A pszichológia egy igen tág tudományterület, számos szakiránnyal, de alapvetően a

viselkedés és a mentális folyamatok vizsgálatának tudománya.

A pszichológusok három fő típusa
1. A kutató vagy kísérleti pszichológusok
2. oktató pszichológusok
3. alkalmazott pszichológusok
Az alkalmazott pszichológia területei

 A munka- és szervezetpszichológus feladata a megfelelő munkaerő kiválasztása és a

munkakörnyezet legelőnyösebbé alakítása a produktivitás és munkamorál
szempontjából
 A sportpszichológus feladata, hogy a sportolókat segítse teljesítményük javításában.
Részt vesz a hatékony edzésterv kidolgozásában, erősíti a sportoló motivációját,
megtanítja az érzelmei kontrollálására nyomás alatt is
 Az iskolapszichológus a tanulás és a tanítás szakértője. Foglalkozik a tanulást
befolyásoló hatásokkal, az iskolai teljesítményt befolyásoló családi vagy személyes
krízisekkel, vagy az olyan szociális problémákkal, mint a bandázás, a tinédzserkori
terhesség, vagy az alkohol- és droghasználat. Diagnosztizálhat tanulási vagy
viselkedési problémákat, és együttműködik az iskola tanáraival, a szülőkkel és a
diákokkal utóbbiak iskolai előmenetelének segítése, javítása érdekében. Számos
iskolapszichológus dolgozik a tankerületeknek, ahol pszichológiai vizsgálatok felvétele,
értékelése és értelmezése a feladatuk
 A klinikai és a tanácsadó pszichológus abban segít, hogy a hozzá fordulók jobbá
tehessék szociális és érzelmi hozzáállásukat, vagy hogy meghozhassanak bizonyos
nehéz, a párkapcsolatukat, a munkájukat vagy a tanulmányaikat érintő döntéseket
 Az igazságügyi pszichológusok az igazságszolgáltatás és a jog területén hasznosítják
pszichológiai tudásukat.
 A környezetpszichológus célja az ember-környezet kölcsönhatások, interakciók jobbá
tétele.

A kritikai gondolkodás alapelvei

Ki és mi a forrás?
Az állítás maga alapvetően hihetőnek, észszerűnek tűnik, vagy szélsőségesnek, túlzásnak?
Mi a bizonyíték?
Felléphettek hibák, torzítások a konklúzióhoz vezető' út során?

 érzelmi torzítás:
 a megerősítési torzítás: Ez egy minden emberi lényre jellemző vonás: hajlamosak
vagyunk azokra a dolgokra, történésekre emlékezni jobban, melyek megerősítenek
 minket már meglévő hiedelmeinkben, és figyelmen kívül hagyni az e hiedelmeknek
ellentmondóakat
A következtetés során sikerült elkerülni a gyakori tévedések csapdáit?
Az adott témát többféle nézőpontból is meg kell vizsgálni?

A kritikai gondolkodás folyamata

1. Kérdésmegfogalmazás
2. Érvelés
3. Tapasztalatrendszerezés

A modern pszichológiának hat fő irányzata van: a biológiai, a kognitív, a behaviorista, a

holisztikus személyiségfelfogás, a fejlődési és a szociokulturális. Ezek mindegyike az elme és a
viselkedés radikálisan új koncepcióiból nőtt ki.
észlelés=percepció
introspekció=önmegfigyelés--Necker-kock

kogníció=mentális tevékenység. Például észlelés, interpretáció, elvárások, hiedelmek,

emlékezet.
A percepció olyan komplex folyamat, amely során az emberek szelektálják, rendezik és
értelmezik az érzékszervi ingereket, összefüggő értelmes képbe rendezve a világot
Interpretáció: magyarázat, értelmezés, felfogás.
pszichodinamikus pszichológia: Klinikai irányzat, ami a mentális betegségeket a tudattalan
szükségletek, vágyak, emlékek és konfliktusok megértése révén igyekszik megérteni
pszichoanalízis: Sigmund Freud elméletén alapuló, a tudattalan folyamatokra koncentráló
pszichológiai megközelítés. A kifejezést szélesebb értelemben egyaránt alkalmazzák Freud
pszichoanalitikus terápiájára és pszichoanalitikus kezelési módszerére

holisztikus személyiségfelfogás: Több pszichológiai nézőpont- pszichodinamikus

pszichológia, humanisztikus pszichológia és személyiségpszichológia - együttese, ami a
személy globális szemléletére törekszik.

a humanisztikus pszichológia: Klinikai irányzat, ami az emberi képességeket, a fejlődést, a

potenciált és a szabad akaratot hangsúlyozza

személyiségpszichológia: Pszichológiai irányzat, ami a viselkedést és a személyiséget az

állandó jellemvonások termékeként tekinti.

fejlődési irányzat: A hat fő pszichológiai irányzat egyike, ami az öröklött és a környezeti

tényezőkre, illetve az élet során bekövetkező megjósolható változásokra helyezi a hangsúlyt

szociokulturális irányzat: Az egyik fő pszichológiai Irányzat, mely a társas interakciók, a

társas tanulás és a kultúra fontosságát hangsúlyozza az emberi viselkedés magyarázata
során.

kultúra: A nyelv, a hiedelmek, a szokások, az értékek és a hagyományok bonyolult keveréke,

amit ugyanazon környezetben élő emberek egy csoportja alakított ki és oszt meg egymással.

tudományos módszer: Egy hipotézis empirikus vizsgálatához szükséges négylépéses eljárás,

aminek során kizárhatóak a torzítások és hibák, illetve a szubjektív értékítéletek

empirikus vizsgálat: Az érzékszervekkel felfogható tapasztalásokkal és megfigyeléssel

szerezhető adatokra támaszkodó kutatási mód.

tudományos elmélet: Tények vagy megfigyelések tesztelhető magyarázata. A tudományban

nem csupán spekulációt vagy feltételezést jelent.

hipotézis: Egy tudományos vizsgálat kimenetelét előrevetítő állítás; a vizsgálatban szereplő

változók közötti kapcsolatot jósolja meg.

A tudományos módszer négy alaplépése:

1. Hipotézis megfogalmazása
2. Objektív adatgyűjtés
3. Az eredmények elemzése
4. Publikálás, kritikák, az eredmények megismétlése

operacionális meghatározás: Egy tudományos vizsgálatban szereplő fogalmak objektív

megfogalmazása, mely viselkedési szakkifejezésekben újrafogalmazza az adott fogalmakat
(például a félelem operacionális meghatározása lehet a távolodás egy Ingertől). Ugyancsak
specifikálja azokat a folyamatokat, amelyek segítségével létrehozzuk és megmérjük a fontos
vizsgálati változót (például a „vonzalmat” mérhetjük az Időtartammal, amíg az egyik személy
a másikat nézi).

Milyen kérdésekre nem képes felelni a tudományos módszer?

A tudományos módszer nem alkalmas olyan kérdések megválaszolására, melyekhez nem
lehet objektív, empirikus próbát végezni:
Téma Kérdés
Etika Végezhetnek a kutatók
állatkísérleteket?
Értékek Melyik kultúrának a legjobb a
hozzáállása a munkához és a
szórakozáshoz?
Erkölcs Az abortusz morálisan helyes vagy
helytelen dolog?
Preferenciák Jobb a rap, mint a blues?
Esztétika Picasso kreatívabb volt, mint Van
Gogh?
Egzisztenciális kérdések Mi az élet értelme?
Vallás Létezik Isten?
Jog Mennyinek kellene lennie a felső
sebességhatárnak az
autópályákon?
Bár a tudomány segíthet megválaszolni a fenti kérdéseket, a válaszok végső soron a logika, a
hit, a törvényhozás, a konszenzus vagy egyéb eszközök révén születnek meg, melyek kívül
esnek a tudományos módszer területén.

megismétlés: Egy olyan vizsgálat elvégzése, aminek a célja azt kideríteni, hogy ugyanazokat
az eredményeket kapjuk-e, mint először. A torzítások kontrollálása céljából az ismétlést
gyakorta nem az végzi el, aki az eredeti vizsgálatot jegyzi.

kísérlet: A kutatás azon formája, amelyben a kísérletet végrehajtó személy az összes feltételt
ellenőrzése alatt tartja és a független változót befolyásolja.

független változó: A kísérletvezető ezt a tényezőt változtatja, függetlenül a többi, gondosan

ellenőrzött és változatlanul hagyott tényezőtől.

függő változó: Egy vizsgálat mért kimenete; az alanyok válaszai egy vizsgálat során.

kísérleti csoport: A kutatás szempontjából érdekes eljárásnak kitett csoport.

kontrollcsoport: A kísérleti csoport mellett viszonyítási alapként szereplő csoport. A
kontrollcsoport tagjai nem részesülnek a vizsgált eljárásban.

randomizáció: Olyan folyamat, aminek eredményeképpen a résztvevőket véletlenszerűen

sorolják különböző kísérleti körülmények közé.

korrelációs vizsgálat: A változók közötti kapcsolatot kutató olyan vizsgálat, ahol a független
változó kísérletes manipulációja nem történik meg, így nem lehet ok-hatás kapcsolatot
megállapítani a vizsgálat végén.

korrelál =együtt fordul elő. A korreláció nem feltétlenül jelent ok-okozati viszonyt.

A korreláció három típusa:

1. pozitív korreláció: A korreláció azt mutatja, hogy a változók szimultán ugyanabba az
Irányba mozdulnak el: amikor az egyik nő, akkor a másik is, és fordítva.
2. negatív korreláció: A korreláció azt mutatja, hogy a változók szimultán az ellenkező
irányba mozdulnak el: amikor az egyik nő, akkor a másik csökken, és fordítva.
3. zéró korreláció: A változók között nincs kapcsolat.

felmérés: Deskriptiv vizsgálatok során alkalmazott vizsgálati módszer, jellemzően előre

elkészített kérdéssorokra kell az embereknek szóban vagy írásban válaszolniuk.

természetes megfigyelés:Deskriptiv vizsgálati módszer, az emberek vagy állatok viselkedését

természetes közegükben vizsgálják.

esettanulmány: Egyetlen (vagy legfeljebb néhány) személyre Irányuló vizsgálat.

elvárási torzítás: A vizsgálatot végző személy elvárásai, várakozásai befolyásolják a vizsgálat

kimenetelét.

placebó: Gyógyszernek tűnő, de hatás nélküli szer, anyag

kettős vak vizsgálat: Olyan vizsgálati eljárás, melynek során mind a vizsgálatot végző
személyek, mind az alanyok előtt Ismeretlen, hogy ml a független változó, és ki tartozik a
kísérleti, ki a kontrollcsoportba.

tájékozott beleegyezés: résztvevőket előre tájékoztatják a vizsgálatról, annak esetleges

veszélyeiről Is, hogy ennek alapján eldönthessék, részt kívánnak-e venni benne.