IlI.

Integrálszámítás

Egymásba skatulyázott
zárt intervallumok
vizsgálata
Ebben a fejezetben az
eddig megszokottszámsorozatokkal
sorozatokat kapcsolatban
tanulmányozunk.Ezek a késbb következ
intervallum.

vizsgálatokhoz, azok
nélkülözhetetlenek. megértéséhez

1. Abrázoljuk számegyenesen az a, =-1- és a b, =1+ sorozatokkal

definiált
n
zárt intervallumsorozat
n néhány tagját (53. ábra).

53.
Legyen n =1,2, 3.

Ekkor[a,; b,]=[-2;2],

la,:b,1--1

la,:b,]=-1:1|.Ésigy tovább.
A példa alkalmat ad néhány észrevétel
megfogalmazására.
a) Bármelyikintervallum benne van
bármelyik megelózó intervallumban.
Ugyanis

a,a <a ...<b <b, <b,

általánosan, minden n-re

a, a,b,,, <b,,
abela,; b, ].

Az ilyen tulajdonságú intervallumokat egymásba Skatulyázott zárt

nevezzük. intervallumoknak

Általánosan,egymásba skatulyázott zárt

züka zárt intervallumokolyan rendszerét,intervallumsorozatnak nevez-
amelyben minden természe
tes számhoz adott az
[a,; b,) zárt intervallumok olyan sorozata,hogy
minden neZ'-ra

a, san <b,, Sb,

 Egymásba skatulyázott zárt intervallumok vizsgálata 111

b) A zárt intervallumok hossza csökken. Ugyanis minden n e Z'-ra

d, =b,-a,=| 1+-1-4=2+
Ad, =2+ sorozat szigorúan monoton fogyó és 2+2 2.

c) Azt is megtigyelhetjük, hogy van olyan x szám, amely minden intervallum kõzÖs
eleme!

(llyen tulajdonságú például azx =0 szám. -1 -n <0<1+4)

Könnyen belátható, hogy a[-1;1]intervallum bármelyikeleme (és ilyen végtelen sok

van) a intervallumsorozatbels pontja. Ugyanis

-1-<-1<1<1+
n n

2. Abrázoljuk számegyenesenaz a, =1-+ és a b, =1+ n képletekkel definiált

zárt intervallumsorozat néhány tagját!

Az intervallumsorozat els öt tagja: [0;2],

(54. ábra).

Megfigyelhetjük, hogy

a) bármelyik intervallum benne 54.

bármelyik megelóz intervallumban.

Ugyanisminden n E Z'-ra az
1
1-<1-n+1n <1 n+1 <1+ n

általánosan az a, sa,. <b,+1 Sb, feltétel

teljesül. 0 2

b) Az egymásba skatulyázott inter-

vallumokhossza

4,-1

Ad, = sorozat (szigorúan) monoton fo-

gyónullsorozat:- 2
 III. Integrálszámítás
112

zárt intervallum eleme, mert minden n EZ*-ra

c) Az mindegyik

1
1<1<1+
Bebizonyítjuk, hogy:

zártinterval
Az 1-en kívül nem létezik olyan A szám, amely mindegyik
lum közös eleme lenne.

Bizonyítás

Indirekt módszerrel okoskodunk.

hogy a, <A <b, és a,
<1 <b,.
Tegyük fel, hogy A# 1, és minden n-re teljesül,

intervallum közös eleme, ha mindegyik intervallum hossza nagyobb

A és 1 csak úgy lehetne mindegyik zárt

lenne A 1-nél (55. ábra).

55. db-O,
A-
On D
De ez lehetetlen, nert a b,-a, =n intervallumhossz határértéke 0. A d,=2 sorozat (pozitív tagú)

nullsorozat.
i <\A- 1|,
ha azn értékét alkalmasan választjuk meg. (Például, haA =
0,99999, akkor|A
-1= 0,00001,

han >2
-
és 10')

Ellentmondásra jutottunk, tehát A =1.

Vegyük észre, hogy 1 az (a,) és a b,} sorozatok közös határértéke.

lim 1-
11.
3. Ezek a példák alkalmat adnak arra, hogy a valós számok halmazának
egy alapvet
tulajdonságát fogalmazzukmeg.
Minden[a,; b,]egymásba skatulyázott zárt intervallumnak van közös eleme,azaz van
legalább egy olyan c valós szám,amelyreteljesül minden n e Z-ra az

a, Sc sb,
egyenlótlenség.
Az elóbbi állítást Cantor-axiómánaknevezzük. (Axiómán olyan
alapvet matemati
kai állítást értünk, amelyetbizonyítás nélkül igaznak fogadunk el, és
felhasználunk más ma-
tematikai állítások [tételek] bizonyítására.)
Az elóbbi gondolatmenetetfolytatva megjegyezzük,hogy nem axióma,hanem bebi-
zonyítható tétel a következ kijelentés.

Az zárt intervallumsorozatnak po
egymásba skatulyázott[a, b,]
-
egy közös eleme van, ha lim (b, a,)=0. n
 skatulyázott zárt intervallumok vizsgálata 113
Egymásba

Megjegyzés

a) A Cantor-axióma nem zárt intervallumokra általában nem teljesül.

Például a (amely balról zárt, jobbról nyitott) a 2

2-:2intervallumsorozatnak
eleme (56. ábra).
és bármely2-nél nagyobb szám nem
De nem létezik olyan c <2 szám sem, amely minden n eZ'-ra cleget tenne a

2-<c<2
n

egyenlótlenségnek.

Ugyanis, ha például c =1,999,akkor 2-> 1,999, ha 0,001>,n n> 1000. Ezaztje-

lenti, hogy ha n > 1000, akkor a

2
intervallum nem tartalmazza a c =1,999 számot.

56. 57.

a a2
2--1

b) A Cantor-axiómaáltalánosítható a következóképpen.
Ha zárt intervallumsorozat, hogy bármelyik intervallum bal oldali kez-
[a,; b,] olyan
vele
dopontja bármelyik intervallum jobb oldali végpontjától balra van, vagy egybeesik
akkor létezik olyan c valós szám, hogy min-
(a, sb,k és l tetszleges pozitív egész számok),
den n-re

a Scsb
(57. ábra).
Pontosan egy ilyen
c szám van, ha

lim(b,-a,) =0.

Területszámítás

A terület fogalma, sokszögek területe

1. A terület mérése, mint általában a mérés,valamilyen önkényesen választott mér
tékegységgel az egységnégyzettel való összehasonlítást jelenti. Az összehasonlitáson azt ért-

jük, hogy minden sokszöghözhozzárendelünk egy pozitív valós száánmot, amely megmutatja,
hogy az egységnégyzet (vagy annak kisebb része) hányszor helyezhetó rá a megmérendó
sokszögre. Ezt a számot a sokszög területének, a terület mérószámának nevezzük.
 II. Integrálszámítás
114

is eljuthatunk,hogy a sokszäoos
Ehhez a számhoz szemléletesenpéldául úgy es az

t
lemezböl kivagjuk, es a sokszoglemez tömegét az egyséone
egységnégyzetet homogén egnégyzet

tömegével elosztjuk.

2. A területmérést szabatosan a következó tulajdonságok megkövetelésévelalanon

alapoz

hatjukmeg.
Minden sokszöghöz hozzárendelünk egy valós számot, amelyet a sokszög területének
nevezünk. Megköveteljük,hogy

a) minden sokszögterülete pozitív valós szám legyen,

b) egybevágó sokszögek területe egyenl legyen,

c) ha egy sokszögetkét sokszögrebontunk,
akkor e kett területénekösszege azere-
deti sokszögterületével egyenl legyen,
d) az egységnyi oldalú négyzethezaz 1-et rendeljük hozzá, és azt mondjuk, hogy en-
nek a négyzetneka területe legyen 1.

3. Az elz követelmények alapján bebizonyítjuk, hogy a téglalap terü-

lete két szomszédos oldal szorzatával egyenl.

Bizonyitás

a) Elóször hasonlítsunk össze két olyan téglalapot,

amelyekben egy-egy oldal (nevezzük ket alapoknak)
egyenló, mégpedig a (58. ábra).
hosszúságú

58.

k (k+1)

Az alapokhoz csatlakozó oldalak hosszát (a téglalapok

magasságát)jelöljük és m,-vel.
A téglalapok területe T, és T
m,-gyel

Megmutatjuk, hogy 2=mm,

Osszuk fel az elsó téglalap magasságát n egyenló részre (i
EZ),es mérjük fel ezt a részt a
lap magasságára az alap végpontjából kiindulva ahányszor csak lehetséges. Ha ez k-szor második tégla-
lehetséges. akkor
(1) k
Sm,<
n
(k +1)
n
(k eZ°).

Az osztópontokon át húzzunk párhuzamosokat a téglalapok Ekkor egybevágó

alapjával.
i
punk. Ezért felírhatjuk a következ
pokat ka-
egyenltlenséget:

(2)
 Területszámítás
115
és (2) egyenltlenségeket
(1) átalakíthatjuk.
59.
el (1) mindegyik az m,(>0) és
Oszuk oldalát (2) mind
oldalát a T,>0) számmal.
egyik

Ekkor

kak
m +1
n n k m2
nn
es

m ,inte
TLn'n
intervallum bels pontja, ahol d,=+(59. ábra).

Minden n1-re

amit
Az a nemnegatív szám, amely minden
Tehát

bizonyítani

b)
kellett.

Most tekintsünkolyan téglalapot,

T
pozitív

=0 =
egész szám reciprokánál

amelynek az alapja a és a magassága

kisebb,

1,
a 0.

és hasonlíitsuk össze az egység-

oldalú, egységterületú négyzettel (60. ábra).

Az elöbb igazolt ttel szerint:

=a.
A T, területú hasonlítsuk össze az a
téglalapot 60.
alapú és b magasságú T terület téglalappal (54. ábra).

Ekkor

T =7,b = ab.

Ha b =a, akkor a téglalap négyzet és a területe

T=a.

az alap és a hozzá tartozó magasság

4. A paralelogramma területe
szorzatával egyenl.

Ezt a 61. ábra segítségével láthatjuk

be.
61. O D C

+
TACD,=1ABCD T ADD, =TA0C,D, +1pCC
De ADD,A =BCC,A, mert az egyik három- m
a másik háromszögbe
szög eltolással átvihet
(A B, D>C, D, C). Ebbl következik,
S igy
hogy T ADD,=BCC,
am.
T ABCD ABC,D,
 III. Integrálszámítás
116

a
5. A háromszög területénekmeghatározását paralelogramma területére vezether

jük vissza.
A 62. ábrán tükröztük azABCA-et a BC oldal F felezpontjára. Ekkor két egybeváei
az ABA,C paralelogrammát kapjuk.
háromszöget, illetve
Ezért
62.

ABCCBA, am.

Megjegyzés

A háromszög területét kiszámíthatjukakkor is,

A ha adott két oldal és a közbezárt szög.

ab sin y bc sin oa ac sin B

2 2 2
De kifejezhetjük a háromszög területét az oldalakkalis:

t= ys(s
a)(s -b)(s -c),
ahol s =a+b+C
2 (Heron-képlet).

6. Speciális
négyszögeka trapéz és a deltoid (63.
ábra).
63.

a b
m

a +b m.
rapez

A deltoid területére
vonatkozó
t=képlet konkav deltoidra is
érvénves.
Általánosíthatunk. Tetszleges négyszög területe:

T-sin
2

ahole ésfaz átlók hossza, p az átlók hajlásszöge.

 Területszámítás
117
7. Minden sokszöget
háromszögekre bonthatunk. A 64.
sokszög területét úgy Számítjuk ki, hogy e
háromszögek terü-
letét összeadjuk.
az a
Speciálisan oldalhosszúságú n oldalú
szabályos
sokszög területe:

ar
T=n
aholr a sokszögbe írható kör sugara (64. De na a sok-
ábra).
szög kerülete (k), tehát

Azn oldalú szabályossokszög területét kifejezhetjük a sokszögköré írható kör R su-

garával is:

360°
nR' sin
n
T=- 2

Bizonyítsukbe!

A kör kerülete és területe

A kör kerülete

1. A kör kerületéneka kiszámítása nem elemi feladat, mert sorozat határértékét kell
alkalmazni.
A kör kerületét a beírt és a körülírt szabályos sokszögek kerületével lehet megközelí-
teni (65. ábra).

65. A8

Beírt szabályos sokszögön olyan konvex sokszöget értünk,amelynek

csúcsai a körön vannak, az oldalai (ésemiatt a szögei is) egyenlk. Kö-
rülírt szabályos sokszögön olyan konvex sokszöget értünk,amelynek
az oldalai és szögei egyenlk, és az oldalak a kört (az oldalak felez-
pontjainál)érintik.
118 II.
Integrálszámítás

Beírt, illetve körülírt

szabályos sokszögnek válasszunknégyzetet,
talánosan 2" oldalú
szabályos sokszöget, ahol n
=2,3, 4,..
nyolcszöget, tizenhat oldalú
sokszäget
get,ál.

Jelöljük a 2" oldalú beírt a kerületét

szabályos sokszög oldalát a,-nel,
k,-nel,a körülírt
oldalát
A-nel, a kerületét
K,-nel. Ekkor
szabályos sokeoi
okszõg

k=2a K,=2"A,.
A 65. ábra
alapján könnyen belátható, hogya,< A,, ag <Ag, a16 < A46, és
így tovább.
Altalánosan,
minden n =2,3,4,. -re
a.Ak,.< K.
Másrészt a 66. ábráról azt is
leolvashatjuk, hogy minden n =2,3, 4, ...-re

66.
k.k és
KK
2n+1 Azn
Ont

O2n

R /R

Ugyanis,ha a beírt szabályos sokszög oldalainak számát

kétszereséére akkor ezt úgy tehetjük
hogy az a,, hosszúságúAB oldalt az ACB töröttvonallal növeljük, meg.

szerint
helyettesítjük (C az AB ív
felezpontja). A háromszög:
egyenltlenség

AB< AC +CB,
a,.<2a,
2"a,.<2"-2a,.2"a,.<2* a,.. k.<k..
Hasonlóképpen látható be, hogy K..<Kq
Ebbol az is következik, hogy bármelyik beirt szabályos sokszög kerülete kisebb
bármelyik körülírt szabályos
sokszög kerületénél.

(Például k, <K128, mert k,<kj28K12» Vagy például k12Ky mert ki2s <Ki28
<K,)

Az eddigieka pján felírhatjuk a következ egyenltlenségeket:

k <k, <ks <kp <...<K <K4 <K, <K,

2. Bebizonyítjuk,hogy a k2 és K,, monoton (növeked, illetve foqyó)

sorozatoknak van közös határértéke (n
=2,3, 4,..).

Bizonyítás

A 2" oldalú körülírt és beirt szabályos sokszögek hasonlók.

hasonlóság aránv
A
nya
R Ra körülirt szabályos sokszög, r,.
a beírt szabályos sokSzog tetszóleges
oldalainak a

kör való távolsága (67. ábra)

középpontjától
 Területszámítás 119

Ezt figyelembevéve a 2"oldalú szabályos sokszögekke- 67.

rületeinek aránya: Azn

K R
k Tn

Han növekszik, akkor r,.>R Ugyanis a 67. ábrán lát- 2

ható OABA-re felírhatjuk a következ egyenltlenséget:
0

0<R-1,

De 0, tehát
r.R, R1
Tehát
K 1
A beírt és a körülírt 2" oldalú szabályos sokszögekkerületeinek van közös határértéke.
A közös határértéket tekintsük a kör kerületének.
Megjegyzés
is közös ha-
Bebizonyitható, hogy tetszleges beirt vagy körülírt konvex sokszögeknek
a oldala a 0-hoz tart.
tárértéke van, ha az oldalszámot úgy növeljük, hogy sokszög leghosszabb

3. Két kör mindig hasonló, a hasonlóság aránya egyenl a sugarakr,és r, arányával.

A sugarakaránya pedig megegyezik a két körbe írt ugyanolyanoldalszámú szabályos sok-
szögekkerületének arányával. De a sokszögekkerületének van határértéke, a határértékük
és K,-vel.
egyenló azr, illetve az r, sugarú körök kerületeivel, K-gyel
Ezért a sokszögek kerületeinek arányamegegyezik a körök kerületeinek arányával.

Tehát

K,K,=n:r, =Az,

illetve

K_K2
(1)
2 2r
(1) azt fejezi ki, hogy a kör kerületének és az átmérójének a hányadosa állandó.

Ezt a hányadost r-vel jelöljük.

A nem racionális szám, 7 értékes jegyre a közelító értéke 3,141593.

A kör kerülete

k 2RT.
120 lI. Integrálszámíitás

4. Megmutatjuk, hogy
milyen algoritmussal lehet a t értékét tetszleges pontosság.
gal kiszámitani.

Számitsuk ki az R = 1
sugarú körbe írható 4, 8, 16, 32, .,2,. oldalú
szabályos sokszögek kerületét (n =2.
3,4,...!

Elóször bebizonyítjuk, hogy:

Ha az Rsugarú körbe írt n oldalú szabályos sokszög oldala 2n oldalú

a,akkor a beírt sza-
bályos sokszög oldala:

a2-2A
Bizonyítás

Tekintsüka 68. ábrát és alkalmazzuk a azABC háromszögre, illetve azACO

Pitagorasz-tételt
háromszögre:

2) +(R-P.-+R+p-2Ro
De

-R-p

68.
O2n 69.
R-

Ezt felhasználva (2) a következóképpen írható:

(3) a=R-P,+ R*+ P-2Rp, =2R-2Rp,

Vegyük figyelembe, hogy az OAC háromszögben

Ennek alapján (3) így írható:

a,=2R-2R R
és innen

(4)
a2R-2RR-
amit bizonyítani kellett.

Legyen R =1 és n =4. Ekkor a,

=V2 (69. ábra).
 Alkalmazzuk a (4) alatti képletet:

a,
- Területszámítás

2-2+2.
a16
a,=V2- V2
121

Tehát 2-12+2
Ismét alkalmazva a (4) alatti képletet azt kapjuk, hogy

d32
2-212 --2-V2+a
a=2- 2+2+2.
Tovább folytatva a számítást azt kapjuk,hogy

a= 2-2 +y2 + V2 +2.

uca= 12-2+2 +2 +V2 + 2 V2 + +V2 +2

Es így tovább.

Eredményeinket felhasználva:

k,= 4/2; k-=2/2

2R
=2,828427.

k,=82-2: - V2
4/2 = 3,061467..

k= 16y2-2+J2; - 8/2 - V2 +/2

=3,121445..

k322-V2 +v2 +/2; -16y2- +2+V2 V2 =3,13654%.

2R

k=642-y2 +V2 +v2+/2 :--322-V2 2R

v2 V2+v2 -314031
Es igy tovább.

Azt látjuk, hogy a körbe írt 64 oldalú szabályos sokszög kerületének és a kör átmérójének a hányadosa há-

rom értékesjegyre megegyezik a r értékével. Ugyanis 51 értékes jegyre

n 3,141 592 653 589 793 238 462 643 383 279 502 884 197 169 399 375 11...

Megjegyezzük,hogy számítógéppel a r-nek már több ezer jegyét kiszámították.

 122
kíváncsiak
voltak

'
I1.

arra,

A matematikusok a XVII.Századbanérdekes feltedezeseket

Integrálszámítás

hogy
a n egesz zámok segítségével
tettek.
kife iant.
etó-e.

vegtelen sorok segítségévelel

ta.
5. teremtet-
fenk is

a rés az egész számok között.

a következ Leibniz-féle végtelen sor:
tek kapcsolatot
talán legegyszerúbb
Ezek között

1.1-1- +(-2+1
1-
...

képzett
A sor részletösszegeiból

és
van határértéke
sorozatnak

A kör területe
kö-
a körülírt n(24) oldalú szabályos sokszögek területeivel
A kör területét a beírt és

zelítjük meg illetve

a körbe és a kör köré írtn oldalú szabályos sokszögek területét t,-nel,
Jelöljük
a kör területétt-vel.
T,-nel,
Ekkor minden n-re

,<t<T,
tartalmazza a kört.
mert a kör tartalmazza a beírt sokszöget és a körülírt sokszög
és T2, <T,.
A 66. könnyen
ábra segítségével belátható, hogy 2,>,
a körülírt körök terü
A körök területei monoton növekedó és felülrl korlátos,
beírt

letei monoton fogyó és alulról korlátos sorozatot alkotnak.

a arányánaknégyze-
Mivel a sokszögekhasonlók, azért a területek aránya hasonlóság
tével
egyenlo,

anol A, a körülírt n oldalú szabályos

DeK, 1,tehát lim

n
>1, és
sokszög, k, a beírt

Mivel a kör
ebbl
n

következik,

területe (t)
oldalú szabályos sokszög

minden
=lim ,.
hogy lim

n-re a
7, =lim ,
kerülete.

[,;T,]intervallum-

hoz tartozik, azért t= lim T, sza-

írható n oldalú
1
70 A 70. ábra alapján
azR sugarú kör köré
területe:
bályos sokszög
An
T, =n_K,R
T, 2RTk R'T.
lim
1-
K, =2RT 2

t =R'T.
A kör területe:
 Területszámitás
123

A parabolikus háromszög területe

kiszá-
területének kiszámítása után felvethet az a kérdés, hogy hogyan lehet
1. Akör
vonal határol. Ilyen sikidomot lá-
síkidom területét, amelyet tetszóleges görbe
mitani olyan

tunk
a 71. ábrán.
látszik, ha a sikidomot egyenes 71.
Hasznos gondolatnak
az ábrán látható módon elóször szétdarabol- N
Szakaszokkal
a részidomok területét (a részido-
juk,
azután kiszámítjuk
két oldalról egyenes szakaszok és egyik
mokat három vagy
a kapott területeket
oldalrólgörbe vonal határolják), majd
az
De hogyan számíthatjuk ki egy ilyen (például
összeadjuk.
jelölt) részidom
területét?
ábrán 1-gyel

közelítettük
és körülírható szabályos sokszögekterületével
A kör területét beírható
nem számolhatunk.De eljár-

meg. A 72. ábrán látható síkidomnál szabályos sokszögekkel

oszt-
síkidomotfelparcellázzuk (azMP egyenlórészre
szakaszt 4
a
hatunk például úgy, hogy és az egyes parcellákba
az osztópontokbanazMP szakaszra merólegeseket
emelünk),
juk, és az parcellákat tartalmazó
illesztünk, illetve egyes
a 72. a) ábrán látható módon téglalapokat
ekkor a síkidom területe a sikidom
ki [72. b) ábra). Nyilvánvaló, hogy
téglalapokat jelölünk tartalmazó ter-
által tartalmazott téglalapok
területének öszege és a síkidomot téglalapok

letének összege közé esik.

72 N

a) b)

a vonalú síkidom területét a téglalapok területének összegével

Úgy túnik, hogy görbe ábra).
ki, ha a parcellák számát szaporitjuk (73.
meríthetjük
jobban, nagyobb pontossággal tüntettük fel.)
az idomba rajzolt téglalapokat
kedvéért az ábrán csak
(Az egyszerúség
A területének kiszámításához két adatot 73.
téglalapok
az alapot és a magasságot. Kedvezó helyzet-
kell ismernünk,

ben vagyunk, ha ismerjük

az MN
görbe vonal egyenletét,
a vonal egyenletével
mert akkor a téglalapok magasságait
egyszerúen kiszámíthatjuk.

Most egy ilyen példát választunk.

124 Il1. Integrálszámítás

2.Számítsuk
egyenletü

ta)
parabola íve,
ki annak az OAB zárt síkidonmnak a teriületét,
alulról azx tengely, oldalról azxtengelyre

határol. A sikidomotparabolikusháromszögnek
amelyet feliülröl
merólegesAB
nevezziük (74. ábra).
szakasz
az

(ordi
=
liná-

Feladatunkata következképpen is fogalmazhatjuk:

Számítsuk ki az f:R R, =
f(x) x* függvény görbéje alatti területet a [0;
1] interval.
lumban. Vagy azt is
mondhatjuk, hogy számítsuk ki az f:R >R, f(x)=x*
függvénygörbéie
alatti területet
azx, =0 és azx, =1határok között.

74 Arkhimédész már a Kr. e. III. században

fog-
lalkozott ezzel a kérdéssel. Az ilyen területeket ,ki-
merítési" módszerrel határoztameg. Kövessük
B(1,1) most
is Arkhimédész módszerét.
Osszuk fel a [0; 1] intervallumot, az 0A sza-
y= X kaszt például 4 egyenló részre, és emeljünk a szom-
szédos osztópontok által
meghatározott szakaszok
fölé a 75. ábrán látható módon.
téglalapokat
A szürkített
téglalapok (nevezzük ket beírt

téglalapoknak)területei rendre:
A(1,0)

75.
T-vel jelölve a
parabolikusháromszög terüle-
tét, igaz az, hogy
B(1,1)

y-
vagy

1+2+3*) <T,
43
A(1,0) illetve

14
<T.
64
Most számítsukki azon
téglalapok területeinek
összegét, amelyeknek az alapja ésa
magasságaik rendre Ezek a téglalapok részben túl-

nyúlnaka parabolikus háromszögön (nevezük ket körülírt Ezért a terüle-

tük összege téglalapoknak).
nagyobba T-nél.

)-)4)
 Területszámítás 125

T +2+3+4'),
vagy 4
30
T
illetve 64

Összefoglalva
az elózócket,kijelenthetjük, hogy ha a [0; 1] intervallumot 4 egyenló

izre OSztjuk, akkor a parabolikusháromszög területére igaz, hogy

14
64
T 30
64

(76. ábra).

76.

-0,21875 60,46875

y 77
ALés a 64 számok közéesó bármelyik A
64
számnak a T-tl való eltérése, a T-A biztosan

kisebb
30_ 14
64 64
Például az intervallum a
felezópontja
22
=0,34375 szám.Ha azt mondjuk, hogy a para-
64
akkor
bolikus háromszög területe legyen 0,343 75,
Al,O
biztosan =0,25-nál kisebb hibát követünk el:

4
22
64 4 78
A
beírt téglalapok területének összegébl
a 77. abrán a világosszürke idom területe hiány- B(1;1)

zik ahhoz,hogy a T-t kapjuk.

A körülírt téglalapok területének összege
a 77. ábrán a sötétebb szürke idom területével y-

nagyobb a T-nél.
is és
A szemlélet azt sugallja, hogy a hiányt
a többletet is a parabolikus ha-
csökkenthetjük,
romszöget jobban, pontosabban ,,kimeríthetjük",
ha a [0; 1] intervallum felosztását növeljük. Ezt
az eljárást a matematikában szaknyelven a fel- A(1,0).

OSztás finomításának nevezzük. (A 78. ábrán a

[0;1] intervallumot részre osztottuk.)
10egyenló
 II. Integrálszámítás
126

3. Általánosítsunk. Osszuk fel a [0; 1] intervallumotnegyenló részre, ésszám

,és számítsuk
területeinek
ki a beírt, illetve a körülírt téglalapok összegét.

a
A beírt téglalapok területeinek összegét jelöljük S,-nel, körülírt téglalapok t
területei

nekösszegétjelöljük S,-nel. (s,

illetve S a latin,summa,magyarul,OSSzeg" szó kezdbeti
Azn intervallumotn -a mi gyakorlatunkbanegvenlk
je. index pedig arra utal,hogy a [0; 1]
részre osztottuk fel.) (79. ábra.)

A rendre:
[0; 1] intervallum osztópontjai

79.

(n B(1;1)

n-1

(4

-(
A(1;0)

23 (n-1

Az hosszúságú intervallumok fölé emelt beírt és

n körülírt téglalapok
magasságai
rendre:

Ekkor

0)-40)-40)
Kiemelve aztényezt:

s,
23+...On-1)}1=
 Területszámítás
127

tényezt:
Kiemelve az n

S-1+2+3+...
n +ri)- n

Megiegyzés

A számításokban,bizonyításokbanszerepl összegek rövidebbfelírása,az áttekinthe-

,soka
tose
megkönnyítésemiatt használjuka jelet. A jel a latin ,summa", 2 magyarul,összeg"
Szó kezdbetüjére
utal. AZ S betüt a görög abécében 2-val jelóljük. A használatát néhány
be.
példával mutatjuk

SF (olvasd: szumma i =1-tl 10-ig i*) jelentése: a felírt szimbólum tíz tagból álló
i
Az összeget úgy kapjuk meg, hogy azi helyére rendre behelyettesítjük 1-tl 10-ig az
összeg,

és a kapott négyzetszámokat összeadjuk.

egész számokat,
Tehát
10

P=1+22 +3+...+9+10, vagy

-1
vagy 2H)
I=I
=-1+2*-3*+... +(-1)°k

fel.
T-re a következ kettós egyenlötlenséget írhatjuk

11+2+3+...+(n-1)*]<T<(1+2+3..+n).
1

Alkalmazva a négyzetszámok összegére tanult képletet:

(n+1)(2n+1)
S =n(n +1)(2n +1)_1
6n 6 n
es

(n-1)n(2n-1)_1 (n-1)(2n-1)
Sn 6 n
6n
Képezzük az S, és az s, különbségét.

S-5, +2 +...+ (n-1)n

n n

és magasságú téglalap területé-

A azalapú
I
79. ábrán is látható,hogy azS, azs,-nél

vel nagyobb.

Tehat minden n-re az [S,;s,] intervallumba esó bármelyik

szám a T-t -nél kisebb hi

bával közelíti.
 I1. Integrálszámítás
128

ha n=100, akkor
6567 0,32835, és
20000
S 6761
20000 033835
033835.
Például

területe leouo-
ha azt mondjuk, hogy aparabolikusháromszög 33.
0,33< Sn, lehát

,
el.

akkor biztosan
-nál kisebb hibát követünk
100
értékér!
4.Számítsuk ki aparabolikusháromszog területénekapontos
szám lehet, amely az
T pontos értéke csakis olyan

S,},
s,;S,1. Is; S.]. 5,;S,)
..

benne van.
intervallumsorozat mindegyikében
minden n-re
Könnyen belátható, hogy
S,<5,.<S,.,<S,.

Tehát az egymásba skatulyázott

zárt {[s,; S, ]} intervallumsorozatnakvan közös

pontja.
Mivel -
S, s, 0, azért pontosan egyolyan szám van, amely
minden interval-

lumban benne van.

Ezt a számot könnyen megtalálhatjuk. Ugyanis minden n-re

_1 (n-1)(2n-1)1n-1 2n-1_1n_12n
6 n 6 6n n nn
és minden n-re
s12- 2
+1)(2n+1) _1

Tehát minden n-re

S.
n 123

Az az
elózóckbl következik, hogy a
T pontos értéke csakis lehet.
T= terület

egyseg.
Vegyük észre, hogy

lim s, = lim
és

lim S, =lim .
Megiegyzés

A parabolikus háromszög területének kiszámításakor alkalmazott módszert kétoldali

közelítésnek nevezzük.
 A határozott integrál fogalma 129

A határozott integrál fogalma

1. Az elózó fejezetben kiszámítottuk az f:R >

R, f() =x függvénygrafikonja alatti
területet a [0; 1] intervallumban. Közben megismerkedtünk az analízis egyik alapvetó mód-
szerével, a kétoldali közelítés módszerével.
A szerepetjátszott a ,beírt", illetve a,,körülírt" téglalapok te-
kétoldali közelítésben

rületének azösszege. Ezeket az összegeket s,-nel és S,-nel jelöltük, ahol azn index arra utal,
hogy azösszegek felírásakor asíkidomhoztartozó intervallumot n (egyenl) részre osztottuk.
Nevezzük a továbbiakbanaz s,-et alsó és az S,-et fels összegnek.

2. Altalánosítsunk. Legyen az f:R > R, x fx) függvényfolytonos az [la; b] inter-

és
vallumban(a <b), legyenfr)
2 0. AIkalmazzuk a parabolikus háromszög területének ki-

számításánál követett módszert,és számítsukki a görbe alatti területet az [a; b] interval-

lumban.
Pontosabban:határozzuk meg annak a síkidomnak a területét, amelyet felülrl az
y=ft) egyenletú folytonos görbevonal, alulról az x tengely és oldalról az aés b abszcisszájú
görbepontokordinátái (a görbepontokbólaz x tengelyre húzott merleges szakaszok)hatá-
rolnak (80. ábra).

80. f(x)A

Ma
M ma

-b-aD=X,
n-2 An-1

Osszuk fel az [a, b] intervallumot n egyenló részre. Jelöljük a részintervallumok kez-

dó-, illetve végpontjainak abszcisszáit xg, X,X2y X1 *,-nel, ahol x,=a és x,
=b.
Jeloljük az gi ] intervallumon
a legkisebb
az k; x] intervalumona legkisebb
függvényértéket m,gyel,a legnagyobb
függvényértéket M,-gyel, függvényértéket m,-vel,a leg-
nagyobb függvényértéket M,-vel és így tovább. Az ,-ii X,] intervallumon a legkisebb függ-
vényérték legyen m,, a
legnagyobbfüggvényértéklegyen M,
Miközben ezeket a jelöléseket bevezetjük, természetesnektartjuk,
hogy az egyes in-
tervallumokonlétezik azf függvényneklegkisebb és legnagyobbfüggvényértéke. Miért
igaz
a német matematikus bebizonyította, hogy ha azf
ez teltevés? WEIERSTRASs
(1815-1897)
az intervallum végpontjait is beleértve folytonos, akkor létezik az interval-
fuggvény [a;b}
és másik pont, aholfa legkisebb értékét
lumban legalább egy pont, aholfa legnagyobb egy
veszi fel.
 I1. Integrálszámítás
130

n részre osSztottuk, azért

Mivel az [a:; b] intervallumot egyenl egy-cgy inte
intervallum
b-a

,
hossza

írjuk
fel az alsó és a felsó összegeket (a parabolikus háromszöggel használt kifeieke

sel élve az egyes intervallumok fölé emelt beírt és köriülírt téglalapok területének összevdt

n
b-a
11
m,+ m,+... b
+
n
egét).

illetve

b-a (m,+m,t..+ +m,).

n

Hasonlóképpen

S=(M,+M, n
+...+ M,).

A szemléletre is hivatkozva kijelenthetjük, hogy minden n-re bármelyikalsó összeg ki-

sebb (nem nagyobb)bármelyik felsó összegnél, azaz

S,SS

Bebizonyítható,hogy az ffüggvény folytonossága elégséges, de nem

szükséges feltétel ahhoz, hogy az alsó és a fels
összegeknek az [a; b]
intervallumban létezzen közös határértéke:I.

noo s
lim = lim S=
n

I az egyetlen olyan szám, amely a {s,; S,} intervallumsorozat közös pontja.

Ezt azI számot tekintjük a
folytonos nemnegatívf függvénygörbéje alatti terület mé-
rószámának az [a;b] intervallumon.
A fenti
megoldásnál feltételeztük, hogy az [a; b] intervallumot egyenlórészekre osz
tottuk, és a felosztást finomítottuk, azazn értékét,minden határon túl" növeltük.
Továbbmehetünk. Igaz a következ tétel is.

Ha az f függvény az [a; b] intervallumban

akkor az interval-
lum tetszleges felosztását tekintve az folytonos,
alsó és a fels összegeknek
pontosan egy közös határértékevan. Feltéve,
hogy a felosztást úgy fi-
nomítjuk, hogy a leghosszabb részintervallumhossza 0-hoz tart.
(Az
így kapott határtérték azonos az
egyenl felosztássaladódó alsó és fel-
só összegek közös
határértékével.)

A I = lim S, =
kapott lim s, számotazffolytonos függvényRiemann-féle határozott
integráljának neveziük. [RIEMANN német matematikus (1826-1806)vizsgálatai nyomán.)
 A határozott
131
integrál fogalma

A határozott
integrált
a következképpen jelöljük: Jfvagy xde (olvasd: integrál

b-igfa)dr.] matema-
szóval együtt LEiBNIZ (1646-1716)német
amelyet az ,integrál"
otól
Ajelölésben,

be, S betú, a latin ,,summa" (összeg) szókezdóbetüje. Az) jel

rikus vezetett azJ jel elnyujtott van szó. A jelölésünkben arra
is uta-
tikus
az s, és S,összegekközös határértékérl
arra utal, hogy a ha-
intervallumon számítjukki az alsó és a felsó öszegek sorozatának
hunk.hogy
az [a; b] értékét, az
A szimbolum azt jelzi, hogy az összegek felírásakor azf függvény
tárértékét. dr a dr-szel, a-t az integrál alsó,
b-t az
az egyes intervallumok hosszával,
fix)-et megszorozzuk a <b legyen.
felsó határának
nevezzük.Allapodjunk meg abban,hogy
integrál

Megiegyzés alkalmazha-
nem
nemnegatív csak a folytonos függvényekre
A meggondolások azt kikötni, hogy az [a;b]
fenti interval-
csak
a mi gyakorlatunbanelegend
tók. Azffüggvényrl
lumban folytonos legyen. Erre majd példá
az ffüggvény Riemann-féleintegrálja.
Tehát ilyen esetbenis létezik
kat mutatunk. a Riemann-féleintegrálnál
az ,integrál" szó a matematikában
Megjegyezzük,hogy az általánosításhoz szüksé-
többet jelent. Ugyanis a
Riemann-féleintegrál általánosítható,
ismeretek a középiskolait
messze meghaladják.
ges elméleti határozott integrálját
alkalmazzuk
A mindig folytonos függvények is.
középiskolában a vagy a fizikában
de felhasználhatjuk térfogatszámításban
nem csak a terüeltszámításban,

A határozott integrál tulajdonságai

lesz szó.
A továbbiakbanis mindig folytonos függvényekRiemann-féleintegráljáról
következik az integrál de-
tulajdonsága bizonyíthatóan
határozott integrál néhány
A
területként való geometriai értelmezésébl.
a határozott integrál
finíciójából, vagy

intervallumonintegrálható, akkor az [a; b]

1. Ha az f függvény az [a;b]
részintervallumánis integrálható.
bármelyik
integrálható
és a< c< b, akkor
2. Ha f függvény az [a;b] intervallumon

(1)
Sf=ff+J.
C

és folytonos függvény, ak 81.

Hafnemnegatív Y= flx)
tétel azt fejezi ki, hogy a függvény-
kor (1) alatti

területet az la; b] intervallumon úgy

görbe alatti a görbealatti
is kiszámíthatjuk, hogy kiszámítjuk
ac és határokb között, és
területetaza ésc, majd
(81. ábra).
a két mérószámotösszeadjuk
132 II.
Integrálszámítás

3. Ha f
integrálható az [a;b] intervallumon és c adott
állandó,akkor

jct-cht.
a

Az f függvény c állandóval való

szorzatának az
f integráljánaka c-szeresével. integrálja egyenl az

(Ezt a szabályt is
könnyen értelmezhetjüka görbe alatti terület
nemnegatív és c> 0.) segítségével, ha f

4. Ha f és gintegrálhatók az[a;b]
intervallumon, akkor f:gis
ható függvény és integrál

jrs9-jr2ja
Két (vagy több)függvény
összegének az integrálja egyenl a függvé-
nyek integráljánakaz összegével.
Két függvény
különbségének integrálja egyenl az egyes függvények
integráljainak különbségével.

5.
Megállapodunk abban, hogy

Jf=o.

6. Bebizonyitható, hogy

r--.
Példa nem integrálható függvényre
Vizsgáljuk meg, hogy [0; 1]intervallumon az úigynevezetu Dirichlet-fiugvéeny (obasd: dirsle)N
integrálható-ea

hax eQ
f:RR, f)=_1,
0, x eQ. ha

( jelenti az iracionális számok halmazát.)

n egyenló
Osszuk fel a[0;1] intervallumot részre, n-tól fuggetlenül mindegyik intervallumon van racionális
szám és irracionális szám

.
is is.

például kezdó- és végpontja. (Mivel n pozitiv egész szám, azert a

Racionális szám mindegyik intervallum

23
n n (i-1) (n-1) Iracionális
van
számok,)

Könnyen belátható, hogy mindegyik intervallumon irracionális szám is.

 A határozott integrál fogalma 133

2
v2 EQ*. De ekkor eZt

2 igaz az EQ", ahol

is, hogy ak
Taudiuk, hogy például k

Ebbol következik, hogy+r|cQ",

k
aholr
eQ.
= (i szám. Tehát (i -1)- + irracionális.
Emlitettük,
hogy x -1)n racionális

Ak értéke nyilván megválasztható úgy, hogy

-1 részintervallu-
2, 3, .., 71. Tehát a intervallumon tetszóleges felosztása mellett mindegyik
leeven, ahol
i=1, |0; 1]

pont.
mon van irracionális

Az egyes
intervallumokon felvett legkisebb függvényértékek:

= m,=0.
m,=m, m,=...

A legnagyobb függvényértékek:

M, = M,= M,=... =M, = 1.

Tehát minden n-re:

S=(0+0+0 +...
+0)=0,

+
S,=(1+1 + 1+... 1)=*n=
n
1.

lim s,=0 és
lim S, = 1.

tesz az
Nem csak egy olyan
I szám van, amely minden n-re eleget

s,SI SS,
inter-
a [0; 1] intervallumon (illetve a tetszóleges [a; b]
a Dirichlet-függvény
egyenlótlenségnek.
Ez azt jelenti, hogy
Riemann szerint nem integrálható.
vallumon)

Az integrálfüggvény fogalma
kiszámítása közben megismert eljárást,

1. A parabolikus háromszög területének a mate-

,,kimerítési"módszerével,
Arkhimédész úgynevezett
megegyezik
amely lényegében alkalmazták más függvénygörbék
alatti terüle

matikusok már a XVII. századbansikeresen teszi az, hogy szinte

azonbankörülményessé és nehézkessé
tek kiszámítására is. A számítást

az alsó és a felsó összegek

az integrál meghatározásánál)
minden feladatnál (pl. sinx dx
0
az a
elóször újabb és újabb képleteket kell felfedezni. (Jogos
zárt alakban való felírásához
feladatok, ahol ilyen összegzési képletek esetleg
nem is lé-
feltevés. hogy akadhatnak olyan
teznek.) érdeme, hogy egymástól függetlenül
és LEIBNIZ (1646-1716)
NEWTON (1643-1727)
segitségével speciális és mérsékelt hatóképességú
a
a in-
olyan tételt fedeztek fel, amelynek
egyszerúsíthetjük.
tegrálási eljárásokat
 2. Határozzuk meg az f:R-> R,f()= függvény grafikonja alati
[4;x] intenallumban, aholx> 4 (82.ábra)! teriletet a

82.

Y-t-1

A[4; x] intervallumhoz tartozó síkidom

trapéz:

A trapéz = =r-1. A trapéz

párhuzamos oldalainak a hossza:f(4) 1, f(x)
magassá
gax-4.
Tehát a trapéz területe:

(1)
X-1+1
=2
F(x)
(r-4)-x
4
Ha (1)függvényben az x
helyére bármilyenx> 4számot azonnal meg-
kapjuk a grafikonalatti területet a [4; x] intervallumban.
helyettesítünk,

A szokásos jelölést alkalmazva:

Po-1-
Az Fx)=x*-x,x ER függvénytazf(t)=
t-1,t
ERfüggvény integrálfüggvényé-
nek nevezzük.
(Hax>4,akkorFa grafikonalatti terület
mérószámát adja
vallumon, ezért ebben az esetben F-et meg a [4; x]inter
területfüggvénynekis nevezhetjük.)
Vegyük észre, hogy F folytonos és differenciálható
függvény.

F-r-1 és Fx)= f(x)

Az integrálfüggvény differenciálható, és a
differenciálhányadosa az x helyen
egyezik azffüggvény x helyen felvett meg
függvényértékével.
3. Altalánosítsunk:

Legyen az f:R>R az [a;b]intervallumban folytonos függvény.Ekkor az

rálható.
finteg
 Az fogalma 135
integrálfüggvény

AZ
Flx)=(0dt

nevezzük.
az I
függveny integrálfüggvényének
függvényt
a következó tételt
Bebizonyítjuk

differenciálható és
akkor az F integrálfüggvény
Ha folytonos,
F(x)=(x)

Bizonyltás ahol
abban az esetben, amikor fr)>0 és a <x<b, a <x, <b (83. ábra), x
a bizonyítást
Bemutatjuk

rogzitett. a
intervallumban adja meg
az[a;.
[a;x]intervallumban,f(a,)=|S)dt
dt az pedig
Ekkor F(x)=|S)

alatti területet.
gorbe
YA

83. YA
84. D 2
y-f(t)
D,

Flx)-Flx)

Nyilvánvaló, hogy

FCx)-Fa,) =Jf)d- )dt=f)dt.

- 0, hax <xg, akkor F(x)- F(x,)< 0.
a szürke
Hax>Xo akkor F(x) F(X,) >
0 és F(x)-F(x,) a 83. ábrán
vagy X-A0, F(x) -F(X%)>
Függetlenül
attól, hogy x-Xg
mérószámával egyenló. az [oi x] intervallumon fel-
a
SZinú idom területének amelyek magasságai
- xp| alapú téeglalapok
közül azokat,
Most tekintsük az |x
függvényértékkel egyenlók.
vett legkisebb,
illetve legnagyobb
azert letezik ezen az intervallumon legkisebb (m) és legn
az Myi x] intervallumon,
Mivel az f folytonos

gyobb (M) függvényérték.

a| intervallumon
akkor felveszi az m és M közé esó
hogy ha az f az [Aoi folytonos,
Az is bebizonyítható,
Összes függvényértéket. az területeire és a gorbe alatti területre igaz az
hogy azABC D, ABC,D, téglapok
Nvilvánvaló,

k-Ap sF(x)-F(a,)slk-xM
(84. ábra)
cgyenlótlenség
 136 II.
Integrálszámítás

Azffüggvény miatt létezik olyanc

folytonossága hely(x, ScSx vagyxScSx,),
amelyre
m<fc)<Més
FCx)-F,)=fCr-xa|
Innen

Fx)-F) =f(c).
A felírt hányados az
ezért
integrálfüggvény differenciahányadosa. (A meggondolásunkban a hányados
hagytuk el az jelet.) neri
pozitiv,
Har xg,akkor c-X0, éS mivel
az ffüggvény folytonos, azértf(c)>f(x,).
Tehát

(2)
F(x)-F(X)=
X -X lim f(c) = f(x0).

(2)szerint az F
integrálfüggvénynek azx, pontban van és ez
differenciálhányadosa, az
ponthoz tartozó függvényértékével.
egyenl
ffüggvényx,

F(x)=f(x).
Ha azx tetszóleges, akkor minden x
Ela; b}-re

F(x)=f(x).
Megiegyzés

Ha f pozitív, Fakkor az
területfüggvény és F' a
görbe alatti területváltozás
F(x)=fx)egyenletszemléletesen azt
fejezi ki, hogy a
sebességfüggvénye. Az
görbe alatti terület
egyenló a görbe x ponthoz változásánaka sebessége az x pontban
tartozó,magasságával"(azx ponthoz tartozó
ordinátával).

4.
Osszefoglalás

a) Legyen az f az [a;b] intervallumban

folytonos függvény. Ekkor f in-
tegrálható, és az |f=F
integrálfüggvény minden pontban differenciál-
ható, és F(x) = f(x)

Ezt a fontos tételt,

amely kapcsolatot teremt a
mítás között, a felfedezóirl differenciálszámítás és az integrálszá-
Newton-Leibniz-tételnek nevezzük.
b) Említettük, hogy ha a függvényaz [a; b] intervallumban
akkor az f integrál a függvénygrafikonja alatti terület
folytonos és nemnegativ,

mérószámát adja az [a;b] inter-

vallumon
Az integrál fogalmáttetszóleges folytonos
függvényre is kiterjeszthetjük.
vényeknél is létezik egyetlen I szám, Ilyen függ
olyan amely mindenféle felosztás mellett az
alsó és a
felsó összegekközé esik. Az |f-et ezzel azI számmal definiáljuk. A Newton-Leibniz-tétel

minden folytonos integrálható függvényre igaz,

 A primitivfüggvény 137

A primitiv függvény

1.Az elbb megmutattuk, hogy haf az[a;b] intervallumban folytonos,

akkor létezik olyan F függvény, amelynek a deriváltja minden xe[a;b]
az f függvény x helyen felvett függvényértékével:
pontban egyenl
F(x)= f(x)

Az tulajdonságú F függvényt az f füüggvény primitív függvényé

ilyen

nek nevezzük.

függvénye az x> xER függvény,

Például az f(x) =x, x ER függvény primitív

mert
mert =X= f(x).
De az f függvény primitív függvénye például az
x +3,

X -1 és így tovább.

Általánosan

akkor f-nek
Ha az f függvénynek az F függvény primitív függvénye, csak egyyc
van, és bizonyithatóanezek
végtelen sok primitív függvénye
állandóban különböznek egymástól.

a halmazát az fhatározatlan in-

Az ffüggvény függvényeinek
primitív is a
nevezzük. Magát a halmazt és annak általános elemét
tegráljának
következképpen jeloljük:

vagy f(x)dx.

Például
Jxdr=+o

2.Néhány határozatlan integrál:

szám. Ekkor
de valós
rögzített
a) Legyen a k tetszleges,
k dx =kx +C, mert (kx+c)=k.

de valós szám. Ekkor

rögzített
b) Legyen a k tetszleges,

+C,
kx"dr=k*
1+1
mert
x" k(n+1)X=
kx".
n+1

=- 1, mert ekkorn+1 =Q és 0-val nem oszthatunk.

nem alkalmazható, han
A szabály
 III. Integrálszámítás
138

X#0.
)dr=dr= In|x|+

amelynek az alapja
e.
Itt In azt a logaritmust jelenti,

d) sin xdx =-cos r+C, mert -cosx+c) =sin x

és

cos xdr=sin x+c, mert (sin x +c) =cOS x.

tg X+tC, X+kn(k
2 eZ).
cOs x

=ctg X+ C, x+ka(k eZ).

nsinx
g)e'dr=e'+c.

h) Ha az f és a g függvény primitív függvényei léteznek, akkor

kflk ER) és az f+g függvény primitív függvényei is léteznek, és

kt=kf.
+
Jk 9)=Jf+jg

Megiegyzés

a) Minden az [a;b] intervallumon

folytonos f függvénynek van primitív függvénye.
Tetszóleges f függvényesetén azonban a primitív
függvény meghatározása általában nem
egyszerúfeladat.

b) Folytonos ffüggvényesetén az integrálfüggvény és a primitív függvéény egybeesik.

c)Létezik olyan nem folytonos függvény, amelynek van integrálfüggvénye, de nincs
primitív függvénye.

d) Létezik olyan korlátos függvényis, amelynek van primitív függvénye, de a fugg

vény nem integrálható.

Parciális integrálás
Az elózó
fejezetben említettük, hogy eltekintve a
tén a primitívfüggvény meghatározása általában nem
felsorolt,alapintegráloktó", tetszóleges/ függvény ese-
egyszerú feladat.
Most bemutatunk egy integrálási módszert,
amelyet bizonyos szorzatfüggvények ki-
primitiv függvényeinek
számítására alkalmazhatunk.
A módszer neve:
parciális integrálás.
 Parciális integrálás 139

1. Számitsukki az xe'dx határozatlan integrál!

Az integrandus: f(x) =xe" szorzat, azf,(x) =x és f,(x) = e',x eR függvények szorzata.

Elevenítsük fel a szorzatfüggvényre tanult deriválási szabályt!

Azut) és a v(x) függvényekre

(uv)=uv+ uw'.
Innen

(1) uv= (uv)-uv.

Integrálva (1)mindkét oldalán álló függvényeket azt kapjuk, hogy- eltekintve egyelóre a C állandótól

Juv-fuvy-Juw',
illetve

(2) uv=uv-Juv.
Legyen u'=e, v=x. Ekkoru =e, V=1
Behelyettesítve (2)-be

xe'dr =xe-Je'dr.
Innen

(3) xedr = xe-e+C.

Ellenórizzük, hogy (xe'- e'+ C)'valóbanegyenl-e xe-szel.

xe e'+xe".
szorzatfüggvény, ezért(xe"))=
Tehát

(xe-e*+C)=e"+xe"- e' =xe'

A (3) alatti egyenlóség igaz állítást fejez ki.

2. Példánk arra utal, hogy a módszert akkor érdemes alkalmazni, ha az integrandus (példánkban az xe')
a másik tényezó x) deriváltja egyszerüen elóál-
(az
olyan szorzat, amelyben az egyik tényez (e) integrálja ismert,

és az uv könnyen kiszámítható.
lítható,

3. Számitsuk ki az sin?x ds határozatlan integrált!

a (2) alatti
Alkalmazzuk szabályt.
sin'x= sinx sin x. Legyen u'= sin x, V= sin x. Ekkor u=- cosx és v'= cOs x.

- de.
drm x cos x-(-cos.x )cos
x
sin'x sin

Rendezés után azt kapjuk, hogy

d.
sin xd-sin x cos x + cos x

De cosx =1-sin'x, ezért

sin xds=-sinx cosx +d-sin'x d

Innen

2 sin'x d=-sin x cos x ++C,

sin'xde-
sin
4
2x+C.

4
Ellenórizzük a megoldást!

cos 2 2 22 n sin'x.
4 C--o 4
 140 III.
Integrálszámítás

Az alakú függvények integrálása

f(x)
1. Legyen azf(x)= In(x*+ 1),ahol x ER.
Határozzuk meg a
függvény deriváliját!
Osszetett
függvényról van szó. Ezért

[In(x+1)]=2x
+1
2. A megoldott példa szerint
kiszámíthatjuk olyan törtfüggvények határozatlan
számlálóban a nevezben álló integrálját, a
függvény deriváltja áll. amelyeknél

Ugyanis

(1)
lIn fCr)||
=f(t)
fx)
(1) igaz, haft)> 0, és akkor is, ha fx)<0.
Tehát

fdr =
fa) Inf(x +C.
igy

+C.
1In(x*+ 1)

Mivelx+ 1>0 minden x

ER-re, ezért itt az
felesleges
abszolútértéketjelölni.
3.
Legyen f(x)=
4x 3 aholx+

Mivel egyenló
4x dx?
3
Az integrandus a
következóképpen is felírható:

és

Rögton látható, hogy

Sa)
) típusú
integrandussal van
dolgunk.
(4x-3=4.

4.Határozzukmegaz
A-dn 4x-3+
fa) -dx,
függvény határozatlan
cos x tgBX xCR+ kn, xeR
integrálját!

Mivel
(tgx)=-
COS X , azért
COsrtgr

cos dr tg
=|
x
=
cOsx dx.

In|tg
tgx

x+C.
 Az f'(x)f(x)]" alakúfüggvényekintegrálása 141

Az f'(x)[f(x)]l"
alakú függvények integrálása

1. Legyenf(x) =(4x*+x*),ahol x ER.

a függvényt!
Derivdljuk

azért
Mivel azfösszetett függvény,
-5(4xr'+x').
fa)=5-(4x*+x*)'(4xr'+x*)= (12.x*+ 2x)
Megfordítva:

5(4x*+ x*dr
=[(4x+ x').5(4x'+x*y'dr =
(12x+2x)
5-(4x+x)+c=(4x'+x*)+C.
5
fel:
következó írhatjuk
2. A fenti példa alapján
a integrálási (szabályt)

+C, ahol n-l

f
=U

(1) a)'dr n +1

Ugyanis
S) n+1
c-(+1)UC).str)
n +1
=f)S

kiszá-
€R határozatlan

3. (1) alkalmazható például

az x sin x sin 2x, x függvény integráljának

mítására.

Vegyük észre, hogy sin 2r 2 sinx cos xés cosx = (sin x).

sin 2x dr =2| cos.x sin'rdr.

Ezért sin'x

2xdr = 2. +C.
(1) szerint
sin'xsin

Parciális törtekre bontás

isme-
törtekre) bonthatunk, amelyeketeddigi
résztörtekre (parciíális
olyan
racionális törtfüggvényt
Némely
reteink szerint integrálhatunk. be.
mutatjuk

-
Az clmondottakat példával

1.
Legenf")=
1
3)a +2)
ahol x e R\(-2;3).

ivel egpenlo )a-3M* +2)

bontható.
dx?

A kifejezés résztörtekre

B
Ugyanis

(x-3(x +2)
-3 +2
mert
Aés B kiszámítható,
Ax +2)+ B(x-3) (4+Bx+24-38
-32 (x-3)(x+2) (-3)(x+2)

tehát

(
(A+B)x+24-3#
(x-3)(x +2) (x-3)(x +2)
142 II. Integrálszámítás

(1) akkor és csakis akkor áll fenn, ha

(2) A+B=0,
(3)
2A-3B =1.
Oldjuk meg az (2)-(3)egyenletrendszert.

B=-A és 2A +3A =
1.

Innen A= B--

Tehát

4)
(x-3)x +2) 5-35+2
4)figyelembevételével
1

C
t-3)(a+2) (Inx-3-Inlx +2)+C,

-3)C+2t
aholx 3és x #-2.

2. Határozuk meg az Ja)

2x-9x +4
1 R4 fgsgvény határozatlan integrálját!

A nevezó tényezókre bontható:

2x-9x +4 =(2x-1)(x - 4).

Legyen

A B
2x-9x+4 2x-1 -4
Ekkor

6) 1
(A +2B)x -44-B
2x-9x +4 (2x1) x-4)
(5) pontosan akkor áll fenn, ha

(6)
JA
+2B = 0,
(7) -44-B= 1.
(6)-(7) egyenletrendszer megoldása:

A=-
Ezt figyelembe véve:

illetve
 Parciális törtekre bontás
143

dx Inj2x-1|+C,

dr = Inx -4+ C2.

Tehát
1
-1

x
2x -4

aholxésx + 4.

Megiegyzés

Bizonyíthatóan
minden függvénynek
folytonosf
létezik F primitív függvénye, amelyre F= f. A primitiv
módszereken túlmenen különféle ismeretesek. Mi ezekkel nem foglal-
függvényekkiszámítására a fenti eljárások

kozunk.

Folytonos függvények határozott integráljának

kiszámítása a Newton-Leibniz-tétel alapján

1. A Newton-Leibniz-tétel kimondja,hogy a folytonos f függvény integrálfüggvénye

azf primitív függvényével egyenl.

Tehát általánosan

SOdt= F()+6,
ahol a c egy állandó.

Határozzuk meg a c értékét!

Legyen x =a. Ekkor

Sdt=F(a)+c=0.
Innen c =-F(a).

Legyen x=b. Ekkor

(1) Sdt-F(b)- F(a).

Az (1) alatti formulát a következóképpenszokás írni:

(2) fds [F()) =F(b)-F(a)

A (2) alatti egyenlóséget az f)függvény [a; b] intervallumban vett határozott integ-

ráljának nevezzük.
144 I1. Integrálszámítás

2. a) Számítsukki az xdrhatározot integráli!

0

rdr=
0

b) Számtsuk ki az (x'-x+1)dt határozott integrált!

j-r+1)dr=

=64-8+4-(4-2-2) =60.
(-2 2 +(-2)

Ja-x+1)dr =60.

Megiegyzés

A példákban az integrálandó a Newton-Leibniz-tételt

függvényekegyszerúsége miatt
könnyen alkalmazhattuk. De amikor a primitív függvényt(korlátozott ismereteink miatt)
nem tudjuk meghatározni, a határozott integrált közelító módszerrelszokás kiszámítani.
Ilyenkor alkalmasprogrammal használjuk a számítógépet.

Számitsukki az
c)
sin xdx határozott integrált!

A Parciális integrálás címú

fejezetben igazoltuk, hogy

sinxdr =-Sin42x +C.

Ezt felhasználva

sin'xde=sin 2x]
A határozott integrál alkalmazása
A Newton-Leibniz-tétel segítségével a határozott integrál kiszámítása lényegesen
egyszerúsödik. Ezzel a az analízis
tétellcl
alkalmazhatósága határozottan megnóvekedet,
ugyanis mind a matematika,mind a fizika konkrét problémák
mnegoldása közben egy-egy in-
tegrál kiszámítására kényszerül.
A továbbiakban ilyen problémák megoldásával foglalkozunk.
 A határozott alkalmazása 145
integrál

Területszámítás

1.Számitsuk ki az y=-x+4x-6 egyenleti parabola és azx tengely által határolt

zárt idom teriületét!

A parabola az xtengelyt az x =2, x =6 abszcisszájú pontokban metszi. Azx együtt-

tehát a görbének maximuma van (85. ábra). A zárt síkidom
azr tengely fölött
hatója negatív,
van.

Mivel az f(a) =-x*+4x-6függvény folytonos, 85.

y
azért integrálható, és a terület mérszáma

T- x -6ldr= -6 345
Y-r-4+2

67
T= 2x'-6x

+2-6-6-6-+2-2 -6-2

T= -36+72-36+-8+12,

T 5 területegység.

2. Számitsuk ki az f:R -R.S(x)= sin xfüggvénygrafikonja és az x tengely közöti

sikidom területét a [0;

2r |intervallumban!
A síikidom két részbl áll: egy x tengely fölötti és egy x tengely alatti tartományból

(86. ábra)
Számítsukki a folytonos ffüggvény határozott integrálját a [0; 27) intervallumban!

sin xdx=[-cos x
0
]"=-1--1)=0.
Az ábrára figyelve,ezt az-clsó pillanatra talán meglepó-eredményt magátólértetó-
donek tekinthetjük.

86.

o
146 II.
Integrálszámítás

Ugyanis az integrál definíciója szerint a [0; 7] intervallumon

mind az alsó
mind a felsó
összegek pozitiv számok, mert minden n 2 2-re összegek

S.>0. (m, és M,
m, és >0 M,>0, tehát s,>0 é
jelenti a [0; 7]intervallumn egyenl részre történ
osztásakor
részintervallumon felvett az i-edik
legkisebb és
legnagyobb függvenyèrteket(i=1,2,3,
n).Ebbl
...,
következik, hogy az
s,sISS, feltételt kielégító pontosan egy I szám, az
szám.A [z;27]intervallumonmind az
alsó (s,),mind a felsó
sin dr pozitiv |x
(S,)összeg negatív. Ugyanis
minden n 22-re
m
<0 és
<0.(m, és M; jelenti a M;
[T;27] intervallum n
osztásakor az i-edik egyenlórészre
részintervallumaihoz tartozó illetve
legkisebb, legnagyobbfüggvényér-
téket (i =1,2,3,..., n).Ebbl következik, hogy azs,2 I' 2 S, feltételt
2 kielégító
egy I szám, az
A
sin xde negatív =I és I +1* =0.
pontosan

terület mérószáma pozitív, ezért a feladatban

szerepl síktartományterületét a
következóképpen számítjukki:

T=[1-(-I')=I+|I|
0

2
T=sinxdx +|sin xd=-cosx] +cosx]
T=[-cos T-(-cos 0)JH[-cos
2n-(-cos T)]=1+1+-1-1=4.
Tanulságképpen jegyezzükmeg, hogy ha az
számítására integrált olyan síkidom területének a ki-
alkalmazzukaz [a;
a
azx tengely közé esik, akkor b]intervallumon, amely folytonosffüggvénygrafikonja és
elször meg kell
vizsgálni, hogy a függvény
gelyhez viszonyítva hogyan grafikonja azx ten-
helyezkedik el.

87. Például, ha a a 87. ábra szerint c

grafikon
metszi azx tengelyt (a pontban
<c<b), akkor az ábránszürkített
síkidom területe,
pen adódik:
mivel
fx)dr<0, a következkép-

x)dx
T-Jra-rma
Az elmondottakat
alkalmazzuka következó fel-
adat
megoldásakor.

3. Számitsuk
kiaz y =x-x-3 egyenletü parabola ésazxtengely közöti teriületet

azx, =-1 és az x, = 6 határok közöu

A parabola az x tengelyt a -3;0) és a (4;0) koordinátájú pontokban metszi.

tehát a parabola
tengelypontja (csúespontja) az lokoordi
 A határozott integrál alkalmazása
147

nátájú pont. A -3<x<4 y

intervallumon <0, az x<-3
vagy az x>4 intervallumon y >0
(88.ábra).

88.

Az elózó feladathozfüzött megjegyzéstszem eltt tartva:

dr

T--114-15terültegység.

4. Számitsukkiazf:R\R R,fx)=V2x ésa gR -Rs) figve

nyek grafikonjai közötti zárt idom területét!

A függvények grafikonját a 89. ábrán 89

vázoltuk.

Számítsuk ki a grafikonokközös pont-

jait. Oldjuk meg a
6,4) y-2
(1)
,2)
egyenletet azR\R halmazon.

Négyzetre emelve az egyenlet mindkét oldalát és rendezve az egyenletet azt kapjuk,

jOgy

-10x+16-0
Ennek az egyenletnekagyökeix,-2 és x,-8. Mindkét szám gyoke (1)egyenletnek is.

A grafikonok közös pontjai a P(2; 2)és a P(8; 4) pontok

 A zárt síkidomot azffüggvény grafikonjának és ag függvény
grafikonjának a P, ésp
pontok közötti
darabja határolja.
A szemlélet azt mutatja, hogy a [2;8] intervallumon
azffüggvény grafikonjavan a
függvény grafikonjafelett.
A szemlélettl függetlenül is igazolható,hogy ha 2 <x<8,akkor
4
(2)

illetve

4) 18x>x+4.
A2<x<8 intervallumon v18x >0 és x+4>0. Ezért (A) ekvivalensa
(W18x)> (x+4),
illetve az

x-10x+16<0
egyenltlenséggel.

x-10x+16 =(x-2)(x-8)<0
pontosan akkor, ha 2 <x <8.
Tehát (2) igaz
kijelentés.
A zárt idom területe két síkidom területének
különbségeként adódik:

T=fx)dr-stx)dr.
A g függvény grafikonja
és azxtengelyközé esó síkidoma [2;8]intervallumon
Ennek a területe trapéz.

&x)dx (8-2)=18egység.

-/2B-V2")-28-V22)-e2)-2
A parabolaszelet területe

T-28-18-területegység
 149
A határozott integrál
alkalmazása

közé zárt
5. Számitsukki azy =x'-6x +5és az y=-x*+4x-3 egyenletü parabolák

teriletét!
sikidom
oldani az
parabolák közös pontjait. Ehhez meg
kell
Elóször számítsukki a

x-6x+5=-+4x-3

egyenletet.
Rendezve
x-5x+4 =0.
A gyökökx =1 ésx,=4. (90
A zárt idomot aP,(1; 0) és a Pz(4;-3) pontok közötti parabolívek határolják
metszik.
ábra). A parabolák
az x tengelyt az (1; 0), (5;0) és (3; 0) koordinátájú pontokban

91.
90.

y--6x+5 |y--6r+9

R0-0)

P4y-3)

y-ox -3 y--rkx+1

van felül.
Az [1;4] intervallumban azy=-x+4x-3egyenletú paraboladarab
A zárt idom területének kiszámítását zavarja az a tény,hogy a zárt idom egy része azx
része azx tengely alatt van. Megfeleló eltolással azonban elérhetó, hogyya
tengely fölött,egy
zárt síkidom azx tengely fölé kerüljön.

Azy=x-6x+5egyenletü parabolacsúcspontja a C(3;-4) pont.

y=x-6x +5= (x-3)-4) Toljuk el a grafikonokat a
v(0%,4) vektorral.
Ekkor a 91.

abrán 1átható zárt idomot kapjuk. A grafikonokhoz tartozó parabolák egyenletei

ymx-6x49 és ym4x+1.
Az eltolás egybevágóság, a zárt síkidomok egybevágók,tehát a területeik egyenlók.
A 91. ábra szerint a zárt síkidom területe:

T=J-x+4x+)de-Ja-6x+9)ds.
150 11,Integrálszámíitás

Alkalmazzuk a határozott integrálra vonatkozó

ir-i-jo-
azonosságot. Ekkor

T= SI(-r+4x+ 1)-(r-6r+9)]dr
=

- +5x-8x
S-2r+10x-8) dr =

2 645-16-8-4 +5-8
T=9 területegység.
Megjegyzés

a) is 9. Miért?
Azj-+4x-3)dr-ft-6x
+5)drintegrál eredménye Magyariz

zuk meg az eredményt

b) A görbék által bezárt síkidomok területének az lényeges csupán,

kiszámításakor
hogy melyik görbe van felül a koordináta-rendszerben.
Megmutatható, hogy ha azffügg
vény grafikonja az [a; b] intervallumban ag függvénygrafikonja fölött van, ésfésg integrál-
hatók, akkor a két görbe közé esó terület:

T=JT)-s()dr.
a

Az integrálszámítás fizikai alkalmazása

ismereteink arra
Eddigi alapján is vállalkozhatunk, hogy- keretek
között-példákat mutassunk az

,
szerény
integrálszámítás alkalmazására a fizikában.

1.Egy egyenesen rezgó test sebességfüggvénye )= coS aholt e R/taz idð mérószáma, v() a
pillanatnyi
sebességet adja meg a megfigelés kezdetétól számitott
t idójpillanaiban. Az idóegysés legyen a a sebesség
mudsodperc,

ki, udat a
meg a
tesz test
egységelegyenSzámituk hogy mekkona 0ntervalhumban!
A folytonos sebességfüggvény grafikonját a 92. ábrán vázotuk.
A rezgó test útja nem számíthatóki azs=W útképlettel, mert a mozgás nem egyenletes.

A kezdetekor v(0)- 1, a megfigyelés a

megligyclés végén
(G -0.-scl jelolve megtett utat nyilvánvaló,

hogy
1-0<s <1

A megtett útra ennél jobb becslést is adhatunk.

 Az
integrálszámítás fizikai alkalmazása 151

92.

y-v(t)- cost

nl
n

2
Kövessüka rezgó test mozgását szakaszonként egyenletes mozgással
a következó módon.

a részre. nagysága
Osszuk fel 0idóintervallumotn egyenl Egyrészintervallum

0222

. 222
Az osztópontok

idóintervallumokon adódó legkisebb, illetve legnagyobb sebességértékeket jelöljük rendre t,ta, ,y- g,
m,-nel, illetve M,M,M, M,, M,-nel.
Mivel a sebességfüggvényszigorúan monoton fogyó, azért m,<M,(i=1,2,.., n).

2n2++m2
Intervallumonkéntegyenletes mozgást feltételezve, legyen
1

S + n2
es

S,= M,+
2 M, 2
n n
M,n 2 M,
tenne
,2,... ,n) azt az utat fejezi ki, amelyet a test egyenletes mozgással
haladva
secundum
n2
alatt

lenne egyenló.
meg, ha a
sebessége azi-edik idóintervallumban felvett legkisebbm,sebességgel

Hasonlóképpen M (i
= 1,2,3,... ,n) azt az utat fejezi ki, amelyet a test egyenletes mozgással haladva

n2
1
7 alatt tenne meg,ha a az i-edik idóintervallumban felvett legnagyobb M sebességgel
HCCUndum
2 sebessége

lenne
egyenló.

Minden n-re m, M (i= 1,2,..,n) Továbbá minden n-re aténylegesen megtetts útra a követ
n 2
ezó kettós egyenlótlenséget írhatjuk fel:

az y-cos f
és az S, 0sszegek egyenle
vCbeirtsebességfüggvény
és
folytonos,
azért azs,
az n
(geometriai
novekedésevel
jelentesük
telszoleges kozel vannak egymáshoz.
köré
BODCDe írt lépCsós sokszogek területei)
 I1. Integrálszámítás
152

=
Tehát lim s,=nlim S, |costdt.

az integrállal ki.
A megtett
utat ezzel számíthatjuk

s =cOstd = [sin
=1
0

Megiegyzés

Általánosithatunk. Ha egy test v sebességfüggvénye folytonos, akkor az (u: b] idintervallumban megtett it

s=nd.
Például, ha (z)=az(a eR)akkor a test a [0; ] idóintervallumban

s= azdz= a a

utat tesz meg.

2. Coulomb törvénye szerint az egymástólr távolságban elhelyezkedóQ,és Q,nagyságú pontszerúelektro-

mas töltések között

F=k 90,
r
nagyságú eró lép fel. (k arányossági tényezó értéke 3 10° Ha a töltést coulombbal, a távolságot méterben
C
az ert newtonban kapjuk,) Ha a töltések egynemúck, akkor taszitják, ha külonnemüek, akkorvonz
mérjük,akkor
zák egymást.

Számitsuk ki,hogy mekkora munkát végez apontszeri Q toltés, ha vele egvnemd egységryi pontszerd töluést a

Q töltéstól mén r, távolságból r, távolságra taszítja el (93. ábra)!

93.

A hatóeró F =kaholr,Sr Sr.

Az clmozdulásr,-
A munka kiszámításakor kell venni, az eró az
figyelembe hogy egységnyi toltés
mozgatása közben változik

Az erófüggvényszigorúan monoton csokken.

Ha
azr- úton F,-k nagyságú eróvelszámolnánk, akkor aW,-k -,)munka nagyobb, mint a

valóban végzett munka. Viszont ha azr- úton az F,

=knagyságú erót vennénk figyelembe, akkor a

W=kr-r,)munka kiscbb, mint a ténylegesen elvégzett munka.

 153
Azintegrálszámitás fizikai alkalmazása

W-vel jelölve a keresett munkát, a következ kettós egyenltlenséget írhatjuk fel:

k-r) <k-r)
W-re jobb becslést adhatunk, ha a
következképpen járunk el.

Vázoljuk az F)=krer;r,] függvény görbéjét (94 ábra)!

94. F

rFk

A függvény szigorúan monoton fogy,

a
görbe állandóan süllyed.

n részre. Ekkor részintervallum hossza Tegyük

Osszuk fel
az(r;r,]
intervallumot egyenl egy-egy

fel, hogy egy-egy

útszakaszon a taszítóeró állandó. Az egymás után következó intervallumokon felvett leg-

n
kisebb és legnagyobbfüggvényértékeketjelöljük rendre, m, mzy ,m,-nel, illetve M,, M, M,-nel.
Ekkor a

w=m,h +m, +.+m,

és a

W-M, 1 +M,h +.. +M,

munkaértékek a ténylegesen elvégzett Wmunkát minden n-re közretogjak

w.< W <W
Mivel azért a w, és W, Osszegekazn novekedésével tetszóleges közel vannak egy
az erófüggvényfolytonos,
máshoz.

lim W- limw,- kdr

A végzett munkát ezzel az integrállal fejezhetjuk ki

Nm
Hak-3 10,a
C
0-tcoulombban, a távolságokat méterben mérjük, akkor a munkát joule ban kapjuk

Nmc = Nm-
C m joule.

Megjegyezzük, hogy a Q nagyságú pontzerd toltés eróterében a toltéstól sámitott, és,távolságokban

levó pontok közöti potenciálkolonbséget a fent számiton Wmunkával definiáljuk
 II. Integrálszámítás
154

Térfogatszámítás
Bevezetéés

Az ókorban élt matematikusok nem csak a síkidomok teriületének

meghatározásával
foglalkoztak eredményesen. A gyakorlati élet kívánalmainak eleget téve sikereket

egyes testek térforgatának kiszámításábanis.

A mintegy3000 évvel ezelótt készült papiruszokon megtalálhatjukpéldául a kocka, a

téglatest,a henger térfogatának kiszámítási

módját.
EUKLEIDÉSz(Kr.e. 300 körül) Elemek címú munkájában a gúla és a gömb
térfogatá-
nak kiszámításáról olvashatunk. lényegében EuDoxOsz (Kr. e. 400?-347?)gö-
Eukleidéész

rög matematikus úgynevezett ,kimerítés" módszerét ismerteti. Mellettük feltétlenül

meg
kell említeni ArKHIMÉDÉSZT (Kr. e. 287?-212),aki sokat tett a
térfogatszámítás továbbfej-
lesztésért.
Az integrálszámítás felfedezése utána a XVI-XVII. században a térfogatszámítást
szélesebb alapokra sikerült kiterjeszteni.
A
következó fejezetekben
térfogatokkal kapcsolatos problémákat tekintünk át, és
közben lehetóségünk lesz arra is,
hogy az általános iskola 8.
évfolyamon a testekról szerzett
ismereteinket rendszerezzük.

A hasáb
A hasáb származtatása,
alkotórészei, a téglatest, kocka testátlója

1. Húzzunk egy
sokszögvonal pontjain át a sokszög síkjával nem
huzamos egyenessel párhuzamos pár
egyeneseket. Ekkor egy végtelenbe
nyúló felületet kapunk. Messük ezt a felületet a
sokszög síkjával párhu
zamos síkkal. A keletkezetttestet
(térrészt) hasábnak nevezzük (95.
ábra).

95 2. A párhuzamos sokszögek a hasáb alapjai

(alap- és fedólap). A többi lap az oldallap. Az oldal-
lapok paralelogrammák.Az oldallapok együtt a hasáb
palástját alkotják.Az alap-, illetve a fedólapsíkjainak
távolsága hasáb
a magassága. Az alaplapok oldalait
alapéleknek, két-két szomszédos oldallap közös éleit
oldaléleknek nevezzük. A hasáb származtatásakor hú
zott egyeneseknek az alaplapok közé esó darabjai a

hasáb alkotói. A hasábnak végtelen sok alkotója, de

véges számú oldaléle van.
Ha az alkotók merólegesek az alaplapokra, ak-
kor a hasábot egyeneshasábnak,egyébkéntferde ha-
sábnaknevezzük.Az egyenes hasáb magassága egyen-
ló az alkotóval.
 Térfogatszámítás 155

Ha az egyenes hasáb alaplapja szabályos sokszög, akkor a hasábotszabályos hasábnak

nevezzük. A négyoldalú szabályos hasábotszokás négyzetes oszlopnak mondani. szabá- A
lyos hasáb alaplapjainak középpontján átmenó a hasáb erre az
egyenes tengelye, egyenesre
nézve a hasáb forgásszimmetrikus. (Forgásszimmetrikusnakakkor nevezünk
egy alakzatot,
ha van olyan elforgatás, amely az alakzatot önmagába viszi
át.)

Az olyan négyoldalú hasábot, amelynek alapjai paralelogrammák, pa-

ralelepipedonnak nevezzük. A téglalapalapú egyenes hasáb neve tég-
latest (tégla). A kocka olyan
téglatest, amelynek minden éle egyenl.

A 96. dbrán a paralelepipedonok,a téglatestek és kockák halmazát láthatjuk.

96. 97.
-{paralelepipedonok}

{téglák}

kockák}
-
testátló

lapátló

A hasáb egyik lapjának két nem szomszédos csúcsát összeköt sza-

kaszt lapátlónak,a különböz lapokra illeszked két csúcsot összekö-
t szakaszt testátlónaknevezzük (97,abra).

A paralelepipedonnaknégy testátlója van. Ezek egy 98.

pontban metszik egymást. (Bizonyítsuk be!) A közös pont a

paralelepipedon szimmetria-középpontja.

3. A tégla testátlóját kiszámíthatjuk az élek segítségé-

vel (98. ábra).

A tégla egyik esúcsából induló élek hossza legyena. b, c.

Az ABC derékszögú háromszögben
a

AC =a+b?,
a CAE derékszögú háromszögben

d =c+AC? =a +b+c?,
d =va +b +c.

Ha a tégla kocka,akkor a =b =c és a testáló:

d=av3.
titt tiititn

III.
156 Integrálszámítás

4.A hasáb egy síkban kiterített alap- és fedölapját és oldallapjait

együtt a hasáb hálózatának mondjuk.

Kartonból kivágott hálózat segítségével egyszerúen készíthetünk hasábmodellt (9.

ábra).

99.

5. Minden hasáb
speciális poliéder.

Testnek nevezzük a térnek minden

oldalról elhatároltrészét. A tisztán
siklapok által határolt testet poliédernek (szögletes testnek) nevezzük.

100. 101.

A 100. ábrán látható test nem ábrán látható

poliéder, a 101. test poliéder.

A hasáb felszíne
A hasáb felszínén az
alaplapok és az oldallapok területeinekösszegét
értjük.

A-val jelölve a hasáb felszínét, T-vel az a területét, P-vel a pa-

alaplap, illetve fedlap
lást területét:

A =2T+P.
A speciális hasábok felszínét ki.
egyszerúen számíthatjuk
 Térfogatszámítás 157

Aza élhosszúságú kocka felszíne, mivel a kockát hat

egybevágó négyzet határolja:

A 6a.
A téglatestet hat téglalap határolja, amelyek közül a szemben fekvók egybevágók.
Ha az egy csúcsból induló élek mérószáma
a, b, c, akkor a téglatest felszíne:

A =2(ab+bc ca) +
(98. ábra).

A téglatest térfogata
1 Az általános iskolában (8. évfolyam)megállapítottuk, hogy ha egy téglatest élei pél-
3 cm, 7 cm
dául

kimondtuk:
és
8 cm hosszúak,akkor a térfogata V=3-7-8 cm'. Majd bizonyítás néikül

A téglatest térfogata az egy csúcsban összefutó élek a, b, c mérszá-

mainak a szorzata:
V= abc.
Igazoljuk, hogy eza térfogatképlet bármilyen(például irracionális) élhosszúság ese-
tén érvényes.

A szabatos térfogatmérésnél a következ megállapítások szerint járunk el.

Minden testhez hozzárendelünk egy valós számot,amelyeta test térfogatának neve-
zünk,és megköveteljük, hogy
102.
a) a térfogat pozitív szám legyen,

b) egybevágó testek térfogata egyenl legyen,

c) ha egy testet feldarabolunk, akkor az eredeti test

tertogata a részek térfogatainak összegével legyen egyenló.

d) Megállapodunk abban, hogy az egységkocka

(amelynekélei a hosszúságegységgel egyenlök)tertogata
1 n
legyen.

2.
Bebizonyítjuk:

Ha két téglatest alapja egybevágó, akkor a térfogatukará

nya a
magasságukarányával egyenl (102. abra).

Bizonyftás

Osszuk fel a V térfogatú m, magasságú téglatest magasságát n

részre, és az osztópontokon át fektessünk az alaplapokkal pår-
egyenló
huzamos síkokat (102. ábra).
 158 III. Integrálszámítás

Ekkorn darab egybevágó és azelbb megfogalmazot b) követelmény szerint egyenló térfogatú téglatestet

kapunk. Egy-egy ilyen test térfogata

Az részt mérjük fel a V térfogatú téglatest 7m, magasságára annyiszor, ahányszor csak
lehetséges. Te

gyük fel, hogy ez k-szor sikerült (k e z).

(1) kSm,<
n
(k +1)
n

Másrészt

(2) kSV,<(k +1)

osszuk el osszuk el V-gyel. Ekkor
(1)-et
m,gyel.(2)-t
ak
m
+1

k+1
V
n n

Mivel&+1k-
n n azért a intervallumba es 22
m
és különbségének abszolútértéke bizto-

san
kisebb-nél:

3)
(n EZ).
Az a
nemnegatív szám, amely bármely pozitív egész szám reciprokánál kisebb, a nulla. Tehát

V2
m
amit bizonyítani kellett.

3. Most bebizonyitjuk, hogy a téglatest térfogata: V= abc.

Bizonyítás

Legyen a téglatest a magassága

alapja egységnyi oldalú négyzet, c, a Az
V=
térfogata V2. egységnyi
élhosszúságú kocka térfogata
legyen 1
(103. ábra).
Ekkor az elbb tétel szerint
igazolt

103. V2
104

V
--
 Térfogatszámítás 159

Legyenck a téglatest alapjának élei 1

és c,a magassága a
élei és c, a
1,
térfogata V,= c. Egy másik téglatest alapjänak
magassága b, a térfogata
1
legyenek V, (104. ábra). Ekkor az elózó tétel szerint

-bY,
V 1
=V,=be

105.

Végül hasonlítsuk össze az a, b, c élhosszúságú a V, térfogatú

Vtérfogatú téglatestet téglatesttel (105. dbra)

=aV,
2 =V= abe

szt kellett igazolni.

Ha a téglatest kocka, akkor a =b =c.

V=a'.
Mivel
téglatesttel két él szorzata, például ab egy lap területét adja, c pedig a hozzá ar-
tozó magassággalegyenl, azt mondhatjuk:

A téglatest (kocka, négyzetes oszlop)

téérfogata az alapterület és a ma-
gasság szorzatával egyenl.

A hasáb térfogata
Az elóbb bebizonyítottuk, hogy a téglatest
térfogata az 106.
alapterület és a magasság szorzata.
Most bebizonyítottuk, hogy eza tétel általános érvényú.

a) Elóször vizsgáljukaháromszög alapú egyeneshasá-

bot (106.
ábra).

Megmutatjuk, hogy ez a hasáb átdarabolható téglalap

alapú egyeneshasábbá.
Legyen azABC alaplap és a vele egybevágó 4,B,C, fe-
dólap leghosszabb
oldala
AB#A,B,. (BC#B,C,CA#C A,
AB2 BCésAB 2 CA.)
(#jelentése:párhuzamos és egyenl.)
E, F, G, H oldalfelezó pontok. Ekkor
legyenek
EG#CC, #FH, EF#GH.Húzzunk merólegesta C pontból
aZEF szakaszra és C, pontbóla GH szakaszra. MivelAB, illet
CA,B, azABC,illetve az
A,B,C, háromszög leghosszabb
 II. Integrálszámítás
160

az EP, illetve a GH szakaszra illeszkednek

N
dala, azért a
merlegesek
és M
talppontjai

CM #C, N és MN#HF. (Miért?) és az EMCGNC, hasábot az EC

hasábot az FH egyenesre
Tükrözzük az FMCHNC,
kapjuk.
Ekkor azABQRA,B,0,R, téglatestet
egyenesre.
és a szorzata. De a teglatest alaplapjának
Ennek a térfogata az alapterület magasság
a területével. (ABoR =1Anc)
területe egyenló a háromoldalú
hasáb alaplapjának
a háromoldalú egyenes
hasábra igazoltuk.
Ezzel a térfogatképletet

b) A sokszög alapú egyenes hasáb felbontható

107.
olyan hasábokra,amelyek alaplapjai háromszögek,a

magasságuk pedig köözös (107. ábra).

Jelöljükháromszögek területét 7,, T, ..T

a

a hasáb magasságát m-mel.

m T,-nel,
Ekkor az egyeneshasáb térfogata a részek térfo-
gatánakösszege:

V =T,m+T, m+... +T,-1m+T, m=

=(T,+T2+..+T,1+T,)n.
hasáb alaplapjának területe. Jelöljük T-vel. Ekkor
A zárójelben álló összeg a

V Tm.

Az egyenes hasáb térfogata az alapterületés a magasság szorzata.

hasábot. (Az oldalélei nem merólegesek az alaplapra.)

c) vizsgáljuk a ferde
Most
hasáb
A ferde hasáb térfogatának a meghatározásátvisszavezethetjük egy egyenes

térfogatának kiszámítására.
Messük a ferde hasábot egy, azoldalélekre merólegess síkkal, és tételezzük fel, hogy a

metszósíkahasáb minden élét metszi (108. ábra).

Azs A darabotösszeilleszthetjük mó-

sík a hasábot két darabra vágja szét. két olyan

don,hogy az eredeti fedlapra (F) az eredeti alaplap (A) kerüljön (109, ábra).

108. 109.

S
m
 Térfogatszámitás 161

Igy egy egyenes hasáb keletkezik,

amelynek a magassága az eredeti ferde hasáb d
oldaléle, alaplapja pedig a ferde hasáb
alaplapjának, A-nak azs síkra esó merólegesvetüle-
te. Ha a metszó s sík az S
alaplap síkjával a szöget zár be, akkor az
nak területe a ferdehasáb egyeneshasáb alaplapjá-
alapterületének cos a-szorosa. T-vel
jelölve a ferde hasáb alapte-
rületét, az egyenes hasáb
(és egyúttal a ferde hasáb)
térfogata:

V =(Tcos a)d.
A ferdehasáb magassága MP, azMN oldaléllel a
szöget zár be, mert MNLs és MPLS.
Az MNP derékszögúháromszögben
d cos a =m,
ahol m a ferdehasáb magassága.

A ferde hasáb
térfogata:
V=Tm,
az alapterületés a magasság szorzata.

Ha nem az alkotókra merleges sík, amely a ferde hasáb minden oldal-

létezik olyan,
élét metszené,akkor elóször gondolatbannyújtsuk meg azoldaléleket k-szorosukra
(k pozi-
tív
egész szám) úgy, hogy azs sík minden oldalélet metsszen. Erre a hasábra az elbbi
meg-
=
gondolásérvényes, és a térfogata T(km) k(Tm), mert a megnyújtott hasáb
magassága (m)
isk-szorosára növekszik. Másrészta megnövekedett ferde hasábk darab egybevágó, tehát
egyenló térfogatú ferde hasábból rakódik össze.
Igy az eredeti hasáb térfogata az egyik ilyen ferde hasáb térfogatával, Tm-mel egyenló.

A forgáshenger
A forgáshengerszármaztatása
110.

Ha egy kör pontjain át a kör

síkjára merleges
húzunk, akkor egy végtelenbe nyúló
egyeneseket
felületet
kapunk, amelyet forgáshenger-felületnek
nevezünk.

Ha ezt a felületet a kör síkjával és egy, ezzel a sík

kal párhuzamos sikkal elmetsszük, akkor testet

kapunk, amelyet forgáshengernek nevezünk (110.

ábra).

T
 1. Integrálszámítás
162

111. A forgáshengertkét pårhuzamos és

egybevágó kör.
fedlap felületének a két körlapközé zár
lap és a forgáshenger
sze, a palást határolja (111. ábra).
sugár
A körök a forgáshengeralaplapjai (alap-, illetve fe-

dólapja). A palástra illeszked egyenes szakaszok a for.

alkotó
gáshenger alkotói. Az alkotok egymassal
párhuzamosak
és egyenlók.A forgáshenger magasságán az alaplap és a
alaplap fedlap távolságát értjük. A magasság az alkotó hosszával

egyenl.
Az alaplap és a fedlap középpontjátösszeköt sza-
1engely
kasz a forgáshengertengelye. Ha ezen szakaszkörül bár-
melyik alkotót megforgatjuk,akkor ezen szakasz leírja a
palástot.
Ez a tulajdonság indokolja, hogy miért nevezzük
a testet forgáshengernek.
Az alkotóknaka forgástengelytól mért közös távolsága a forgáshengersugara, ennek
a kétszerese a forgáshengerátméróje.

A forgáshengerfelszíne

A forgáshenger felszínén az alaplap,a fedlap és a palást területeinek

összegét értjük.

Számítsukki a
forgáshengerfelszínét, ha a sugararés a magassága m!
Az alaplap és a fedólapterületeinek összege: 2rn.
területének kiszámításához a szemlélet
A palást alapján elfogadjuk azt a tényt, hogy a
palást síkba kiteríthet, és a kiterítés közben a palást területe nem változik (112. ábra). (Sem
nem nyúlik, sem nem zsugorodik.)

112.

2rTt

A kiterítettpalást olyan téglalap, amelynek azegyvik oldala azalaplap kerülete (2r),a

másik oldal a
forgáshenger magassága (m)
A palást területe:

P=2rtm,
a forgáshenger felszíne:

A=2rn +2rrm.
 Térfogatszámítás
163

A forgáshengertérfogata 113.

forgáshengertérfogatát a hengerbe beírt és a

A

henger körë irt szabályos hasábok térfogatainak soro-

zatával számíthatjuk ki (113. ábra).

A beírt hasábok alaplapjai olyan szabályos sok-

szögek, amelyeket a forgáshengeralapkörébe,illetve

fedóköréberajzolunk. A beírt szabályos sokszögek ol-
dalai a körök húrjai. A körülírt hasábok alaplapjai a

forgáshengeralapköre, illetve fedóköre köré rajzolt

szabályos sokszögek, amelyek oldalai a köröketérintik.

A beírt hasábok oldalélei a forgáshengeralkotói, a körülírt hasábok oldallapjai a
pa-
lást érintsíkjai.

Jelöljük a forgáshengerbeírt 2" (n2 2)oldalú szabályos hasáb alaplapjának a terüle-

a forgáshengerköré írt 2"oldalú szabályos hasábalaplapjának területét T, -nel, a

tétr,,-nel,
hasábok és a forgáshengerközös magasságátm-mel, a forgáshengertérfogatát V-vel
A beirt szabályos hasáb térfogata 1,m, a körülírt szabályos hasáb térfogata T,.m.
Minden n-re a forgáshengertartalmazza a beirt hasábot, és a körülírt hasáb tartal-
mazza a forgáshengert. Ezért

ohbol
tmV<T,.m,
m
A forgáshengertérfogatának m-ed része olyan szám, amely minden n 2 2-re a t,.
és a

T,.közé esik.
A kör területének vizsgálatakor beláttuk, hogy egyetlen olyan A szám van, amely min-
den n-reeleget tesz t,.<A<T,, relációnak. Ez aszám azrn, a kör területének a mérószá-
ma, amely a it,.}
és a {T,.} sorozatok közös határértéke.

Ebból következik, hogy=r.

m

A forgáshenger térfogata:

V=rnm.
A forgáshenger térfogata az alapterület r)és a magasság
(r (m)szorzata.

Megiegyzes

Megfigyelhetjük, hogy a hasáb, a forgáshenger térfogata az alapterület és a magasságs

SZorzata.

Ez az észrevétel azt sugallja, hogy a hasábok és a forgáshengerekegy általánosabban

értelmezhetótest részhalmazát alkotják.

e nem pár-
egy tetszleges s síkidomotés egy tetszóleges egyenest, amely
Jelöljünk ki
huzamos az s síkidom síkjával. Az s kerületén vezessünk körül olyan egyenest, amely moz-
gás közben párhuzamos marad az e egyenessel. Ezután a kapott végtelenbe nyúló felületet
 I1. Integrálszámítás
164

114. fedlap
messük el
egy, az s sikidom síkjával
párhuzam
kkal. Ekkor egy test keletkez
kezik,
amelyet két
egybevágó sikidom (alaplap és fedólap) és
egy fe.
palást lület (palást) határol. A keletkezett testet
magasság hen.

gerszerú testnek nevezzük (114. ábra).

(Hengerszerú test a forgáshenger, a

hasáb,
az építóiparban használt 7 keresztmetszet
vas-
alaplap rúd stb.)

Bebizonyitható, hogy a hengerszer test térfogata V= Tm, ahol T az

alapterület, ma magasság.

A gúla
A gúla származtatása

Húzzunk egy pontból egy sokszögvonal pontjaihoz félegyeneseket.Ha

a pont nincs a sokszög sikjában,akkor egy végtelenbe nyúló felületet
kapunk, amelyet gúlafellületnek nevezünk. Ha ezt a felületet a sokszög
sikjával elmetsszük, testet kapunk, amelyet gúlának nevezünk (115.
ábra). A gúla speciális poliéder.

115. CsÚcs A
sokszög a gúla alaplapja, a többi lapja
háromszög, ezek a gúla oldallapjai. Aszerint,
oldallap
hogy az alaplap hány oldalú sokszög, mondjuk
alaplap meg, hogy a gúla hány oldalú. Minden gúla leg-
alább háromoldalú.Az oldallapok együttesen a

gúla palástját alkotják. Az oldallapok közös csu-

csát a gúla csúcsának nevezzük.

Az alaplap oldalai a gúla alapélei, a többi

a gúlaoldaléle. A azalaplap pe
gúla csúcsát és
él

remvonalának bármelyik pontját összeköt sza-

kasz a gúla
alkotója.

A gúla csúcsából az alaplap síkjára húzott a

merleges gúla magassaga.
Ha
a gala alaplapja szabályos sokszög, és a csúcsa az alaplap középpontjában az alap
lapra emelt merólegesenvan,
akkor a gúlát szabályosnak mondjuk. szabályos güla A
oldalélei egyenlk. (Igazoljuk!)
A szabályos gúla csúcsából az alaplapra húzott merleges a gúla tengelye.
Indoko
az clnevezés, mert ezen szakasz körül
gúlát, az önmagába meg
forgatva a szabályos
A négyoldalú szabályos gúlát (alapja négyzet, oldallapjai egybevágó, egyenlo sa
háromszögek)négyzetes gúlánakszokás nevezni.
A háromoldalúgúlát tetradernek nevezzük. Ha a tetraéder alapja szabályos ha
szög, az oldallapjai pedig egyenló szárú
háromszögek,akkor szabályos háromoldalú gulat
 Térfogatszámítás
165

mondunk. Ha a tetrader minden éle egyenló, akkor a tetraédert szabályos tetradernek

nevezzük.
A tetraéder bármelyik lapját alapnak tekinthetjük.
A legalább négyoldalú és egyenló oldalélú gúláknakfigyelemre méltó tulajdonságuk
van.
Igaz a következó tétel.

Ha egy gúla oldalélei egyenlk, akkor az alaplap húrsokszög (azaz

olyan sokszög, amely köré kör írható).

Háromoldalú gúla esetén a tétel triviális. Ekkor az oldal- 116

élektl függetlenül is
mindig rajzolható az alaplap köré kör.
A tételt legalább négyoldalú gúlákraa l16, dbra alapján
könnyen bebizonyíthatjuk.

Bizonyítás

Húzzunk merólegestaz O csúcsból az alaplapra. A me-

róleges talppontja legyen O.
00,A,A =00,A,A =00,A,A =..., mert két-két olda-
luk és a nagyobbik oldallal (az átfogóval) szemközti szögük
(a derékszõg)egyenl. Ebbl következik, hogy
0,A,=0,A, =0,4, =..

A O,pont az alaplap csúcsaitól egyenló távol van, tehát az alaplap valóban húrnégy-
szög. (A tétel nem fordítható meg. Ha egy gúla alaplapja húrnégyszög, ebból nem követke
zik, hogy az oldalélei egyenlk!)

A gúla felszíne és térfogata

1. A gúla felszínénazalaplap és a palást területeinek összegét értjük.

A felszín meghatározása tehát

egy sokszög (alaplap) és n darab háromszög (oldalla-
pok) területének kiszámítását követeli meg. Egyszerúsödik a felszin kiszámitása, ha szabá-
lyos gúláról van szó. (Ekkor ugyanis azalaplap sza-
bályos sokszög, az oldallapok egybevágó egyenló 117
szárú háromszögek.)

2. A gúla térfogatának kiszámításához egy

segédtételt használunk fel.

Legyen a gúla alaplapjának területe 7T, a gúla

magassága m. Messük el a gúlát az alaplappal pár-
huzamos síkkal a csúcstólx távolságban. -vel jelöl
ve a metszet területét:

m
(117.ábra)
166 I1. Integrálszámítás

Ha a gúlát az alaplappal párhuzamos síkkal metsszük, akkor a síkmet

szet és az alaplap területének aránya a csúcstól mért távolságuk négy
zetének arányával egyenl.

Bizonytás

(A 117. ábrán az egyszerúség kedvéértháromoldalú gúlát rajzoltunk, de az alábbi bi

zonyítás akárhány oldalú gúláraérvényes.)
A metszetsokszögoldalai rendre párhuzamosak az alap megfelel oldalaival, például
A,B AB. Ugyanis azs és azS síkok (a metszet és az alap síkjai) párhuzamosak. De párhu
zamos síkok az OAB síkot párhuzamos egyenesekben metszik.

Nagyitsunkaz O pontból metszetsokszöget- OA Ez a középpontos ha-

OAxarányban.
sonlóságazA,ponthoz azA pontot, a B,ponthoz a B pontot,a C ponthoz a
Cpontot, amet-
szetsokszöghöz az alapot rendeli hozzá. Ebbl következik, hogy a metszetsokszöghasonló
az alaphoz.
Hasonló sokszögek területeinek
aránya a hasonlóság arányának négyzetével egyenló.
Tehát:

Ezt kellett
m
bizonyítani

3. A gúla térfogatáta 118. ábrán látható módon beírt és köré irt hasábok térfogatai-
nak
segítségével becsüljük meg.
118. ATalapterületú és m magasságú gúlát szele-
teljük felaz alappal párhuzamos síkokkaln egyen-
ló részre (neZ'). Ezután két szomszédos sík közé
esó gúlarészt
(csonkagúlát)helyettesítsünk a 118
abrán látható módon beírt, illetve köré hasá- írt

bokkal. (Ezek a hasábok egyenes hasábok, ha a

gúla csúcsánakaz alap síkjára esó meróleges
vetü
lete azalap belsejébe,
vagy a peremére esik, egyéb-
ként a becslést ferde hasábokkalvégezzük el.)

,
A magasságot a síkokn egyenló részre
oszt
b) ják. Jelöljük az osztópontoknak a esúestól mért tá-
volságát rendre Xg g A ,1el (,=0
es
m) (119.ábra).
Ekkor a köré írt és a beírt hasábok
térfogatát
a metszó síkok csúcstól mért
távolságaival, a 7-vel
és az m-mel kifejezhetjük.
Mivel a csúcstólx távolságra levó metszet az
alaplapból-szeres nagyítással kapható, azért a
területe:
m

c) d r',
(x) m' ahol 0sx Sm.
 Térfogatszámitás
167

Ezt alkalmazva: 119 40

)= , t(x,)= x m
T

T
tin

tiy

(x,)=m (x,)= m
m
Jelöljük az n felosztáshoz tartozó, köré írt

hasábok térfogatainak összegét V-nel.

Ekkor

V, =%,)-x,)+1(x,x,
-x,)+.. +(X,)x,-x,)=
= (,-x,)+X (X-X)+ xx-X, .)
m m
Jelöljük a beírt hasábok térfogatainak összegét v,-nel. Ekkor

V,=I(x,)X-X,) +(x,)X,-X, )+...+(X,-)x,-x,-1)=

m-x)+
T
m (,-x,)+...- m -x,).
Minden n-re a gúla V térfogatára teljesül a v, <V <V, reláció.

A szemlélet azt sugallja, hogy ha azn-t növeljük, akkor a v, és a V, gúla térfogatát

, >) job-
Tm
meg. (V,-v, = TG,-x,)=T n
(x,-x,.)= han
közelíitik

m
ban

Vegyük észre, hogy

alsó és felsó Összeget jelenti (a [0;

v, és V, a t(x)= X
m
m) intervallumot
(0Sx Smfolytonosfüggvényhez
n egyenló részre osztva).

Ar függvény integrálható, azért egyetlen olyan szám létezik,amely minden n-re a

VV.
V
Jintervallumba
ezért a
esik. Ez a szám ar függvényhatározott integrálja. Mivel mindenn-re

e[v,;V, Jgúla térfogata:

m m m
Tm

A gúla térfogata az alapterület és a magasság szorzatának harmad

része.
168 II. Integrálszámítás

Megiegyzés
és egyenló magasságú gúlák
A gúla téfogatképlete szerint az egyenló alapterületü

térfogatai egyenlók.
a gúla térfogatát hozhatjuk
a hasáb térfogatával. A gúla tér.
Másrészt összefüggésbe

fogatképlete szerint:

és a magasságú
Minden gúla térfogata a vele egyenlö alapterületü
hasáb térfogatának (Tm-nek) a harmadrésze.

Ezt a háromoldalú hasábbal.

könnyen szemléltethetjük
tételt

háromoldalú hasáb két vágással mindig szétdarabolható három egyenló

Tetszleges
az
amelyek közül kettónek alapja a hasáb
térfogatú (de nem feltéilenül egybevágó)gúlára,

alapjával és a magasságuk a hasáb magasságávalegyenlo.

A megoldást a 120. ábra szemlélteti.

120

AzI. és a II. magasságuk egyenl, tehát a térfogatuk egyenló.

gúla alapjai egybevágók,
a

AlIés a II. gúla DEC alapja közös, a magasságuk is egyenl, mert azA ésazFesücs
a DEC siktól egyenl távolságra van. Ebbl következik, hogy a térfogatuk egyenló
Például az IL gúla térfogata a hasáb térfogatának harmadrésze.
Megjegyezzük,hogy tetszleges hasáb véges számú síkkal nem vágható szét három

egyenló térfogatú gúlára.

A csonkagúla
A csonkagála származtatása

Messük a gúlát az alaplapjával párhuzamos 121 feddlop

síkkal. Ekkor a gúla egy gúlára és egy

cson feddél
kagúlára bomlik szét (121.ábra).
magassd9
A szétvágott gúla alapja és a metszetidom a cson-
kagúla alapjai (alap- és fedólap). Az alaplapok hasonló oldalel

sokszögek. A csonkagúlánakaz alaplapoktól különbözó

lapjai a csonkagúla oldallapjai. Az oldallapjai trapézok. Az
oldallapok együtt a csonkagúla palástját alkotják. Az alap-
lapok oldalait alapéleknck, a fedólap éleit fedócleknekne-
vezzük. A trapézok szárai a csonkagúla oldalélei. alopél aloplap
 Térfogatszámitás 169

Az alaplapoksikjainak távolsága a csonkagúla

magassága
Ha a csonkagúlátszabályos gúlából származtatjuk, akkor szabályos csonkagúláhozju-
tunk. A szabályos csonkagúlát két hasonló szabályos sokszög és egybevágó szimmetrikus
trapézok határolják.
A szabályos csonkagúlaforgásszimmetrikus test. A forgástengely az alap- és fedólap
középpontjánátmenó egyenes.
A csonkagúlaspeciális poliéder.

A csonkagula felszíne és térfogata

1. A csonkagúla felszinénaz alaplapok T és t területeinek és a palást P

területének összegét értjük.

A=T+t +P.
2. A csonkagúlatérfogatát a leírt származtatás alapján határozhatjuk meg. Vonjuk le
az eredeti gúla térfogatából a lemetszett gúla térfogatát (122. ábra).
Legyen a csonkagúlaalaplapjának területe T, a fedólapjának területe t, azalaplapnak
a gúla csúcsától mért távolsága m,
a fedlapnak a gúla csúcsától mért távolsága a m.
csonkagúlamagassága m.
A csonkagúlatérfogata: 122.

V=*Tm, t
3
Célszerú a csonkagúla térfogatát a magasságával
(m-mel)kifejezni.
Alkalmazzuka gúla sikmetszeteire vonatkozótételt:

T_m
m mm
azutóbbi hányadosok közösértékétk-val
Lr

Jelöljük

Ekkor T km és I=km.
Ezek felhasználásával (1) a következképpen irható:

Vkm3 3 n-m)
Alakítsuk szorzattá az m-m különbségét:

m-m=(m,-m, )(mn; +m,m,+m).

V- (m-m,)(m +m,m,+mj).

vagy
m,+knj).
(kon+km,
 RREAAHLAhanitla

170 I1. Integrálszámítás

=T, km = km,m,=km-km =TI.

hogy m,-m, =m, km
1,
Vegyük észre,

A csonkagúla térfogata:

V=(T+VT +t).

A forgáskúp

A forgáskúp származtatása

Adott kör középpontjábanállítsunk merlegest akörsíkjára, és ezen at egyenesenj

löljünk ki egy a kör középpontjától különbözó C pontot. Ha a ponton ésa
C körvonal
pont-

jain át egyeneseketfektetünk, akkorforgáskúpfelülethez (123. ábra). Ca forgáskúp

jutunk
csúcsa.

123. 124.

C (csúcs)

félnyílásszög
alkotó
CO magasság

tengely-
metszet

alaplap

Ha a forgáskúpfelületet kör síkjával elmetsszük, és a kör pontjait és a csúcsot

a össze-
kötó szakaszokat tartjuk meg, akkor forgáskúpot (egyeneskúpot) kapuk. A kör a forgás
kúp alapja (alapköre). A csúcsot az alaplap kerületének pontjaival összeköt, egyenló
hosszú szakaszoka forgáskúpalkotói. Az alkotók a palástot alkotják. A forgáskúpsugarán
az alaplap sugarát értjük (124, ábra). A csúcsból az alaplapra húzott meróleges a forgáskúp
magassága.
A csúcson és az alaplap középpontjánátmenó síkok a for-
125.
gáskúpbólegybevágó egyenló szárú háromszögeket metszenek
ki. Az egyenló szárú
háromszögek alapjai a forgáskúp
alapköré
nek átmérói, a száraik a forgáskúpalkotói, a közös magasságuk
a forgáskúp magasságátadja.
Az egyenló szárú
háromszög alaphoztartozó magassága
a

háromszoget két egybevágó derékszögú háromszögre osztja.

Ebbol következik, hogy a
forgáskúpúgy is származtatható, hogy
egy derékszögú háromszöget az egyik t befogó egyenese körül

forgatunk (125. ábra). Ez a származtatás indokolja a forgáskup

elnevezést. Ar egyenes a forgáskúpszimmetriatengelye.
 Térfogatszámitás
171

A
forgáskúp minden alkotója a tengellyel egyenl 126.

szöget zár be. Ezt a szöget a forgáskúpfélnyílásszögének

nevezzük. Nyílásszögön a tengelymetszet szárszögét ért-

jük.

Megjegyzés

Ha a C csúcson és az alapkörközéppontjánátmenó
egyenesnem meróleges az alaplapra, akkor a testet nem
forgáskúpnak,hanem körkúpnak nevezzük (126. ábra).

A forgáskúpfelszíne

A forgáskúp felszínénaz alaplap és a palást te- 127.

rületeinek összegét értjük.

Az alaplap egy r sugarú kör, ennek a területe:

T-r.
punk
A palást
(127. ábra).
síkban kiterithet. Ekkor

(Akárcsaka hengernél, itt is elfogadjuk azt a tapasz-

körcikket ka-
2
tényt, hogy a palást síkban kiterithetó, és kiterítés
talati
közben a terület nem változik!)
A sugaraa forgáskúpalkotója (a), a körcikk
körcikk
ivének a hosSza egyenl a forgáskúprsugarú alapkörének
a kerületével, 2r7-vel. P-vel jelölve a
palást területét:

2ra
2 rta.
128.
A forgáskúp felszíne:

A=r't + ITa.

Alkalmazzuk a forgáshengertérfogatának
értelme
zésekorkövetett gondolatmenetet.
A forgáshengertérfogatát beírt és köréírt hasábok
térfogatával közelítettük meg. A forgáskúpét a 128.ábrán
látható módon beírt és köréirt szabályos gúlákkal becsüljük

meg.
Jelöljük a beírt 2" (n22) oldalú szabályos gúla

alaplapjának területét
t,-nel,
a köréírt 2"oldalú szabályos
gúla alaplapjának területét T,,-nel, a forgáskúpmagássá-
gát m-mel, a forgáskúptérfogatát V-vel.
Ekkor minden n-re
172 1. Integrálszámítás

Szorozzuk meg az egyenltlenséget a pozitív-mel. Ekkor

m

T, 3V
m
szám van,amely
Tudjuk (lásd a kör területének meghatározása),hogy egyetlen olyan

minden n-re t,, és a T,. közé esik. Ez a szám az r't. Tehát

3r
m
innen adódik,hogy a forgáskúptérfogata:
s
V-lam
3
A forgáskúp térfogata az alapterület (r*m)és a magasság (m) szorzatá-
nak a harmada.

Megiegyzés

A forgáskúpés a gúla térfogatának kiszámítására használt képletek általánosíthatók.

Nevezzük kúpszer testeknek azokata testeket, amelyeketegy síkidom (alaplap) ésa

síikidom síkján kívül rögzitett C pontot a síkidom kerületének minden pontjával összeköt

szakaszokhatárolnak. Jelöljük a kúpszerú test alaplapjának területét T-vel, a C pontnak az

alaplap síkjától mért távolságát (a kúpszerú test magasságát)m-mel.
Ekkora kúpszerú test térfogata:

V=Tm
3

Az egyenes csonkakúp
Messük el a körkúpot az alapjával párhuzamos síkkal (129.ábra). Ekkor
a sík a körkúpból egy kisebb kúpot vág le. A maradék testet csonka-
kúpnak nevezzük.

129 Az eredeti alap és a metszetidom a cson-

kakúp alaplapjai. Az egyiket alaplapnak, a másikat

fedólap fedólapnakszokás nevezni. Az eredeti alkotóknak
az alaplapokat összekötó szakaszai a csonkakúp al-
alkoto
kotói. Az alkotók együttesen a csonkakúp palástjat
magasság alkotják. Az alaplap és a fedólap távolságaaeson
kakúp magassága.
A továbbiakban csak olyan esonkakúpokkal

foglalkoznak, amelyeket az elóbb leirt módon for

alaplap gáskúpokból származtatunk. Ezeket egyenes cson
 Térfogatszámítás 173

kakúpoknak nevezzük. Minden egyenes A

csonkakúp forgásszimmetrikus test. szimmetria-
tengely az alaplap és a fedólap középpontján áthaladó egyenes. Az egyenes csonkakúpalkotói
egyenlók, a tengelyén átmenó síkmetszete szimmetrikus
trapéz (130. ábra).

130. 131.

Az elmondottakból következik, hogy az egyenes csonkakúp úgy is származtatható,

egy derékszögü trapézt a derékszöget tartalmazó száregyenese körül (131.
hogy forgatunk
ábra).

Az egyenes csonkakúp felszíne

Az egyenes csonkakúp felszínén az alaplap, a fedólap és a palást terü-

leteinekaz összegét értjük.

Az alaplap területe: T =R'7, a fedólap területe:t =r'n, ahol R az alaplap ésra fedo
lap sugara (131. ábra).
A palást területének vegyük figyelembe annak a forgáskúpnaka
kiszámításához pa-
lástját, amelybl az egyenes csonkakúpotszármaztattuk.
A forgáskúppalástja a síkban kiteríthetó körcikk. Ha ebbl a körcikkbl elhagyjuk a

forgáskúpból lemetszett forgáskúppalástját, akkor az egyenes csonkakúp síkban kiterített

palástját kapjuk. (A 132. ábrán a szürke körgyrúcikket.)

Az egyenescsonkakúp palástjának a területe két kör- 132.
cikk területének a különbsége. Az egyik ívének a hossza
A
2RT, a másik ívének a hossza 2r7. sugaraik a+x ésx, ahol
a az egyenes csonkakúp,x a lemetszett forgáskúpalkotója.
2rt
Az egyenes csonkakúp palástja:

2RT(a +x) 2r7

P=
2 2

2RT
174 II. Integrálszámítás

133. Átalakítva:

(1)
P =Rra+(R- r)ox.

xkifejezhet R,résa segítségével (133. ábra).

CO, AA~CO,BA, mert a szögeik páronként egyenlök

_X+a
Ezért
R
Innen

X=
oR R-R>)
Helyettesítsük be x értékét (1)-be.

ra
P=Pra +(R-r)T R- =(R+r)a.

Az egyenescsonkakúp felszíne:
A =R°n + rr+(R+rra.

Az egyenes csonkakúp térfogata

Az a leírt származtatás alapján határozhatjuk

egyenes csonkakúp térfogatát meg, A
forgáskúp térfogatából vonjuk ki a lemetszett forgáskúptérfogatát (134. ábra).
Az ábra jelöléseit használva
134.
(1) V-TTm, r'nm,
3

m CO, AA-CO,BA.Ezért

M2
R m, ==k
m,m (k>0).

R=km, és
m r=km,.
Ezt figyelembe véve (1) a következóképpen írható:

V-k*mTm, k°m,rm,

V=(m-m)) =* (m,-m,)(m +m,m, +m; ).

De m,-m,=m a csonkakúp magassága.

Tehát

V=T(m?
3
+m,m,+ma) = " (k"m +km, km, +k° mj;).
 Térfogatszámítás 175

De km, =R és km, =r, tehát:

Az egyenes csonkakúp térfogata:
V-(R
3
+Rr+r

Megiegyzés

Ezzel a térfogatképlettel számítjuk ki a körkúpbólszármaztatott nem forgásszimmet-

rikus csonkakúp térfogatát is.

A forgástestek térfogata

1. Az elóz fejezetekben tárgyalt hengert, kúpot, egyenes cson- 135.

kakúpot forgástestnek nevezzük, mert egy-egy sokszögnek egyenes

körüli forgatásával származtattuk öket (111., 125., 131. ábra).
Általánosítsunk!

Rögzítsünk egy t egyenest és egy görbe vonalat, e-t úgy,

hogy azonos síkban legyenek (135. ábra). Kapcsoljuk
hozzá a görbét két karral, például az AB és a CD karokkal
az egyeneshez. Forgassuk az alakzatota tegyenes mint
tengely körül. Ekkor a görbe forgás közben egy
ír le, amelyet forgásfelületneknevezünk.
felületet N
Minden olyan, a tengelyre merólegesszakasz, amely a görbe va-
lamelyik pontját a tengellyel köti össze, forgás közben körlemezt sö-

pör. (Például az
MN
szakasz.) Tehát a forgástengelyre merólegessík
és a forgásfelület metszete kö.

A forgásfelületés két, a tengelyre merleges sík által ha-

tárolt testet forgástestnek nevezzük.

2. Határozzuk meg a forgástest térfogatát!

Legyen a forgástengely a
koordináta-rendszer xtengelye (136. ábra).

Legyen azf az [a; b] intervallumon

értelmezett nemnegatív folytonos függvény.
azx tengely
Forgassukmeg azf függvénygörbéjét 136.

körül, és számítsukki a keletkezett forgástest térfogatát

az a és b határokközött! y-flx)
n egyenló részre.
Osszuk fel az [a;b] intervallumot
Az osztópontoklegyenek

a=X<X,<x,<.. < X, =b.

m M
Jelöljük az[x,; x,]intervallumon azffüggvény mi-

nimumát m-gyel, a maximumát M-gyel. Altalánosan az

intervallumon az ffüggvény
Jeloljükmvel, a legnagyobbértékét M-vel,
legkisebb

i=
értéket

1,2,3,..,1,.
O O. b
 III.
176 Integrálszámítás

beírt és köréírt tégla-

részintervallumokon a függvénygörbébe
Irjunk az egyenes
lapokat. körül. Ekkor a téglalapok
a azx tengely
Forgassuk meg a görbét téglalapokkal együtt köré írt hengereketka-
a beírt és a forgástest
hengereketírnak le, pontosabban forgástestbe
punk.
A beírt hengerek térfogatainak összege:

V, =mr(x -xo)+m^z(x,-X,)+..+1,T(x, -X,-1).

A körülírt hengerek térfogatainak összege:

V,
=Mfn(-x,)+ M;r(x,-x,)+.. +m;r(x,-X,-).
V-vel jelölve a forgástest térfogatát felír-
V, és V, a forgástest térfogatát közrefogják.

hatjuk a következ egyenlótlenséget:

V, SV sV
Av, és V, azf'rfüggvényalsó és fels Mivelffüggvény folytonos, azért a 7f
összegei.
Ebbók következik, hogy egyetlen olyan szám van,
függvény is folytonos és integrálható.
esik.
mely minden n-re a [v,; V,Jintervallumba
Ez a szám a v, és a V, közös határértéke, a r| f(x) dx szám.

A forgástesttérfogata:
b
V=rf(x)dx.

3. Számitsukki aforgáskúp térfogatát (137.

137
ábra)!

Legyen ra forgáskúpsugara, ma magassága.

Forgassukazf:[0; m)R f()=x
m függvénygör-
béjét azx tengely körül.
A forgáskúptérfogata:

138. YA
V=nx dr=nJx
m 0 ds
y-2px
V =T r3un
4. Számítsuk ki aforgásparaboloid térfogatal

(Forgásparaboloid úgy keletkezik, hogy egy pa

rabolát a tengelye köriül
megforgatunk.)
Forgassuk azy =/2px, (x 20) egyenletú göor
bét az x tengely körül (138. ábra). Ekkor forgas
paraboloid felületet
kapunk.
 Térfogatszámíitás 177

Azm magasságú paraboloid térfogata:

V=rf2pm) de=2pm|xd=2p V pm'.

A gömb
A gömb származtatásaés térfogata

1. A gömb (gömbfelület) a tér olyan pontjainak halmaza, amelyek egy

megadott ponttól adott (0-tól különböz) távolságra vannak.
Az adott pont a gömb középpontja, az adott távolság a göombsugara.
A gömbfelület határolt
által testet is a gyakorlatban gömbnek nevezük.
A gömb forgástestként is elóállíitható
úgy, hogy egy félkörlemezt az átméróje körül
forgatunk.

A gömbfelület síkmetszete vagy kör, vagy pont.

Bizonyitás

A sikmetszet nyilvánvalóan zárt síkidom (139. ábra).

A metszésvonal tetszleges pontját jelöljük P-vel, a gömb középpontját O-val, O-nak
ametszó sikra esó merleges vetületét K-val. Legyen a gömb sugarar, és O-nak a metsz
sik
tól való távolsága d.
Mivel P rajta van a gömb felületén, azért az OPK derékszögú háromszögben

PK =r-d, PK =r-d2 =állandó.

Pés K pont körül r-d sugárral rajzolt 139
kör pontja.
Had 0,akkor a sik a gömb középpontján
halad át, a metszet egyrsugarú kör. Ezt a kört a
gömb fókörének nevezük.
Had=r, akkor az OPK háromszög az OK
szakasszá fajul, PK =0. A metszet egy pont.
Nincs metszet, ha d >r

2. A gömb térfogatát határozott integrál-

lal
egyszerúen kiszámíthatjuk. 140.

Forgassuk meg az y-V-

f-rrR )-r-x
(egy1elkort) azx tengely koru
TUggveny gorbejet
(140. ábra), és alkalmazzuk a forgástestek térfo

tanult
gatának kiszámítására eljárást:
178 I1.
Integrálszámítás

dr,
V=r|Ua)

V=rf-xyde=rf-x*
-r
)dr,

Innen a gömb térfogata: V= 4r

3
A gömb felszíne

A görbe lapok közül kiszámítottuk forgáshenger,a forgáskúp,az egyenescsonkakúp

palástjánaka területét. A számítást azért sikerült módon elvégezni, mert ezek a
egyszer
görbe lapok a síkbakiteríthetk.
Nem egyszerú feladattal kell
megbirkózni,ha a gömb felszínét akarjukmeghatározni.
a
Ugyanis gömbfelületetés annak bármilyen részét a síkba nem
teríthetjük ki a felület de-
formálódása nélkül. Ezért úúra a közelítés módszerét
alkalmazzuk.

141. 1. Mielótt
rátérnénka gömbfelszínének a kiszámítá-
sára, elbb egy segédtételt igazolunk.

az r sugarú körhöz a 141. ábra szerint egy

Illesszünk

PP2 érintószakaszt, amely a kört a P pontban érinti, és a P

pont a PPz szakaszt felezi. Forgassuk a kört egy, a PP,-re
nem merleges átmérje körül. Ekkor a kör
egy gömbfelüle-
tet, az érintószakasz egy csonkakúppalástotír le.

A csonkakúp palástjának felszíne olyan

henger palástjának a felszínével egyenl,
amelynek alapköre a gömb fköre, a ma
gassága pedig az egyenes csonkakúp ma-
gassága.

Bizonyítás

Legyen AB a kör átméróje,O a kör középpontja, és az O ponton átmenó és az AB-re

meróleges t egyenes legyen a forgástengely.

AP, P, P2 pontoknak a egyenesreesó merólegesvetületei rendre R,R, K
f

Forgasssuka kört és a PP; szakaszt at tengely körül.

Ekkor a keletkezett csonkakúp palástjának felszíne:

S=(PR+P, R, nt}P,.
Mivel a PPR,R, trapéz középvonala a PR szakasz, azért

P.R+P,R PR.
=
2
 ititktatatal

Térfogatszámítás 179
Ezt figyelembe véve:
142
f=27TPP, PR.
A142. ábrán
láthatóP,P,Q és a POR derékszögú há-
romszögnek hasonlók, mert

PP,Q=OPR (merólegesszárú szögek). R

Ezért a megfelel oldalak aránya egyenl:

s innen
PP P,O= r: PR,

PP PR=r-P,O.
De PQ a csonkakúp magassága (m).
Igy a csonkakúp palástjának felszíne:

f=2rm. 143.
Ezt kellett bizonyítani.
AolA znd

2. Alkalmazzuk a segédtételt a gömb felszínének

kiszámítására.

Illesszünk egy r sugarú körhöz a 143. ábrán látható

módon 2n
2n 10, n
oldalú
=5.)
szabályos érintsokszöget. (Az ábrán m
AzA,4A,4,)és azA,4, (4,4,,) oldalak pár-
mma-
huzamosak egymással.

Forgassuk meg a kört és a sokszöget at egyenes kö-

(Aia)
rül, amely átmegy a kör középpontján és merleges az
A,42, oldalra.

Akör egyr sugarú gömbfelületet, az érintósokszög csonkakúppalástokat, esetleg hen-

gerpalástot, azA,A, és azA,A, Szakaszokkörlemezeketírnak le.

Jelöljük a csonkakúpok magasságait m,m2, mgy .,m,-1gyel. Alkalmazzuk az elbbi

segédtételt. Ekkor a szabályos sokszögáltal leírt test felszíne:

Fan =T +2m +2m,t..+

F ="2T 2 + 7r(m, +m,t.. +1,-1)
A álló összeg a gömb átméróje: 21n. Tehát
zárójelben

(1) Fan
d2n_ f +4r'n.
2
Ha az érintósokszög oldalainak számát (n >~)a csonkaküp- (esetleg hen
növeljük
a felületéhez. Ekkor a;, -0
ger-) palástok jobban hozzásimulnak gömb
180 II. Integrálszámítás

144. Célszerú (1) alapján

azt mondani, hogy a gömb felszí

ne
A =4r*n.
Ha a felszínét a 144. ábrán látható körbe beírt 2n
gömb
oldalú szabályos sokszögek forgatásával keletkez kúpok, il-
letve csonkakúpok, esetleg henger palástjainak segítségével

közelítjük meg,
akkor azt kapjuk, hogy

(2) f. =477p,
sokszög oldalának a kör
P jelenti a szabályos közép-

pontjától való távolságát. [Igazoljuk (2)-t!]

Azonnal látható, hogy itt is 47up, >47rr = 4r'n.

területéneka négyszeresével egyenl.

A gömb felszíne egyik fköre

Összefoglalás

1. Tankönyvünkben terület-, problémák megoldásávalfog-

illetve térfogatszámítási

lalkoztunk. A szemlélet alapján elfogadtuk, hogy

síkidomoknak a vizsgált
(háromszögek
körnek, görbe vonalú trapéznak) van területe, a vizsgált
nek, négyszögeknek,sokszögeknek,
van
testeknek (hasáboknak,gúláknak,kúpnak, gömbnek, csonkakúpnak, csonkagúlának)

térfogata.
A a számítot-
területet és térfogatot feltételek (követelmények)figyelembevételével
tuk ki.

2. A terület, illetve probléma. Eredetük azókor

a térfogatszámítás nem mai keletú
ismerték a
ba nyúlik vissza. Tudjuk,hogy táján Egyiptomban, Babilonbanmár
Kr. e. 2000 év
területénck kiszámítási módját.Az
téglalap, a négyzet, a derékszögú háromszög egyiptom
ak jól ki tudták számítani a derékszögútrapéz területét is, és bevonták a vizsgálataikba az
egyenló szárú háromszög,
az egyenl szárú (szimmetrikus) trapéz területének meghatáro-
zását is.

Megjegyezhetjük, hogy az ókorban élt eldökéhez viszonyítva a mai ismereteink

bo
vebbek.Ugyanis bebizonyítottuk, hogy a téglalap, általában a sokszögek (poligonok) teru-
letképletei nemcsak racionális,
hanem irracionális mérószámmal rendelkez oldalak eseten

is érvényesek.

3. AKr. e. második évezredbena geométerek kísérletet tettek az elózóeknél lényege

sen nehezebb területszámítási probléma megoldásárais. Kísérleti alapon arra a következte

tésre jutottak, hogy a kör területét (T)aT=| d-képlettel lehet kiszámítani,

ahol d a

kör átmérójét jelenti. (Har a kör sugara, akkor d= 2r, és T =|2r- =r3.1604938.
 Összefoglalás 181

Ebben a képletben rértékének a 3,160 493 8 felel meg, ami a r tényleges értékével csak az
a

elsó 2 értékesjegybenegyezik meg.)

A görbe vonalú síkidomok területének kiszámításában jelentós felfedezésnek számít
EUDOXOS (Kr.e. 400?-347?)görög matematikusúgynevezett kimerítési módszere, amelyet
a szicíliai Szirakúzábanélt ARKHIMEDÉSZ (Kr.e. 2872-212)görög matematikusés fizikus fej-
lesztett tovább. Arkhimédész a kör kerületét és a területét a körbe írt és a kör köré írt szabá
lyos sokszögekkerületével, illetve területével kétoldalról közelítette meg. Ez azeljárás idót
állónak bizonyult.
A számítást 96 oldalú szabályos sokszögre elvégezve azt kapta, hogy

71

illetve

3,140845n <3,142857.

[Akör kerülete és átmérójearányát EULER (1707-1783)javaslatára 1739 ótajelöljük r-vel.]

A kimerítés, a kétoldali közelítés szabatos megalapozásaa múltszázadbana határér-

ték és a számfogalom tisztázása nyomán valósulhatott meg.
Ezzel kapcsolatban hivatkozunk a Cantor-féle axiómáraés egy tételre.

Cantor axiómájaa következ:

Ha minden n-re (n EZ")

a,1<[a,;b,].
olyanc valós szám, amely minden intervallumban benne
van.
akkorvan legalább egy
akkor pontosan
Bebizonyítható, hogy ha [a,,1 b,]c [4,; b, ], és lim(b,-a,) =0, no
szám van, amely minden intervallum közös eleme.
egy olyanc valós
számítás gondo-
Tekintsükát a tankönyvben a kör területével kapcsolatban követett
latmenetét.
A kör területének a kiszámítása elótt a kör kerületét határoztuk meg.
területét k,-nel, a
Jelöljük a körbe írható 2" (n =2, 3, 4..) oldalú szabályos sokszög
Ekkor a szemlélet alapján minden
kör köré írt 2"oldalú szabályos sokszög kerületét K,-nel.

n-Te, K-val jelölve a kör kerületét:

k,,<K <K,..

Továbbá minden n-re:

k.K.]<k,; K, ]
Igazoltuk azt is, hogy
K
k
1, ami azt jelenti, hogy K,.-k,.0
n-re a
olyan valós szám van, amely minden
Ezekbl következik, hogy egyetlen
közös határérté
sorozatok
közös pontja. Ez a szám, a {k,.), {K,.}
25K.intervallumok
ke, a kör kerülete.
182 II. Integrálszámítás

K
és az átmérójének a
Bebizonyítottuk, hogy a kör kerületének hányadosa=állandó,
2r
2n
T-veljelölve az állandót, igazoltuk, hogy az egységsugarú körbe írható (n =3,4,...) olda-

lú sokszög kerülete:

Ezt alkalmazvakiszámítottuk az egységsugarú körbe írható 8, 16,32,64, 1024 oldalú

szabályos sokszögek kerületét, kg-at, ki,-ot, ..,k1024-et.

2 * 1024.
A kg K16 hányadosok egyrejobban megkÖzelítik a r értékét.
2 2
LAMBERT (1728-1777)német és LEGENDRE (olv. lözsandr) (1752-1833)francia ma-
4.

tematikusok bebizonyították, hogy a irracionális szám. LINDEMANN (1852-1939)német

matematikus 1882-benbebizonyította, hogy artraszcendens szám. Ezen azt értjük, hogy a 7

olyan valós (irracionális) szám, amely nem gyöke egyetlen

a,x" +a,-1X+..+a,X+a,=0

(a,0,a,,a,-j,..,4, ,ag EQ) úgynevezett algebrai egyenletnek sem. Az ilyen számok

nem szerkeszthetk meg euklideszi módon (körzóvel és egyélú vonalzóval).

Nem ismerve ezeket a tételeket, a matematikusok komoly erófeszítéseket tettek

Lindemann felfedezését megelzen a r megszerkesztésére.

A szerkesztési problémájaelször a Kr. e. VI.században vetódött fel a kör négyszöge
sítésével kapcsolatban.

A probléma a következó.
Lehetséges-e euklideszi szerkesztéssel elállítani olyan négyzetet, amelynek a terüle-

te egy adott kör területével egyenl?

Legyen a kör sugara 1, a négyzet oldala x hosszúságú.Ekkor x=T,tehát a négyzet

szerkesztése a r megszerkesztésére vezethetó vissza. Nt akkor szerkeszthet meg, ha a t

megszerkeszthetó.
Az ókorban HIPPOKRATÉSZ (Kr.e. 450 körül élt), DEINoSzTRATOSZ (Kr.e. IV. század-
ban élt)
és Arkhimédész görög matematikusok kísérleteit érdemes megemlíteni. Az szer-

kesztéseik azonban nem euklidesziek.

Az próbálkozásokközül figyeljük meg KoCHANSZKI (1631-1700) lengyel mate
újkori
matikuseuklideszi szerkesztését. Kochanszkiolyan szakaszt szerkesztett, amelynek a hossza
megegyezik a z öt értékes jegyével (145. ábra).

BC = tg 30°= 3 3
145.
tehát
BD=1+1+1
Pitagorasz tétele szerint:

AD=, 40/12 9,869231/

AD =3,1415333.
 Osszefoglalás 183

5. Arkhimédész kimerítési (kétoldali közelítési) módszereiteredményesen alkalmaz

terület kiszámítására.
tuk görbe alatti
Ha adott egy f:R > R, x+ fx), f) 20) függvény,akkor görbe alatti területen

(görbe
vonalú trapéz területén) olyan síktartományterületét értjük, amelyen alulról azx

tengely[a; bjintervalluma,
= =
azx a ésx b egyenletü egyenesekésa függvénygörbe(a; f(a)
összeköt íve határol. (Az egyszerúség kedvéértés a középis-
(b: f(b)) koordinátájú pontjait
az f függvény az [a;b] intervallumban
kolai gyakorlatnak megfelelóen feltételezzük, hogy

folytonos.)
A értéket találunk a következó módon.
területre, T-re közelít

Az[a;b]intervallumotfelosztjuk n egyenló
részre (n eZ"). Mindegyik osztáspontban
emelünk azx tengelyre. Ezután a görbe tartomány mindegyik sávját olyan
alatti
merólegest
az illetó sávba es legki-
téglalapokkal helyettesítjük, amelyeknek a magassága a görbének
azf folytonos, azért mindegyik sáv-
sebb, illetve legnagyobb ordinátájával egyenló. (Mivel

ban van legnagyobb és legkisebb függvényérték.)

területeinek és S,-nel jelölve, a szemlé-
A beírt és a körülírt téglalapok összegét s,-nel

let a
alapján felírhatjuk
S,ST SS,
egyenlótlenséget.
pontosságanövekszik.
Növelve az n értékét, a görbe alatti terület megközelítésének
akkor lim s, = = a
1 nlim S, A. Ez a határérték görbe
alatti terület.
Ha azffolytonos, 1-

T-A.
sok problémát sikerrel oldottak
kétoldali közelítéssel
6. A XVI-XVII. században a módszerrel hatá
holland matematikus,mérnök hasonló
meg. [PéldáulSTEVIN (1548-1620) hidrosztatikai nyomóerót.]
a falára hat
rozta meg egy csatorna zsilipjének a speciális
határértékének tényleges kiszámítása probléma
Az alsó és fels összegek
Közben a matematikusok azon gondol-
természetéhezszabott szellemes fogáson alapult.
területszámítási fogásokat ho-
a és korlátolt hatóképességú
kodtak,hogy ezeket speciális
általános módszerrel helyettesíteri.
gyan lehetne egy eredményes,
el a határozott integrál fogalmához.
Igy jutottak
függvényre a szemlélettól és terület fogalmá-
a

7. Az
[a; b] intervallumon folytonos f
a következótétel.
tól függetlenül igazolható
egyenlo reszre az ...<x,a=XgX<X2
pon- =b
Osszuk fel az [a; b] intervallumot n
intervallumon felvett legkisebb függvényérték legyen m,, a
tokkal. Az i-edik (i =1,2, 3, ...,n)
német matematikus iga-
M,. (WEIWERSTRASS|1815-1897]
legnagyobbfüggvéényérték legyen és
esetén m, M, létezik.)
zolta, hogy folytonos függvény
Han >co, akkor az

s m,(x-X,)
i=l
es az S, = M,(-)
alsó és felsó összegeknek
van közös határértéke: I.

a-tól b-ig vett határozott (Riemann-féle)

Az I határértéket azffüggvény integráljának

nevezzük. f(x)dx =I. Haf nemnegatív,

akkorI a görbealatti terület mérószáma.
Jelölése:|
184 II. Integrálszámítás

Megiegyzés

Bebizonyíthatóa következó tételis.

lenül egyenl részekre. Legyen

Képezzük az S,
,
Osszuk felaz[a;b]intervallumot aza =x,<x<x,<...<X, =b pontokkal nem feltét-
(i =1, 2,-.., n)az[x,-1 X,|intervallum

=f(G,)(X, -x,) összeget.

tetszleges pontja.

Ha az intervallum felosztását minden

határon túl úgy növeljük, hogy a

leghosszabb részintervallum hossza 0-hoz tart, akkor
lim S,határérték létezik és ugyanaz,mint az elózó integrál.

8. A határozott integrált a Newton-Leibniz-féle

fCx)dr= F(b)- F(a)

számítjukki, ahol F azffüggvény egyik primitív függvénye.

képlettel
(Folytonosffüggvény-
nek mindig létezik primitív
függvénye,olyan F függvény,amelynek a deriváltja azf, azaz
F=f. Más kérdés, hogy ez hogyan határozhatómeg.)
9. Azffolytonos függvénynek végtelen sok primitív függvénye van, amelyek csak egy
c állandóbankülönböznek egymástól.
Azffüggvény primitív függvényeinekhalmazát azfhatározatlanintegráljának nevez-
zük. E halmaznak és általános elemének
jelölése:

JSx)dt= F(x)+C, cER.

Alapintegrálok:

a)kdr=kr+c, (k eR);

r"+1
b) kr'dr=k n+1 C, (k eR,neZ\-1});

c)sin x dx=-cosx+C;
d) cosx dx =sinx+;

e sin
dx
x =-ctg x+C, (x*kt, k eZ);

dx=tgx+C, (x k,k eZ);

8) Je'dr=e'+G

h)d=Inls +c, (x#0)

(cmindenütt tetszleges és állandó).
 Osszefoglalás 185

10. Az
integrálásés a differenciálszámítási kalkulus meglehetósen
Newton és Leibniz munkássága eltt fejlett volt n
is.
Newton és Leibniz érdeme, hogy felfedezték, a differenciálásban és az integrálásban
szerepló két határérték-számításszoros áll
kapcsolatban egymással.
Ezt a
kapcsolatot jól mutatja a Newton-Leibniz-tétel.
A Riemann-féle integrálfogalom
továbbfejlesztésében jelentós szerepetjátszottak
DARBOUX darbu) (1842-1917), LEBESGUE
(olv. (olv. löbeg) (1875-1941) francia matemati-
kusok. A magyar matematikusok közül meg
kell említeni GEÓCZE ZoÁRD
(1873-1916),
RADOTIBOR (1895-1965) és RIESZ FRIGYES (1880-1956) munkásságát,akik a Lebesgue-féle
integrálfogalomtovábbfejlesztésében
világhírnévre tettek szert.

11. A határozottintegrált alkalmaztuk térfogatszámításra is.

A térfogatszámítás kezdete az ókorba nyúlik vissza. Párhuzamosan fejlódött a terület-

Számítással. Az egyiptomi Kr. e. 2000. év tájáról
származó papiruszokon megtalálhatjuka
a
kocka, téglatest, a forgáshenger,a négyzet alapú egyenes csonkagúla térfogatának kiszá-
mítását. Késbb Arkhimédész és Eudoxos sikeresenalkalmaztáka kimerítési módszert tér-

fogat-számítási problémák megoldására is.

A gömbról és a hengerról címú munkájában a következ nevezetes tétel bizo
találjuk

nyítását. Az egyenl oldalú henger,a hengerbe írható gömb és a hengerbe írható kúp térfo-

:
gatainak aránya 3 2:1. Arkhimédésznek annyiramegtetszett ez felfedezés, hogy kíván-a
ságára a sírkövéreegy egyenló oldalú hengertés erre egy a henger sugarával egyenl sugarú
gömböt helyeztek el. -Történetiérdekességkéntemlítjükmeg, hogy Arkhimédész sírját
ezen síremlék segítségével fedezte fel Cicero római birodalmi questor (tisztvisel) a Kr.e.
elsó században, amikor Szicíliában, az akkori Siracusábanjárt.
ókorban ismerttérfogat-számítási eredményeket EukLEIDÉSz (Kr.e. 300 körül élt)
görög matematikus foglalta össze. A 13 könyvból álló Elemek cimú alkotásábanközli a ha-
sáb,a gúla, a gömb térfogatánakkiszámítására vonatkozó eljárásokat is.
Bebizonyítja, hogy
pontosan öt szabályos test létezik. [Az olyan konvex síklapokkal határolt testet,
amelynek
minden lapja egybevágó szabályos sokszög és a szomszédos lapok hajlászögeiegyenlk,
szabályok testnek nevezzük. A szabályos testek a következók: tetraéder, kocka,oktaéder
(146. ábra), dodekaéder (tizenkétlap) (147. ábra), ikozaéder (húszlap) (148. ábra). Minden
szabályostestbe és test köré gömb írható.]

146. 147. 148.

A szabályos testek térfogatának kiszámítását az I. században élt HERON

görög mate-
matikusMetrika cím munkájában találjuk meg.
186 II. Integrálszámítás

A térfogatszámítás fejldésének, kialakulásának

történetében
jelentós eredményeket

ért el CaVALIERI (olv. kavalieri) (1598-1647) olasz, KEPLER (1571-1630) német és ToRRI
CELLI (olv. toricselli) (1608-1647)olasz matematikus.

12. Az integrálszámításnak hasznát vettük a gúla, a gömb, általában a forgástestek

térfogatának kiszámításában.

A rögzítettt egyeneskörül forgatottg görbe forgásfelületet ír le. At egyenes a forgás-

felület tengelye, a forgástestet egy forgásfelület és két olyan körlap határolja, amelyek me-
rólegesek a forgásfelület tengelyére.

Legyen a forgástengely azx tengely, és ag görbe egyenlete y =f(r). Ekkor a forgástest

térfogata az [a;b] intervallumon:

zJIf)N dx.

13. A térfogatszámítással kapesolatban két, tudományos jelentósége miatt fontos

problémát említünk meg.

a) Délosz szigetén az ókorban

pestis dühöngöt. A
szigetlakók a delphoi (olv. delfi)
jósdáhozfordultak, Itt azt a jóslatot kapták, hogy a járvány akkor fog megszúnni,ha az oltá-
ruk kocka alakú kövét kétszer akkora térfogatú kockára cserélik ki.
Ha az eredeti kocka élét 1-nek tekintjük, akkor ennek a térfogata A jóslat
egységnyi.
Szerint olyan x élhosszúságú kockát kell találni, amelynek a térfogata

x=2.
A feladat megoldása lényegében az x =/2 irracionális szám ve-
megszerkesztésére
zethetó vissza.

Megjegyezzük,hogy a szerkesztést már az ókorban többen (nemeuklideszi módon)

megoldották. A problémátaztette érdekessé, hogy vajonV2 körzóvel és vonalzóval megszer-
keszthetó-e. Evszázadonát tartó medd
próbálkozásokután RUFFINI (1765-1822)olasz, ABEL
(1802-1829)norvég és GALOIS (olv. galoá) (1811-1832)francia matematikus úttöró munkája
nyomán sikerült bebizonyítani, hogy 2 körzóvel és vonalzóval nem szerkeszthetó meg. Csu-
pán körzó és vonalzó használatával a kocka ,megkettzése" megoldhatatlan.

b) Két sokszöget egymásba átdarabolhatónak nevezünk, ha mindkettófelbonthato

véges számú részsokszögekre úgy, hogy az egyik sokszög
részsokszögeihez egyértelmúen
a másik sokszög
hozzárendelhetjük részsokszögeit, és az egymáshoz rendelt részsokszögek
egybevágók (149. ábra).

149.

3
11 2-2 3-3
 Osszefoglalás
187

Hasonlóképpen értelmezzük két poliéder (síklapokkal határolt testek) egymásba át-

It
véges számú
darabolasat. részpoliéderek egymáshoz való egyértelmú hozzárendelését
követeljük meg.

5OLYAI FARKAS (1775-1865)magyar matematikus igazolta, hogy egyenlóterületú sok-

szögek egymásba átdarabolhatók.

Bolyai
vetette fel azt a kérdést is,hogy tetszleges háromoldalú gúla és egy vele
egyenló téérfogatú hasáb átdarabolhatók-e egymásba.
A közelmúltban, a XX. század elején DEHN német matematikus igazolta, hogy a sík-
beli átdarabolási tétel nem vihet át a poliéderekre. Megmutatta, hogy léteznek olyan polié-
derek, amelyek-annak ellenére, hogy a térfogatuk egyenl -nem darabolhatókát egymás-
ba. (Ilyen testek például a szabályos tetraéder és a vele egyenló térfogatú kocka.)

Irodalom

R. Courant-H. Robbins:Mi a matematika? Gondolat Könyvkiadó,Budapest, 1966.

390-501.oldal
Bárczi Barnabás:Integrálszámítás. Múszaki Könyvkiadó,Budapest, 1971.

Német József-VargaAntal: Az integrálról. Tankönyvkiadó,Budapest, 1986.

Reiman István: Matematika.Múszaki Könyvkiadó,Budapest, 1992. 472-564.oldal
Sain Márton:Nincs királyi út. Gondolat Kiadó, Budapest,1986. 178-215. oldal
Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. Tankönyvkiadó,Budapest, 1987. 24-30. ol-
dal, 58-63.oldal