Érzelem- és

viselkedésszabályozás

Affektív pszichológia, 2018

 SZABÁLYOZÁS
• Reguláció: idegrendszeri fejlődés

• szabályozás: érzelem, arousal, és viselkedés

• Gyermekkori szabályozás informál a szociális és intellektuális fejlődési

mérföldkövekről.

• Jó prediktora az iskolai kimenetnek: foglakoztatás és egészség viszonylatban

• Korai elméletek ego és én kontroll elméletek

• Ma összetett fogalom, Reguláció:

• Moláris szinten: temperamentum vagy személyiségjegy (effortful kontroll

=erőfeszítést igénylő kontroll)

• Molekuláris szinten: működési mechanizmusok azonosítása (végrehajtó

működés, érzelemszabályozás)
 Szabályozási folyamatok a temperamentum
és személyiség modellekben
• temperamentum biológiai alapú, egyéni különbség a reaktivitásban és az önszabályozásban
(Rothbart)

• de hatással van a szocializáció is

• korai tapasztalatok - idegrendszeri változás - epigenetikus adaptáció

• Eisenberg (2004):

• reziliencia alapvetően a frontális idegrendszeri hálózat érésével van összefüggésben és olyan

képesség, mely kontrollálja a viselkedéses választ változó körülmények között is. Effortful kontroll a
része (magasabb szintű kontroll funkció, szociális kompetencia)

• reaktív kontroll: viselkedés gátlása,közvetlen incentívek motiválják, automatikus és spontán

jelenik meg (bottom-up)

• probléma:

• alulszabályozás: impulzív externalizáló viselkedéses problémák

• túlszabályozás is maladaptív internalizáló problémák

Érzelemszabályozás

hangulat szabályozás védekezés

Érzelem szabályozás
Coping vs Érzelemszabályozás

• coping mindig a negatív érzelem csökkentésére tesz kísérletet

• érzelemszabályozás: függ az aktuális helyzettől, ezért mind a

pozitív mind a negatív érzelmi állapotváltozása cél lehet (akár
csökkentés vagy növelés)
JAMES GROSS (2002) FOLYAMAT MODELL
HÁROM FŐ ÉRZELEMSZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA

1) Helyzet-fókuszú: kontrollálja a helyzetet

• a helyzet választása
• a helyzet megváltoztatása

2) Kogníció-fókuszú stratégia:
• figyelem fókusz változtatása
• helyzet interpretálása változik

3) Válaszfókuszú stratégia:
-az átélt érzelem megváltoztatására tett kísérlet

• pl.
• “kiengedni a gőzt“ beszélni az érzelemről
• elterelni a figyelmet az érzelemről (alvás, drog, alkohol)
• érzelmek elfojtása
• reflektív folyamatok
Klasszikus kérdés: „should I stay or should I go…“?
 Helyzet-fókuszú stratégia

érzelmek kezelésének (kontrolljának) hatékony módja: helyzetek keresése,

elkerülése, megváltoztatása (Gross,2001):

• distressz csökkentése
• PL. pozitív szituációk keresése, több kellemes élmény, ezért a rossz közérzettől
meg lehet szabadulni
• kellemes események választása … reziliensebbé tesz a intenzív
stresszhelyzetekkel szemben (Folkman& Moskowitz,2000).
 Szituáció választása


• elkerülés: kellemetlen helyzetekben

• Több elkerülő coping - > később több stresszor az elkövetkező 4 évben, => prediktálja a
megnövekedett depresszív tünetek számát (Holahan, Moos, Holahan, Brennan, and
Schutte, 2005).

• szívbetegek elkerülő copinggal nagyobb valószínűséggel veszítik el életüket a

szívrendellenesség miatt 6 éven belül(Murberg,Furze,&Bru,2003).

• vesebetegek szintén elkerülő copinggal növelik a kockázatot, DE az elkerülés maga

közvetlenül hat (l. a vizsgálatokat is elkerülik, Wolf & Mori,2009).

• Elkerülés: a problémák nyílt közvetlen megoldását, a problémákkal való szembenézést

gátolja
 SZITUÁCIÓ MEGVÁLTOZTATÁSA

• h. elérjük a vágyott érzelmi állapotot

• “aktív coping,”
• = a szitáció feletti kontroll

• akik gyakran a helyzet megváltoztatásával szabályozzák az érzelmi

állapotukat, jobb fizikai és mentális egészséggel rendelkeznek (Penley et
al.,2002).
• akiknek kevés kontrolljuk van a helyzetekre, azoknál nagyobb a kockázat
a depresszióra (Alloy et al.,1999).
• ha úgy érezzük, hogy a kontrollt meg tudjuk tartani a jövőbeli helyzetben,
akkor kevesebb vagy kisebb mértékű a szorongás (VanDerZee,
Huet,Cazemier,&Evers,2002), és jobb az egészségi állapot is
(Shapiro,Schwartz,&Astin,1996).
• DE LIMITÁCIÓ IS VAN
• L. Önsegítő könyvek tanácsai
• a siker elképzelése, a kontroll megtartására, hogy elérjük a
kívánt célt
• félrevezető
• fantázia a helyzetről nem segíti a szituációval való aktív
megküzdést (Taylor,Pham,Rivkin,&Armor,1998).
• irreális elvárások és célok kialakítása
KOGNÍCIÓ FÓKUSZÚ STRATÉGIA
• HA olyan a helyzet, amin nem tudunk változtatni
• AKKOR az érzelmet kell kontrollálni kognitív stratégiákkal

• figyelem szabályozásán keresztül pl. b. helyzetek ignorálása

• a negatív helyzetek átértelmezésével (interpretálás)

figyelem interpretáció
 Figyelmi kontroll

• szorongásos zavaroknál erős torzítás a fenyegető ingerek felé (Cisler&

Koster,2010).

• dot-próba
•
Interpretáció

Érzelem címke, megnevezés

Liberman et al 2011
• Az érzelmek explicit megnevezése csökkenti a negtív és a
pozitív érzelmi reakciókat is

• Ramirez Beilock, 2011

• hallgatók, akik leírják az aggodalmaikat a vizsga előtt
jobban teljesítenek, mint akik másról írnak vagy nem
írnak le semmit
 Kognitív változtatás (újraértelmezés, átkeretezés)

• kognitív művelet, hogy megváltoztassuk mit gondolunk az adott

érzelmi élményről és eseményről.

• Az új információ integrálása (valós vagy elképzelt)

• Asking participants to imagine a context in which the emotional

event is neutral (Ochsner et al,2002) or it recedes into the distance
(Davis et al 2011)

• Or using cognitve restructuring – complex instruction provide new

info and additionally tap into the participants’ imagination (Goldin
et al 2008)
 Kognitív újraértékelés

• valós, de pozitív (vagy legalább semleges) értelmezése a helyzetnek

• “Lehetne rosszabb is!”
• kognitív átstrukturálás /átkeretezés
• csökkenti az amygdala és a prefrontális aktivációt (Ochsner,Bunge,Gross,&Gabrieli,
2002).
• akik gyakran használják az átkeretezés stratégiát, több pozitív érzést és kevesebb
negatív érzést élnek át, elégedettebbek az életükkel, több pozitív érzést osztanak meg
kedveltebbek, több közeli kapcsolatuk van, kisebb kockázat a depresszióra (Gross&John,
2003).
cognitive distancing
 Válasz módosítás

• Érzelmek elnyomása

• nemvervális kifejezés, fiziológiai válasz, szubjektív érzések,

gondolatok területén
 VÁLASZ FÓKUSZÚ STRATÉGIA

• “let it all out”—experience your feelings, and express them to their fullest.
• Freud KATARZIS elmélet
• DE!
• szomorú film, sírás, = » rosszabb, szomorúbb hangulat a film után(Kraemer &
Hastrup,1988).
• párkapcsolati konfliktus, indulatok gyakori kifejezése =» kapcsolati krízis
mélyítése(Fincham,2003).
• Rumináció =» klinikai depresszió prekurzora ( Garnefskietal, 2004; Nolan
Hoeksema, 1991).
 Kognitív stratégiák
Adaptív Nem adaptív

• a helyzet jó oldalainak számbavétele • önmagunk vagy mások hibáztatása,

(pozitív átértékelés)
• a veszteség vagy a veszély felnagyítása
• a történtek tágabb értelmezési (katasztrofizálás),
keretbe helyezése (perspektívába
helyezés) • vagy a negatív gondolatokon, érzéseken
való rágódás (rumináció),
• a tervezés, vagyis az azzal való
foglalatosság, hogy milyen • az elfogadás egyfajta rezignált attitûd a
viselkedéses stratégiákat lehetne
történésekkel kapcsolatban
alkalmazni a helyzet megoldására

• segítenek a helyzethez való • szerepet játszanak a stresszre adott kóros

érzelmi reakciók kialakulásában és
alkalmazkodásban és az érzelmek
fennmaradásában
szabályozásában.
 Érzelemszabályozás mérése
(magyarul elérhető)

• Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdõív (Cognitive

Emotion Regulation Questionnaire – CERQ,
magyar adaptáció Miklósi et al, 2011)

• Difficulties in Emotion Regulation Scale (DERS,

Gratz and Roemer, 2004, magyar adaptáció
Kökönyei)
Davidson et al, 2015, Nature