Érzelmek

Molnár Adrienn
Tanársegéd
Debreceni Egyetem,
Pszichológia Intézet
molnar.adrienn@unideb.hu
Érzelmek definíciója

Kleinginna és Kleinginna (1981) integrált definíciója

az érzelmek a szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai,
amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek. Ez az összjáték:
• növelheti az érzelmi élményt (pl. izgatottság mértékét, az öröm érzését
stb.);
• kognitív folyamatokat indíthat meg azzal, hogy befolyásolja többek között
az érzelmileg lényeges észlelési folyamatokat, az emlékezetet és az
események értékelését;
• aktiválhatja az érzelmet kiváltó körülményekhez való fiziológiai
alkalmazkodást;
• olyan viselkedéshez vezethet, amely a legtöbbször kifejező, cél által
irányított, és elősegíti az alkalmazkodást.
Érzelmek és a hangulat (Gendolla, 2000)

Hangulat
• elmosódottabb és hosszan tartó érzelmi állapot
• kapcsolódik közvetlenül valamely tárgyhoz, személyhez vagy
eseményhez
• Előidéző okok nem feltétlen tudatosak –> testi hormonális
tényező, időjárás, fizikai környezet, illat is befolyásolhatja
• Érzelemnek van, a hangulatnak nincs motiváló ereje
• Érzelem rövid ideig tart, hangulat hosszabb, ellenáll a
változásnak
Érzelmek kéttényezős elmélete

Schachter és Singer (1962)

• az érzelmek az általános vegetatív aktivációs szint
megváltozásával járnak, és az átélt érzelmek minőségét az
határozza meg, hogy hogyan magyarázzuk a vegetatív
változást.

1. az aktivációs szint nem specifikus hatását feltételezi az

érzelmekre,
2. azt javasolja, hogy amennyiben nincs kielégítő magyarázat a
megnövekedett aktivációs szintre, a környezetben keressük azt.
Az érzelmek kognitív kiértékelés-elmélete

Az érzelmek alakulásában a helyzetre vonatkozó ismeretek és

hiedelmek értékelése játszik jelentős szerepet

Elsődleges értékelési folyamat

• a helyzet személyes jelentőségét értékeljük
• a helyzet mennyiben kongruens személyes céljainkkal, azaz
gátol vagy éppen segít a vágyaink elérésében
• minden érzelem esetében jelen van
• Itt dől el, hogy egy helyzetet fenyegetőnek, ártalmasnak vagy
kihívásnak értelmezzünk
Az érzelmek kognitívkiértékelés-elmélete

Másodlagos értékelési folyamat

• Alaposabb elemzésnek vetjük alá a szituációt
• Kinek tulajdonítható a helyzet (magunknak v. másoknak),
• Ez alapján dől el az, hogy milyen érzelmet tapasztalunk, és
hogyan cselekszünk az adott helyzetben.
Az érzelemkifejezés biológiai és
kulturális meghatározói

 Buck (1985) - érzelmek egyrészt saját belső állapotainkat jelzik, másrészt

fontos információkat szolgáltatnak a velünk érintkezésben lévők belső
állapotáról is

 Darwin
 érzelemkifejezésnek elsődleges szerepe a cselekvésre (pl. menekülés,
támadás stb.) való felkészülés jelzése
 Feltételezte, hogy belső öröklött tendenciák későbbi vizsgálatok
alapján bizonyos érzelmek kifejezése és felismerése egyetemesnek
tűnik (pl. öröm, bánat)
Kimutatási szabályok

• Érzelmi kifejezés kulturálisan szabályozott A kultúránk

befolyásolja azt, hogy milyen érzelmeket és milyen helyzetben
mutathatunk ki.
• Friesen (1972) kísértlete
• Amerikai és japán egyetemi hallgatókkal nézettek filmet
• Diákok magukban voltak – saját kultúrájukból egy
interjúkészítővel
• Társas helyzetben – amerikaiak több negatív érzést
mutattak, japánoknál több pozitív érzés jelent meg
Az érzelemkifejezés hatása az érzelmi élményre

 Arckifejezésnek központi jelentősége van az érzelmek

kommunikációjában.
 Arckifejezést az érzelmek szubjektív élményének átélésében
is jelentős tényezőnek tartják  érzelem kifejezése erősíti az
érzelem élményét, a kifejezés elnyomása pedig csillapítja azt.
 Arckifejezésből érkező visszajelentés mérsékelt, de megbízható
érzelemmoduláló hatással van, bár ennek mechanizmusa nem
tisztázott kellően
 Kísérlet – ceruzát szájba venni – ajkak vagy fogak közé
szorítani
 Rolls 2000; Plutchik 1994; Oatley és Jenkins 1996/2001 nyomán

Érzelmek
Funkciói
 Az érzelmek adaptív válaszokkal
kapcsolódnak össze
Plutchik (1994) érzelmek 2 funkcióját hangsúlyozza:
• növeli az egyén túlélési esélyét azáltal, hogy a környezetben
Érzelmek megjelenő eseményekre feltehetően a legmegfelelőbb választ
kettős hívja elő
• jelzést szolgáltat a jövőbeni cselekvésre vonatkozó szándékról
evolúciós • Pl. a fenyegetés félelmet vált ki, ami a meneküléshez
funkciója (viselkedés) vezet, ennek evolúciós funkciója az önvédelem

• Félelem szerepe
• Bizonyos ingerek (pl. kígyók, pókok és más állatok, magasság, villám,
tűz, mély víz stb.) nagyobb valószínűséggel váltanak ki félelmet, mint
mások
• Biológiai előkészítettség jelentős szerepe volt a túlélésben
 Az érzelmek szerepet játszanak a társas
kapcsolatok szabályozásában

• Csecsemők érzelmei reakciói  gondozói kapcsolat

Érzelmek o Sírás vagy a nevetés eltérő reakciókat vált ki –
kettős mindkettő célja a közelség fenntartása
evolúciós
funkciója • ezek a viselkedések olyan korán jelennek meg, hogy ott
tanulási folyamatokat nem tételezhetünk fel  érzelmi
viselkedés veleszületett fajfenntartást szolgálja
 • Az érzelmek és a hangulat szerepet játszanak a
környezet értékelésében, és módosíthatják a
kognitív információfeldolgozást
Érzelmek
szerepe a o aktuális hangulat befolyásolja a figyelmet, az
kognitív észlelést, a tanulást és az emlékezetet
folyamatokban
o kellemes hangulatban a kísérleti személyek
nagyobb arányban idéztek fel kellemes, mint
kellemetlen élményeket, és fordítva
Az érzelmek fejlődése:
kötődés
 • Az érzelmek egyik alapvető funkciója az emberi
viszonyok kialakítása, összetartása és szabályozása
o Legjobban csecsemőkorban azonosítható
o Az anya-gyerek kapcsolat érzelmi szabályozása
Kötődés alapvető az egyén és a faj túlélése szempontjából

Gyermekkori kötődésünk feltehetően jelentősen

befolyásolja serdülőkori és felnőttkori érzelmi
tapasztalatainkat is.
 Az anya nem csupán a táplálék és a szükségletek kielégítésének
forrása, hanem jelentős funkciót tölt be a gyermek érzelmi
fejlődésében is

Az anya-gyerek kapcsolat négy fontos jellemzőjével írható le:

Kötődés
elmélet o Közelség keresése
Bowlby o Biztonságos menedék
o Szeparációs tiltakozás
o Biztonságos bázis

A fejlődés előrehaladtával a kötődés tárgya változik

elsődleges gondozó szerepe folyamatosan csökken
 • Csecsemő- és gyermekkori tapasztalatainkat egész életen át
hordozzuk magunkban
o állandóságot biztosítanak, és meghatározzák érzelmeinket,
viselkedésünket és emberi kapcsolatainkat

Kötődés • Belső munkamodellek

elmélet o belső mentális reprezentációk, amelyeket személyes
Bowlby élettörténetünk és személyközi élményeink nyomán
kialakítunk magunkról és a szociális világról,
különösen az abban lévő fontos személyekről alakítunk
ki
o először az anya- (elsődleges gondozó-) gyerek
kontextusban fejlődnek ki
o megjelenő elvárásokat, kognitív reprezentációkat
visszük tovább az újabb kapcsolatokba
 • majomkísérletek
• szőranya, drótanya, valódi anya → érintés,
megkapaszkodás jelentősége
• Az anyától való izoláció a társas készségekben
jelentős kárt okozott.
Kötődés
Harlow
kísérletek
 Zeanah (1996)
• Kötődés hiánya- gyermek megfelelő kognitív
érettség mellett sem alakít ki kötődési preferenciát
valamely személy irányában

Kötődési • Kötődés zavara - gyermek zavartan alkalmazza a

problémák szülőt mint biztonságos bázist vagy biztonságos
menedéket.

• Kötődés megszakadása – a gyermek elveszíti az

elsődleges gondozóját
Az érzelmek fejlődése és az
érzelemszabályozás
Érzelmek fejlődése

Temperamentum
• Érzelmekkel kapcsolatos temperamentumjellemző az emocionalitás

Érzelemszabályozásban fontos, a temperamentummal

összefüggő tényező gyermek kontrolláltságának mértéke,
aminek ellentéte az impulzivitás

Kontroll
• belső állapotunkat vagy érzelmeinket mennyire fejezzük
ki, vagy mennyiben hagyjuk, hogy érzelmeink a
viselkedésünket irányítsák
Érzelmek fejlődése

Érzelem és a viselkedésszabályozás különböző mértéke szerint a

gyermekek
• Az alulkontrollált gyermekekre a magatartás és a figyelem kontrollja csak
alacsony szinten jellemző, ők hajlamosabbak az irritabilitásra és az
impulzív viselkedésre.
• A túlkontrollált gyermekekre a gátoltság, a félénkség, az agresszió
kerülése jellemző, ők hajlamosak visszavonulni a társaktól.
• Az optimális szinten kontrollált gyermekekre a magabiztosság, az érzelmi
labilitás hiánya és a magatartás, valamint a figyelem regulációja a
jellemző.

Kontroll optimális szintje vezet a sikeres szociális

alkalmazkodáshoz
Érzelmek fejlődése

Érzelmek regulációja
• Az érzelemkontrollnál sokkal rugalmasabb mechanizmus
• az érzelmi események dinamikus szabályozásával és a helyzethez való
illesztéssel áll kapcsolatban, nem csupán az érzelmek kontrolljával

Érzelmek kifejezése
• két-három éves korban a gyermekek képesek a szégyen, a büszkeség és
a bűntudat helyzetnek megfelelő kifejezésére
• 4 éves korra a többség képes felnőttekhez hasonló érzelemkifejezésre
• Érzelemszabályozás széles ezköztárát tanulják meg, de ez a képesség a
társas kapcsolatokban fejlődik (szülők szerepe )
• Kimutatási szabályok – 3 éves korában már érzékeli ha változtatni kell
 Az érzelemszabályozás egyik kritikus pontja az érzelmi
megértés:
• az érzelmi kifejezések felismerését;
• az érzelmek okainak és hatásainak megértését;
• az érzelmek kulcsingereinek azonosítását magunkban
és másokban;
• az összetett érzelmek megjelenésének belátását;
Érzelmi • az érzelmi szabályozás megértését.
megértés Fejlődése
• Legkorábban az érzelmi kifejezés felismerése
azonosítható
• az érzelmek okainak és hatásainak azonosítása a
gyermek kognitív fejlődésével párhuzamosan alakul
ki.
 „az a képesség, hogy a személy monitorozza saját és mások érzéseit és
érzelmeit, hogy megkülönböztesse ezeket egymástól, és hogy
felhasználja ezt az információt gondolkodásában és viselkedésében
(Salovey és Mayer (1990)”

Érzelmi intelligencia jellemzői

Érzelmi • Mások és saját érzelmeink észlelése, értékelése és
Intelligencia kifejezése verbális vagy nem verbális módon:

1. azonosítjuk az érzelmeket saját magunkban, a másik

személyben vagy éppen egy, zenében vagy
történetben;
2. Tudatosítjuk saját és mások érzelmeit, valamint az
ezekkel összefüggő gondolatokat;
3. Különbséget tudunk tenni az érzelmek között, és
adekvátan tudjuk kifejezni azokat
 Érzelmi intelligencia jellemzői
• Az érzelmek felhasználása a gondolkodás és a cselekvés
serkentésére
• Az érzelmek megértése és elemzése

Érzelmi • Az érzelmek szabályozása az érzelmi és intellektuális fejlődés

Intelligencia elősegítése érdekében

Goleman definíciója (1997)

olyan képességeket foglal magában, mint „önmagunk ösztönzése, a
frusztrációkkal dacoló kitartás; az indulat fékezése, a
vágykielégítés késleltetése; hangulataink kiegyensúlyozása, amely
gátolja, hogy a bajban gondolkodásunk összezavarodjon; empátia
és a remény”
 Goleman (1997) szerint az érzelmi intelligenciának öt lényeges
összetevője van
• A saját érzelmeink pontos és tudatos észlelése és monitorozása.
• A saját érzelmeink módosítása és elfogadható kifejezése.

Érzelmi • Mások érzelmeinek pontos észlelése és az azokra való

Intelligencia válaszadás.
• A társas viszonyok sikeres kezelésének képessége.
• Az érzelmek fókuszálása a kitűzött célra, ami magában foglalja
a késleltetett jutalmat és az indulatok adaptív áthelyezését és
kanalizálását.

DE a kutatási eredmények még kezdetlegesek!

Pozitív érzelmek és a
szubjektív jóllét
Fredrickson – „Bővíts és építs elmélet ”

• A negatív érzelmek a cselekvési lehetőségek

készletét leszűkítik például a menekülésre, a
támadásra vagy éppen a védekezésre
• Pozitív érzelmek közös jellemzői
o kiszélesíti a személy gondolati-viselkedéses
repertoárját
o belső erőforrásaira alapozzon, ideértve
fizikai, intellektuális, társas és pszichológiai
erőforrásait egyaránt
 Fredrickson (1998, 2000) áttekintése nyomán

Pozitív
érzelmek
hatásai
Pozitív érzelmek

Kreativitással kapcsolat
o pozitív affektusok megnövelik a kreatív feladatokban mutatott
teljesítményt
o Pozitív érzelmi állapotban a gondolkodás szokatlanabb utakat jár
be, kreatív, integratív, nyitottabb az információkra és
hatékonyabb.

• Pozitív érzelmi állapotok a szervezet „nyugodtabb állapotával”

járnak együtt  negatív érzelmek hatásait csökkentsék
Pozitív érzelmek

• Segítenek a mindennapok nehézségeivel és az ezek által

kiváltott stresszel könnyebben megküzdjünk

• A pozitív érzelmek átélése a mentális egészség fontos

meghatározója (Vaillant 2003)

• Fontos hatással vannak a fizikai egészségre is

Jóllét, iskolai jóllét

Boldogság jellemzői:
• pozitív érzelmek/affektivitás gyakorisága és intenzitása;
• az élet egészével való megelégedettség szintje;
• az életünk egyes szűkebb területein (pl. munkahely, család, gyermeknevelés,
hobbi, iskolai tanulmányok) megélt elégedettség és siker;
• a depresszió, a szorongás vagy más negatív állapotok viszonylagos hiánya.

Ha a gyermekek jól érzik magukat általában, és jól érzik magukat az

iskolában
• javul a tanulmányi teljesítményük,
• iskolai jóllét protektív faktorként szolgál a dohányzással, a drog- és
alkoholfogyasztással, a túl korán kezdett szexuális élettel szemben
Iskolai
Jóllét
(Konu et al.
2002)
Szomorúság és depresszió
 Szomorúság
• Leggyakrabban valamilyen veszteséggel áll
kapcsolatban (Power–Dalgleish 1997)

• legfontosabb társas funkciója az érzelmi

támogatás, a sajnálat, az együttérzés és a
Szomorúság praktikus segítség kiváltása másokból
 Tüntetek
• tartósan legalább két hétig fennálló nyomott hangulat
és/vagy az öröm vagy érdeklődés elvesztése
• Különböző intenzitással:
o Szomorúság, az ürességérzés, az ingerlékenység,
az alvászavar
o a testsúly jelentős megváltozása, tartós fáradtság
érzése,
Depresszió o a motiváció jelentős csökkenése, a figyelem és a
koncentráció zavara,
o az értéktelenség érzése, a halállal és az
öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok

• Tünet egy csoportja személyes szubjektív

beszámolóin alapul, a másik része jól megfigyelhető
érzelmi, gondolkodási, viselkedés jellemzőkkel jár
 Okai lehetnek
• genetikai és biológiai tényezők, pszichoszociális
tényezők, negatív életesemények egyaránt

Legszembetűnőbb tünet: jelentősen megváltoznak

a saját magunkról, a világról és a jövőről kialakított
Depresszió vélekedések, kogníciók  Kognitív triád (Beck, 2000)

• személy önmagáról alkotott vélekedéseinek a negatív

irányba való torzulása
• az élményeit folyamatosan negatívan értékeli
• a jövőt negatívan szemléli, állandó kudarcokat és
szenvedést vár a jövőtől
 Serdülőkori
depresszió,
öngyilkosság
Figyelmeztető
jelei
Düh és az agresszió
Agresszió

Agresszív viselkedés  az agresszor valamilyen kellemetlenséget okoz,

vagy valamilyen averzív ingerrel bombázza a másikat (Buss 1971)

Osztályozása
• Aktív vagy passzív agresszió: valamit aktívan tesz az agresszor vagy
valamit egyszerűen nem tesz, vagy akadályt gördít a másik elé.
• Közvetlen vagy közvetett agresszió: például a másik teste ellen irányul
vagy a másik önértékelését érinti.
• Fizikai vagy verbális: konkrét fizikai tettben vagy szóban nyilvánul meg.
Agresszió

Düh kiváltotta agresszió

o Valamilyen külső inger dühöt indukál a személyben, ami végül
agresszív tettben nyilvánul meg - DE nem minden esetben vezet
agresszióhoz
Instrumentális agresszió
o nem az érzelem, hanem valamilyen cél irányítja az agresszív
viselkedést
Agresszió és a katarzishipotézis

• az elfojtott érzelmek, mint a harag vagy a félelem, kisülési módot keres,

amennyiben erre nincs módja, akkor addig gyűlik, amíg olyan mértékűvé nem
erősödik, hogy hirtelen erős indulatban vagy agresszív cselekedetben,
esetleg betegségben manifesztálódik.

• Több terápiás módszernek adta ez az elképzelés az alapját - DE nincs arra

bizonyíték, hogy a katarzis révén tényleg csökkenthető az agresszív viselkedés

• Katarzis agressziócsökkentő hatását csak meglehetősen korlátozott

körülmények között tapasztalták,
• az agressziót kiváltó személy jelen van a düh pillanatában, a megtorlás pont akkora,
amekkorát a másik megérdemel, és nem kell attól tartani, hogy az illető megtorolja az
agressziót
Agresszió és a társas kognitív megközelítés

• A kölcsönös meghatározottság:
• társas környezet
o Szerepmodellek, társas normák, társas megerősítés, büntetés
• személyiség:
o Azok a személyiség és kognitív jellemzők, ami növelik vagy
csökkentik az adott viselkedés előfordulását
• viselkedés
o Rendelkezésre álló viselkedésrepertoár, viselkedéses szándékok
Agresszió és a társas kognitív megközelítés

• Bandura – viselkedést megfigyeléses módon is elsajátítjuk

o Vikariáló behelyettesítés
o Bobo-baba kísérletek - szignifikánsan kevesebb agressziot mutattak azok
a gyerekek, akik a modell büntetését lattak, mint azok, akik az agresszív
modell jutalmazását es/vagy a semleges helyzetet latták

o az agresszív viselkedést ugyanúgy tanuljuk, mint más viselkedéseket

o médiában bemutatott erőszak kiváltja a gyermekek agresszív viselkedését

 Körülmények, amelyek esetében a médiában
bemutatott agresszió fokozottan erősíti a
gyermekek agresszióját

Agresszió
 Médiában bemutatott agresszió hatása
a gyermekekre

• közvetlenül növeli az agresszió mértékét, és

pozitívabb attitűdöt alakít ki az agresszió
konfliktusmegoldásra történő alkalmazásával
Agresszió kapcsolatban
• másrészt érzéketlenné tesz az erőszak és az
agresszió következményeivel és áldozataival
szemben
• megerősíti azokat a hiedelmeket, hogy a körülöttünk
lévő világ gonosz és veszélyes
Félelem és szorongás az
iskolában
Félelem és a szorongás

• félelemnek konkrét tárgya van, az aktuális veszély, legyen

az akár a fizikai épséget vagy éppen az önértékelést
veszélyeztető helyzet vagy inger

• szorongás elővételezett, elképzelt veszélyekkel

kapcsolatban áll elő.

Freud - félelem oka könnyen meghatározható, konkrét

helyzet, a szorongás ezzel szemben elmosódottabb, diffúzabb
élmény, a szorongás oka nehezen határozható meg
Félelem és a szorongás

Közös jellemzők
o Negatív érzelmi állapot
o jövő felé mutat, jövőbeni veszély kapcsán áll elő
o hasonló testi tünetei vannak, például szorítás a mellkason és/vagy a
torokban, nehézség a levegővételben, az izmok elgyengülése, különösen a
lábakban, szájszárazság, izzadás, hasi fájdalom.
Különbség
• Félelemi helyzetben segítségkérés (szívesen vették más társaságát),
szorongásnál inkább egyedül voltak
• Epstein (1972)
• Félelem összekapcsolódik a veszélyt megszüntetésére vonatkozó
cselekvéssel – menekülés, harc, segítségkérés
• Szorongás- a menekülés vagy a harc, azaz a félelem megszüntetését célzó
viselkedés akadályozott.
Szorongás szintjei (Orosz,2009 )

• fizikai szint: különböző testi és viselkedéses tünetek jelentkeznek

• ezek lehetnek az idegrendszeri változások hatására kialakuló testi reakciók, mint
hasmenés, gombócérzés a torokban, sápadtság, szívdobogás stb.;
• illetve lehet a szorongás következményeiként fellépő testi vagy viselkedéses jelei, mint
összehúzott testtartás, agresszív viselkedés, szétesett mozgás stb.

• érzelmi szint: a szorongás egyfajta feszült, kellemetlen lelki állapotot takar

• értelmi szint: negatív gondolatok jelenhetnek meg (például „csak vele ne

kerüljek össze a versenyen”), valamint a kognitív funkciók is csökkenhetnek,
például csökken a figyelem és a koncentráció, vagy a problémamegoldás
hatékonysága stb.
Tesztszorongás: szorongás és teljesítmény

• Tesztszorongás azokban a helyzetekben jelenik meg, amikor

a személy teljesítményét nyilvánosan értékelik
o Aggodalom (negatív gondolatok)
o Érzelmi aktivációt (a stressz testi tünetei)

• Hatására csökken a teljesítmény, főleg komplex és figyelmet

igénylő feladatokat igénylő helyzetekben
• Pl. matekszorongás
Köszönöm a figyelmet!
molnar.adrienn@unideb.hu