Goldenberg 3.

kötet

Viselkedéses és kognitív-viselkedéses modellek

- Kognitív = megismerő, megértő

- A kognitív képességek olyan képességek, melyek segítik mindennapjainkat,
lényegében lehetővé teszik a "működésünket". A kognitív képességek a következők:
 érzékelés (pl.: látás, hallás, ízlelés, tapintás)
 észlelés (érzékszervekre ható ingerek jelentéssel való felruházása, értelmezése)
 figyelem (fontos ingerek kiemelése, megkülönböztetése)
 emlékezés (korábbi történések felidézése)
 képzelet (ismereteink alapján új dolgok alkotása)
- kognitív terápiák családokra vonatkoztatva a 80/-től. Előtte párkonfliktusokban
alkalmazták a viselkedésterápia mellett

Viselkedésterápia és családi rendszerek

- megfigyelték, hogyan stimulálja vagy váltja ki a „természetese közeg” az adott

viselkedést a kliensben
- egyes maladaptív viselkedések módosításához az szükséges, h a cs kulcsfiguráinak
viselkedése változzon
- az elv: a cs-ban látható konkrét viselkedési problémák (a szülők szegényes kontaktusa
egymással, a gyerekek és a serdülők acting out reagálása) cs-i folyamatok, a cs-i
dinamikájáról adnak képet. A tp-s befolyást a megfigyelhető viselkedésre korlátozva,
kizárva a kapcsolati és intrapszichés okságot, a megerősítés eszközét alkalmazva
próbálták meg kioltani vagy manipulálni a problémás viselkedést
- acting out: erőszak  utánzása; dramatizálás. Feldolgozatlan lelki gondot, szenvedést
okozó régi esemény egyik szereplőjének (nem tudatos) utánzása a jelen helyzet
kezelésére (általában a bántalmazó erőszakos cselekvésének megismétlésével).
- a problémás viselkedés részben vagy teljesen egy cstagtól jövő megerősítés (ami a
cselekvés vagy esemény után azonnal következik) tartja fenn
- a tp-ban a fontos cstagok is elsajátítják, hogyan kellene módosítani saját
viselkedésükön, hogy ne vegyenek részt a kliens problémás viselkedésének
fenntartásában

1
 - Patterson szülőknek viselkedéstréninget fejlesztett ki. Célzottan a sokproblémás gy
viselkedésének módosításra és a szülők megerősítő reagálásainak blokkolására
- pszichoedukáció: rögzítették a cstagok közti kölcsönösen megerősítő
viselkedéscserét, csökkentendő a nem kívánt vagy problémás viselkedést

Kognitív viselkedésterápia

- a kognitív tényezők (attitűd, gondolatok, hiedelmek, elvárások, attribúció) szintén

hatnak a viselkedésre
- attribúció: oktulajdonítás
- kognitív módosítás: segíteni a kliensnek abban, hogy másként tekintse észleléseit és
új megállapításokra jusson („Felkavar, hogy nem értünk egyet, de ez nem jelenti azt,
hogy én személyként kudarcot vallottam, vagy hogy a házasságunk tönkrement.)
- hajlamosak vagyunk korábbi szerencsétlen kapcsolati vagy személyes tapasztalatok
nyomán negatív sémákat gyártani = tartós maghiedelmek, attitűdök emberekről,
kapcsolatokról, melyek utána torzítják a következő észlelést és gondolkodást. Ezek a
sémák a hasonló eseményekben reaktiválódnak.
- sémáink jönnek: eredeti cs, kulturális tradíciók, tömegmédia, korábbi kapcsolatok
tapasztalatai
- a tp-ban azon dolgoznak, hogy változtasson a kliens ezeken a negatív sémákon, torzult
hiedelmeken, és elsajátítson a kliens olyan új módszereket, melyekkel a jövőben is
értékelni tudja egyéb hiedelmeit
- mindenkiben vannak sémák, hogyan kellene működnie a hitvesi kapcsolatnak, hogyan
kellene gyereket nevelni, konfliktust megoldani, milyen problémák léphetnek fel a
házasságban, stb. Ezek a sémáink meghatározzák gondolkodásunkat, érzelmeinket,
viselkedésünket, sőt reagálásunkat a cs-on belül.
- a tp feladata a cs felkészítése diszfunkcionális hiedelmeik újraszervezésére, aminek
következtében viselkedési mintáik megváltoznak
- „Milyen viselkedést látna szívesen partnerétől?”, „Milyen kapcsolati jellemzők
támogatják jelenleg a problémás viselkedést?” – alapján a tp megpróbálja
újraszervezni a partnerek közötti jutalmak kölcsönös cseréjét
- kéri, gyakorítsák a kedvelt és ritkítsák az utált megnyilvánulásokat

2
 - a sikeres házasságot a sikertelentől a kölcsönös pozitív megerősítések gyakorisága és
mértéke különbözteti meg
- kapcsolati elégedettség mérése
- ahogy nő a pozitív juttatások gyakorisága úgy lesz mindkét partner elégedettebb és
kész még tovább jutalmazni a másikat
- mindkét partner naponta jegyezze fel az alkalmak számát és a kedveskedés jellegét

3
 - kommunikációs / problémamegoldó tréningek: megtanítani a pároknak aktuális és
jövőbeli konfliktusaik nem harcias megtárgyalására.
- esetenként írásban is rögzítették a kívánt viselkedésváltozást = tp-s szerződés: mindkét
fél nyíltan közli, mely viselkedések fokozását kívánja

- kognitív torzítás: a cs-on belül egy tag bűnbakká lesz kiszemelve, vmennyi cs-i
problémáért őt hibáztatják. Bármit tesz, lenézik, lesújtják, elutasítják, minden
ténykedése rosszindulatúságát, ügyetlenségét, stb támasztja alá
- ekkor a tp-n a kapcsolatra vonatkozó irreális elvárásokat próbálják módosítani
mindkét félnél, illetve megtanítják, hogy tudják csökkenteni a destruktív
kölcsönhatásokat
- általuk elfogadják együttes felelősségüket a kapcsolati viharok felkeltésében
- h.f.-okat kapnak, melyek célja a negatív viselkedéseket olyan pozitív megoldásokkal
helyettesíteni, melyeket mindkét partner kívánatosnak lát a másikban (és teljesítésük a
következő alaklommal megbeszélhető)

4
 Integratív párterápia

- a viselkedés-technikák mellé viselkedés-orientált stratégiákat fejlesztettek ki, azaz a

hagyományosabb viselkedési módszerek (értékelés, terapeuta, mint modell,
viselkedéscsere, kommunikációs / problémamegoldó tréning) átkeretezési és
empatikus csatlakozás a párhoz technikákat csatoltak, hogy intimitást teremtsenek és
megértsék a harag és hibáztatás forrásait
- cél, ne egymást akarják megváltoztatni, hanem egymás különbözőségeihez
toleranciával álljanak
- ha egy pár elismeri egymás érzelmi sebezhetőségét és egyéni különbségeit, akkor
nagy lépést tett egymás érzéseinek és cselekvéseinek aktív elfogadása irányában,
és távolodik a hibáztatástól. Így a fő téma: változás egymás elfogadásával!!!
- ne a másiktól várd a változást, hanem te légy toleráns irányában. Azon dolgok iránt is,
melyek nem tűnnek el és nem módosíthatóak
- az elfogadás két lehetséges módja: a) a probléma észlelése, tapasztalása új módon; b)
csökkenteni a partner averziójának (idegenkedő, rossz érzés) hevességét
- John Gottman felmérte, hogyan kommunikálnak a párok szóban és nem verbálisan
- JG: nem a kölcsönös harag jósolja be a válást, hanem négy fajta negativitás = az
apokalipszis 4lovasa:
 jellemkritika (a másik egyéniségének támadása)
 defenzíva (felelősség tagadása bizonyos viselkedésekért)
 megvetés (sértő, bántalmazó attitűd a hitves irányában)
 obstrukció (elzárkózás a másik meghallgatásától)
- ha ezek komoly izolálódássá állnak össze (érzelmileg nincs találkozás, a problémákat
súlyosnak ítélik, de nem akarnak a megoldáson együtt dolgozni, párhuzamos életük
van, és átélik a magányt), az a válás valószínűségét 90% fölé emelte
- a kielégítő, tartós kapcsolat kifejlesztésében egyértelműen a pozitív érzelem játssza a
kulcsszerepet
- JGottman szerint 3fajta stabil pár létezik:
 romantikus állhatatlanok (érzelmileg „hangosak”, gyakran és szenvedélyesen
civódnak, de romantikusabbak és érzelmesebbek a legtöbb párnál)
 érvényesítők (harmonikusak, de érzelmileg visszafogottabbak, odafigyelnek
egymásra, és próbálják érteni a másik szempontjait)

5
  konfliktuskerülők (érzelmi kifejezőerejük alacsony, tipikus
problémamegoldásuk azok minimalizálása vagy elkerülése, hangsúlyozzák a
kapcsolatuk pozitív oldalait, a negatívat pedig elfogadják
megváltoztathatatlannak
- mind3 pártípusnál egy negatív reagálásra minimum 5 pozitív jut
- az ilyen párok a konfliktus elvállalása előtt megélnek rövidtávon házassági
stresszt, mégis a kapcsolati elégedettségük hosszú távú javulásához vezet, mert
megvizsgálják nézeteltérésük területeit

Viselkedési tréning szülőknek

- problémás gyerekek szüleinek, hogy csökkentsen vagy megszüntessen bizonyos

megfigyelhető zavarokat (éjszakai ágybavizelés, dühkitörések, hibák a
feladatteljesítésben, engedetlenség, hiperaktivitás, alvásproblémák, éjszakai
szorongás), de nem foglalkozik a gyermekek átfogóbb személyes vagy kapcsolati
zavaraival
- a gy-i és a serdülőkori agresszió okai a szociális környezetben keresendőek, nem a
fiatalok elméjében
- a szülők taníthatóak arra, hogyan csökkentsék és kontrollálják a gy destruktív
viselkedését

6
 Funkcionális cstp

- a tp segít a klienseknek megérteni, milyen szerepet játszik a viselkedés a kapcsolatok

szabályozásában

7
 - a súlyos problémákkal küzdő cs-okban a szülők a gyerekek negatív vonásait (lustaság,
önzés, felelőtlenség) hibáztatják a nehézségekért és tehetetlennek érzik magukat egy
változás beindítására
- nem hibáztató kapcsolati klíma megteremtése az első lépés. új perspektívára ösztönzi a
cstagokat. A kognitív változásokat a dolgok újfajta felfogása és végül egy újfajta
viselkedés fogja követni.
- a cstag rossz viselkedése pl utat nyit annak, hogy feltárjuk, miért van, miként és
hogyan tartja ezt fenn a többi cstag
- a cstagok tipikusan egy büntető, hibáztató magyarázattal lépnek be. A tp a fókuszt úgy
változtatja, h minden résztvevő megértse, egy r-t alkotnak, és a cs-i viselkedések
ismétlődésében mindenkinek felelőssége van

Együttes szexterápia

- rövidterápiás kezelés a tünetek intenzív csökkentésére. Tekintet nélkül eredetükre

vagy a mögöttes pszichés, érzelmi okokra. Cél a szexuális teljesítmény mechanikai
nehézségeinek csökkentése vagy megszüntetése
- el kell érni, h biztonságos környezetben a felek nyíltan beszéljenek szexuális és egyéb
témákról, megtárgyalják igényeiket, és annak mértékét, mennyire képesek a
problémamegoldásban együtt dolgozni
- fokális érzékenyítés: tanulják meg érinteni és felfedezni egymás testét, kitapasztalni
egymás érzékeny területeit, miközben minden egyéb szexuális teljesítménykényszert
levettek (illetve formálisan megtiltottak)
- a szexuális diszfunkciók elsődleges oka a teljesítményszorongás
- a közösülés körüli szexuális diszfunkciónak számos személyes és kapcsolati oka
létezik:
 szexuális tudatlanság
 szorongás a kudarctól
 teljesítménykényszer
 a partner kielégítésének görcsös igénye
 szexuális témájú kommunikáció hiánya

8
 - intrapszichés konfliktusok is okozhatnak szexuális nehézséget egyik, másik vagy
mindkét fél részéről:
 korai szexuális trauma
 bűntudat
 szégyen
 elfojtott szexuális érzések és gondolatok
- kapcsolati nehézségek is hátráltathatják a kielégítő szexuális életet:
 bizalomhiány
 hatalmi harcok
 élvezet elérésének szabotálása
- ezek egyenként vagy kombinálódva olyan zavaró szexuális tünetekhez vezethetnek,
melyek magát a kapcsolatot is veszélyeztetik
- az utóbbi években medikalizálódik a szextp, ami ugyan javítja a szexuális
teljesítményt, de elhomályosítja a mögöttes kapcsolati tényezőket, melyek a pár
nehézségeit okozzák
- a szextp haladás a szexuális problémák megoldásában, de nem orvosolja az elromlott
házasságot
- pár- és szextp-kat közösen végeznek manapság, ui nagyobb személyes autonómiát és
szexuális intimitást érhetnek el érzelmi elköteleződéssel, mint kizárólag a
szexproblémájuk korrigálásával

Megoldásközpontú rövidterápia

- a változással foglalkozik, nem annak mérlegelésével, miért fejlesztette ki a cs az

aktuális problémát
- eltéríti a cs-ot attól, h spekuláljanak, vagy a mögöttes kórosságukat keresgéljék.
Ehelyett a cs nyelvezetét használva a tp a remélt / vágyott megoldásokra irányítja a
figyelmet
- ahogyan az együtt építendő megoldásokról beszélnek, elérik, hogy higgyenek annak
az igazság és valóságtartalmában
- problémabeszéd helyett megoldásbeszédre ösztönöznek. Miért helyett a hogyan a
lényeges

9
 - de Shazer és Insoo Berg
- a tp-k a cstagok gondolkodásának megváltoztatásán ügyködnek, úgy, hogy a zavaró
probléma kezelésére új megoldások felé nyitnak kapukat
- az ülések száma korlátozott (5-10), ami szintén a változásra motivál
- a tp mindig jutalmazza a klienseket (Látom, valóban jó anya akar lenni!”) az
együttműködés eléréséért. Ha ez meg van, javasolja új eszközök és stratégiák
kipróbálását
- a tp kis apró változásokra indukál, amik magukkal hozzák a kliens által
kezdeményezett változást
- tp-s kérdések, melyek megszakíthatják a probléma fenntartó viselkedési mintákat,
módosítják az elavult hiedelmeket és felerősítik az addig megváltoztathatatlannak
gondolt viselkedést néha áttörő kivételeket:
 csoda-kérdés: „miből venné észre, hogy…?”, „mi lenne más…?”: felvillant
egy feltételezett megoldást, hogy elgondolkozzanak a jövőről, milyen lesz az
életük, amikor már nem áll fenn a probléma. Így azonosíthatók a célok és a
potenciális megoldások
 kivételt kereső kérdések: „Mikor nem veszekedtek legutóbb vacsoránál?
Hogyan telt el az a vacsora? Mit tettek másképp?”, „Mit tesz, amikor még sem
eszik este 10kor?”: dekonstruálják a problémákat, azokat a pillanatokat
keresve, amikor nem állott fenn. Hogy olyasmit tegyen/ek „rossz” napokon,
amivel a „jó” napot előidézték. Figyeljék meg és jelezzék vissza a következő
ülésen, mi történik az életükben, amiről azt akarják, h folytatódjon.
 osztályozó kérdések: „Mennyire bízik abban, hogy ezt be tudja tartani? 1, hogy
nem vállalja, 10, hogy teljesen biztos benne, hogy a következő alkalomig be
tudja tartani.” A kliens kötelezze magát a változás mellett. Ha egyszer be tudja
tartani, ragaszkodjon hozzá, vagy javítson rajta. „Megtehetnénk még egy kis
változást? Mondjuk 1pontznyit?”
- ülések végén méltatjuk a kliensek erősségeit, erőfeszítéseit és visszacsatolással élünk a
cs felé
- tp-kliens kapcsolat 3féle természetű lehet:
 látogató: vki javaslatára vagy kötelezésére jön el, nem adja elő egyértelműen,
mi a panasz, nem számít a változásra, a tp-ba sem szeretne belebonyolódni

10
  panaszkodó: készségesen lefesti boldogtalansága vélt alapjait, de megoldások
konstruálásán nem hajlandó dolgozni. Talán arra vár, h a partnere változzon
előbb
 vevő: leírja a panaszait és felkészült a cselekvésre, a megoldás kimunkálására
- egyirányú tükör
- 10perc konzultációs szünet az ülés végén

A narratív terápia

- narratív metafora: az elképzelés, hogy az ember valóságérzését a magáról és ismert

világáról összeszedett tudást tartalmazó történetek szervezik és tartják fenn. Ezek a
történetek úgy kerülnek felszínre, hogy az emberek értelmezik, magyarázzák az
életüket, a konkrét életeseményeket sorrendbe állítják – ez ad értelmet konkrét életük
hogyan-miértjének.
- e történeteink némelyike dominánsan meghatározza jelenlegi látásmódunkat és
tetteinket, valamint kihat jövőbeni életünkre is
- a történetek formálják tapasztalatainkat. Az így megélt történetek együttesen nem
csupán az életünkről szólnak, hanem maga az életünk.
- a narratív tp sz a klienseket segíteni kell megszabadulni a destruktív, korlátozó vagy
bajokkal telített történetüktől (mítoszok, mentségek, címkék, alkalmatlan, vesztes
érzések megokolása, változásuk elmaradásának igazolása, stb), melyek uralják
önmagukról és a világról alkotott nézeteiket, és olyan alternatív történetek
konstruálására kell bátorítani, melyek új lehetőségeket kínálnak a jövőre. Melyek
alapján új történeteket kell alkotniuk és befogadniuk
- a tp kapcsolódik a cs-hoz, együtt tárják fel az életük vitelének jutalmazóbb
lehetőségeit, alternatíváit
- a tp-s ülések: beszélgetések sorozata a megbecsülés és a nem-hibáztatás klímájában
- az, amit egy új eseményről megjegyzünk, többnyire egy korábban megalapozódott
domináns történethez illeszkedik. Az esemény addig elfogadott értelmezésének
lebontásával, megváltoztatásával, azaz dekonstrukciójával felválthatjuk a korábbi,
negatív felfogást arról. („A főnökön engem jelölt ki erre a feladatra, mert bízik
bennem.” a „Biztosan senki mást nem talált, és az utolsó pillanatban rám sózta”
helyett. Amint ez az új értelmezés kiváltságot nyer a másfélék felett („Tudom, hogy

11
 képes vagyok erre a feladatra”), egy idő után a kliens elkezdheti ennek az új
önbizalomnak az összekapcsolását más helyzetekkel („Pályázni fogok egy jobb
állásra”). Az új, domináns történet ezzel elkezdi átformálni az illető szemléletét,
hozzáállását és jövőbeni viselkedését.

A probléma externalizálása

- sok kliens hajlamos magára venni (internalizálni) a problémákat („Nekem mindig

sikerül elszúrni a dolgokat, totál reménytelen eset vagyok.”)
- a tp-ban azon igyekszünk, h a páciens eltávolítsa (externalizálja) magától a problémát.
Cél felismerni, hogy a probléma és ő(k) nem ugyanaz.
- az adott nehézséget javasolt megszemélyesíteni, felruházni különálló entitással – így
már nem a tünethordozó belső jellemzője vagy tulajdonsága. Így már nem egy valaki a
hibás a cs nehézségéért, így elkezdhetik külső szemlélőként tekinteni, ami „ellen”
össze kell fogniuk új lehetőségeket kifejlesztve
- „Mit gondolsz Anorexiáról, amikor tudod, hogy becsapott téged, mert boldogságot
ígért, de kétségbeesést hozott?” vagy „Mi a trükkje Mr. Mélabúnak, hogy ennyire
átveszi az irányítást az Ön életében?” – a kliens ezáltal elkezdhet „tárgyalni” Mr.
Mélabúval, hisz most már nem ő mélabús, hanem kívül áll tőle a probléma, s
elkezdhet megoldásokat keresni, másképp gondolkodni róla
- iskolakerülő kamasz szüleit formáló kérdések: „Hogyan befolyásolja ez a probléma
Johnny életét? Az Önök életét? A kapcsolataikat? Hogyan hat ez Önökre, mint
szülőkre? Kihat arra, ahogyan magukat látják? Ha a saját kudarcuknak tartják,
befolyásolja ez a viselkedés a kapcsolatukat Johnnyval? A viselkedésüket egymással?
A barátaikkal?”
- ez a technika megengedi a cs-nak a probléma távolítását, a leválást az addig rájuk
nehezedő történet vonaláról és elkezdhetnek egy új, alternatív számvetést készíteni
- stratégia: 1.) az életüket formáló korábbi probléma dekonstruálása
2.) egy (addig mellőzött, vagy a domináns miatt homályban maradt) történet
újra-konstruálása, újra komponálása
Egyedi kimenetek keresése:
- kivételes események, cselekmények, gondolatok, melyek ellent mondanak a domináns
„csupa-gond” történetüknek. „Fel tudsz idézni olyan időszakot, amikor megtagadtad,

12
 hogy Mr. Szomorúság parancsait kövesd? Hogyan voltál képes arra, hogy helyette saját
gondolataidban vagy vágyaidban bízz? Ez mit üzent neked magadról?”
- az egyedi kimenetek utat nyitnak az alternatív narratívákhoz – egy új cs-i vonal
megkezdéséhez
- a tp arra motivál, hogy az előremutató, preferált történeteket minél gyakrabban mondják
el, gazdagítsák finom-részletekkel,így elkezdik azt magukénak tekinteni a problematikus
helyett

Pszichoedukatív modellek

- információt közlünk a bajjal küzdő cs-okkal, megtanítva őket arra, hogyan

fejleszthetik ki a zavart cstag v a problematikus cs-i kapcsolat megértésének és
kezelésének készségeit
- stresszkezelő, készségfejlesztő eljárásokkal segítik a cs-okat abban, h a
kiszolgáltatottság érzésétől – hasznosítva erőiket és rugalmasságukat a tünethordozót
és az egész cs-ot befonó krónikus problémák kezelésében – eljussanak nehézségeik
uralásáig
- nevelési / információs programokat nyújt a megterhelt, kétségbeesett cs-oknak
- témák: cs-i kapcsolatok erősítése, párkapcsolati kommunikáció javítása, szülői /
nevelőszülői felkészítése
- általános helyzetekre bárki által alkalmazható protokollok kerültek kidolgozásra
- az edukatív erőfeszítések arra nevelik a cs-okat, hogyan sokszorosíthatják meg
hatékonyságukat a mentálisan vagy testileg beteg cstag érdekében, vagy a megromló
cs-i kapcsolatok terén; vagy csak új problémamegoldó technikákat sajátíthatnak el
készülve a jövőbeli házassági vagy szülő-gy kapcsolatok sikeresebb kezelésére

Az orvosi cstp

- célja nem annyira a gyógyulás elérése, hanem a cs segítése a kialakult helyzettel való
megküzdésben, a gyógyszerelés körüli konfliktusok csökkentésében, a jobb
kommunikáció kialakításában a szakemberekkel, a gyógyíthatatlanság tényének
elfogadásában, és talán még az életstílus konstruktív változtatásaiban
- a cs-i kapcsolatok és a cs egészsége köztes területtel foglalkozik
- a megküzdés és az alkalmazkodás a cs-i r erejére alapozódik

13
 - ami a cs-ban történik, az hatással van minden cs-tag életére és fordítva
- Rolland: a betegség (daganat, cukor- és szívbetegség, AIDS, stb.) pszichoszociális
követelményei és a cs szokásos működési stílusa közti „passzolás” jósága és a cs
erőforrásai a fő meghatározói annak, mennyire képesek az érintettek cs-ként
alkalmazkodni a helyzethez.
- ha a cs hiedelemr-e nagyon elüt az ellátásukban dolgozókétól, visszautasíthatják v
szabotálhatják a kezelést
- Rolland: fontos vizsgálni a kölcsönhatást a betegség / rokkantság jellemzői (hirtelen v
fokozatos kezdet, súlyosság, kiszámíthatatlan v egyenletes romlás, végső kimenetel)
és a cs minőségei (életciklus, erőforrások, rugalmasság, a beteg cs-i szerepe,
hiedelemr, stb.) között. Ezeket mind számításba kell venni, amikor az orvos segít a cs-
nak, hogy az megértse a helyzetet, újraszerveződjön, időben döntsön és mozgósítsa
minden erejét, a betegség által hozott változásokkal foglalkozva

Kollaboratív cs-i egészséggondozás

- = team-munka (cstp, háziorvos, nővér, rehabilitációs specialista, más szakértők, stb.) a

cs-ok érdekében
- a cs-szintű beavatkozások az életmódváltozás (dohányzás abbahagyása, testsúly-
kontroll, egészségesebb diéták) viszonylag új területét képviselik a
psziochoedukációnak

Rövid edukatív programok

Házasság előkészítő programok

David Olson Prepare/Enrich

-165tételes kérdőív a partnerektől a származási cs-jukból hozott eltérő tapasztalatok
megértése céljából
- grafikus formában pár-cs térképen ábrázolja az eredményeket és informálja a párt a
kapcsolati erősségekről és a fejlesztendő területekről.
- a tanácsadás során 10fejelsztási területet tárnak fel:
 elvárások a házasságtól (szeretet, elköteleződés, konfliktuskezelés)

14
  kommunikáció (az érzelmek megosztásának, az egymásra figyelésnek a
mértéke)
 szexuális kapcsolat (érzések és aggodalmak, szexuális viselkedés, cstervezés)
 személyiségi különbségek
 pénzügyek kezelése
 gyneveléssel kapcsolatos attitűdök és konfliktusok
 szabadidő eltöltésével és a rekreációval kapcsolatos preferenciák
 elvárások a cs-dal illetve barátokkal töltött idő vonatkozásában
 házassági szerepekre vonatkozó attitűdök
 spirituális hiedelmek
- a Prepare-rel könnyű beazonosítani a lehetséges konfliktusterületeket, és segít az
együttes jövőre feltehetően jótékony hatású párbeszéd-helyzet kialakításában
- segít a házasság előtti pároknak elkezdeni dolgozni a kulcsfontosságú különbségek
megoldásán, végrehajtva a „konfliktusoldás tíz lépcsőjét”.

Házassági kapcsolatot gazdagító programok

- a házaspárok kapcsolatának javítására, h a problémák ne vezessenek a viszony

megromlásához és elkerüljék a válás kockázatát
- tanítja a pároknak a konstruktív kommunikációt, a konfliktusoldó készségeket, az
attitűdök és elvárások realitáshoz illesztését
- „Pozitív lépések a házasság megőrzésére” témái: konfliktuskezelés, kommunikáció
erősítése, megbocsátás gyakorlása, spirituális hiedelmek és gyakorlatok, hobbik és
barátságok figyelembe vétele, az elkötelezettség fenntartásának és erősítésének módjai

15