A VEZETŐ, MINT EGYÉN A SZERVEZETBEN

- Célunk: vezetői szempontból képet kapjunk arról, milyen a

sikeres szervezeti egyén és hogyan befolyásolható magatartása
szervezeti feltételek között.
- Vezetőként fontos:
(1) úgy válasszuk meg munkatársainkat, hogy meglegyenek
bennük a szervezet sikeréhez szükséges
(2) el kell érnünk, hogy ezek a lehetőségek ténylegesen mozgásba
is jöjjenek (a szervezeti célok megvalósításának szolgálatában)

SZEMÉLYISÉG - SZEMÉLYISÉGTIPOLÓGIÁK

- Viselkedésünket, szervezeti cselekvéseinket meghatározza

személyiségünk.
- Fayol : „megfelelő embert a megfelelő helyre”
- A személyiségpszichológia központi dilemmája:
• Mi a szerepe személyiségünk kialakulásában és változásában az
örökletes, illetve a tanult tulajdonságoknak?
• A viselkedés mennyiben vezethető le magából a személyiségből,
illetve mennyiben befolyásolják a környezet más elemei?
Első ismert személyiségtipológia - Hippokratész ( i.e. 400):.
• MELANKÓLIKUS (depressziós);
• KOLERIKUS (ingerlékeny);
• SZANGVINIKUS (derűlátó);
• FLEGMATIKUS (nyugodt, közönyös).

Definíció:
A személyiség a viselkedésnek, a gondolkodásnak és az
érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza,
hogy a személy hogyan alkalmazkodik környezetéhez.

A személyiségelméletek két megközelítése:

1. SZEMÉLYES VONÁSOK, TULAJDONSÁGOK = TÍPUS ÉS

JELLEMVONÁSOS ELMÉLETEK

- A személyiségelméletek legkorábbi vonulata.

- Magatartásunk tartósan megfigyelhető jellemzői,
tulajdonságai alapján kívánja megragadni és leírni a
személyiséget.
 1.1 CATELL – 16 TULAJDONSÁGPÁR (16 PF)
18.000 jellemző tulajdonság - 16 tulajdonságpár

Az elsődleges személyes vonások, tulajdonságok Catell

szerint, a 16 PF (Personality Factors) kérdőív alapján
1. Nyitott 9. Gyanakvó
2. Intelligens 10. Fantáziadús
3. Érzelemteli 11. Számító
4. Domináns 12. Bűntudatos
5. Vidám 13. Kísérletező
6. Lelkiismeretes 14. Önálló
7. Bátor 15. Fegyelmezett
8. Érzékeny 16. Feszült

1.2. ARGYRIS – ÉRETT- ÉS ÉRETLEN SZEMÉLYISÉG

Érett személyiség:
• Ha az egyén a függés és passzivitás állapotából átlép a
függetlenség és az aktivitás állapotába.
• Meggyőződéseink hangoztatásának bátorságát összhangba hozzuk
mások érzéseinek és meggyőződéseinek tekintetbevételével.
 1.3. EYSENCK SZEMÉLYISÉGTIPOLÓGIÁJA
• Napjaink legmeghatározóbb személyiség teóriája.
• A stabil-labilis, illetve az
introvertált-extrovertált dimenziók
által kifeszített koordináta-rendszerben
helyezi el a tulajdonságokat, az egyes sík-negyedeket pedig
megfelelteti a hippokratészi négy „temperamentumnak”.
 1.4. RIESMANN MODELLJE

Kívülről irányított Belülről irányított

személy személy

Alkalmazkodás Mások (csoport, Szülőktől, más

forrása társadalom) konkrét tekintélyektől kapott
elvárásai, igényei általános célok

Személyes célok, Folyton változnak a Stabilak, az élet

életvitel külső befolyás szerint folyamán alig
változnak

Kontroll Mások elvárásai Az egyén képes

közvetítik (radar) ellenőrizni saját életét
(iránytű)

Szankció Aggodalom Bűntudat

A társadalmi Átmeneti Kezdeti

korszak demográfiai népességnövekedés népességcsökkenés
karaktere
 2. SZEMÉLYISÉGSZERKEZET MEGKÖZELÍTÉS =
IDIOGRAFIKUS MEGKÖZELÍTÉS

Magát a személyiséget próbálják meg strukturálni.

FREUD SZEMÉLYISÉGSZERKEZET ELMÉLETE

I. Felettes én (szuperego):
ez az énünk személyiségünk lelkiismerete:
dönt arról, hogy cselekedeteink jók vagy rosszak.
II. Én (ego): ez az énünk személyiségünk
tudatos szintje, közvetít a felettes-én, az ösztön-én
és a környezet között.
III. Ösztön-én (ES – ősvalami): a személyiség tudat alatti,
az ösztönszükségletek kielégítésére törekvő része.

BERNE SZEMÉLYISÉGSZERKEZETE

I. Szülő én-állapot: automatikus, rutinszerű

II. Felnőtt én-állapot: józan, tárgyilagos, a tényeket mérlegelő
III. Gyermek én-állapot: alkalmazkodó, engedelmeskedő és
gyámolításra szoruló + felszabadult, életvidám, intuitív és
alkotóképes személyiségjegyek.
 A SZEMÉLYISÉGET JELLEMZŐ, ILLETVE FORMÁLÓ,
ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK

Ezt nem hiszem! – mondta Alice.

Nem? – szánakozott a királynő. – Próbáld meg elhinni:
végy mély lélegzetet, és hunyd be a szemed!
Alice nevetett: Nincs értelme – mondta -, a lehetetlent
nem hiheti el az ember!
Szerintem nincs elég gyakorlatod – mondta a Király-
nő. – Én a te korodban naponta fél órán át csak ezt
gyakoroltam. Volt úgy, hogy már reggeli előtt hat le-
hetetlen dolgot elhittem.
Lewis Carroll: Alice Tükörországban

A személyiséget jellemző, illetve formáló, alakító tényezők az

alábbiak:
1. hiedelmek
2. értékek
3. attitűdök, beállítódások
4. képességek, készségek
5. szerep modellek
6. referenciacsoportok
7. intelligencia
HIEDELMEK

Ha hiszünk valamiben, az következményeit tekintve olyan,

mintha igaz is volna.

- Shaw híres darabja - Pygmalion-hatás: önbeteljesítő jóslat.

- Az útmutató elveket hiedelmeknek nevezzük. A hiedelem olyan

összefüggés, amelyet két dolog, vagy egy dolog és egy
tulajdonság között észlelünk.

- A hiedelmek sok forrásból táplálkoznak, származhatnak:

• neveltetésünkből (készen kapjuk);
• tanulmányainkból;
• meghatározó személyiségek modellezéséből;
• régi, megrázkódtatást jelentő élményeinkből;
• tapasztalataink általánosításából.

- Hiedelmekre példák:
• a Föld a Nap körül kering;
• a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát, stb.
(1) ALAPVETŐ HIEDELMEK
• axiomatikusan adottként fogadjuk el (tudatában sem vagyunk);
• pl. feltétlen hitünk abban, hogy érzékszerveink a környező
világról érvényes képet tükröznek.
„Csak egy kivételesen széles látókörű, intelligens halban tudatosul
az, hogy környezete nedves.”

(2) ELSŐ SZINTŰ HIEDELMEK

• alapvető meggyőződéseinkre épülő hiedelmek, amelyek
továbbra sem szorulnak empirikus vagy logikai megerősítésre;
• Példa:
1. premissza: Érzékszerveim azt mondják, hogy a narancs gömbölyű.
2. premissza: Érzékszerveim igazat mondanak.
Következtetés: Következésképpen a narancs gömbölyű.

(3) MAGASABB SZINTŰ HIEDELMEK

• a logikai séma állításainak tudatában vagyunk;
• Példa:
1. premissza: A jó vezetői bánásmód megelégedettséget okoz.
2. premissza: Az elégedett munkás jól teljesít.
Következtetés: A megfelelő vezetési stílus megtanulásával
eredményesebb vezetők lehetünk.
 • Döntéshozóknak, vezetőknek érdemes odafigyelni, mikor
lényeges döntés előtt állnak, és célszerű megvizsgálni a hiedelmek
mögött meghúzódó premisszákat.

Gondolatainkban többnyire csak a következtetés jelenik meg!

• A hiedelmek cselekvést befolyásoló hatása kettős:

(1) erős érzékelési szűrőként működnek, a megtörtént események
a hiedelmek szerint értelmeződnek;
(2) a hiedelmek egyben jövőbeli akcióink tervrajzai is.

• Hiedelmeink nem velünk születtek, változnak és fejlődnek.

Megváltoztatásuk ugyanakkor nem egyszerű!
 ÉRTÉKEK

Hiedelmek, amelyek nemcsak dolgok és tulajdonságok közötti

kapcsolatokról fogalmaznak meg következtetéseket, hanem értékelő
megállapításokat, preferenciákat is tartalmaznak.
⇓
Az értékek pozitív, illetve negatív előjeleket rendelnek célokhoz,
állapotokhoz.

Az értékek egymással kölcsönhatásban állnak és értékrendszert

alkotnak.

Értékrendekre példa:
(1) Szokás- és hagyományőrző értékrend
(2) Polgári-individualista értékrend
(3) Utópista-anarchisztikus értékrend
(4) Bürokratikus értékrend
 BEÁLLÍTÓDÁS, ATTITŰD

A beállítódás (attitűd) tárgyakról, személyekről, vagy

eseményekről alkotott értékelő megállapítások összessége,
amelyekből kiderül a hozzájuk kapcsolódó érzelmeink
irányultsága is.
Például „szeretem a munkámat” vagy „nem szeretem a
főnökömet”…

KOGNITÍV DISSZONANCIA

Általában, amit teszünk, amit választottunk, azt szeretjük.

Először választunk, s ahhoz igazítva alakítjuk ki attitűdünket!
⇓
Kognitív disszonancia:
Tartósan nem vagyunk képesek elviselni saját beállítottságunk és
a külvilág ellentmondásosságát.
+
Erős késztetés van bennünk viselkedésünk, gondolataink és
érzéseink megmagyarázására és igazolására.

Példa: „Saját” termék fejlesztése, „sikere” ⇔ Vásárlói panaszok

 KÉPESSÉGEK, KÉSZSÉGEK

Képesség: valamely teljesítményre, tevékenységre való testi-lelki

adottság, mindaz, amit meg tudunk tenni: egy feladat vagy egy
munkakör elvégzésére való rátermettségünk, ügyességünk.

Készség: azok a speciális képességek, amelyeket gyakorlattal,

gyakorlással szerzünk meg.

Képességeink két nagy csoportja:

(1) (Elsődleges) szellemi képességek: szóbeli kifejezőkészség,
verbális megértés, számolási képességek, térbeli átlátás
képessége, emlékezet, vizuális észlelés sebessége,
következtetési képesség.
(2) Fizikai képességek: erőkifejtés, rugalmasság, testi
koordináció, egyensúly, állóképesség stb.

Vezetési, szervezési gyakorlat:

• Képesség-, teljesítmény-, intelligenciatesztek.
• Általános és speciális képességek megkövetelése.