Tartószerkezetek I.

Hullámmedence

Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai kar

Szerkezet-építőmérnöki MSc

Hullámmedence
tervezése

Készítette: Smid Albert

/DYCPS0/

Pécs, 2019

0
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés................................................................................................................ 3

2. Tervezés.................................................................................................................. 3

2.1. Terhek ............................................................................................................... 3

2.1.1. Önsúly jellegű terhek .................................................................................. 6

2.1.1.1. Önsúly .................................................................................................. 6

2.1.1.2. Földnyomás .......................................................................................... 6

2.1.2. Hasznos terhek ........................................................................................... 6

2.1.2.1. Kocsipálya/Vasúti pálya/Járdák terhei .................................................. 7

2.1.2.2. Hasznos terhekből keletkező egyéb terhelések .................................... 7

2.1.2.2.1. Korlátra ható erők ........................... Error! Bookmark not defined.

2.1.2.3. Hőmérséklet-változás ........................................................................... 8

2.1.2.3.1. Egyenletes hőmérsékletváltozás .................................................... 8

2.1.2.3.2. Egyenlőtlen hőmérséklet-változás .................................................. 8

2.1.3. Szélteher ..................................................................................................... 9

2.1.4. Rendkívüli terhek ........................................................................................ 9

2.1.4.1. Földrengés............................................ Error! Bookmark not defined.

2.1.5. Hóteher ..................................................................................................... 10

2.2. Tehercsoportok ............................................................................................... 10

2.2.1. Teherbírási határállapot .............................. Error! Bookmark not defined.

2.2.2. Használhatósági határállapot ...................... Error! Bookmark not defined.

2.2.2.1. Helyzeti állékonyság igazolása ........................................................... 11

2.2.2.2. Alakváltozás ellenőrzése ...................... Error! Bookmark not defined.

2.3. Kihajlási hosszak............................................... Error! Bookmark not defined.

2.3.1. Rácsos tartó övrúdjainak kihajlási hossza .. Error! Bookmark not defined.

2.3.2. Ferde rácsrudak kihajlási hossza ................ Error! Bookmark not defined.

2.4. Cölöpalap tervezése ......................................... Error! Bookmark not defined.

1
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

2.4.1. Talajparaméterek ........................................ Error! Bookmark not defined.

2.4.2. Cölöpalap méretezése ................................ Error! Bookmark not defined.

3. Szerkesztési szabályok ......................................................................................... 12

3.1. A kivitelezés és fenntartás szempontjaival kapcsolatos előírások................... 12

3.2. Hegesztett szerkezetek kialakításának általános szabályai ............................ 13

4. Felhasznált irodalom ............................................................................................. 15

2
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

1. Bevezetés

A feladatom egy hullámmedence tervezése volt. A tervezés helye Hajdúszoboszló, a

tervezett medence geometriája egy teljesen hétköznapi méretű nagyjából 60m 3
térfogatú téglalap alakú. Alaprajza négyzetes, melynek végében egy úgynevezett
hullámkamra van. Ellenkező oldalon pedig egy lépcső és egy lábmosó medence foglal
helyet. Legmagasabb pontja a terepszinttől 50 m magasságban lesz. A műtárgy
tartószerkezeti rendszerét tekintve egy vasbeton lemez a földbe helyezve, valamint
vasbeton oldalfalak a föld elhatárolására és a víz benttartására. Alapozása maga a
vasbeton lemez, illetve szükség esetén sáv alapozás a falak alatt, ha a mélység
megkívánja az erősítést.

1. ábra: Hullámmedence minta

2. Részletezett tartószerkezeti műleírás

A részletezett tartószerkezeti műszaki leírást az MSZ EN szabványok alfejezetei

szerinti megosztásban készítettem el. A szerkezetek előírt tervezési élettartama 50 év.

3
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

2.1. MSZ EN 1990 (EC 0): A tervezés tartószerkezeti alapjai

A tartószerkezetek tervezése során azt igazoltam számszerűen, hogy a tartószerkezet
tervezési élettartama során az alapvető működési körülményeket leíró tervezési
állapotokban -az alapkövetelmények alapján megfogalmazott -határállapotok
túllépése nem következik be. A szerkezetek - az előírt tervezési élettartama szerint - a
4. osztályba (50 év) tartoznak. A tartószerkezeteket teherbírásra, használhatóságra és
tartósságra terveztem.

Az épület működését figyelembe véve a méretezéseket - a hatályos előírások alapján

- a tartós (üzemszerű működési körülmények) és a szeizmikus (földrengés esetén)
tervezési állapotokra végeztem el. Ideiglenes és rendkívüli hatások fellépése -
mértékadó szinten - nem volt valószínűsíthető. Az EC szerint a tartószerkezeteket a
határállapot-koncepció alapján, a parciális tényezők módszerének alkalmazásával
terveztem. A megfelelőséget a határállapot típusától függően a vonatkozó EC-ben
megfogalmazott peremfeltételek és erőtani követelmények kielégítésével, számítással
igazoltam. Az épület egy szerkezeti dilatációból áll. A kárkövetkezmények mértéke
alapján az épület CC2 kárhányad szerinti osztályba tartozik (ConsequencesClass -
CC). Ebből kifolyólag a megirányzott megbízhatósági osztály az RC2. Az alábbi
táblázat tartalmazza az RC2 (szokásos épületek) megbízhatósági osztályhoz tartozó
megbízhatósági szintek előirányzott értékeit:

Határállapot A β előirányzott értékei 50-éves

referencia időszakra vonatkoztatva
Teherbírási 3,8
Fáradiási 1,5-3,8
Használhatósági (irreverzibilis) 1,5

A hatások KFI szorzótényezője: 1,0.

Az EC-ben szereplő parciális tényezők módszer alkalmazásával a tervezés során
alkalmazandó hatás-oldali és ellenállás-oldali (tervezési) értékeket az adott
megbízhatósági szinthez (β értékhez) tartozó parciális (γ) és kombinációs (ψ) tényezők
alkalmazásával készítettem.

4
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

A hatás-oldali jellemzőket ill. azok tervezési értékeit az egyes hatások reprezentatív

(Frep) ill. tervezési (Fd) értékéből és a geometriai méretek névleges (anom) ill.
tervezési (ad) értékéből határoztam meg. A hatásokat (általában a belőlük származó
igénybevételeket) – tekintettel a hatások egyidejűségére és az eredő hatás-oldali
jellemző (általában igénybevétel) előirányzott előfordulási valószínűségére -
hatáskombinációkba csoportosítottam. A hatások a hatáskombinációkban
reprezentatív értékeikkel szerepelnek. Egy hatás fő reprezentatív értéke a
karakterisztikus érték, melyet a hatás jelölésében általában egy „k” alsó indexel
jelöltem. Az egyes hatásokat általában a karakterisztikus értékeikkel definiáltam, ez
alól kivétel volt a rendkívüli és a szeizmikus hatás, melyeknek csak tervezési értéke
van.
A vizsgálat során igazoltam, hogy a figyelembe veendő terhekből és terhelő
hatásokból összeállított kombinált hatás (általában igénybevétel) tervezési értéke (Ed)
nem nagyobb, mint a teherbírás (ellenállás) tervezési értéke (Rd), azaz: Ed≤ Rd.
Alábbiakban szerepel a kombinált terhelő hatások összeállításainak előírásai és a
teherbírási határállapotok erőtani követelményeinek igazolásakor a hatás-oldali
jellemző tervezési értékének (Ed) meghatározásához szükséges parciális (γ) és
kombinációs (ψ) tényezők a vonatkozó előírások szerint.
• A tartós és átmeneti tervezési állapotot- a teherbírási vizsgálatát -alapkombinációval
végeztem. (Lásd előbb.)
• A használhatósági határállapotot – lehajlás és repedéstágasság vizsgálatát – kvázi
állandó teherkombinációval méreteztem.

Pqp = Σi gki + Σi Ψ2i qki;

• A szeizmikus tervezési állapotot pedig szeizmikus teherrel kombinált kvázi állandó
teherkombinációval méreteztem.

Pqp,E = Σi gki + AEd + Σi Ψ2i qki;

5
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

2.2 MSZ EN 1991 (EC 1): Terhek és hatások

2.2.1. MSZ EN 1991-1-1 – Általános hatások. Sűrűség, önsúly és hasznos terhek

a., Állandó hatás (G): amely az adott 50 éves referencia-időszakon belül

nagyvalószínűséggel mindvégig működik és nagyságának időbeni változása
elhanyagolható, vagy a változás mindvégig egyirányú/monoton; egészen addig, amíg
a hatás el nem ér egy bizonyos határértéket, például a tartószerkezetek, rögzített
berendezések és útburkolatok önsúlya, vagy a feszítés. A tartószerkezetek önsúlyát a
legtöbb esetben egyetlen karakterisztikus értékkel jellemeztem, melyeket a névleges
geometriai méretekből és az átlagos térfogatsúlyokból számítottam. Az építőanyagok
és tárolt anyagok testsűrűségét az EC1-1-1 szabvány "A" mellékletében található
táblázatokból vettük.

b., Esetleges hatás (Q): Olyan hatás, mely nagyságának időbeni változása nem
hanyagolható el és nem is monoton. Az épületben előforduló funkciók szerint az EC1
szerinti szerkezeti kategóriákat és értékeket alkalmaztam.

• Összefüggő födémek esetén födémterhek csökkentő tényezője:

αA = 5/7*Ψ0 + A0/A = 1,0; mert több használó veszi igénybe a födémeket.

• Függőleges tartórészek esetén a csökkentő tényező, ahol több födémről származó

hasznos teher mértékadó: αn = 1,00;

2.2.2. MSZ EN 1991-1-2 – Általános hatások. Tűznek kitett szerkezeteket érő

hatások

A tűznek kitett tartószerkezetek méretezésével a szakszabványok megfelelő fejezetei

foglalkoznak (EC2-1-2; EC3-1-2; EC4-1-2, OTSZ, 2/2002. BM rendelet 5. mellélete).
A tartószerkezetek kiviteli tervezésénél a tűzvédelmi leírásban szereplő előírásokat és
a tartószerkezetekre a kötelezően előírt szerkesztési szabályokat be kell tartani. Ezek
teljesítésével a tartószerkezetek tűzhatással szembeni ellenállósága biztosítható.

6
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

2.2.3. MSZ EN 1991-1-3 – Általános hatások. Hóteher.

Jelen tervezési feladatnál a szerkezet legnagyobb részben a föld felszíne alatt

helyezkedik el, és ez által kis felületekre osztott kiképzése miatt, továbbá a szerkezet
üzemelése közben forgó mozgást végez, így a hóteher elhanyagolható.
A kabinok tetején esetlegesen megmaradó havat el kell távolítani, balesetvédelmi
okokból.

2.2.4. MSZ EN 1991-1-4 – Általános hatások. Szélhatás.

A tervezési feladatban esetleges, nem rögzített, közvetlen statikus hatásként vettük

figyelembe.

• A szélsebesség alapértékéhez tartozó szélnyomás

Paraméterek kiindulási értékei a Magyar NA szerint:

vb,0=23,6 m/s; cdir=0,85; cseason=1,0; ρ=1,25 kg/m3

A szélsebesség alapértéke és alapértékéhez tartozó szélnyomás:

vb=cdir*cseason*vb,0=0,85*1,0*23,6=20,06 m/s

qb = ½*ρ*vb2(z)=0,5*1,25*20,062 = 0,251 kN/m2

• A szélsebesség csúcsértékéhez tartozó szélnyomás: a rendelkezésre álló adatok

alapján az épület a III. terepkategóriába sorolható,ahol

z0= 0,30 m; zmin= 5,00 m; Z0,II= 0,05 m: érdességi tényező;

A tereptényező:

kr = 0,19*(z0 / z0,II)0,07=0,19*(0,30/0,05)0,07=0,215;

Az épület referencia magasságát a biztonság javára válasszuk egységesen az elméleti

taréjpont magasságával azonosnak,

z= 50,00 m > zmin= 5,0 m;

7
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

A szélsebesség csúcsértékéhez tartozó szélnyomás:

qp(z) = ce(z)*qb = 0,423kN/m2

cs cd = 1,00: dinamikus viselkedést leíró tényező (általában 1,00);

• Szélterher számítása. Adott épületszerkezeti elemeknél az alábbi képlet alapján

határoztam meg az aktuális szélhatást. Lásd a számítási mellékletben.

Fw = cs * cd * we * Aref;

2.2.5. MSZ EN 1991-1-5 – Általános hatások. Hőmérsékleti hatások.

A tartószerkezetet vagy adott tartószerkezeti elemet érő a hőmérséklet eloszlás adott

időszakban bekövetkező változásából származó hatásokat jelentik. Esetleges,
közvetett hatásnak kell tekinteni. Karakterisztikus értékekkel számoltam. Az éghajlati
és használati eredetű hőmérséklet-változások okozta hőmérsékleti hatásokat nem
vettem figyelembe, mivel a túlzott feszültségek kialakulása ellen a műtárgyat dilatációs
szakaszának mérete megvédte.

2.2.6. MSZ EN 1991-1-6 – Általános hatások. Építés közbeni hatások.

Az épületszerkezetek építés közbeni ideiglenes állapotban történt ellenőrzése. Az

építés közbeni hatásokat az MSz EN 1992-1998 szabványsorozatban a végleges
állapot számításainál kötelezően előírt plusz terhekkel és elmozdulásokkal,
alakváltozásokkal, külpontosságokkal vettem figyelembe.

2.2.7. MSZ EN 1991-1-8 – Rendkívüli hatások. Szeizmikus hatás.

Az épületszerkezeteket egyszerűsített eljárás dilatációnként elegendő volt ellenőrizni.

Az EC8 szerint az I. és II. fontossági osztályba tartozó épületeket a biztonsági igazolás
nem kötelező, elegendő a szeizmikus hatást egyszerűsített teherként vizsgálni.

Debrecenben EC8 alapján agS=0,07g.

8
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

2.3. Részletezett tartószerkezeti műleírás

2.3.1. Anyagminőségre vonatkozó adatok

a., Beton minőségek.

Betonminőségeket az MSz 4798-1 betonszabvány MSz EN 206-1: 2002/NAD
Nemzeti Alkalmazási Útmutatóval kiegészített szabvány alkalmazásai szerint
határoztuk meg. A megfelelő betont az MSZ EN 206-1:2002 szerinti környezeti
osztályok figyelembevételével kell elkészíteni. A betonoknál felhasznált cementek
alkalmazásánál az MSZ EN 197-1:2000 előírásait kell betartani.
• Alapozás talajban:
- szerelőbeton: C25/30-XC2-XC2-16-F2 - MSZ 4798-1:2016, 1:2017M, 1:2018M
- alaptest: C30/37-XD2-XC2-16-F2- MSZ 4798-1:2016, 1:2017M, 1:2018M
Minimális betontakarás, betonacélon: 40 mm

b., Betonacél minőségek.

 Betonacél minőségeket az MSz EN 10080:2005 (Betonacél. Hegeszthető
betonacél. Általános követelmények.) és az MSZ EN 1992 szerint vettük fel.
A tervezés során B 500 B minőségű betonacélokat alkalmaztunk.
c., Szerkezeti acél minőségeket az MSz EN 10025 szerint vettük fel. A tervezés
során nem alkalmaztam szerkezeti acélt.
d., Feszítőacél és feszítési szerelvények nem lettek alkalmazva. (Lehorgonyzó- és
toldó szerelvények, kábelüregek és kábelcsatornák. Eseti tervezés keretében.).
Esetünkben nem került betervezésre.
e., Építési fa nem lett alkalmazva.

A földrengés hatásait függőhidak, ferdekábeles hidak, valamint 50 méternél nagyobb

nyílású hidak esetében kell figyelembe venni. [2] Mivel ezek egyik csoportjába se
tartozik a medence, ezért a földrengést a számításaim során nem vizsgáltam.

9
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

2.3.2. Statikai váz adatai

a., Felvétele, általános elvek, geometriai adatok:

Tartószerkezeti váz felvételénél az építész terveken szereplő geometriákat vettem

figyelembe. A tartószerkezeti számítások alapját az építészeti tervek szolgáltatták.

Az épület szabadonállóan, több dilatációs szakaszból készül. Az épület földszint plusz

emelet kialakítású. Az épülettömeg tagolt.

Az épület melletti csatlakozó földtömeg enyhén lejt. Az épület alapozása kútalapokkal

erősített sávalapozás.

Falazatok jellemzően tégla anyagúak, monolit vasbeton födém, koszorú, fal és pillér
merevítő rendszerrel. A födémek 22 és 25 cm vastag monolit vasbetonból készülnek.

A nyílászárók előregyártott elemekből készülnek.

Az épületszerkezetek építés közbeni állapotban ideiglenes megtámasztást nem

igényelnek.

±0,00: a csatlakozó terepszint síkja. Épülettömegek legmagasabb pontja: +9,56m

magasságban.

b, Talajvizsgálati jelentés.

Talajmechanikai szakvélemény nem állt rendelkezésre, így a talaj fizikai

paramétereket a környező épületekhez készült szakvélemények, és tervezői
tapasztalataim alapján vettem fel.

Az építés során talajvízzel nem kell számolni.

Teherfelvétel

Önsúly

10
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

Hasznos terhek

„A hasznos terhek karakterisztikus értékének meghatározásához az épület födém-, vagy tetőterületeit

a használati osztályoknak megfelelő részekre kell osztani.” (1. forrás: 38. old.)
Esetünkben a használati osztály az „A”, amely „háztartási és tartózkodási célra szolgáló területek
(lakások és szállodák szobái, konyhák és mellékhelyiségek, kórtermek)” funkcióknak felel meg.
Így a szintközi födémek hasznos terhe qk= 2,00 [kN/m2].
Erkélyeknél a hasznos teher értéke qk= 3,00 [kN/m2] ( „A” használati osztály).
Lépcsőknél szintén qk= 3,00 [kN/m2] ( „A” használati osztály).
Zárófödém esetében a használati osztály a „H” nem járható tetők kategóriába esik, amely <10°
hajlásszög esetén: qk= 0,40 [kN/m2].
Továbbá számolni kell még a mozgatható válaszfalak súlyával is, amely esetleges hasznos teherként
kezelendő. „Figyelembevétele egy egyenértékű, a felületen egyenletesen gk megoszló helyettesítő
teherrel történhet, amely a többi hasznos teherrel összegezhető. Az ilyen válaszfalteher kvázi-állandó
hatásnak tekinthető, ezért ψ0= ψ1 =ψ2=1,0.” (1. forrás: 39. old.)

2.3.3. Alapozás
2.3.4. Felszerkezet

3. Munkavédelmi és egyéb előírások

A kivitelezés alatt a joghatályos rendeleteket, illetve az építőszervezetre vonatkozó
Munkavédelmi Szabályzatokat maradéktalanul be kell tartani. Itt kell felhívni a
figyelmet arra, hogy a munkahelyi anyagtárolás szabályait és a szállítási útvonalak
biztosítását is maradéktalanul be kell tartani. Építésre vonatkozóan a rakodás és
építőanyag mozgatás szakszerű elvégzését emelem ki. Minden monolitikusan készülő
vasbeton szerkezet vasalását a betonozás megkezdése előtt ellenőrizni kell! Kivitelező
feladata a beépítésre kerülő szerkezeti anyagok minőségi bizonyítványait az építkezés

11
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

helyszínén készenlétben tartani. Az épületről a hatályos jogszabályi előírások szerint

készüljenek szakági kiviteli tervek. A tartószerkezeti kiviteli tervek 1 példánya az építés
helyszínén tartandó. A tartószerkezeti dokumentáció a tervező – szerzői jogvédelem
alatt álló – egyedi szellemi terméke.

4. Mellékletek
4.1. Számítási mellékletek

Méretezés

Lemez vasalásának méretezése

A födémlemezek vasalását számítógépes programmal végeztem, de a házi feladat teljessége

érdekében egy kézi számítással mutatom be a lemez vasalási mennyiségének számítását.
Az alkalmazott beton: C25/30-XC1-24-F3; fcd=16,67 [N/mm2]
A födémlemez vastagsága: 23 cm
Betonacél: B500A
A lemezt egy 1 m széles lemezsávként méretezem. Így b= 1000 mm.
mRd≥mEd
A lemez dolgozómagassága: d=230 [mm]-25 [mm] – 12/2 [mm]=199 mm

3. Szerkesztési szabályok

3.1. A kivitelezés és fenntartás szempontjaival kapcsolatos előírások

A tervezés alkalmával figyelemmel kell lenni a gyártás, a szerelés, a fenntartás és a
szállítás szempontjaira. Ha a szerkezet a gyártást, szerelést vagy szállítást illetően a
vonatkozó előírásokon túlmenő követelményt támaszt, úgy azt a tervben kell adni. A
szerkezeten a helyszíni illesztések helyeit úgy kell meghatározni, hogy a szállítás és a
szerelés egyszerűen és gazdaságosan végrehajtható legyen. A kész szerkezet
minden része legyen hozzáférhető a vizsgálat és a fenntartás céljából. Az egy
szerkezeten belül alkalmazott, különböző minőségű anyagok, az összecserélési
lehetőség elkerülése érdekében lehetőleg különböző vastagságúak legyenek.

12
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

A szerkezetet úgy kell megtervezni, hogy vízzsák sehol se keletkezhessék. Zárt

szelvényű rudak hosszbordák és egyéb, utólag belülről hozzá nem férhető elemek
korrózió elleni védelmét meg kell tervezni. Zárt szelvényű alátámasztó oszlopokat
fokozott korrózióvédelemmel kell védeni.

A földkiemelési munkák után (betonozás előtt) a műszaki ellenőrt értesíteni kell, hogy
meghatározhassa a szükséges módosításokat, az alapozási sík, ill. síkok tényleges helyét. A munkagödör
alsó 10 cm-ét csak közvetlenül a betonozás megkezdése előtt lehet eltávolítani! A munkagödör
kitermelése kedvező esetben víztelenítés nélkül végezhető. A talajvíz alatt bármilyen munkák száraz
munkaterület igénye esetén vákuum kutas víztelenítés mellett végezhetők. A területen legalább 25 cm
vastag humuszleszedés ajánlott. A munkagödrök 2,0 m-es környezetébe munkagép kereke nem kerülhet,
a gödör kiemelésétől a betonozást követő 24 óráig (kivéve, ha erre is méretezett szádolt munkatér
határolás lesz kialakítva). A látszó betonfelületeket 7 napig utókezelni (locsolni) kell.

3.2. Hegesztett szerkezetek kialakításának általános szabályai

A hegesztett szerkezetek a zsugorodások, alakváltozások és mellékfeszültségek
csökkentése érdekében kevés elemből, kevés varrattal és illesztéssel kell tervezni.
Kerülni kell a nagy feszültségcsúcsokat előidéző hirtelen keresztmetszet-változások
és bemetszéseket. A szerkezet kialakítása ne zavarja az erővonalak haladását,
Minden beszögellést, bevágást, keresztmetszet-változást, bekötést megfelelő sugarú
lekerekítéssel, illetve folyamatos átmenettel kell tervezni. A varratok végződései
lehetőleg távol kerüljenek a keresztmetszet-változás (feszültségcsúcs) helyétől.
A gyártás általános szempontjai mellett figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes
darabok a hegesztéshez a megfelelő helyzetbe forgathatók legyenek. A varratok
megbízható, jó minősége érdekében kívánatos, hogy minden varratot vályú- vagy
vízszintes helyzetben, felülről jól láthatóan és jól hozzáférhetően lehessen elkészíteni.
A helyszíni illesztések mennyisége és a helyszínen készülő varratok mérete a lehető
legkisebb legyen. Ha a megfelelő minőségű helyszíni hegesztés és ellenőrzés
feltételei nincsenek meg, akkor a hegesztett szerkezet helyszíni illesztéseit feszített
csavarkötéssel kell tervezni.

13
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

14
Tartószerkezetek I. Hullámmedence

4. Felhasznált irodalom

[1] {online} http://hidepites.uw.hu/kovetelmenyek.html megtekintve: 2017. 12. 01.

[2] Útügyi Műszaki Előírás, Erőtani számítás – Közúti hidak tervezése 2.; {online}
http://internet.kozut.hu/ume/ume/e-UT_07_01_12.pdf letöltve: 2017. 12. 01.
[3] Útügyi Műszaki Előírás, Acélhidak – Közúti hidak tervezése 3.; {online}
http://internet.kozut.hu/ume/ume/e-UT_07_01_13.pdf letöltve: 2017. 12. 01.
[4] Deák György, Erdélyi Tamás, Fernezelyi Sándor, Kollár László, Visnovitz György
– Terhek és hatások Tervezés az Eurocode alapján;

15