Etika

„A tanár alapjában véve arra is tanítani akar,

ami kívül esik tantárgyának keretein. Erkölcs,
elvhűség, világnézet - mindegy, minek
nevezzük.”
(Akutagava Rjúnoszuke)
 Etika fogalma
• Az etika vagy erkölcstan az emberi cselekedeteket irányító
erkölcsi értékek és társadalmi normák rendszerezése,
tudományos vizsgálata.
• Az emberi viselkedés és az erkölcsi ítélet normáival, a
cselekedet helyességével és hibásságával foglalkozó elveket
tárgyalja. Tárgyalja egy személy, vallás, csoport, vagy hivatás
erkölcsi szabályainak rendszerét.
• Az etika nem áll meg a feltárásnál, a jelenségek leírásánál,
hanem normákat (szabványok) is állít. Nem bizonyos
helyzetekre ad tanítást, hanem általánosságban fogalmazza
meg az élet szabályait, amelyek belsőleg is kötelezik az
embert.
 Etika ágai
• Ágai:
– Filozófiai etika vagy erkölcsfilozófia: a filozófiának az
erkölcsi jelenségek összességével foglalkozó ága
– Teológiai etika vagy morálteológia: a teológiának a
vallás erkölcsi tanításait rendszerező ága
– Alkalmazott etika: konkrét, szakmai erkölcsi kérdésekkel
foglalkozik egyes tudományokhoz, szakmákhoz
kapcsolódóan
– Deskriptív etika vagy leíró etika: az erkölcsre vonatkozó
empirikus kutatások egyes tudományokon belül
Etikai normák a felnőttoktatásban
A felnőttoktatónak kötelessége önmagát fejleszteni:
1. A választott szakterület(ek) tudományos igényű ismeretében és önálló
művelésének készségében.
2. Az emberről, kiemelten a felnőtt emberről szóló tudás bővítésében.
3. A felnőttoktatói tevékenység gyakorlásához szükséges szakmai ismeretek,
jártasságok és készségek gyarapításában.
4. Az általános műveltség szélesítésében: a kultúra, a tudományok és a gyakorlati
élet területén.
5. Állandó önképzéssel a hivatása gyakorlásához szükséges tudás illetve
képességek gyarapításában.
6. Saját személyiségének, képességeinek fejlesztésében a következő értékek
tekintetében kiemelten: emberszeretet, optimizmus, lelkiismeretesség,
igazságérzet, megbocsátani tudás, nyíltság, türelem, empátia, önzetlenség, a
másság elfogadása, áldozatkészség, önismeret, önkontroll és felelősségvállalás.
7. Testi és lelki egészségének ápolásában.
 Etikai normák a felnőttoktatásban
A felnőttoktató szakmai kapcsolatainak etikai normái:
1. A felnőttoktató szakmai kapcsolataiban az értékek tisztelete, a kollégák megbecsülése,
a fejlődés iránti fogékonyság iránti elkötelezettség a meghatározó.
2. A felnőttoktató az intézményi szervezet tagja. Ebben a minőségében: aktívan részt
vesz az intézmény szervezeti kultúrájának alakításában.
3. Folyamatos munkakapcsolatot tart és együttműködik az intézmény tagjaival nevelési
és szakmai kérdésekben.
4. Érdeklődik kollégái munkája iránt, saját tapasztalatait megosztja velük, különös
tekintettel a pályakezdőkre.
5. Nyitottan fogadja a munkatársai szakmai észrevételeit, akár elismerőek, akár
kritikusak rá nézve.
6. Saját szakmai megállapításainak korrekt módon hangot ad, akár elismerőek, akár
kritikusak másokra nézve.
7. A szakmai vitákat tárgyszerűen, az övével ellentétes nézetek iránti tisztelettel és
toleranciával folytatja.
 Etikai normák a felnőttoktatásban
A felnőttoktató szakmai kapcsolatainak etikai normái:
8. A szakmai vitákat tárgyszerűen, az övével ellentétes nézetek iránti tisztelettel és
toleranciával folytatja.
9. Részt vesz az intézmény közéletében; alkotó módon közreműködik az
értekezleteken, részt vesz a döntéshozatalban, intézményi szintű feladatokat vállal.
10. Vezetői, szakértői, szaktanácsadói vagy vizsgaelnöki megbízást akkor fogad el, ha
megszerezte az adott beosztás megkívánta gyakorlatot és szakismereteket, illetőleg
ha vállalja ezek szervezett képzés formájában történő elsajátítását.
11. Minden jogos eszközt igénybe vesz intézménye és szakmája jó hírének
öregbítésére. • A felnőttoktató - mint minden ember -, természetesen tévedhet,
hibázhat. A hibák megelőzésére, illetve a kijavításukra törekvés azonban etikai
kötelessége.
12. A vezető és vezetett kapcsolatát a korrektség, a tárgyilagosság, az őszinteség, a
kölcsönös bizalom és a tisztelet jellemzi.
13. Politikai, vallási, világnézeti szerepvállalásait időben és térben határozottan
elkülöníti a munkájától.
 Önismeret szintjei
• Önismeret=önmegértés, azaz Ki vagyok én, és milyen
vagyok?
• K. Pálffy, Katalin definíciója szerint : az önismeret
nem más, mint az egyén „áttekintése saját
személyisége összetevőiről, határairól és
lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a
rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége
arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását
az emberi kapcsolatokban”
 Önismeret szintjei
• Szintjei:
– Első, felszínes szint: az adottságokról és a képességekről
való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről,
érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő
képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti.
– Második szint: mélyebb szint, ránk korábban ható
élményekre vonatkozik. Ezek hogyan befolyásolták a
jelenlegi életünket.
– Harmadik szint: önismeret táras szintje. Hogyan tudunk
megfelelni az elvárásoknak, milyennek látnak mások, és ez
mennyire egyezik a magunkról kialakított képpel.
 Az önismeret szükségessége
Az önismeretre, önismereti munkára való igény
több forrásból táplálkozhat.
• Cél lehet öngyógyító törekvés, hogy saját belső
harmóniánkat, nyugalmunkat megteremtsük, belső
feszültségeinket csökkentsük
• Cél lehet a személyes hatékonyság fokozása
• Kíváncsiság, tudatosság is lehet a mozgatórugó.
Az önismereti munka feltételezi az egyén aktív, tudatos
önmagával foglalkozását. Oktatói munka során különösen
fontos!
Johari ablak
• A Johari ablakot Luft és
Ingham dolgozta ki. Az
elnevezés a szerzők
keresztnevének (Joseph
és Harrington)
összevonásából
származik. A Johari ablak
azt modellezi, amit
személyiségünkből mi
magunk, vagy mások
ismernek.
 Johari ablak
A Johari ablak a személyiséget, négy nagy területre osztja
aszerint, hogy a személy és/vagy a másik személy mennyire
ismeri és/vagy nem ismeri.
–Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések
tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket
mások is könnyen észrevehetnek.
–Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink
tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk,
azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért.
–Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések
tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi
magunk nem vagyunk tisztában.
–Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink,
érzések tartoznak, amelyekkel sem mink, sem mások nincsenek tisztában.
 Johari ablak
A négy területnek a határai rugalmasak; megváltoztathatósága
függ:
• A helyzettől. Más tulajdonságokat veszek észre magamban,
vagy engedek meg másoknak, hogy észleljenek a társas
szituációtól függően.
• A személy és a másik személy kapcsolatának jellegétől is.
• A személy korábbi pozitív vagy negatív társas tapasztalataitól
is.
• A személyiségtől is, hogy melyik terület mekkora. A
személyiségfejlesztés célja, a nyílt terület megnövelése, ami
természetesen a vak és a rejtett terület csökkenésével jár
együtt-
 Johari ablak összefüggése a társas
hatékonysággal
Az, hogy a Johari ablak területei mekkorák, összefügg a személy
társas kapcsolataiban megnyilvánuló egyéni hatékonyságával.
Aszerint, hogy a Johari ablak adott területe nagy vagy kicsi, és a
személyes hatékonyság foka magas vagy alacsony, tizenkét
személyiségkombinációt különböztethetünk meg.
• Magabiztos típus. Ez a típus nincsen tudatában a korlátainak és az
erősségeinek.
• Nehezen érzékelő típus. Az ilyen ember nehezen érzékeli azokat a nem
verbális visszajelzéseket, amelyeket a többiektől kap.
• Könnyen érzékelő típus. Az ilyen ember gyorsan és pontosan felfogja a
környezete verbális és nonverbális jelzéseit.
• Túl óvatos típus. Jól ismeri az erősségeit és a korlátait, de túl sok időt tölt a
gyengeségeivel való foglalkozással.
• Inkább hallgató típus. Az ilyen ember nem osztja meg saját szempontjait
másokkal, még akkor sem, ha nagyon eltér a véleménye a többiekétől.
 Johari ablak összefüggése a társas
hatékonysággal
• Zárkózott típus. Zárkózottsága miatt a többiek csak találgatják, hogy mi
alapján ítéli meg őket, és mit vár tőlük.
• Őszinte típus. Az ilyen ember nyílt és őszinte, mindig ad visszajelzést
másoknak, sokszor gátlástalanul kifejti véleményét, kifejezi az érzelmeit
• Egocentrikus típus. Az ilyen ember hajlamos túl sokat beszélni
sajátmagáról, nem fordít elég figyelmet másokra, mások igényeire.
• Feladatorientált típus. Az ilyen ember csak a saját teljesítményével
törődik, a másokkal való kommunikációját beszűkíti az adott feladatra.
• Zárt típus. Az ilyen ember nem figyel a többiekre, nem ad visszajelzést.
• Felszínes típus. Az ilyen embert felszínes emberi kapcsolatok jellemzik.
• Nyílt típus. Az ilyen ember szívesen fejti ki a véleményét, de finoman,
tapintatosan ad visszajelzést.
Önismereti kerék
Az önismereti kerék
Nunally és Wackman
nevéhez fűződik, és
azokkal a területekkel
foglalkozik, amelyek a
Személyiség
fejlődése/fejlesztése
szempontjából különösen
jelentősnek tűnnek
 Önismereti kerék
Mit jelentenek az egyes területek?
• Érzet. Ide az érzékszerveink által felfogott ingerekből
nyert információk tartoznak.
• Értelmezés. Az érzet intellektuális feldolgozása tartozik
ide.
• Érzelem. Ez érzelmi, indulati állapotaink
megtapasztalását jelenti.
• Szándék. Ez az adott helyzetben megjelenő vágyainkat,
akaratunkat jelenti.
• Cselekvés. Ez az adott helyzetben való viselkedést jelenti.
 Önismereti kerék
Az önismeret annál teljesebb, minél inkább tisztában vagyunk
mind az öt területtel. Az önismereti kerék hiányosságai alapján
hat típust különböztethetünk meg:
• Értelmezés, cselekvés. Az ilyen típusú ember logikusan
gondolkozik, majd ennek megfelelően cselekszik. Érzéseit,
szándékait nem tudatosítja.
• Értelmezés, érzés, cselekvés. Az ilyen ember bezárkózik a saját
világába, sokat foglalkozik önmagával, a saját érzéseivel nem
veszi figyelembe a többi embert.
• Érzékelés, érzés, cselekvés. Itt a logikus gondolkodás marad ki,
és ennek megfelelően a tudatos szándék. Az ilyen embert
érzelmei indulatai "viszik", azoknak megfelelően reagál a
külvilági ingerekre.
 Önismereti kerék
• Értelmezés, érzés. Nagy gondolati, lelki gazdagság
jellemezheti az ilyen embert, de ezt nem fordítják át
cselekedetekbe.
• Értelmezés összekeverése az érzelmekkel. Az ilyen
embereknél a gondolatok és az érzelmek összekeverednek
egymással, ami kifejeződhet az érzelmi átélés túlzottan
alacsony szintjében.
• Szándék, cselekvés. Az ilyen ember nem értelmezi a másik
személy üzeneteit, és nem tudatosítja a saját válaszait sem.
Így a viselkedése gyakran, kiszámítottnak, manipulatív
szándékúnak tűnik.
 Mások megismerésének sajátosságai
Személyiségtípusok:
• Többféle elmélet és besorolás létezik
• Leggyakrabban használt csoportosítás szerint 4 féle
személyiségtípus létezik
• Mindegyiknek megvannak a maga gyengéi és erősségei
• Ha ezeket megtanuljuk felismerni, megértjük a köztük lévő
különbségeket, jobban értjük majd környezetünket, a velünk
kapcsolatban álló emberek viselkedését is.
Mások megismerésének sajátosságai
 Mások megismerésének sajátosságai
Sztereotípiák és attitűdök
A sztereotípiák olyan személyiség sémák, amelyek a gyors
és hatékony adatfeldolgozást segítik elő. A köztudatban a
sztereotípia fogalma negatív csengésű - sokszor tévesen
azonosítják az előítélettel -, de agyunk számára
nélkülözhetetlen információ osztályozó folyamat része. Az
így meghatározott és elraktározott adatok azonban az
egyénre kivetítve pontatlanok és ezért félrevezetőek
lehetnek, viszont a sémák használata nélkül
sokkal kevesebb információt tudnánk feldolgozni.
 Mások megismerésének sajátosságai
A sztereotípiák az egyén számára emberek osztályait
reprezentáló sémákat jelenti. Az általánosító jellege miatt az
elraktározott információ könnyen torzul és részleteiben
pontatlan lesz (akár végletesen is)
Kialakulhat:
• Saját tapasztalat alapján
• Társas tanulás által
• Nagy hatással vannak rá szociális attitűdök is (ezek
szabályozzák pozitív és negatív viszonyulásunkat tárgyakhoz
és személyekhez)
 Mások megismerésének sajátosságai
Néhány jellemző téma:
• Nemi sztereotípiák. Férfi-nő, apa-anya szerepek jellemzői
• Szexuális sztereotípiák. Hetero-, és homoszexuális
megitélések
• Megjelenésre és kinézetre vonatkozó sztereotípiák. A kinézet
alapján köztudatban lévő sztereotípiák. Pl.: „a szőke nők
buták”, „a kövérek lusták”.
• Nemzeti és etnikai sztereotípiák Nemzeti hovatartozásra
épülő sztereotípiák, mint például a „svájci precíz”, „az olasz
vidám”
• Szakmákról szóló sztereotípiák.
 Mások megismerésének sajátosságai
Attitűd:
• értékelő viszonyulás, beállítódás tárgyakhoz, személyekhez,
helyzetekhez, jelenségekhez, elvont eszméhez
• olyan mentális (kognitív) reprezentáció, mely összegzi egy
tárggyal kapcsolatos értékítéleteinket, ezáltal irányítja
viselkedésünket, szervezi a világ megismerését
Forrása:
• Személyes tapasztalat
• Mások által közvetített
OK Keret
Az önmagunkhoz, illetve a
másokhoz való elfogadó
„+”, illetve elutasító „-„
viszonyulás lehetséges
variációit tartalmazza. Az
első jel a személynek
önmagára, a második a
társakra irányuló
beállítódását jelöli.
 OK Keret
Értelmezése:
• ++ helyzet az önbizalom és a bizalom meglétét jelzi
• +- szituációban az önbizalom megvan, de hiányzik a
bizalom az emberek iránt
• -+ esetében úgy látjuk a világot, mintha csak nekünk nem
sikerülne semmi. Könnyen kialakulhat kisebbségi érzés.
• -- helyzet a legrombolóbb, mert hiányzik az önbizalom: az
ilyen ember képtelen önmagában és másokban bízni.
Nagyon gyakran gyermekkori élmények hatására alakul ki
ez a helyzet.
 OK Keret
Értelmezése vezetők esetében:
• ++ Problémamegoldó vezető
• +- Barátságosan meggyőző vezető
• -+ Sodródó vezető
• -- Nyomást gyakorló vezető