuk meg a 9y2 — 16r2 = 14-1 hiperbola fókusztávolságát és
numerikus excentricitását, tengelyeinek hosszúságát, valamint fóku­
szainak koordinátáit (87. ábra)l

87. ábra. Hiperbola

100
Sy-- 16z2 = 144 | : 144;

16 9
Az egyenletből látható, hogy ez olyan hiperbola, amelynek valós
tengelye az Y tengelyen van, középpontja az origó, valós tengelye:
2ö = 8, képzetes tengelye: 2a = 6.
c = = /16+9 = 5; e - = 1,25>1.
F/O; -5), F2 (0; 5).
3. írjuk fel a hiperbola egyenletét, ha fókuszainak koordinátái
F\(-6; 0), F2 (6; 0) és valós tengelye 8.
c = 6; a = 4; á2 = c2—a2 = 36—16 = 20.
A hiperbola valós tengelye az X tengelyen van, tehát egyenlete:
x‘-__ y- =
16 20
4. A hiperbola egy pontjának koordinátái P, (4; 2), és képzetes
tengelye 4. A valós tengelye az X tengelyen van.
írjuk fel a hiperbola egyenletét!
Az egyenlet —5—= 1-
a2 6-
Behelyettesítjük az egyenletbe az adott pont koordinátáit, vala­
mint a képzetes tengely felének négyzetét:
16 4 _
■z T ~1; ’ö2" “ 2; a2 = 8;
A keresett egyenlet:
8 4
5. Mi az egyenlete annak a hiperbolának, amely a P, (2; 1) és a
P2(10; 7) pontokon megy keresztül és valós tengelye az X tengelyen van ?

A pontok koordinátáit behelyettesítve másodfokú kétismeretlenes

egyenletrendszert kapunk az a és b ismeretlenekre.

100 49
1 [-<z2i»2
Z b2

101
4b2—a2 = a2b2
100Z>2 — 49a2 = a2b2
4b2—a2 = 100Z»2—49a2;
48a2 = 96Z>2;
a2 = 2&2;
4Z>2 — 2b2 = 2b2b2 | : b2
2 = 2b2; b2 = 1; a2 = 2.
A hiperbola egyenlete tehát: ~—y2 = 1.
6. Határozzuk mog a 3z2—2y2 —18a?+ 8y— 29 = 0 hiperbola közép­
pontjának koordinátáit, fókusztávolságát, fókuszainak koordiná­
táit, valamint numerikus excentricitását (88. ábra)!

3x2-2y2 — 18x+ 8y—29 = 0;

3(x2 — 6x) — 2(y2 — 4y) = 29;
3(x2—6a?+9)—2(y2—4y+4) = 29 + 3-9-2-4 = 48;

102
3(x-3)2-2(y-2)2 = 48 | : 48
(x-3)2 Ü/-2)2 =
16 24 ’
A hiperbola középpontja az M (3; 2) pont, valós tengelye párhuza­
mos az X tengett c
c = /a2 + ö2 = /16+24 = /4Ö; e = = 1,58.
A fókuszok az M (3; 2) pontra - tőle f 40 távolságra - szimmet-
rikusan helyezkednek el.
Ft(3-/4Ö; 2), F,(3+V4Ö; 2).
th. Határozzuk meg a 2y2- x2 + 8y + 6x- 8 = 0 hiperbola középpont­
jának koordinátáit, fókusztávolságát, fókuszainak koordinátáit,
valamint numerikus excentricitását (89. ábra)!

2(y2 + 4y)-(z2-6z) =8;

2(y2+4y+4)-(x2-f>x+S) = 8+2-4—9 = 7;

103
2(y+2)2-(z-3)2 = 7;
G/+2)2 (z-3)2
7 7
2
Az egyenletből látható, hogy a hiperbola valós tengelye párhuzamos
az Y tengellyel. A középpont az M (3; —2) pontban van.

= /3 « 1,73.
^(3; -2-/ÍÖ^ji F2 (3; -2+flÖJ).

8. Az olyan hiperbolát, amelynek tengelyei egyenlő hosszúak, egyenlő

tengelyű hiperbolának nevezzük. Határozzuk meg annak az egyenlő
tengelyű hiperbolának az egyenletét, amely átmegy a Pt (5; —3)
pontban és valós tengelye az A tengelyen van.

25-9 = a2 = 16;

A hiperbola egyenlete tehát: x2—y2 = 16.

2. A hiperbola és más mértani hely kölcsönös helyzete

Hiperbola és egyenes metszéspontjait úgy számítjuk ki, hogy

megoldjuk a hiperbola és az egyenes állal meghatározóit másod­
fokú kétismerellenes egyenletrendszert. A hiperbola és más
ihértani hely metszésponját is egyenletrendszer megoldá­
sára vezetjük vissza.

Gyakorló feladatok
1. Határozzuk meg az x2-2y2 = 2 hiperbola és a 3#-4z/ = 2 egye­
nes metszéspontjait!
x2—2yi = 2
3a?— dy = 2
4j/+2
x -
3
4y + 2
3
16y2 + 16y + 4
2y2 = 2 |-9;
9
16y-+ 16,y+ 4— 18y2 = 18;
2y2-16y+14 = 0 |,:2;
y2-8y+7 = 0;
8±/64-28 8 ±/36 8 ±6.
01,2 -------------- 2-----------
2 = 2 ’
4-7+2
yt = 7; y2 = 1; 3
P^IO; 7); P2 (2; 1).

2. Határozzuk meg az x2— 4y2 = 144 hiperbola, és a llx—14y = 108

egyenes metszéspontjainak távolságát!
x2—4y2 = 144
llx—14y = 108
108+14y
X = 11 ;
Z108+14y\2 . . ' ,
(—H—) = 144;

11 664+3024y+196y2 _ = 2
121 w
11 664+3024y+196y2—484y2 = 17 424;
288y2 —3024y+ 5760 = 0 | : 144;
2y2—21y + 40 = 0;
21 ±/441-320 21 ±^121 21 ±11.
V = —4—' “ ' 4 - —4—’

105
 108+14-8 108+112
11 11
108+14--|-
108+35
ÍT 11
A metszéspontok: P1(20;8), P2^13;

d = |/(20- 13)’+(8-4)2 = = J/49 + +1 =

3. Határozzuk meg az re24-z/2 = 49 és a 7x2—9y2 = 63 egyenlettel

megadott kör, illetve hiperbola metszéspontjait!
x2+y2 = 49
7y2-9y2 = 63
X2 = 49—y2;.................. ..........................
7(49—y2)—9y2 = 63; *
343—7y2—9y2 = 63;
16y2 = 280;

A metszéspontok felírásakor csak arra kell ügyelnünk, hogy min­

den x értékhez két y érték tartozik, vagyis a két mértani helynek
négy közös pontja van. .

íoa
 9

zp2 j.2 zjo2 y2

4. Határozzuk meg az ——+ — - 1 és —---- — = 1 egyenletekkel
öo y öt) y
megadott ellipszis, illetve hiperbola metszéspontjait!
ír2 J?2
----- 1_ — = í
36 9
X2 y2 — 1i
=
36 9
2x2
; x° = 36; x = ±6.
36 '
36 y2 - 1
i-4- ; y = 0.
A közös pontok tehát: P/ — 6; 0), P2 (6; 0). A hiperbola tehát érinti
az ellipszist (90. ábra).

107
 3. A hiperbola érintője és aszimptotái

l/2
Az---------—=1 hiperbola P0(x0; y0) pontjához tartozó
a2 b2

érintő egyenlete =1. Az —----- — = 1 hiperbola

a2 b2 b2 a2
PQ(xQ', I7o) pontjához tartozó érintő egyenlete:
= t
a2 b2
11a a hiperbola középpontja az M(u; v) pont, és valós
tengelye párhuzamos az X tengellyel, akkor a P0(^0;í/0)
pontjához tartozó érintő egyenlete:
(x0-u)(x-u) (yQ-v)(y-v) = 1
a2 b2
Jla a hiperbola középpontja az M(u; v) pont, és valós
tengelye az Y tengellyel párhuzamos, akkor a P0(t0;z/0)
pontjához tartozó érintő egyenlete:
(g0-P)(9-P) (x0-u)(x-») _ J
b2 a2
A hiperbola aszimptotáinak egyenlete, ha a hiperbola
középpontja az origóban van, y = ±“^*
Más esettel nem foglalkozunk.
Gyakorló feladatok
y2
1. Határozzuk meg az —-----— = 1 hiperbola y » 3 ordinátájú pont­
jaihoz tartozó érintők egyenletét (91. ábra).
Az érintési pontok:
m2 Q zjp‘2
32—O'-1’ -32 =2; 8:2 = 645 X= ±8'

108
 X
_l--- «_—|---- 1-----1---- 1_>-
-16 -1^-12 -10 -8 - 8 10 12 74 16 18

91. ábra. Hiperbola érintői

*0* y.y ,.
- !>
a2
8x X
i- T~ y _ 1. 3x-4y = 12 (I.).
~82~ 3 — 1>
— 8x 3y - 1' X y 1; -3x-4y = 12 (II.)
32 9 T 3
y2----
2. Határozzuk meg az — = 1 hiperbolának az x = /108
36
abszcisszájú pontjaihoz tartozó érintőinek egyenletét!

———- =1; — = 4; y'1 - 100; y - ±10.

25 36 ’ 25 ’ y ’ y
P01(/108; 10); Pot(/lO8; -10).
Uoö_
i2 <z2

109
lOp /108a: 2/7
= 1; 12y-5/3a? = 30.
25 “36 5 b
— 10y /108a: 21/
- 12y- 5/3x = 30.
!25~ 36 5
3. Határozzuk meg a 4a:2 — y2— 24o:+ 8y— 16 = 0 hiperbola x = 8
abszcisszájú pontjaihoz tartozó érintőinek egyenletét!
4a:2 — y2— 24a:+8y-16 = 0;
4(a:2—Ga) — (y2—8y) = 16;
4(a:2- 6x+ 9) - (g2- 8{/+ 16)' = 16+4-9-16 = 36;
4(a:-3)2-(t/-4)2 = 36 | : 36;
(a:-3)2_(i/-4)2 =
M(3; 4).
9 36
Az érintési pontok számítása:
(8—3)2 (y-4)2
9 36
25 (y-4)2 25 9 0/-4)2, 16-36.
9 36 ’9 9 36 ’ W 4) ~ 9 ’

y-4 = ±8; y - 4±8; í/01 = 12; y0„----- 4.

P01(8; 12), Po2(8; -4).
Az érintő egyenletei:
(®o“u)(x-u) (íJo-v^y-v)
a2 b2
(8—3) (a:—3) (12—4) (y—4)
9 36
5(a:-3) 8(1/—4)
= 1 |-36;
9 36
20(a:-3)-8(y-4) = 36;
20a:—60—81/+32 - 36; 20a:-8y = 64; 5a:-2y = 16.
(8—3)(a:—3) (-4-4)(y-4)
9 36 ’

110
 5(x—3) , 8(17-4)
9 +_36 *’
20x+8{/ = 128; 5x+ 2y = 32.

Ij
4. Határozzuk meg az —----- = 1 hiperbola aszimptotáinak egyen-
2o 16
letét!

4 4
Az aszimptoták egyenlete: y = -§-x; y = —~^x*

5. írjuk fel az 9z2-4y2 = 108 hiperbola Po (4; 3) pontjában a görbé­

re merőleges egyenes egyenletét (92. ábra)’. A hiperbola egy pont­
jában úgy emelünk merőlegest, hogy a görbe Po pontjához tarto­
zó érintőre emelünk merőlegest.

111
Először tehát ellenőrizzük, hogy a Pft pont rajta van-e a hiperbolán:
9*16-4-9 = 144-36 = 108, a pont tehát rajta van a hiperbolán.
9x2—4z/2 = 108 | : 108;
JÉ =
12 27
A PQ ponthoz tartozó érintő egyenlete:
4x 3(7 X u
"eT"■ 27 “ 15 — - 1; 3x-y - 9; y

1
mL = 3; m2 = ^0(4; 3);
3 ’
(/_3=-1(x-4)= -|+±;

Az érintőre, vagyis a hiperbolára a Po pontban merőleges egyenes

(II.) egyenlete:
y r-+ + 9

112
 VI. A PARABOLA

1. A parabola egyenletei

A parabola a sík azon pontjainak mértani helye, amelyek

egy ponttól — a parabola jókuszától — és egy egyenestől
egyenlő távolságra vannak. Az egyenest direktrixnek vagy
vezéregyenesnek nevezzük. A direktrix és a fókusz távol­
ságát p-vel jelöljük, és paraméternek nevezzük.
Ha a parabola tengelye az X tengely, és csúcsa az origóban
van, akkor egyenlete: y2 = 2px. A p előjele dönti el, hogy a
parabola az X tengely pozitív vagy negatív irányára he­
lyezkedik-e el szimmetrikusan (93. ábra).
Ha a parabola tengelye azY tengely, és csúcsa az origóban
van, akkor egyenlete: x2 = 2py (94. ábra).

93. ábra. A parabolák tengelye 94. ábra. A parabolák tengely e

az X tengely az Y tengely

8 Geometria II. — 113

 Ha a parabola csúcsa a C (u ;v)
pontban van, és tengelye, pár­
huzamos az X tengellyel, akkor
egyenlete:
(y—v)2=2p(x—u) (95. ábra)!
Ha a parabola csúcsa a C (u ;v)
pontban van, és tengelye párt
huzamos az Y tengellyel, akkor
egyenlete:
(x-u)2=2p (y-v) (96. ábra). ;
Más esettel nem foglalkozunk.
Gyakorló feladatok
1. Határozzuk meg a parabola
egyenletét, ha csúcsa az origó­
ban van és paramétere 4 (ten­
gelye az X tengely pozitív
fele).
y2 = 2px; y2 =

2. Mi az egyenlete annak a
parabolának, amelynek csúcsa
az origóban van, tengelye a
negatív Y tengely és átmegy
a Pt(5; — 2) ponton (97. ábra)?
a?2 = 2py;
25 = 2p(—2) = — 4p;

25 .
mos az Y tengellyel

3. Határozzuk meg a parabola csúcsának koordinátáit, fókuszát,

tengelyének és direktrixének egyenletét, ha egyenlete: y2— 3x— 4y +
4-19 = 0 (98. ábra) 1

114
8‘ 115
 99. ábra. Parabola

A direktrix a C ponttól lefelé ~ egységre van és párhuzamos az X

2
„ , , x 12 5 48-25 23
tengellyel, egyenlete: y = — = 2Q =

A fókusz a csúcstól ~ egységgel feljebb van,

2

F(~3; 4+t)’ vagyis

5. Határozzuk meg annak a parabolának az egyenletét, amely átmegy
a Pj (5; 6) ponton és csúcsa a C (2; 3) pontban van, tengelye pár­
huzamos az X tengellyel.
Az egyenlet: (y—v)2 = 2p(x—u).
(6—3)2 = 2p(5-2) = 6p;

117
 9 = 6p; P = ~
(y-3)1 = 3(x- 2).
6. Határozzuk meg annak a parabolának az egyenletét, amely átmegy
a Pr (5; 6) ponton, és csúcsa a C (2; 3) pontban van, tengelye az
Y tengellyel párhuzamos.
(z-u)2 = 2p(y—v);
(5—2)2 = 2p(6-3);
9 = 6p; p = —■
(®-2)2 = 3(y -3).
7. Milyen hosszú az y2 — 6#+2p— 5 = 0 parabolának az x =* 6. ab-
szcisszájú pontjaihoz húzott vezérsugara (100. ábra)?

118
 A vezérsngár a fókuszt a parabola tetszőleges pontjával összekötő
egyenesszakasz.
p2—6x4-2p—5 = 0;
P24-2p = 6x+5;
P2+2p4-l = 6x+6 = 6(x4-l);
(p4-1)2 = 6(x+ 1).

A csúcspont koordinátái C (-1; —1), a paraméter fele ~ = —•

A parabola tengelye párhuzamos az X tengellyel, tehát fókusza
+ -1) vagyis -1).

Az x = 6 abszcisszájú pont ordinátája:

(y+l)* = 6-7 = 42;
y+1 - ±/42; Vl = -1 + /42; y2 =• -1-/42.
Pt(6; -1+/42), P2(6; -1-/42).
A szimmetria miatt FPr = FP2.
FPi - ^(-t-6)2 + [-l-(-l + /42)P = 42 =

V 121+168 1/289” 17
= 1/----- 4----- = | "4--------2- = 8’5-

2. A parabola és más mértani hely kölcsönös helyzete

A parabola és az egyenes metszéspontjait úgy számítjuk

ki, hogy megoldjuk a parabola és az egyenes által meghatá­
rozott másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszert. A pa­
rabola és más mértani hely metszéspontját is egyenletrend­
szer megoldására vezetjük vissza.

Gyakorló feladatok
1. Határozzuk meg az x2 = parabola és a 3p—7x = —30 egyenes
metszéspontjait, valamint a húr hosszát ’
X'2 - 9y
3y- 7x = - 30

u = 7a? -30•
--------

9(7a:-30)
= 3(7a? —30) = 21a?-90;
3

d = /(15-6)2+(25-4)2 = /81 + 441 = /522 « 22,8.

2. Milyen hosszú az a?2 + 10a:— 6y+ 49 = 0 parabolának az a húrja,
amely a fókuszon megy keresztül és az X tengellyel 45°-os szöget
zár be (101. ábra)?

101. ábra. Parabolát metsző egyenes

 .r2+ lOx — 6y+ 49 = 0;
r2+10# = 6y — 49;
z2+10^+25 = 6y-49+25;
(z+5)2 = 6(y—4).
C(-5; 4); A = -|~

r(-5;4+A), r(-51i).

A fókuszon átmeőn és az X tengellyel 45°-os szöget bezáró egyenes

egyenlete:
11 K 21
y-— = l(z+5) = «+5; y = x+ — •

(z+5)2 = 6(1/-4)

(a?+ 5)2 = 6^4—----- —J = 6^r4—— j = 6;rH~39;

£2+10x+25 = 6rr+39;
z24- 4x- 14 = 0;
. . _ .2±yi5._2±3^

xt = -24-3/2] x2 = -2-3/2”.
fft = -2+3/r+-^- = ^-+3FT; Vt = -2-3/2'+4 =

= 4-3/2-.

Pi^—2+3/2*; -4+3/2-); P2(-2-3/21 4-3^)-

d = y[-2+3/2--(-2-3/2)]2+[4+3»/2:- (4_3FÍ2')]2 =
= ]/(6/2)2+ (6/27 = /72+ 72 = /144 = 12.
121
3. Az x2- 10a?-Sij+ 52 = 0 prabola x = 8 abszcisszájú pontján és a
csúcspontján keresztül egy egyenest húzunk. Mekkora az egyenes­
nek a parabola tengelyével bezárt szöge (102. ábra)?

a?2- 10a?-9y+ 52 = 0;
x2— 10a? = 9z/—52;
a?2—10a?+25 = 9y—52+25 = 9y-27;
(x- 5)2 = 9(i/-3)
A parabola csúcsa a C (5; 3) pont, és tengelye párhuzamos az Y
tengellyel. A parabola tengelyének egyenlete: a? = 5.
A parabola x = 8 abszcisszájú pontjának meghatározása: (8— 5)2 =
= 9(1/-3).
9 = 9y-27; 9y = 36; y = 4.
(8; 4); C (5; 3). Felírjuk a két ponton átmenő egyenes egyenletét;
3—4 —1 x 8
y-4 = y-^-(a:-8) - —(x-8) = -y-y!

122
" = t+t; m = t 58 °>3333; lsa = 0,3333; * = 18>4°-
Az egyenes a tengellyel 90° — a - 90° — 18,4° - 71,6°-os szöget zár be.
i. Határozzuk meg az y2 = 9a? parabola és az a?2 + y2 - 25 kör metszés­
pontjait 1
y2 = 9a?
a?2+y2 = 52
a?2+9a? = 52;
a?2 + 9a?— 52 = 0;
-.9 ±/8í+208 -9±J'289 - 9± 17 .
xi’2 _ 2 . ~ 2 2 ’
= 4; x2 = -13.
A parabola egyenletébe helyettesítünk vissza.
y'i = 9-4 = 36; yt = ±6
Pu (4; 6); P12 (4; -6)
yj = 9(— 13) = —117; y2 nem valós szám.
A parabolának csak az első és a negyedik síknegyedben van pontja,
tehát metszéspontja is csak itt lehet.
9
5. Határozzuk meg az a?2+4y2 = 100fcellipszis és az y2 = —x parabo-
8
la metszéspontjait!
x2 + 4y2 = 100
9 -a;
y22 = -—
y 8
a?2+-|-a? = 100;

2a?2+9a?—200 = 0;
-9±/81 + Í6ÖÖ -9±/168Í —9±41
X1’2 4 . 4 4 *
50 25
xi - 8; x2 - ‘

123
 f/i = -§--8 = ö; yi = ±8-
P„(8; 3); P12(8; -3).
9/ 25 \
y'z = —) * 0 tehát valós gyök nincs. A két metszéspont tehát
a Pn és a P12.

3, A parabola érintője

Ha a parabola egyenlete: y2 = 2px, akkor a Pn (x0; y0) pont­

jához tartozó érintő egyenlete: ylty = p(x+xtí).
Ha a parabola egyenlete: (y-v)2 = 2p(x-u), akkor a
po(xoiyo) ponthoz tartozó érintő egyenlete: (yu-v)(y-v) =
= p(x+x0-2u).
Ha a parabola egyenlete: x2—2py, akkor az érintő egyenlete:
v = p(y+yo)-
Ha a parabola egyenlete: (x-u)2=2p(y-v), akkor az
érintő egyenlete: (x0 — u) (x— u) = p(y+y(l — 2v).

Gyakorló feladatok
1. Határozzuk meg az y2 = 8x parabola érintőit az a?0 = 2 abszcisz-
szájú pontokban (103. ábra) !
y2 = 8-2 = 16; y0 = ±4.
Poi(2; 4); P02 (2; -4);p = 4.
yQy = p(*+z0);
A két érintő egyenlete:
4y = 4(«+2); y = x+2 (I.)
-4y = 4(x+2); y = -x-2 (II.)

2. Határozzuk meg azt, hogy az y2 = 3x parabola melyik pontjához

tartozó érintő egyenlete x-4y = - 12. Ha az adott egyenes a para­
bolának egyáltalán érintője, akkor a parabola és az egyenes által
meghatározott másodfokú, kétismeretlenes egyenletrendszernek csak
egy megoldása lehet, és ez lesz a keresett pont.

124
 H—H
-6 ~5

103. ábra. Parabola érintői

y2 = 3x
x— 4y = — 12
x = 4y—12;
02 = 3(40-12) = 120-36;
y2—120+36 = 0;
12 + ^144-144
y = ---------- __------- = 6;

x = 4-6-12 = 24—12 = 12.

A keresett pont tehát: Po(12; 6).

125
3. Egy parabola csúcsa az origóban van, tengelye az Y tengely, egyik
érintőjének egyenlete y = x—1, Mi a parabola egyenlete?
A parabola egyenlete: Y2 = 2py.
Az érintő egyenlete: x^x = p(y+z/0) = Py+Py^
_ xox—pyQ _ x0
y- p—-Y yn'
Az érintő adott egyenlete pedig y = x—1.
Ha összehasonlítjuk az együtthatókat, megállapíthatjuk, hogy

y - 1 és ya - 7.
Az egyenes egyenletébe helyettesítve, kiszámítjuk az érintési pont
másik koordinátáját is. 7 = x^— 7; x^ = 14. Az érintési pont tehát
Po (14; 7). Ez a pont rajta van a parabolán, tehát 142 = 2p7 = 14p;
p = 14.
A parabola egyenlete: x2 = 28y.
í. írjuk fel az y2 = 12a? parabola azon érintőjének egyenletét, amely
merőleges az y - — x+7 (I.) egyenesre (104. ábra)!
A parabola érintőjének iránytangense 1.
i \ 6£0 6 6£0 .6
Ihy = Wx+Xq); y = ---- - —— vagyis — = 1; y0 = 6.
yo ”o yo í/o
Az érintési pont abszcisszája: .
36 = 12a?0; x0 = 3.
Az érintő tehát aPQ (3; 6) ponton megy keresztül, és iránytangense 1,
tehát egyenlete: y—6 = x—3; y = a?+3 (II.)
5. A parabola egyenlete y2— lOy — 4x+ 41 = 0. Határozzuk meg az
5 abszcisszájú pontjaihoz tartozó érintők egyenletét!
y2— lOy— 4x+ 41 = 0;
y2 — lOy = 4x— 41;
y2— 10y+25 = 4(x— 4);
(y-5)2 = 4(x—4).
Az érintési pontok y koordinátája:
(p-5)2 - 4-1; y-5 = ±2; y = 5±2.
i/oi - yo2 ~
^o! (5; 7);P02 (5; 3).
Az érintő egyenlete: (y0-v)(y-v) ■= p(x+x0-2u),
(7—5)(y—5) = 2(z+5-8); (3—5)(ij —5) = 2(z + 5-8);
2(^5) = 2(^-3); -2(y-5) = 2(z-3);
y = x+2. y - -x-2.
6. Határozzuk meg az y2 — 14y- 16#+ 97 = 0 parabola azon érintőjé­
nek egyenletét, amelynek iránytangense 2. Melyek az érintési pont
koordinátái?

127
 y2 — 14y — 16x+ 97 = 0;
y2— 14y = lGx— 97;
y2- 14+49 = 16z—97 + 49;
(y-7)2 = 16(x—3).
Az érintő egyenlete (y0—7)(ö-7) = 8(a:+a;0-6);
W~71/o-7!/+49 = 8o?+8a;0—48;
(Hó-7)!/ = 8®+8a?0—48—49+7{/0;
8x + 8x« — 48 — 49+7y™, 8
y ’ m = i/o-7'
Az iránytangenst ismerjük, mert m - 2.
2 = -~z.'7 ? ^o-7 = 4; y„ = 11.
f/o 1
Az érintési pont ít0 koordinátája:
(11-7)2 = 16^-3);
16 = 16(ít0—3); 1 = a?0—3; ít0 = 4.
Az érintési pont Po (4; 11).
Az érintő egyenlete
8a? 4-8*4—48—494-7 • 11 8íc4-12 „
n = - ---------------- ------------- = -------- = 2a? 4-

7. Határozzuk meg az a?2 4- y2 = 25 kör és az y2 = —~x parabo­

la harmadik síknegyedbe eső metszéspontjához tartozó érintőinek
szögét (105. ábra)!

3a:2—16a?—75 = 0;
16±/256 4-9OO 16±/1156 16±34
X ~ 6 “ 6 6“’

xi = —— 8—; a?2 =* *“ 3.

128
 "5
-6
-7

105. ábra. Kör és parabola metszéspontjai

A harmadik síknegyedben az xz = —3 abszcisszájú pont van.

y2 = -^-(-3) = 16; y = ±4.

A metszéspont tehát Po(—3; 4)..

A kör érintője: xQx+yoy = r2.
3 25 3
-3x-P4y = 25; y = yíc+” (L)> mi =

óla érintője: yoy = p(a?4-a?0).

-g-Gr-3) = “1^+8 (H.) y =

9 Geometria II. - 129

 A két egyenes által bezárt hegyesszöget keressük, tehát tga>0.

A A 17 17
m.-m, T+3_ 12 12 17
tg a —----- ------ -— = ---------- = -------- =----- ~ — 2,833;
Ö 1+771^2 3<2 6 A 6
1 4-3 12 12

a = 70,5°.

130
 TÉRGEOMETRIA

VII. Alapfogalmak
A térmértan térbeli alakzatok tulajdonságainak vizsgá­
latával foglalkozik. A térgeometria két alapeleme az egyenes
és a sík.
Az egyenest két pont, a síkot pedig három nem egy egye­
nesen fekvő pont határozza meg.
Két egyenes lehet metsző, párhuzamos és kitérő helyzetű
(106. ábra). A metsző egyeneseknek egy közös pontjuk

van, a párhuzamos egyeneseknek nincs közös pontjuk, de

egy síkban vannak, a kitérő egyeneseken nem fektethető
sík.

9’ 131
 Két kitérő egyenes hajlásszöge az a szög, amelyet a tér
tetszőleges pontján átmenő és az adott egyenesekkel pár­
huzamos egyenesek bezárnak (107. ábra). Két kitérő egye-

107. ábra. Kitérő egyenesek távolsága és hajlásszöge

nes távolsága a legközelebb levő pontok távolsága. Ügy

határozzuk meg, hogy az egyik egyenesen átfektetett sík
másik egyenessel való metszéspontjaiból az elsőre merőle­
gest bocsátunk, ennek a két egyenes közé eső szakasza lesz
a keresett távolság.
Két sík vagy párhuzamos (nincs közös pontjuk), vagy
egymást egy egyenesben metszi (108. ábra).
Egyenes és sík kölcsönös helyzete: két közös pontjuk
van, az egyenes döfi a síkot; nincs közös pontjuk, az egyenes
párhuzamos a síkkal (109. ábra).
Egyenes síkkal bezárt szögén azt a hegyesszöget értjük,
amelyet az egyenes a vetületével bezár (110. ábra).

132
 109. ábra. Egyenes és sík
kölcsönös helyzete

108. ábra. Metsző síkok

Egy egyenesből kiinduló két

félsík lapszöget alkot. A két
félsík a lapszög lapjai, metszés-
vonaluk a lapszög éle, bezárt
szögüket pedig úgy kapjuk meg,
hogy az él tetszőleges pontjában
mindkét lapban merőlegest
állítunk és megmérjük ezek
bezárt szögét (111. ábra).

133
 A testszögletet három vagy több, egy pontban metsző
sík határolja (112. ábra). A tér felületekkel határolt ré­
szét mértani testnek nevezzük. Ha a testet síklapok hatá­
rolják, akkor szögletes
testnek, ha síklapokon
kívül görbefelületek is
vagy csak azok határol­
ják, akkor görbefelületű
testnek nevezzük (113.,
114. ábra).
A szögletes testet
határoló lapok a test
lapjai, alapok metszés­
vonalai a test élei, az
élek metszéspontjai a
test csúcsai. Két egy
lapon, de nem egy élen
fekvő csúcspontot össze­
kötő egyenes a lapátló,
és nem egy lapon fekvő
csúcsokat összekötő
egyenes a testátló.
Ha a test bármely
lapján átfektetett sík
113. ábra. Szögletes test a testet nem metszi, ak­
kor konvex, ellenkező
esetben a test konkáv.
A szabályos testeket
egybevágó szabályos
sokszögek határolják.
A test felülete a
határoló lapok terüle­
tének összege, térfogata
a lapok által bezárt
térrész.
114. ábra. Görbefelületű test

134
 VIII. SZÖGLETES TESTEK

lé Egyenes és ferde hasáb

Hasábnak nevezzük azt a testet, amelyet két egybevágó és

párhuzamos sokszög, valamint annyi paralelogramma határol,
ahány oldala van a sokszögnek. A két egymással párhuzamos
sokszöget a hasáb alap-, ill. fedőlapjának, a paralelogram­
mákat pedig a hasáb oldallapjainak nevezzük. Az alap-
és a fedőlap egymástól mért merőleges távolsága a hasáb
magassága. Ha az oldalélek merőlegesek az alapra, akkor
a hasáb egyenes (115. ábra), ellenkező esetben ferde (116.
ábra). A szabályos sokszögalapú egyenes hasábot oszlop­
nak nevezzük.

A paralelogramma alapú hasáb neve: paralelepipedon.

A téglalap alapú egyenes paralelepipedont téglatestnek,
és azt a téglatestet, amelynek oldallapjai egybevágó négy­
zetek, kockának nevezzük,

135
 A hasáb felszíne az összes határoló lap területeinek össze­
ge: F=2T+0f.
A hasáb térfogata: V=Tm.
A téglatest felszíne: F=2(ab + bc+ca).
A téglatest térfogata: V—abc.
A kocka felszíne: F=6a2.
A kocka térfogata: V=a3.
A téglatest testátló] a: d = fa2 4- b2 4- c2.
A kocka testátlója: d = ][a2+a2+a2 = of3.

Gyakorló jeladatok:
1. A kocka éle 10 dm. Mekkora a testátlója, térfogata és felszíne?
a = 10 dm; d = ? V = ? F = ?
d = a/3 = 10/3 10-1,73 = 17,3 dm.
V = a3 = 103 = 1000 dm3.
F - 6a2 = 6-102 . 600 dm2.
2. Egy kocka éle 15 dm. Mekkora a háromszor nagyobb felszínű
kocka éle? '
at = 15 dm; F2 = 3FX; a2 = ?
Fx = 6ax2; F2 = 6a22 = 18a!2;
a22 = 3a/; a2 = Oj/T = 15/3“« 15-1,73 = 24,55 dm.
3. Egy kocka testátlója 36 cm. Milyen hosszú az éle, és mekkora a
felszíne?
d = 36 cm; a = ? F = ?
a = —^ = -^3- = = 12/r12-1,73 = 20,76 cm.
y3 3 3
F = 2592 cm2.
4. Egy kocka felszíne 216 cm3. Mekkora az éle, testátlója és térfogata?
F = 216 cm2; a-?d=?V=?
F = 6a2; a = ]f-J- - = f36 - 6cm.

d = a/3 - 6^3 «= 6-1,73 - 10,38 cm.

V = a3 = 6’ = 216 cm3.

136
5. Egy kocka térfogata 40 dm3. Mekkora a 10-szer nagyobb térfogatú
kocka éle?
V1 = 40 dm3; V2 = 10 Vj a2 = ?
3 __ 3___
V2 = 10-40 = 400 dm3; V2 = «23í ö2 = ÍV2 = Z400 « 7>37 dm-

6. Mekkora az 1,2 m oldalhosszúságú alumínium kocka súlya, ha faj­

súlya

G = Vy = a3y = 1,23 m3 • 2,7 = 1,728 • 2,7 = 4,657<Mp = 4657 kp.

7. Egy téglatest élei: 12, 18 és 24 dm hosszúak. Mekkora a téglatest

testátlója, felszíne és térfogata?
a = 12 dm; b = 18 dm; d = 24 dm; d=?F=?V=?
d = /a2+ö2+c2 = /122+182 + 242 = /144+324+576 = /1044«32,3 dm.
F = 2(ab+bc+ cd) =
2(12-18+18-24+24-12) =
2(216+ 432+ 288) = 2 • 936=
= 1872 dm3.
V = abc = 12-18-24 =
= 5184 dm3.

8. A téglatest oldalainak
aránya 7 : 9 : 12, a térfo­
gata 48 384 dm3. Mekkorák
az oldalai, és mekkora a
felszíne (117. ábra)?
a : : c = 7 : 9 : 12;
V = 48 384 dm3; a = ?
fc=?c=?F=?
Az oldalak aránya azt
jelenti, hogy az a oldal 117. ábra. Téglatest
valaminek á 7-szerese, a b oldal annak 9-szerese, és a c oldal 12-sze
rese. Jelöljük a még nem ismert hosszúságot ír-szel.
a = lx\ b = 9x; c = V2x.
V = 7z-9z-12z = 756a?3;
3 _______
, V 48 384 1Á48 384 ®,—
X ~ 756 ” 756 ’ x -756-= 1/64 = 4‘

A keresett oldalak tehát: a = 28 dm; b = 36 dm; c = 48 dm.

F = 2(ab+bc+ca) = 2(28-36+36-48+48-28).
28-36 36-48 48-28 1008
84 144 96 1728
168 288 384 1344
1008 1728 1344 4080
F = 2-4080 = 8160 dm2* .
9. Valamely kocka térfogata 21 952 cm8, mekkora a felszíne?
V = 21952 cm3; F = ?
3 _
V = a3; a = Yv
3,___ 3_______ 3_______ 9
F = 6a2 = 6/V2 = 6/21 9522 lg /21 9522 = -=- lg 21 952 ~
o
2-4,3414 8,6828
3 “3
« 2,8943.
lg 6 = 0,7782
3_______
+ lg}/21 9522 = 2,8943
lg F = 3,6725
F = 4704 cm2.
10. Egy kockát úgy darabolunk fel, hogy élét 10 egyenlő részre oszt­
juk. Mekkora az új kocka és a régi kocka felületeinek aránya?
F± = 6a?; F2 = 103-6ai = 103• 6 = 6-103^+ = 60a?;

Ft _ 60a? _ 10
F, ~ 6a? ~ W-
A feldarabolással előállított kockák felszínének összege tehát tízszerese
az eredeti kocka felszínének.
11. A téglatest oldalainak mérőszámai számtani sorozatot alkotnak,
amelynek összege 27. A téglatest térfogata 693 dm3. Mekkorák az
egyes oldalak, és mekkora a test felszíne?
a = b—d; b = b; c = b+d; a+b+c = 27 dm.; V = 693 dm8;
a=?Z>=?c=?F=?
d-vel jelöltük a számtani sorozat differenciáját.
a+b+c = 27;
b-d+b+d = 27; 36 = 27; b = 9.
V = abc = {b— d)b(b+ d) = 693;
b(b2-d2) = 693;
9(81—d2) = 693; 81-d2 = 77; d2 = 4; d = ±2.
Mindkét megoldás megfelel a feladat követelményeinek, és ugyanazt
az eredményt is adja, csak a és c szerepet cserél, mi d = 2-vel szá­
molunk.
a = 9—2 = 7 dm; b = 9 dm; c = 9+2 = 11 dm.
F = 2(ab+bc+ca) = 2(7-9+9-11+11-7) = 263+99+77) = 478 dm2.

12. A téglatest élei olyan mértani sorozatot alkotnak, amelynek ösz-

szege 35, és a téglatest térfogata 1000 dm3. Mekkorák az élei, és
a felszíne?
a = A; b = b-, c = bq; a+b+c = 35; V = 1000 dm3;

a = ?ö = ? e = ? F = ?
Q'-val jelöltük a mértani sorozat kvóciensét.

V = abc = ~b bq = b3 = 1000; b = 10 dm.

g
= 35;

139
 b
---- \-b-\-bq — 35;
q
10 FIO+IO# = 35 [*q;
-----

lQ+lGq+10q2 = 35g;
10g2 — 25g+10 = 0 | : 5;
2g2-5^+2 = 0;

q 5±/25-16
- 5 ±3
—

o q2 - —
= 2; 1 -
2 =—

Mindkét q érték megfelel a feladat követelményeinek, és ugyanazt

az eredményt is adja, csak a és c szerepet cserél, mi q = 2-vel szá­
molunk.
b 10
a = — = — = 5 dm; b = 10 dm; c = bq = 10-2 = 20 dm.
0. *
F = 2(ab+bc+ cá) = 2(5 • 10+10 • 20+20 • 5) = 2(50+200+100) =
= 2*350 = 700 dm2.
13. A téglatest felszíne 320 dm2, magassága a kisebb alapélnél
8 dm-rel, a nagyobb alapélnél 5 dm-rel nagyobb. Mekkora a térfogata,
és mekkorák az oldalai?
F = 320 dm2; m = a+8; m = ö+5; a=?ö=?V=?
F = 2(ab+bc+ cá) = 2[(m—8)(m—5J+(m—5)m+m(m—8)];
320 = 2[m2—5m~ 8m+40+m2—5m+m2—8m];
160 = 3m2—26m+40;
3m2-26m- 120 = 0;
m_ 26^/676+1440 26±/2116 26±46 .
6 6 “ 6 ’
20
ml = 12 dm; m2 =---- — < 0.

A feladatnak tehát csak m1 = 12 dm a megoldása.

a = m—8 = 4 dm; b = m— 5 = 7 dm; m = 12 dm.
V = abm = 4-7-12 = 7-48 = 336 dm3.

140
14. Mekkora az egyenes parálelepipedon térfogata és felszíne, ha alap­
élei 22 dm és 27 dm hosszúak, a. két él által bezárt hegyesszög 57,8°,
és a magassága 54 dm?
a = 22 dm; b = 27 dm; m = 54 dm; a = 57,8°; V = ? F = ?
T = ab sin a; V = Tm.
V ® abm sin a = 22 • 27 • 54 sin 57,8°; lg 22 = 1,3424
lg 27 = 1,4314
lg 54 = 1,7324
lg sin 57,8° = 9,9275—10
lg V = 14,4337-10
V = 2,714-104 dm3. lg V = 4,4337
F = 2[áb sin a+m(a+&)];
F = 2(aZ>sina+ am+bní);
F = 2(22-27 sin 57,8°+54-49); lg 22 = 1,3424
lg 27 = 1,4314
lg sin 57,8° = 9,9275-10
lg (22-27 sin 57,8°) = 12,7013-10
lg 54 - 1,7324
+ lg49 = 1,6902
lg (54-49) « 3,4226
2(502,7 + 2646) = 2 • 3148,7 =
6297,4 dm2.
15. Valamely háromoldalú egye­
nes hasáb alapjának két oldala
17 dm és 23 dm hosszú, a közbe­
zárt szög 57,6°, a hasáb magas­
sága 12 dm. Mekkora a hasáb
térfogata és felszíne (118. ábra)?
17 dm; b = 23 dm; i

57,6°; m = 12 dm;
? F = 1
db sin y .
2 ’ V ~ Tm.
TZ ábm sin y
118. ábra. Háromoldalú egyenes hasáb
y= 2
 17-23 *12 sin 57,6°
= 17-23-5 sin 57,6°;
2
lg 17 = 1,2304
lg 23 = 1,3617
lg 6 = 0,7782
lg sin 57,6° = 9,9265-10
lg V = 13,2968-10
V= 1980 dm’. lg V = 3,2968
A felszín kiszámításához meg kell még határoznunk a c oldalt.
c2 = a2 + b2 — 2aZ>cos y;
c2 = 172+232—2.17*23 cos 57,6°;
c2 = 289+529-34-23 cos 57,6°; lg 34 = 1,5315
lg 23 = 1,3617
lg cos 57,6° = 9,7290-10
lg(34.23cos 57,6°) = 2,6222
c2 = 818-419 = 399;
c « 20 dm.
F = 2T+m(a+b+c)
lg 17 = 1,2304
lg 23 = 1,3617
lg sin 57,6° = 9,9265-10
lgsz = 2,5186
- lg 2 = 0,3010
lg T = 2,2176
T = 165 dm2;
F — 2-165+ 12(17+ 23+ 20) =
= 330+ 12*60 = 330+ 720 =
= 1050 dm8.
16. Valamely egyenes hasáb
alapja háromszög, amelynek
két szöge a = • 52,7° és
fi = 62,3°, a háromszögbe ír­
ható kör sugara 18 cm, és a
hasáb magassága 15 cm. Mek­
119. ábra. kora a hasáb felszíne és térfo­
Egyenes hasáb alapháromszöge gata (119. ábra)?

142
a = 52,7°; p = 62,3"; r = 18 cm; m = 15 cm; V = ? F = ?
A 95. ábrából látható, hogy
a x. , . p c—x,
clg-2 “F es ctg-2 = —’

X = rctgy; c—x = rctg-^-; x = c-rctg-^;

X P X, t P\
rclg-- = c-rctgyí c = r ( ctg —+ ctg—j •

c = 18(ctg 26,35°+ctg 31,15°) = 18(2,019+1,655) = 18-3,674 =

= 66,132 cm 66,1 cm.
T = - S“’ ^Sin - i y = 180°-(52,7°+62,3°) = 180°-115,0° = 65°.

66,l2sin 52,7°sin 62,3°

lg 66,l2 = 3,6404
2 sin 65° lg sin 52,7° = 9,9006-10
lg sin 62,3° = 9,9471-10
lg sz =23,4881 — 20

lg 2 = 0,3010
+ lgsin65° = 9,9573-10
lgn =10,2583-10

lg sz = 3,4881
-lgn = 0,2583
T = 1698 cm2. lg T = 3,2298
F = 2T+ am+ bm+ cm.
Ismeretlen még a és b.
c = 66,1 cm; a = 52,7°; = f 3°; y = 65°; a = ? b = ?
a sin a
c sin y
csina 66,1 sin 52,7° e
lg 66,1 = 1,8202
sin y sin 65° ' + lg sin 52,7° = 9,9006 -10
lg sz = 11,7208-10
- lg sin 65° = 9,9573 + 10
a 68,01 cm « 58 cm. lg a = 1,7635

143
b__ sin fi ,
c sin y ’
b_ csin/J _ 66,1 sin 62,3° .
lg 66,1 = 1,8202
sin y ~ sin 65° ’ + lgsín62,3° = 9,9471-10
lg sz = 11,7673-10
-lg sin 65°= 9,9573+10
b = 64,56 cm » 64,6 cm. lgt = 1,8100

F = 2T+m(a+b + c) = 2-1698+15(58+64,6 + 66,1) =

= 3396+15-188,7 = 3396+2830,5 = 6226,5 cm2 = 62,265 dm2.
V = Tm = 1698-15 = 25 470 cm3;
V = 25,47 dm3.

17. Egy ferde hasáb alapja rombusz, amelynek oldala 18 cm, és egyik
hegyesszöge 52,6°; oldalélének hossza 50 cm, és az alappal bezárt
szöge 72°. Mekkora a ferde hasáb térfogata (120. ábra)?

a = 18 cm; a = 52,6°; c - 50 cm; y = 72°; V - ?

120. ábra. Ferde hasáb

144
 Először az alap területét számítjuk ki
T = aa sin a = a2 sin a 182sin 52,6°; lg 182 = 2,5105
+ lg sin 52,6° = 9,9000—10
T = 257,4 cm2. lg T = 2,4105
m = csíny = 50-sin 72° = 50*0,9511 = 47,555 - 47,6 cm.
V = Tm = 257,4-47,6; lg 257,4 = 2,4105
+ lg 47,6 = 1,6776
V = 1,225 • 104cm3 = 12,25 dm3. * lg V = 4,0881

2. A gúla
A gúla olyan test, amelyet egy sokszög és annyi háromszög
lap határol, ahány oldala van a sokszögnek. A gúla egyenes,
ha az oldaléléi egyenlő hosszúak (121. ábra), és ferde, ha
az oldaléléi nem egyenlők (122. ábra). Ha a gúla alapja

szabályos sokszög, és oldaléléi egyenlő hosszúak, akkor

szabályos gúlának nevezzük. Ilyenkor oldallapjai egybe­
vágó egyenlőszárú háromszögek. A gúla magassága a csúcs­
ból az alapra bocsátott merőleges.

10 Geometria II. - 145

 A gúla felszíne: F=T+Of.
Tm
A gúla térfogata: V ---------
3
Gyakorló feladatok
1. A tetraéder háromoldalú egyenlő oldalélü gúla; alapja olyan há­
romszög, amelynek egyik oldala a = 15 m, mekkora a felszíne és
térfogata?
a = 15 m; T = ? F = ? V = ?
152Í3
aa sin 60° a2 sin 60’ 2 225/3".
2 “ 2 2 “ 4 ’
FJ«= 4T = 225/3" = 225-1,73 = 389,25 m2.
A térfogat számításához ismernünk kell a gúla magasságát. Ha a
tetraédert egy csúcspontján és az alap egyik magasságvonalán
keresztülmenő síkkal met szűk, akkor a metszet olyan egyenlő­
szárú háromszög, amelynek alapja a, szára m1 [mj-gyel jelöljük
az egyenlő oldalú háromszögjmagasságát (97. és 98. ábra)].

= a2— = -j-a2 (123. ábra).

A metszetre is felírhatjuk a Pythagoroas-tételt, itt m-mel a tetra­
éder magasságát jelöltük (124. ábra).

a
123. ábra. 124. ábra.
Tetraéder alapja Tetraéder metszet

146
 225-5/2" 1125/2-.
4 4 *
lg 1125 = 3,0513
+ lg/2 = 0,1505
lgsz = 3,2018
-lg 4 = 0,6021
V= 397,8 m2. lg V = 2,5997
2. Egy egyenes gúla alapja olyan téglalap, amelynek oldalai 15 dm
és 18 dm hosszúak, a gúla oldalélé 20 dm. Mekkora a gúla térfogata
és felszíne?
a = 15 dm; b = 18 dm; c = 20 dm; F = ? V = ?
A gúla felszíne az alapterület, valamint az oldallapok területének
összege.
T = ab = 15-18 = 270 dm2.
Az oldallapok területét a Heron-képlettel számítjuk ki:
= Ís/Sj- a)(S!- c)(Sj- c) = (Sj- a), ahol
a+ c+ c 15 + 40 55
51 = 2 ■ 2 = 2 “27,5dm;

tj = (27,5 —20)/27,5(27,5—15) = 7,5/27,5-12,5 = 139,1 dm2.

I2 = /^2(^2 — ^)(®2 ®)(®2 c) — (®2 c)/s2(s2 5), ahol
ú+ 2c 18+40 58
S2 = —2~ = 29 dm;
2 2
t2 = (29-20)/29(29-18) = 9/29-11 - 9/319 = 160,7 dm2.
F - T+2t1+2í2 = T+2(f1+í2) = 270+2-299,8 = 270+599,6 =
= 869,6 dm2.
V = -~’9 a gúla magasságát a 125. ábrán látható derékszögű három-
ö
szögből fejezzük ki.

10* —99 147

 4c2— a2 — b2
4

1600-225-324
——-—

= /262,75 « 16,2 dm;

125. ábra. Téglalap alapú egyenes

gúla

1458 dm3.

3. Egy négyzet alapú gúla felszíne

1344 dm2, az oldalélének és az alap­
élének aránya 5:6. Mekkora az alapéle,
az oldalélé és a térfogata (126.ábra)?

F = 1344 dm2; c : a = 5 : 6;

a = ? c = ? V = ?
5

F = a2+4-^1 = a2+2am1,

ahol a gúla oldallapjának a magas­

sága.

gúla

148
 l//5«\2 /a\2 1/ 25a2 a2 1/25a2-9a2 lí 16a2 _ 2
mi = F m_ U = F ír 4 f 36 y 36 3 a
2 _ 4 „ 7 „
F = íz2 + 2ízm1 = ct2+2a- — a = a2+Ta2 = Ta2;

7 3•1344 4032 - 576;

1344 = y íz2; a2= 7 =
5
a = 24 dm; c = —- • 24 = 20 dm.
6
A térfogat kiszámításához ismernünk kell még a gúla magasságát,
melyet Pythagoras tételével fejezhetünk ki:

-c2_ (4); d2 = 2a2;

m 1/c2 2“2 1/ 2c2-íz2 1^800—576

F 4 “ F F 2 ®
2
Tm a2m 242/lÍ2‘
v = - = ö 3 192/112; lg 192 = 2,2833
o o
+lg/112 = 1,0246
V = 2032 dm3. lg V = 3,3079
4. Mekkora a háromszög alapú gúla térfogata és felszíne, ha oldaléléi
15 cm, alapélei pedig 18 cm, 21 cm és 25 cm hosszúak?
d = 15 cm; a = 18 cm; b = 21 cm; c = 25 cm; F = ? V = ?
Az alapterületet a Heron-képlettel számítjuk ki:
a+b+ c 18+21+25 64
S- 2 = 2 ’ 2 =32Cm;
T = /s(s-a)(s-&)(s-c) = /32-14.11-7 = /32-14-77'
lg 32 = 1,5051
lg 14 = 1,1461
lg 77 = 1,8865
lg T2 = 4,5377
T = 185,7 cm2. lg T = 2,2688
Az oldallapok területét tl9 t29 ill. í3-mal jelöljük,
a = 18 cm; d = 15 cm; = ?
a+2d 18+30 48
Sl= 2 =’ 2 =^-=24cm;

149
fl = Í«1(S1-«)(«!-<i)(si-d) = («i-d)fsi(»i-a) =
= 9/24-6 = 9/4-36 = 108 cm8.
b = 21 cm; d = 15 cm; t2 = ?
5+2d 21+30 51 ,
2 2 ~~ 2 25,5 cm;

f2 = /s2(s2-Z>)(s2-d)(s2-d) = (s2-d)/s2(s2-á) =10,5/25,5-4,5;

lg 10,5 = 1,0212
+ lg/25,5-4,5 - 1,0298
lg í2 = 2,0510
lg 25,5 = 1,4065
+ lg 4,5 = 0,6532
lg 25,5-4,5 = 2,0597

lg/25,5-4,5 - 1,0298
í2 = 112,4 cm2;
c =25 cm; d = 15 cm; t3 = ? i
c+‘2d 25 + 30 55
27,5 cm;
,!2 2 2
G = /S:i(S3 ~ C)(S3— rá)(®3 “ “ (S3~ ^)/S3(S3 c) ~ 12,5/27,5 • 2,5;
lg 12,5 = 1,0969
+ lg/27,5-2,5 = 0,9186
lg í3 = 2,0155
lg 2,5 = 0,3979
+ lg 27,5 = 1,4393
lg 27,5-2,5 = 1,8372

lg/27,5-2,5 = 0,9186
t2 = 103,6 cm2.
F = T+^+íj+íj = 185,7+108 + 112,4+103,6 = 509,7 cm2.
A gúla egyenes, mert a három oldalélé egyenlő hosszú, ilyenkor a
csúcsból az alapra bocsátott merőleges, vagyis a gúla magassága a
háromszög köré írható kör középpontján megy keresztül.

150
 18-21-25
r lg sz = 3,9754
4-185,7 -lg n = 2,8709
lg r = 1,1045
lg 18 - 1,2553
lg 21 = 1,3222
lg 25 = 1,3979
lg sz = 3,9754

lg 4 = 0,6021
+ lg 185,7 = 2,2688
lg n = 2,8709
12,73 cm.
A 127. ábrából látható derékszögű
háromszögből
Háromszög alapú gúla
m = - /152- 12,732 «

Tm 185,7-7,93 lg 185,7 = 2,2688

V~ 3 ~ 3
+ lg 7,93 = 0,8993
♦ lg sz = 3,1681
-lg 3 = 0,4771
V = 490,9 cm3. lg V = 2,6910

5. Mekkora a szabályos hatoldalú gúla

köbtartalma és felszíne, ha alapéle
6,4 dm és oldallapjának magassága 12dm?
a = 6,4 dm; nij = 12 dm;
F = 1 V -= ?

T = 6tj = 6-^p- = 3am2;

V 2 í“V 4a2~a2 °/8~

,n«= r-tz} - f-r—=—

128. ábra. Egyenlő oldalú

(1.128. ábra); háromszög

151
 3aaV3 3a2/iT 3-6,42Í3" ,__
2 = 2 2 = 3’3,2-6,4-/3 = 9,6-6,4-/3;
lg 9,6 = 0,9823
lg 6,4 = 0,8062
lg Í3 = 0,2385
T = 106,4 dm2. lg T = 2,0270
Egy oldallap területe: t2.
um.
h = ~2^; 6í2 = Samj = 3-6,4-12 = 19,2-12 = 230,4 cm-’

F = 7+612 = 106,4+230,4 = 336,8 dm2.

A gúla magassága: m (129. ábra).

m 6,42-3
4

|/~ 576-122,88

129. ábra. Gúla metszete

= /113,28 « 10,6 dm.
lg 106,4 = 2,0269
+ lg 10,6 = 1,0253
lg sz = 3,0522

lg sz = 3,0522
-lg 3 = 0,4771
V = 375,9 dm3. lg V = 2,5751

152
 3. A csonkagúla
A csonkagúla olyan test, amelyet két párhuzamos, hasonló
sokszög, valamint annyi trapéz határol, ahány oldala van a
sokszögnek. Csonkagúlát úgy állítunk elő egy gúlából, hogy
a gúlát az alapjával párhuzamos síkkal metszük. A lemet­
szett gúlát kiegészítő gúlának nevezzük.
A csonkagúla is lehet egyenes (130. ábra) vagy ferde
(131. ábra) attól függően, hogy milyen gúlából keletkezett.

1. Valamely egyenlő oldalélű, vagyis egyenes csonkagúlának az

alapja téglalap, oldalai 12 cm és 34 cm hosszúak a felső élek közül
a kisebb 6 cm, a csonkagúla magassága 25 cm. Mekkora a térfogata
(132. ábra)? a = 12 cm; ft = 34 cm; c = 6 cm; m = 25 cm; V = ?
Meg kell határoznunk fedőlap másik élét, amit d-vel jelölünk.

153
aa •. ec -- bh •. rb
a, dJ _ — _ —
6-34 _ yj cm.
a 12
V " lT(r+f + ÍTí) = -y-(12-34 + 6-17 + /12^3+rfTl'7) -
= ^-(12.34+6.17 + /6^7^j = j.5(12.34+6317+6.17.2) = ■

25(4-34+2-17 + 4-17) = 25-14-17 = 350-17 =

II

5950 cm3 = 5,95 dm3.

II

2- Egy egyenlő oldalélű csonkagúla alapja téglalap, a térfogata

18 720 dm3, az alapélei 24 dm és 54 dm hosszúak, magassága pedig
3 m. Mekkorák a fedőlap élei (133. ábra)?

133. ábra. Csonkagíila

154
V = 18 720 dm3; a = 24 dm; b = 54 dm; m = 30 dm; x = ? y = ‘I
T = ab = 24-54 = 1296 dm2;
t =
V = -^-(T + i+V'Ti);
on ______
18 720 = —(1296 + ^+^1296^) = 10(1296 + xy+361xy);

xy + 36^-576 = 0. 1872 = 1296 + xy+36/^;

Jelöljük az /xy-os tagot z-vel, így z-re vegyes másodfokú egyenle­
tet írhatunk fel.
z2 + 36z—576 = 0;
96
zt = 12; z2 = - — = -48.

x és y mértani középarányosa /xy, ez pedig szakaszok esetében csak

pozitív szám lehet, tehát z = 12
)[xy =12; xy = 144.
Két ismeretlenünk és csak egy egyenletünk van. Tudjuk, hogy a
csonkagúla megfelelő oldalainak aránya egyenlő, mert fedőlapja és
alaplapja hasonló sokszögek:
24y
x : a - y : b; x: 24 = y : 54; x
54
Ezt helyettesítjük be az előbbi egyenletünkbe:
xy = 144;
24y 144-54 144-9
y = 144; V2 =
54 24 ~4~’
12-3
y = ±—5— = ±18.

y oldalhosszat jelöl, tehát csak pozitív lehet:

y = 18 dm.
24
x = ——-18 = 8 dm.
54
A keresett élek tehát: x = 8 dm; y = 18 dm.

155
3. Mekkora a négyzet alapú csonkagúla felszíne és térfogata, ha alap­
lapjának éle 4,6 m, fedőlapjának éle 2,6 m, oldallapjának magassága
6 m (134. ábra)?

a = 4,6 m; b = 2,6 m; ml = 6 m; F = ? V = ?
F = a2+i2+4-^Í^-m1 = a2 + 62 + 2(a+b)ml = 4,62+ 2,62 +

+ 2(4,6+ 2,6)6 = 21,16+ 6,76+ 12 • 7,2 = 11,16+6,76+86,4 = 114,32 m2.

Ha a csonkagúlát egy fedő­
élén átmenő és az alapjára
merőleges síkkal metsszük, ak­
kor a 135. ábrán látható tra­
pézt kapjuk, amelyből a cson­
kagúla magassága kiszámít­
ható:

j/e2- (-j-)
* = /35«.5,92m;

V = ^.(a2+/,2+/^) =

= -^-(«2 + &2+ab) =
135. ábra. Csonkagúla metszete

156
 5,92(4,62 + 2,62 + 4,6 • 2,6) 5,92(21,16+ 6,76 + 11,96)
3 ~ 3

lg 5,92 = 0,7723
+ lg 39,88 = 1,6008
lg sz = 2,3731
-lg 3 = 0,4771
lg V = 1,8960
4. Mekkora a szabályos négyoldalú csonkagúla felszíne és térfogata,
ha alsó alapéle 12 dm, felső alapéle 8 dm és oldalélé 14 dm (136.
ábra)?

136. ábra. Csonkagúla

a = 12 dm; b = 8 dm; s = 14 dm; +'=?¥=?

F = a2+&2+4 aj~-—mt = a2+ 62 + 2(a+ b)mv
21

Az oldallap magasságát jelöltük ml-gyel, és először ezt kell kiszámí­

tanunk a 137. ábra szerint felírható Pythagoras-tétellel:
142_(t)2= ^196~4 = í49^ « 13,9 dm;

F = 122+ 82+ 2-20-13,9 144+64+556 = 764 dm2.

Az oldalélen és az alaplapok átlóin álfektetett sík egy trapézben
metszi a csonkagúlát (108. ábra). Ebből kiszámíthatjuk a csonkagúla
magasságát.

157
 Az egyes átlók a/2> 111,
b /2 hosszúságúak.

m- ph——1 -

y 13,92--^- = f192-8 =

137. ábra. Csonkagúla oldallapja = fl84 m 13,6dm;

13,6(122 + 82+12,8)
V = — (a2 + ó2+aZ>) =
3
13,6(144 + 64 + 96) 13,6-304
lg 13,6 = 1,1335
+ lg 304 ~ 2,4829
lg sz = 3,6164
-lg 3 = 0,4771
V . 1378 dm3. lg V = 3,1393

5. Egy szabályos csonkagúla alaplapjának területe 324 cm2, magas­

sága 30 cm; alsó és felső élének aránya 9 : 7. Mekkora a felszíne és a
térfogata (138. ábra)?

138. ábra. Csonkagúla

158
T = 324 cm2; m = 3Ö cm ; a : fc = 9 : 7; + = ? V = ?
x-szel jelöljük azt az egyenesszakaszt, amelynek a 9-szerese, és
b 7-szerese, vagyis a = 9x; b = 7x. T = 324 = (9a:)2 = 81x2;
324
x2 =----- = 4; x = ±2, de egyenesszakasz csak pozitív lehet, tehát
81
x = 2 cm.
a = 9-2 = 18 cm; b = 7-2 = 14 cm; m = 30 cm.
m(a2 + b2 + ab)
V= 3
30(182 +142+ 18-14)
3
= 10(324+196+252) = 10-772 =
= 7720 cm3.
A felszín kiszámításához ismer­
nünk kell még az oldallapok ma­
gasságát, amit mj-gyel jelölünk.
A 139. ábrából látható, hogy

2
139. ábra. Csonkagúla oldallapja
*+
30 (-i-)2 = /904 « 30,1 cm;

t1= 4íx = 4^±±mt = 2(a+6)m, = 2-32.30,1 =

= 64-30,1 = 1926,4 cm2;

F - a2+i2+4í1 = 182+142+1926,4 = 324+196+1926,4 =
= 2446,4 cm2.
6. Egy négyzetalapú'csonkagúla alapéle 20 cm, a fedőéle 5 cm, tér­
fogata 2175 cm3. Mekkora a magassága?
a = 20 cm; b = 5 cm; V = 2175 cm3; m = ?
y _ rnlT+VTt+t) . m 3V
3 r+Yrt+t
3-2175 _ 3-2175 _ 3-2175
400+/202-52 + 25 400+100 + 25 525

159
7. Valamely négyzet alapú csonkagúla köbtartalma 58 032 cm3,
magassága 36 cm, az alsó és felső lapja területének összege pedig
*.
3272 cm Mekkora a kiegészítő gúla köbtartalma (140. ábra)?

V = 58 032 cm3; m = 36 cm; a2 + b'- = 3272 cm2; V, = ?

m(a2+Z>2+aú) . 3V
V = —i----- = a2+ b2+ ab;
3 m
= -(a2 + ft2) = 3'5.S.032 -3272 = 3-1612-3272 =
m 36
. 4836-3272 = 1564;
a és b kiszámítható a következő egyenletrendszerből:
u2+Z>2 - 3272
ab - 1564 2ab = 3128
a‘+2ab+bl - 3272+3128 = 6400;

160
(a+&)2 = 6400;
a+6 = 80; b = 80-a.
b értékét helyettesítjük a második egyenletbe, és megoldjuk a
másodfokú egyenletet.
“(80- a) = 1564;
80a-a2 = 1564;
“2- 80a+1564 = 0;

„ 80±/6400- 6256
2

= 80±^ _ 80±12 = 40 + 6-
2 2
= 46 cm; ar = 34 cm.
Az a alapél nem lehet kisebb, mint
40 cm, tehát a = 46 cm, b = 80 — 46 =
= 34 cm. (Ha a = 34 cm és b = 46 cm
megoldást választanánk, akkor is jó az
eredmény, de az ábrán meg kellene
fordítanunk a gúlát.)
A kiegészítő gúla ml magasságát 141. ábra. Gúla metszete
a 141. ábrán látható hasonló
háromszögekből számítjuk ki.

A kiegészítő gúla térfogata:

m ft2 102 • 84.2
V1= = „ = 342-34 = 343 = 39 304 cm3 = 39,304 dm3.
3 3
8. Mekkora a súlya és fajsúlya annak a négyzet alapú csonkagúlának,
amelynek alapélei 1,6 dm, ill. 1 dm hosszúak, magassága 1,2 dm,
és nagyobbik alapjával lefelé félig merül a vízbe (142. ábra)?

11 Geometria II. - 161

 a = 1,6 dm; 6 = 1 dm; m = 1,2 dm; G = ? A = ?
Archimedes törvényéből következik, hogy a bemerült térfogattal
egyenlő térfogatú víz súlya egyenlő a test súlyával.
A víz szintjével egyenlő magasságban elmetszve a csonkagúlát a
metszett terület olyan négyzet, amelynek oldala a csonkagúlát hatá­
roló trapézek középvonala.
a+ b
2 .‘•r-Y-M-
* a csonkagúla, V2 a bemerült rész térfogata.
V
Tr m(a2+b2+ab) . v m(a2+c2+ac)
Vi 3 ’ 2 ~ 6
V.y = V2-l.
m(a2+ c2+ ac)
V2 6_________ £ , 1,62+1,32+ 1,6 • 1,3 =
y “ “ m(a2+b2+ab~) ~ 2 ‘ 1,62+12+ 1 • 1,6
• 3
1 2,56+1,69+2,08 _ 1 6,33 _ 6,33 .
2 2,56+1+1,6 2 5,16 10,32
+1 ~1
lg 6,33 = 0,8014
kp -lg 10,32 = 1,0137
y - 0,613 « 0,61 lg y = 0,7877-1

162
 4. A lejtős prizma és az ék
Ha egy háromszög alapú hasábot olyan síkkal metszünk,
mely az alap egyik élével sem párhuzamos, akkor lejtős
prizmát kapunk (143. ábra).

A háromszög alapú lejtős prizma köbtartalmát úgy szá­

mítjuk ki, hogy alapterületét megszorozzuk a három oldal­
élének számtani középarányosával:
y_ ú+c
3

Az ék olyan lejtős
prizma, amelynek két
oldalélé egyenlő (144.
ábra), tehát térfogata:

V=
3

*
11 163
Gyakorló feladatok
1. Mekkora a térfogata annak a háromszög alapú lejtős prizmának,
amelynek az alapháromszöge egyenlőszárú és oldalai dr = d2 = 20 cm,
ill. 32 cm, oldaléléi 5 cm, 7 cm, 11 cm hosszúak (145. ábra)?

a = 5 cm; b = 7 cm;
c = 11 cm; = d2 = d =

= 20 cm; e = 32 cm; V = ?

Először az alapterületet kell

meghatároznunk.

d = 20 cm; e = 32 cm; t = ?

t = /s(s-d)(s-d)(s—e) =
145. ábra. Lejtős prizma
= (s-d)/s(s-e);

2d+e 40 + 32
= 36 cm;
2 2

t = (36-20)1'36(36-32) = 16/36-4 = 16-6-2 = 192 cm2.

{a + &+c 192(5+7+11)
= 64-23 = 1472 cm3.
3 3

2. Határozzuk meg annak az éknek a térfogatát, amelynek oldaléléi

a, a2 = 15 cm; b = 20 cm, alapháromszögének két oldala 18 cm,
ill. 25 cm, ez oldalak által bezárt szög pedig 65° (146. ábra).

- a2 - a - 15 cm; b = 20 cm; c = 18 cm; d = 25 cm; a = 65°.

cd sin a
Az alapterület: t =
2

164
 18-25 sin 65°
= 9 25 sin 65° = 225 sin 65°;
2
t2a+b t(30+20) _ 50
V“ 1 3 3 3
50-225 sin 65° 11 250 sin 65° = 3750 sin 65°;
3 — 3 —
lg 3750 = 3,5740
+ lg sin 65° = 9,9573—10
V = 3398 cm3. lg V = 3,5313

165
 IX. GÖRBE FELÜLETŰ TESTEK

1. Egyenes és ferde henger

Ha egy egyenest valamely zárt görbe mentén úgy mozgatunk,

hogy mozgás közben az eredeti helyzetével párhuzamos marad,
akkor az egyenes hengerfelületet ír le. Az adott görbét vezér­
görbének, az egyenest pedig alkotónak nevezzük. Ha a
liengerjelülelet a vezérgörbe síkjával párhuzamos két síkkal
metszük, hengert kapunk. Csak kör vezérgörbéjű hengerek­
kel foglalkozunk, ezeket körhengereknek, vagy röviden hen­
gereknek nevezzük.
Megkülönböztetünk egyenes és ferde hengert. A henger
akkor egyenes, ha az alkotó a Vezérkor síkjára merőleges
(147. ábra), ellenkező esetben a hengert ferde hengernek
nevezzük (148. ábra).

147. ábra. Egyenes henger 148. ábra. Ferde henger

166
 Felszín: F=2t+P—2r2?r+2mm=2m{r + m).
Térfogat: V=/m = r27rm.

Gyakorló feladatok
1. Egy henger palástja 1884 dm2, magassága 30 dm. Mekkora a henger
sugara, felszíne és térfogata?
P = 1884 dm2; m = 30 dm; r = ? F = ? V = ?
P 1884 62,8
P = 2r7tm; 10 dm.
2mn = 6,28-30 6,28
F = 2t+P = 2r2n+P = 6,28-102+ 1884 = 628+1884 = 2512 dm2.
V = r+m = 102-3,14-30 = 9420 dm3.
2. Egy henger térfogata 18 840 dm3, sugara 12,5 dm. Mekkora a henger
magassága és felszíne?
V = 18 840 dm3; r = 12,5 dm; m = ? F - ?
V 18 840
V = m = —- lg .1 = 0,4971
r2.i 12,52-3,14 + 2 lg 12,5 = 2,1938
lg n = 2,6909
lg 18 840 = 4,2751
- lg n = 2,6909
m = 38,39 dm « 38,4 dm. lg m- 1,5842
F - 2r2n+2rnm = 2rn(r+m) = 2 • 12,5n(12,5+38,4) - 25r>-50,9;
lg 25 = 1,3979
lg n = 0,4971
lg 50,9 = 1,7067
F = 3996 « 4000 dm2. lg F = 3,6017

3. Egy víztartály hossza 2,5 m, átmérője 6 m. Hány hl víz fér bele?

m = 2,5 m; d = r = 3 m;
V - r’.im = 9 -2,5.1 = 22,5i; ~ lg 22,5 = 1,3522
+ lg i = 0,4971
V = 70,68 m3 - 706,8 hl. lg V -- 1,8493

4. Egyenes henger térfogata 225 m3, alapjának a sugara úgy aránylik

magasságához, mint 3 : 4. Mekkora a henger felszíne?
V 225 m’; r : m = 3:4; F= ?
3m .
V
Qm27im
V
16 .
, 16V 16-25 400 .
m3 = —— = lg 400 = 2,6021
9tz n n ’
-lg zr = 0,4971
lg m3 = 2,1050
m = 5,031 m. lg m = 0,7017
F = 2r?r(r+m) = 2--^-zt 6 7 21m2?r .
— mn 4m 1
4 4 8
lg 21 = 1,3222
lg m" = 1,4034
lg ti = 1,4971
lg sz = 4,2227
-lg 8 = 0,9031
F = 2088 m2. lg F = 3,3196
5. Egy 52 hl térfogatú henger alakéi kád belsejének a kerülete 4-szer
akkora, mnt a kád magassága. Mekkora az alapjának a sugara és a
kád magassága?
V = 52 hl; fr = 4m; r = ? m = ?
V = r2nm; 2rir = 4m; r =-----;

3____ 3___________
]í Vn 1 [520071 3,--------
“ = I' = lg 1300 = 3,1139
+ lg n = 0,4971
lg m3 = 3,6110
m - 15,98 dm. lg m = 1,2037
r _ 2m 2-15,98 ,
n n ' lg 2 - 0,3010
+ lg 15,98 = 1,2037
lg sz = 1,5047
-lg n =. 0,4971
r - 10,18 dm. lg r = 1,0076

168
U. Valamely egyenes henger térfogata 54 020 cm3, az alapjára merő­
leges és a tengelyétől 12 cm távolságra levő síkmetszet területe
1376 cm2. Mekkora az alap sugara és a henger magassága (149.
ábra)?

mítjuk ki:
54 020 = 12 5. lg 1376 = 3,1386
1376tí ,5’
+ lg tt = 0,4971
lg n = 3,6357
lg 54 020 = 4,7326
— lg n = 3,6357
lg —-— = 1,0969
B 1376:1
12,5a =• 1441----- 1*4;
4
50a — 576+a2;

169
o’-50a+576 = 0;

a = 50±/2500-
2
2304 50±/196
2
50 + 14
2
„
25 ±”

“1 ■- 32; at = 18.

mt =■ 1376 1376
ai = 32 - 43’
1376 1376
= -18- “ 76’44’

lg 1376 = 3,1386
-lg 18 = 1,2553
lg m, = 1,8833
r, = ]/z2 + (-1)
* . /144+162 = /144 + 256 = flÖO = 20.

7. Mekkora a háromoldalú egyenes hasáb köré írt henger térfogata,

ha a hasáb alapélei 22 cm, 16 cm és 24 cm hosszúak, magassága
pedig 34 cm?
a = 22 cm; b = 16 cm; c = 24 cm; m = 34 cm; V = ?
A háromszög köré írható kör sugara a háromszög területével és
oldalaival kifejezhető.
abc abc
r -4F;
4r ’
a+b + c 22+16+24 62
= 31 cm
2 2

t - /31-9-15-7 - /279-105; lg 279 = 2,4456

+ lg 105 = 2,0212
lg 279-105 = 4,4668

t - 171,2 cm'. lg t = 2,2334

abc 22-16-24 .
IF" 4-171,2 ’

170
 lg 22 = 1,3424 lg 4 = 0,6021 lg sz = 3,9267
lg 16 = 1,2041 + lg 171,2 = 2,2334 -lg n = 2,8355
lg 24 = 1,3802 lg n = 2,8355 lg r = 1,0912
lg sz - 3,9267
V = r27im; lg r2 = 2,1824
lg ti = 0,4971
lg 34 = 1,5315
V = 1,625 • 104cm3 = 16,25 dm3. lg V = 4,2110

8. Mekkor a háromoldalú egyenes hasábba írt egyenes henger tér­

fogata, ha a hasáb alapélei 12 cm, 13 cm, és 14 cm hosszúak, és a
hasáb magassága 25 cm?
a = 12 cm; b = 13 cm; c = Í4 cm; m = 25 cm; V = ?
A beírt kör q sugara, az alapkerület fele és az alapterület között a
következő összefüggés van: qs - t.

_ _ /s(s—a)(s- b)(s-c) _ lí (s- a)(s- 6)(s- c)

e_s~ s y s

a+6+c 12+13+14 39
s = —2— - -------- -------------r = 19,5 cm.

_ 1/7,5-6,5-5,5.
1 F 19,5 ’

Csak q2 logaritmusa szükséges, ezért nem keresünk vissza.

lg 7,5 = 0,8751
lg 6,5 = 0,8129
lg 5,5 = 0,7404
lg sz = 2,4284
-lg 19,5 = 1,2900
lg q2 = 1,1384

V = g’jrm lg e2 - 1,1384
lg ti - 0,4971
lg 25 - 1,3979
V - 1080 cm’. lg V - 3,0334

171
 9. Mekkora a ferde henger térfogata, ha 19,6 cm hosszú tengelye
az alapjával 63,4°-os szöget zár be, és az alap sugara 9 cm (105
ábra)?
Z = 19,6 cm; a = 63,4°;
r = 9 cm; V = ?
m = Z sin a;
V = r--im = r2nl sin a =
= 92te19,6 sin 63,4°
lg 81 = 1,9085
lg n ■= 0,4971
lg 19,6 = 1,2923
lg sin 63,4° = 9,9514-10
lg V = 3,6493
V = 4460 cm3.
10. Mekkora a ferde henger tér­
fogata, ha 12 m hosszú tengelye
az alapjával 73,6°-os szöget zár
be, az alap kerülete a henger
magasságának a 3-szorosa?
Z = 12 m; a = 73,6°; k = 3m;
V = ?
150. ábra. Ferde henger
2m = 3m; m = ——;
m = Z sin a;
2ru 31 sin a
Zsina = —; r-—,

Jg 128 - 31g 12 = 3-1,0792 = 3,2376;

lg sin2 73,6° = 3 lg sin 73,6° = 3(9,9820-10) = 29,9460-30 =
« 9,9460-10;
lg 9 = 0,9542
lg 123 = 3,2376
lg sin373,6° = 9,9460-10
lgsz = 4,1378
- lg 4 n = 1,0992
V - 1093 in3. lg V = 3,0386

172
II. Egy öntött vas lendítőkerék koszorújának külső átmérője 2,2 m,
belső átmérője 1,9 m, szélessége 2,8 dm. Mekkora a súlya, ha az
kp „
öntöttvas fajsúlya 7,2 ‘
kp
R = 11 dm; r = 9,5 dm; m = 2,8 dm; y = 7,2 G = ?

V = R2rnn — r2nm = rnn(R2 — rs); G - Vy;

G = nm(R2—r2)y = am(R+ r)(R—r) y = n 2,8 • 20,5 • 1,5-7,2;
lg?r = 0,4971
lg 2,8 = 0,4472
lg 20,5 = 1,3118
lg 1,5 = 0,1761
lg 7,2 = 0,8573
G = 1948 kp. lg G = 3,2895

12. Valamely 84 cm hosszú ólomhenger súlya 180 kp. Mekkora az

pond
átmérője, ha a faj súlya 11,4-—5-?
J J cm'

/ = 84 cm; G = 180 kp; y = 11,41---- • d = ?

cm3

G = Vy = r2jily; r2 = ;
7ily
180 000 pond ][ 180 00’0
r cm;
pond |í 7r84-ll,4
n 84 cm 11,4
cm3
lg n = 0,4971
lg 84 = 1,9243
lg 11,4 = 1,0569
lg n = 3,4783
lg 180 000 = 5,2553
-lgn = 3,4783
lg r2 = 1,7770
r = 7,736 cm. lg r = 0,8885

173
13. Mekkora a sugara annak a vörösréz huzalnak, amelynek hossza

1 km és súlya 12 kp? A vörösréz fajsúlya 8,9-^-.

ama

l = 1000 m = 10 000 dm = 104dm; G = 12 kp; y = 8,9-^-;

r - ?

G = V y = r2nly, r2 - ■ ;
nly

12 kp
= ti104-8,9 dm’
n 104 dm • 8,9
dm3

lg?t = 0,4971
lg 10‘ = 4,0000
lg 8,9 = 0,9494
lg n = 5,4465

+5 -5
lg 12 = 1,0792
— lg n = 5,4465
lg r2 = 1,6327-6; lgr = 0,8163-3 lgr2 = 0,6327—5
r - 0,006552 dm
r - 0,06552 cm = 0,6552 mm.

14. Valamely 18 cm átmérőjű és 56 cm magas öntött vashenger közepén

négyzet keresztmetszetű nyílás van. A négyzet oldala 5 cm, és
kp
az öntött vas fajsúlya 7,2 ——— Mekkora a henger súlya?

d •= 18 cm; l «= 56 cm; a = 5 cm; y = 7,2 G = ?

dm3

174
G - r^nly—a^ly = ly(r2n— a2) = 56 cm-7,2“~^[(9 cm)2?r— (5cm)2] =

- 56-7,2(81?r—25)pond = 56-7,2-229,34 « 56-7,2-229,3

3,14-81 lg 56 = 1,7482
2512“ lg 7,2 = 0,8573
5^7 lg 229,3 = 2,3604
_25 ----- íiG ='4,9659
G = 9,245-10
* pond 229,34
G = 92,45 kp.
15. Egy tömör henger tengelyével párhuzamosan fekve úszik a vízen
3
úgy, hogy átmérőjének —része merül be a vízbe. Mekkora a faj­
súlya?

y=? Vi = 1 pond
cm3

A bemerült térfogattal
egyenlő térfogatú víz súlya
egyenlő a henger súlyával. A
bemerült térfogat alapterülete
a fi körcikk, és a t2 háromszög
területének összege, tehát
először ezt számítjuk ki
(151. ábra).

r
T
cos a =----
1_ a = 60°.
r 2’
, 360°-120° , 240° 2 2 2 2
~ F 31 360° == r 31 360° = r 71 3 = 3 r
r
A f, területű háromszög alapja 2x, magassága —•

175
 r/T
“2_r r’/3
2 “ 4 ’

t - h+tt

Gj a bemerült rész súlya, G2 a henger súlya.

Gi ViVt “ Gi = r2nly
tlyl = r27tly | : I

2n
« 0,43 +1 -1
V lg 2,52 = 0,4014
- lg 7T = 0,4971
pond
V = 0,8022 cm3 71
= 0,9043-1

2. Egyenes és ferde körkúp

Ha egy egyenes egyik pontját rögzítjük, majd úgy moz­

gatjuk, hogy egy zárt görbét állandóan metsszen, akkor az
egyenes kúpfelületet ír le. A zárt görbe a vezérgörbe. Az
egyenes egyes helyzeteit a kúpfelület alkotóinak nevezzük.
I la a kúpfelületet egy síkkal metszük, akkor kúpot kapunk.
Az olyan kúpot, amelynek vezérgörbéje kör, körkúpnak
nevezzük. Megkülönböztettünk egyenes és ferde körkúpot.
Ila a kúp csúcsát az alapjának a középpontjával összekötő
egyenes merőleges az alapra, akkor a test egyenes körkúp
(152. ábra), ellenkező esetben ferde körkúp (153. ábra) .
Ezután körkúp helyett csak kúpot mondunk.
r^nm
Térfogat: V=
3

176
 Egyenes körkúp felszíne:
F = r-n + P = r^ + ma = m(r-j-a).
A ferde kúp felszínét elemi úton nem tudjuk meghatá­
rozni.

Gyakorló feladatok
1. Az egyenes kúp alapjának suga­
ra 12 cm, magassága 18 cm. Mek­
kora a térfogata és felszíne (154.
ábra)?
r = 12 cm; m = 18 cm; V = ?
F = ?
lg 864 = 2,9365
+ lg7t = 0,4971
lg V = 3,4336
r'-nm 122n 18 154. ábra. Egyenes kúp metszete
' = 3~ “ 3~ “
= 14471 6 = 86477; V = 2714 cm3.

12 Geometria - 177
 A felszín képletében benne van az a alkotó. Ezt Pythagoras téte­
lével fejezzük ki.
a = Ym2+r2 = /182+122 = /324+144 = /468 « 21,63 cm.
F - rnfr+á) = 1271(12+21,63) = 12tt33,63; Igl2 - 1,0792
lg 7t = 0,4971
lg 33,63 = 1,5267
F = 1268 cm2. lg F = 3,1030

2. Határozzuk meg annak az egyenes körkúpnak a térfogatát, amely­

nek magassága 28 cm, és palástjának területe 1520 cm2!
m = 28 cm; P = 1520 cm2; V = ?
P = nta

P .
a = ---- ,
m
r2+m2 = l-rW;
r27r2 1
ra7i2 + r27i2m2 = P2;
si2r«+w2ni2r2-P2 = 0.
Az egyenlet r-re negyedfokú, de másodfokúra redukálható; mi
r2-re oldjuk meg, így nem kell helyettesítenünk semmit.
r2 - 7i2m2 ± /n‘m4+47r2P2 - n2m2 ±7t/.-r2m4 +4P2
2Í+ ' 2Í2
_ — 7tm2+}/7i-m4 +4/j2 - jr-282 ± /zt2.284 + 4 • 15202
2ti “ 2tt
lg n = 0,4971 lg (ti • 282)2 = 6,7830 lg 4 = 0,6021
__ lg 282 = 2,8944 lg 15202 = 6,3636
lg(n-282) = 3,3915 lg4-15203 = 6,9657
ti-282 - 2464; ?r2284 = 6,067 -106; 4-15202 = 9,24-10°
.2 ... ~ 2464 ±/6,067 -103 + 9,24 ■ 106 - 2464±/15,307 • lÖ3"
2ti 2?r ~~
r- csak pozitív lehet, tehát a feladat egyetlen megoldása:
 — 2464 + /15.307 • 106 ~ - 2464 + 3,91 ■ 1O3 = 1446
2tí ~ 2?t 2n
lg 1446 = 3,1602
- lg 2n = 0,7982
lgr2 = 2,3620
r - 15,17 cm. lgr = 1,1810
P 1520 lg 15,17 = 1,1810
a=— + lg?i = 0,4971
rn 15,17 n ’
lg n = 1,6781
lg 1520 = 3,1818
-lg n = 1,6781
lg a = 1,5037
a = 31,89 cm.

m= = y(a+r)(a-r) = }<47,06-16,72;
lg 47,06 = 1,6726
+ lg 16,72 = 1,2232
lg m2 = 2,8958
m =• 28,04 cm. lg m = 1,4479
Tr r27tm
V ~3 lg rz = 2,3620
lg n = 0,4971
lg n - 1,4479
lg sz = 4,3070

lg sz = 4,3070
-lg 3 = 0,4771
V- 6,76-103cm3 = 6,76 dm3. lg V = 3,8299

3. Valamely egyenes kúp magassága 26 dm, tengelymetszetének a

csúcsnál levő szöge 42°. Mekkora a felszíne és a térfogata (155. ábra)?
m = 26 dm; a = 42°; F = ? V = ?
r és a értékét kell kifejeznünk m és a értékével.
a r a .

12
* - 99 179
 öt m
C°S- = a =
cos —

155. ábra. Egyenes kúp metszete

lg 263 = 3 lg 26 = 3-1,4150 = 4,2450;

lg tg2 21°= 2 lg tg 21° = 2(9,5842-10) = 18,1684-20 = 9,1684-10;
lg 263 = 4,2450
lg ti= 0,4971
lg tg2 21° = 9,1684-10
lg sz = 3,9105
lg sz = 3,9105
-lg 3 = 0,4771
V = 2712 dm3. lg V = 3,4334
, a
F = r?r(r+a) - m?rtg —

tg 21° \
21° +
cos 21°/’

lg tg2 21° = 9,1684-10 = 0,1684-1;

lg2 21° - 0,1474 +1 -1
lg tg 21° = 9,5842-10
-lg cos 21° = 9,9702- 1
tg 21° tg 21°
cos 21°
- 0,4112; lg cos 21° = 0,6140 — 1

180
r
F = 262?t(0,1474+0,4112) = 262n0,5586; lg 262 = 2,8300
lg ír = 0,4971
lg 0,5586 = 0,7471-1
F = 1186 dm2. lg F = 3,0742
4. Egyenes kúp tengelymetszetének területe 192 cm2, a kúp palást­
jának felszíne 753,8 cm2. Mekkora alapkörének sugara, a kúp ma­
gassága és az alkotója?
T = 192 cm2; P = 753,8 cm2; r=?m=?a=?
T = rm; P = ma; m2 + r2 = a2
T. P
a =

4 4

lg 753,8 = 2,8773
- lg ti ~ 0,4971

71

4 4 4
r = f2402-192a = /(240+192)(240- 192) = F'432-48 =
4____________ 4____________ 4_
= /144-3-12-4 = /122-122 - /121 = 12 cm.
T 192
m = — = - 16 cm.
r 12
a = /r2+m2 = /122+162 = ^144+256 = /4ÖÖ = 20 cm.

5. Mekkora az egyenes kúp felszíne, ha térfogata 145 dm3, és alkotója

4-szer akkora, mint alapkörének a sugara?
V = 145 dm3; a = 4r.
ni = l/al — r2 ■= /16r2 — r2 = r/15;

1 RÍ
 _ r2?im _ r27tr/15 = r37i/15. _ 3V
3 3 3 ir/15 ’

lg_ra = 0,4971
+ lg/15 = 0,5880
lg zi = 1,0851

lg 435 = 2,6385
-lg n = 1,0851
lgr3 = 1,5534
r = 3,294 dm. lgr = 0,5178

F = rn(r+á) - rn(r+4r) = mór = 5?rr2; lg 5 = 0,6990

lg n = 0,4971
lgr2 = 1,0356
F = 170,5 dm2. lgb' = 2,2317

6. Valamely egyenes kúp palástja olyan körcikk, amelynek sugara

35 cm, a középponti szöge 248°. Mekkora a a kúp térfogata?
a = 35 cm; a° = 248°; V = ?
.. r2nm 2rra
V = ■—:—: a - --------

Ha a körívet osztjuk a sugárral, akkor a középponti szöget radi-

ánban határoztuk meg. Átszámítjuk a fokban adott szöget radi-
ánra.
a° „ 248° „ 62
a «■ ------- 2% ~--------2rr =----- ;
360° 360° 45 ’
62
aa 45 35-62 7-31 217 .
f “ 2n “ " 90 “ 9 ~ 9 ’
lg 217 = 2,3365
- lg 9 = 0,9542
r - 24,12 cm. lg r = 1,3823

182
in = )'+^72 = j/352- 24,122 « /1225-581,8 - / 643,2 « 25,36 cm.
„ r+m 24,12'^25,36
3 ' 3 21g 24,12 = 2,7646
lg ?r = 0,4971
lg 25,36 = 1,4041
lg sz = 4,6658
-lg 3 = 0,4771
V = 1,544-104 cm3 = 15,44 dm3. lg V - 4,1887

7. Forgassunk egy általános háromszöget a legnagyobb oldala mint

tengely körül. Mekkora az így keletkezett forgástest térfogata és
felszíne? A háromszög oldalai 32 cm, 24 cm és 26 cm hosszúak
(156. ábra).
a = 32 cm; b — 24 cm;
c = 26 cm; V = ? F = ?
Ha a háromszöget a megadott mó­
don forgatjuk, akkor a forgástest
olyan két kúpból rakható össze,
amelyek közös alapjának sugara
a háromszög legnagyobb oldalá­
nak magassága, tehát először a
közös alap sugarát kell kiszámí­
tanunk.

/s(s-a)(s-Z»)(s-c) = —;

2/s(s- a)(s- b)(s- c) 156. ábra. Forgástest metszete

a ’
a+á+c 32+24+26 82
~“------ 2------ = T = 41 cm;
2/4H9-17-lT /41-17-125 . lg 41 = 1,6128
32 16 ’ lg 17 = 1,2304
lg 125 = 2,0969
lg sz2 = 4,9401

183
t7 r2nx t r2n(a — x) r2nx , r2na f‘xx
~ ~3~+ 3 = -3~+~3 3~
r2na _ 18,442ir32 .
” 3 “ 3 ’ lg sz = 2,4700
-lg 16 = 1,2041
r - 18,44 cm. lg r = 1,2659

lg 18,442 = 2,5318
lg ti = 0,4971
lg 32 = 1,5051
lg sz = 4,5340
-lg 3 = 0,4771
V = 1,140 • 104 cm3 = 11,4 dm3. lg V = 4,0569

F = rab+rnc = rn(b+c) = 18,4471(24+26) = 18,44.^50;

lg 18,44 = 1,2659
lg n = 0,4971
lg 50 = 1,6990
F = 2897 cm2. lg F = 3,4620

8. Valamely háromszög két oldala a = 48 cm és b - 37 cm, a két

oldal által bezárt szög y = 22,4°, a b oldal körül forgatjuk. Mekkora
az Így keletkezett forgástest felszíne és térfogata (157. ábra)?

a = 48 cm; b = 37 cm; y = 22,4°;

F = ? V = ?
Először a c oldalt határozzuk
meg, majd az a oldallal szemben-
fekvő a szöget.
c2 = a2 + b2— 2ab cos y =
= 482 + 372 — 2-48-37 cos 22,4°

184
 482 = 2304 lg 96 = 1,9823
372 = 1369 lg 37 = 1,5682
3673 lg cos 22,4° = 9,9659-10
-3284 Iga: = 3,5164
389 x = 3284
c2 = 389; c = /389 « 19,7 cm.
Az a szöget koszinusz-tétellel számítjuk ki, mert ebből egyértel­
műen megállapíthatjuk, hogy a hegyes vagy tompaszög-e.
á2+c2 —a2 372 + 19,72- 482 1369+389-2304
cos a =---- —----- 37-39,4
2bc 2-37-19,7
1758-2304 546
lg 37 = 1,5682
“ 37-39,4 37 • 39,4 ’ + lg 39,4 = 1,5955
lg n = 3.1637
+ 10 -10
lg 546 = 2,7372
-lgn = 3,1637
180°-a = 68°; lg cos (180°—a) = 9,5735—10
a = 180°-68° = 112°.
A háromszög tehát tompaszögű.

sin y = r = a sin y = 48 sin 22,4°;

lg 48 = 1,6812
+ lg sin 22,4° = 9,5810-10
r = 18,29 cm. lgr = 1,2622
T, r2n(y+b) r2ny T27ty^-T-nb-r2ny r27tb _■
3 3 3 3 ’
18,292?i37 .
V =------3----- ’
V = 1,296 • 101 cm3 = 12,96 dm3.
F = m(a+c) = 18,2911(48+19,7) - 18,29%67,7; lg 18,292 = 2,5244
lg n = 0,4971
lg 37 = 1,5682
lg sz = 4,5897
- lg 3 = 0,4771
lg V - 4,1126
 lg 18,29 = 1,2622
lg ti = 0,4971
lg 67,7 = 1,8306
F - 3890 cm2. lg F = 3,5899
9. Mekkora annak a ferde kúpnak a térfogata, amelynek 87 cm hosszú
tengelye 63,7°-os szöget zár be a kúp alapjával, amelynek sugara
18 cm (158. ábra)?
Z = 87 cm; a = 63,7°; r = 18 cm;
V = ?

18 27i87 sin 63,7°

= 108ti87 sin 63,7°;
3

lg 108 = 2,0334
158. ábra. Ferde kúp metszete
lg ti = 0,4971
lg 87 = 1,9395
lg sin 63,7° = 9,9525-10
V = 2,646-104 cm3 = 26,46 dm3. lg V = 4,4225
10. A ferde kúp legnagyobb oldala
34 cm, a legkisebb oldala 28 cm,
alapkörének sugara 12 cm. Mekkora
a térfogat (159. ábra)?
a = 34 cm; b = 28 cm; r = 12 cm;
V = ?

Ha az a oldalnak az alappal bezárt

szögét ismerjük, ezzel kifejezhetjük
m-et és a térfogatot.
a2+(2r)2-Z>2
cos/? =
2a2r
342 + 242-282 _ 1156+576-784
4-34-12 34-48

186
 1732-784 _ 948 . lg 34 - 1,5315
= ~34-48 _ 34-48’ + lg 48 = 1,6812
lg n = 3,2127
fi - 54,5°.
+ 10 -10
lg 948 = 2,9768
-lg n = 3,2127
lg cos fi = 9,7641—10

sin^ = _; m = a sin/J = 34 sin 54,5°

lg 34 = 1,5315
+ lg sin 54,5° = 9,9107—10
m = 27,68 cm. lg m = 1,4422

r27tm 122ti27,68 = 48ti27,68;

3 3 lg 48 = 1,6812
lg ti = 0,4971
lg 27,68 = 1,4422
V = 4174 cm3. lg V = 3,6205

11. Egy ferde kúp térfogata 18 dm3, alapkörénejc sugara 43/™/ks.J;“hnh‘

gelvének hajlásszöge 68°. Mekkora a legnagyobb és° °a legkisebb
pa 1SR
oldala, valamint a magassága
(160. ábra)?

V = 18 dm3; r = 43

a = 68°; a = ? 6 = ? m = ?

r2nm , 3V 3-18
V 3~’ m = -p—
■ Tl7t

54 lg 18,49 = 1,2670
18,49?r’ + lg?r = 0,4971
lg n = 1,7641 160. ábra. Ferde kúp'metszete

187
 +1 -1
lg 54 = 1,7324
-lg n = 1,7641
m - 0,9296 dm. lg m = 0,9683- 1
m .
sin a
0,9296 + 10 -10
z m
sin a sin 68°’ lg 0,9296 = 0,9683-1
-lg sin 68° = 9,9672+10
lg Z = 0,0011

- 8,6 cos 68° = 19,49 - 3,222 =

- 16,268 « 16,27;
a = V16.27 « 4,03 dm.
b" = Z2+r2 — 2lr cos (180°— a) = l2 + r2 + 2Zr cos a =
= 1 + 18,49 + 3,222 = 22,712 « 72,71;

b = /22,71 « 4,77 dm.

3. Egyenes és ferde esonkakúp

Ha egy egyenes kúpot az alapjával párhuzamos síkkal met­

szünk, egyenes csonkakúpot kapunk (161. ábra). Ha egy
ferde kúpot metszünk az alapjával párhuzamos síkkal, ferde
csonkakúpot kapunk (162. ábra).

Térfogat: V=—(R2+r2+Rr).
.3
Az egyenes csonkakúp
Felszíne: F=fi27r + r27r + na(fí+r) = ?r[fí2+r2+a (fí+r)].
A ferde csonkakúp felszíne elemi úton nem határozható
meg.

188
 161. ábra. Egyenes csonkakúp
Gyakorló feladatok
1. Az egyenes csonkakúp alsó és felső alapjának sugara 28 cm, ill.
18 cm, magassága 50 cm. Mekkora a felszíne és térfogata (163.
ábra)?

163. ábra. Egyenes csonkakúp metszete

189
R = 28 cm; r = 18 cm; m = 50 cm; F = ? V = ?
F = 7i[B2 + r2+a(l?+r)]
a = ymz+(7í+r)2 = /ö(++(28^187 = /2500+100 = /26Ö0 51;
F = ti[282H-182+ 51(28+ 18)] = tt[784+324+51 ■ 46] =
= n(1108 + 2346) = ?r3454 = 10 845,56 cm2;
F « 108,45 dm2.

v = —(H2+r2 + l?r) = (282+182+28 • 18) =

- —~(784+324+504) = — l61?
lg 50 = 1,6990
lg ti = 0,4971
lg 1612 = 3,2073
lgsz = 5,4034
-lg 3 = 0,4771
lg V = 4,9263
V = 8,44 • 104 cm3 =
= 84,4 dm3.

2. Az egyenes csonkakúp
oldala 78°-os szöget zár
be az alappal, a csonka­
kúp magassága 50 cm. Az
alap és a fedőlap sugarai­
nak aránya 3 : 2. Mekkora
a felszíne és a térfogata
(164. ábra)?
R a = 78°; m = 50 cm;
164. ábra. Egyenes csonkakúp metszete
R :r = 3 : 2; F = 1 V=?
ctg a = ——R— r = m ctg a = 50 ctg 78° = 50-0,2126 =
= 10,630 cm.
R—r = 10,63

190
K = l,5r
l,5r—r = 0,5r = 10,63; r = 21,26 cm
R = 1,5-21,26 = 31,89 cm
21,26-1,5
10 630
31,890
F = 7T[K2 + r2 + a(R+r)J
m 50
sin a sin 78°’ + 10 - 10-
lg 50 = 1,6990
— lg sin 78° = 9,9904 T 10
a = 51,12 cm. lg a = 1,7086
F = 3i[31,892 + 21,262 + 51,12(31,89 + 21,26)] »
kjtí(1017+452+51,12-53,15) re ?r(1469+2717) = 31-4186

lg 51,12 = 1,7086
+ lg 5.3,15 = 1,7255
lg (5142^53,15) = 3,4341
lg n = 0,4971
+ lg 4186 = 3,6218
F - 1,315 • 104 cm2 = 131,5 dm2. lg F = 4,1189
V = ^-(R2 + r2 + Rr)
0
^5 Ott
V = ——(31,892 +21,262+31,89 • 21,26) «
o
50?r 50ti 2147,2 50.-T2147 .
« ——(1017+452+678,2) = - -----
ö <3 1 3 ’
lg 31,89 = 1,5037
+ lg 21,26 = 1,3276
lg (31,89-21,26) = 2,8313
lg 50 = 1,6990
lg n = 0,4971
lg 2147 = 3,3318
lg sz == 5,5279
— lg 3 == 0,4771
V - 1,124-10’ cm3 = 112, 4 dm3. lg V = 5,0508

191
 3. Egy egyenes csonkakúp alakú kád oldala 22 dm, alapjának és
fedőkörének sugara 80 cm, ill. 1,5 m. Mekkora a térfogata? Hány
hl vizet tölthetünk bele?
a = 22 dm; R = 15 dm; r - 8 dm; V = ?

2JÍ(^ + r3 + Rr) =

20,9:1 (225+64+120) - 20,97r409

3 lg 20,9 = 1,3201
lg ti = 0,4971
lg 409 = 2,6117
lgsz = 4,4289
- lg 3 - 0,4771
lg V = 3,9518
V = 8950 dm3 = 89,50 hl.
4. Valamely egyenes csonkakúp
alapjának és fedőlapjának sugara
12 dm, ill. 8 dm, oldalának az alap­
pal bezárt szöge 73°. Mekkora a ki­
egészítő kúp felszíne és térfogata
(165. ábra)?
= 12 dm; r = 8 dm; a. = 73°;
, = ? V] = ?
A kiegészítő kúp magasságát mt-
gyel jelöljük m a csonkakúp ma­
gassága.
tga=^-; m = (R—r) tg a

(12-8) tg 73° = 4-3,271 =

13,084 « 13,08 dm.
Egyenes csonkakup
metszete ntj : r = (ntj + m) :R; mlR =
= mtr+mr; m/R—r) =»uir;
•8
— = 13,08-2 = 26,16 dm.

192
 A kiegészítő kúp oldala a.
a = yr2+mj = /8«+26,16* « ^64+684,3 - ^748,3 « 27,35 dm.
r2nmi 82?r26,16
V = = 64jr8,72 lg 64 = 1,8062
3 3 .
lg n = 0,4971
lg 8,72 = 0,9405
V = 1753 dm3. lg V = 3,2438
F = rn(r+a) = 8n(8+27,35) = 8?r35,35 lg 8 = 0,9031
lg ír = 0,4971
lg 35,35 = 1,5484
F <= 888,4 dm2. lg F = 2,9486
5. Egy derékszögű trapézt az m oldala mint tengely körül forgatunk.
A trapéz oldalai: a = 10cm;& = 6 cm; m = 15 cm. Mekkora az így
keletkezett forgástest felszíne és térfogata (166. ábra)?

a = 10 cm; b = 6 cm; m = 15 cm; F = ? V = ?

c = /m2+(a-i)v = /152+(10 - 6)2 = /225+16 = /24Í « 15,5 cm.

13 Geometria - 193
v - — (tf+V+áb) = 221(102+ 62+ 10-6) = 5n(100 + 36+ 60) -
3 3
» 5nl96 = 98O.t; lg 980 = 2,9912
+ lg 7T = 0,4971
V - 3078 cm8. lg V = 3,1883
F ~ 7if a2+/>’+r(a+6)] = .t[102 + 62+ 15,5(10 + 6)] -
= n(100+36+15,5-16) = 77(136+218) = 384?r; lg 384 = 2,5843
+ lg ti = 0,4971
F = 1206 cm2. , lg F = 3,0814
(>. Mekkora a ferde csonkakúp térfogata, ha alsó és felső alapjának
sugara 3,6 dm, ill. 2 dm, leghosszabb oldalának az alappal bezárt
szöge 52,1°, a legrövidebb oldalának az alappal bezárt szöge 110,8°
(167. ábra)?
r

2(fí-rY
167. ábra. Ferde csonkakúp metszete

R = 3,6 dm; r = 2 dm; a = 52,4°; fi = 110,8°; V = ?

Az ábrán látható háromszögből kiszámítjuk az egyik oldalt, az a-6
majd ezzel kifejezzük a magasságot.
a sin a
■77;.,---- r = —----- , ahol
2(R — r) sin y
y = 180°—(a+180° —/?) = 0-a = 110,8°-52,4° = 58,4°;
2(R— r) sin a 3,2 sin 52,4°
a = ------ ------- — lg 3,2 = 0,5051
sin y sin 58,4° ’
+ lg sin 52,4° = 9,8989-10
lg sz = 10,4040- 10
-lg sin 58,4° = 9,9303+10
a = 2,976 dm. lg a - 0,4737
sin (180°-/?) = —; m = a sin (180° —jő);

194
m = 2,976 sin 69,2°; lg 2,976 = 0,4737
+ lg sin 69,2° = 9,9707-10
in = 2,782 dm. lg m = 0,4444
V = ^(fí2 + r2 + Kr) = -;7^2” (3,62 + 22 + 2 - 3,6) =
3 3
2,782?r24,16
= -’-—(12,96+4+7,2) = lg 2,782 = 0,4444
3 lg n = 0,4971
lg 24,16 = 1,3831
lg sz = 2,3246
-lg 3 = 0,4771
V = 70,38 dm3- lg V = tl,8475
7. Ferde csonkakúp térfogata 1500 dm3, legnagyobb oldala 12 dm,
és a legkisebb oldala 9 dm. Az alsó és a felső alapsugarának a
különbsége 2 dm. Mekkorák e sugarak (168. ábra)?

168. ábra. Ferde csonkakúp metszete

V = 1500 dm3; a = 12 dm; 6 = 9 dm; R^-r = 2 dm; R = ? r = ?

Az ábrán látható háromszögből egy szögének (/?) ismeretében kifejez­
zük a csonkakúp magasságát:
a‘ + [2(R- r)]2- ö2 122+42- 92
2a2(B-r) ~ 4-12-2
144+16-81 79 .
+ 10 -10
96 96 ’ lg 79 = 1,8976
-lg 96 = 1,9823
P - 34,64° * 34,6°, lg cos P = 9,9153-10

13° - 195
 sin 6 = —; m = a sin 8 = 12 sin 34,6 ,
a
lg 12 = 1,0792
4-lg sin 34,6° = 9,7542-10
m = 6,814 dm, lg m = 0,8334

V _ — (flZ-f-H+flr) = — [(2+ r)2 + r2+(2 + r)r] -

3 3
™(4+4r+r2 + r2+2r+r2) = (3r2+6r+4);
ó
-----= 3r2+6r+4
nvt
Az egyenlet r-rejnásodfokú.
3V _ 3-1500 _ 4500 . lg 6,814 = 0,8334
nw 6,814ji 6,814;r * + lg = 0,4971
lg n = 1,3305
lg 4500 = 3,6532
-lg n = 1,3305
, 3V
lg----- = 2,3227
nrn
210 = 3r2+6r+4;
3r2+6r— 206 = 0;
- 6±/36+ 2472 -6±/2508 ~ -6^/2500 _ -6±50
r " 6~ 6 ~ 6 6 ’
44 1
ri = -g- = *7
4 3-dm; r’ * °'

A fedőkor sugara tehát 7-~- dm.

o
J? = r+ 2 w 7-|- + 2 = 9y dm.

4. A gömb és részei
Gömbfelület akkor keletkezik, ha egy félkört az átmérője
körül addig forgatunk, amíg eredeti helyzetébe vissza nem
tér. A gömbfelület által bezárt térrészt gömbnek nevezzük.

196
 Felszíne: F=4r2n. Térfogata:

Ha a gömbfelületet egy síkkal metszük, akkor a metszés­

vonal kör lesz. A gömbfelületnek azt a részét, amelyet két
párhuzamos gömbkör határol, gömbövnek nevezzük.
Felszíne: F=2nrm.
A gömbfelületnek azt a részét, amelyet egy sík metsz le
a gömb felületéből, gömbsüvegnek nevezzük.
Felszíne: F = 27trm = 7t(a2+m2).
Ha gömböt két párhuzamos síkkal metszük, akkor a
gömb két sík közé eső része a gömbkorong (169. ábra).
A gömbkorongot két párhuzamos körlap és a közöttük levő
gömböv határolja.
Felszíne: F=7t(2rm+a 2+b2).

Térfogata: V= (3a2+3í>2+m2).
6

197
 Ha a gömböt egy síkkal
két részre osztjuk, akkor
e két rész neve: gömb­
szelet. A gömbszeletet egy
körlap és egy gömbsüveg
határolja (170. ábra).
Felszíne:
F—n(‘2.rm + a1
2) —
= 7i(ni2+2a2).
Térfogata:
/
V= (3r— rrí) —

A gömbcikk egy kúphoz

hasonló test, amelynek
csúcsa a gömb középpont­
jában van és alapja a
gömbsüveg (171. ábra).
Felszíne: F=7tr(2m+a),
ahol m és a jelentése
(a 171. ábrán látható).

Térfogata: V = — n r2m.

Gyakorló feladatok

1. Ha a Földet gömb alakúnak tekintjük és sugarát kereken

6370 km-nek vesszük, mekkora a Föld valamely délkörén egy
ívtok km-ben?

198
R =. 6370 km; a = 1° i = ?
2r.-r rn 6370ji lg 6370 = 3,8041
' = 360 “ 180 = _180 -Hg rr = 0,4971
lg sz = 4,3012
— lg 180 = 2,2553
i = 111,1 km. lg i = 2,0159

2. Budapest földrajzi szélessége 47°30'.

Milyen messze van az Északi és a Déli
sarktól a Földön mérve és a valóságban
(172. ábra)?
a = 47°30; r = 6370 km; i, = ?
it = ? dt = ? d2 = ?
q: k - (90° —a) : 360°;
32,5°k 32,5° • 4 • 104 km
'l= 360° “ 360° ~
= 3612 km. lg 32,5 = 1,5119
*
lg 4-10 = 4,6021
lg sz = 6,1140
-lg 360 = 2,5563
lg íj = 3,5577

íj = 2-104 km- 3612 km = 16 388 km.

A
2
cos ® = -----= - 172. ábra. Gömbi távolság
r 2r

<ij = 3565 km.

d,

199
 lg 12 740 = 4,1052
4-lg sin 73,75° = 9,9823-10
d2 = 12 230 km. lg d2 - 4,0875

3. Egy gömb sugara 5 m. Mekkora a felszíne és a térfogata?

r = 5 m; F = ? V = ?
F . 4r
*n = 4-52tt = 100?r = 314 m2;
4r3?r
V =
3 lg — = 0,6221
+ lg 125 = 2,0969
,V = 523,6 m3 lg V = 2,7190

4. Valamely gömb felszíne 345 m2. Mekkora a térfogata?

F = 345 m2; V = ?

lg 345 = 2,5378
— lg 4?r = 1,0992
lg r2 = 1,4386

lg t = 0,7193

lg^- = 0,6221
+ lg r3 = 2,1579
V = 602,6 m3. lg V = 2,7800
5. Egy belül üres vasgömb vízen úszik úgy, hogy csak félig merül a
vízbe. A külső sugara 40 cm. Mekkora a falvastagsága, ha a vas
fajsúlya 7,6 *í 011^1 (173. ábra)?
cm3
R = 40 cm; R — r. = d = ?

A vasgömb súlya és a bemerült résszel egyenlő térfogatú víz súlya

egyenlő.
4B3?r
6

200
Ra
R3y — r3y;
2
3
15,2-1
15,2
lg x = 0,9902- 1
+ lg 40 = 1,6021
lg r = 1,5923

lg 14,2 = 1,1523
-lg 15,2 = 1,1818
lg x3 = 0,9705-1
lg x3 = 2,9705-3
lg x = 0,9902-1
r = 39,11 cm
R-r = d = 40-39,11 = 0,89 cm.

201
 6. Mekkora annak a gömb­
süvegnek a felszíne, amely­
nek alapköre 24 cm átmé­
rőjű, a gömb sugara- pedig
25 cm (174. ábra)?

a = 12 cm; r = 25 cm;
F = ?

F = 2mm, ahol m a gömb­

süveg magassága.
o2+(rrm)a = r2;
122±(25-m)2 = 25®;
144±252-50m+m2 = 252;
m2 — 50m± 144 = 0;
50±/2500-
_ 576 _ 50±/1924
_ 2 ,9 .
« 50±43

mi - 9'|’~ ~ 46,95 cm; m2 = = 3,05 cm.

A másodfokú egyenletnek két megoldása van, de a feladatnak csak

egy, mert r-m=» O-ból következik, hogy ennek a feltételnek csak az
m2 felel meg.
m2 = m = 3,05 cm;
F = 2a.25-3,05 = 50-3,5a: = 152,5.-t lg 152,5 = 2,1833
+ lg n = 0,4971
F = 479,1 cm2. lg F = 2,6804
7. Egy gömböt metszünk egy síkkal, amelynek a gömb középpontjától
mért távolsága 12 cm A gömb sugara 15 cm. Mekkora az így kelet­
kezett gömbszelet felszíne és térfogata (175. ábra)?
r - 15 cm; d = 12 cm; V = ? F = ?
a2 = r2-d2 = 152-122 = 225 - 144 = 81
F = n(m2+2a2); m = r— d = 5-12 = 3 cm;
F = 7i(32+ 2-81) = ±9+162) ~ 171?r
lg 171 = 2,23.30
+ lg 7t = 0,1971
F = 537,1 cm2. lg F = 2,7301

202
V
8. Egy gömböt két párhuza­
mos síkkal metszünk, melyek­
nek távolsága a gömb közép­
pontjától . 9 cm, ill. 12 cm, a
gömb sugara 15 cm. Mekkora
175. ábra. Gömbszelet
a keletkezett gömböv felszíne,
a gömbkorong felszíne és tér­
fogata? (176. ábra)? (A gömböv felszíne: Flt a gömb korong
felszíne: F2).
ml = 9 cm; m2
m1-t-m2 = m =

203
a2 - r’-m'i - 152-92 - 225 - 81 = 144.

b2 - r’-mj - 152-122 = 225-144 = 81.

V - — (3a2+362+m2) - ti21(3 • 144+3 -81 + 212)

7?i(432+243 + 441) 7711116

2 “2 = 7tt558 = 3906tt;

lg 3906 = 3,5918
lg ti = 0,4971
V = 1,227 -104 cm3 = 12,27 dm3. lg V = 4,0889

Ft = 2rnm . 2-157121 = 630tt; lg 630 = 2,7993

+ lg ti = 0,4971
Ft = 1978 cm2. lg Fj = 3,2964

F2 = n(2rm+ a2+ 62) = 71(30-21 + 144+81) = 71(630 + 225) =855tt

lg 855 = 2,9320
+ lg tz = 0,4971
lg F2 = 3,4291
F2 - 2686 cm2.

9- ügy gömbcikk magassága

14 cm, a gömb sugara 35 cm.
Mekkora a gömbcikk felszíne
és térfogata (177. ábra)?
m = 14 cm; r = 35 cm;
F = ? V = ?
a2 = r2—(r—m)2 =
= 35“-(35— 14)2= 352 —212 =
= 1225—441 = 784

177. ábra. GBmbcikk a = /784 = 28 cm.

204
 2?r352-14 . lg 2ir = 0,7982
3 ’ lg352 = 3,0882
lg 14 = 1,1461
lg sz = 5,0325
-Ig 3 = 0,4771
V = 3,592-IO4 cm3 = 35,92 dm3. lg V = 4,5554
F = m(2m+a);
F = ?i35(2-14+28) = 35.56?r lg 35 = 1,5441
lg 56 = 1,7482
lg n = 0,4971
F => 6157 cm2. lg + = 3,7894

205
 X. MŰSZAKI FELADATOK

1. Lemezkivágási feladatok
A sorozat Algebra II. kötetében már oldottunk meg né­
hány lemezalakítási példát. Ezek a lemezek mélyhúzására
vonatkoznak. A technológiai módszeiek fejlődése arra vezet,
hogy lehetőség szerint mellőzzük a forgácsolást, mint nagyon
költséges, hosszadalmas megmunkálási módot.
A forgácsolási technológiát gyakran helyettesíti, s ma
már fontos, önálló technológiai folyamat a lemezek alakí­
tása, a lemezkivágás. Lemezkivágáson, sajtoláson azt a
megmunkálást értjük, amellyel egy adott méretű munka­
darabot szerszámmal előre meghatározott mennyiségű tábla,
vagy szalag lemezből kivágunk.
A kivágószerszám szilárdságtani szempontból nyírást
végez kivágás közben.
A lemezkivágást az ipar minden olyan területén használ­
ják, ahol lemezeket meg kell munkálni. A lemezkivágás
lehet önálló megmunkálás, pl. a rádiógyártásban a forgó­
kondenzátor lemezének előállítása, de lehet mélyhúzáshoz,
hajlításhoz előművelet is.
Mivel kivágáskor a szerszám, amely a szükséges alakot
vágja ki a lemezsávból, nyírást végez, a kivágást nyíró­
igénybevételre kell méretezni; a kivágáskor ébredő erő:
a nyíróerő, az itt ébredő feszültség: a nyírófeszültség.
A sorozat Algebra II. kötetében már foglalkoztunk a
nyírással.
A nyírófeszültség:
_ _ ^Jmai
Tmeg — ’
^szüks

206
ahol Tineg a megengedett nyíró- (csúsztató-) feszültség
kp/cm2-ben; Pluax a megengedett legnagyobb nyíróerő
kp-ban: Fsz(lks a nyírás legyőzésére szükséges felület
mm2-ben.
A képletben megadott érték az anyagtól függ. Ez
az, amit nyírás közben a szerszámnak, ill. a gépnek le kell
győznie.
A J’mi erőt a gép megfelelő módosítással adja (hatás­
fok).
Az Fszüks a ténylegesen nyírt felület, mértékegysége
mm2.
1. Vastag papírból téglalap alakú lemezeket kell kivágni.
A lemezek mérete 40x24 mm, vastagságuk 6 mm. A
papír nyírószilárdsága 16 kp/mm2. (A gyakorlatban a
nyíró szilárdsági értékeket táblázatból szokták megadni
kp/mm2-ben!)
Mekkora a szükséges nyíróerő (178. ábra)?
T
p
_ rmax
•'meg — p
Az erő kiszámításakor minden adatot mm-ben, ill. kp-ban
helyettesítünk be, így az eredmény kp.
* max — “meg* >

F — 2 ■ 6 mm • 24 mm 4-
+2 • 6 mm • 40 mm=? CM
= 288 mm2+480 mm2 =
= 768 mm2.
40
Frnax = 16 • 768 mm2=
mm2
= 1228 kp 1230 kp.
A szükséges nytróerö tehát 1230 kp 178. ábra. Szigetelő lemez

207
 2. Kis, tárcsa alakú csillámszigetelőket
kell kivágni. Mekkora erő szükséges
a kivágáshoz, ha a csillámlemez vas­
tagsága 0,4 mm, a tárcsa átmérője
10 mm, a benne levő -furat 2 mm,
a csillámlemez nyírószilárdsága
6 kp/mm2 (179. ábra)?

179. ábra. Csillámszigetelőlap

^max = T'meg^7

F=0,4 • ?r(10 + 2) = 15,06 % 15 mm2

Pmax = 6—— 15 mm2 = 90 kp.

mm2
A kivágáshoz szükséges erő tehát 90 kp.

3. Sárgaréz érintkező fület kell kivágni. Mivel az érint­

kező fület kivágás után hajlítjuk is, ezért meg kell hatá­
roznunk az ún. kiterített hosszt. Ezt a 180. ábra alapján
megállapíthatjuk. (Van olyan eset, amikor a kiterített
hossz megállapítása a feladatunkénál lényegesen nehe­
zebb, ez a méret azonban a nyírt keresztmetszet megha­
tározása miatt mindig szükséges!
Mekkora a kivágáshoz szükséges erő és a sajtológép
szükséges nyomóereje, ha a gép hatásfoka 75%?
A feladat megoldásához lerajzoljuk a kiterített (kivágott)
ábrát (181. ábra). Az ábrából láthatjuk a nyírt keresztmet-

208
 szethez szükséges kerületet. A
kiterített hossz pontos megálla­
pítása nem nehéz, mert csak
meg kell határozni a hajlított
darab középvonalának hosszú­
ságát. Mivel az utóbbi sugara
1 + 0,4 mm, tehát a hozzátar­
tozó hosszúság ™ = 2,2 mm.

Sí

6 8
~54
180. ábra. Érintkező fül 181. ábra. Érintkező fül kiterítése

így kaptuk az ábrán látható 54 mrn-t.

P
1 max —
— t
‘■meg ' F
F = 2 • 0,8 • 12 + 2 • 0,8 • 54 + 0,8?r(3 + 5) = 1,6(12 + 54) + 7t0,8 • 8
F= 106 + 20,05% 126 mm2
rmeg táblázatból: 30 kp/mm2
Pmax = 30-^--126 mm2 = 3800 kp.
mm2
A kivágáshoz tehát 3800 kp erő szükséges.
A gép nyomóerejének ennél a súrlódási stb. veszteségek
miatt nagyobbnak kell lennie. Ezeket a veszteségeket
szoktuk a hatásfokkal megadni.
p
A gép szükséges nyomóereje: Pü — ma*->
p 3800 = 5020k
0,75

14 Geometria — 209
 A gyakorlatban ilyen
nyomóerejű gépet nem
használunk.
A kis gépek nyomóere­
jének felső határa 5 Mp,
ezt a gépet esetünk­
ben nyugodtan használ­
hatjuk, mivel 75% a
várható legrosszabb ha­
tásfok. Függ a hatás­
fok a gép elhasználódá­
sától is. Kopott gép
hatásfoka rosszabb!
4. Szilícium-acélból
transzformátor lemezt
kell kivágnunk. A lemez
vastagsága 0,35 mm,
méretei a rajz szerint
adottak (182. ábra). A
szilícium-acél nyíró­
szilárdsága kemény
állapotban 56 kp/mm2. Elkészíthető-e a lemez 40 Mp nyomó
erejű gépen, ha a gép hatásfoka 80%?
^’rnax = ^inegb1.

F = 0,35-2-80 + 0,35-6-60 + 0,35- 4-10 + 0,35 -8 -5,5^ =

I A 0,35(2-80 + 6-60 + 4-10 + 8-5,5ti) =
= 0,35(160 + 360 + 40 + 138) = 0,35-698 = 244 mm2;
Pmax = (56-244 + 13 700) kp.
Pö = ^ = J^=17150kp.
V 0,8
Az összes erőszükséglet 17 150 kp, tehát a transzformátor
lemez 40 Mp nyomású gépen kivágható, de 20 Mp-o.s- gép is
megfelelő!

210
 2. Mélyliúzási feladatok

A gyakorlatban, a technológiai előírások szerint gyakran

nem elég a munkadarab kivágása, hanem mélyhúzása is
szükséges. A mélyhúzás elvét és meghatározását a sorozat
Algebra II. című kötetében már közöltük, itt csupán uta­
lunk rá.
Az Algebra II .-ben tárgyalt egyszerű példákban csak
arra szorítkoztunk, hogy kiszámítottuk annak a lemeznek
az átmérőjét, amelyből a mély húzás elvégezhető. A most
következő feladatokban már ennél tovább megyünk, és
abban az esetben, ha egy húzással a darabot nem állíthatjuk
elő, ki fogjuk számítani
az ún. húzási fokozatok
számát is! ' J
1. Alumínium lemezből
fazekat készítenek. A
fazékátmérője 135 mm,
magassága 120 mm. A
lemez vastagságai mm
(183. ábra)
Számítsuk ki a mély­
húzáshoz szükséges ki-
vágand ó tárcsa átmérő­
jét!
1

A tárcsa, mint azt

már az Algebra II-ben 183. ábra. Húzott alumínium fazék
láttuk, kör.
A kör területe és a kész edény felülete egyenlő egymással,
mert anyag a húzásban nem veszhet el. Ezekben az egyszerű
húzásokban az anyag vastagsága nem változik!
Mivel a húzott edény fenéksugara 2 mm-nél nagyobb,
az Algebra II-ben ismertetett második képlet alapján hatá­
rozhatjuk meg a húzáshoz szükséges tárcsa átmérőjét:
D — ]/ + 2rsd1n + 8r| + 4d2 h2, ahol

14
* - 99 211
D az alaptárcsa átmérője mm-ben; d1 az edény fenekének
belső átmérője mm-ben; rs az edény fenekének lekerekítési
sugara mm-ben; d2 az edény külső átmérője mm-ben;
h2 az edény palástmagassága mm-ben.
A képlet úgy adódott, bogy az alaptárcsa (a kivágott
tárcsa) területét egyenlővé tettük az edény felületével.

A tárcsa területe: F =----- -•

4
Az edény felülete három részből tevődik össze.
A belső (fenék-) átmérőhöz tartozó tárcsa felülete:

Ft= 1 • a palást felülete: F2=d2nh2; a negyedkör-

4 ’
gyűrű forgásfelülete (F3).
A negyed körgyűrű forgásfelülete képletét elemi geomet­
riai ismeretek alapján nem lehet kiszámítani, így itt csak
a végeredményt közöljük:

F3 = n2r&- — 4-2 rget;

2
■F— ^4- F24- F3
D2^ dfjt J dt
----- = ——F d27ih2 4- n2ra —4- 2r|er.
4 4 2
4
A képletet rendezzük,---- vei szorzunk és utána négyzet­
ei
gyököt vonunk.
D = ^df 4- 4d2h2+ 2jtrs d1-|- 8r|;
A képlet további rendezés után az eredeti képlettel
teljesen megegyezik!
A példa adatai szerint:
d2= 135 — 2rs= 127 mm; r8 —4mm; d2=135mm;

212
 ú = 120mm h2=h — rs=116 mm.
D =V'12,72 + 2- 0,4-12,7 • 3,14 4-8-0,42+4-13,5-11,6;
(A képletbe a könnyebb számolás miatt cm-ben helyette­
sítettünk be!)
D = V161 + 32+1,28+626 = 28,7 cm = 287 mm.
A keresett tárcsa átmérője tehát 287 mm.
2. Védőburát kell gyártani sárgarézből. A bura átmérője
d=55mm, magassága h=60 mm, fenéksugara 1,5 mm,
tehát ezzel külön nem szükséges számolni. Milyen alap­
tárcsa szükséges a húzáshoz, és hány fokozatban húzha­
tunk? Lemezvastagság: 0,8 mm. A kiinduló tárcsa át­
mérője az ismert képlet szerint (1. Algebra II.):
D = ]f(P+á<lh = ]/5,52+4-5,5-6 = ^30,25+132 =
= 12,75 « 128 mm.
A keresett tárcsa átmérője 128 mm.
A második kérdés szerint ki kell számítani a húzási foko­
zatok számát is.
A húzási fokozatok azért szükségesek, mert a lemezt mély­
húzással csak bizonyos határok között alakíthatjuk.
A húzás folyamán a lemez keményedik, ezért bizonyos
mértékű alakítás után elszakad. A fentiek miatt benső
lágyítás nélkül csak meghatározott mértékű húzást végez­
hetünk.
Ha a húzást egyszerre nem végezhetjük el, több lépésben
készítjük el a munkadarabot. A húzás fokozatainak számí­
tásakor elsősorban a munkadarab anyagát szoktuk figye­
lembe venni, de rendszerint az első fokozatban 0,6, a további
fokozatokban pedig 0,8-as szorzót használunk.
Ezt úgy kell érteni, hogy az első húzáskor a kivágott
tárcsa átmérőjét 0,6-tal szorozzuk. Ha ez kevésnek bizonyul,
a csökkent (első húzás utáni) átmérőt 0,8-al szorozzuk
mindaddig, amíg a végleges méretet meg' nem kapjuk. Fel­

213
adatunkban a végleges méret, vagyis a bura átmérője
d—55 mm, a kiinduló méret pedig D=128 mm.

A fentiek szerint: m1 = = 0,6

s • m2 = — = 0,8

.m3 = A = 0,8
^3
d1=m1D=0,6-128=77
d2=m2d1=0,8- 77=61,5
d3 = m3d2— 0,8- 61,5=49,6
Tehát a húzás három lépésben (művelettel) elvégezhető.
A példa szerinti esetben helyes vizsgálni azt is, hogy a
húzás szigorúbb tényezővel nem végezhető-e el két művelet­
tel, mivel a harmadik húzás utáni méret lényegesen kisebb,
mint a keresett méret. Az alkalmazható legnagyobb húzási
fokozat az első lépésben 0,55, a továbbiakban 0,75.
dx=0,55-128=70,5
d2=0,75 -70,5=53!
így megfelelő próba után valószínű, hogy a munkadarabot
két lépésben gyárthatjuk. A mélyhúzásban egyébként is
mindig célszerű az, hogy a számítást kísérlettel ellenőrizzük.
3. Postai telefon csengőbúráját gyártjuk. A búra méreteit
rajzon megadjuk (184. ábra). Mekkora a kiinduló tárcsa
mérete, és gyártható-e a búra egy lépésben?
D= + 2r8d1si + 8; | + 4d2h2;
d1=14mm; rs = 18 mm; d2 = 50mm; h2 = 7,5 mm.

214
 A h2-t azért vesszük fel 1 mm-rel hosszabbra, mert itt a
pontos magasságméretet feltétlenül tartani kell a rajz
szerint. így a munkadarabok húzás után kicsit hosszabbak,
de úgyis utánmunkálással kell méretre hozni őket.
ö = yi,42+2 ■ 1,8 • 1,4 • 3,14 + 8 • l,82+4-5 • 0,75 =
= /l,96+15,8+25,9+15 = ]/58,66%V6Öcm% 80 mm.
A keresett tárcsa átmérője 80 mm.
m=0,6
d=0,60=0,6 • 80,=48 mm.
A bura tehát egy lépésben gyártható, mivel a legkisebb
alakítliatóság szerint is a szükséges 50 mm helyett 48 mm-t
kaptunk.
A Bolyai könyvekben eddig tárgyalt mélyhúzási felada­
tokban a húzott munkadarab felülete hengerfelület volt.
E munkadarabok gyártásában az egyszerű palástfelület
miatt könnyű a kiterített méret, vagyis a kivágáshoz szük­
séges tárcsa átmérőjének számítása.

215
 Nehezebb volt a feladat akkor, amikor a húzás utáni
fenéksugár 2,5 mm-nél nagyobb volt, mert ekkor a negyed­
körgyűrű forgásfelületét is figyelembe kellett venni.
A műszaki gyakorlatban azonban e két alakon kívül
még sok más geometriai alak fordul elő. A további felada­
tokban ezekre fogunk néhány megoldást mutatni.
4. Postai telefonhoz használják a 185. ábrán látható sárga­
réz sapkát (185. ábra). A sapkát mélyhúzással gyártják.

185. ábra. Húzott védősapka

Ki kell számítani: mekkora a gyártáshoz szükséges

tárcsa átmérője, és egy lépésben a húzás elvégezhető-e?
A kiinduló tárcsa átmérőjének meghatározásához ismét a
korábban használt módszert alkalmazzuk: a tárcsa terü­
letét egyenlővé tesszük a munkadarab felületével, és eb­
ből kifejezzük a keresett átmérőt. A munkadarab felületét
négy elemre bontjuk (186. ábra). A mélyhúzásból vissza­
maradó sugarakat elhanyagolhatjuk. A felületelemek közül:
F1 = kúppalást, F2 és F3 = hengerpalást, F4 = körgyűrű­
felület.

216
 = y7,84 + 27,6 = 5,95 % 6 mm•
„ , , _ d?7t d?7í
F2=d2?rh1; F3 = d1nk2; Ft= ------- — =

= ”
4
D2^
f=f1+f2+f3+fí.

D2n_=djta+ d + * (d2 _ d2) . ±

4 2 4 ti

D2 = 2d1a + 4d..h1 4- 4d1h2 4- d2 - d2.

D ^d^a+47i2 - dj) 4- d.^dhy + d2). =
=¥ 10,5(2 • 6+4 • 2,6 -10,5) 4-16(4 • 2,6 +16) =
=v 1254-422=23,2% 23 mm.
A keresett tárcsa átmérője 23 mm.
A húzás elvégezhetőségét úgy vizsgálhatjuk, mintha
hengeres darab lenne a sapka. Azonban csak akkor vizsgál­
hatunk így, ha a munkadarab viszonylag alacsony.

217
 m=0,6

— = 0,6; d = 0,6-0=0,6-23= 13,8^ 14 mm

D
d= 14 mm -= d2= 16 mm, tehát a húzás egy lépésben elvégez­
hető.
5. Sajtolószerszámban elzáró véget kell készíteni. A záró- 1
sapka a 187. ábrán látható. Határozzuk meg a kiindulási
(a kiterített) tárcsa át­
mérőjét. A feladatot
az előzőkhöz hasonlóan :
oldjuk meg. Felbont­
juk a darabot felület­
elemekre, és a kiterí­
tett tárcsa területével
egyenlővé tesszük őket J
(188. ábra).

_ __ d3na3 _
1 2 ’
187. ábra. Húzottjelzárósapka

102
62 + —=

= ^36 + 25=7,8 mm;

■f12—d^Tjfh^,
d2n;+d3n;k

(^2 + ^3)^3 ’
188. ábra. Elzárósapka felületelemei

218
 Fi=d^th2; F5= ^-(d1+d2)h1;

/i5 = 6mm; Ji4 = 4mm; /i3=3mm; h2=4mm;

^=3 mm; d3=10mm; d2=14mm; d1=17 mm.
F=F1+F2+F3+F4+F5.

D2=2d3a3+dd3hi+2h3 (d2+ d3)+4d2h2+2/i1 (d4+ d2).

Ű=Y 2[d3a3+h3(d2+d3)+h^d^ d2)]+4(d3h4+d2h2);

D=V2[10-7,8+3(14+10)+3(17+14)] + 4(10-4+14-4)=

= ]A2(78 + 72+ 93) + 384=yi254 = 35,4 36 mm.

*
A húzáshoz szükséges tárcsa átmérője 36 mm.
Az eddig megoldott mélyhúzási feladatokban hengeres és
kúpos darabokkal foglalkoztunk, de mindegyikben egy-két
lépésben elvégezhető volt a húzás. Van olyan munkadarab
is, amelynek húzása után kinyomás, ún. domborítás is
szükséges.
)
6. Mosdótálat kell készíteni. A húzás után peremezés is
szükséges (189. ábra). Mekkora a kivágott tárcsa át­
mérője? Hány lépésben végezhető el a húzás?
A feladatot az eddigiekhez hasonlóan, felületelemekre
való bontással oldjuk meg. A peremezett részt a tárcsa
átmérőjének megállapításakor csak mint felületelemet
vesszük figyelembe (190. ábra).

219
 Az F3 és F5 felületelemek kiszámításakor az első fel­
adatban alkalmazott összefüggést használjuk fel, mivel
itt is közelítőleg negyedkörívek vannak.
F3 = ?r2R1—+2F12?r; F4 = d^+d^ h3-,
2 2
F5 = nm2^-+Rin.
2

220
 dr=240 mm; d2=250 mm; d3—365 mm; d4 = 410mm;
d5 = 450mm; hj = 5mm; h,= 65mm;
1^=55 mm; _R2=20mm.
F=F1+F2+F3+F4+F5;
d?7t d,rt, + d9n , d„
= — + ------ -- • /?i + 7r2F,-^- + 2R& +
4 4 2 2
d37r + d47r
1-----------------
£
2 7t

D2=dl + 2hl(d1+d2)+2nR1d2 + 8fí2 + 27i3(d3 + d4) +

4* 2?rR,f/4 4- 8E2;
D = yd;+2[/i1(d1+d!)+h,(d,+d4)]+2«(J?1dI+RId,)+8(B
* +BJ)

Láthatjuk, hogy a kiterített tárcsa átmérőjét csak bonyo­

lult képlettel számíthatjuk ki. Ezért nagyon fontos, hogy
az ilyen jellegű feladatok megoldásakor gondosan állapítsuk
meg a felületelemeket és csak ezután írjuk fel a végső kép­
letet.
Mivel viszonylag nagyok a számértékek, cm-ben fogunk
számolni!
D = V24i+2[0,5(24+25)+6,5(36,5+41)] + 6,28(5,5-25+2,4D+8(5,5I+2>) =
= /576+2(24,5+505)+6,28-219,5+8‘34,25 =
=/576+1059+1375+276 = 13286 = 57,2 cm = 572 mm,

A keresett tárcsa átmérője 572 mm.

A liúzási fokozatok kiszámításakor a magasságot úgy kell
venni, hogy az fí2-höz tartozó felület is a kúpos felületet
növeli.
a negyedkörív hossza, ezzel növekszik az edény

magassága.

221
 h'=^ == ■— 20-3,14 • O1 A
-------- = 31,4 mm.
2 2
II = h+h' = 140+31,4 ~ 172 mm.
m = 0,6;

— =0,6; d = 0,6ű = 0,6- 572 = 343,2 mm.

Mivel itt nem teljesen hengeres darabról van szó, szükséges

második húzás, ún. kalibrálás beiktatása is!
Mélyhúzás közben a húzott anyag az erő hatására ránco­
sodik. Ezek a ráncok a húzás után már nincsenek a munka­
darabokon. Oka: húzás közben a tárcsát ún. ráncfogó
tartja, ezért nem látszanak a ráncok a művelet után. A ránc­
fogó erő szükségletét a következő képletből számíthatjuk
ki:

PT= Fp= p^(D^-d^)[kp],

4
ahol PT a ráncfogó leszorításához szükséges erő kp-ban;
F a leszorított felület cm2-ben (1); p a szükséges felületi
nyomás kp/cm2-ben; D a kivágott és d a húzott munkadarab
átmérője cm-ben.
Mindent cm-ben kell behelyettesíteni, mert a felületi
nyomást kp/cm2-ben adjuk meg!
A húzás elvégzéséhez a húzógépnek erőt kell kifejtenie.
Az erőszükségletet a következő összefüggésből számíthat­
juk:
PE = LvaEa,
ahol Ph a húzáshoz szükséges erő kp-ban; L a húzott darab
kerülete mm-ben; v a lemez vastagsága mm-ben; crB a
lemez szakítószilárdsága kp/mm2-ben; a arányossági té­
nyező, amely az alakítás viszonyszámától függ. Értéke
táblázatból kivehető.

222
 Pl.: m = — 0,5 0,55 0,6 0,7 ...............
D
x 1 0,9 0,8 0,6 ...............
Az első húzáskor el szoktuk végezni a lemez körülvágását
is. így a húzáshoz szükséges összes erőszükséglet:
Pö = í>ny+-Ph + -f>r
7. Pannónia motorkerékpár kilométerórájának védőbur­
kolatát kell mélyhúzással elkészíteni. A burkolat a 191.
ábrán látható.

Számítsuk ki a következőket:
a) kiterített tárcsa átmérőjét,
b) a húzási fokozatok számát,
c) a húzáshoz szükséges összes erőszükségletet
(a munkadarabot körül is vágjuk).

223
 A számításhoz szükséges adatok;
o’], = 40—2-; a = 0,8; ml= 0,6; m2 — 0,8;
mm2
v = 1 mm; p — 25 ^2_ •
cm2
a) A húzáshoz szükséges tárcsa átmérőjét az előző pél­
dákhoz hasonlóan felületelemekre való bontással
határozzuk meg. j
F— F2 + F2+ F3;

D2= 5,82+ 2 • 3,8(8,24-5,8) 4- 4 • 8,2 • 2,4;

D = V5,824- 2 • 3,8(8,24-5,8)4-4 • 8,2 • 2,4 =
= 733,64-7,6-144-78,6 = 1/218,6 = 14,8 cm = 148 mm,
a kiterített tárcsa átmérője tehát 148 mm.
b) A húzási fokozatok (lépések) számításakor az adott
fokozati tényezőket vesszük figyelembe:
J
m1= 0,6 = = 0,6ű = 0,6 • 148 = 89 mm.

Mivel a lemezvastagság 1 mm, és nem teljesen hengeres

darab húzásáról van szó, szükséges második húzás is, amely
egyúttal kalibrál is. Külön számítani nem szükséges, mert
0,8-89<81I
c) P0 — Pny 4-Ph4-Pr;

mm
F = Dnv = 148- 3,14-1 = 465 mm2;

224
Pny = 32-465 = 14 900 kp;
Ph = Lvana; mivel L a húzott darab kerülete:
L = d, n % 280 mm;
Ph = 280-1-40-0,8 = 8950 kp;

Pr = p • — (D2— d2) = 25 . — (14,82 cm2- 8,92 cm2) =

4 cm2 4
= 19,3(218-79,1) = 2680 kp.
A három erő ismeretében a művelet elvégzéséhez szüksé­
ges összes erőszükségletet kiszámíthatjuk. A felhasználható
gép megválasztásához itt is szükséges a hatásfok figyelembe­
vétele: = 65%.
■Pny + Ph + Pr 14 900 + 8950+2680
^6 max — = 40 800 kp.
í? 0,65
Mivel a hatásfokra elég kis értéket vettünk fel — rend­
szerint rj = 0,6 —0,8 —, a műveletet 40 Mp erőt kifejtő gépen
elvégezhetjük!
Az eddig megoldott feladatokból jól láthattuk, hogy a
technológiai eljárások között milyen nagy jelentősége van
a mélyhúzásnak. Bár a közölt feladatok meglehetősen
széles körűek voltak, a mélyhúzási példák befejezéséül
szükségesnek látszik a teljesség kedvéért két sajátos, meg­
lehetősen bonyolult feladat megoldása.
Villanytűzhelyeken használjuk a különleges, vastag­
fenekű lábasokat. Ezeknek az edényeknek nagy előnyük,
hogy a szokásos edényeknél jóval hosszabb ideig tartják
melegen a bennük főzött ételt. Az ilyen lábasok mély­
húzásakor a fenékhez képest megvékonyodik az edény oldala,
tehát lemezgyengítést alkalmaznak.
8. Számítsuk ki a 192. ábrán látható lábas kiterített tár­
csájának átmérőjét. A feladatot az ismert eljárástól

15 Geometria 225
 192. ábra. Húzott lábas

kissé eltérő módon oldjuk meg. Az előző példák megol­

dásában, mivel az anyagvastagság nem változott, a rész­
felületeket tettük egyenlővé a kiinduló tárcsa felületével.
Ez a megoldás itt a változó anyagvastagság miatt nem
vezet célra, ezért, mivel a kivágott tárcsa és a húzott
darab köbtartalma feltétlenül egyenlő, őket kell egymás­
sal egyenlővé tenni (193. ábra).

K — K1+K2; Kí = K2

A kiinduló tárcsa vastagságát is a-nek szoktuk válasz­

tani, mert a fenéken a lemez falának vékonyítása elég
nehéz.

226
l)2” ; u
■------- v = d1OT1n +
4
, d2n 4
+------- V
4 nv

l)2 _ 4d1p1h+d2p
v

cm-ben helyettesítünk!

A kereseti tárcsa átmérője tehát 234 mm.

Az előző mélyhúzási feladat elvével teljesen megegyezik
egy másik, gyakran használt eljárási mód, a hidegfolyatás,
más néven hidegfröccsentés. Itt és a rész köbtartalmak
egyenlők a kiinduló tárcsa köbtartalmával, a különbség
mindössze annyi, hogy mivel a kiinduló tárcsa átmérője
megegyezik a munkadarab átmérőjével, így a hidegfolya­
tásban a tárcsa vastagsága változik.
9. Alumínium burát kell gyártani hidegfolyatással. A bura
méreteit megtaláljuk a 194. ábrán. Milyen vastag lemez­
ből vághatjuk ki a kiinduló tárcsát? A feladat megoldá-

* - 99
15 227
sában azt kell figyelembe venni, hogy a kivágott tárcsa
és a folyatott bura átmérője egyenlők. A megoldás egyéb­
ként az előzőével azonos, a köbtartalmakat kell egyenlővé
tenni egymással. A sugarakat a számításban elhanya­
goljuk.
 cm-be átírjuk és a-t kiszámítjuk.
1,25^
4,95?r • 0,05 • 5,7+ •0,3+
4 4
1 5tt
+_— (1,252+1,25- 1,1 + 1,12)
12
52i> = 4,95 • 0,2 • 5,7 + 52 • 0,3 +1,252 • 0,5 +
+ 0,5(l,252+1,25-1,1 +1,12);
5,64 + 7,5 + 0,765+2,04 15.945 n
v =------------------------ ------- = - --------- = 0,637 cm =
25 25
= 6,37 mm.
A keresett lemezvastagság 6,37 mm. Ilyen lemezt vagy
külön meg kell rendelni, vagy pedig a munkadarabot 6,5
mm-es lemezből kell gyártani, bizonyos veszteséggel úgyis
számolni kell!
Utolsó mélyhúzási feladatunkban egy doboz kiterített
palástját kell meghatározni. Az eddig megoldott példákban
csak forgásfelületekkel dolgoztunk. Szögletes alapú darabok
mélyhúzása bonyolultabb, a számítás lényegesen nehezebb,
mint a forgásfelületeké. Ezért először általános esetet vizs­
gálunk, csak azután oldunk meg feladatot számadatokkal.
Mindkét feladatban a munkadarabok lekerekítési sugara
olyan nagy, hogy nem hanyagolhatjuk el őket.
Meg kell határozni a 195. ábrán látható dobozfedél mély­
húzásához szükséges lemez kiszabott alakját.
Húzás közben a doboz oldalainál csak hajlítást végzünk,
húzásra a sarkokat vesszük igénybe. Mivel a magasság
kiterítésekor hn a negyedkörív miatt növekszik, ennek
figyelembevételével rajzoljuk meg a kiterített palástot
(/i>h0!) (196. ábra).
A palástot vizsgálva azt látjuk, hogy mindkét irányban
szimmetrikus. így elegendő az I. szakasz vizsgálata. Az rt
 b \a b u

196. ábra. Szögletes edény kiterítése

230
sugarú felület húzásához D átmérőjű tárcsa szükséges. így
azt mondhatjuk, hogy az abcdef tört vonallal határolt felület
a keresett palást. Ez az eredmény geometriailag elfogad­
ható, szakmai (technológiai) szempontból azonban nem.
Oka: húzni csak folytonos vonallal határolt felületet
lehet! Ha a kiszabott felületet tört vonalak határolják,
húzáskor a munkadarabon repedés keletkezik.
A folyamatos átmenetet csak több lépésben számíthat­
juk.
a) Meghatározzuk a legkedvezőbb vonalalakot úgy, hogy
az új felület a régivel egyenlő legyen.
b) A vonalak kialakításához szükséges pontokat megálla­
pítjuk.
c) A kiszabott területet a munkadarab rajza alapján
ellenőrizzük.
A legkedvezőbb vonalalakot először becsléssel határozzuk
meg. Á feladatban többféle megoldást ismertetünk, közülük
kell a legkedvezőbbet kiválasztani.
A I. negyedben K sugarú körívet húzunk eb között úgy,
hogy a megnövekedett felület F3 egyenlő legyen a levágott
Fj+F2 felületekkel.
^3= ^1+^2-

A II. negyedben efi-vel párhuzamos egyenest húzunk, és

így alakítjuk ki a folyamatos átmenetet. A második mód­
szer egyszerűbb és gyorsabb folyamatos átmenetet biztosít.
A legegyszerűbb átmenetet eb egyenes adná, amikor
bizonyos Dt átmérőjű negyedkor területe egyenlő lenne
&oeA területével.
Dfa 1 oe • oe
2

16
|(*+h)2-
231
 D27T 1
Legyen -^ = L; A (h+rj2 = K.
16 2
így L=K.
Ha L—K, az oldalfal szabása éppen megfelelő, sem hozzá­
tenni, sem belőle elvenni nem kell. Ila L> K, az eá-vel
párhuzamos kiegyenlítő vonal (uv) az eob A -ön kívül fekszik,
és ezért az uv által levágott körszelet területét az oldalfalak
szabásához hozzá kell adni (III. negyed). Ha K, akkor
a kiegyenlítő egyenes (é’á’) az eob A-ön belül fekszik, és ezért
az oldalfalak szabásából levágott területet a hengeres rész
Dv átmérőjű szabásából le kell vonni (II. negyed).
Az eredeti feltételezés szerint L=K, tehát
Din _
(h + rj2, ebből
/ 16

/ly+ny =

Legyen D1 = D
D=l,Q(h+r1'). A növelésre, ill. a csökkentésre szánt terü­
letet /-fel jelöljük, így f=K—L.
Ha K = L, f=0;
Ha K>L, f pozitív, az oldalszabást csökkenteni kell (II.
rész) és
ha K<L, f negatív, az oldalszabást növelni kell (III.
rész).
Az oldalszabás növekedésének és a hengeres felület
szabásfogyásának (vagy fordítva) egymással egyenlőnek
kell lennie! így a növekedés, ill. csökkenés mindig egyenlő

332
a kiegyenlítésre váró felület felével, --vei. Ha a hengeres
2
rész szabása (D) metszi eZ>-t, akkor a kiegyenlítendő felület
kicsi, így becsléssel megállapítható. Ha D kicsi, eb-t nem is
érinti, akkor f-et számítani kell:

/ = T(h + ri)2-~7~ (/ Pozitív, K>L).

2 lb
Ha e'b' vonal az oldalfelszabásból ob’ = oe’ = y darabot
vág le, akkor 1/oe‘A területe

2 ’
A kiegyenlítendő terület felének és a hengeres rész szabás­
íj2
területének az összege -L—-vei egyenlő, ebből y számít-
2
ható. Az így számított y érték támpontot ad a helyes,
folyamatos, mélyhúzható szabásvonal meghatározásához:

—=— az összefüggésbe / értékét helyettesítjük.

1 11 D2n
] 16
2

y= ri)2+4íf'
Az oldalfal szabásából elvett terület szintén a kiegyenlítő
terület fele, így:
 lx+mz — mz = lx,
2

z és x, valamint y kiszámításával meghatározhatjuk a kere­

sett folyamatos felületet határoló vonal kialakításához szük­
séges pontokat.
10. Kirándulásokon, utazáskor gyakran használjuk az ún.
turistadobozt. A doboz mélyhúzással készül, szögletes
kivitelben (197. ábra). Határozzuk meg a doboz húzá­

sához szükséges lemez kiterített alakját. A kiterített

lemezalakot a 198. ábrán határozzuk meg. Mivel R 16
és R 18 közelítőleg egyenlők egymással, a mélyhúzás­

234
hoz szükséges kiterített
méret meghatározása­
kor R 18-cal számítunk.
Az oldalfalakat hú­
záskor csak hajlítani
kell, de a magasság meg­
állapításakor a legöm­
bölyítést figyelembe
kell venni:
h0 = 62—16 — 46 mm;
djTt 32ti
= 25,1 mm;
4 ~ 4

= 46+25 = 71 mm.
A következő feladat:
kiszámítani a legömbö­
lyített felület szabásá­
nak átmérőjét.
A négy sarkon levő
sugarat egyberakva kell
elképzelnünk, és így
kell kiszámítani a kite­
rített tárcsa átmérőjét.

D = Yd2+4.dh; h — 62 mm
d = 21?! =36 mm.

D = V362+4- 36- 62 = V1296+8928 = ^10224 « 100 mm

Z? = 50 mm.

235
 íjiy figyelembe kellene venni a lemez nyúlását is. Mivel
azonban ez R'=]fa. 7?-el egyenlő, és a = 0,95 ~ 0,98, a nyúlás­
ból származó változás elhanyagolható. Ha vastagabb
lemezt kell alakítani, a nyúlást is figyelembe kell venni!
A lemezvastagság itt: 0,5 mm.
A kiszámított átmérőt léptékhelyesen felrajzoljuk a 198.
ábrára és így határozzuk meg a kiterített területét. Ez azon­
ban, mint már korábban láthattuk, mélyhúzásra nem felel
meg, ezért elvégezzük a feladat második részét: meghatá­
rozzuk a folyamatos átmenetet.
Az eredeti abcdef és a változott felületnek egyenlőnek
kell lennie egymással.
A folyamatos átmenet felülete;
D'ht 1(71 + 18)2- 10027T
16 16
= 3955-1962=1993 mm2.

1<7,+18),+2T?
í1892+^11— = V 3955+1962 = ]A5917 =
' 2 16
= 71,8 72 mm.
/ 1993
x = — = —-— = 6,92 mm % 7mm;
4/ 4-72
/ 1993 . _
z= =---------- = 4,86 mm % 5 mm.
4m 4-102
A kapott értékeket léptékhelyesen felrajzoljuk a 198.
ábrán.
Az ábrán láthatjuk, hogy az y, ill. az x és a z-hez tartozó
metszéspontok nem esnek egybe. Ez általában így szokott
lenni, ezért miután az y-hoz tartozó pontokat összekötöttük,

236
a z és rr-hez tartozókat terület-kiegyenlítéssel megbecsüljük.
A területmetszékek egyenlők, de helyes, ha egy kicsit na­
gyobb kiindulási területtel számítunk. Feladatunkban a
folytonossági vonal csak véletlenül érinti a húzási alapkört
(0 100). A kiszabható lemezalakot így meghatároztuk,
méretei a 162. ábra alapján már könnyen megadhatók!
Mindenképpen helyes a gyártás előtt próbahúzást végezni!

3. Anyagnorma feladatok
Az anyagtakarékosság, a helyes anyagfelhasználás a
gazdaságos gyártás fontos feltétele. A jól megválasztott
anyagfelhasználási előírások, másképpen anyagnormák nagy­
mértékben befolyásolják az önköltség alakulását.
Az anyagnorma eszerint nem más, mint anyagfelhaszná­
lási utasítás. Betartása legalább annyira fontos, mint egyéb
gyártási előírásoké.
Az anyagnormát háromféleképpen szoktuk megadni:
van nettó, bruttó és beszerzési anyagnorma.
A nettó anyagnorma számértékben a gyártmány súlya.
A bruttó anyagnorma úgy jön létre, hogy a gyártmány
súlyához hozzáadjuk a gyártási veszteséget (a forgácsot,
oxidációt stb.). A beszerzési anyagnorma a gyártásban
várható selejtveszteséget is figyelembe veszi.
Megjegyzés. Anyagnormát a fentiek figyelembevételével
a következőképpen kell előírni:
a) Beszerzési anyagnormát adunk, tehát előírjuk, hogy
bizonyos súlyú anyagból hány jó darabot kell gyár­
tani.
b) Az anyag súlyán kívül azt is meg kell adni, hogy egy
meghatározott hosszúságú anyagból hány darabot kell
gyártani.
Az utóbbi előírásnak nagy jelentősége van akkor, amikor
az előgyártmány lemez, rúd, cső stb. méreteiben szórást,
eltérést tapasztalhatunk. Pl. 1,5 mm-es lemezből kellbizonyos

237
gyártmányt elkészíteni, de a lemezvastagság 1,7— 1,8 mm-ig
változik. Ha itt csak a súlyt vesszük figyelembe, nem tudjuk
legyártani a teljes mennyiséget, mert a vastagabb lemezből
készült darab nehezebb. Ha azt is megadjuk, hogy 1 táb­
lából hány munkadarab gyártható le, így nem tévedhetünk.
A következő példákban erre ki fogunk térni.
1. Revolverautomatán csavart kell gyártani. A szállí­
tandó mennyiség 25 000 db. Hány kp anyagot kell
a gyártáshoz a raktárból vételezni? A csavar rajza a
199. ábrán látható.

199. ábra. Hengeres fejíí csavar

A feladat megoldásakor a csavar súlyát, tehát a nettó

anyagnormát nem szükséges kiszámítanunk. Oka: csak
azzal a rúddal kell számolnunk, amelyből gyártunk.
Az első része a feladat megoldásának: el kell dönteni
a gyártáshoz szükséges rúd átmérőjét és az egy darabhoz
felhasználható anyag hosszát.
Ezután meg kell határozni a várható selejtet, és ennek
megfelelően kell megadni a beszerzési anyagnormát.
A feladat megoldása után elő kell írni, hogy egy rúdból
hány jó darabnak kell elkészülnie.
A gyártáshoz 10 mm átmérőjű rúd szükséges, mert a
csavar fejét nem munkáljuk meg. Figyelembe véve a gyár­
tási veszteségeket az egy darabhoz szükséges rúdhossz
26,5 mm.
 Egy darab gyártásához 010x26,5 mm-es nyersanyag
kell. Ennek súlya:
G=Vy; y =7,85vagy 7,85-2-
dnr cm3

V —----- m;
4
314
V= A. 26,5 = — • 26,5 = 2080 mm3 = 2,08 cm3;
4 4
G = 2,08cm3- 7,85-2- = 16,35 p = 0,01635 kp;
cm3
Ga = 0,01635-25 000 = 408 kp.
A teljes mennyiség gyártásához tehát 408 kp anyag szük­
séges.
Az egy rúdból gyártható darabok számának előírásához
szükséges a rúd hossza. Ez 1 — 3 m-ig változik, ilyen méretű
csavart rendszerint 5 m-es szálakból szoktunk gyártani.
^21 = 113,2.
26,5
A 3 m-es rúdból 113 db csavar készülhet.
A 408 kp anyag a bruttó anyagnormát fedezi. A be­
szerzési anyagnorma megállapításakor figyelembe kell venni
a várható selejtet is. Legyen az itt 3%.
Beszerzendő anyag:
408-1,03=421 kp.
2. Csőből mikroszkóppersely készül. 1000 db gyártásához
mennyi anyag szükséges? Mekkora anyagveszteséget
okoz az, ha cső helyett tömör anyagból kell gyártani
(200. ábra)?

239
 A persely gyártásához
040x034x25 mm-es cso­
darab szükséges.
Anyag: sárgaréz.
V =Vi-V2; G = Vy
7=8,5-^-;
cmö

V = — m(d? - d2) =
4
= 0,785 • 25(402 - 342) =
= 19,65-(1600 - 1160) =
= 8650 mm3—8,65 cm3;
G = 8,65 • 8,5 = 73,5p = 0,0735 kp.
Gö = 73,5 kp. 2% selejt: 73,5 ■ 1,02 = 75 kp.
A beszerzésnek 75 kp anyagot kell biztosítania a gyártáshoz.
Ha csövet beszerezni nem lehet:

G = 31,4 ■ 8,5 = 267 p = 0,267 kp.

Go = 267 kp 2% selejt: 267-1,02 = 272 kp.
A veszteség 272—75=197 kp sárgaréz!
Ez még akkor is megengedhetetlen, ha a sárgaréz hulla­
dékot viszonylag drágán lehet értékesíteni!
3. Félgömbölyű csatlakozó betéteket kell készíteni. For­
gácsolással gyártjuk őket. Mekkora a forgácsveszteség,
és mi a beszerzési anyagnorma (201. ábra)?

240
 Egy darab gyártásához 28 mm átmérőjű 42 mm hosszú
rúdacél szükséges. A bruttó anyagnorma:
d^n 2,82?r
G —----- my —---------- 4,2 • 7,85 = 203 p.
4 4
A beszerzési anyagnormánál ehhez 5%-ot hozzászámí­
tunk.
G1 = 203-1,05 = 213 p = 0,213 kp.
A forgácsveszteséget úgy állapítjuk meg, hogy kiszámít­
juk a darab súlyát (nettó anyagnorma), és ezt kivonjuk a
bruttó anyagnormából. A különbség a forgácsveszteség.
A 165. ábrán látható a munkadarab rajza; alakja geo­
metriai szempontból elég bonyolult. Ilyen bonyolult munka­
darabok térfogatának számításakor közelítő módszert alkal­
mazhatunk. A kisebb felületváltozásokat elhanyagoljuk,
így az elkövetett hiba kicsi, ugyanakkor a feladatot köny-
nyebben megoldhatjuk.
Az egyes térfogatelemeket külön-külön meghatározzuk,
majd a végén összeadjuk őket. A könnyebb érthetőség

If, Geometria - 9!) 241

miatt a térfogatelemeket beszámozzuk és a számozás szerint
számítunk.
A 1. részen két 7 mm magas, talpukkal egymásnak fordí­
tott és a rajz szerint belülről is kimunkált gömbkorongot
találunk. A gömbkorong térfogata:
Vi =mni (3a2+3&2+m2); v=2Vv
6
ahol ml a gömbkorong magassága; a a gömb korong felső
körének sugara; b a gömb sugara.
A gömbkorong felső körének sugarát a rajzról nem olvas­
hatjuk le, ezt külön ki kell számítanunk.
A hiányzó gömbszelet felhasználásával számítunk.
A gömbszelet magassága:
m — b—Yb2— a2-
Az összefüggésben csak a az ismeretlen, így kiszámíthat­
juk.
m — 13,5 — 7 = 6,5 mm;
m—b= — a2 | • (— 1)
b — m = Yb2—a2;
(b — m)2 = b2—a2;
a2 = b2-(b-m)2 = b2-b2 + 2bm-m2;
a = Y2bm-rn2 = Ym(2b- m);
a = ^6,5(2-13,5^643) = ^6,5- 20,5 = 11,5 mm.
A számított értéket behelyettesítjük

V, = — (3 • 11,52+3 • 13,52 + 72) = 5,5(397 + 547 + 49) =

4 •
= 5,5 • 993 = 5461,5 mm3 = 5,4615 cm3;
7=2?! = 2-5,4615 = 10,92 cm3.

242
 A kétszeres gömbkorongból egy 20 mm sugarú, nagyjából
gömbkorong alakú és egy 14 mm átmérőjű 3,6 mm magas
hengert munkálnak ki.

y2 = 72+3. io2 + 5,22) = 4,08(147 + 300 + 27) =

4
= 4,08-474 = 1934 mm3 = 1,93 cm3;
2V2 = 2 -1,93 = 3,86 cm3.
V3 - 72br- 3,6 = 553,9 mm3= 0,55 cm3.
Közelítőleg a I-re eső tényleges súly:
Gi = X Vx- 2 V2- V3)=7,85(10,92- 3,86- 0,55) =
= 7,85-6,51 = 51,1 51 p = 0,051 kp.
Itt egyedül a 8 mm átmérőjű furat forgácsveszteségét
hagytuk el, ezt majd II-néI kell számítani.
A II. rész számításakor azt kell figyelembe venni, hogy az
I-nél számított gömbkorong átmérője 27 mm, viszont a
i teljes hossz 25+13,5 = 38,5 mm. így hengeres felület 38,5 —
I — 27= 11,5 mm marad. Ebből látható, hogy a 8 mm átmérőjű
i henger miatt előálló veszteséget helyesebb Gj-nél figyelembe
t venni. A henger magassága:
| ni = 25—10—10 = 5 mm.

I ^henger = 5 = 250 mm3.

I Ganger = 0,250-7,85 = 1,97 % 2 p.

I | GÍ = GI-Ghenger = 0,051-0,002 = 0,049 kp.

A II. térfogatelemnél a külső hengerből kell a belső hengei

' és a csonkakúp köbtartalmát levonni.

16* - 2+1
 V4 = l2’52”-. 11,5 = 1420 mm3:
4
V5 = —------- 10 = 785 mm3;
4
V6 = — (D2+ Dd+d*) = — (12,52+12,5 • 8 + 83) =
12 12
= 0,576(155+100+64) = 0,576-319 = 184 mm3.
,Gn = 7(V4- V5- V6) = 7,85(1420-785-184) =
= 7,85-0,451 = 3,54 p = 0,0035 kp
Gö = GJ + Gn = 0,049 + 0,0035 = 0,0525 kp.
Az anyagveszteséget úgy határozzuk meg, hogy a számí­
tott súlyt levonjuk a beszerzési normából:
G anyagveszteség = G1— Gö = 0,213 — 0,052 = 0,161 kp;
G anyagveszteség %-a = —------ 100 = 75,5%.
0,213
A nagy forgácsveszteségből is láthatjuk, milyen drága,
kevéssé gazdaságos a forgácsolás!
Az anyagnormának nemcsak a forgácsolásban, hanem más
technológiai eljárásokban is nagy jelentősége van. A koráb­
ban tárgyalt feladatokban sok példát oldottunk meg saj­
tolásra, lemezek kivágására. A következő feladatok
lemezkivágással kapcsolatos anyagnorma feladatok lesznek.
A munkadarabokat lemezsávból vágjuk ki. Az anyag­
norma előírásában azt kell megadni, hogy bizonyos mennyi­
ségű anyagból hány munkadarab gyártható?
4. Szorító lemezeket kell gyártani sárgarézből. A munka­
darabokat kivágószerszámba, lemezsávból gyártjuk.
Hány kp anyag szükséges 50 000 db szorító gyártásához
(202. ábra)?
A munkadarab rajzából láthatjuk, hogy a szorító két tér­
fogatelemre osztható: a két végén levő körszelet alapú
hasábra és a téglatestre. Kisebb darabszám és vékonyabb

244
lemez esetében a körszelet-
liez tartozó térfogatelem he­
lyett is számíthatnánk tégla­
testtel, itt azonban pontos Xm
számítás szükséges. A kieső
furatokat azért nem kell 72
figyelembe venni, mert a
lyukasztásból származó
anyagmindenképpen használ­ 202. ábra. Alátét
hatatlan a szorító szempont­
jából, viszont ehhez is szükségesi nyersanyag.
A feladatot két lépésben oldjuk meg. Először kiszámítjuk
a térfogatelemekkel a munkadarab súlyát, majd meghatá­
rozzuk a gyártáshoz szükséges sáv súlyát. A kettő különb-
sége adja a veszteséget.
a) A körszelet alapú hasáb
térfogatát a 203. ábra alapján
számítjuk.
A hasáb térfogata:
Vt = körszelet területe X
X anyagvastagság.
A körszelet területe:
r2 / CCT . \
---------sin a =
180° )
r(b — h)+hm
2
7i=6mm; r=10mm;
203. ábra. Alátét b=? m=?
A két ismeretlen miatt az első összefüggéssel kell számí­
tani, először a. értékét számítjuk ki.
a h 6
sin— = —; — = arc sin — = arc sin—— = 19° 30’;
2 2r 2 2r 2-10

245
T = 102 mm2 ( 39°-n

= 2,54 mm2.
V1=2,54 mm2 - 2 mm = 5,08 mm3 = 0,00508 cm3 % 0,0051 cm3.
A téglatest térfogatának számításához ismerni kell a kör­
szelet magasságát.
m = r — r cos— = 10—lOcos 19°30' = 10—9,426 = 0,574 mm
2
2m = 1,148 % 1,15 mm.
A téglalap magassága: 18—1,15= 16,85 mm.
V2 = 16,85 • 6 • 2 = 202 mm3= 0,202 cm3.
V= V2 + 2Vi = 0,202+2- 0,0051 = 0,202+0,0102 =
= 0,2122 cm3.
A darab súlya: G = V- y;

G = 0,2122-8,5 = 1,71 p;
50 000 db súlya:
1, • 50 000 =
71
= 85 500 p = 85,5 kp.
A teljes darabszámnak
megfelelő mennyiség gyártá­
sához ennél jóval több anyag
szükséges. A kivágáshoz
mindkét oldalon anyagtöbb­
let (hulladék) szükséges (204.
ábra).

246
 A sávméret a gyártási hulladék figyelembevételével
22x600 mm. Mivel egy db-hoz 8 mm (6 mm+ 2 mm)
hosszú sáv szükséges, egy sávból —— = 75 db-ot gyárthat-
8
nánk. A lyukasztás miatt 2 db, a véghulladék miatt további
1 db, összesen 3 db elvész, így egy sávból 72 jó darabot
gyárthatunk. Á sáv súlya = 0,2- 2,2- 60- 8,5 = 224 p.
1 sávból gyártható 72 db, tehát:

——— = 695 sáv szükséges.

72
A teljes súly: 695 • 224= 156 000 p= 156 kp.
A gyártáshoz tehát 156 kp anyag szükséges.

A veszteség: ’ = 0,548 % 0,55, tehát 45%.

A veszteség azért ilyen nagy, mert a bélyegelrendezés

egyáltalán nem gazdaságos. Következő feladatunkban be­
mutatunk egy gazdaságos bélyegelrendezést!
Megjegyzés: A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy az
anyagveszteség nem egyenletes, ezenkívül a sáv levágásakor
is van veszteség. Ezekre kb. 10%-ot a súlyhoz még hozzá
kell adni.
A gyártáshoz így ezeket a veszteségeket is figyelembe
véve:
156-1,1 = 163,5 % 164 kp anyagot használhatunk fel.
5. Különleges acéllemezből mikrofonlemezt (membránt) kell
gyártani. A lemez vastagsága 0,5 mm, átmérője 40 mm.
Hogyan képezzük ki a szerszámot, ill. helyezzük el a
bélyegeket, hogy a gyártás gazdaságos legyen?
A bélyeget az előbbihez hasonlóan elrendezni nem érde­
mes, mert sok a veszteség. Helyezzük a bélyegeket egymás
mellé (205. ábra)! Az elhelyezésnek az egysoros elhelyezés-

247
 sel szemben az az előnye,
hogy csak az egyik oldalon
— a sávszéle miatt — van
sávhulladék.
A lemezkihasználást
százalékban, a szükséges
mennyiséget kp-ban szá­
mítjuk. Gyártani kell:
30 000 db-ot, a sáv
hossza 1 méter.
, 2?r
41
1 db súlya = —— x

x0,05-7,85p = 4,93«5p;
1 sávból gyártható 2 x

42
205. ábra. Tárcsa hulladéksávja
«=47 db... 46 db;
1 sáv súlya = 8,7 • 100 • 0,05 • 7,85 — 346 p;
46 db tárcsa súlya: 46-4,93=227 p:
227
Amiaqkihasználás: ------ =0,655;
346
Veszteség: 34,5%.
A megoldásból látható, hogy az előző gyártási mód 45%-os
veszteségével szemben itt már csak 34,5% a veszteség, de
ez még mindig elég nagy. Ha a bélyegeket úgy rendezzük el,
hogy az egyszerre kivágott tárcsák középpontjait összekötő
egyenes a szál hosszirányával 60°-os szöget zárjon be, a
lemezkihasználás még gazdaságosabb (206. ábra).
A munkadarab súlya az előzők szerint: 4,93 p.
A sávszélességet az új elrendezésre ki kell számítani.

248
 206. ábra. Tárcsa gazdaságos hulladéksávja

x = 5 + 40+42-cos 30° = 45 + 42-0,866 = 45+36,4 =

= 81,4 mm % 82 mm.
A sáv súlya: 8,2 • 100 ■ 0,05 • 7,85 = 322 p.
Az anyagkihasználásban itt is 46 db-al számíthatunk,
mert 1 db hulladék lesz. Két végén egy-egy fél!
227
Anyagkihasználás:------- = 0.705;
322
Hulladék: 29,5%
A sávot hasonló 60°-os elrendezéssel három sorosan még
jobban kihasználhatjuk.

249
 TARTALOMJEGYZÉK
Az olvasóhoz........................................................ ............................ 5
A szerző előszava.............................................................................. 7

ANALITIKUS SÍKGEOMETRIA

I. Alapfogalmak, jelölések
* ' /
1. Pont ábrázolása. Két pont távolsága....................................... 9
2. Szakaszok felosztása adott arányban ................... 18
3. A háromszög területe.................................................................. 24

II. Az egyenes
1. Az egyenes egyenletei ................................................................ 27
2. Két egyenes hajlás szöge ........................................................ 40
3. Két egyenes metszéspontja ................................................ 46
■I. Pont és egyenes távolsága ........................................................ 49
5. Párhuzamos egyenesek távolsága ........................................... 51

III. A kör
1. A kör egyenletei .......................................................................... 55
2. A kör pont és egyenes kölcsönös helyzete............................. 60
3. Körök kölcsönös helyzete............................................................ 69
4. A kör érintője .............................................................................. 73

IV. Az ellipszis
1. Az ellipszis egyenletei ................................................................ 80
2. Az ellipszis, pont és egyenes kölcsönös helyzete............................. 87
3. Az ellipszis érintője .................................................................... 90

V. A hiperbola
1. A hiperbola egyenletei .............................................................. 97
2. A hiperbola és más mértani hely kölcsönös helyzete .................. 104
3. A hiperbola érintője és aszlmptotál ......................................... 108

251
 VI. A parabola
1. A parabola egyenletei ................................................................
2. A parabola és más mértani hely kölcsönös helyzete.............
3. A parabola érintője ....................................................................

TÉRGEOMETRIA
VII. Alapfogalmak
VIII. Szögletes testek
1. Egyenes és ferde hasáb..............................................................
2. A gúla .........................................................................................
3. A csonkagúla................................................................................
4. A lejtős prizma és az ék ..........................................................
IX. Görbe felületű testek
1. Egyenes és ferde henger ............................................................
2. Egyenes és ferde körkúp............................................................
3. Egyenes és ferde csonkakúp......................................................
4. A gömb és részel ........................................................................
X. Műszaki feladatok
1, Lemezkivágási feladatok ............................................................
2. Mélyhúzási feladatok ....................... ..........................................
3 Anyagnorma feladatok.................................................................

252
 értelemzavaró hibák jegyzéke

Oldal Hibás Helyes

25. -4w5+1)—••
a. 2.sor y [4(5 + 1)-...
32. _tg 60° = Í3
a. 10. sor — tg 60° =É5
38. U Ih - x Jx (* +0 y y2-^ x-(x ■
a. 1.sor •*-3 ,tz2 x3 ^2
61.
f. 5. sor x — 2y+... (x —2)2+...
a. 2.sor x2 — 8x+ .. . 4x2 — 8x+ . . .
85. x2 y3 _ 1 x2 y2 1
f. 6. sor 9 ^25
86.
a. 1.sor f25— fl6 = Í25 —9 = Él 6
90.
a. 6. sor Í3(x /5) Í3(x —/5)
103.
f. 5. sor = /16 + 24 = = /16 + 24 =
105. 4h+2V (4y+2V
f. 4. sor 3 J l 3 J
136.
a. 5. sor 216 cm3 216 cm2
139.
f. 12. sor & — d+b + d = b—d+& + & + d =
a. 9. sor = 263 + 99 + 77) = = 2(63 + 99 + 77) =
142.
f. 1. sor = 17.23.5 sin 57,6° = 17.23.6 sin 57,6
a.9. sor 1050 dm3 1050 dm2
152.
!'. 10. sor m = Ynh— m2 m = — mi
157.
a. 9.sor s -= 14 dm c = 14 dm
 Oldal Hibás Helyes

158. 13,6(144+64 + 96) 13,6(144+64 +96)

f. 7. sor 3
13,6-304 13,6-304
3
172. V = rhm
a. 10.sor V = r3nm
a. 8. sor lg sin*73,6° lg sin3 73,6°
173. = ^tníR!-rl);
f. 5. sor *= ?rm(R2 —r');
175. pond pond
f. 1. sor cm2 cm3

a. 1.sor 1/ -
x _ F -r
r4 x ~r4

179.
a. 10.sor lg n = lg m =
180.
a. 2. sor —lg cos 21°= 9,9702-1 — lg cos 21° =
= 9,9702+ 10
182. 62
a. 5. sor 45
188.
a. 12.sor 22,712 72,71 22,712 Rá 22,71

3_ 3__
201. 40 ír3
f. 2. sor 40 V®
202. r — d = 15 — 12
a. 5.sor r—d = 5 — 12
50-3,5 50-3,0571
a. 13. sor
219.
f. 9. és 10. /870 Rá 29,5 Rá 30 mm
sorok V1254 = 35,4 36 nnn
234. 62
197. ábrán 60
247. 156-1,1. ..Rs 172 kp
a. 8. sor 156-1,1. . .í=w164 kp