A családrajz-

teszt és értelmezés
KINETIKUS CSALÁDRAJZ (BURNS, KAUFMAN) ÉS CORMAN –
CSALÁDRAJZ
A családrajzok alkalmazása, típusai

 A családrajz funkciója: a konfliktusok gyakran tudattalanok, de projektív

technikák révén hozzáférhetővé válhatnak
 A családrajz típusai:
1. Saját család rajza
2. Egy (másik) család rajza
3. Egy megváltoztatott család rajza
A családrajz története

 Első alkalmazás: Trude Traube, 1937 – saját család ábrázolása

 később: Minkowska- gyermek magát, és a saját házat is ábrázolja
 Hulse (1951, 1952) – „Draw a family” , első interjú
 Saját családról és egy családról készült rajz összehasonlítása (Borelli& Vincent,
1965; Crocq és Suziot, 1968)
Corman-féle családrajz (1964, 1965)

 Új instrukció: „rajzold le a családod” helyett „rajzolj egy családot, olyat, amilyet

elképzelsz”
 Szabadabb projekció
Tesztfelvétel menete:
 Fehér papír és ceruza szükséges hozzá, vonalzó, radír nem használható
 Rajzolás után a gyermek mesél a családról
 Hol vannak? Mit csinálnak? Mi a nevük? Mennyi idősek? Mi a szerepük a
családban? Milyen neműek? Ki a legkedvesebb, és ki a legkevésbé kedves? Ki a
legboldogabb és ki a legkevésbé boldog? Ki lenne a gyermek a családban?
Értelmezés

 Az értelmezés szintjei:
1. Grafikus szint- pszichomotoros, affektív készségek pl. mozdulatok, vonalak
erőssége, figurák méretezése, rajz ritmusa, térszimbolika
2. Formai struktúra- a gyermek mentális érettségétől és a személyiség
egyensúlyától is függ; értelmezhető: csoportstruktúra, dinamikusság vs
statikusság
3. Tartalmi szint – családról alkotott vágyak, elképzelések
-általában vágy-család (örömelv); valódi család- realitáselv
-elhárító mechanizmusok: realitás tagadása, projekció
Klinikai feldolgozás, elhárító
mechanizmusok kifejeződése
 A főszereplő felértékelése – érzelmi megszállás, azonosulás
 A főszereplő leértékelése – kihagyás, kisebbnek rajzolás
 Áthúzott személyek – leértékelés speciális formája
 Eltolt, vagy hozzátett (képzelt) személyek, állatok
 Térbeli viszonyok- szereplők megélt kapcsolódása, kívánt intimitás vagy
eltávolodás
Objektív valóság és szubjektivitás

 1200 esetből 150 saját családot rajzolt, 660 képzeletbelit, 390 átmenetit
 Minél inkább különbözik a kitalált és a valódi család, annál erősebb a projekció
Megjelenített konfliktusok

 Testvérkapcsolatok és konfliktusok
-testvérrivalizáció normális jelenség
-nyílt agresszió ritka
-rivális leértékelése, tagadása
-bűntudattal terhelt agresszió esetén önmaga leértékelése
-regresszió
-patológia: feldolgozatlan, domináló agresszió, önmaga ellen irányuló agresszió,
vagy regresszióval való védekezés
-testvérrivalizáció nem jelenik meg önmagában, szülőkkel való kapcsolattól is függ
Szülőkapcsolatok, ödipális konfliktusok

 Új testvér születése egyben testvér- és szülőféltékenységet is okoz

-ödipális korban a gyermek rivalizál az azonos nemű szülővel, közben egyszerre
utánozza is őt
-patológiás helyzetben az agresszió vagy túlzottan megnő, vagy gátlódik az
éncenzúra miatt
-erős elhárítások jelennek meg
-nemek közötti különbségtétel
-nyílt ödipális helyzet- ösztönök szabad megnyilvánulása
-rejtett ödipális helyzet esetén az éncenzúra lép életbe
-leértékelés, agresszió állat formájában jelenik meg, regresszió, rekacióképzés
További módosítások a rajzteszttel
kapcsolatban
 Shearn és Russell (1969)- szülőktől is érdemes családrajzot kérni
 Biermann (1962)- családi neurózis feltárása
 Shetty (1974)- 8-10 éves gyerekek rajzainak elemzése, egészséges és viselkedészavaros,
tanulási nehézségekkel küzdő, neurotikus gyerekek rajzainak összehasonlítása
 Brem-Gräser (1957) állatcsalád – saját család lerajzolása állatok képében
 Kis, Bierman (1973) elvarázsolt család;
 instrukció: „Most egy kicsit álmodozunk. Biztosan ismersz meséket! Most csinálunk együtt
egy saját mesét… képzeld el, hogy jön egy varázsló, és elvarázsol mindenkit egy családban,
minden embert, kicsiket és nagyokat… itt egy papír és egy ceruza, rajzold le, mi történik!”
 Anya-gyermek rajzok (Gillespie, 1989); „rajzolj egy anyát és gyermeket”
 Kaiser (1996)- madárfészek rajz- családi relációk, korai kötődés
A kinetikus családrajz (Burns, Kaufman,
1970)
 Alkalmazás: gyermek-pszichodiagnosztika, tanácsadás, családterápia, serdülők és
felnőttek pszichológiai, pszichiátriai vizsgálata
 Újítás: a statikus ábrázolást a dinamikus megjelenítés váltja fel
 Családot úgy kell lerajzolni, hogy mindenki valamilyen tevékenységet végez
 5 éves kortól alkalmazható (serdülőknél, felnőtteknél is)
Céljai:

 Helyzeti szorongás oldása –rajzolás ismerős helyzet, megszokott tevékenység

 Modellreakció – megmutatja a gyermek viselkedését egy új, félig strukturált
helyzetben
 Projektív technika- személyiség nehezebben feltárható részeit is feltérképezi
 Helyettesítheti vagy árnyalhatja a verbális közlést
 Közvetítő, bevezető lehet a mélyebb klinikai interjú előtt
 Longitudinális rajzvizsgálati módszer- változások követése
 Megmutatja, hogy a gyermek hogyan észleli a családtagok interakcióit,
egymáshoz való viszonyulását
 KCS tekinthető pszichometriai értelemben véve tesztnek, vagy heurisztikus
hipotézisgeneráló eljárásnak
 Előzetes ismeretekkel együtt értelmezhető (viselkedéses, verbális, anamnesztikus
adatok, folyamat- és moderátorváltozók)
 Eredeti szerzők a kinetikus iskolarajz teszttel együtt alkalmazzák (Prout és
Phillips, 1974)
Tesztfelvétel
 Kétszemélyes helyzet, félig strukturált
 Eszközök: papír, fehér lap, radír használata engedélyezett
 Értelmezéshez regisztrálni kell: szukszesszió (ábrázolási sorrend), radírozások száma,
helye, gyermek nonverbális viselkedése rajzolás közben (pl. impulzivitás, tervszerűség,
motiváció)
 Instrukció (eredeti): : „Rajzolj le mindenkit a családból, beleértve magadat is, amint
csinál valamit. Próbálj meg egész embereket rajzolni, ne rajzfilmfigurákat vagy
pálcikaembereket. Tehát mindenki csináljon valamit- végezzen valamilyen cselekvést.”
 -kritika: pálcikaember, alak kihagyása értelmezhető, túl sok specifikus hívóinger nem
előnyös
 -alternatív megfogalmazás: „Rajzold le a családodat úgy, hogy mindenki csináljon
valamit.”
 -ha a gyermek magát kihagyja, meg kell kérni, hogy egészítse ki a rajzot
 Kérdésekre nondirektív, semleges válasz
 -ha a rajz elkészült, itt is több kérdés hangzik el
 Kit rajzolt le? Hány évesek az ábrázolt alakok? Mit csinálnak?
 Mit csinált az ábrázolt személy a lerajzolt cselekvés előtt? Mit érez, mire vágyik?
 Szívesen él-e ebben a családban?
A rajzok értelmezése

 Projektív tesztek alapelvei (mintázatok, globális rajzi színvonal, összehasonlító

elemzés, objektív mérések használata)
 Eredeti vizsgálat N=10000
 Értelmezés három fázisa:
1. Globális értékelés- érzelmi tónus, globális színvonal, feltűnő cselekvések
2. Emberalakok értékelése- tárgyakat figyelmen kívül hagyva, az emberalakok
interakcióinak, cselekvéseinek, rajzi jegyeinek elemzése
3. Tárgyak értékelése- csak a tárgyak pozícióját, hangsúlyozását, használatát
elemezzük
 Jól beilleszkedő, egészséges gyermekek rajzai- példa

• fizikai közelség
• Interakció
• életkornak megfelelő
színvonal
• Fényforrás
• Anya tápláló
tevékenységet végez
• Családi atmoszféra
békés, bensőséges
Negatív jelzések

• Izoláció
• Arctalanság
• Elfordulás
• Saját világba merülés
• Negatív érzelmeket kifejező
arckifejezések
Értelmezés 5 szempontja

1. Cselekvések
2. Emberrajz jellemzői
3. Elhelyezés, távolság, interakciós akadályok
4. Stílus
5. Szimbólumok
I. Cselekvések
-energiaáramlás- invesztálható (saját test, pl satírozás) vagy akadályba ütközhet (tárgyak,
dolgok, vonalak)
-gyakori tevékenység a labdázás (rivalizáció)
-anya leggyakoribb cselekvése a főzés- táplálás, szeretetkifejezés, gondoskodás vs takarítás
-apa ábrázolása: munka, vezetés/ vágás / aktivitás /gyermek felé fordulás
II. Emberrajz jellemzői
-fogak, hegyes ujjak- agresszió, acting out hajlam
-hosszú karok- elutasítás, elzárkózás, rivalizálás
-firkált, satírozott figurák- emocionális problémák
-arc üresen hagyása (önmagán)- alacsony önértékelés
-családtagok egymáshoz viszonyított magassága –szubjektív fontosság; ha a gyermek aránytalanul
kisebb- negatív énkép
-figurák hasonlósága –személy fontossága, vele való identifikáció
-figurák elhelyezése –feljebb lévő alak- dominanciaigény, fokozott figyelem vágya
-családtagok kihagyása- emocionális problémák, letiltott agresszió
-pálcikaember – regresszió, szorongás, emocionális problémák
-nem természetes alakok – realitásvizsgálat gyengesége
III. Elhelyezés, távolság, interakciós akadályok
-távolság- ha a szülőhöz közel van- figyelem és elfogadás igénye, identifikáció; ha távol-
elutasítottság, elszigeteltség
-anya és gyermek között lévő tárgyi akadály- pszichológiai távolság
-csoportosulás- ha a gyermek a többiektől távol van, úgy érzi, kihagyják
-interakciók hiánya- alakok nem fordulnak egymás felé, izolált interakció- kommunikációs
gondok
-rajzolási sorrend- általában életkor szerint, vagy relatív fontosság alapján
IV. Formai jegyek, stílus
-asszimmetria – impulzivitás
-túlzott részletezés –kényszeresség, bizonytalanság
-radírozás- konfliktus
-kompartmentalizáció- családtagok tudatos
elhatárolása – elhúzódás, elhatárolódás,
Elutasítottság (klinikai populációban rajzok 20%)
-külön tevékenységek- egység hiánya
-bizonyos személyek leválasztása
-papírlap összehajtogatása
 Enkapszuláció: néhány alak körbehatárolása – érzelmi problémák, kizárás,
eltávolítás, vagy szoros kapcsolat (13%)
 Papírlap leválasztása- felső rész (4,2%)- akut szorongás , distressz; alsó rész
(12%) - nehéz helyzet, bizonytalanság, stabilitás szükséglete
 Aláhúzott alakok- bizonytalan kapcsolat (9,9%)
 Alakok lap szélén- közös dolgokból való kivonulás, elhúzódás
 Hátoldalra rajzolás- indirekt konfliktus vagy elutasítottság
 X-szindróma: markánsan megjelenő X- erős felettes én, ambivalencia
 Rajz abbahagyása- félelem
A kinetikus állatcsalád (Jones, 1985)

 Állatok tudattalan impulzusok, projekciók szimbólumai

 Tudattalan érzéseket tükrözhetik
 Állatcsalád indirektebb, semlegesebb téma, mint a családrajz, kevésbé mozgósítja
az elhárító mechanizmusokat
 Instrukció: „Rajzolj egy állatcsaládot úgy, hogy minden állat csináljon valamit.
Rajzolj egész állatokat. Tehát minden állat csináljon valamit- végezzen valamilyen
cselekvést.”
 Kérdések: Kik alkotják az állatcsalád tagjait, hány évesek, a gyermek melyik
állatgyerek lenne a rajzon?
Esettanulmány

 Tamás: 12 év, 7 hónap, 6. osztály, osztályfőnök küldi, iskolai viselkedési

problémák, nem tanul otthon
 Család elfoglalt, aktív életet él, anya menedzser, apa több munkahely
 Egy testvér, fiatalabb, fiú, jó tanuló és sportoló
 Hagyományos, kinetikus és kinetikus állatcsaládrajz is készül a vizsgálat során
 Vizsgálati helyzetben magabiztos, motivált, jó teljesítmény
Családrajz

-Instrukció: egy család rajza

-egységes, globálisan pozitív
-testi kontaktus, kis távolság
-testvér transzformációja
-apa felemelése
-kis alakok
-magát utoljára rajzolja
-saját alak bizonytalan testtartása
-anya bizonytalansága
-apa testvérrel foglalkozik
Kinetikus családrajz
-először magát rajzolja le
„Kosárlabdázok, a büntetőről rádobom a
labdát.”
-majd anya – „anyukám biciklizik”
-ezután apa- „apa rárúgja a labdát a
kapura”
-végül a testvért- „kistestvérem kapusként
véd”
-mozgalmas, aktív, de szétszórt család
-apa testvérrel foglalkozik
-anya különálló tevékenységet végez
-Tamás egyedül játszik
-anya-Tamás- ambivalencia
-Tamás alakja idealizált
-T. és apa távolsága
-verbális megjegyzések
-rivalizáció
 Kinetikus állatcsaládrajz

„a nyuszi és a teknős versenyt

fut, a róka, a kenguru és a
kenguru kisbabája sakkozik”;
„a pók tarzanozik (lóg a
kötélen), a krokodil és a cápa
pedig fogócskázik, ők testvérek,
mellettük az aljnövényzet”.
Tamás legszívesebben a nagy
kenguru lenne, mert az „nagyot
tud ugrani és csoportokban él…
ha egy nagy vad, húsevő meg
akarna enni, akkor elűznénk
csoportszellemmel”.
 Pók- „Iszonyat”
 Kiskenguru- „maflácska, zöldfülű, nem szokott hozzá az új életéhez, kiközösítik a
nagy állatok, például az elefánt”
 Izolált csoportok, páros interakciók, széttagolódó család
 Központi motívum a rivalizálás (versenyfutás, fogócska, sakk)
 Állatválasztásban megjelenik a félelem, agresszió- pók, róka, krokodil
 Sok mozgásos elem- nyugtalanság, aktivitás, impulzivizás
 Pók- megkötözöttség, tehetetlenség
 Húsevő, aki meg akarja enni, kiközösítettség
Összesítés:

 Család három részre tagolódott- Tamás, anya, apa-testvér páros

 Rivalizálás az apával, testvérféltékenység
 Alacsony önértékelés, frusztrált kötődés az anyához, szorosabb kötelék vágyával
 Apa büntető, fenyegető karakter
 Rajzokból kibontakozó képet korábbi szakvélemény, és metamorfózis-teszt is
megerősíti
 Tamás erősen szorong- anya kezét fogva alszik el, fél a betörőktől, testérével
óvoda óta rivalizál
Vizsgálatok a kinetikus családrajzzal
kapcsolatban
 Apa leggyakoribb tevékenységei az olvasás, tévénézés, munka (5-8%)
 Anya általában főz, mosogat, vasal, vagy porszívózik (5-16%)
 Saját alak játszik, eszik, sétál, lovagol, tévét néz (5-13%)
 Ábrázolt cselekvések gyakoriságában nincs nemi különbség
 Értékesre objektív skála is készült, meghatározott pontrendszerrel
 Manifeszt szorongást leggyakrabban az apa aktivitási szintje jelzi előre; minél erősebb az apa, annál
erősebb a szorongás
 Énfogalom pozitivitását szintén az apai aktivitás jelzi előre, fordított arányossággal
 Depresszióskála felnőttek vizsgálatára (kihagyás, önmaguk kisebbnek való ábrázolása, fizikai távolság,
elszigetelődés, kevés interakció, energia)
 37 itemes pontrendszer vs 4 itemes, globális-holisztikus értékelő rendszer
 Reliabilitás, validitás
 Objektív mérőeszköz vagy hipotézisgenerálás?
Köszönöm a figyelmet!