Kommunikáció és protokoll ismeretek

az egészségügyben .

Az asszertív kommunikáció az egészségügyi környezetben, humán

erőforrások optimalizálása – elmélet és gyakorlat. Motiváció szerepe a
hatékony kommunikációban, motivációs modellek és elméletek.
Viselkedéskultúra és protokoll ismeretek.

1
 Kommunikáció és protokoll
ismeretek az egészségügyben
Dr. Tigyi Zoltánné Dr. Pusztafalvi
Henriette
adjunktus
 Kurzus célja
• Hatékony kommunikáció elemei
• Eredményes vezetői kommunikáció
• Társadalmi hatások jellegzetességei az
egészségügyi környezetben
• Konfliktus menedzsment
• Íratlan szabályok körébe tartozó etikett és
protokoll
 1. Alkalom
• Az asszertív kommunikáció az egészségügyi
környezetben, humán erőforrások
optimalizálása – elmélet és gyakorlat.
Motiváció szerepe a hatékony
kommunikációban, motivációs modellek és
elméletek.
 Kulcskompetenciák
A megfelelő társas kapcsolatokhoz
• Rugalmasság
• Önállóság
• Együttműködés
• Konfliktuskezelés
• Felelősségvállalás
• Kommunikációs készség
• Frusztrációtűrés
 Johari-ablak
(Önismeret – A felelősségvállalás kezdete)
• Joseph Luft és Harrington Ingham - Joe és Harry → Jo-
Hari → Johari

• A modell két fő dimenziót ad meg az „én”

megértéséhez, egyfelől a viselkedés és stílus azon
aspektusait, amelyek az „én” számára ismertek („Én”),
másfelől pedig azokat, amelyek azoknak ismertek,
akikkel kapcsolatban áll („Mások”). Elsősorban (szinte
kizárólag) a pozitív tulajdonságokat vizsgálja, ellentéte a
Nohari ablak, mely kizárólag a negatív tulajdonságok
mentén vizsgálja a személyiséget.
Johari ablak modell
Önismereti kerék modell
 Riemann és Thomann
személyiségmodell
 Állandóság – orientált: rendszeretők,
lelkiismeretesek, strukturáltak.
 Változás – emberek: kreatív, fantáziadús,
rugalmas- eleven, spontaneitás jellemzi.
 Közelség - jó kapcsolatteremtő, megértők,
elfogadó, harmóniára törekvő.
 Távolság - orientált: tárgyilagos, hűvös,
egyedül dolgozik…
 A konfliktus fogalma
• Olyan ütközés, melynek során igények, szándékok, vágyak,
törekvések, érdekek,szükségletek, nézetek, vélemények, értékek
kerülnek egymással szembe.
• A konfliktus egy olyan folyamat eredménye, amelyben valaki úgy
érzi, hogy a másik fél egy számára fontos ügy megvalósításban
akadályozza.
• A konfliktus összeegyeztethetetlen különbségeket jelent, ami
ellentéthez vezet.
• A konfliktus egymás ellen irányul, a versengés pedig egy cél
egymástól független elérésére.
• Gyakran erős érzelmi töltése van, indulatok kísérik.
• Ez nem mindig arányos a konfliktus valódi súlyával! Inkább függ a
konfliktushordozók személyiségétől, mentálhigiéniai állapotától
és a környezettől.
 A konfliktus forrása
 Információ hiányából eredő konfliktusok

 A viszonyrendszer konfliktusai

 Strukturális konfliktusok

 Értékkonfliktusok

 Érdekkonfliktusok (zérus összegű játék)

Összeegyeztethetetlen szükségletek, versengés a szűkös erőforrásokért.
 A konfliktusmegoldó viselkedés

Típusai:
– Agresszív: csak az önérvényesítés dominál

– Szubmisszív: alárendelt, önalávető viszonyulás

– Asszertív: konstruktív, határozott, céltudatos,

kompromisszum kész viszonyulás
Szubmisszív és agresszív viselkedés
 Az alárendelődő viselkedés - szubmisszív:

– passzív és indirekt
– mások szükségleteit és jogait fontosabbnak tekinti a sajátjánál
– kisebbrendűség érzetét kelti
– „győztes-vesztes” helyzetet teremt, amelyben ő áldozattá, vesztessé válik,
 másokat a saját vesztesége árán enged győzni

 Az agresszív viselkedés:

– mindig a felsőbbrendűség érzetét kelti és mások lenézését közvetíti

– saját céljait, érdekeit és vágyait fontosabbnak tekinti a másokéinál
– nem biztosít választási lehetőséget
– „győztes-vesztes” helyzetet teremt, másokat áldozattá tesz
– rövid távon kifizetődőnek tűnik, mert gyorsabb, könnyebb megoldást
eredményez, mint a hosszas egyeztetéseket igénylő „győztes-győztes”
helyzet
– hosszú távon vesztes stratégia – áldozatok „bosszúja”
 Az asszertív filozófia jellemzői
Felismerem, hogy mindenkinek van egy jól begyakorolt
kommunikációs szokása és tartós beállítódása, ami támogatja és
védi ezeket a szokásokat.

Mások kommunikációs stílusát tényként fogadom el.

Asszertív kommunikációt és „győztes-győztes” pozíciót ajánlok fel,

még akkor is, amikor mások alárendelő vagy agresszív stílust
képviselnek.

Megértem, hogy az emberek csak olyan mértékben képesek változni,

amilyen mértékben igazán akarják a változást.

Inkább én választom meg a saját kommunikációs stílusomat, semmint a

másokéira reagáljak.
 Konfliktusok kezelése
 Önismeret
 Coping mechanizmusok
 Pozitív énkép
 Önérvényesítés, asszertivitás
 Problémamegoldási mintánk ismerete
 Emberismeret
 Empátia
 Értő figyelem, aktív hallgatás
 Én-üzenetek
 Együttműködés képessége
 Hatékony problémamegoldási képesség
 Én-állapotok és játszmák ismerete
 Motiváció
• Késztetés, erő, drive, belső hajtóerő - mozogni, mozgatni!!!

• Primer drive-oknak az ön- és fajfenntartással kapcsolatos

hajtóerőket nevezzük, elsődleges drive-ok:Hőszabályozás
• Éhség
• Szomjúság
• Szexuális
• Alvási
• Salakanyagok ürítése
• Védekezésre irányuló
• Általános aktivitási szükséglet (akkor lép fel, ha a szervezettől
egy időre megvonják a mozgás lehetőségét)
• Kutató vagy explorációs drive (kíváncsiság)
 Motivációelméletek
• A motivációval kapcsolatban leginkább elfogadott
elvét napjainkban az arousalszint elmélet .
• Az elmélet abból indul ki, hogy minden ember az
optimális arousalszint elérésére törekszik. Az
optimális szint természetesen egyénenként
változó.
• Az alapvető fiziológiai szükségletből fakadó
motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) az
optimális szint fölé emelik az arousalszintet, így
olyan viselkedést eredményeznek, amely
lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet.
 Motiváció
• Abban az esetben viszont, amikor az élő
szervezetet kevés inger éri, az arousalszint
lecsökken az optimális szint alá, ami a
szervezetet az arousalszint növelésére fogja
motiválni.
• Keressük a környezetünkben az ingereket
(ideértve a szexuális izgalmakat), az
újdonságot és a komplexitást, azonban csak az
optimális szintig.
 Kíváncsiság motívumok
• Ingerkeresés
• Kutató-kereső (explorációs) viselkedés
• Manipuláció
 Intrinsic (önjutalmazó) – extrinsic (külső
motiváció)
• A motiváció kívülről való szabályozása esetén a viselkedés a
jutalomtól vagy a büntetéstől függ. A cél a jutalom elérése
vagy a büntetés elkerülése. A motivációt a külvilág
szabályozza.
• Az introjektált szabályozás esetén a jutalmak és büntetések
már belsővé váltak és ezek alapján alakul a motiváció. Ebben
az esetben a cselekvést a büszkeség, az önértékelés növelése
vagy épen a szégyen, a szorongás elkerülése motiválja.
• Szabályozás az azonosuláson keresztül ebben az esetben a
személy tudatosan érzékelési az adott cselekvés fontosságát,
és személyesen is fontosnak tartja.
• Az integrált szabályozás: a leginkább önálló, autonóm
szabályozási módja az extrinsic motivációnak.
 Az extrinsic motiváció négy szintje
• A motiváció kívülről való szabályozása esetén a viselkedés a
jutalomtól vagy a büntetéstől függ. A cél a jutalom elérése
vagy a büntetés elkerülése. A motivációt a külvilág szabályozza.
• Az introjektált szabályozás esetén a jutalmak és büntetések
már belsővé váltak és ezek alapján alakul a motiváció. Ebben
az esetben a cselekvést a büszkeség, az önértékelés növelése
vagy éppen a szégyen, a szorongás elkerülése motiválja.
• Szabályozás az azonosuláson keresztül ebben az esetben a
személy tudatosan érzékeli az adott cselekvés fontosságát, és
személyesen is fontosnak tartja.
• Az integrált szabályozás: a leginkább önálló, autonóm
szabályozási módja az extrinsic motivációnak.
 Intrinsic motiváció
• A tudásra irányuló intrinsic motiváció: maga a
cselekvés, a tanulás, a megértés motivál.
• A fejlődésre és alkotásra irányuló intrinsic
motiváció által vezérelt viselkedés öröme az
önmagunk meghaladásában és a kreatív
tevékenységben van.
• Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó
intrinsic motiváció esetén kellemes élményeket,
érzéseket keresünk, melyek rendszerint érzékszervi
vagy esztétikai élmények.
 Teljesítménymotiváció
• A teljesítménymotiváció az embernek azt a
késztetését foglalja magában, hogy az életben
igyekszik minél nagyobb teljesítményt elérni,
mert ez növeli személyének értékét.
• A teljesítménymotivációról az igényszint
vizsgálatok adnak képet. (Ilyenek például a
célbadobásos kísérletek, ahol minden egyes
dobás előtt megígérik a kísérletben résztvevő
személynek sikeres dobása lesz, majd a dobás
után feljegyzik a tényleges teljesítményt.)
 Siker - kudarc
• A sikerorientáció és a kudarckerülés a személyiség tartós
vonása lehet, melynek alapján megkülönböztetnek
sikerorientált és kudarckerülő személyiséget.

• A szülői nevelés nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy

a gyermek sikerorientált vagy kudarckerülő személyiséggé
válik.
• A siker orientált anya a gyermekének sikeres
teljesítményeit jutalmazz és adottságait ismerve reális
feladatvállalásra bátorítja.
• A kudarckerülő anya a gyermeket bünteti
sikertelenségeiért, és arra ösztönzi, hogy a kudarcot
mindenképpen próbálja elkerülni.
Maslow piramis
 Mi motivál?
• Paternalista szemlélet – olyan mértékben motiváltak,
amilyen mértékben elégedettek munkakörükkel
• Tudományos menedzsment módszer (Taylor
szervezeti stratégia)– jutalom- büntetés szoros
összefüggésben a teljesítménnyel.
• Participatív- (részvételi) menedzsment – hatalom
kiegyenlítése vezető: oktató, tanácsadó, segítő vezető
– (feladatok delegálása, munkakör kiszélesítése, stb.)
• Szituatív vezetés – helyzethez igazítja a vezetést és a
munkamotívációt.
I. SZEMÉLYISÉG, SZEMÉLYISÉGÉRETTSÉG
• „A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus
szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák
jellemző viselkedését és gondolkodását.” ( G. Allport, 1980)
• A meghatározás szerint az ember személyisége nem pusztán
néhány tulajdonság halmaza, hanem szerveződés, integráció
eredménye, tehát valamiféle egészlegességet tükröz.
• A pszichofizikai kifejezés azt hangsúlyozza, hogy a
személyiség nem pusztán lelki, mentális folyamatok
együttese, hanem a „test” és a „lélek vagy szellem”
elválaszthatatlan egysége.
• A személyiség rendszer, amelynek működése motiválja vagy
irányítja a specifikus cselekvést és gondolkodást.
I. SZEMÉLYISÉG, SZEMÉLYISÉGÉRETTSÉG
 Személyes kompetenciák
o Énvédő kulcskompetencia: önmagunk érdekeinek megvédése.
o Motívum: autonómia igény, szabadságvágy, identitásvédő motívum.
o Tudás: önállóságvédő, identitásvédő, egészségvédő képességek.
o Önellátó kulcskompetencia: önmagunk szükségleteinek, igényeinek
kielégítése.
o Motívum: biológiai-, komfort,- mozgás és élményszükséglet.
o Tudás: fizikai képességek, önkiszolgáló képesség, művészetek befogadásának
képessége.
o Önszabályozó kulcskompetencia: aktivitásunk értékelése, korrekciója.
o Motívum: értékelési késztetés, igényesség, sikervágy, kudarcfélelem.
o Tudás: önreflektív értékelő és korrekciós képesség. Önkontroll,
megbízhatóság, lelkiismeret, alkalmazkodó képesség.
o Önfejlesztő kulcskompetencia: önmagunk megismerése.
o Motívum: elfogadottságot, ambíciókat szolgáló önfejlesztési igény.
o Tudás: önmegismerő, önfejlesztő képesség. Optimizmus,
teljesítményorientáció, újítási képesség.
 Szociális kompetenciák
o Proszociális kulcskompetencia: önzés-önzetlenség kölcsönösen előnyös egyensúlya.
o Motívum: gondozási/nevelési hajlam, segítési hajlam, empatikus hajlam, stabil erkölcsi
normák.
o Tudás: a nevelés, segítés, empátia képessége.

o Szociális kommunikatív kulcskompetencia: személyek közötti kölcsönhatás, az érzelmi állapot,

a vélemény, a szándék vétele és kifejezése, érdekek szerinti viselkedés.
o Motívum: mások iránti érdeklődés, vonzalom, konfliktus, hatalomvágy.
o Tudás: kapcsolatteremtő, konfliktuskezelő, befolyásoló, érdekérvényesítő képességek.

o Együttélési kulcskompetencia: a csoport és a társadalom számára is hasznos élet. kötődés,

csoportban való működés, demokratikus szemlélet.
o Motívum: kötődési, hovatartozási hajlam (családszeretet, csoportidentitás, honvágy)
o Tudás: kötődési, csoportszervező/működtető, demokráciát működtető képesség.

o Érdekérvényesítési kulcskompetencia: saját és mások érdekeinek érvényesítése. védelme,

együttműködés és versengés egyensúlya.
o Motívum: birtoklási és uralkodási vágy, vezetési hajlam, versengési késztetés.
o Tudás: vezetési, együttműködési, versengési képesség.
 Kognitív kompetenciák
o Kognitív kommunikatív kulcskompetencia: tájékozódás, ismeretszerzés, közlés.
o Motívum: minden, amit elméleti vagy gyakorlati szinten meg szeretnénk ismerni vagy
közzétenni.
o Tudás: képességek, melyekkel információt szerzünk, közlünk és osztunk meg: verbális
képességek, digitális képességek, íráskészség, rajzkészség.

o Tudásszerző kulcskompetencia: hiányzó tudás megszerzése, keresése, befogadása

tevékenységekhez, alkotáshoz.
o Motívum: érdeklődés, felfedezésvágy, próbálkozási késztetés, problémahelyzet,
alkotásvágy.
o Tudás: felfedező képesség, problémamegoldó képesség, alkotóképesség.

o Gondolkodási kulcskompetencia: módosult, új tudás létrehozása magunknak vagy

másoknak.
o Motívum: a személyes, a társas, a speciális és szakmai aktivitások.
o Tudás: konvertáló-, rendszerező, kombináló, következtetési képességek.

o Tanulási kulcskompetencia: Információfeldolgozás, új tudáskomponensek konstruálása,

megőrzés.
o Motívum: ha a működésünkhöz az öröklött és meglévő tudáskomponens nem elegendő.
o Tudás: analizáló –szintetizáló képességek, divergens gondolkodás, vitakészség
 Énvédő (elhárító) mechanizmusok
(Anna Freud)
o elfojtás
o tagadás
o regresszió
o izoláció
o meg nem történtté tevés
o projekció
o reakcióképzés (Az egyén önmaga elől úgy rejti el valamely késztetését, hogy ellenkező
irányú motivációt fejez ki. Az elfojtott vággyal ellentétes cselekedeteket hajtunk végre, vagy azzal
ellentétes nézeteket hangoztatunk.)
o Racionalizálás (racionális magyarázatokkal fedjük el cselekedetünk valódi okát)
o Identifikáció (azonosulás, egy adott referenciacsoport vagy -személy attitűdjeinek,
értékeinek elsajátítása)
o Kompenzálás (Kiegyenlít, ellensúlyoz. Szervnek csökkent vagy hiányos működését
serkenti)
o Elaboráció (Kidolgozás, kimunkálás. Emlékezetünkben illetve a tudattalanban őrzött
információk, érzelmi feszültségek egészséges és eredményes feldolgozása)
o Katarzis
 Protokoll
Viselkedésünk alapelvei
• kölcsönös tisztelet
• határozottság
• mértéktartás
• magatartás, viselkedés
• jó ízlés, tapasztalat, ráérzés,
• eseti példaválasztás
 Protokoll
• A protokoll tehát az etikett legszigorúbb,
legmagasabb formája. Mai értelmezésében a
hivatalos közéleti és diplomáciai
rendezvényeken és szertartásokon követett
eljárást, a szigorú magatartási normákat
valamint a rangsorolási-, levelezési-,
megszólítási- és etikett szabályok összességét
jelenti.
 Etikett-protokoll szabályok ismerete
• a hitelesség egyik feltétele,
• pozitív külső, első benyomás, tárgyalástaktikai
eszköz – tudatalatti megnyerés az ügy
érdekében
• a protokoll hibák sokszor súlyosabb
következménnyel járhatnak
 A diplomácia modern jelentései
• „bánásmódban, dolgok intézésében stb. hajlékonyság,
tapintat, (ravaszsággal párosult) ügyesség.”
• az államok közti ügyek békés rendezése;
• az államok közti kölcsönös kapcsolatok és érdekek tudománya;
• az államok képviseletét és a tárgyalások művészetének
tudománya;
• egy állam képviseletének összessége, beleértve a
Külügyminisztériumot;
• diplomata karrier;
• nemzetközi ügyek rendezése;
• külkapcsolatok irányítása.
 A viselkedéskultúra nem más, mint
illemtan
• A magatartás egyenlő a munkában, magánéletben,
másokkal való érintkezésben végzett erkölcsi
jelenséggel bíró cselekedetek összessége, amely
jellemző az egyénre és magában foglalja valamennyi
tettét. Befolyásolják a családi, munkahelyi, társadalmi
körülmények és a kultúra.
• A viselkedés egyfajta formai megnyilvánulás, minden
személyes kapcsolatban. Ennek alapján ítélik meg az
egyént. Viselkedéstechnikai elemek jellemzik, ez
alapján megítélhető, hogy tud-e az illető viselkedni
vagy nem.
 Köszönés - megszólítás
• Ha ismerem a rangot:
• Rang+úr
• Rang+asszony
• Kivétel: uralkodók (majesty, highness)
• nagykövetek (excellenciás)
• egyházi méltóságok
• arisztokrata körök
• fegyveres testületek
• Úrhölgy: diplomáciai, protokolláris forma
• Ha csak a nevet tudom:
• - férfiak esetében családnév+úr
• - nők esetében keresztnév és magázás
 Megszólítás
• Ha a nevet sem ismerem:
• Uram! Asszonyom! Kisasszony!
• „Kisasszony”: kb. 25 évnél fiatalabb
• „Asszonyom”: a legáltalánosabb forma
• „Hölgyem”: hivatalos
 Bemutatkozás
• Tegeződés – magázódás
• Az alapszabályok a következők:
• A tegezést azonos neműek között az idősebb kezdeményezheti.
• Férfi-nő kapcsolatban csak és kizárólag a nő kezdeményezheti.
• Felajánlott tegezést sértés el nem fogadni.
• Akit egyszer tegeztem, mindig tegezni kell.
• Magázódás: Az 1830-as években nyelvi versenyt hirdettek, hogy a
német Sie-nek, mi legyen a
• magyar megfelekője. Gróf Széchenyi István nyerte a versenyt – az „Ön”
megszólítási formával. Az
• ön és maga megszólítás közötti különbség:
• ön – távolságtartó, tiszteletet adó, kicsit vagy nagyon „fölfelé” szólítás.
• maga – szinten szólítás. Nem illik hölgyeket „magázni”. Helyette
illendőbb az Ön megszólítás.
• Kézfogás, kézcsók

• Hiba:
• túl hosszú idejű,
• „ujjropogtatós”,
• „döglött hal”
A belépés, előreengedés szabályai
• alá-fölérendelt szerepekhez igazodnak

• gépkocsiba üléskor
• A gépkocsiban a főhely a jobb hátsó ülés.
 Írásbeli kommunikáció
• A megszólítás szabályai
• Ha ismerem a rangot
• Tisztelt Osztályvezető Úr!
• Ha nincs rangja
• Tisztelt Kovács Béla Úr!
• Kedves Bíró Eszter!
• Ha név sincs: Tisztelt Hölgyem / Uram!
 Záró formula levélben
• Tiszteletre méltó:
Tisztelettel:
• Semleges:
Üdvözlettel:
• Amit soha:
Köszönettel:(Köszönetet a záró
mondatban fogalmazom meg.)
 A névjegy ismérvei
• egynyelvű (legyen külön magyar és a beszélt idegen
nyelven íródott kártya);
• hivatalos vagy magán névjegy legyen külön;
• jó minőségű, merített papírból, 85-90% fekete
nyomtatás;
• Ne halmozzuk rajta a rangokat, titulusokat!
• Legyen egyszerű, elegáns!
• Átadáskor – megnézemés csak utána teszem el.
• Kapott névjegyet viszonozni illik.
• Ne legyen rajta javítás!
 Névjegy rövidítések
• A tudományos élet titulusai is gyakran megtalálhatóak a
névjegykártyákon:
• Dr. - doktor
• Ph.D. - philosophiae doctor, a filozófia doktora angolszász területeken
• dr. phil. - philosophiae doctor, a filozófia doktora német és skandináv
nyelvterületeken
• PhDr - philosophiae doctor, a filozófia doktora szláv nyelvterületeken
• DLA - doctor of liberal arts, a PhD zeneművészeti, képzőművészeti és
iparművészeti megfelelője
• LL.M. - master of law, ez egy olyan posztgraduális képzés elvégzése
után használható cím, amely lehet általános vagy speciális, de jogi
diplomát feltételező
• Phil.Mag.- philologiae magister, bölcsész diplomával rendelkező
• MBA - master of business administration, üzelti doktori diploma.
 Meghívók
• a meghívó fél nevét, beosztását, rangját,
• - a meghívás tényét: „tisztelettel meghívja…”,
• - a meghívott nevét, esetleg rangját,
• - a rendezvény helyét, időpontját,
• - a meghívás alkalmát, indítékát,
• - a rendezvény jellegét,
• - a részvétel visszajelzését, vagy a lemondás
lehetőségét (V. K. vagy R. S. V. P. rövidítésekkel),
• - az öltözetre vonatkozó utalásokat,
• - egyéb hasznos információkat (pl. parkolási
lehetőség).
 Ajándékozás
• Hivatalos ajándék
• szóróajándék (reklámhordozó)
• protokoll ajándék (raktározható)
• személyre szóló ajándék

• Állami ajándék: nagy értékű, nem személyre szóló. Államfői látogatások

előtt tisztázzák a felek,hogy óhajtanak-e kölcsönösen ajándékozni,
milyen értékű legyen az ajándék és mikor adják át egymásnak.
Protokolláris ajándékként nem adható tárgyak: pénz, értékpapír,
élelmiszer, ruházat, a magyar vámszabályok szerint kiviteli tilalom alá
eső, a partner országában beviteli tilalom alatt álló tárgyak.

• Magánajándék – örülni kell neki. A testhez érő dolgokat csak bizalmas

kapcsolatban illik ajándékozni (fehérnemű, parfüm..) Soha ne adjunk
nagy értékű, lekötelező ajándékot!
 Öltözet
• A ruházat kifejez: nem, kor, rang, alkalom, társadalmi
helyzet, családi állapot, hivatás.
• A „tanult ember” külső a hiteles; hölgyek esetében:
• Szoknya, blúz, blézer, kosztüm, top.
• A szoknya nem lehet rövidebb, mint a térden fölül 3 ujjnyi.
• A pulóver csak vékony nőnek áll jól!
• A nadrág majdnem minden kultúrában hordható, de csak
szabott hosszú nadrág, nadrágkosztüm formában.
• A cipő vékony talpú, mindig külön sarkú és nem feltűnő
színű.
• A PAPUCS TILOS!
 Öltözet II.
• Uraknál:
• Ing, nyakkendő, zakó, szövetnadrág.
• A kétsoros zakót mindig begombolva hordjuk.
• A cipő és a zokni sötétebb a nadrágnál.
• A cipő vékony talpú és fűzős.
• A zokni hossza 28 cm.
• Télen szövetkabát, nem dzseki.
• Ha mégis pulóver, az ing gallérját nem szabad kihajtani
• Az ing-mellény jelentése: nincs felöltözve, a mellény a három
részes öltöny része.
• Ékszer: csak a karika- vagy pecsétgyűrű és a karóra (ez lapos és
bőrszíjas).
 Dress kódok
• White tie (formal) – frakk, nagyestélyi. franciául cravate blanche a legexkluzívabb események
öltözete, amely megkívánja az uraknak frakk viseletét mellénnyel, fehér keményített inggel (ennek
gallérja egyenes és tört sarkokkal díszített), fehér csokornyakkendővel és fekete lakkcipővel,
• hölgyeknnél nagyestélyi könyék felett érő kesztyűvel és táskával kiegészítve – ceremóniákon,
bármilyen napszakban
• Black tie (semiformal) –franciául cravate noir-nak nevezett semi-formal az exkluzív események
öltözete, amely megkívánja uraknak a fekete szmoking viseletét lehajtott vagy egyenes gallérú fehér
inggel, fekete csokornyakkendővel és fekete lakkcipővel, míg a hölgyektől a hosszú alkalmi ruha
viseletét. - 18 óra után, esti, éjszakai alkalomra
• Zsakett–más néven stresemann vagy cut, illetve cutaway egy olyan társasági öltöny viseletét kéri,
amely egysoros fekete zakóból és sötétszürke csíkos nadrágból áll szürke mellénnyel szürke
nyakkendővel.
• Informal – Business formal - az üzleti élet öltözete; urak esetében megegyezik a semi-formallal,
azzal, hogy elegendő az elegáns sötét öltöny nyakkendővel, a hölgyek esetében szoknya és blézer
vagy kosztüm – az üzleti életben további kikötés, hogy ruhájuk ne legyen kivágott - 18 óra után
kezdődő rendezvényre
• Business / casual – hivatali ruházat, nincsenek megkötések, de az uraknak ajánlott öltöny
viseletenyakkendővel, hölgyeknek pedig szoknya és blézer vagy kosztüm viselete - 18 óra előtt
rendezvényre
• Slacks –az üzleti félhivatalos rendezvények sportos öltözete, megengedett a sportosan elegáns
vászonnadrágok, ing-pulóver párosítások viselete sportcipővel, csizmával mind a hölgyek, mind az
urak tekintetében.
• Coat-no-tie – félhivatalos rendezvények viselete, amely megkívánja az öltöny viseletét, de
nyakkendő nélkül, akár jelentheti a garbó és a zakó kombinációt is, hölgyeknek nadrágkosztüm,stb.
 Esemény megszervezése
• Csoportmunka

• Tesztek
 Kérdések
• 1, Milyen dress-kódokat ismer uraknak?
• 2, Milyen dress-kódokat ismer a hölgyek számára?
• 3, Mit fejez ki az öltözet?
• 4, Miért fontos az öltözetünket tudatosan megválasztani?
• 5, Köszönés illemtana: soroljon fel néhány egyszerű köszönési szabályt?
• 6, Mobiltelefon használati protokoll néhány kiemelten fontos szabályát
foglalja össze!
• 7, Az egészségügyi kommunikáció meghatározó a klienssel való
kapcsolatban. Kérem, ismertessen néhány alapvető szabályt, ami
pozitívan befolyásolhatja ezt a kapcsolatot!
• 8, Mit jelent az asszertív kommunikáció?
• 9, Milyen kommunikációs képességekkel kell rendelkezni egy jó
vezetőnek?
• 10, Foglalja össze a teljesítmény motiváció szerepét!