SZÉCHENYI ISTVÁN ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK

EGYETEM

1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT
Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts.

Vektoralgebra

1.1. Példa

Adott egy háromszög-alapú egyenes hasáb, melynek egyik csúcsa az origó, többi pedig
helykoordinátáival van megadva. z
50

C
E

A (30, 40, 0) mm , D
B (0, 50, 0) mm , 60
C (0, 0, 60) mm ,
D (30, 40, 60) mm ,
E (0, 50, 60) mm .
O
30 B
y

40 A

x
Feladat:
G G G G
a. Határozza meg az rOE , rOD , rAE , rBE helyvektorokat!
b. Számítsa ki a CDE háromszög és az ABED téglalap területét!
z
Megoldás:
a. Elsőként az origóból az egyes csúcsokba C
E
mutató helyvektorok meghatározása
szükséges:
D
G G
rA = rOA = (30i + 40 j ) mm ,
G G
G
G G
( )
rB = rOB = 50 j mm ,
G
G
( )
G G rD G
rC = rOC = 60k mm , rBE
G G G
G G
( G G
)
rD = rOD = 30i + 40 j + 60k mm ,
G K
rE rAE
G G
( )
rE = rOE = 50 j + 60 k mm .
G
G
k G
j
i B
Látható, hogy a kérdéses helyvektorok közül O
y
kettő már kiszámításra került. A maradék
x
A
1
 kettőt a következőképpen lehet meghatározni:
G
G G G
( G G
)
rAE = rE − rA = − 30i + 10 j + 60k mm ,
G
G G G
( )
rBE = rE − rB = 60k mm .

b. A CDE háromszög területe a CD oldalára tükrözéssel kapott paralelogramma

területének fele. A paralelogramma területe definíció szerint:
G
C rCE E y
G G
TCEDE* = rCE × rDE ,

G
így a háromszög területe: rDE

1 G G
TCDE = rCE × rDE . E* D
2
x
Ehhez szükséges a fenti két helyvektor meghatározása:
G
rCE = rE − rC = (50 j ) mm ,
G G G
G G
G G G
( )
rDE = rE − rD = − 30i + 10 j mm ,

G G G
i j k
G
G G
rCE × rDE = 0 (
50 0 = 1500k mm 2 ,)
− 30 10 0

TCDE = 0,5 ⋅ 1500 2 = 750 mm 2 .

Az ABED téglalap, mint speciális helyzetű paralelogramma területe:

G G
TABED = rDE × rBE ,

G G G
i j k
G G
= − 30 10 0 = (600i + 1800 j ) mm 2 ,
G G
rDE × rBE
0 0 60

G G
TABED = rDE × rBE = 600 2 + 1800 2 = 1897,36 mm 2 .

Megjegyzés:
A kapott eredményeket érdemes összevetni a középiskolában megtanult
területszámítási módszerekkel.

2
1.2. Példa
y
Adott két erő vektora:
G G G G
F1 = (40i − 10 j ) N, F2
G G G
F2 = (− 5i + 20 j ) N. x

Feladat: G
F1
a. Határozza meg a két erő eredőjét, illetve különbségét szerkesztéssel, és
b. számítással!
c. Adja meg az erők hatásvonalának irány-egységvektorait!

Megoldás:

a. Szerkesztéshez két módszer választható: a paralelogramma vagy a háromszög

módszer.
Összeadásnál a paralelogramma módszer a következő:
G G
1. párhuzamost húzunk az F2 erő végpontján keresztül az F1 hatásvonalával,
G G
2. ugyanezt a lépést végrehajtjuk az F1 végpontjában az F2 hatásvonalával,
3. a két erő közös kezdőpontjából, a párhuzamosok metszéspontjába mutató
vektor a két erővektor eredője (összege).

A két erő különbségének szerkesztésénél a következő átalakítást használjuk fel:

G G G G G
( )
F1 − F2 = F1 + − F2 , azaz elsőként előállítjuk az F2 vektor (-1)-szeresét, és az
előzőekben leírt lépések alapján elvégezzük a szerkesztést.

y y

G G G
F2 G G
F1 + F2 F1 + F2
x G x
G G F2
F1 F1
G G G G G
− F2 F1 − F2 F1 − F2 G
− F2

A háromszög módszer lépései (mind az összeg illetve különbség

megszerkesztésére):
G G
1. az F2 vektort eltoljuk az F1 végpontjába,
G G
2. az F1 kezdőpontját és az F2 végpontját összekötő vektor a két erő eredője
(összege).

b. Két (vagy több) vektor összegét illetve különbségét úgy kapjuk, hogy a megfelelő
skalár-koordinátákat összeadjuk illetve kivonjuk:

3
 G G
[ G G G
F1 ± F2 = (F1x ± F2 x )i + (F1 y ± F2 y ) j + (F1z ± F2 z )k ]
G G G G
F1 + F2 = (35i + 10 j ) N
G G G G
F1 − F2 = (45i − 30 j ) N

c. Az erők irány-egységvektorai:
G G G
G F1
e1 = G =
(40i − 10 j ) ⎛ 4 G
= ⎜⎜ i−
1 G⎞
j ⎟⎟
F1 40 2 + 10 2 ⎝ 17 17 ⎠
G G G
G F2 (− 5i + 20 j ) ⎛ 1 G 4 G⎞
e2 = G = = ⎜⎜ − i+ j ⎟⎟
F2 5 2 + 20 2 ⎝ 17 17 ⎠

4
1.3. Példa

Adott két vektor:

G
G
(G G
c = 20i + 60 j − 90k m,
G
)
G G
( G
d = − 2i + 2 j + k m. )
Feladat:

Határozza meg a
G G
a. c helyvektor d irányába eső összetevőjét, illetve
b. az arra merőleges összetevőjét!

Megoldás:

A feladat tulajdonképpen egy vektor felbontása egy adott iránnyal párhuzamos és arra
merőleges vektorra.

a. Vektorok skaláris szorzatára vonatkozó összefüggés:

G G G G
c ⋅ d = d ⋅ c ⋅ cos α ,
c||

G G
c ⋅ d 20 ⋅ (− 2 ) + 60 ⋅ 2 − 90 10
⇒ c|| = G = = − = −3,33 m .
d 22 + 22 + 1 3

G
Vektor ebből úgy lesz, hogy a kapott skalár számot megszorozzuk a d vektor
irány-egységvektorával:
G
G d ⎛ 2 G 2 G 1 G⎞
ed = G = ⎜ − i + j + k ⎟ ,
d ⎝ 3 3 3 ⎠

G G ⎛ 20 G 20 G 10 G ⎞
c|| = c|| ed = ⎜ i − j − k ⎟ m.
⎝ 9 9 9 ⎠
G
b. A merőleges összetevőt úgy kapjuk meg a legegyszerűbben, ha az eredeti c
vektorból kivonjuk az előbb kiszámolt párhuzamos összetevőt:

G G G ⎛⎛ 20 ⎞ G ⎛ ⎛ 20 ⎞ ⎞ G ⎛ ⎛ 10 ⎞ ⎞ G ⎞
c ⊥ = c − c|| = ⎜⎜ ⎜ 20 − ⎟i + ⎜⎜ 60 − ⎜ − ⎟ ⎟⎟ j + ⎜⎜ (− 90 ) − ⎜ − ⎟ ⎟⎟k ⎟⎟,
⎝⎝ 9 ⎠ ⎝ ⎝ 9 ⎠⎠ ⎝ ⎝ 9 ⎠⎠ ⎠
G ⎛ 160 G 560 G 800 G ⎞
c⊥ = ⎜ i+ j− k ⎟ m.
⎝ 9 9 9 ⎠