3.

A személyiség működése, a személyiség szintjei (Mc Adams)

1. Szint: Amivel a személy rendelkezik (vonások):

Diszpozicionális elméletek: Catell, Eysenck) az emberi személyiség az egyénben található tartós jellemzők
rendszere. A személyiség ún. diszpozicionális megközelítésének alapja az az elképzelés, hogy az emberek
cselekedeteit, gondolatait és érzéseit az egyén adottságai és tulajdonságai határozzák meg bizonyos időbeli
állandósággal és folytonossággal.
Az első szinten helyezkednek el az összehasonlítható, körülményektől független tulajdonságok. Tesztekkel
mérik.
Az angolban a főbb személyiségvonásokat „Big Five” néven illették
a) Nyitottság a tapasztalatokra
b) Lelkiismeretesség
c) Extraverzio/intraverzió
d) Barátságosság
e) Neuroticitás/emocionalitás

A NAGY ÖT a személyiség teljesítés szempontjából alapvetőnek, minden más tulajdonságot ezekre

visszavezethetőnek talált KOMPETENCIÁIT méri az alábbiak szerint:

1. Zárt gondolkodású – nyitott az új tapasztalatokra

2. szétszórt, kevéssé szervezi meg tevékenységét – lelkiismeretes, tudatos
3. introvertált –extrovertált
4. önfejű, kevéssé szimpatikus – könnyű elfogadni, megegyezésre jutni vele
5. kiegyensúlyozott, nyugodt – kevéssé kiegyensúlyozott, stresszelhető

MINTAÉRTÉKELÉS:

ELSŐDLEGES EREDMÉNYEK:
a) A „rugalmas, kreatív gondolkodású – merev, konform” skálán eredményei azt mutatják, hogy
preferálja a megszokottat, a rutint a váratlannal, az ismeretlennel szemben. Szokásaihoz szeret
ragaszkodni, a szabályokat betartja, kockázatvállalása alacsony.
b) A „tudatosság, lelkiismeretesség – szétszórtság, rendszertelenség” skálán mutatott eredménye
szerint tisztában van cselekedetei következményeivel; előre megtervezi teendőit, rendszeres,
felelősségérzete jó. Megbízható, magatartása kiszámítható, következetes.

c) Az extroverzió – introverzió skálán inkább extrovertált jegyeket mutat: nyitott az újdonságokra,

élményekre, könnyen teremt és tart kapcsolatot másokkal, szociális téren aktív, kommunikatív. Olyan
környezetet preferál, amelyben sok az interakció, sok információ kering, új emberekkel lehet találkozni.
d) A „készség az egyetértése, együttműködésre – kritikusság, függetlenség” dimenzión eredménye azt
mutatja, hogy kezdeményezi, preferálja az együttműködő kapcsolatokat az alá-fölérendeltségi
kapcsolatokkal szemben. Jó csoportmunkás, jó hallgató – elfogadja mások érvelését, képes átértékelni
saját álláspontját új ismeretek, a helyzet alakulása fényében.

e) Az „érzelmi kiegyensúlyozottság, nyugodtság – stresszelhetőség” skálán eredményei azt mutatják,

hogy vannak dolgok, amelyeknek nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint amivel azok bírnak – ezeken sokat
rágódik, vissza-visszatér hozzájuk. Előfordulhat, hogy hangulata hullámzó, cselekedeteit érzelmi reakciók
kísérhetik (erősek, pozitívak, vagy negatívak).

MÁSODLAGOS EREDMÉNYEK:
Motiváció: a tudatosság – extroverzió skálákon mutatott eredményei szerint teljesítményorientált, módszeres.
Cselekedeteit a kitűzött elérésére szervezi meg, és másokat is bevon a feladatmegoldásba, ha arra szükség van.
Munkahelyi beilleszkedés: a rugalmasság – extroverzió skálákon kapott eredmények alapján olyan környezetet
preferál, amelyben az együttműködés szabályokon alapul, és sok lehetőséget ad a társas érintkezésre, kapcsolatok
teremtésére, „ápolására”. Nem várható, hogy bármilyen deviáns magatartást mutatna (váratlan hiányzás, szabályok
megszegése).
Vezetői készségek: az érzelmi kiegyensúlyozottság – készség az együttműködésre skálákon mutatott eredményei
alapján nem igazán vezető személyiség. A kiegyensúlyozottság átlagosnál alacsonyabb értéke, és a magas
együttműködési készség együtt járása azt mutatja, hogy a közös döntéshozatalt preferálja az önálló döntéshozatallal
szemben, és hogy nehézségei lehetnek hosszú távú stratégiák, irányok kijelölésében, és a hozzájuk vezető akciók
meghatározásában.

2. szint: amit a személy tesz = személyes motivációk

 Személyes célok, életfeladatok, megküzdési módok

 Önszabályozó folyamatok
 Jellemzi a szándékosság és céltudatosság

3. szint. Amilyenné a személy formálja magát.

 Élettörténet, identitás tartozik ide

 Egységbe foglalja életünket
 Az 1. és a 2.szintet a vonásokat és a törekvéseket fogja össze és integrált egységgé alkotja őket („narratív
identitás”)

A vallásos szempont a személyiség harmadik szintjén játszik döntő szerepet, mert értelmet ad az életnek. A vallás
identitás-fenntartó rendszer.