I.

fejezet: Közös életünk

2. Család

(1.) ÚJRA EGYÜTT

Tartalom 
A téma feldolgozása során végiggondoljuk a születéstől a jelen pillanatig megtett fejlődési utat. 
Megvizsgáljuk, hogyan alakultak az iskoláskorban a baráti, társas kapcsolatok, milyen döntési 
helyzetekbe kerültek ezzel kapcsolatban. Az önismeret útját járva a gyerekek végiggondolják 
milyen pozitív emberi tulajdonságokkal bírnak, ezeket társaik visszajelzései megerősíthetik, 
kibővíthetik. Az életkornak megfelelő fő tevékenység, a tanulás tervezése és szervezése, annak 
tudatos végiggondolása is része a témának. Fontos az ez évi célok, tervek, vágyak megfogalmazása 
egyéni és közösségi szinten is.

Cél
A gyerekek tudják megfogalmazni, milyennek látják magukat jelen állapotukban, miben 
szeretnének változni, fejlődni, mit szeretnének megtanulni. Vegyék észre, mi szükséges ezeknek a 
céloknak az eléréséhez. Legyen vágyuk a tudásuk gyarapítására, vizsgálják saját tanulásuk 
hatékonyságát. Gondolják végig a közösségben elfoglalt helyüket, saját képességeiket.

Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, énkép, közösséghez tartozás, fejlődés, figyelem, megfigyelőképesség
Változás, érték, tudás, iskola, tanulás, tervezés, közösség, szabály, tanulásszervezés

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játék.
A szünidő utáni találkozáshoz kapcsolódó első játék az új tanévben. Az emberek találkozáskor 
köszöntik egymást, hangot adnak örömüknek. Egymást köszöntik a gyerekek is a játék során. A 
találkozás örömének átélése mellett, a cél az, hogy a gyerekek minél változatosabb köszöntési 
módokat használjanak egymás üdvözlésekor. 
A játék után visszacsatoló kérdéseinkben tudakozódhatunk a megélt érzelmek után, 
megbeszélhetjük és összegyűjthetjük, hányféle verbális (Szia!, Helló!, Üdvözöllek!, Köszöntelek!, 
Szia, hogy vagy? stb.) és non verbális köszöntési módot (kézfogás, vállveregetés, ölelés, puszi stb.) 
alkalmaztak a találkozásokkor, hogyan érezték magukat a játék során.

2­3.  Információs feladat. Feldolgozó kérdések.
Az Olvasd el! új feladattípus a tankönyvben, információs funkciót tölt be. Itt a téma kapcsán a 
születéstől a jelen életkori szakaszig megélt fejlődési lépcsőket foglalja össze, elsősorban a 
kapcsolati viszonyokat illetően.

1
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

A kapcsolódó kérdések elgondolkodtatják a gyermeket saját. Segítik abban, hogy megvizsgálja, 
miben fejlődött az iskolás évek alatt, milyen terveket, célokat képes megfogalmazni a jövőjével 
kapcsolatban.
A kérdések elolvasása után adjunk rövid gondolkodási időt a gyerekeknek. Ha nagy a 
csoportlétszám, kisebb csoportokra bonthatjuk a csapatot, akik aztán körben ülve válaszolhatnak a 
kérdésekre.

+ Javaslat: A kis csoportban választhatunk egy „írnokot”, aki lejegyezheti a hasonló vagy ugyanazt 
a tartalmat hordozó válaszokat. A csoportos beszélgetés végén minden csoportból egy „szóvivő” 
felolvashatja az egybecsengő válaszokat, amiket a tanító felírhat a táblára. Ezek a válaszok, mintegy
konklúzióként, megerősítésként fent maradhatnak a táblán.

4­5. Történet. Szövegfeldolgozó kérdések.
Benedek Elek Égig érő fa című meséjében a főhősnek rengeteg megpróbáltatáson kell 
keresztülmennie, mire sikerül a királylányt visszavinnie a király udvarába. A mese azt szemlélteti, 
hogy az élet nem egy sima út, amelyen akadálytalanul haladhatunk, hanem tele van kihívásokkal, 
nehézségekkel, megpróbáltatásokkal, amelyek elől nem dughatjuk homokba a fejünket, szembe kell
nézni velük, meg kell oldani őket, hogy újabb fejlődési szakaszba léphessünk. Azt is bemutatja, 
hogy ezen az úton társak vesznek körül bennünket, akik segíthetik a fejlődésünket, a megoldások 
keresését. 
A mese tartalmi megbeszélése, a szereplők számbavétele után, a szereplők életútját vizsgáljuk 
meg a drámajáték segítségével. A gyerekek gondolják végig kinek a „bőrébe” bújnának 
legszívesebben, indokolják meg miért és ennek a szereplőnek a szemszögéből meséljék el, mi 
mindent kell legyőzniük, hogy végül elégedettnek, célba érkezettnek érezhessék magukat.

6­8. Témafeldolgozó feladatok.
Ezek a feladatok a fa szimbolikáját használják arra, hogy minden gyermek elgondolkodhasson saját 
magával kapcsolatban, önismeret­fejlesztő gyakorlat.
A 6. feladatban három fa fotója, illetve rajza közül választhatnak a gyerekek saját érzelmeiknek 
megfelelően.
1. kép: Egy sziklaszirt tetején magányosan álló, az időjárás viszontagságainak nagyon kitett 
fenyőfa fotóját láthatjuk. 
2.kép: Egy parkban látható terebélyes koronájú, lombját még nem növesztett lombhullató fa áll 
a kép középpontjában.
3. kép: A rajzon egy szép zöld lombú, éppen termő cseresznyefa látható.

A 7. feladatban a kérdések segítségével megindokolhatják a gyerekek, hogy miért éppen azt a 
fát választották. Ügyesen párhuzamot is felfedeztethetünk és megfogalmaztathatunk a fa 
tulajdonságai és a gyermek aktuális jellemvonásai között.
A 8. feladatban már azt kérjük a gyerekektől, próbálják a fájukat mozdulatokkal, a teremben 
szabadon elhelyezkedve megjeleníteni. Így az egyéni kis fácskák, közösséget alkotva erdővé 

2
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

alakulnak át. Érdemes fotót készíteni a „gyermekerdőről”, és akár ezt a terem falán majd elhelyezni.
Elhelyezkedésükből, mozdulataikból, mintegy térbeli szociometriaként, számunkra hasznos 
információkat is kaphatunk a gyermekek egymáshoz való viszonyáról, kapcsolataikról.

9­10. Témafeldolgozó igaz­hamis állítások. Képregény.
A tanév során a gyerekek egyik fő tevékenysége az iskolai tanulás. Negyedik osztályban a gyerekek
már egyre önállóbban készülnek fel a másnapi munkára. Van elképzelésük arról, hogy mivel tudják 
hatékonyabbá tenni a tanulást. Vannak céljaik, és terveik arra, hogy azokat hogyan érhetik el. Minél
jobban ismerik önmagukat, annál tudatosabban tudnak életüknek ezzel a területével is foglalkozni. 
Ezek megfogalmazásában, tudatossá tételében segít ez a két feladat.
Páros munkát javaslunk a 9. feladat elolvasása után. Vitassák meg a gyerekek melyik állítással 
értenek egyet, melyikkel nem és véleményüket rögzítsék a füzetben. Ezután a párok osszák meg a 
többiekkel, hogyan gondolkodtak. Javasolhatjuk, hogy gondolkodjanak tovább és a 
tanulásszervezéssel kapcsolatos ötleteket gyűjtsék össze a füzetbe. A közös megbeszélés során 
lejegyezhetik a füzetükbe a társaktól hallott építő ötleteket is. 
A 10. feladat képregényének első kockája éppen ezt a tanulásszervezéssel kapcsolatos eseményt 
jeleníti meg. A következő képen azt láthatjuk, hogy a délutáni tanulás helyett focizni hív másokat 
két fiú. Hazaérkezve az édesanyának kézlegyintéssel jelzik, hogy minden rendben van a házi 
feladattal kapcsolatban. A negyedik rajzon a másnapi tanórát láthatjuk, ahol a két fiúnak nem igazán
van sikerélménye. A képregény lehetőséget ad a továbbgondolásra, elemzésre, a korábbi tudatos 
állítások felhasználására. Ez a beszélgetés megerősítésként fog hatni, a rögzítést követően.

11­12. Alkotó feladatok.
A 11. feladatban a gyerekek visszajelzést kapnak egymástól saját tulajdonságaikra vonatkozóan. A 
feladat előkészítésekor a gyerekeket kérjük meg, hogy egymás pozitív tulajdonságaira 
fókuszáljanak, keressék egymásban a jót, és azt jelezzék vissza társaiknak. A pozitív megerősítések 
szárnyat adnak a gyerekeknek, és abba az irányba viszik gondolataikat, hogy ők maguk is a bennük 
lévő jóra koncentráljanak!
A 12. feladat az önismeret talaján állva az ez évi célok, vágyak, tervek megfogalmazására ad 
lehetőséget rajzos tevékenység formájában. Azért nagyon jó ilyen formában rögzíteni az 
elképzeléseket, mert amit papírra vetünk, jobban rögzül az agyban, és nagyobb eséllyel valósul 
meg. Ezenkívül a tanév végén visszanézhető, mit sikerült a tervekből megvalósítani, ezzel tovább 
fejlesztve a gyermekek önismeretét, önértékelését.

13. Projektmunka
A saját tervek rögzítése után a gyerekek gondolkodjanak közösségi szinten: milyen programokat 
szeretnének együtt megvalósítani. Ezeket programnaptárban rögzítsék. Javaslat, hogy a közös 
megbeszélést csoportmunka kövesse. A csoportok próbálják minél kreatívabb formában rögzíteni a 
közös tervezett programokat.

3
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

A projektmunka második része az együttműködéshez szükséges szabályok rögzítése. Ebben már
lehet gyakorlatuk a gyerekeknek, az elmúlt évek erkölcstanórai tapasztalatai alapján. Szintén 
végezhető csoportmunkában, majd összegezzünk és rögzítsünk osztályszinten.

Mellékletek

Magyarázandó szavak
hecke­ficki hercegek, lekajladt, kurrentáltatta, elémondá, bévegyült, emberizink, girhes­görhes, 
kúrálja, serülni, derendóciával, iskátulya, búcsálódott

Játékleírás
BUMM­játék
A játék során a játéktérben szabadon sétáljanak a gyerekek úgy, hogy ne érjenek egymáshoz, de a 
szemkontaktust próbálják felvenni a szemből érkezővel. Amikor a játékvezető hangosan elkiáltja, 
hogy “BUMM”, mindenki a hozzá legközelebb álló gyerekkel alkosson párt, és köszöntsék 
egymást. A következő “BUMM­nál” indul a séta tovább. 
A játék célja, hogy minél változatosabb köszöntési módokat használjanak a gyerekek minden egyes 
új kör során. Fejleszti az egymásra figyelést, a kommunikációs készségeket, kreativitást.

Szövegek
BENEDEK ELEK: AZ ÉGIG ÉRŐ FA 

Volt, ahol volt, nem tudom, merre volt, de valahol mégis volt, volt egyszer egy öreg király, s annak 
egy igen­igen szép leánya. Bezzeg volt is kérője a királykisasszonynak, de mennyi! A világ minden 
tájékáról jöttek az öreg király udvarába dali királyfiak, mindenféle hecke­ficki hercegek, de a 
királykisasszonynak egy sem tetszett. Azt mondta valamennyinek, hogy ő, míg a világ világ lesz, 
férjhez nem megy, el nem hagyja az ő édes apjaurát. Az öreg király örült is, búsult is ezen a 
beszéden. Örült, mert erősen szerette egyetlen leányát; búsult, mert elgondolta, hogy ha meghal, 
árván marad ez a gyenge virágszál, s az a sok haragos királyfi még elveszi tőle az országot. Mondta 
is sokszor a leányának: 
– Gondold meg jól a dolgot, édes leányom! Mi lesz veled, ha én meghalok? 
A királykisasszony nem szólt ilyenkor semmit, csak kiment a virágoskertbe, amilyen szépséges kert
nem volt a világon. Ott sírdogált, kesergett magában: „Istenem, Istenem, hogy hagyjam itt ezeket a 
szép virágokat!” De nemcsak a virágokat sajnálta a királykisasszony. Volt a kert kellős közepén egy
fa – hiszitek, nem hiszitek –, éppen az égig ért. Ő bizony nem megy férjhez, mert szentül tudja, 
hogy ilyen kert s ilyen fa kerek e világon nincs! 
– Ne félj, ne félj, kis kertecském, ne félj, ne félj, égig érő fám, nem hagylak el soha ez életben! – 
mondotta a királykisasszony. Haj, kerekedék nagy, erős fergeteg, ahogy ezt mondá, felkapta, 
megforgatta, s úgy fölrepítette a magas levegőégbe, hogy híre­pora sem maradt a kertben. Nem 

4
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

búcsúzhatott el szegény feje sem az apjától, sem a virágoskertjétől. Egy szempillantás múlva 
elpusztult a fergeteg, sütött a nap nagy hevesen, s amennyi virág volt a kertben, mind lekajladt, 
elhervadott, mintha forró­meleg vízzel leöntötték volna. Lemegy az öreg király a kertbe, látja a 
rettentő nagy pusztulást, kiabálja a leányát: 
– Hol vagy, leányom, hol vagy?! – de kiabálhatott, a királykisasszony nem felelt. Összeszaladtak az
udvarbéliek, keresték, tűvé tették a kertnek, az udvarnak, a palotának minden zegétzugát, de sehol 
nem találták. 
– Bizonyosan elrabolták – mondá egyik­másik. – Talán a föld nyelte el! – találgaták az emberek. 
Sírt az öreg király, mint egy kicsi gyermek, majd megszakadt szíve a nagy, erős bánattól. 
Kerestette, kurrentáltatta az egész országban, még azon is túl, egyetlen leányát s fele királyságát 
ígérte annak, aki visszahozza. De azt ugyan kereshették, meg nem találták. 
Na, telt­múlt az idő. Egyszer a király azt látja álmában, hogy leányát, mikor az a nagy fergeteg 
volt, a forgószél felkapta, felvitte az égig érő fára, ottan is a kilencfejű sárkány várába. Ha meg nem
szabadítják, a sárkány még feleségül veszi. Még csak ez volt az igazi búbánat. Mert az égig érő 
fának – csak tudjátok meg – akkora levelei voltak, hogy mindeniken elfért egy ország. Hát aztán ki 
tudná azt megmondani, hogy melyik levélen van a kilencfejű sárkány vára! Mindegy, na. Megint 
kihirdették, hogy a királykisasszonyt az égig érő fára vitte a forgószél, ott van a kilencfejű sárkány 
várában, s aki onnét lehozza, annak adja a király a lányát s fele királyságát, holta után az egészet! 
Hiszen csak ki kellett ezt hirdetni, jöttek a királyfiak, hercegek, grófok, bárók s minden 
nemzetségbéli vitézek, csak úgy nyüzsögtek az udvarban. Jöttek bizony, de lefittyent orral el is 
mentek, mert a fának még a közepéig sem tudtak felmászni: nagy szégyenkezéssel visszafordultak. 
Volt az udvarban egy kis kondásfiú, aki sokszor látta föl s lemászni a cifra gúnyás vitézeket. 
– Istenem – sóhajtott a fiú –, ha megengedné a király, én is szerencsét próbálnék! Ahogy ezt mondá,
csak hozzá dörgölődzik egy kis malacka, s azt mondja neki: 
– Hallod­e, te kondásfiú! Te mindig jó voltál hozzám, mostan meghálálom. Menj a királyhoz, s 
jelentsed, hogy te fölmászol az égig érő fára, s le is hozod a királykisasszonyt. Hanem kívánd tőle, 
hogy elébb ölesse meg a csonka szarvú bivalyt, s csináltasson a bőréből hét pár bocskort s hét rend 
gúnyát! Te aztán addig menj fölfelé, míg a hét pár bocskor s hét pár gúnya le nem szakad rólad. 
Akkor érsz egy elényúló ághoz, azon menj végig, lépj rá a legelső levélre: azon van a kilencfejű 
sárkány vára. Egyebet nem mondok, a többi a te dolgod. 
A kis malac hirtelen bévegyült a csorda közé, egy szót sem szólt többet, azt is lassan mondta. A 
kondásfiú pedig gondolta magában: egy életem, egy halálom, Isten neki, megpróbálom, s ment 
egyenesen a király elé. Köszönt illendőképpen s elémondá, hogy mit akar. Hej, csak hallottátok 
volna, mekkorát kacagott a király! A szívét facsarta a nagy búbánat s keserűség, de mégsem tudá 
megállani a kacagást. 
– Mit mondasz te, emberizink, te?! – kérdezte a kondásfiútól, mintha nem jól hallotta volna, amit az
elébb mondott. 
– Én azt, fenséges királyom, életem, halálom kezébe ajánlom, hogy felmászok az égig érő fára, s 
vissza nem jövök a királykisasszony nélkül. 
Ott ült a király mellett az udvari bolond is. Kérdi tőle a király: 
– No, te bolond, hát te mit szólsz ehhez a bolond beszédhez?

5
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

– Azt – mondá a bolond ­, hogy fogadd fel ezt a macskabékát vicebolondnak. 
De már erre megmérgelődött a kondásfiú. Azt mondta a királynak: 
– Felséges királyom, ne hallgasson a bolondra, mert bolond likból bolond szél fú. Ölesse le a 
csonka szarvú bivalyt, csináltasson nekem hét pár bocskort s hét rend gúnyát, s húzassa a fejemet 
karóba, ha a királykisasszony nélkül visszatérek! 
„Hm ­ gondolá a király ­, ez már mégsem tréfabeszéd!” Azt mondta hát a kondásfiúnak: 
– Jól van, fiam, János, úgy lesz, ahogy kívánod, de azt megmondom, úgy essél le a fáról, hogy 
törjék is ki a nyakad, mert különben a hóhérral töretem ki. 
János megköszönte a király jókívánságát, s ahogy kész volt a hét pár bocskor s hét rend gúnya, egy 
nagyot fohászkodott, kicsi baltáját belevágta a fába, nekilódult a nyelénél fogvást, azután feljebb 
vágta baltáját, s egy szempillantás múlva úgy elveszett a rengeteg nagy levelek közt, hogy emberi 
szem nem látta többet. Hét nap s hét éjjel folyton­folyvást mászott, kapaszkodott, rugaszkodott, hol 
itt lógott, hol ott lógott, míg a hetedik pár bocskor s a hetedik rend gúnya is le nem szakadt róla. 
Ekkor – éppen ahogy a malacka elémondotta – egy végtelen hosszú eléhajló ághoz ért. De az az ág 
olyan vékony volt, mint a karom, még annál is vékonyabb. Nem sokat gondolkozott: hasra feküdt, s 
úgy csúszott elébb, elébb. Hajladozott az ág erre, hajladozott arra – hej, ha letörik! –, ízzé­porrá 
törik minden csontikája! „János, János, térülj vissza!” – mondogatta magában, de ezt csak úgy 
mondta, ő bizony nem térül vissza, ha már eddig eljött. Ahol, ni! Már itt is van az ágnak az első 
levele, éppen csak egy jó ugrásra tőle. Nekifohászkodott, behunyta a szemét – szervusz, világ! –, 
ráugrott a falevélre, hogy csak elterült rajta, mint egy kecskebéka. No, csakhogy itt van! Bezzeg 
elállt szeme­szája, mikor széjjelnézett. Hát itt éppen olyan ország van, amilyen odale. Volt itt 
minden: erdő, mező, falu, város, patak, folyó, tenger, csak embert nem látott, de akkorát sem, mint 
egy ütés tapló. Ment, mendegélt János erdőkön, mezőkön, hegyeken, völgyeken által, s a hetedik 
napon egy gyémántpalotához ért. No, hanem ilyen palotát sem látott még. Kakassarkon forgott, 
hétezer ablaka s hétezer garádicsa volt. De olyan sebesen forgott, mint a forgószél, még annál is 
sebesebben. Mire egy garádicsra rá akart lépni, már a más oldalon forgott az, s ha nekiszökött, úgy 
visszaesett, hogy döngött a föld alatta. 
– Úgy­é – rikkantott János nagy mérgesen –, nekem is van eszem, hé! – Fogta a baltáját, hirtelen 
belevágta egy garádicsba, s annál fogvást szépen fölsétált a gyémántpalotába. Hát a 
királykisasszony már messziről szaladt elébe nagy lelkendezéssel. 
– Jaj, édes kicsi Jánoskám, hogy jövel ide, ahol a madár sem jár?!
Mondá János: 
– Azt bizony ne kérdezgesse a kisasszony, hanem jöjjön velem az édesapjához! 
– Jézus Mária, Szent József! Ki se ejtsd többet a szájadon, mert ha meghallja a kilencfejű sárkány, 
vége az életünknek. 
Jött is a sárkány egyszeribe, szakadt a láng mind a kilenc szájából. Kérdi a királykisasszonyt: 
– Hát ez az emberizink mit keres itt? 
– Ó, lelkem, sárkányom – könyörgött a királykisasszony –, ne bántsd ezt a fiút! Az én kicsi inasom 
volt, s feljött utánam, hogy engem szolgáljon. 
– Jól van, jól – morrogott a sárkány –, meghagyom az életét, de majd én is adok neki dolgot, hadd 
látom, fele kár­e vagy egész, amit eszik. 

6
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

Volt a sárkány istállójában egy girhes­görhes, sánta ló, s a sárkány azt parancsolta Jánosnak, hogy 
csak kúrálja ezt a lovat, de úgy kúrálja, hogy ha valamit kér tőle, mindég egyebet adjon neki, 
máskülönben az életével játszik. „Hiszen ez könnyű dolog!” – gondolta János, s mindjárt ment az 
istállóba. Na, még ilyen lovat sem látott, mióta a világon van. Csak a csontja meg a bőre volt, s a 
lábára sem tudott állani, feküdt a hídláson, s nyögött a szegény pára, nyögött keservesen. Jánoska 
sarjút tett elébe, de rá se nézett. Zabot vitt neki, az sem kellett. Biztatta jó szóval: 
– Egyél, te szegény pára, egyél! – de egy szál sarjú, egy szem zab nem sok, annyit sem evett. 
Egyszer csak megszólal a ló: 
– Látom, hogy jó szíved van, te fiú, de hiába kínálsz engem sarjúval, zabbal, ez nem nekem való. 
Égő parázs az én abrakom, de a gazdám nem ad. Azt akarja, hogy megdögöljek, mert csak én tudom
a titkát: hogy s mint lehetne őt elpusztítani. 
– Hát mit adjak? – kérdezte Jánoska. 
– Égő parazsat, fiam, de sokat. 
– Igen, de a sárkány azt mondta, hogy mindig mást adjak, mint amit kívánsz. 
– No bizony, ha mást adsz, nem is viszed haza a királykisasszonyt – mondotta a ló. 
Egyéb sem kellett Jánoskának. De már akkor ad ő mindent, amit a ló kíván. Mondta is a lónak: 
– Na, te szegény pára, kívánj akármit, megteszem! 
Mondá a ló: 
– Csak azt kívánom, hogy vasárnap, mikor a sárkány a kisasszonnyal templomba megy, te maradj 
itthon, a favágón gyújtsd meg a kazlat, a többit csak bízd rám. 
Alig várta János, hogy templomba menjenek, meggyújtotta a kazlat, s mikor leégett, vitt a lónak egy
lapát parazsat. Még meg sem szusszant, mind egy falásig megette, s abban a minutában lábra is 
állott. Ment egyenesen az udvarra, s ott azt a temérdek sok parazsat megette, de úgy, hogy még a 
hamut sem hagyta meg. Jánoskának a szeme­szája elállott a nagy álmélkodástól. De hát még akkor 
ámult­bámult istenigazában, mikor nézi, nézi, s hát látja, hogy a ló szőre ragyog, mint az arany, a 
bordája egy sem látszik, s nem is négy lába van ennek a lónak, hanem öt. Megrázkódott, nagyot fújt
a ló most, de bezzeg káprázott Jánoskának a szeme. Olyan gyönyörűséges aranyszőrű paripa lett 
belőle, hogy a napra lehetett nézni, de már aztán erre nem. Azt mondta Jánoskának: 
– Na, te legényke, jótétel helyébe jót várj! Hallgass reám! Szaladj le a pincébe, van ott egy nyereg, 
egy kantár s egy kard, hozd fel hamar! 
Szaladt Jánoska a pincébe, veszi a nyerget, kantárt, kardot, de mikor éppen ki akart serülni az ajtón, 
jő a sárkány nagy derendóciával, megállítja Jánoskát. 
– Megállj, hé! Hová viszed ezt a lószerszámot? Meghalsz most, de mindjárt! – Ki is kapta egybe 
Jánoska kezéből a kardot, s le akarta nyisszenteni a nyakát. 
– No, te emberizink – mondotta a sárkány –, búcsúzz az élettől, mert megcsaltál! 
– Ne ölj meg, hagyd meg az életemet – könyörgött Jánoska –, nem csallak meg többet! 
– Megöllek, te emberizink, hanem elébb még megiszunk egy kupa bort a bűneidért! 
Mindjárt eresztett egy kupa bort a legnagyobb hordóból, töltött magának s Jánosnak is, aztán 
biztatta: 
– Igyál, te emberizink, többet úgysem iszol. 
Ittak egyet, de Jánoska csak könyörgött tovább: 

7
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

– Hagyd meg az életemet, kilencfejű sárkány, nem csallak meg többet! 
Mondá a sárkány: 
– Nem hiszek neked, János, de igyunk még egy kupa bort az én bűnömért is. 
Ittak még egy kupa bort. Hát – Uram, Jézus Krisztus! – egyszerre csak elkezdett táncolni a sárkány, 
nagyokat rikkantott: „lábam ide, nem oda!” – s addig ide, addig oda, elterült a földön, s aludt, mint 
a bunda. De bezzeg szaladt Jánoska esze nélkül! Jól levághatta volna a sárkánynak mind a kilenc 
fejét, de már az udvaron volt, mikor erre gondolt. Mondja az ötlábú lónak az esetét. 
– Csak hamar nyergelj s kantározz; jól tetted, hogy nem nyúltál hozzá – mondá a ló. – Mikor egy 
fejét levágtad volna, egyszeribe felébred, s vége lett volna az életednek. 
Jánoska hirtelen fölnyergelte az ötlábú lovat, fölpattant rá, s csak azután kérdezte: 
– Hát aztán hová s merre, édes lovam? 
– Az erdőbe, kicsi gazdám. Ott van egy vaddisznó, annak a fejében egy nyúl, nyúl fejében egy 
iskátulya, iskátulyában kilenc lódarázs. Ebben a kilenc lódarázsban van a kilencfejű sárkány ereje, 
ha ezeket elpusztítjuk, annyi ereje sem lesz a sárkánynak, mint egy szopós gyermeknek. 
Eközben elindult a ló sebes vágtatással, s mire Jánoska egyet szólhatott volna, ott is voltak az 
erdőben. 
– No, kicsi gazdám, itt vagyunk. Ahol ni, már jő is a vaddisznó. 
Jött bizony, egyenest nekik tartott. Vicsorgatta az agyarát, felállott a két hátulsó lábára, s úgy 
rugaszkodott nekik, hogy levágja. De az ötlábú lónak nemhiába volt öt lába, úgy ódalba rúgta a 
vaddisznót az ötödik lábával, hogy egyszeribe felfordult. Nosza, Jánoskának is megjött a kurázsija, 
kirántotta a kardját, s úgy találta fejbe vágni a vaddisznót, hogy csak kétfelé vált a feje, s uccu neki! 
kiugrott belőle egy nyúl. Hipp­hopp, utána! Szaladt a nyúl, mint a szél, de még sebesebben az 
ötlábú ló, s mikor utolérte, úgy megrúgta az ötödik lábával, hogy a szegény nyulacska mindjárt 
szörnyethalt. Jánoska most már leszállott a lóról, kettéhasította a nyúl fejét, s hát csakugyan benne 
volt az iskátulya, iskátulyában is benne kellett lenni a darazsaknak, mert zúgtak, dongtak, zakatoltak
benne, mintha ördög bújt volna beléjük. Jánoska nem sokat teketóriázott, letette az iskátulyát egy 
lapos kőre, vett egy másik lapos követ, s azzal úgy ráütött az iskátulyára, hogy se iskátulya, se 
darázs. 
– No, kicsi gazdám – mondá az ötlábú ló –, most már mehetünk haza bátran, ne félj a kilencfejű 
sárkánytól. 
Hát csakugyan, amikor hazaértek, ott feküdt a sárkány a pincében, annyi ereje sem volt, mint egy 
beteg légynek. 
– Megöléd az erőmet, úgy­é? – mondá Jánoskának, mikor meglátta. 
– Meg én, de megöllek most téged is, a királykisasszonyt pedig hazaviszem. 
– Ne ölj meg! – könyörgött a sárkány. – Vidd haza a királykisasszonyt, s vele ami kincset találsz, 
mind elviheted. 
– Nem kell nekem a te kincsed – mondá Jánoska, s levágta a sárkánynak mind a kilenc fejét, nehogy
többet lábra állhasson. Azzal szaladt fel a királykisasszonyhoz, s elbeszélte, hogy mi mindent nem 
csinált, amióta nem látták egymást. 
– Jaj, lelkem, Jánoskám – örvendett a királykisasszony –, nem is leszek én másé, csak a tied, akár itt
maradunk, akár hazamegyünk! 

8
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

Azt mondá Jánoska: 
– De bizony itt nem maradunk, majd csak visszamegyünk valahogy. 
Meghiszem azt, ha olyan könnyű lett volna! De csak most jutott eszébe Jánoskának, hogy milyen 
vékony ágon csúszott ő ide. Ő csak visszacsúsznék valahogy, de a királykisasszony leszédül az 
ágról, bizonyosan leszédül. „Mit csináljak? mit csináljak?” – tűnődött, búcsálódott Jánoska, s sétált 
föl s alá az udvaron nagy búsan. Egyszerre csak elébe áll az ötlábú ló, s kérdi: 
– Min szomorkodol, kicsi gazdám? Mondja Jánoska, hogy min szomorkodik. 
– Azon bizony egyet se szomorkodj, hallod­e! Üljetek fel a hátamra, s a többit bízzátok reám! No, 
ha úgy, hát fel is ültek az ötlábú ló hátára. 
– Most hunyjátok be a szemeteket! – mondá a ló. Behunyták. – Most nyissátok ki! 
Kinyitották. Hát ott vannak az öreg király udvarában. Mentek föl a palotába, egyenest a király 
szobájába. Hej, Istenem, az öreg király már halálán volt, de mikor meglátta a leányát, felszökött az 
ágyból, s ha meg nem fogják, mindjárt táncra kerekedik. Egyszeribe papot hívatott, s a fiatalokat 
összeadatta. Csaptak hét országra szóló lakodalmat. Hét nap s hét éjjel folyton­folyvást ettek­ittak, 
táncoltak. Én is ott voltam, s addig táncoltam, míg a sarkam hátrafordult, aztán megfutamodtam 
hátrafelé, s úgy elszaladtam eléfelé, hogy mézeskaláccsal sem tudtak visszacsalogatni. Aki nem 
hiszi, járjon utána.

9
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

(2.) CSALÁD

Tartalom
A témakör lehetőséget ad a szűkebb és tágabb családban lévő kapcsolatok felelevenítésére. 
Beszélgetünk az egyes családtagokhoz fűződő viszonyaikról, a családban megélt érzelmekről, a 
szeretet, a törődés szerepéről. Fontos, hogy a gyerekek megismerjék a család korábbi generációinak 
életét, eközben felidézzük emléküket. A közös családi együttlétek megtartó, összekovácsoló 
erejéről is beszélgetünk.

Cél
A családhoz tartozás pozitív élményének erősítése, tudatosítása. A régebben élt családtagokhoz való
kötődés erősítése.

Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, önazonosság, családhoz, tartozás, szeretet, érzelmi kötődés, mások megismerésére 
törekvés, emlékezés
Család, rokonok, szeretet, törődés, érzelmek, elhunyt, halott, ünnep, együttlét

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játék.
A játék során felelevenednek a családban élő szerepek, elnevezések. Éppen ezért a játék utáni 
visszacsatoló kérdéseknél kitérhetünk arra, hogy a gyerekek által választott szóhoz a valós életben, 
a saját családjában, ki tartozik, milyen érzelmi kapcsolatban vannak egymással, mit szoktak együtt 
csinálni, stb.

2­3. Témafeldolgozó vers, kép és kérdések
Fecske Csaba A mi családunk című verse, versszakonként más­más családtagot mutat be. A vers 
teljes szövege alább megtalálható, szabadon választhatunk belőle felolvasásra. Mivel rímelése 
egyszerű, a feladat végén versírásra is buzdíthatjuk a gyerekek. Írjanak rövid négysorosokat egy­
egy családtagjukról!
A képen egy háromgenerációs család, nagyszülők, szülők, gyerekek láthatók. A kép 
feldolgozása során kérjük a gyerekeket, próbáljanak meg nagyon intuitív módon, képzelőerejük 
segítségével minél színesebben mesélni arról, milyen kapcsolat lehet egy­egy családtag között. 
Engedjék el fantáziájukat! Pl.: nagyapa­lánya (szőke nő): A képen egymáshoz nagyon közel ülnek. A
nagyapa szigorú ember, keveset mosolyog, de a lányát nagyon szereti. Szeretik, ha közös 
programokon vesz részt a család, főleg mert a nagyapa sportember, edzőként dolgozik és szereti a 
természetet. A lányát is így nevelte, aki továbbadta ezt a saját családjának.…stb. Az első – még 

10
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

nagyon a képhez kötődő – mondatok után a gyerekek valószínűleg szinte észrevétlenül bele fogják 
fűzni a bemutatásba személyes tapasztalataikat is.

4­6. Történet. Szövegfeldolgozó kérdések. Témához kapcsolódó kérdésgombolyítók.
A só című népmese is ezen a vonalon gondolkodtatja tovább a gyerekeket. 
(!) A mese konkrét feldolgozását követő beszélgetésben elsősorban a szülő­gyermek kapcsolatban 
felmerülő nehézségek, konfliktushelyzetek kerülhetnek elő. Nagy tapintattal, odafigyeléssel, 
semmiképpen ne ítélkezve moderáljuk a beszélgetést!
A 6. feladat kérdésgombolyítója a családi kapcsolatainkat átszövő szeretet kérdéskörét és 
további családban megélt érzelmek meglétét boncolgatja.

7­9. Témafeldolgozó vers. Verset feldolgozó kérdések. Témafeldolgozó feladat.
Gáti István Hol nem volt című verse átvezet bennünket egy olyan beszélgetésbe, ahol a már elhunyt 
családtagjaikra gondolhatnak a gyerekek. A vers egy, az élők sorából már eltávozott nagyapa 
alakját idézi fel, a gyermek emlékeiben élő közös események segítségével. A gyermekek számára 
könnyebb, ha először úgy közelítünk meg egy ilyen témát, ami még a személyességet nem érinti. 
Ha itt sikerül bevonni a gyerekeket a beszélgetésbe, talán könnyebben nyílnak meg és hozzák elő 
hasonló emlékeiket. 
Ezt segíti a 9. témafeldolgozó feladat is, ahol a gyerekek önállóan elmerülhetnek 
gondolataikban,  és saját érzelmeik szerint befejezhetik a megkezdett mondatokat. 
(!) A halál témája a családokban sokszor tabutémának számít, a leírás és a leírt mondatok 
felolvasása talán könnyebb a gyerekeknek ebben az esetben, mint a szabad megnyilatkozás. 
Természetesen legyen lehetőség és idő a gyerekekből feltörni vágyó gondolatok meghallgatására. 

10­12. Témafeldolgozó feladat. Témafeldolgozó képek és a képekhez tartozó kérdések.
A 10. feladatot mindenképpen adhatjuk előzetes feladatként. A gyerekeknek nem feltétlenül van 
meglévő tudásuk a felmenőikkel kapcsolatosan. Nagyon jó beszélgetési lehetőséget adnak a család 
számára a megválaszolandó kérdések. Ha nagy létszámú a csoport, megkérhetjük a gyerekeket, 
hogy egy­egy kérdéscsoportra adott válaszukat válasszák ki és azokat osszák meg az osztállyal.
A képek feldolgozása történhet csoportmunkában. Egy­egy csoport egy­egy képet vizsgáljon 
meg alaposabban, és számoljon be benyomásairól, megfigyeléseiről. Képzelőerejük segítségével 
akár történetet is írhatnak a képen szereplő emberekről és az eseményről. Ezt követheti a saját 
élmények meghallgatása.

13. Alkotó feladat.
A lecke témája kapcsán rengeteg személyes élmény törhet felszínre. A gyerekek érzelmeinek 
lecsillapítására, a feszültség oldására, elcsendesedésre ad lehetőséget az utolsó rajzos feladat.

Megjegyzés: A téma bősége miatt két tanórán is érdemes lenne vele foglalkozni. A tanmenet egy 
órát irányoz elő, de természetesen a tanító szabadsága, hogyan csoportosít.

11
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

Mellékletek

Magyarázandó szavak
fejét véteti, megesküdtek, összejövetel, Gyulai (kolbász), aktatáska, elhunyt, körút, kegyelet, 
nemzetiség

Játékleírás
Családi perpatvar
 
A résztvevők körben ülnek. A játék megkezdése előtt gyűjtsünk minél több családtagokra 
vonatkozó szót (apa, anya, hugi, öcsi, bátyus, nővér, nagymami, nagyapa, dédimama, dédipapa, 
keresztanya, keresztapa, nagynéni, nagybácsi, unokahúg, unokaöcs, unokanővér, unokabáty…stb.), 
majd a memóriajátékokhoz hasonlóan minden gyerek választ egyet ezek közül. 
A játékmester a kör közepén áll, és amikor kimond két szót a felsoroltak közül, azoknak a 
gyerekeknek, akik a szó tulajdonosai helyet kell cserélniük, de eközben a játékvezetőnek is helyet 
kell keresni magának. Akinek nem jut ülőhely, beáll a kör közepére és ő lesz a játékmester. Ha azt 
mondja kör közepén álló játékos, hogy családi perpatvar, akkor mindenki helyet cserél valakivel, s 
folytatódik a játék elölről. Figyelemfejlesztésre, gyorsaságra, reakcióképesség fejlesztésére 
alkalmas.

Szövegek
A SÓ – MAGYAR NÉPMESE

Volt egyszer egy öreg király s volt három szép leánya. Elhatározta, hogy annak a leányának adja az 
országát, amelyik őt a legjobban szereti. Magához kérette hát a gyermekeit, hogy megkérdezze 
tőlük, mennyire szeretik őt.
Először a legidősebb királylányhoz fordult:
– Mondd meg nekem, édes lányom, hogy szeretsz te engem!
– Úgy, édesapám, mint ahogy a galamb szereti a tiszta búzát – mondta a leány.
Ezután a középső lány válaszolt:
– Én úgy szeretem édesapámat, mint ahogyan a forró nyárban a szellőt.
– És te, legkisebb lányom, hogy szeretsz engem? – kérdezte a király.
– Én úgy, ahogyan az emberek szeretik a sót! – felelt a királykisasszony.
Nagyot csalódott a király a legkisebb lányában, haragjában még az udvarból is elzavarta. Elindult 
keserves sírás közt a kicsi királykisasszony, s betévedt egy rengeteg erdőbe. Egy odvas fában vert 
szállást. Az erdőben epret, málnát, mogyorót szedett ennivalónak, úgy éldegélt egymagában.
Egy esztendő telt el, amikor arra vetődött a szomszéd királyfi. Megpillantotta a 
királykisasszonyt a málnabokrok között. A királykisasszony is észrevette a királyfit, s nagy ijedten 
beszaladt a fa odvába. Utánament a királyfi, s beszólt az odúba:
– Ki van itt?

12
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

A királykisasszony reszketett, mint a nyárfalevél, de egy szót sem szólt. Ismét bekiáltott hát a 
királyfi:
– Hé, ki van itt? Szóljon, ember­e vagy ördög, mert mindjárt lövök!
Megijedt erre a királykisasszony. Végre kibújt a fa odvából, rémültében sírva fakadt. A ruhája 
rongyos és piszkos volt. Szégyellte magát nagyon, s könnyek között elmondta a királyfinak, hogy ki
s mi ő. 
Nagyon megtetszett a királyfinak a lány, rongyos, piszkos ruhában is gyönyörű volt. Szép gyöngén 
megfogta a kezét, hazavezette a palotájába. Felöltöztette aranyos, gyémántos ruhába. Hamarosan 
vendégeket hívtak, megesküdtek, s csaptak akkora lakodalmat, hogy olyat azóta se látott senki 
emberfia.
Telt­múlt az idő, a fiatal pár nagy békességben élt, úgy szerették egymást, mint két galamb. 
Mondta egyszer a király:
– Édes feleségem, amikor először megláttalak, nem firtattam, hogy miért kergetett el az édesapád. 
Hanem most már mondd meg nekem a tiszta valóságot!
– Lelkem uram – válaszolta a királyné –, elmondom én örömest. Azt kérdezte az édesapám, hogyan 
szeretem őt, s én azt feleltem, mint az emberek a sót.
– Jól van – mondta a király –, hamarosan visszafordul az édesapád szíve feléd.
Azzal elment, és levelet írt az öreg királynak, meghívta délebédre. El is ment a levél másnap, s 
harmadnap jött a vendég hatlovas hintón. Fölvezette a fiatal király az öreg királyt a palotába, annak 
is a legszebb szobájába, ahol már meg volt terítve az asztal két személyre. Leültek az asztalhoz, 
rögtön hordták az inasok a finomabbnál finomabb ételeket. Ez volt csak az ebéd! Merített az öreg 
király a levesből, megkóstolta, s tette is le rögtön a kanalat. A levest nem tudta megenni, mert az 
bizony sótlan volt. Gondolta, hogy a sóba főttben, a főtt marhahúsban majd csak lesz elég só. Nem 
volt abban annyi sem, mint egy mákszem. Hordták a pecsenyéket szép sorjában, de vissza is 
vihették mindet, mert az öreg király csak megkóstolta, de bele sem harapott, olyan cudar sótlan, 
íztelen volt a sok drága pecsenye.
De már ezt nem állhatta meg szó nélkül az öreg király:
– Hallod­e, öcsém, hát miféle szakácsod van neked, hogy só nélkül süt­főz?
– Sóval süt­főz az máskor mindig, felséges bátyámuram, de én azt hallottam, hogy bátyámuram 
nem szereti a sót. Megparancsoltam hát, hogy semmit se sózzanak, különben a fejét vétetem annak, 
aki egy mákszem sót is tesz az ételekbe.
– No, öcsém, ezt ugyancsak rosszul tetted, mert én erősen szeretem a sót. Kitől hallottad, hogy nem 
szeretem?
– Éppen a kegyelmed leányától, felséges bátyámuram – mondta a fiatal király.
Abban a szempillantásban megnyílt az ajtó, belépett a királyné, az öreg király legkisebbik leánya. 
Hej, istenem, megörült az öreg király, mert már akkor megbánta szívéből, hogy elkergette a leányát,
s azóta ország­világ kerestette mindenfelé. Bezzeg hogy most a legkisebbik leányának adta az 
országát! A fiatal király mindjárt kezére vette ezt az országot is, s még ma is élnek, ha meg nem 
haltak.

13
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

FECSKE CSABA: A MI CSALÁDUNK

A mi házunk megkeveri megkavarja…
Piros tetős a mi házunk, Hogy örüljünk, azt akarja.
benne nem fázunk, nem ázunk.
Szája ajtó, szeme ablak, Nagyapó
szép ház, soha el nem hagylak. Dirmeg­dörmög nagyapó,
nagy a hideg, nagy a hó,
Anya nahát, rúgja meg a ló!
Anya ügyes, anya szép, Öregnek tél nem való.
haja szőke, szeme kék.
Két karja ha átölel, Óvoda
nem cserélek senkivel. Nem messze az óvoda,
reggel nagyi visz oda.
Apa Van ott játék, van mese,
Apa erős, okos, bátor, nem hiányzik semmi se.
olyan, mint egy terminátor,
minket minden bajtól megvéd, Éjszaka
földhöz teremti a medvét. Semmi kétség,
az éjszaka egy
Öcsém nagy zsák sötétség.
Az öcsém, Áron A csillagok lyukak
bőg mindenáron, azon a zsákon,
nappal, éjszaka, s aki a zsákot cipeli,
teli cicit vár, az az álom...
nálunk ő a sztár.
Álom
Kata Csöndes az este,
Kiti­Kata főz, álom jár
Gomolyog a gőz, holdfény ruhában
serceg a zsír és ágyamnál.
rottyan a kása, Szelíd mosolyom
picike pocak kell neki,
lesz a lakása. tündérek lantját
pengeti.
Nagyi
Palacsintát süt nagyi, A szomszéd
nem kell kétszer mondani, Szomszédunkban él egy bácsi,
ez a bácsi Pista bácsi,

14
 I. fejezet: Közös életünk
2. Család

mindig azt mondja, hogy ácsi
bácsi maga nem mohácsi?
Nem mohácsi, nem is ácsi,
én a szomszéd vagyok bácsi,
bizony szomszédnak se más,
kiscsoportos óvodás!

Oszkár
Kutyusom uszkár,
a neve Oszkár.
Ha jövök oviból
megvár a busznál.

15
GÁTI ISTVÁN: HOL NEM VOLT

Járt nagyapa szürke nagykabátban
Ifjúkorából végül mi maradt?
Ronda lett a körút. Nagypapátlan.
Arca helyén üres a kirakat.
Mit fütyűlne vajon? Félek, ha most
Erre járna újra megszokásból,
Nem ismerné fel a négyes­hatost,
S pörköltet kérne a McDonald's­ból.
Jó volna, ha élne nagypapácska!
Bámulná őt a sarki Humanic.
Hintázna a tömött aktatáska,
Hozná a Bocit s a friss Gyulait.
Árnyát őrzik a házak falai,
Kezemet fogva lépked a magány.
Nincs is körút, mert eltűnt valaki:
Az én öreg, hol nem volt nagyapám.

16
 (3.) ANYANYELVÜNK

Tartalom 
A lecke célja a nyelv közösségerősítő, és ­összetartó funkciójának bemutatása, a közös kulturális 
tudás tudatosítása. A magyar nyelv sokszínűségét és állandó változását a jövevényszavak, 
nyelvjárások, különböző stílusú szókincs használatával ismerjük meg. Ugyanakkor a magyar nyelv 
védelmére is felhívjuk a figyelmet.

Cél
A gyerekek ismerjék fel a magyar nyelv gazdagságát, kulturális közösség összetartásban betöltött 
szerepét. Tudatosuljon a nyelv állandó változása, a más nyelvek hatása, éljék meg ezt 
gazdagodásként. Vegyék észre, hogy tudatos nyelvhasználattal mi is hatunk a nyelvre. 
Kommunikációban figyeljenek arra, mit érthet meg a másik.

Felmerülő értékek, fogalmak
Anyanyelv szépsége, védelme, gazdagsága, nyelvi­kulturális közösséghez tartozás, megfontolt 
nyelvhasználat, mások megértésére törekvés, figyelem, elfogadás, önismeret
Anyanyelv, nemzetiség, nyelvjárás, megértés, történelem, honfoglalás, nyelvújítás

Útmutató a feladatokhoz

1­4. Ráhangoló feladatok.
A feladatokban ismert szövegekkel  – dalok, versek, mondások – találkoznak a gyerekek. Ennek 
célja – a ráhangoláson kívül – a közös kulturális tudásra irányítani a figyelmet. A követő 
beszélgetésben is mutassunk rá, hogy egy közös nyelv használata mögött leggyakrabban közös 
ismeretek is vannak. (Ennek ellentéte lesz a következő leckében az, amikor nem elég egy szó 
ismerete, meg kell adni mellé a háttértudást is. Ez feltétele a megértésnek.)

5.  Információs, témafeldolgozó feladat. 
Ez a feladat szélesíti a magyar nyelv fogalmát úgy, hogy rámutat arra a szókincsre, amely magyar, 
de nem mindenki használja. Fontos, hogy ezt is egyenrangúnak tartsák a gyerekek a köznapi 
nyelvvel. A tanító kitérhet arra is, hogy a nemzetiségekről beszél itt, szóba kerülhet az is, ki hallotta
már ezeket a szavakat, kitől, ugyanebben a jelentésben vagy sem. A fő etikai szempont itt a 
nemzetiségek, tájnyelvek szerepe a magyar nyelv gazdagításában.
A megoldások szerepelnek a 72. oldalon. (csóró – szegény, bubál – alszik, tengeri – kukorica, 
kolompér – krumpli, kajál – eszik, spájz – éléskamra, susnya – bozótos, gazos terulet, hokedli – 
támlátlan faszék, tik – tyúk, tata – öregember, nagyapa). A szavak eredete: csóró, kajál – cigány, 
spájz, hokedli – német, bubál, susnya, tengeri, kolompér, tik, tata – tájszólás.
(Érdekességek: további keresésre – https://sg.hu/forum/tema/1359753510?page=1 )

17
6. Témafeldolgozó feladat.
A feladat – a gyerekekhez közel álló témákban – a nyelvi stílusokkal foglalkozik. Három, 
különböző korú gyerek közöl valamit az édesanyjával, az általa jól ismert szókinccsel.  Szándékos 
az a csavar, hogy most – valószínűleg – a felnőtt nem érti a gyermeket, mivel az sajátos szókincset 
használ: vagy az életkora miatt, vagy a speciális téma (online játékok) miatt. Próbáljuk ezt is 
érdekességként, a nyelv újdonságaként bemutatni, amellyel a gyerekek tudják gazdagítani a nyelvet.
Ugyanakkor itt is tudatosíthatjuk, hogy a megértéshez kell a háttértudás is, és gondolnunk kell 
arra, hogy a beszélgetőtársunk vajon mennyit ért a beszédünkből – azaz nézőpontváltást is 
fejlesztünk. Átalakíthatjuk a mondatokat köznyelvre – de az elsőnél hamar kiderül, hogy a 
"szakszavak" miatt nem lehet könnyen "lefordítani". (Ez a probléma visszatér a 8­9. feladatnál is.) 
Ilyenkor a körülírás segít, amelyhez gondosan olyan szókincset kell választanunk, amelyet a 
beszélgetőtársunk megérthet. (A következő lecke 8­9. feladata is ezt gyakorolja.) Ez a szemlélet a 
másikkal szembeni türelmet is erősítheti: az "Ezt sem tudod?!" helyett a türelmes magyarázatra 
szoktathat. A számítógépes szövegnél előkerülhet a háttérben húzódó – akár generációs – különbség
is. Röviden kitérhetünk arra, milyen érzés, amikor a szülők nem értik, nem tudják, mivel játszik a 
gyerekük, miért érdekli a játék.
Természetesen a feladat kapcsán beszélhetünk arról is, hogy ez a szókincs, stílus milyen 
környezetben használható, és mikor nem illendő.

7. Témafeldolgozó feladat, vita.
Strukturált vitára hívó feladat. Negyedik osztályban már alkalmazhatjuk a vitát mint módszert, de 
lehet egyszerűen a véleményeket megfogalmazni. Ha még nem ismerik a vita módszerét a 
gyerekek, akkor először bemutathatja egy páros, ezt a vitát utána a nézők elemzik. 
Először olvassák végig a tanulók az állításokat, és a füzetükbe jegyezzék le azt, hogy 
egyetértenek­e velük, és egy vagy több érvet mellé. Ez a szakasz az egyéni gondolatokra szán időt. 
Utána a tanító kérdezze meg sorban az állításokról, ki ért velük egyet. Itt kiderül, mely állítások a 
legmegosztóbbak. Fontos, hogy itt még nem hangozzon el egy érv sem. A tanító segítségével 
alakuljanak ellentétes véelményen lévő párok, majd kezdjenek el vitatkozni a kérdésről. Ha a 
módszert önmagában is fejlesztő célra szánjuk, akkor időről időre reflektáljanak arra, hogy hogya 
zajlott a vita – egyformán kaptak ­e szót, meggyőzték­e egymást, változott­e a vélemény, milyen 
volt a stílus. Kipróbálhatják a strukturáltabb változatot: felváltva mondanak érveket, de először 
röviden összefoglalják, mit hallottak társuktól, és arra válaszolnak.

8. Információs feladat.
A Tudod­e? szöveg szintén a nyelvek gazdagodására, változására mutat rá: két irányban is: amikor 
más nyelvből kerül át és honosodik meg a szó, és amikor ezzel szemben hoznak létre  új szavakat. 
Természetesen ezek közül is az marad meg, amit a nyelvhasználók nagyobb része elfogad. A 
szöveg nem tartalmazza a nyelvújítás szót, de a tanító megnevezheti, néhány nevet említhet hozzá. 
Háttérinformáció például: tudasbazis.sulinet.hu A nyelvújítás
(Érdekességek további keresésre: magyar szókincs a wikipedián 
 https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_sz%C3%B3kincs ) 

18
 Játszhatunk tovább néhány nem meghonosodott nyelvújításkori szóval. Vajon mit jelenthettek?  
restnök (lajhár), lomhár (szamár), naplony (napló), unadék (unalom), hozzány (tartozék), mozgony 
(gép), möglet (háttér), útnaklat (küldetés), dolgász (üzletember), dalastyán (agg énekes), festékeny 
(festői), monyorú (ovális), göreb (lombik), tudósítalom (tudósítás), mindeményedelem (egyetem), 
őséged (uraságod), szabda (szabály), lengenye (gyöngyvirág), emléz (emlékezik), éldel (élvez) 
A feladat az érdekességeken túl felvetheti azt a kérdést, mitől és mikortól számít magyarnak egy
szó. (Ez rendkívül nehéz, és átvihet akár a Ki számít magyarnak? kérdéshez is.) Egyszerre 
foglalkozunk – a realitásnak megfelelően – a magyarságot ért hatásokkal, amelyek miatt változások 
történnek és a hagyományok őrzésével, mindkettőt értékesnek tekintve, ugyanakkor a kettősség 
dilemmájára is rámutatva. (Ne féljünk kimondani, hogy ez a felnőttek körében is vitatéma.)

9. Alkotó feladat.
A feladat során bízhatunk a gyerekek kreativitásában. Mivel jelenleg nagyon sok technológiai – 
elsősorban angol – szó, kifejezés kerül be a nyelvbe, jelezhetjük, hogy a nyelvhasználók képesek a 
magyarhoz jobban illeszkedő szavak kitalálására. Ezzel tulajdonképpen arra hívhatjuk fel a 
figyelmet, hogy sokszor van választási lehetőségünk a szóhasználatban.
Alkossanak párokat vagy kiscsoportokat a tanulók. A feladat lehetséges feldolgozási menete:
– szavak megbeszélése, körülírása, – kérdés: Miért, hogyan, honnan került vajon a nyelvbe a szó? 
Van­e helyette másik szó, amit használhatunk?, – egyéb idegen eredetű szavak gyűjtése, – a 
csoportok választanak 2­3 szót, amelyre ötleteket gyűjtenek, – felolvassák a többi csoportnak és 
nekik ki kell találniuk, melyik szót újították meg, (– otthoni munkaként még ötletek gyűjtése), egy­
egy szóhoz az összes megoldás összeírása, – szavazás a legjobbról, (– egy hétig megpróbálni az új 
szót használni, beszámoló).

10­11. Levezető feladatok.
A két záró feladat a személyes kötődéseket hívja elő. A szép szavaknál természetesen nem érdemes 
vitatkozni – akár erre is kitérhetünk, hogy személyes ízlések esetében felesleges –, inkább 
szavazással vagy ötletbörzével lehet kiválasztani a szavakat. A család mint közös kulturális 
egységnek is lehet sajátos nyelvezete, egyben a családtagok jobb megismeréséhez is hozzájárul az 
egyéni feladat.
(!) A feladat megoldásakor belefuthatunk abba a veszélybe, hogy a családtagoknak olyan 
megszólalásai is előkerülnek, melyek nem tartoznak másokra. Készüljünk fel ennek a kezelésére!

Mellékletek

Magyarázandó szavak
történelem, ősnyelv, honfoglalás, ó(török), szláv, latin, 

Játékleírás
–

Szövegek

19
–

20
 (4.) NYELVI SOKSZÍNŰSÉG

Tartalom 
A magyar nyelv után az emberiség nyelvei kapcsán arról beszélünk, hogy milyen módon köti össze 
a különböző kultúrájú embereket a nyelvi megértés lehetősége, milyen megértési nehézségeket 
okoznak a nyelvi különbségek. A nyitott gondolkodást és elfogadást erősítjük azzal, hogy a nyelvek
és kultúrák egyenrangúságát hangsúlyozzuk. Felvetődnek a kétnyelvűség kérdései és a nyelvtanulás
szerepe. Az egész nyelvi téma erkölcstani vonatkozása az, hogy az emberek közötti megértést 
elősegítsük (ismeretek, nézőpontváltás, a másik gondolkodásának elképzelése, a kommunikáció 
egymáshoz igazítása, illetve a dilemmák – mint döntési helyzetek – feltárása.)

Cél
A tanulók ismerjék meg a nyelvi sokszínűséget, fogadják el a nyelvek egyenrangúságát. Gondolják 
végig, milyen nehézségeket jelenthet, és milyen kulturális többletet adhat a nyelvi változatosság. 
Legyenek képesek egy kétnyelvű kommunikációs vagy kulturális helyzetet felmérni. Próbálják 
elképzelni a nyelvi kisebbségek élethelyzetét.

Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, önreflexió, önkontroll, mások megismerése, empátia, elfogadás, nézőpontváltás, 
megértésre törekvés, nyelvi­kulturális közösséghez tartozás
Nyelv, siket, jelnyelv, jelelés, vak, Braille­írás, nyelvi változatok, hivatalos nyelv, nyelvcsalád, 
finnugor, nyelvelsajátítás, kétnyelvű, fordítás, nyelvtanulás

Útmutató a feladatokhoz

1­2. Ráhangoló feladatok.
Az 1. feladatban különböző nyelveket mutatunk be. Néhány tanítói kérdéssel (Ki hallotta már ezt a 
köszönést/nyelvet? Hol? Mit értett a nyelvből? Van­e olyan ismerősöd, aki használta már a szót?) 
érdekes személyes beszélgetés indulhat el a nyelvi tapasztalatokról, utazásokról, családi háttérről, 
világnyelvekről, történelemről – mindarról, amelyet a nyelvi kérdések érintenek. (Ha sok ilyen téma
kerül elő, bátran vigyük tovább a beszélgetést akár a többi feladat rovására, hiszen azok is ezeket a 
kérdéseket tárgyalják.) A térkép használata feltárja a nyelvek változatos elterjedését, azt, hogy egy 
országban több nyelvet is használhatnak, és hogy egy nyelv több országban is használatos lehet. A 
latin kapcsán a nyelvek kihalása/átalakulása is szóba kerül, a mesterséges nyelv pedig a világnyelv 
igényét vetheti fel.
A nyelvekről való beszélgetésekben az emberi kultúra több eleme, jellegzetessége jelenik meg, 
ezért erkölcstanórán elsősorban ezekre fókuszálunk.

21
3.  Témafeldolgozó feladat.
A feladat bemutatja a fogyatékosokat mesterséges nyelveket, a Braille­írást és a jelnyelvet. Fontos 
tudatosítani, hogy ezek is nyelvek, és kommunikációs funkciójuk van. Természetesen felvetődhet a 
fogyatékosság kérdése, mélyebbre menve pedig az, hogy ki alkalmazkodjon kihez, hogyan tudják 
megérteni egymást a siketek és hallók, stb. 

4. Információs feladat
A Tudod­e? szöveg egyszerre veti fel a nyelv mint emberi képesség egyetemlegességét (mindenki 
megtanulja legalább az anyanyelvét, különösebb tanítás nélkül kb. hároméves korára – Chomsky 
gondolata –), és a nyelvek változatosságát, amelyhez még a nyelveken belüli változatokat is 
hozzávehetjük. Röviden kitérünk az államok, szervezetek hivatalos nyelveire, ez pedig elvezethet a 
nyelvi és etnikai kisebbségek kérdéséhez (a téma előkerül a 7. feladatban és a Szokások leckében 
is.) Ilyenkor fontos kiemelni, hogy hasonlók a kérdések akkor is, ha a magyar nyelv a többbségi és 
akkor is, ha a kisebbségi lakosság nyelve. Azaz ne legyen kettős megítélés: ha fontosnak tartjuk a 
kisebbség nyelvének megőrzését, amikor a magyarról van szó, ugyanilyen fontos a magyarországi 
kisebbségi nyelvek szerepe. 
A fotót böngészve nemcsak a magyar mint kisebbség helyzetére térhetünk rá, de arra is, hogy 
egy területen milyen sok nemzetiség, nyelv élhet együtt. A nyelvek sorrendben: szerb, magyar, 
szlovák, ruszin.
Az EU hivatalos nyelveinek felsorolása tükrözi az erős demokratikus felfogást, ugyanakkor 
felvetődhet az a kérdés, hogy a sok nyelv mennyiben nehezíti az eljárásokat. Ismét nem az a célunk,
hogy biztos válaszokat adjunk a gyerekeknek, hanem vállaljuk fel, hogy ezek nem megoldott vagy 
nehezen megoldható problémák a felnőttek részére is! 

5­6.Történet. Feldolgozó kérdések.
A rövid kis szövegrészletben egy magyar és egy olasz­magyar családi hátterű kislány 
megismerkedéséről olvashatnak a tanulók. Ez alapján sok téma előkerülhet: Hogyan lehet 
összeismerkedni olyan emberrel, aki egyáltalán nem, vagy nem jól beszéli a nyelvünket? Miben 
segítheti az anyanyelvi beszélő a nyelvtanulót? Milyen nehézségei lehetnek az olasz kislánynak az 
idegen nyelvi környezetben?  Miért és hogyan tanul meg valaki magyarul vagy bármely nyelven? 
Milyen lehet a kétnyelvű családban élni úgy, hogy az egyik nyelvet használom a mindennapokban? 
Van­e értéksorrend a nyelvek között, azaz pl. fontosabb nyelv­e az olasz, mint a magyar? Fontos­e 
a család eredetének nyelvét megtanulni, ha nincs igazán funkciója? (Ez ma, amikor sok fiatal  
költözik külföldre akár családdal, időszerű kérdés. Tulajdonképpen az anyanyelv fogalmát 
bővítjük.) "Mi vagy te olasz vagy magyar?" vagyis mennyire határozza meg a beszélt nyelv a 
nemzeti hovatartozást? 
A feladatban, szintén a nyelvek apropóján tulajdonképpen a kulturális identitásról beszélgetünk. 
Ha van az osztályban valamilyen szempontból hasonló hátterű tanuló, család, kérdezzük őket 
személyes élményeikről, rendkívül hatékony a fejlesztés szempontjából "első kézből" kapni 
információt. Ha a roma tanulók beszélik a cigány nyelvek valamelyikét is, ismertessék meg a 
magyar anyanyelvűekkel.
Erre az órára meg is hívhatunk olyan vendéget, aki hasonló hátterű, Magyarországra költözött, 
élt külföldön, más kultúrákban. Szélesíti a látókört és rugalmassá teheti a gondolkodást. 

22
(A szövegben szereplő olasz kifejezéseket Adriana rögtön le is fordítja: ti prego – kérlek, io sono – 
én vagyok, mio cure – az én szívem, stb)

7. Témafeldolgozó feladat, vita.
A feladat összefoglalja az eddig megbeszélteket. A vita történhet az előző leckében leírtak szerint, 
párban vagy csoportosan, strukturáltan vagy szabadon. Érdemes itt is előbb leíratni az egyéni 
véleményeket, majd a vita, közös értelmezés után megkérdezni, hogy változtak­e valamiben. 
Jelezzük a gyerekeknek, hogy ez természetes dolog, és nem feltétlenül "meggyőztük egymást" 
ilyenkor, hanem saját gondolataink is tisztázódhatnak.

8­9. Témafeldolgozó feladatok.
Ez a két feladat a nyelvtanulás egyik alapproblémájára is rávilágít: tévedés az, hogy minden szónak 
van megfelelője a másik nyelvben, különösen, ha a szó valami sajátos kulturális tartalommal bír. 
(pl. Mazsola – Bálint Ágnes mesefigurája, tehát nem fordítható le az aszalt gyümölcs 
megnevezésével.) Ezért ezekhez a szavakhoz magyarázatokat kell fűznünk ahhoz, hogy megértsék 
őket. Ha nehezebben indul a feladat, adjunk meg néhány példát: A pirog olyan étel, amelyben 
tésztába húst tesznek és megsütnek. A ballagás egy iskolai ünnepség, amikor a végzős osztályokat 
elbúcsúztatják. Szokás végigvonulni énekelve az iskolán, beszédet mondani, a családtól virágot 
kapni, lufikat együtt elengedni. A megfogalmazásnál mindig próbálják meg elképzelni, elég 
információt kapott­e a más kultúrából érkező hallgató ahhoz, hogy képet alkosson a mi jellegzetes 
szokásainkról. Erős kommunikációs készséget és kulturális ismereteket fejlesztő hatású feladat. 
Ha tetszett a gyerekeknek, folytathatják otthon más szabadon választott szavakkal. A 8. 
feladathoz is gyűjthetnek szülői segítséggel még szavakat – főleg ételféleségeket, de ha van szülő, 
aki járatosabb más területen, onnan is kereshetnek szavakat és magyarázatokat. (A fontos, hogy ne 
lehessen egyértelműen lefordítani magyarra.) 

10­11. Alkotó feladat.
Egyéni kreatív feladat, amely összegzi a lecke témáit. Fejleszti a képzelőerőt, szövegalkotást, ok­
okozati összefüggések meglátását, stb. Előhozhatja viszont azt a helyzetet, amikor valaki a 
családból külföldön dolgozik. Ebben az esetben interjút is készíthet a tanuló a valós helyzetről, 
amelyben az érzelmekről, nehézségekről, alkalmazkodásról, tanulásról, érdekességekről lehet szó. 
Ha strukturáltabbá akarjuk tenni a munkát, segítségképpen megadhatjuk a bekezdéseket kezdő 
mondatok elejét:
Például:
Apukám/anyukám új munkát kapott fél évre ..(ország neve)...­ban, és a család úgy döntött, hogy mi 
is elkísérjük. Elkezdődött a készülődés. ....
Amikor én meghallottam a hírt, ...

Megérkeztünk a repülőtérre, majd taxival utaztunk végig a városon a lakásunkhoz. Útközben 
megfigyeltem, hogy...

Elkezdtük felfedezni a környéket. ...
A szomszédunkban lakott...

23
Iskolába is kellett járnom. Az első napon...

Már egy hónap telt el ....­ban. Mostanra megismertem...   Most már úgy érzem... Még mindig nehéz 
nekem az, hogy...

Az interjúhoz:
Mikor utaztál külföldre? Melyik országba? Mennyi időre?
Mi volt az oka annak, hogy odamentél?
Emlékszel­e arra, hogyan érezted magad előtte? Aggódtál, izgultál, örültél, féltél, stb? Miért?
Voltak­e kint ismerőseid? Megismerkedtél­e másokkal? Hogyan?
Jól érezted­e magadat ott? 
Találkoztál­e nehézségekkel? Milyenekkel?
Olyan volt­e a hely, amire számítottál, vagy nagyon más?  Miben?
Említs meg néhány érdekességet, amit tapasztaltál, vagy amit ott tanultál!
Milyen érzés volt hazajönni?
Miben különbözik leginkább a mi országunk és az a hely, ahol voltál?

Mellékletek

Magyarázandó szavak
siket, jelnyelv, jelelés, vak, Braille­írás, nyelvi változatok, hivatalos nyelv, nyelvcsalád, finnugor, 
nyelvelsajátítás, Európai Unió

Játékleírás
–

Szövegek
SZALAY LENKE: CSAÓ ADRIANA – részlet
(tankönyvben)

A házban senki sem moccan. De egy kockás takaróval borított nyugágy irányából, váratlanul 
megszólal valaki:
– Dzsere te lány! Ti prego... kérem téged, te dzsere be!
Andrea nem mozdul. Feje búbjáról, homlokán keresztül legördül egy vízcsepp. Az arcát 
csiklandozza, de nem nyúl oda. Némán bámul a kockás takaró felé.
– Te nem ertel amit en mondok? – szólal meg ismét az előbbi hang. – Nekem kell sok feküdés. Mio 
cure... enyim szív kicsi beteg. Nem nagyzson, már csak kicsi. Es orvos mond, vigyázol, akkor kicsi 
senem lesz beteg...
S hogy Andrea még mindig nem mozdult, most már dühösen kiáltotta:
– Perche non vieni dentro?! Miért nem jövöl, te lány, be ide? Mikor en olyan nagyzson boldog, mert
te di nuovo... mert te újból itt! Mert te megtalálsz engemet...
Andrea végre engedelmeskedik. A nedves kilincs lenyomódik a tenyere alatt, a kapu nyikorogva 
tárul. Vontatott léptei meggyorsulnak.

24
– Szia – mondja bizonytalanul, amikor a lányhoz ér. – Itt vagyok, mit izgulsz? – És csak azután 
kérdezi bamba csodálkozással: – De hát honnan tudsz te magyarul? Mi vagy te tulajdonképpen, 
olasz vagy magyar?
– Io sono... fél magyzsar en avgyok – válaszolja a nyugágyból a lány. – Papa italiano, mamina 
magyzsar. Ez miatt beszélem kicsi magyzsar. (...) Iskolaban mindig italiano, csaladba mindig, fuori,
vagyis utcán mindig italiano beszélsz.

25
 (5.) A NYELV EREJE

Tartalom 
A lecke arra fókuszál, hogy a nyelvi eszközökkel – jelentés, stílus, szavak, hangsúly – hogyan 
fejezhetjük ki a társainkhoz való viszonyunkat. Hogyan lehetünk udvariasak, kedvesek, és milyen – 
néha nem is tudatos – módon bánthatjuk meg egymást. Az erkölcstan elsősorban az empátiát, 
tiszteletet és megértést, egyben önreflexiót, önkontrolt fejleszti. Szóba kerülhet a gúnyolódás, 
káromkodás, zaklatás, őszinteség, hazugság is.

Cél
A gyerekek gondolkodjanak el azon, milyen hatással vannak rájuk a különböző szóhasználatok, 
nemverbális elemek, és azon, mivel és hogyan okozhatnak ők kárt a beszélgetőtársuknak. 
Vizsgálják meg saját kommunikációs viselkedésüket. Legyenek tudatában az (internetes) zaklatás 
módjainak. Gyakorolják a figyelmes megnyilatkozásokat.

Felmerülő értékek, fogalmak
Felelősségtudat, odafigyelés, tudatos gondolkodás, empátia, udvariasság, kedvesség, figyelmesség, 
önismeret, önvédelem, kiállás magunkért
Beszélgetőtárs, jelentés, elítélő, sértő, bántó, szidás, csúnya beszéd, őszinteség, udvariasság, 
zaklatás 

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játék.
A játék keretében arra mutathatunk rá, hogy a kommunikációt kezdő félnek felelőssége van abban, 
milyen stílust használ, illetve arra, hogy a válaszoló általában hasonlóan reagál. Rákérdezhetünk 
arra is, milyen érzés volt, ha kedvesen/mogorván, stb. szólítottak meg. Ki lehet próbálni azt is, hogy
másképpen reagáljon a válaszadó (pl. kedvességre haraggal, morcosságra mosolyogva), és azt 
megfigyelni, hogyan változott a folytatásban a stílus. 

2­3.  Témafeldolgozó feladatok.
A feladatok kapcsán sok területet fejleszthetünk. Értelemszerűen a magyar nyelvből a jelentésbeli 
hasonlóságokat/árnyalatokat mutathatjuk meg, de még érdekesebb annak megbeszélése, hogy mi 
lehet az oka, hogy ugyanazt a cselekedetet más­más szóval is megnevezhetjük, és vajon mitől függ 
az, ki mikor melyiket választja. A gyerekek biztosan tudják, melyek a gúnyos, pejoratívabb szavak, 
de itt tudatosítsuk, hogy felelősségük van abban, megbántják­e a másikat. 
Itt, ha mélyebben merülünk a témába, az önismeret is fejlődik: vajon miért tartom én pozitívnak,
ha valaki megszegi a szabályokat/visszabeszél a tanárnak, előfordul­e, hogy az egyik esetben 
egyetértek azzal, ha valaki ezt teszi, másikban nem, mitől függhet ez?

26
 Felhívhatjuk a figyelmet arra is, amit Thomas Gordon címkézésnek nevez: az emberekre 
vonatkozó jelzők gyakran tartalmaznak értékítéletet is, ez viszont káros, veszélyes lehet. Ezért 
gyakorolhatjuk megfordítva is: egy­egy jelzőt fordítsunk át semlegesen leírt cselekvésbe. Pl. irigy –
Nem adta kölcsön a tollát tegnap. (Hasonló feladatok voltak a harmadikos könyvben is a Mások 
szemében és a Megoldások c. leckében.) 

4­5. Témafeldolgozó feladat, képek és dramatizálás.
A képek kapcsán bármilyen párbeszéd születhet (ha nem felel meg ez a két kép, a tanító másikat 
vagy még többet is hozhat, az a legjobb, ha nem sugalmaznak egyértelműen pozitív vagy negatív 
hangvételű beszélgetést). A feladat célja a beszédstílus megfigyelése, elemzése az eddigi 
szempontok szerint: kedves/bántó/tiszteletteljes stb. volt­e?

6­7. Témafeldolgozó feladatok.
Ez a feladat az előző célzottabb folytatása: egy­egy mondatot – akár eltúlozva – más­más stílusban 
mondjunk ki. Célunk elsősorban a negatív, agresszív megnyilvánulások megfigyelése, ennek 
kapcsán beszélgetés indulhat el személyes élményekről. Itt már megkérdezhetjük azt is a 
gyerekektől, vajon ők hogyan beszélnek másokkal, és egyáltalán észreveszik­e ezt. Ha szükséges – 
és a csoport jól kezeli az ilyen helyzeteket, kérhetjük egymás véleményezését is ilyen szempontból. 
(Akár a tanítónak is jelezhetnek a gyerekek: nem kellemes, de őszinte pillanat, ha például azt 
mondják: Andi néni, kicsit sokszor kiabálsz.:­)

+ feladatjavaslat (a 8. feladat után is tehetjük): 
Beszélgessetek a kérdésről! 
A nyelv a béke, egymás megértésének eszköze vagy “támadó fegyver” a másik legyőzésére?
Milyen módon fejezhetjük ki, hogy a társunk érdekel minket?
Hogyan okozhatunk jó érzést a másiknak a nyelv használatával?
Hogyan „támadhatjuk” a másikat vele?

8. Témafeldolgozó feladat, egyéni reflexió.
A feladat az előzőekben megfogalmazott önreflexiót segíti. A feladat szövege a tankönyvben egyéni
végiggondolást és nem megbeszélést kér, mivel a legteljesebb őszinteségre lenne szükség. A 4. és 5.
állítást, amelyek nem annyira személyesek, azonban vitára bocsáthatjuk, illetve feltehetjük a kérdést
a tanulóknak: van­e olyan téma, amelyről szívesen beszélgetnének, kérdés merült fel, stb. (Ha az 
előző feladat kapcsán kitértünk ezekre, természetesen kihagyhatjuk a feladatot.)

+kiegészítések (a tanító bármilyen hasonló állítást írhat)
Már megtörtént, hogy csúfoltak más gyerekek. 
Ha például rövidebbre vágják a hajamat, már előre félek, mit szólnak a többiek a suliban.
Megtörtént, hogy többen gúnyoltunk valakit a külseje miatt, ő pedig dühösen válaszolt.

+ feladatjavaslat:
Írj le a füzetedbe öt olyan mondatot, kifejezést, amelyet nem szeretsz hallani!

27
 9­10. Témafeldolgozó feladatok.
A digitális világ néhány sajátosságát, jellemzőjét emeljük ki itt a feladatokban. Az internetes 
zaklatás (cyberbullying) jelenségére korán fel kell hívnunk a figyelmet, egyrészt hogy elkerüljük az 
áldozattá válást, másrészt hogy tudatosítsuk: bár talán könnyebb sértegetni, "távolibbnak" tűnhet a 
bántott személy, a felelősségünk ugyanolyan, mint a személyes kapcsolatban. Ráadásul az internet, 
a mobileszközök megsokszorozhatják a zaklató elemeket (elég megosztani, a zaklatást sokkal 
többen látják, stb.). Felhívhatjuk a figyelmet arra is, hogy ez sosem "csak játék", gyakorlatilag 
büntethető tevékenység lehet belőle. Bemutathatjuk azt is, milyen módon tudnak az indulatok 
elszabadulni a netes kommentes kommunikációban – sokszor a felnőttek részéről is –, hogyan 
lazulnak fel az alapvető érintkezési szabályok. Mindenképpen térjünk ki arra, mi a teendő, ha 
valakit zaklatnak, illetve azt az erkölcsi problémát is felvethetjük, mi a teendője annak, ski lyet 
tapasztal. Erre a témára több időt is szánhatunk, a lecke témáinak súlyossága két órát is kívánhat. 
Ajánlott weboldalak:
 http://www.bigyoo.hu/       http://internethotline.hu/  
 http://antivirus.blog.hu/2013/10/07/kiberzaklatasi_statisztika#more5555429  
http://biztonsagosinternet.hu/

11. Témafeldolgozó feladat, egyéni reflexió.
A feladat klasszikus dilemmahelyzeteket mutat be. A dilemmák gyakran nem a jó és rossz 
megoldás közötti választás elé állítanak, hanem több fontos elv között kell választanunk, amelyek 
az adott helyzetben ellentmondanak egymásnak (pl. őszinteség elve – a másik megbántásának 
tilalma). Ezeket a gyerekek ebben a korban ezt már teljes tudatossággal elemzik, és ugyanolyan 
nehéz perceket okozhat nekik a döntés, mint a felnőtteknek. A feladat a belső vívódás kifejezését 
kéri, egyéni munkában, de átalakítható közös megbeszéléssé, vitává is.

12. Alkotó feladat.
A záró feladat a pozitív megnyilvánulások és szándékok felé fordítja a figyelmünket. Az 
örömszerző szándék, a társ ismerete és a nyelvi kifejezések egyszerre jelennek meg ebben az 
alkotásra hívó munkában. Ha nincs rá elég idő, befejezhetjük zárókörrel is, amelyben szóban 
kívánnak valami kedveset egymásnak vagy akár egy nem jelen lévő ismerősnek.

Mellékletek

Magyarázandó szavak
–

Játékleírás
Amilyen az adjonisten

28
A játékosok párba állnak. Mindketten kapnak egy­egy mondatot. (Nem kell, hogy ezek 
összefüggjenek, lehet két ugyanolyan, vagy egyszerű kérdés­felelet, pl. Milyen nap van ma? Azt 
hiszem, hétfő. Lényeg az, hogy ne a mondatok értelme legyen fontos.) Az első játékos kimondja a 
mondatát egy bizonyos stílusban/ hangsúllyal/ érzelemmel, és a másiknak ugyanolyan stílusban kell
válaszolni rá. Érdekes megfigyelni, és a tapasztalatokról kérdezni, amikor kedvesen/ agresszívan 
nyilvánulnak meg.
Változat: Éppen ellenkező/más stílusban válaszoljanak egymásnak. Utána lehet beszélgetni arról, 
mit vált ki egy­egy stílus, hangsúly, arckifejezés. Melyik segíti elő legjobban a kommunikációt?

(Eredeti leírás a Függöny mögött varázsláda c. anyanyelvi kompetenciákat fejlesztő 
játékgyűjteményből: 
A játszók körben állnak, hogy lássák egymást. Az „Amilyen az adjonisten” közmondás 
szellemében folyik a játék: amilyen hangsúllyal, hangerővel, érzelmi töltéssel hangzik el a 
kérdés, felszólítás, olyan legyen a rá adott válasz is. A játék eredeti változatában a válasz 
mindig elutasítás, de játszhatják más szabállyal is.
Például:
– Gyere velem! (erőteljes, kemény felszólítás)
– Nem megyek veled! (ugyanolyan elutasítás)
– Gyere velem! (könyörgő hangú kérés)
– Nem mehetek! (elnézéskérő, mentegetőző, szelíd válasz)
A játékot a csoport vezetője kezdi, mindig más­más gyerekhez fordulva – így könnyebben 
megértik a szabályt. Ezt követheti az a változat, amikor a gyerek áll a vezető helyére és fordul 
mindig más­más gyerekhez, végul válthatunk páros párbeszédes játékra, amikor minden pár
maga próbálkozik hasonló párbeszédek kitalálásával és eljátszásával.)

Szövegek
–

29
 (6.) ÖSSZETARTOZÁS

Tartalom
Projekt­jellegű feldolgozás
 
A lecke visszatér a harmadikos tankönyvben alkalmazott szerkezethez, amelyben a kerettantervi 
témakörökön túl megjelenik egy­egy pozitív érték. (A korábbi etikakönyvekre jellemző az, hogy a 
tematikát különböző értékekre építik fel.) Ilyen volt a Segítség, Önzetlenség, Szeretet, Közösség, 
Együttműködés lecke a harmadikosban, és az Összetartozás, Elfogadás, Felelősség, Igazság leckék 
ebben a könyvben. Ezek segítségével egyben összefoglaljuk, szintetizáljuk a korábban tanultakat. 
Az újdonság most az, hogy a feladatok egy része csupán meghatározza a kereteket, tartalommal 
a tanulók töltik meg.
A leckében különböző szavak segítségével széles körben értelmezzük, mi is az összetartozás. Ez
azért is fontos, mert a negyedik kerettantervi témakör a "tágabb közösségekkel" foglalkozik –  
lakóközösségek, etnikai, kulturális közösségek –, és itt az összetartozás sokszor szimbolikusabb, 
elméletibb, mint a személyes ismeretségeken alapuló közösségeknél. Ezzel a feladattal egyben elő 
is készítjük a fejezet további témáit. 
Ezután mindezt hétköznapi helyzetekre vonatkoztatjuk: következik összefüggő jelenetek 
kitalálása, dramatizálása, alkotások készítése egy elképzelt gyermekről, az ő kapcsolatairól és 
életéről csoportos munkában. (A szereplők a következő projektleckékben is megjelennek.)
Ez a fajta projektfeladat azért érdekes, mert egy elképzelt helyzetbe építhetik be a gyerekek – 
méghozzá közösen, tehát egyeztetés után – saját véleményüket, meglátásaikat. Természetesen 
ebben a munkában sokkal több a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, mint az előre erősen 
strukturált feladatokban, és nem is biztos, hogy "vevők rá" a gyerekek (ezért jó, ha a tanító készül 
egy másik forgatókönyvvel is), de a tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók hamar megtanulják ezt a
munkaformát, és nagyon kreatívak tudnak lenni.

Cél
A gyerekek tapasztalják meg a közös munkával létrehozott alkotások örömét. A tanult fogalmakat 
különböző helyzetekben értelmezzék, alkalmazzák. Gyakoroljanak pozitív viselkedési formákat.
Együttműködés, fantázia, nézőpontváltás, önismeret kommunikáció fejlesztése.

Felmerülő értékek, fogalmak
Együttműködés, tisztelet, kölcsönösség, közösség, empátia, megértés, önkifejezés, fantázia, 
kommunikáció 
Összetartozás, tágabb közösségek, közös munka

Útmutató a feladatokhoz

30
A lecke szintetizálja az eddigi témákat egy kulcsfogalom köré. Feldolgozását tekintve új módszert 
vezetünk be: az egymásra épülő projekteket. Abban is új, hogy ennek elemeit a gyerekek dolgozzák
ki, tehát a lecke nagyrészt általánosabb jellegű feladatmegadásokat tartalmaz. 

A lecke felépítése:
 Ráhangoló feladat: közös fogalomértelmezés, egyben ismétlés.
 Csoportalakítás (játékkal véletlenszerűen vagy más szempontok szerint, pl. jó együttműködés)
 A különböző csoportok más­más feladatot oldanak meg. (A történet szereplőinek és 
környezetüknek a felvázolása.)
 Az eredmény bemutatása.
 A történet további alakítása más­más csoportfeladattal. Ezek a feladatok alkotó munkával is 
járhatnak.
 Az alkotások bemutatása egymásnak.
 A csoportok interakcióba lépnek egy­egy helyzet eljátszásával. Ezt az előző feladatban 
készítették elő. A szituációk néhány, a kisebb­nagyobb közösségekben, társkapcsolatokban 
előforduló kapcsolódást, kommunikációt mutatnak be.

1. Ráhangoló­szintetizáló feladat.
A felsorolt fogalmak közül a nyelvi kommunikációhoz kapcsolódók – pl. anyanyelv, udvariasság, 
megértés, figyelem – az előző leckék anyagát hívják elő, bár más területekhez is kapcsolódnak. A 
többi a korábbi évekre utal vissza – ünnep, hagyomány, szeretet. Ilyen feladat már többször 
szerepelt a tankönyvcsaládban (pl. az elsős könyv Szópiac játéka), ahogy akkor, most sincs "helyes 
válasz", hanem az a cél, minél több szempontból járják körül a gyerekek az összetartozást, minél 
több esetet, helyzetet tudjanak említeni. Hagyjuk, hogy a gyerekek válasszák ki, melyik szóval 
tudnak valamit kezdeni, ha kimarad néhány, vagy újat hoznak be, ugyanúgy jó. Még ennél is több 
jelenség kerülhet elő (pl. játék, munka, programok...). A cél az, hogy felismerjék, milyen sok 
emberrel és milyen sokféleképpen kapcsolódhatunk össze. Egyben az is kiderülhet, milyen 
viselkedések segítik a jó kapcsolatok kialakulását. Ezeknek a leckéknek összegző voltuk miatt 
elsősorban pozitív kicsengésük van – a negatív jelenségek inkább a többi, feldolgozó leckékbe 
kerültek –, de itt úgy is meg lehet közelíteni, hogy milyen lesz a kapcsolat, ha két ember nem 
udvarias, nem érti meg egymást, stb.
Segíthetjük a feladat feldolgozását azzal, hogy pl. felrajzolunk 2­4 alakot/arcot a táblára és 
közéjük írjuk a szavak egy részét, és így kérdezzük meg, milyen módon kötheti össze Jancsit és 
Juliskát a tanulás. Ekkor már több ötletük lehet a tanulóknak: pl. együtt tanulnak, tudnak 
beszélgetni közös témákról, (súgnak egymásnak:­). Strukturálhatjuk mondatokkal is: Piri és Mari 
udvariasak egymással, ezért/mert... 
Az ötleteket egy­egy szóval rögzítsük egy közös gondolattérképen.

Amennyiben a projektmunkára a tanító több időt szeretne szánni, ez a feladat kihagyható.
Ha viszont a projektbe nem szeretne belevágni, akkor a fogalmak megbeszélése után a gyerekek kis 
csoportokban kitalálhatnak és eljátszhatnak egy szóhoz egy jelenetet. (Ez hasonlít a 3. feladathoz.) 
Pl.: szabály – egy közös szabály megszegése és megvitatása, tervek – közös programterv kitalálása, 

31
udvarias­udvariatlan kommunikáció, figyelem – idős vagy beteg ember meglátogatása, segítség – 
osztálytárs, eltévedt idegen segítése (természetesen átfedések is vannak.)

2.  Témafeldolgozó projektfeladat 1.
Ezzel a feladattal kezdődik az összefüggő projektmunka, ezért az elején ezt mindenképpen mondjuk
el a tanulóknak. Hangsúlyoznunk kell, hogy a most kidolgozott ötletek a későbbiekben is szerepet 
játszanak, ezért szükséges rögzíteni és egymásnak bemutatni. Jó, ha előre kigondolja a tanító, 
hogyan gyűjti a készülő produktumokat (mappa, csomagolópapírra ragasztva, stb.) Az elején 
történő, közös megállapodást még neki kell rögzíteni. Fontos, hogy előre vázoljuk fel a következő 
munkaszakasz lépéseit, hogy utána önállóan tudjanak dolgozni a csoportok.

A csoportok kialakítása több szempont szerint történhet, de mondjuk el, hogy ezek a csoportok a 
projektórákon állandóak maradnak. (Csoportalkotó játékok pl. http://www.zalai­
iskola.hu/files/csoportalkotas%20jatekosan.pdf ) A könyv hat csoportra ad meg feladatokat (ez egy 
max. 6x5, 30 fős osztályra is alkalmazható, 12 főig 6x2 fővel lehet csökkenteni, de ilyen vagy ennél
kisebb osztálylétszámnál már értelemszerűen a csoportok számát kell csökkenteni. Elméletileg 
bármelyik csoport kihagyható – csak figyeljük a betűjelzéseket a 4. feladatnál –, legegyszerűbb az 
utolsó kettő, mégis ezt javasoljuk megtartani, mivel ez vonatkozik a tágabb közösségekre, és 
alapvetően ebben a fejezetben mozgunk. 

Az első lépés a főszereplő kitalálása, nevesítése. Életkorban jó, ha közel marad a negyedikes 
korosztályhoz, de ha nem, inkább idősebb legyen. A tanító nyerhet időt azzal, ha ő mutatja be a 
főszereplőt (akár hozhat képet, rajzot róla).
Az első feladat a szereplők és a környezetük felvázolásáról szól. Ezeket mindenképpen rögzíteni
kell, hogy később bele tudják képzelni magukat az "életükbe" a gyerekek.
Mivel minden csoport más területért felelős, elméletileg nincs átfedés, de azért a beszámolóknál 
figyeljünk arra, nincs­e ellentmondó adat, ha igen, tisztázzuk közösen. 
A csoportmunka után a "szószólók" szóban vagy akár rajzzal mutassák be a leírásokat, ezt 
mindenképpen egy közös felületen érdemes rögzíteni. (Pl. minden csoport kap egy – A4v3 – lapot, 
erre rajzol, ír, majd egymás mellé felragasztják egy nagy papírra gyurmaragasztóvel, középen a 
főszereplő képével, adataival)

3. Témafeldolgozó projektfeladat 2.
A második feladatkörben már az eddigiekre alapozva szőjük tovább az elképzelt világot egy­egy 
helyzet kitalálásával. Ennél a feladatnál egy "produktum" azaz alkotás is készüljön (míg a 
következőnél a dramatizálás lesz a produktum). Ennek elkészítéséhez természetesen szükség van 
megbeszélésre, és ez egyben a következő feladatot is előkészíti. 
A feladatoknál már nemcsak kívülről tekintenek a képzelt világra, hanem egy­egy 
szereplőcsoport, közösség helyzetébe lépnek a gyerekek.
A – a főszereplő szemszögéből dolgoznak, B – a jó barátok szerepe, C – a családtagok, D – az 
osztály­ vagy iskolatársak, E – a lakóhelyi közösség, F – az internetes kapcsolatok, közösségi 
oldalról ismertek.

32
 A 3. feladat kéri az alkotások bemutatását, de ez tulajdonképpen kihagyható – ha pl. a tanító 
munka közben körben járva már megismerte az eredményeket –, ugyanis az első kivételével 
mindegyik előkerül a következő dramatikus szakaszban.
(!) A feladatok elvégzési ideje különböző lehet, ebben érdemes segíteni időhatárok jelzésével.

4. Témafeldolgozó projektfeladat 3.
A könyvben betűkkel jelöltük, melyik két csoport játssza el az adott szituációt. Lehet, hogy nehéz 
lesz, mivel az előző feladatban összegyűjtött ötletek alapján itt improvizálni kellene, de így jobban 
hasonlít a valódi beszédhelyzetekre. Segíthet az, ha a kiválasztott szereplőknek van egy kis idejük 
felkészülni a párbeszédre.
Jó, ha a többször szereplő csoportból mindig más vállalja a játékot.
(Az első projektóra tapasztalatai alapján készülhetünk majd a következőkre, de akkor már 
ismerősebb lesz ez a típusú munka.)

Mellékletek

Magyarázandó szavak
–
Játékleírás
–
Szövegek
–

33
 (7.) NEMZET, ÁLLAM

Tartalom 
A témakör feldolgozása során beszélgetünk hazánk nemzeti jelképeiről, legfőképpen a címerről, a 
zászlóról és a koronáról. Felelevenítjük Szent István alakját, történelmi jelentőségét. Szerep­és 
drámajáték segítségével megpróbáljuk a gyerekekkel ennek a történelmi időszaknak az átélését. 
Olvasmányélményeik alapján beszélgetünk a magyar történelemhez való viszonyukról. A nemzeti 
jelképekkel kapcsolatos személyes élmények felidézésével erősödik bennük a hazához tartozás 
érzése.

Cél
A tanulók idézzék fel olvasmány­ és hétköznapi élményeikből a nemzethez tartozás jelképeit, főbb 
történelmi eseményeit.
Próbálják feltárni, megfogalmazni, mit jelent számukra az, hogy a magyar nemzethez/államhoz 
tartoznak.

Felmerülő értékek, fogalmak
Nemzethez tartozás, kötődés a szülőföldhöz, hazafiság, összetartozás, közösség, céltudatosság, 
jobbító szándék, önismeret
Nemzet, állam, haza, szülőföld, korona, jogar, palást, címer, zászló, fejedelem, király, megtérít, 
himnusz, kokárda

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játék.
A „Király, király adj katonát” című játékban a résztvevő gyerekek két csoportban „harcolnak” 
egymás ellen. A cél, egymás „katonáinak” megszerzése, a csapat létszámának növelése. A 
győzelemhez jó helyzetfelismerés, stratégia, jó megfigyelőképesség, összetartás, koncentráció és 
erő kell. 

2­4.  Ráhangoló képek. Ráhangoló idézetek. Témafeldolgozó feladat.
A képeken a magyar címer, valamint a trikolor színei ismerhetők fel.
A feldolgozást segítő kérdések:
Hol találkozhatsz még a magyar címerrel?
A címer részeként milyen nemzeti jelképet fedezel fel még a képeken? / korona/
Milyen színek alkotják a címert? Mit jelképezhetnek ezek a színek?
Milyen jelképeken láthatod még a piros, fehér, zöld színt?

34
 A 3. feladatban Jókai Mór két idézetét olvashatjuk. Jókai sokat foglalkozott a magyar nép 
eredetével, nyelvünk fejlődésével, más népekkel való rokonságainkkal, a népvándorlás és a 
honfoglalás körülményeivel.
Az első idézetben erre is utal, hogy sokféle népcsoport lakja a hazát, de mindannyian, akik itt 
élünk, szeretjük hazánkat, ragaszkodunk a földhöz, ahol élünk. A második idézetben az író utal arra,
hogy a népvándorlás során sok helyhez kötődtünk, de ma az a dolgunk, hogy itt, ebben a hazában 
gondolkodjunk a nemzetünk jelenéről, sorsáról. Az idézetek sokféle gondolatot indíthatnak el a 
gyerekekben. Igyekezzünk meghallgatni őket! 
A mellettük látható kép a Duna­kanyart ábrázolja, hazánk egyik szinte jelképpé nemesedett 
vidékét. A kép segítheti őket abban, hogy Magyarország más tájai is megemlítésre kerüljenek ezzel 
a feladattal kapcsolatban. Térképen meg is kereshetjük ezeket a tájakat, viszonyíthatjuk őket saját 
lakóhelyünkhöz (távolság, elhelyezkedés, hasonlóságok, különbözőségek).

A 4. feladat a megelőző beszélgetés után csendet igényel. Esetleg ideillő zene hallgatható 
rajzolás közben. A rajzolást kövesse rövid ismertetés, beszélgetés!

5. Információs feladat.
A Tudod­e? szövegblokkban a következő nemzeti jelkép, amelyről szó esik a téma során, a magyar 
nemzeti lobogó, annak kialakulása és fejlődése, egészen mai formájáig.
Javaslat: a korábbi formákról az internet segítségével rövid vetítést is lehet tartani, aminek során
a gyerekek még jobban megfigyelhetik, milyen változásokon esett a zászló, mire mai formáját 
elnyerte.

6­7. Témafeldolgozó szöveg. Szövegfeldolgozó kérdések
Ezek a feladatok visszanyúlnak az államalapításhoz, Szent István király uralkodásához. A nemzeti 
jelképek közé tartoznak a koronázási jelvényeink, a korona, a jogar, az országalma, a koronázási 
palást és a koronázási kard. Bővebben a koronával, az első koronázással foglalkozunk ezekben a 
feladatokban.
Lengyel Dénes mondájának a segítségével a gyerekek visszautazhatnak a keresztény állam 
megalapításának idejébe. Megérthetik ezen keresztül, hogy a kereszténységhez való 
kapcsolódásunk fontos pillanata volt, amikor magától a pápától kapta meg Szent István a koronát. 
Ezzel egy új, akkor még ismeretlen útra tértünk, egy olyan útra azonban, ami azóta is meghatározza 
hovatartozásunkat, értékrendünket. 

8­9. Témafeldolgozó feladatok: dramatizálás, képes feladat.
A szövegfeldolgozó kérdések után a 8., 9. feladatban a gyerekek saját személyiségükkel is 
dolgoznak a feladatok megoldása során. 
A feladat első részében szerepek szerint játsszuk el a mondát.
Majd többféle szereplő helyzetébe is beleképzelhetik magukat a gyerekek – Szent István, II. 
Szilveszter pápa, követek, papok, Gizella, Szent István felesége, akik elhozzák a koronát, nemes 
emberek, egyszerű parasztemberek, stb.
Érdemes előkészítésként segítő, irányító kérdéseket adni a gyerekeknek, akik ezután 
elképzelésüket le is rajzolhatják és a szereplő bemutatásakor ezt felhasználhatják.

35
 Csukjátok be a szemeteket, képzeljétek el magatokat, úgy, hogy a koronázási eseményen vesztek 
részt!
Figyeld meg magad! Ki vagy?
Hol állsz?
Kik vesznek körül?
Milyen ruhát viselsz? Van­e valami nálad? Esetleg a zsebeidben?
Hogy érzed magad az ünnepségen?
Mit teszel?
Mit érzel, amikor megpillantod a koronát?
Milyen gondolatok járnak most a fejedben?

A 9. feladatban a korona képét figyelhetik meg a gyerekek. A szövegben is részletes leírás 
található arról, hogyan néz ki pontosan, milyen díszítőelemeket tartalmaz a korona. A beszélgetés 
során a gyerekek személyes élményeire vagyunk kíváncsiak. Kérjük őket, meséljék el, ki, milyen 
körülmények között látta már esetleg a koronát. Tervezhetünk a korona megtekintéséhez 
kirándulást. Jó lenne, ha minden magyar gyermek eljuthatna a Parlamentbe, és megcsodálhatná 
1000 éves keresztény múltunk nemzeti jelképeit! 

10. Témafeldolgozó kérdésgombolyító
Az eddigi beszélgetések egyfajta összegzéseként szerepelnek itt olyan kérdések, amelyek arra 
kíváncsiak, milyen szinten foglalkoztatja negyedikes gyermekeinket a magyar történelem. 3.­4. 
osztályban a történelmi olvasmányok feldolgozásának célja a gyermekek ez irányú érdeklődésének 
felkeltése, a történelmi tanulmányok előkészítése.
3. osztályban a történelmi mondák felidézik Attila alakját, Hunor és Magor csodaszarvas 
legendáját, a honfoglaló magyarok vérszerződését, István király életét. Időben eljutunk a Rákóczi 
szabadságharcig. 
4. osztályban az 1700­as évektől a kiegyezésig tartó történelmi időszak eseményeibe kapnak 
betekintést a gyerekek.
A kérdésgombolyító személyes viszonyulásokra kérdez rá. A visszaemlékezés során bizonyára 
lesznek olyan történelmi személyek, akiknek alakja valamiért kedves a gyermekek számára. Itt 
kitérhetünk a beszélgetésben arra is, milyen jellemvonásaik miatt emelték ki az adott történelmi 
személyt, példaképnek tekintik­e esetleg, ha igen, miért.
(3. osztályban erkölcstan órákon a Hősök és példaképek témakörben már beszélgettünk a 
példaképek szerepéről, itt feleleveníthetjük az akkori tudásunkat.)
Kiegészítő kérdések:
Kire emlékszel vissza legszívesebben olvasmányélményeidből? Miért?
Melyik történelmi korban élt?
Milyen cselekedetei voltak? Hősnek tartod­e? Ha igen, miért?
Milyen jellemvonásait emelnéd ki?
Választanád­e példaképednek,
Válhatna­e mások számára is példaképpé? Miért?

11­12. Témafeldolgozó szövegek. Témafeldolgozó kérdések.

36
A 11. feladatban három E.sz./1. személyben megfogalmazott szöveget olvashatunk arról, hogyan 
viszonyulnak a gyerekek egy­egy nemzeti jelképünkhöz. A szövegeket feldolgozhatjuk közösen 
vagy csoportmunkában is. A cél, hogy a szövegek felszínre hozzanak saját élményeket, ezekhez 
kapcsolódó érzelmeket, amelyeket a gyerekek megoszthatnak a közös beszélgetésben.
Javaslat: Otthoni feladatként adhatjuk a gyerekeknek a saját élmények rögzítését fogalmazás 
formájában!

13. Projektmunka
Előzetes feladat lehet: 
A gyerekek gyűjtsék össze és írják le a füzetbe nemzeti ünnepeink időpontjait és az 
eseményeket, amelyekre megemlékezünk!
A gyerekek nézzenek utána a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó programoknak.
Kérhetünk gyűjtőmunkát is! (pl. városi programfüzetek, plakátok egy­egy eseményről)

Ezek alapján csoportmunkában tervezzenek plakátot egy általuk kiválasztott eseményhez! A plakát 
elkészítése előtt beszéljük meg a jó plakát ismérveit! Egy plakát elemzésén keresztül gyűjtsük össze
és rögzítsük a táblán ezeket, hogy a munka során a gyerekek rápillanthassanak!
Figyelemfelhívó legyen!
Csak a reklám tárgyát ábrázolja rajz vagy fotó formájában!
Képi ábrázolása egyszerű legyen, de egyben erőteljes és meglepő!
A szöveg rövid legyen, de minden fontos információt tartalmazzon / hely, idő, tartalom/!
A plakát legyen feltűnő, ne magyarázzon!
Távolról szemlélve is felkeltse a figyelmet!
A plakátokat helyezzük el a tanteremben és értékeljük a csoportok munkáját!

Mellékletek

Magyarázandó szavak
jelkép, őshistória, turulmadár, vörös­ezüst sávos, vörös­ezüst­zöld sodrás, selyemzsinórzat, 
buzgalom, szerzetes, apát, pápa, Megváltó, apostolok

Játékleírás
Hagyományos magyar népi játék. Arról szól, hogy az ellenség csapatláncát át kell szakítania a 
játékosnak ahhoz, hogy maga mellé állítsa az ellenséges csapat egyik játékosát.
Először is feláll a két csapat egymással szemben. Aztán az egyik csapat tagja elmondja a 
mondókát: Király,király adj katonát! Az ellenséges csapat: Nem adunk! A (Mi) csapatunk: Akkor 
szakítunk! Az ellenség: Szakíts, ha bírsz! Ekkor a csapatból kiválasztott ember nekirohan az 
ellenség láncának, és ennek két következménye lehetséges:
1. Sikerül áttörni a falat, és a két gyerek (akit átszakított a játékos) közül kiválasztja az egyiket, 
és átviszi a saját csapatába.
2. Ha nem sikerül átszakítani, a szakító áll át abba a csapatba, amit megtámadott! Ezután 
ugyanezt teszi a másik csapat is.
Ez még addig folytatódik, amíg az egyik csapatban már csak egy fő marad.

37
Szövegek
LENGYEL DÉNES: A MAGYAR KORONA
Szent István legendája és Szalay László nyomán

Nagyon bölcsen, igen jól tudta István király, hogy népét a pusztulástól csak úgy őrizheti meg, ha a 
nyugati szokásokat és a keresztény vallást az országban meggyökerezteti. Ezért nagy buzgalommal 
folytatta atyja, Géza fejedelem munkáját, és mint jó pásztor, erős kézzel térítette népét a helyes útra.
Amikor a nyugati országok papjai és szerzetesei meghallották, hogy István király az egész népet
megtéríti, nagyon megörültek. Mindjárt felkerekedtek, és jöttek, özönlöttek mindenfelől, hogy a 
pogány magyarokat helyes útra tereljék, tévelygő lelküket Krisztusnak megnyerjék. A nyugati 
papok és szerzetesek éjt nappallá téve fáradoztak, és a sok fáradozást siker koronázta: a magyar nép
keresztény hitre tért. Örömmel látta ezt István király, és azt gondolta, hogy munkájára a pápa úr 
áldását kéri. 
Hívatta ez okáért Asztrik apátot, és azt mondta neki: 
– Atyám, itt az ideje, hogy munkánkra a pápa úr áldását kérjük. De nemcsak pápai áldás, korona
is kell a magyar királyoknak, hogy éppen úgy megkoronázzák őket, mint a többi keresztény 
fejedelmeket. Menj hát Rómába, atyám, és kérj áldást meg koronát a pápa úrtól.
– Úgy legyen, ahogy kívánod – mondta az apát, s mindjárt elindult Rómába, hogy a pápa úrtól 
áldást és koronát kérjen. De akárhogy sietett, megelőzte az apátot a lengyel fejedelem követe: az is 
koronát kért a maga uralkodójának, a lengyel fejedelemnek. Már el is készült a korona a lengyel 
fejedelem számára, II. Szilveszter pápa éppen el akarta küldeni, amikor egy éjjel csodálatos álmot 
látott.
Álmában az úr angyala jelent meg előtte, és így szólt hozzá: 
– Holnap egy ismeretlen nép követei érkeznek hozzád, akik fejedelmük számára koronát kérnek.
Add nekik a kész koronát, mert őket illeti. Másnap a pápa úr előtt megjelent Asztrik apát, és István 
király nevében áldást és koronát kért. A pápának eszébe jutottak az angyal szavai, és meghajolt 
Isten akarata előtt. 
Azt mondotta Asztrik apátnak: 
– Én apostoli vagyok, István fejedelem pedig apostol. – Ezekkel a szavakkal átadta a szent 
koronát az apátnak. Milyen szép ajándékot küldött a pápa úr az első királynak! A magyar korona 
csillog­villog az aranytól, középen a Megváltó képét, körben pedig az apostolokét mutatja. A 
Megváltó feje fölött a nap, a hold és a csillagok képe ragyog, mellette két élőfa áll. A szép fényes 
koronával az első királyt ünnepélyesen megkoronázták, aztán a koronázási jelvényeket 
Székesfehérváron ünnepélyesen elzárták. De azért gyakran elővették, mert a sátoros ünnepeken újra
meg újra a király fejére tették a koronát. A magyar korona maga az egész ország, hazánk földjének 
minden gazdagsága, és népének egész boldogsága. [...]

38
 (8.) KÖZÖSSÉGI ÜNNEPEK

Tartalom 
Különböző ráhangolódási lehetőségekkel felidézzük a gyermekekben az ünneppel kapcsolatos 
érzéseket, viszonyulásokat. Beszélgetünk a nemzeti ünnepeinkről, azok ünneplésének módjairól. 
Meghallgatjuk véleményüket a közösségi ünnepekkel kapcsolatban. Beszélgetünk az emléknapok 
szerepéről, fontosságáról egy­egy közösség életében. Projektmunkában gyakoroljuk a témával 
kapcsolatos továbbgondolkodást, tervezést.

Cél
Az ünnepek belsővé tétele, a formalitásoktól elszakadva. A tanulók idézzék fel eddigi 
tapasztalatikból a különböző ünnepi élményeiket. Próbálják feltárni, megfogalmazni, mit jelent 
számukra egy ünnep, megfelelőnek tartják­e a megemlékezés módját. Gondolkodjanak el a 
nemzetközi emléknapok által megjelölt célok fontosságáról és arról, hogyan szolgálja a célt a közös
megemlékezés. 

Felmerülő értékek, fogalmak
Nemzethez tartozás, hazafiság, összetartozás, közösség, önismeret, céltudatosság, jobbító szándék, 
kezdeményezés
Ünnep, ünneplés, ünnepség, megemlékezés, ünnepnap, emléknap, világnap

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló gondolat.
Márai Sándor gondolatai segítik az ünnep témájáról való beszélgetésre való hangolódást.
Az idézet elolvasása után, a megbeszélés előtt zenét is hallgathatunk, ami az ünnepről szól. A 
zenehallgatás és Márai­idézet megértése segítik, hogy a gyerekek elkezdjenek gondolkodni az 
ünnepekkel kapcsolatos saját élményeikről. Ezekről érdemes rajzot is készíttetni velük, ami a belső 
viszonyulásokat szépen felszínre hozza, és ez a három hatás – az írói gondolat, a zene és a saját 
ünnepekkel kapcsolatos személyes élmények – érvényesülhet majd a beszélgetésben. Képesek 
lesznek megfogalmazni, mi különbözteti meg a hétköznapokat az ünnepektől, milyen érzéseket 
élhetnek meg ilyenkor, milyen családi hagyományok ismétlődnek ezeken a napokon, stb.

2­3.  Témafeldolgozó vers. Témafeldolgozó kérdések.
Előzetes információként érdemes elmondani a gyerekeknek, hogy Reményik Sándor költő 
Kolozsváron született, és az erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja volt. A két világháború között 
alkotott, és számot vetett a kisebbségi létezéssel. Verseiben fontos gondolatokat és érzéseket 
pendített meg mesteri fokon. A Házsongárdi temetőben nyugszik, sírkövén a következő felirat 
olvasható: „Egy lángot adok, ápold, add tovább.”

39
 Erdélyi március című verséből is kihallik, hogy egy olyan országban él, ahol szabadon nem 
ünnepelheti az egyik legnagyobb magyar ünnepet, ahol nem tűzheti ki a kokárdát, de a szívében 
akkor is ünnepli az ünnepet.

„De te is hidd: nem tilalmas dolog 
Megsimogatni otthon a fiókban 
Egy poros, régi, kicsi szalagot.” 

Az előző témakör projektfeladatában már összegyűjtötték a gyerekek a nemzeti ünnepeinket és 
az azokhoz kapcsolódó eseményeket, programokat. Így a beszélgetést kezdhetjük az 
összehasonlítással is. Hogyan ünnepelt a költő és hogyan ünnepelhetünk mi a jelenben, az 
anyaországban. Változott­e a helyzet Erdélyben, ismerik­e a határokon túl élő magyarok életét, 
ünneplési lehetőségeit? Az ő példájuk erősítheti a gyerekekben a nemzeti öntudatot, büszkeséget, az
ünnepek méltó módon való megüléséhez való elköteleződést.
A kérdésgombolyító kérdései az iskolai ünneplésekre is kitérnek, és kíváncsiak a gyerekek 
véleményére. Legyünk mi is kíváncsiak és nyitott füllel hallgassuk a gyerekeket, mert nagyon jó 
kritikai érzékkel és őszintén képesek a véleményüket megfogalmazni. Jó ötleteik, meglátásaik az 
iskola életére is jó befolyással lehetnek. 
A vers teljes terjedelmében alább olvasható. 

4. Témafeldolgozó, alkotó feladat.
A fenti személyességet viszi tovább a 4. feladat. Előzetes feladatként adhatjuk a rajzokon látható 
gyerekek megfigyeltetését. A szövegeket takarjuk le! Próbálják meg kitalálni milyen érzések 
olvashatók le a gyerekarcokról, mit gondolnak, mi járhat a fejükben.
1. rajz: öröm, ábrándozás, jókedv, vidámság
2. rajz: düh, harag, mérges, bosszús
3. rajz: eltökéltség, büszkeség, céltudatosság, komolyság
4. rajz: szomorúság, elgondolkozottság, merengés

Ezután olvassuk el közösen a gyerekek gondolatait. Majd önálló munkában mindenki szabadon 
válasszon ki egyet és fejezze be a megkezdett gondolatokat saját érzései szerint. Majd hallgassuk 
meg a gyerekeket és beszélgessünk közösen a leírt gondolatokról.
Javaslat: Az önálló munka után az ugyanazt a szöveget választó gyerekek alakítsanak csoportot, 
és a csoporton belül hallgassák meg, ki hogyan folytatta a gondolatmenetet. Egy írnok röviden 
összegezheti a hallottakat, és egy szóvivő az osztály előtt rövid összefoglalóban ismertetheti ezeket 
a gondolatokat.

5. Témabemutató információs feladat. 
A Tudod­e? feladat témafelvezetésként működik. A családi, nemzeti és vallási ünnepeken túl az 
emléknapok létrejöttéről, funkciójáról szól. A szöveg megismerése után beszélgessünk arról, kinek 
milyen tudásai vannak a témával kapcsolatban, milyen emléknapokat ismernek, voltak­e már 
részesei ilyen emléknapi megemlékezésnek.

40
6­7. Témafeldolgozó szövegek. Témafeldolgozó kérdések.
Két emléknap kerül itt kiemelésre, az egyik ismertebb, a másik kevésbé. Mindkét szöveget 
tartalmilag is dolgozzuk fel, lehet két csoportban.
Feldolgozási szempontok:
Ismertessétek az emléknap nevét, időpontját!
Ismertessétek, mire buzdítanak a szövegek!
Ismertessétek, milyen hatása lehet a felhívásnak, ha minél többen csatlakoznak hozzá!
Ismertessétek, ti mit tennétek ezen az emléknapon, hogy segítsetek!

A feldolgozást követően közös beszélgetésben szót ejthetünk arról, hogy a saját közösségükben, az 
iskolában ők melyik emléknapról szoktak megemlékezni, ezt hogyan. Ezt rögzíthetjük a táblán!
Milyen emléknappal bővítenék a kört, miért? A kérdésre adott válaszok már  előkészítik a 
projektmunkát.

8­9. Gyűjtőmunka. Írásbeli alkotó feladat. 
Otthoni önálló feldolgozásra javasoljuk, a következő óra elején számoljanak be a gyerekek.

10. Projektmunka
A 7. feladat már előkészíti a beszélgetéssel a projektmunka megvalósítását. 

Javaslat a csoportalkotó játékokra:
1. Szócsoportok
Szókártyákra egy­egy fogalmi körhöz tartozó szavakat írunk. Ezeket kiosztjuk és az azonos 
fogalmi körhöz tartozó szavakat birtokló gyerekek alkotnak egy csoportot. Pl. játékok, 
írószerek, háztartási eszközök, sportszerek, virágok, állatok stb.
2. Versösszerakó
Egy­egy ismert gyerekvers egy­egy sorát osztjuk szét mondatkártyákon. Azok alkotnak egy 
csoportot, akiknél az adott vers sorai olvashatók.
3. Dúdolós
Hasonló az előzőhöz. Népdalcímeket tartalmazó kártyákat osztunk szét. Dúdolással keressék
egymást a gyerekek!
4. KÁCS  (Keveredj! Állj meg! Csoportosulj!)
A gyerekek sétálgatnak a teremben. A játékvezető egy számra utaló mondatot,  feladványt 
mond. (pl.: Ennyi törpe szerepel a mesében…) Ekkor a gyerekeknek  csoportot kell 
alkotniuk úgy, hogy egy csoportban csak annyian legyenek, amennyi a  feladvány 
megoldása. Ez a játék többször megismétlődik, addig, amíg annyi gyerek  kerül egy 
csoportba, ahány fős csoportot szeretnénk.
5. Keresd a helyed!
A teremben előre megnevezett helyeket vagy sarkokat kell kijelölni. Minden tanuló kap egy 
kártyát, amelyen egy szó olvasható, ami kapcsolódik valahogy a kijelölt sarkokhoz. A 
tanulók megkeresik a helyüket. Az egy helyen állók alkotnak egy csoportot.
6. Embermozaik

41
 A gyerekek egy kép mozaikdarabkáit kapják. Jelre elindulnak és megkeresik a hozzájuk 
tartozó képkocka többi darabját. Ha elkészült a kép, készen van a csoport is.

Mellékletek

Magyarázandó szavak
rendhagyás, különbözés, haszonnövény, komposztálás, üvegházgáz, éghajlatváltozás, gyomlálás

Játékleírás
­

Szövegek
REMÉNYIK SÁNDOR: ERDÉLYI MÁRCIUS

Egy tizenötös szám. És március: 
Az első tavasz­hónap közepe. 
Kimondottam így egyszerűn, 
Ne féljetek, ne féljen senkise. 

Ne féljetek: nem tüzesednek át 
Halk hangolás után a vers­sorok, 
Nem temetni és nem lázítani, 
Csupán figyelmeztetni akarok.

Oly csendben nő a versem, mint a fű, 
Úgy duzzad, mint a rügy duzzad a fán: 
Nem szavalok, ­ szavaltunk eleget, 
­ Nagyon sokat ­ március idusán. 

Volt egy tanítóm akkor, ­ igazi, 
Nagy nevelő, ­ gyökérig leható. 
Ő mondta: csak úgy ünnep ez a nap, 
Ha munkát s imát összefoglaló. 

Magányos hangját zsivaj nyelte el. ­ ­ 
Lavina dörgött. Most, ­ a kő alatt 
Számunkra csak csendes növekedés: 
Valóban: munka s imádság maradt. 

De szárny kell munkához s imához is! 
Szárny, mely röpít, s forrás, mely enyhet ad. 
Tört szárny, beomlott kútfő: ­ mégis élet, 

42
Mégis üdvösség az a régi nap. 

Testvér, látod: én nem járok tilosban, 
De te is hidd: nem tilalmas dolog 
Megsimogatni otthon a fiókban 
Egy poros, régi, kicsi szalagot. 

Aztán ­ ­ menni a hétköznapok útján, 
Császárnak megadni, mi az övé, 
S maga részét minden hatalomnak, ­ ­ 
De Istennek is, ami Istené. 

1931 március 

43
 (9.) JELES NAPOK

Tartalom 
Az ünnep közösségmegtartó és ­összehozó szerepét sokszínű feladatokon keresztül hozhatják 
felszínre magukból a gyerekek. A közös munkák, gondolattérkép készítése, fogalmazások írása az 
ünnepről alkotott gondolataikat segítik kibővíteni és összefoglalni.

Cél
Az ünnep belsővé tétele a formalitásoktól elszakadva. A tanulók idézzék fel eddigi tapasztalataikból
és tanulmányaikból a népi hagyományokat, ünnepi élményeiket. Próbálják feltárni, megfogalmazni, 
mit jelentenek számukra a családi ünnepek. Gondolkodjanak el azon, hogyan változtatnának a 
családi megemlékezéseken. A három lecke lapján bővítsék, foglalják össze az ünnepről alkotott 
gondolataikat.

Felmerülő értékek, fogalmak
Közösség, család, együttlét, egymásra figyelés, szokás, hagyomány
Népszokás, hagyomány, kiszehajtás, pünkösd, betlehemezés, szilveszteri kolompolás

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játék.
A „Pünkösdi királynéjárás” című játékot régen a lányok pünkösd délelőttjén játszották. Pünkösd a 
keresztény vallásban a Szentlélek eljövetelének napja, amikor arra emlékezünk, hogy az Isten 
lángnyelvek formájában elküldte a Szentlelket az apostoloknak, akik a Szentlélek segítségével 
kezdték meg tanításukat.
A játék ismertetése után a gyerekek válasszanak szerepet maguknak. Itt elsősorban a kislányok 
jutnak feladathoz. A fiúkat kérjük meg, legyenek a ház népe vagy nézők.
A versikék egyszerűek, gyorsan tanulhatóak. Hozzunk a szereplőknek egyszerű jelmezeket, 
szoknyákat, kendőket, fátyolt, virágszirmokat, faágakat a játékhoz. A lányok eldönthetik maguk 
között, ki milyen szerepet vállal, segíthetik egymást az öltözékek kiválasztásában.

2­3. Ráhangoló képek. Témafeldolgozó kérdések.
Vallási és közösségi ünnepekhez kapcsolódó népszokásokat elevenítenek meg a képek.

1. kép: A játékhoz kapcsolódóan a pünkösdi királynéválasztáshoz kapcsolódik. Ezen a napon 
nemcsak királynét választottak, hanem próbatételek (pl. lovas versenyek) után pünkösdi 
királyt is, aki aztán jutalmul egy évig ingyen ihatott a kocsmában. A játékot táncos mulatság 
követte.
2. kép: Szenteste délutánját jártak a fiatalok a betlehemmel házról házra énekelve és elmesélték 
Jézus születésének történetét a Biblia szerint.

44
3. kép: Kiszebábot visznek körbe a faluban, majd elégetik annak örömére, hogy vége a télnek és 
beköszönt végre a tavasz. Tavaszköszöntő hagyomány.
4. kép: Szilveszter délutánján a fiatal fiúk kolompokkal járták a falut. Jelezték vele az óév végét és 
köszöntötték vele az újévet.

A 3. feladat kérdései leginkább a gyerekek véleményére kíváncsiak itt is. Mit gondolnak, 
hogyan gondolkodnak a régi falusi hagyományokról. Érdemes talán a füzetbe lejegyezni a gyerekek
által mondott válaszokat, mert azokból ki fog rajzolódni, miért is fontosak a közösségi élmények és 
ünnepek az emberek életében.
Várható válaszok pl.: fontos a közös együttlét / jó együtt csinálni valamit / az ünnepekhez 
kapcsolódó rituálék ismétlődése ritmust ad az életnek / nem unatkoztak / szórakozási lehetőség 
volt / az ünnep nemcsak „betoppant”, hanem készültek rá, várták.

4­5. Témafeldolgozó történet, összegző feladat. Összefoglaló kérdésgombolyító az ünnep 
témakörből.
A történet meghallgatása után hallgassuk meg a gyerekek spontán megnyilvánulásait Lars 
szerepével kapcsolatban.
A 5. feladat kérdései mintegy összefoglalják mindazt, amit most és az elmúlt órákon az 
ünnepekkel kapcsolatban megfogalmaztunk.

6. Alkotó feladat. Gondolattérkép.
A beszélgetést követően önálló vagy páros munkában is elvégeztethető. Az eredményeket olvassák 
fel az egész csoport előtt!

Hajlított véleményvonal: 
A tanulók egysoros vonalat alkotnak aszerint mennyire /százalékos arányban/ értenek egyet egy 
bizonyos dologgal kapcsolatban, de lehet születési hónapok, napok szerint is sorba állítani őket. 
Ha megvan a sor, akkor megfognak együtt egy hosszú madzagot, a tanító pedig a vonalat 
„félbehajtja”, így a gyerekek szembekerülnek egymással. Készen vannak a párok, négyrét hajtva 
csoport is alkotható ugyanezzel a módszerrel.

A gondolattérkép készítésekor a központi fogalom kerül a lap közepére, majd köréje írnak minél 
több újabb szót, fogalmat, ami jelen esetben az ünnep szóról eszükbe jut. A gondolattérképeket 
össze is vethetjük, olyan módon, hogy felolvasáskor bekarikázzuk azt a szót, amit mások is írtak.
Egyedülálló véleményük is kirajzolódik ezáltal.

7. Alkotó feladat.
Az ötlet az órán is lerajzoltatható, de az egész feladat otthoni munkára is adható. Az elkészült 
ajándékokat a következő órán átadhatják a gyerekek. Meg is indokolhatják, miért gondolták úgy, 
hogy az elkészített ajándék illik a megajándékozotthoz. Aki kapja az ajándékot reflektálhat erre.

8. Projektmunka

45
Elbeszélő fogalmazást kell csoportokban írni a gyerekeknek. Három cím közül választhatnak, 
mindegyik az ünnep témaköréhez kapcsolódik.
Az első cím talán a legkonkrétabb, a másik két cím leginkább arra utal, hogy ünneppé válhat 
akár egy hétköznap is, ha az ember észreveszi maga körül az élet ajándékait.
A munka megkezdése előtt közösen elevenítsük fel és rögzítsük a táblán az elbeszélő 
fogalmazásról tanultakat.
A bevezetésben utalunk a szereplő/k/re, helyszínre, időre és az eseményre.
A tárgyalásban kibontjuk a cselekményt.
A befejezésben lezárjuk az események sorát, megfogalmazzuk a történet tanulságát.
Formailag erre a három szakaszra bontjuk a fogalmazást, mindegyik részt új bekezdésbe 
kezdjük írni.
Az írás előtt gyűjtsük össze az adatokat és készítsünk vázlatot!
A vázlat ne legyen öncélú, a munka során használjuk!

Az elkészült fogalmazásokat hallgassuk meg, közösen értékeljük!
Szempontok:
Sikerült­e a címhez kapcsolódni az írás során?
A fogalmazás fő részei elkülönülnek­e egymástól?
Tartalmilag a fő részek rendben voltak­e?
Mennyire érdekfeszítő a történet? Sikerült­e a hallgatóság figyelmét fenntartani?

Mellékletek

Magyarázandó szavak
Bazsarózsa, pünkösd, betlehemezés, kiszebáb, kolomp, eszkimó, gondolattérkép

Játékleírás
PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉJÁRÁS

Lányok csoportos játéka pünkösdvasárnap délelőtt. (Nagyobb lányok és kisebbek együtt 
játszhatják.) 
Szereplők: pünkösdi királyné, négy kísérője, két sziromszóró kislány, két nagyobb kislány, akik 
majd a királynét emelik, öt versmondó s a többiek. Mindenki szépen felöltözik: piros pöttyös 
(babos) vagy kisvirágos bő szoknya, fehér inggel. Hajuk befonva, virággal, piros pántlikával 
ékesítve. A pünkösdi királyné a legkisebb leányka. Fehér ruhába öltöztetik, szalagokkal ékesítik, 
fejére virágokból font koszorút tesznek. Négy nagyobb leányka fehér fátylat tart föléje. 
A játék elején a fátylat leengedik a fejére s egy leányka csengő hangon megkérdezi a háziakat a 
tankönyvben szereplő verssel vagy a “Szabad­e megmutatni a pünkösdi királynét?” kérdéssel. Ha 
szabad, fölemelik a fátylat, s bevonulva, egymás kezét fogva követi a lányok csoportja a királynét 

46
és négytagú kíséretét, Két kislány elöl megy, s virágszirmokat szór. Majd kört formálnak, a királyné
a kör közepén áll. 
A királyné a következő verset mondja: „Én kicsike vagyok, szólni alig tudok, Mégis szólok néktek 
lebegős nyelvemmel, Bor, búza és gyümölcs bővetekben legyen, Házatok békesség, reménység, 
egészség, Szerencse kísérje, szívemből kívánom!”
Ezután beáll a körbe, s jobb láb elöl, ringó mozgással, a dal ütemére (hangsúlyra lépnek jobb lábbal 
előre), kézfogással lassan haladnak körbe, a következő dalt énekelve: Mi van ma, mi van ma, piros 
pünkösd napja…
A dalt többször el lehet énekelni, minden versszak után más kislány mondhat egy­egy verset, 
kifordulva a körből: 
1. vers: „Én gyönge morzsácska vagyok, ím, lássátok, Szavaim halljátok, friss éjszaka járok. 
Kisasszony rózsája kihajlott az útra, Szedje fel a menyasszony, tegye koszorúba!” 
2. vers: „Én kicsike vagyok, a lábaim nagyok, Nincsen az az árok, amit át nem ugrok. Haj, 
cinkus, cinkus, fehér tulipántos, Hintsetek virágot e mái szent napon!” 
3. vers: „Piros pünkösd hajnalán koszorúkat fonjunk! Az én hajam olyan legyen, mint a csikó 
farka, Még annál is hosszabb, mint a Duna hossza!” 
4. vers: „Zab szaporodjon, búza bokrosodjon! Zab szaporodjon, búza bokrosodjon! Felmegyünk 
a szőlődombra szőlővesszőt szedni, Szél fújja, fújdogálja, szellő ropogtatja!” 
5. vers: „Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok, Nem anyától lettem, rózsafán termettem, 
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”
A királyné újra a kör közepén áll, ketten két oldalról hóna alá nyúlva kétszer egymás után 
fölemelik, miközben a többiek kiabálják: „Ekkora legyen a kendtek kendere! Ekkora legyen a 
kendtek búzája!”
Forrás: Kocsis Mihály: Világfa. Calibra kiadó, 1993

Szövegek
LARS KALANDJA A SASMADÁRRAL. KNUD RASMUSSEN NYOMÁN SZERZŐI ÁTÍRÁS

Amit elmesélek most nektek, az idők kezdetén történt. Lars, az eszkimó fiú még nagyon kicsi volt,
még soha nem indult egyedül vadászni. De a szíve azt súgta neki, itt az idő, hogy ő is 
csatlakozhasson a nagy vadászok sorába. 
Ezért hát felöltötte ruháját, magához vette dárdáját és útnak indult. Arcába fújt a jeges 
sarkvidéki szél, de ment rendületlenül. A következő széllel hatalmas sas csapott le az égből, és 
mielőtt dárdájával felnyársalhatta volna, a madár magával ragadta Larsot. Azt hitte menten felfalja
őt a hatalmas szárnyas. Azonban nem így történt. Sokáig repültek, amikor a sasmadár leszállt 
végre vele. 
A hely, ahová érkeztek meleg volt és barátságos. Sok sasmadár élt itt együtt. A kunyhó közepén 
tűz égett, a vendéget a fő helyre ültették, kedvesen köszöntötték, majd megkínálták étellel, itallal. 
Az este során aztán előkerültek a dobok, megkezdődött a tánc és az éneklés. Lars csodálattal 
nézte a hatalmas madarakat, ahogy önfeledten ünnepelnek.

47
 A fáradságtól csakhamar elaludt, s amikor felébredt a saját iglujukban találta magát. Elmesélte 
övéinek, milyen csodálatos ünnep részese lehetett. A többiek sóvárogva hallgatták, és 
elhatározták, hogy ők is szeretnének együtt lenni, étkezni, énekelni, zenélni, táncolni.
Hamarosan elkészítették közösen az ünnepi helyet, amelyet az „Énekek házának” neveztek el. 
Ezután minden közös vadászat után – ahová már Larsot is magukkal vitték – itt gyűltek össze,
megtisztították fegyvereiket, asztalt terítettek, majd dobokat vettek a kezükbe.
Önfeledten ünnepelték az együttlét és a közös élmények emlékét.
iglu: hóból épített kunyhó

48
 (10.) SZOKÁSOK

Tartalom 
Hétköznapi és ünnepi családi szokásaink. Ismerkedés a nemzetiségekkel szokásaikon keresztül.

Cél
A tanulók ismerjék fel a szokások szervező és összetartó funkcióját. Tárják fel és értékeljék a 
közvetlen közösségeik szokását: melyeken lenne jó változtatni. A nemzetiségek jobb 
megismerésével erősítsék a más kultúrkör elfogadását.

Felmerülő értékek, fogalmak
Közösség, szokás, hagyományőrzés, család, összetartozás, együttműködés, szeretet, mások 
megismerése, elfogadása
Szokás, népszokás, hagyományőrzés, nemzetiség, népcsoport, kulturális értékek, cigány, roma, 
német, román, horvát, szlovák

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játék.
A játékhoz helyezkedjünk el körben ülve! Kérjük meg a gyerekeket gondolkodjanak el azon, 
melyek azok a tevékenységek, amiket sokszor, ismétlődő jelleggel szívesen végeznek! Tartsunk 
rövid csendet!
A játékot memóriagyakorlathoz kötjük. A feladat célja, hogy a gyerekek végiggondolják, milyen
tevékenységeket szoktak ismétlődő jelleggel végezni.

2­3.  Témára hangoló vers. Verset feldolgozó kérdések.
Lackfi János Huzakodó című versében a nagymama és az unoka közti konfliktushelyzetekről 
olvashatunk, ahogy a gyermek a napi rutinfeladatok elvégzésében ellenkezik folyamatosan a 
nagymamájával.
A vers olyan helyzeteket sorol, amelyek minden családban előfordulhatnak. A gyerekek saját 
személyes konfliktusaikat tudják a vers meghallgatása közben felidézni, a beszélgetésbe vinni, a 
negyedik versszak szabad befejezésével írásban is megfogalmazni.
Az utolsó kérdés már a konfliktuskezelésre vonatkozik. Egymást meghallgatva, a 
konfliktuskezelési technikákról vitatkozva bővül ez irányú tudásuk is. A vita vezetése során ne 
feledkezzük meg moderátori szerepünkről!

4. Információs feladat.
Az Olvasd el! szöveg mintegy összefoglalja a ráhangoló játék és a vers feldolgozása során a 
szokásokról megbeszélteket. Megfogalmazza a szokás fogalmát és fajtáit.

5­6. Témafeldolgozó képek. Témafeldolgozó kérdések.
49
A képek hétköznapi élethelyzeteket mutatnak be. Feldolgozásuk csoportmunkában is történhet, 
többféle módon is. Akár úgy, hogy a csoportok mindegyik képről elbeszélgetnek és írásban rögzítik,
ami a képekről a szokásokkal összefüggésben eszükbe jut, vagy 6 csoportot alkotunk valamelyik 
csoportalkotó játék segítségével – lásd korábbi témáknál –, és mindegyik csoport csak egy képpel 
foglalkozik, majd az egész közösség előtt röviden beszámolnak a közös gondolatokról.

A képek felszínre hozzák a személyes élményeiket a saját családjukban élő szokásokkal 
kapcsolatban. 
A kérdésgombolyító feldolgozása is feldolgozható. A 6. feladat kérdéseit feldolgozhatjuk közös 
beszélgetéssel, párban vagy akár páros riport formájában is.
+ Javaslat:
Alkossunk párokat valamelyik páralkotó játék segítségével! Kérjük meg a gyerekeket készítsenek 
interjút egymással a 6. feladatat kérdései alapján. Először az egyikük legyen a kérdező (riporter), 
majd cseréljenek szerepet. A válaszokat a riporter röviden rögzítse a füzetébe. Az idő letelte után 
hallgassuk meg a gyerekeket.

7. Információs feladat.
A Tudod­e? szöveg a nemzetiség fogalma mellett a magyarországi népcsoportokról ad rövid 
ismertetőt. Bevezeti a téma következő részét, a népcsoportok megismerését szokásaikon keresztül.

8­9. Témafeldolgozó szövegek. Szövegfeldolgozó kérdések.
A szövegek három, Magyarországon élő népcsoportot mutatnak be, szokásaikon keresztül. A 
szövegfeldolgozást érdemes három csoportban végezni a kérdésgombolyító segítségével. A 
gyerekek készítsenek rövid beszámolót, akár táblázatos formában rögzíthetik is válaszaikat. 

10. Alkotó tevékenység.
A bolgár tojásfestés hagyományának leírása:
Bulgáriában a húsvéti szokásokat nagycsütörtökön festik. Az első tojást a ház legidősebb asszonya 
pirosra festi, majd a még meleg tojással keresztet rajzol a gyerekek homlokára. Ezután a fiatalabb 
nők folytatják a tojások festését. A tojásfesték különféle növények, gyógynövények és olajos 
magvak főzete (hagyma, csalán, oregánó, almahéj, dió stb.)
A feltámadási mise után – majd néhány napon keresztül – feltörik a tojásokat. Az egyiket a 
templom falához ütögetik, és ez lesz az első tojás, amit a böjt után megesznek. Ez a rituális 
tojásfeltörés megelőzi a húsvéti vacsorát.
Ezután mindenki kiválaszt egyet, s egymáséhoz ütögetve próbálják feltörni a tojásokat. Úgy 
tartják: akinél az utolsó ép tojás van, annak szerencsés éve lesz.

A tojásfestést elkészíthetjük közösen és a kész tojásokkal a tojástörés hagyományát is eljátszhatjuk 
a gyerekekkel. Magyarországon is élnek hasonló szokások, pl. a húsvéti tojásgurítás: kié marad ép a
gurítás után; vagy a festett tojásokba pénzérme dobása: kinek a pénzérméje tud beleállni a tojásba 
dobás után.

11. Alkotó feladat

50
A 6. feladathoz hasonlóan, akár ugyanazok a párok dolgozhatnak együtt, akiket már a páralkotó 
játékban összesorsoltunk. De ez a feladat akár otthonra önálló munkára is adható, a következő órát a
beszámolókkal kezdhetjük. A gyerekek rajzos táblázatait a teremben is kifüggeszthetjük.

12. Projektmunka
Ötletek, kérdések, feldolgozási szempontok a közös szokások végiggondolására:
- a napirenddel kapcsolatban gondolják végig a megérkezést követi­e valamilyen közös 
tevékenység (pl. reggeli beszélgetőkör), vannak­e közös étkezések (pl. tízóraizás közös 
asztalnál), szünetekben mit szoktak esetleg közösen csinálni
- az ünnepekkel kapcsolatban gondolják végig vannak­e közös ünneplések az osztályon belül  
(pl. születésnap, névnap, versenyeken való eredményesség ünneplése stb.)
- közös tevékenységek (rendszeres kirándulások, délutáni összejövetelek valamilyen 
eseménnyel kapcsolatban, s ezekhez köthetők­e szokások)

Ha sikerült végiggondolni és összegyűjteni a közös osztályszokásokat, készítsenek csoportokban 
rajzos tablót összefoglalóként és helyezzék el a teremben!

Mellékletek

Magyarázandó szavak
Bazsarózsa, pünkösd, betlehemezés, kiszebáb, kolomp, eszkimó, gondolattérkép

Játékleírás
PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉJÁRÁS

Lányok csoportos játéka pünkösdvasárnap délelőtt. (Nagyobb lányok és kisebbek együtt 
játszhatják.) 
Szereplők: pünkösdi királyné, négy kísérője, két sziromszóró kislány, két nagyobb kislány, akik 
majd a királynét emelik, öt versmondó s a többiek. Mindenki szépen felöltözik: piros pöttyös 
(babos) vagy kisvirágos bő szoknya, fehér inggel. Hajuk befonva, virággal, piros pántlikával 
ékesítve. A pünkösdi királyné a legkisebb leányka. Fehér ruhába öltöztetik, szalagokkal ékesítik, 
fejére virágokból font koszorút tesznek. Négy nagyobb leányka fehér fátylat tart föléje. 
A játék elején a fátylat leengedik a fejére s egy leányka csengő hangon megkérdezi a háziakat  a 
tankönyvben szereplő verssel vagy a “Szabad­e megmutatni a pünkösdi királynét?” kérdéssel. Ha 
szabad, fölemelik a fátylat, s bevonulva, egymás kezét fogva követi a lányok csoportja a királynét 
és négytagú kíséretét, Két kislány elöl megy, s virágszirmokat szór. Majd kört formálnak, a királyné
a kör közepén áll. 
A királyné a következő verset mondja: „Én kicsike vagyok, szólni alig tudok, Mégis szólok 
néktek lebegős nyelvemmel, Bor, búza és gyümölcs bővetekben legyen, Házatok békesség, 
reménység, egészség, Szerencse kísérje, szívemből kívánom!”

51
 Ezután beáll a körbe, s jobb láb elöl, ringó mozgással, a dal ütemére (hangsúlyra lépnek jobb 
lábbal előre), kézfogással lassan haladnak körbe, a következő dalt énekelve: Mi van ma, mi van ma,
piros pünkösd napja…
A dalt többször el lehet énekelni, minden versszak után más kislány mondhat egy­egy verset, 
kifordulva a körből: 
1. vers: „Én gyönge morzsácska vagyok, ím, lássátok, Szavaim halljátok, friss éjszaka járok. 
Kisasszony rózsája kihajlott az útra, Szedje fel a menyasszony, tegye koszorúba!” 
2. vers: „Én kicsike vagyok, a lábaim nagyok, Nincsen az az árok, amit át nem ugrok. Haj, cinkus, 
cinkus, fehér tulipántos, Hintsetek virágot e mái szent napon!” 
3. vers: „Piros pünkösd hajnalán koszorúkat fonjunk! Az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka,
Még annál is hosszabb, mint a Duna hossza!” 
4. vers: „Zab szaporodjon, búza bokrosodjon! Zab szaporodjon, búza bokrosodjon! Felmegyünk a 
szőlődombra szőlővesszőt szedni, Szél fújja, fújdogálja, szellő ropogtatja!” 
5. vers: „Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok, Nem anyától lettem, rózsafán termettem, Piros 
pünkösd napján hajnalban születtem.”
A királyné újra a kör közepén áll, ketten két oldalról hóna alá nyúlva kétszer egymás után 
fölemelik, miközben a többiek kiabálják: „Ekkora legyen a kendtek kendere! Ekkora legyen a 
kendtek búzája!”
Forrás: Kocsis Mihály: Világfa. Calibra kiadó, 1993

Szövegek
LACKFI JÁNOS: HUZAKODÓ

Mondja a nagymama, slussz­passz, kész,
     nyisd ki a könyvet,
     fejedet tömjed,
nyughass, és 
     írjad a sok leckét!
Én meg aszondom, nincs slussz­passz,
     könyv a sarokba,
     ugrik a bolha,
lecke, ne untass,
     lesz bukfenc!
Mondja a nagymama, nincs apelláta!
     Itt van a sóska,
     itt a saláta,
kész vitamingyár,
     tömd be a szádba!
Én meg aszondom, lesz apelláta!
     Nem vagyok én ló,
     zebra, hasonló,

52
sóska, saláta:
     köpjük a sárba!
Mondja a nagymama, kész, punktum,
     zárjuk a tévét,
     tünjön a kék kép,
mosd a fogad még,
     villogjon!
Én meg aszondom, nincs punktum, 
     nyitjuk a tévét,
     villog a szép kék,
fogkefe, fogkrém,
     rád untunk!
Mondja a nagymama, nincs kecmec,
     mars a szobádba,
     mars be az ágyba,
szájra lakat kell,
     csöndketrec!
Én meg aszondom, van kecmec,
     bömböl a magnó,
     döndül a padló,
táncol a vak ló,
     ünnep lesz!           

(megjelent a Részeg elefánt című kötetben)

53
 (11.) ÖLTÖZKÖDÉS

Tartalom 
Az öltözködés koronkénti változásának megfigyeltetése. Az öltözködés szerepének megítélése 
történeten, vitaindító állításokon keresztül. Képek segítségével az öltözködés társadalmi és anyagi 
helyzetet, valamint a személyiséget kifejező szerepének vizsgálata. A magyar népi motívumok 
megismerése, újragondolása, tervezés gyakorlása.

Cél
A tanulók tudatosítsák, milyen tényezők befolyásolják az öltözködés módját. Törekedjenek a ruha 
viselőjének elfogulatlan megítélésére, ne a divat és a trendek alapján fogadják csak el társukat. 
Tárják fel (rejtett) sztereotípiáikat. Értsék, hogy a ruházkodásnak anyagi feltételei is vannak. 
Ismerkedjenek a hagyományos magyar öltözködési, ruházati motívumokkal, merjék ezeket 
tetszésük szerint használni.

Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, változás, elfogadás, előítélet­mentesség, szépség, tisztaság, megértés, önbizalom, 
önelfogadás
Öltözködés, viselet, népi motívum, ízlés, divat, márkás

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játék.
Bőrönd Ödön, avagy a nagy csomagolás című játék egy memóriajáték, melynek során mindenki 
egy­egy ruhanemű nevét mondja, úgy, hogy elismétli azokat a szavakat, amelyeket már az előtte 
szólók felsoroltak.
Keretmesét is mondhatunk a játék előtt:
Ödön utazni készül, de mivel soha nem utazott, nem tudja mit is kellene a bőröndjébe csomagolni. 
Segítsünk neki! Alkossunk kört és egy képzeletbeli bőröndbe rakjunk bele mindenféle ruhaneműt, 
amire csak szüksége lehet Ödönnek!
Ödönt megjeleníthetjük egy kesztyűbáb segítségével és E.sz./1. személyben is szólhatunk a 
gyerekekhez.
+ javaslat: A memóriajáték végén visszakapcsolódhatunk a keretmeséhez.
Most, hogy mindent beletettünk Ödön bőröndjébe, kívánjunk neki jó utat! Milyen jókívánsággal 
indítanád útnak?

2­3. Témára hangoló képek. Témafeldolgozó kérdések.
A képeken régi korok magyar viseletei láthatók. A gyerekeknek van erről előzetes tudásuk, hiszen a
3. és 4. osztályos olvasókönyvben találkozhattak már hasonló képekkel a történelmi olvasmányok 
illusztrációjaként.
Képek:

54
1. Árpád­kori magyar férfi viseletek láthatók, nemesi és paraszti férfi viseletek
2. Árpád­házi királyok és udvari embereik viselete figyelhető meg a 2. képen
3. Az 1700­as évek Habsburg udvarának nemesi viseletei láthatók itt.
4. Reformkori öltözetek láthatók a 4. képen.
A képeken megfigyeltethetjük a ruhák formavilágát, színhasználatot, motívumokat, anyagokat.

+ javaslat a feldolgozáshoz:
Készíthetünk egy időszalagot, amelyen előzetesen feltüntetjük a Honfoglalástól a főbb történelmi 
korokat. Készíthetünk szókártyákat, amelyeken ezekhez a korokhoz tartozó történelmi személyek 
neve szerepel, esetleg képet is kereshetünk róluk. Ennek az időszalagnak a segítségével talán 
könnyebb lesz a téma képeit is koronként elhelyezni a gyerekeknek.

4. Információs feladat.
A Tudod­e? szöveg az öltözködés és a Föld éghajlata okozta öltözködési szokásokból ír le egy­két 
érdekességet. Beszélgethetünk itt arról, ismernek­e hasonló érdekességeket az öltözködéssel 
kapcsolatban, illetve arról is, hogyan alakult ki egyáltalán, hogy az emberek ruhát kezdtek el 
viselni. Milyen okai lehettek ennek? (pl. időjárás viszontagságai, szemérem okozta szégyenlősség 
stb.)

5­6. Témafeldolgozó történet és feldolgozó kérdések.
Kosztolányi Dezső Kalap című története megérdemli, hogy teljes terjedelmében felolvassuk a 
gyerekeknek. A történet főszereplője Esti Kornél, akinek egy szélvihar lefújja a kedvenc kalapját a 
fejéről, és az sajnos az autók alatt végzi.
Ha megtehetjük érdemes a szöveget néhány példányban lefénymásolni és kiosztani 
csoportmunkára. Így megfigyeltethető és a szövegben alá is húzhatják azokat a sorokat a gyerekek, 
amelyekből kiderül, milyen viszony fűzte Estit a kalapjához, mennyire határozta meg és 
befolyásolta személyiségét, amikor viselte. Érdemes a szereplő érzelmi állapotának változásait is 
megfigyeltetni a gyerekekkel, mit tesz, hogyan viselkedik kalapjának elvesztése után Esti Kornél.
A kérdésgombolyító utolsó kérdése újra elvonatkoztatás, a saját személyes élmények, érzelmek 
felszínre hozását kívánja meg a gyerekektől. Adjunk rövid gondolkodási időt, majd körben ülve 
beszélgessünk, hallgassuk meg a gyerekeket!

7. Témafeldolgozó ­ vitaindító feladat.
Páralkotó játék segítségével alkossunk párokat! 
Olyan feladat következik, amelyben a gyerekek ütköztethetik véleményüket, gyakorolhatják az 
érvelést. Kérjük meg őket, hogy először önállóan olvassák végig a mondatokat és írjanak az 
állítások után E /egyetértek/ vagy N.E. /nem értek egyet/ betűket (lapra vagy ceruzával). Ahol nem 
értenek egyet a gondolattal, ott az indokláson is gondolkodjanak. Ezután párban vitatkozzanak, 
beszéljék meg, kinek mi a véleménye. Ezt követheti az osztályszintű beszélgetés.
A feladat célja, hogy a gyerekek végig gondolják, milyen szerepe van az emberek életében az 
öltözködésnek, mit fejezhetünk ki vele, befolyásolja­e a hordott öltözet a személyiségünket.

8. Témafeldolgozó feladat.

55
Az előbbi gondolatsort visszük tovább. Különféle élethelyzetben lévő emberekről láthatunk itt 
képeket. Itt is dolgozhatnak párban, de akár csoportban is a gyerekek, mielőtt osztályszinten 
beszélgetnénk.
A beszélgetés célja az, hogy a gyerekek egymást meghallgatva eljussanak arra következtetésre, 
hogy nem szabad, hogy előítéleteink rabjai legyünk, ne az alapján ítéljünk meg másokat, hogy 
milyen öltözetet hordanak. Vegyék észre – remélhetőleg lesznek ilyen gondolatok a megszólalások 
között –, hogy az anyagi helyzet nagyban befolyásolja azt, ki milyen ruhát hord. Gondolkozzanak el
azon, hogy a márkás „cuccok” vajon jobb emberré teszik­e a viselőjét. 
Remélhetőleg saját példákat is hoznak a gyerekek, amitől még jobban megértik ennek a 
témafeldolgozásnak a célját.

9­10. Témafeldolgozó feladat. Alkotó feladat.
Magyarságunkhoz, a magyar szín­ és formavilághoz kapcsolódik a feladat. Manapság szerencsére a 
divatban is egyre inkább újra felfedezik a népművészet elemeit illetve teret adnak. (Például 
Gombold újra!, matyodesign), olyan fiatal tervezőknek, akik felhasználják a régi magyar 
motívumokat, színeket, formákat az új öltözetek tervezésénél.
Ugyanerre biztatjuk itt a gyerekeket. Engedjék el fantáziájukat, és akár a könyvben szereplő, 
akár máshonnan – internet, könyvek, újságok, prospektusok – gyűjtött népi hímzések motívumait, 
vagy azok továbbgondolt változatait tervezzék rá valamilyen tárgyra vagy ruhára. Kreatív 
tevékenység, ahol a régi találkozik az újjal, a fantázia szabad szárnyalását engedi.
(Ha roma gyerekek is járnak az osztályba, az ő motívumaikból is gyűjthetünk illetve 
kereshetnek az interneten ilyen tervezést. Pl. Romani Design, Pécsi Szín­tér varróműhely. 
Amennyiben más népcsoportot is képvisel valamelyik tanuló, ő is bemutathatja sajátját.)

11. Alkotó feladat
Otthoni munkaként is elvégezhető. Az alkotásokból kiállítást rendezhetünk!

12. Alkotó feladat. Szerepjáték.
A gyűjtőmunka már előző órán kiadható. Alkossunk csoportokat! A mesecímek közül egyet­egyet 
válasszon ki minden csoport, keressék meg, olvassák el a mesét és készüljenek fel a mese egy­egy 
jelenetének előadására. Ha az idő itt nem engedi, visszatérhetünk rá az összefoglaló, projektórák 
egyikén.
+ javaslat, variáció: Az alább felsorolt címek közül válasszunk ki valamennyit, ezeket írjuk fel a 
táblára a magánhangzóik nélkül. A gyerekek csoportokban, akár versenyezve pótolják a hiányzó 
hangokat és írják le helyesen a címeket! Ezután minden csoport kapjon ezekből a mesékből egyet­
egyet. Olvassák el közösen és készüljenek fel a mese egy részletének eljátszására!

Mesék, versek, népmesék, amelyekben egy ruhadarab neve szerepel:

Mesék
Andersen, Hans Christian:
   Az agglegény hálósipkája (Mesék és történetek)
   A császár új ruhája / (Mesék és történetek)

56
   A piros cipellő (Összes meséi)
   A szerencsetündér sárcipője (Összes meséi)
Bálint Ágnes: Foltoskönyökű. Móra, 1962. (Kispajtások mesekönyve, 139.)
Benedek Elek: Az aranyfonál (Magyar mese­ és mondavilág 2.)
      Változat: Maria Duricková: ~ (A hófehér hercegnő)
A talléros kalap (Csodás mesék nagyobbaknak : meseválogatás)
Claesson, Stig: Amíg elkészül a sál (Karin, a gonosz tündér)
Daszkalova, Liana: A csodálatos köntös. Móra, 1962. (Kispajtások mesekönyve, 142.)
Dobsinsky, Pavol: Az aranyszálat fonó leány (A naposholdas paripa)
Dragomán György: A divatborz  (Egyszervolt…tegnap és ma) (sál)
Franko, Ivan: A bőrkabát története (Furulyácska­csuprocska)
Gáli József: A királyné szoknyája. Ifjúsági, 1955.
Grimm: Az agyontáncolt cipők (Grimm mesék)
   Csipkerózsika (Gyermek­ és családi mesék)
   Változat: Perrault: Csipkerózsa (Mesék)
Kekelizde, Nodar: A kordé, a kucsma meg a tőr (A kordé, a kucsma meg a tőr)
Kolozsvári Grandpierre Emil: Folton folt király. Móra, 1958.
Lázár Ervin: A kalapbazárt lány (Egyszervolt…tegnap és ma)
Medgyesi Károly: A cipőcsalád (Rigóbölcsőde)
    A foltozókirály / ill. Róna Emy. Móra, 1979.
Mészöly Miklós: A tengerlépő cipő – tiszaháti nm / ill. Heinzelmann Emma. Móra, 1959.
Mikszáth Kálmán: Az óriás csizmák / (Hókirály)
Milne, A. A.: Holnemvolt / ill. Würtz Ádám. Móra, 1983.
Olbracht, Ivan: Az asszony és a rongy (A bölcs Bidpai és állatai)
Osvát Erzsébet: A kismanó sapkája. Móra, 1982.
Pancu­Iasi, Octav: Cipőmese  (Macskavári Menyhárt)
Parti Nagy Lajos: A bolhabőr cipő (A pecsenyehattyú és más mesék)
Piumini, Roberto: A papok és a selyem (Mesék egy szuszra)
Ráduly Márta: Az elcserélt köntös. Móra, 1958. (Kispajtások mesekönyve, 158.)
Rényi Magda: Az aranypántlika (A telhetetlen tarisznya)
Thury Zsuzsa: A csipkekötény (Születésnapi ajándék)
Tolsztoj, Lev: A cár és az ing (Göndörű nyírfácska), A cár új ruhája (Medve a szekéren)
Tóth László: A nadrág bosszúja (Az elvarázsolt varázsló)
Vallató Géza: Arany sarkantyú, bíbor korona (Mitől szép?)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Európa, 2008.
Zelk Zoltán: Aranycipő (Szavaseigaz Marci)
   Mese a sárgaszakállú király zöld kalapjáról (Szavaseigaz Marci) 
 
Népmesék
Az aranycipellő – ukrán nm.
Az árva lány papucsa (A szótlan szultánkisasszony)
A beképzelt paplan (Nagyapó meséi; Édesanya mesél)
A beszélő cipellő (Mákos rétes)

57
A bocskor (A csodatevő szem)
A bocskorszíj (A csodafurulya)
A bolhabőr cipő (Széki népmesék)
A brokátfüggöny (A Sárkányföld mesél)
A bugyelláris, a pipa meg a süveg (Minden napra egy mese)
A bűvös ruha – észak­amerikai indián mese (Gonaquadate, a víziszörny : antológia)
A bűvös sapka – dán mese (Az arasznyi emberkék) (Tündérek, törpék, táltosok)
A cipők lázadása (Csudi bácsi mesekönyve)
A cipőt szaggató királykisasszonyok (A tengerlépő cipő – tiszaháti nm.)
A csizma (Sfurtuna, az elátkozott leány – szicíliai nm.)
A csodabocskor – orosz nm. (Óvodások könyve, antológia)
A csodálatos nagykendő – perbetei mesék
Az eltáncolt papucsok – bukovinai székely népmesék
A foltoshátú király – giljak nm. (A foltoshátú király)
Fótonfót király – magyar nm. (Fótonfót király)
Öregapó karmantyúja – lett nm.
Ribike (A háromágú tölgyfa tündére, a legszebb magyar népmesék) (csodavászon)
A tengerlépő cipő – tiszaháti nm.
A varázskucsma – oszét nm. (A varázskucsma, antológia)
 
Versek
Ágai Ágnes: Amikor nem vagy itt (Sárga ernyő – versek a tárgyról)
Alberti, Rafael: Úgy öltöztess (Fecskeköszöntő)
Bárdosi Németh János: Ruhák (Sárga ernyő : versek a tárgyról)
Barto, Agnyija: A hímzés (Fecskeköszöntő)
Bella István: Zoknipofájú vers (Áni Máni, a zoknihalász)
Csorba Piroska: Reggelre csak fél zoknit találok (Varázstrombita – versantológia)
Csukás István: Búcsú egy nadrágtól (Sárga ernyő – versek a tárgyról)
Fodor József: Kis ruhácskák… (Sárga ernyő – versek a tárgyról)
Gyóni Géza: Dal a kartonruháról (Sárga ernyő – versek a tárgyról)
Jékely Zoltán: Kalap­korona (Sárga ernyő – versek a tárgyról)
József Attila: A cipő (Sárga ernyő – versek a tárgyról)
Kántor Péter: Elmennek a facipők (Kétszáz lépcső föl és le)           
Kosztolányi Dezső: A kalap (Sárga ernyő – versek a tárgyról)
Nagy László: Vidám üzenetek Schéner Mihály festő­, szobrász­ és kalapgyűjtő művésznek 
(Tillárom haj! – magyar költők vidám versei) 
Simai Mihály: Mesebeszéd (Tillárom, haj!) (kalap)
Simon István: A bakancs (Sárga ernyő – versek a tárgyról)
Simor András: A párna (Sárga ernyő – versek a tárgyról)
Szalai Borbála: Találd ki mi az? –  nadrág (Csipkebokor, csipkeág)
Szentmihályi Szabó Péter: Elégia egy piros futószőnyeg halálára (Sárga ernyő – versek a tárgyról)
Tarbay Ede: Dagadj dunna! (A világ tizenkét tételben)
Tóth Krisztina: Marci öltözik (Friss tinta)

58
Urr Ida: A tárgyak lélegzete (Sárga ernyő – versek a tárgyról)
Veress Miklós: A zsák és a folt (Tillárom, haj!)
Zalán Tibor: Sára betűszőnyege (Varázstrombita – versantológia)
Zelk Zoltán: Zöld, zöld, zöld…(Sárga ernyő – versek a tárgyról) (kalap)
 
népköltés
 
Hová tegyem a sapkát – magyar népi mondóka (A világ tizenkét tételben)
 

Mellékletek

Magyarázandó szavak
Viselet, honfoglalás, Árpád­kor, Habsburg, reformkor, eszkimó, beduin, karima, hímzés, motívum, 
leleffedt

Játékleírás
BŐRÖND ÖDÖN

Memóriajátékként játsszuk! A játék során a gyerekek körben ülnek és egy képzeletbeli bőröndbe 
rakodnak. Mindenki mond egy ruhanevet, úgy hogy megismétli a már elhangzott szavakat.

Szövegek

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: KALAP

Estinek volt egy fekete keménykalapja is, afféle vaskalap, mely megharapja azt, aki megüti.
Ezt akkor szokta fölvenni, amikor sötét külvárosi kalandokra indult, s nem akarta, hogy fölismerjék.
Széles, szigorú karimája egységbe rántotta vonásait, keménnyé tette arcélét.
Egy szeles, szürke téli reggelen is ezt a vaskalapot viselte. Amint a sarkon a túlsó járdára 
igyekezett, a szél lefújta fejéről, közvetlenül a lába elé. Lehajolt érte. De a szél erre fölemelte 
magasra, majd csattogva levágta jobbra, aztán balra. Futott utána, lélekszakadva. A kalap gurulni 
kezdett, egy szélrohamban a kocsiút közepéig sodródott. Ott megállt.
Lassan, kényelmesen követte a kalapot. Mire azonban a kocsiút közepéig ért, s mozdulatot tett, 
hogy fölemelje, egy gépkocsi közeledett vad iramban, viharosan tülkölve. Csak annyi ideje maradt, 
hogy félreugorjék.
A járdán a járókelők kiabáltak.
– Vége, ennek vége.
– Elgázolta?
– El, el – mondták és nevettek.

59
Esti, aki hallotta a zavart lármát, ijedten tapogatta végig magát, s miután megállapította, hogy 
semmi baja, visszasietett a járdára, ahhoz a kíváncsi, bámész csoporthoz, mely halálos elgázolások 
idején egy pillanat alatt képződik.
Az emberek mosolyogtak, ujjal mutogattak egy pontra. Tisztelettel, érdeklődéssel fogadták. Amint 
rátekintettek, az arcokon kihamvadt a mosoly, bizonyos részvét tűnt föl. Végre a kalap a 
hozzátartozója volt.
Kalapja a kocsiút közepén hevert. A gépkocsi kerekei áthaladtak rajta, borzalmasan szétlapították, 
összemángorolták, kivasalták, mint azt a kis fekete kutyát, melyet az országút porában ütnek el. 
Csak egy sötét folt látszott.
Várakozott, míg a járművek oszlopa gyérül, s a forgalom egy fegyverszünetében odament hozzá.
"Talán még él" – gondolta.
De már nem élt. A kalap szörnyethalt. Teljesen lapos volt, élettelen és lelketlen. Emlékezett, hogy 
egyet pukkant is. Akkor szállhatott ki a lelke.
Egyébként karimája leleffedt, izzasztóbőre, bélése kilógott. Súlyos belső sérülést szenvedett.
Egy darabig álldogált előtte, hajadonfőtt, mint egy halott előtt.
Aztán azzal a könnyelműséggel, mellyel napirendre térünk kis és nagy tragédiák fölött, benyitott a 
szemben levő kalaposboltba. Vásárolt magának egy barna nyúlszőrkalapot.
Amikor kijött, kalapjának temetetlen hullája még mindig ott feküdt, többé már nem az érdeklődés 
középpontjában, hanem a gyors közönytől, feledéstől övezve. Gépkocsik cikáztak körülötte, és rajta
is.
Fejében az új kalappal, mely mintegy hűtlenséggel vádolta őt, eltűnődött.
A kalap voltaképp a legnemesebb ruhadarab. Koponyánkat takarja, domború formájával 
koponyánkat utánozza, olyan, mint egy pótkoponya, melyet agyvelőnk lángja­füstje tölt meg 
tartalommal. Ez a kalap két évig szolgálta őt a legkülönbözőbb alkalmakkor, találkákon és 
temetéseken is. Esténként, míg ő a nézőtéren mulatott, a színházi ruhatárban várta türelmes 
megadással, több óráig, és sohase jutott eszébe, hogy megszökjön.
Szíve elfacsarodott.
Újra benyitott a kalaposboltba.
– Kérek valami fekete szalagot – mondta.
– Erre nem való – magyarázta a kereskedősegéd, s rápillantott. – Vagy valakit gyászolni tetszik?
– Igen – válaszolta Esti határozottan.
Künn megemelte gyászszalagos kalapját korán és gyászosan elhunyt kalapja előtt.
Hat hétig gyászolta őt, mint ilyen távoli rokonokat szokás.

60
 (12.) TÁVOLI KULTÚRÁK

Tartalom 
Ismerkedés más kultúrákkal. A világ más tájain élő gyerekek körülményeinek megismerése.

Cél
A tanulók kezdjék tudatosítani, hogy minden kultúrában hasonló­ bár formájában más – elemek 
találhatók. Ne csak különbségekre figyeljenek fel, hanem a hasonlóságokra is (játék, vallási ünnep, 
családi ünnep). Növekedjen érdeklődésük más kultúrák iránt.
Fejlődjön empátiájuk a náluk sokkal nehezebb körülmények között élő gyerekek iránt. Egyben 
fokozottan becsüljék meg saját életkörülményeiket.

Felmerülő értékek, fogalmak
Mások megismerésére törekvés, nyitottság, elfogadás, pozitív gondolkodás, empátia, sokszínűség 
értékelése.
Ország, nép, kultúra, játék, vallás, ünnep, szokás, hangszer, életkörülmények

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játékok.
Két játék található itt, mindkettő más országok gyermekeinek játéka.
Keressük meg ezeket az országokat a világtérképen vagy földgömbön! (Mivel ezen az órán elég 
sokat utazunk gondolatban, érdemes lehet A4­es méretben a gyerekek számára világtérképet 
fénymásolni! Az órán elhangzott országok neveit csillaggal vagy bekarikázással jelölhetik saját 
térképükön is. Óra végén örömmel tapasztalhatják majd, milyen sok helyen „jártak”! Az elhangzott 
ismeretek is jobban rögzülnek a hozzájuk kapcsolat tevékenységeken keresztül.)

2­3. Témára hangoló képek. Feldolgozó kérdések.

A 2. feladatban öt ország jellemző hangszerét kell párosítani az országra jellemző rajzzal.
Megoldások:
1 ­  b duda – Skócia
2 – d kasztanyetta – Spanyolország
3 – e tangóharmonika – Franciaország
4 – a líra – Görögország
5 – c  afrikai dob (dzsembé) – Nyugat­Afrika országai

Csoportmunkában dolgozzuk fel a feladatot!
A párosítás után a gyerekek gondolkodjanak közösen, milyen tudásuk van még ezekről az 
országokról, földrészekről! A párosítás mellé röviden írják le ezeket az ismereteket!

61
 Beszéljék meg ki milyen országot ismer még! Válasszanak egy írnokot, aki rögzíti az elhangzott
ország neveket és a hozzájuk tartozó ismereteket, majd egy valaki – szóvivő – ismertesse a csoport 
tudását a többiekkel! 

4­5. Témafeldolgozó szövegek. Témafeldolgozó kérdések.
A három szöveg, három ország egy­egy népszokását mutatja be.Közösen vagy csoportban is 
feldolgozhatók a kérdésgombolyító segítségével. Az országok is jelölhetők a saját térképen, a 
nagytérképen való megkeresés után.

+ javaslatok: 
Egyéni feladatként végezhető:
Rajzold le annak az országnak a népszokását, amelyiket a legérdekesebbnek tartottad!
Gyűjtőmunkaként adható:
Nézz utána, Magyarországon van­e hasonló zarándoklat, mint Peruban!
Nézz utána, Magyarországon milyen szokások kapcsolódnak az esküvői szertartásokhoz!
Nézz utána, milyen szokásokat tartunk meg Szilveszterkor Magyarországon!

6­7. Témafeldolgozó képek és feldolgozó kérdések.
Távoli országok kultúrái után, a tőlünk távol eső országokban élő gyerekek nehézségeit tárják elénk
a fotók.
1. Háborús övezetben élő gyerekek
2. Gyerekmunka
3. Vízhiány okozta problémák (pl. Afrika)
4. Iskola a szabad ég alatt
A gyerekek érzékenységét megérintő, megrendítő fotók segítik megértetni velük, hogy nálunk 
nehezebb körülmények között is élnek gyerekek, akik segítségre szorulnak. Szembesíti őket azzal, 
hogy mennyire fontos megbecsülni életkörülményeinket. Növeli empátiájukat, együttérzésüket.

8. Alkotó feladat.
Az érzelmeket felkavaró, mélyen elgondolkoztató feladatok után nyugtató hatású, feszültségoldó, 
levezető feladat.
Origami virág hajtogatásokat találunk:
http://kreativotlet.blog.hu/2011/07/25/origami_viragok_rozsak
http://szinesotletek.reblog.hu/origamizzunk­kusudama­virag­hajtogatasa
http://www.mindy.hu/hu/kategoriak/7/kreativ­otletek­es­dekoraciok­papirbol/6/origami­
papirhajtogatas.html 

9. Alkotó feladat.
A téma összegzésére is alkalmas feladat, de otthoni munkára is adható.

Mellékletek

62
Magyarázandó szavak
Japán, Marokkó, duda, kasztanyetta, tangóharmonika, líra, dzsembé, Akropolisz, Eiffel­torony, 
zarándoklat, Cuzco, legenda, Jézus, szertartás, gyerekmunka, origami

Játékleírás
MAROKKÓI GYEREKJÁTÉK: RAMsAMsAM

A dal szövege:
A ram sam sam 
A ram sam sam
Goulie goulie goulie goulie goulie
Ram sam sam
A raffi a raffi
Goulie goulie goulie goulie goulie
Ram sam sam.

A dal ritmusa: 
Ti tá tá tá
Ti tá tá tá
Ti­ti ti­ti Ti­ti ti­ti Ti­ti 
Tá tá tá
Szinkópa szinkópa
Ti­ti ti­ti Ti­ti ti­ti Ti­ti 
Tá tát á

A dal dallama:
Szó, dó dó dó
Szó, dó dó dó
Ti, dó ré ré ré ré ré ré dó ré
Mi dó dó
Szó szó mi szó szó mi
Ré mi fá fá fá fá fá fá mi fá szó mi mi

A marokkói gyerekek a dalra kis koreográfiával mozognak. Pl. A ram sam sam­ra „sótörés”, a 
goulie­ra twistelő mozdulat, a rafi­ra integetés két kézzel. 
Másik változatban körben állunk és a goluli…sornál a jobbról melletünk álló gyerek állát 
csiklandozzuk meg, 2.x a balról melletünk álló térdét csapkodjuk…stb.
Csináljuk meg a gyerekekkel a saját koreográfiánkat! 
(A youtube­on is találhatunk mintákat a dalra ram sam sam keresésre)

JAPÁNFOCI 
A gyerekek kört alkotnak, úgy hogy terpeszállásban lábfejeik egymáshoz érnek. Előre hajolva 
gurítják egymásnak a labdát. Akinek a lába közt átgurul a labda, kiesett a játékból.

63
Szövegek
– 

64
 (13.) ELFOGADÁS

Tartalom
Projekt­jellegű feldolgozás
 
Ez a második lecke, amely a kerettantervi résztémákon túl egy pozitív értéket emel ki. A 
közösségek optimális működéséhez és a harmóniához hozzájárul a mások elfogadásának képessége,
amelyet megalapoz a mások megismerésére törekvés, mások előítéletmentes megismerése, a 
különbségek tudomásul vétele és tolerálása, a nyitott gondolkodás, az előítéletek felismerése. Az 
önreflexió segíthet abban, hogy megfigyeljük, mi minden befolyásolja véleményünket, és hogy ezek
mennyire kapcsolódnak a valósághoz. A lecke a szokások, öltözködés és a távoli kultúrák témák 
után következik. Nem véletlenül került ide: mindháromban erősen megjelennek a különbözőségek.
A téma különösen aktuális abban az időszakban, amikor kritikus politikai­történelmi helyzetben 
növekszik az elutasítás, a leegyszerűsített megoldások keresése és az érzelmi alapú ítélethozás. A 
tanítónak kellő érzékenységgel kell ezt a helyzetet kezelni. Három célt fogalmazhatunk meg: 
bemutatni, hogy ugyanannak a dolognak a megítélése többféle lehet, hogy minél több pontos 
információt lenne jó megszerezni egy vélemény megalkotásakor (gyakran mások már szubjektív 
ítélete a forrás), és az alapvető emberi empátia, a "minden ember egyenlő" elve.
Az elfogadás fejlesztése nem könnyű, ha a gyermek környezete nem támogatja. Célunk, hogy a 
fent említett gondolkodásra mintát nyújtsunk. De ez az egyik olyan kritikus téma, amelyben a 
tanítónak is szükséges előre tisztáznia saját álláspontját, hogy tisztában legyen azzal, mit is képvisel
majd. (A beszélgetés során könnyen kiderül a gyerekek számára, még ha nem is akarjuk.)
Ugyanakkor nem kell kikerülni azt a kérdést, hogy nem lehet mindenkit és minden viselkedést  
elfogadni. Ezt a határt lenne jó a gyerekekkel közösen megtalálni. 

A lecke szerkezete is hasonlít az Összetartozás leckéhez, és az ott kitalált szereplőkhöz 
kapcsolódnak a feladatok is. Ráhangoló feladat után felidézzük a szereplőket, akik most új 
ismerősökkel találkoznak. A feladatokban – a szereplők szemszögéből nézve – végigkísérhetik, 
milyen ítéleteket alkotnak valamilyen szempontból kisebbségi, idegen személyekről, és hogy ez a 
megismerésükkel változik­e. A lecke megbeszéléssel, értelmezéssel zárul. A projekt­jellegű 
feldolgozás miatt természetesen igen sokféle ötlet, vélemény születhet, azt, hogy milyen irányban 
tudnak továbbhaladni az órán, most főként a tanítón múlik.

Cél
A tanulók kezdjék vizsgálni, mi alapján és milyen ítéleteket alkotnak az újonnan megismert 
emberekről, különösen, ha különböznek tőlük. Törekedjenek a másik jobb megismerésére, 
hátterének megértésére, az előítélet­mentességre. Fejlődjön empátiájuk a náluk nehezebb 
körülmények között élő emberek iránt.  Gondolkodjanak azon, mi mindennel segíthetik a csoportba 
illeszkedésüket. Együttműködés, fantázia, nézőpontváltás, önismeret, kommunikáció fejlesztése.

Felmerülő értékek, fogalmak

65
Önismeret, önreflexió, változás, mások megismerésére törekvés, nyitottság, elfogadás, előítélet­
mentesség, pozitív gondolkodás, empátia, sokszínűség értékelése, segítség
Hasonlóság, különbség, életkörülmények, külföldi, idegen, új ismerős, lakótárs, elfogadás, 
befogadás, segítség

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játék
A játék célja, hogy a gyerekek jól ismert vagy kevésbé ismert társaikról kapott információk alapján 
csoportokat alkossanak. Mivel előre meghatároztuk a tulajdonságokat, gondolkozhatnak azon, 
milyen szervező elv alapján vennének be valakit a csoportba. A játék a befogadást imitálja.

2. Ráhangoló­témafelvető feladat
A három megrajzolt gyermeket megnézve észrevehetjük, hogy arcra, testre, hajra egyformák, csak 
az öltözékük különbözik. A feladatok révén megfigyelhetjük, hogy milyen sztereotípiák, előítéletek 
bukkannak elő az öltözékek sugalmazta különbségek kapcsán. Érdemes utána reflektálni tanítói 
segítséggel: elemezni, milyen előfeltételezések alapján születtek a válaszok. Kitérhetünk arra, hogy 
a ruha – külső – nem mutatja be magát az embert, és fontos a megismerés. De szóba kerülhet az is –
bár az öltözködés téma már ezt felvethette –, hogy a ruhát befolyásolja a kultúra, az anyagi helyzet, 
az önkifejezés. Amennyiben nem veszik észre a gyerekek a hasonlóságot az arcok között, 
mindenképpen hívjuk fel a figyelmet. 
A harmadik kérdés csavar egyet a feladaton azzal, hogy nem a tanuló szemszögéből néz, hanem 
nézőpontváltással az ábrázolt gyerekek egymásra vonatkozó véleményét kéri. 

3.  Témafeldolgozó projektfeladat 1.
Ezzel a feladattal kezdődik az összefüggő projektmunka, ezért az elején ezt mindenképpen mondjuk
el a tanulóknak. Utaljunk vissza az előző projektre, vegyük elő az ábrákat, ismételjük el a főbb 
információkat, hogy újra "megalkossuk" a szereplőket.
A csoportok, ha lehet, maradhatnak ugyanazok, mint a 2. feladatban. A csoportok száma, 
létszáma természetesen az osztálylétszámától függ. Hat képpel fogunk dolgozni, vagyis hat új 
szereplő jelenik meg a történetben. Dolgozhatunk úgy is, hogy pl. három csoport mind a hat képet 
véleményezi, vagy több csoport kap 2­2 képet. Az viszont fontos lenne, hogy mindegyik képről 
legalább két vélemény elhangozzék, mivel mind a hasonlóságok, mind a különbségek érdekesek 
lehetnek.
A feladat második része a következő oldalon van. Fontos lenne, hogy ne lapozzanak előre a 
gyerekek, ha lehet, hogy most még csak a fotótól ítéljenek! (Ezért is helyeztük el így kettébontva a 
feladatot.) Hangsúlyozzuk, hogy azt játsszák el, hogy még csak látták az új szereplőt, futólag 
ismerik csak. 
Azt, hogy pontosan milyan módon kerülnek kapcsolatba ezek az emberek a (fő)szereplőkkel 
kitalálhatják a tanulók is, de fontos, hogy közvetlen kapcsolat legyen, tehát pl. utcabeli, lakótárs, 
iskolatárs, tanár vagy iskolai kisegítő, korrepetáló. De meg is határozhatjuk előre. Javaslat: Jancsi –
szomszéd, Ichiro /icsiro/ – szomszéd vagy akár házasság útján családba került rokon, Szilvi – 

66
osztálytárs, Robbie /robi/ – angoltanár az iskolában vagy tanfolyamon, Tivadar – utcabeli társ, 
karbantartó az iskolában, Aila – iskolatárs. 
Miután a csoportok kigondolták az első véleményeket, mutassák be egymásnak úgy, hogy 
döntsék el, egy belső monológot mondanak el, vagy valamilyen szituációba helyezik, például otthon
elmesélik az iskolába újonnan érkező társukról az első benyomásaikat. 
Itt a moderátor tanító segíthet a reflexióban: vajon miért ezt gondolta erről az emberről a 
főszereplő, mi alapján alkotott véleményt, milyen különbségeket/hasonlóságokat figyelhettek meg 
ugyanarra az emberre vonatkozó elképzelések között. 

4.  Témafeldolgozó projektfeladat 2.
Az első kép megalkotása után több információt kapnak a tanulók az új társukról. Miután 
beszámoltak a tanulók az információkról, tanítói segítséggel próbáljanak a helyzetükbe lépni: 
milyen lehet egy új közösségbe kerülni? milyen értékeik vannak, lehetnek ezeknek az embereknek, 
hogyan lehet segíteni nekik?

5.  Témafeldolgozó projektfeladat 3.
A harmadik részben az a feladat, hogy a tanulók néhány helyzetet játsszanak el a korábbi szereplők 
és a hat új között. Ez szintetizálja az eddigieket: a megismerést, a kapcsolatépítést. Fontos, hogy a 
helyszínt, alkalmat is ők találják ki, ehhez végig kell gondolni a lehetséges találkozási pontokat.
Ezután elemezhetjük a párbeszéd milyenségét, vajon pozitívan alakul­e a kapcsolat, mi kellhet 
hozzá, mi akadályozhatja meg. Itt térhetünk rá arra is, vajon változott­e az első projektfeladathoz 
képest a hozzáállásuk az újonnan érkezőkhöz.

6. Témafeldolgozó ­ összefoglaló kérdések 
A kérdések már a saját tapasztalatokra, véleményekre vonatkoznak, utalhatunk az órán lezajlottakra,
de valódi eseményekre is.

Mellékletek

Magyarázandó szavak
–

Játékleírás
ILLESZ KÖZÉNK

Minden tanuló kap egy szövegkártyára írt tulajdonságot (vagy kiemel magáról valamit – pl. 
képességet, tudást, érdekességet). Körben járnak a játékosok, ha találkoznak valakivel, felolvassák a
egymásnak a tulajdonságukat. Ha úgy gondolják, hogy a tulajdonságok alapján egy csoportot 
tudnak alakítani, akkor az “Illesz hozzám / közénk, mert …” mondat befejezésével indokolják, miért
tud csatlakozni az újonnan jövő játékos. Cél az, hogy minél nagyobb létszámú csoportok 
alakuljanak. Érdemes időkorlátot alkalmazni vagy várni, amíg mindenki bekerül egy csoportba. 

67
Szövegek
–

68
 (14.) TÁRGYAINK

Az új fejezet a kerettanterv alapján elsősorban a tárgyi világot, az épített környezetet helyezi a 
középpontba, míg az 1­2 évfolyamos tartalom a természeti környezetet. A civilizációs, városi 
létforma sokkal nagyobb terhet és egyben felelősséget is ró az emberre, ezért ez negyedikben 
jobban feldolgozható téma. Ugyanakkor a természeti környezetre is hatással van a termelés, a 
hulladékkeletkezés. Az épített környezet – egy része – ugyanakkor ugyanúgy megvédendő érték, 
mint a természeti. A fejezet témája a technikai fejlődés is, így jó alkalmat nyújt arra, hogy a 
gyerekek jövőképeket alkossanak. Fő érték itt, amelyet projektszerűen dolgozunk majd fel a 
felelősség.
Megjegyzés: a második és harmadik fejezet összesen kevesebb órában szerepel a tantervben, mint 
az első, de rendkívül fontosak, úgyhogy érdemes a szabad keretekben ezekkel többet foglalkozni. 
Ha más tárgyakkal átfedés mutatkozik a témákban, akkor az informatív feladatok helyett az etikai 
kérdésekre, személyes viszonyulásokra tegyük a hangsúlyt, hiszen ez az erkölcstan/etika lényege.

Tartalom 
Az ember által teremtett tárgyi környezet szerepe mindennapjainkban. Hogyan zajlik és mit 
jelenthet a fejlődés? Milyen találmányok segítik az életünket? Hogyan viszonyulunk tárgyainkhoz, 
mi adja/adhatja értéküket? A megszokott, természetesnek vett dolgok értékessége, megbecsülése. A 
számítógép és az internet használata, hatásai.

Cél
A tanulók vizsgálják meg saját tárgyi környezethez fűződő viszonyukat: mit, hogyan és mi alapján  
értékelnek. Tudatosítsák, hogy a mára hétköznapinak számító környezet is sok szellemi és fizikai 
munka által jött létre, becsüljék meg saját életkörülményeiket. Gondolják végig internethasználati 
szokásaikat, a lehetséges veszélyeket. Kreatív munka révén törekedjenek jobb jövőképre.

Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, önkontroll, egymásra figyelés, felelősség a tárgyi környezet és a társak iránt, empátia, 
kreativitás, fejlődés, jobbító szándék.
Tárgy, eszköz, anyag, technológia, újítás, találmány, érték, értékes, számítógép, internet, 
kapcsolattartás, információ, közösségi oldal.

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló képes feladat
A játékos feladat egy hétköznapi szobabelső tárgyaira irányítja a figyelmet. A feladat megoldása 
után néhány kérdés még segítheti a ráhangolást: milyen szobát látunk? Kié lehet? Mit szokott itt 
vajon csinálni? Van­e hasonló szobád/helyed? Miben különbözik a képen láthatótól?

2­3.  Ráhangoló­témabemutató kérdéssor. 

69
Míg az első feladat a tárgyak hasznosságára fókuszál, itt már személyes viszonyulások is 
előkerülnek. A kérdések előkészítik a következő két lecke néhány témáját: mi adja tárgyak értékét, 
mennyire vagyunk felelősek érte, vannak­e felesleges tárgyaink és vajon miért. Az utolsó kérdés 
azért is került külön feladatba (3.), hogy reflektíven vizsgálják meg a gyerekek: habár gyakori, hogy
egy tárgy értékét a pénz adja (hiszen ez is egy értelmezés), a szó sokkal tágabban is értelmezhető.
Felmerülhet magának a tárgy szónak az értelmezése is.

4­5. Témafeldolgozó feladat. Információs szöveg.
Ebben a szakaszban a technikai fejlődésről lesz szó, elsősorban abból a szempontból, hogyan hat ez 
az életünkre. (Ide köthetők a 6­7. feladatok is, ahol a tárgyak hiányáról lesz szó.) A Tudod­e? 
szöveg célja az, hogy bemutassa az emberi kombinációs képességet és ezt a töretlen újító szándékot,
amely napjainkban még gyorsabban zajlik. A pozitív felhang mellett már szóba kerülhet, hogy 
ennek lehet­e árnyoldala (de ez majd a következő leckében lesz kibontva.) A "tárgyak" mellett a 
technológiáknak is van értéke, fontos, hogy lássák a gyerekek, hogy a jelenlegi környezet, 
amelyben élnek, nem öröktől való, hanem fejlődés eredménye. Felmerülhet az is, hogy ők saját 
jövőjükben hol tudnák elképzelni (pl. pályaválasztás) az ilyen megújító tevékenységeket. Ha ez 
megtörténik, a tanító hangsúlyozhatja, hogy nem szükséges nagy találmányokat létrehozni, apró, de 
hatékony ötletek is sokat számítanak (pl. know­how), illetve az újítások nagyon gyakran team­
munka eredményei.
Ilyen ötleteket akár az osztályban, iskolában is megvalósíthatnak: például tárgyak praktikusabb 
elhelyezése, használt egyoldalas papírok gyűjtése, stb.

6­7. Témafeldolgozó feladatok.
Mi történik, ha megszokott tárgyaink nem beszerezhetőek? Az, ami mindennapos, könnyen 
beszerezhető, olcsó, értéktelenebb­e? Az egyszerűség megbecsülése, az alapvető szükségletek 
körülhatárolása és a felkapottabb, de kevésbé szükséges dolgok felismerése egyrészt a pozitív 
látásmódot erősítheti – örüljünk annak is, amink már megvan –, másrészt empatikusabbá tehet 
olyan emberek iránt, akiknek ez is nehézségbe ütközik. A só c. népmese – visszautalás rá vagy a 
felolvasása – jól kapcsolódik ehhez a témához is.
A 6. feladat képe napjaink éles problémáját – amelyről látnak, hallanak a gyerekek –, a háborút, 
üldöztetést ábrázolják a menekülttáboron keresztül. Ez sajnos olyan problémakör, amely az ő 
felnőttkorukra is kihathat, tehát ilyen közvetett módon is beszélhetünk róla. Még ha nem is érinti 
közvetlen lakóhelyüket, a "humanitárius katasztrófák" iránti érzékenységüket fejleszthetjük. 
Természetesen hasonló a helyzete a mélyszegénységben élőknek is, tehát beszélhetünk a mi 
társadalmunkon belüli csoportokról (ám ezt a tanítónak az osztály ismeretében kell kezelni) és a 
távolabb élő gyermekek problémáiról. (Azért gyermekekéről, mert velük könnyebben 
azonosulhatnak, és mindig ők a kiszolgáltatottabbak.)
Ez a célkitűzés előkerült már az elsős és a másodikos könyvben is a távoli kultúrákkal 
foglalkozó leckékben is. Azonban vigyázzunk arra, hogy ezek ne tűnjenek úgy, hogy csak ott 
messze fordulhatnak elő. Mind a környezeti, mind a társadalmi katasztrófáknak mi is ki vagyunk 
téve.

8­9. Információs szöveg. Feldolgozó kérdéssor.

70
Ismét a digitális világ felé fordulunk. A szöveg tartalma felmerülhet más tantárgyakban, például az 
informatikában is, de itt emeljük ki az etikai vagy kapcsolati kérdéseket. A szöveg első része 
kapcsolódik az előzőekhez, a második már a problémákat, kérdéseket veti fel. A harmadik bekezdés
a veszélyekről szól. A tanítók tudhatják, hogy ez a "kijelentő", értékítéleteket megfogalmazó 
szövegműfaj általában nem jellemző tankönyveinkre. Természetesen itt sem a kijelentéseket kell 
elfogadni, hanem megvitatni az állításokat, példákat hozni a felvetett jelenségekre, vagy cáfolni 
azokat. A 9. feladat kérdéssora a személyes tapasztalatokat hívja elő.

10. Alkotó feladat.
A feladat szintetizálja az eddigieket: a technológiák, tárgyak szerepe az ember életében, de a 
tervezés során biztassuk a gyerekeket a lehetséges problémák összegyűjtésére is. Ez előkészíti a 
következő leckét is. 

Mellékletek

Magyarázandó szavak
eszköz, technológia, függetlenedik, találmány, érzéstelenítő, gőzgép

Játékleírás
–
Szövegek
–
(visszautalás A só c. mesére)

71
 (15.) A TÁRGYAK SORSA

Tartalom 
A tárgyak „életét” követve jó néhány emberekre vonatkozó kérdés, dilemma is felmerül. Ez a lecke 
elsősorban néhány etikai kérdéssel foglalkozik, így például: Hogyan befolyásolhatják emberi 
viszonyainkat a tárgyak? Hogyan hat énképünkre az, milyen tárgyaink vannak? Milyen módon 
terheljük környezetünket a tárgyi világgal? Mi az ember felelőssége ezzel kapcsolatban? Hogyan 
hatnak ránk a reklámok? 

Cél
Környezettudatosság és tudatos fogyasztói szemlélet fejlesztése. A tanulók vizsgálják meg saját 
fogyasztói viselkedésüket: mennyire igénylik az új tárgyakat, hogyan viszonyulnak a pénzhez, 
hogyan hatnak a reklámok rájuk. Tudatosítsák, hogy a hétköznapi tárgyak létrehozása is nagy 
mértékben terheli a környezetet. Becsüljék meg már meglévő tárgyaikat. Fejlődjön 
felelősségérzetük, tudatos gondolkodásuk, önkritikájuk.  Gyűjtőmunka révén gyakorolják az 
információszerzést környezetvédelmi témákban.

Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, önreflexió, kritikai gondolkodás, felelősség, előrelátás, tudatosság, környezetvédelem, 
együttműködés
Tárgy, vásárlás, fogyasztás, hulladék, szennyezés, szelektív gyűjtés, újrahasznosítás, reklám, 
tudatos vásárló

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló feladat
A képek ötletet adnak a feladathoz az akvárium, asztal, autó szóval. Bármilyen szó megfelel, lehet 
kevesebb szó is, mint öt (csoportlétszámtól is függ.) A kérdések konkrét tárgyakhoz kapcsolódva 
felvetik a lecke témáit: mi a tárgyak szerepe az életünkben, hogyan teremti meg az ember a 
mesterséges környezetét, milyen anyagokat használ a gyártás során és ez hogyan terheli meg a 
környezetet. Nem szükséges részletesen belemélyedni minden kérdésbe, és valószínű, hogy tanítói 
segítségre is szükség lesz a megoldáshoz. A cél az, hogy ebben a kérdésben szélesítsük a gyerekek 
látókörét. (Nem probléma, ha nem tudunk minden kérdést megválaszolni: feladhatjuk 
gyűjtőmunkának. Javasolhatjuk a „Hogyan készül? Megmutatjuk!” rövidfilmek megtekintését is.)

2­3. Témabemutató vers és kérdéssor
A feladat ismét a tárgyakhoz való személyes viszonyulásainkat veti fel. Egy hétköznapi tárgy, egy 
játékszer kapcsán beszélgethetünk arról, miért fontos nekünk, lehet­e, hogy szégyelljük valamiért a 
többi ember előtt. A vers nem ad a kérdésekre válaszokat, így sok­sok ötlet kerülhet elő a tanulók 
részéről. A baba kopottsága kapcsán szóba kerülhet az, hogy pl. régi volt, a nagymama örökölte az 

72
idősebbektől, gondatlanul bánt vele, vagy akár a kisebb testvérek tönkretették, stb. Hagyjuk, hogy 
mindezek segítségével körüljárjuk a témát.
+ Javaslat: Mivel ez egy szabad, rím nélküli vers, a tanulók írhatnak saját játékukról vagy nagyszülő
elképzelt játékáról is verset. Ezzel szóba kerülhet az idősebb generációk élete téma is.
Ha második osztályban nem dolgoztuk fel a Nálunk, nálatok c. lecke szövegét (G. Szabó Judit: 
Megérjük a pénzünket – részlet, A babaszépségverseny), ide is beilleszthetjük.

4. Témafeldolgozó feladat
Ennél a feladatnál a tanító maga döntse el, milyen módon dolgozza fel. A tankönyvi utasítás azt 
kéri, hogy a gyerekek elsősorban magukban és magukra vonatkoztatva értékeljék az állításokat. Ha 
ezt így végigviszik, sok gondolatuk születhet, de azt, hogy mit beszéljenek meg közösen, óvatosan 
kell kezelni. Lehetséges megoldás, hogy a füzetükben, vagy egy papíron válasszanak ki olyan 
állításokat (4­5 db) amelyekről tudnának írni néhány gondolatot – ezt még a maguk számára –, majd
megvitatjuk azokat, amelyekről szívesen beszélnének. A tankönyvi állításokból válogathat is a 
tanító: ha kiveszi a személyes élményekre vonatkozóakat, vitát rendezhetnek belőle.
A feladat témája a vásárlói­fogyasztói szemléletet mutatja be, annak megnevezése nélkül 
természetesen. A divat, az újdonság, a pénzügyi tudatosság, a fogyasztás, a reklámok mind szóba 
kerülnek. Figyeljünk arra, hogy ne váljon elítélővé a vita, ennek a témának is sok szempontja van, 
inkább az érvelésekre, példákra fektessük a hangsúlyt.

5­6. Információs feladat. Gyűjtőmunka.
A Tudod­e? szöveg rövid összefoglaló az emberi tevékenység környezetre gyakorolt negatív 
hatásáról. Bizonyára nem lesz teljesen új a tanulók számára a tartalom, de a gyűjtőmunkával együtt 
hatásosabb lehet. A szöveg alatti kis képek szintén informatívak: ezek kapcsán beszélgethetünk a 
lakóhelyünk szelektív hulladékgyűjtési lehetőségeiről, vagy az iskolában, osztályban végzett / 
végezhető környezettudatos tevékenységekről. 
A gyűjtőmunka első része inkább a szeméttermelés képi bemutatása, de úgy is kapcsolódik a 
leckéhez, hogy mi lehet azoknak a tárgyaknak a sorsa, amelyek kikerülnek az újrafeldolgozás 
köréből. Látványosan mutatja be a „nem az én dolgom, mi lesz vele” szemlélet eredményét: több 
millió négyzetkilométernyi szemét, amelyet már nem tudunk kezelni! (Jó, ha a gyerekek utána is 
olvasnak a jelenségnek.)
A második feladatot érdemes közösen is feldolgozni, bár a tudatos vásárlásról felső tagozatban 
is lesz szó, maga a szemlélet, az, hogy végiggondoljuk, mit miért veszünk meg, fejlesztendő. 
Hasznos az is, ha a tanulók megismerkednek olyan honlapokkal, mint a tudatosvasarlo.hu, és 
tanulmányozzák azokat.

7­8. Témafeldolgozó feladat. Alkotó feladat.
A reklámok szerepét vizsgáljuk. Itt sem az elítélő véleményeket kell kiemelni, a reklámoknak 
megvan a szerepük, hasznuk is. Amire figyelni kell az az, hogy milyen eszközökkel hatnak ránk, és 
hogy a gyerekek tudatossága erősödjön: Biztosan kell ez nekem? A képes feladat a reklám 
hatásmechanizmusát világítja meg, bár nem kell tudatosítani azt. Elég, ha a reklám „elkészítése" 
során végiggondolják.

73
9. Alkotó feladat.
A feladatban hagyhatjuk szabadon ötletelni a tanulókat, vagy strukturálhatjuk is a feladatot azzal, 
hogy megadjuk a tárgyak nevét, amiről gondolkodni kell. Köthető az első feladathoz is: amiket ott 
felsoroltak, azokról most továbbgondolhatják, hogyan lehetne óvni, kevesebb hulladéktermeléssel 
járó felhasználást alkalmazni.
A plakátnál hívjuk fel a figyelmet arra, hogy először dolgozzák ki az ötleteket, és csak 2­4 fő 
gondolat, javaslat jelenjen meg tömören a plakáton, illusztrációval együtt. Ennél is tömör 
formanyelvet kell alkalmazni: mi a fő üzenet (és milyen legyen vizuálisan), az, amit másoknak 
üzenni szeretnének.

10. Projektmunka
A 8. feladat kapcsán a reklámkészítést vihetjük tovább önálló munkában. Érdemes megoldani a 
feladatot, mert teret kaphat a gyerekek kreativitása. Itt már célokat jelölünk ki: a terméket és a 
célcsoportot is figyelembe vesszük. A gyerekek már tudatosan használják a mechanizmusokat, 
nyilván beépítve a látott reklámokat. A reklám lehet kép, szöveg, zene, film, színjáték. 
Javasolhatjuk mintának a creativeads.blog.hu oldalt. A reklám mint vizuális alkotás értékes is 
lehet, és találhatnak társadalmi célú, vagy komoly témát bemutató reklámot is.

Mellékletek

Magyarázandó szavak
szemét, hulladék, lebomlik, nyersanyag, újrahasznosítás, szelektív, komposztálás, tápanyag

Játékleírás
–
Szövegek
–

74
 (16.) LAKÓHELYÜNK

Tartalom 
Beszélgetéseken, alkotó tevékenységeken keresztül az épített környezet életünkben betöltött 
szerepének tudatosítása. Gondolkodásra késztetés, a felelősségtudat felébresztése az építmények 
állagmegőrzésével kapcsolatban. A környezetszépítés fontosságának megértetése.

Cél
A tanulók vegyék észre épített környezetük értékeit. Törekedjenek megismerésükre, állaguk 
megőrzésére, szépítésükre, nőjön felelősségérzetük. Ismerkedjenek meg olyan tevékenységekkel, 
amelyek mintául szolgálhatnak a környezet megóvásában.

Felmerülő értékek, fogalmak
Kritikai gondolkodás, környezet megfigyelése, felelősség, előrelátás, tudatosság, hagyományőrzés, 
múlt értékei, lakóhelyhez kötődés, szépítés, megóvás, környezetvédelem, együttműködés
Lakóhely, építmény, emberi alkotás, pusztulás, megóvás, környezet

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játék
A „Kacskaringós­rajzolós” játék során olyan megkezdett vonalakat használunk fel az alkotások 
alapjául, amiket a gyerekek maguk rajzoltak a lapokra. A megkezdett vonalas papírokat egy 
dobozba tesszük, és mindenki húz egy lapot. A gyerekek fantáziájára bízzuk a vonalakból való 
újraalkotást illetve továbbgondolást. Adhatunk szempontot is a rajzoláshoz, például:
– a rajz hasonlítson egy építményhez (ház, palota, szobor stb.)
– a rajz a természeti környezet egy részletét idézze (erdő, tó, folyó, hegy stb.)
A játékban gyerekek kombinációs készségére, fantáziájára, képzelőerejére, kreativitására van 
szükség. Az értékelésben kitérhetünk ezek alapján az ötletességre, a kreativitásra, újszerűségre.
+ Javaslat: 
– Páros munkában a gyerekek beszélgethetnek az elkészült rajzokról.
– A párok kicserélik egymással a rajzokat, és igyekeznek minél több kérdést írni a rajzhoz, 
ami csak eszükbe jut.
– A kérdéseket egymásnak felteszik és megválaszolják.
Fejleszti a kifejezőképességet, az egymás közti kommunikációt, a kérdező közösséggé alakulást.

2. Ráhangoló feladat
Az idézet elolvasása és megvitatása előtt adjunk gondolkodási időt a gyerekeknek. Ezalatt legyen 
lehetőségük rövid jegyzet készítésére, vagy gondolattérkép alkotására. (A lap közepére írjuk a 
hívószót, jelen esetben a környezet szót, és minden eszükbe jutó szót írjanak köréje.) A beszélgetés 
során használják jegyzeteiket, leírt gondolataikat!
+ Javaslat:

75
Párban összevethetik az elkészült gondolattérképeket, egymás munkái alapján kiegészítéseket 
végezhetnek.

3­4. Információs feladat. Gyűjtőmunka.
A „világ hét új csodájáról” szól a Tudod­e? ismeretterjesztő szöveg. Ehhez internetes keresés 
kapcsolódik. 

5­6.  Témafeldolgozó feladat. Témafeldolgozó kérdések.
A képek megfejtése hátul a tankönyvben megtalálható.
Csoportban gondolkodjanak a gyerekek a képek felismeréséről. Tippjeiket írják fel. Akár 
csoportverseny is kialakulhat az alapján, hogy kik ismertek fel többet. Ha valamelyik építmény a 
gyermekek lakóhelyéhez közelebb található, vagy jártak már ott, bizonyára több tudással 
rendelkeznek ezekről. Hallgassuk meg, mi minden jut eszükbe (pl. történelmi ismeretek). A közös 
megbeszélés után beszélgessünk az építmények jelenlegi funkciójáról.
Az új nevek kitalálása ismét lehet csoportfeladat, ahol értékeljük ismét az ötletességet. Itt a 
csoportmunkában jelölhetik a gyerekek kinek, milyen ötlete volt. A megbeszélés végén kiemelhetik,
kiét tartották a legötletesebbnek.
+ Javaslat: 
– Gyűjtsetek híres épületekről képeket naptárakból, újságokból! Ragasszátok fel a képeket 
rajzlapra, majd puzzle formában vágjátok fel a képeket! 
– Játsszatok puzzle kirakót! Közben figyeljétek meg az építmények külső jegyeit, 
környezetüket, és beszélgessetek róla, vajon miért válhattak híressé, megőrzésre méltóvá 
ezek az épületek!

7­8. Témafeldolgozó szöveg. Témafeldolgozó kérdések.
A szöveg egy régen szebb napokat látott kastély állapotromlását, és annak okait mutatja be, 
elindítva a gyerekek gondolatait saját környezetükkel kapcsolatban. A beszélgetés sok irányt 
felvethet. Elgondolkozhatnak a felelősség, a tudatos gondolkodás, az önkéntesség, a tenni akarás, a 
közöny kérdéseiről.
+ Javaslat: Ha van/vannak a közvetlen környezetben ilyen, a gyerekek által is ismert épület, 
építmény, tervezhető közös séta oda és a helyszínen megállapított problémák (rongálás, 
elhanyagoltság, stb.) ismeretében beszélgessenek, vessenek fel ötleteket a jobbító szándékról, 
lehetséges tennivalókról. Ezeket írásban is rögzíthetik.

9. Alkotó feladat.
Otthoni munkára is adható, következő óra elején megbeszélhető. Az alkotásokat érdemes a 
teremben elhelyezni.
+ Alkotó feladatok : 
– A rajzolás helyett ennek az épületnek szabadon választott anyagokból való makettezése is 
lehet feladat kreatív, alkotni szerető gyerekeknek. Készítsd el szabadon választott 
anyagokból lakóhelyi környezeted egyik épületét makettezve!

76
 – A 2. osztályos tankönyvben is foglalkoztunk a lakóhelyi környezettel. Ennek a feladatnak az
elvégzésekor gondoljanak vissza, milyen ötleteik voltak akkor közvetlen környezetük 
szépítéséről! Összehasonlíthatják akkori gondolataikat a mostaniakkal!
– Rajzold le házatokat és környékét! Hogyan tennéd barátságosabbá, szebbé? Gondolkodj 
milyen újrahasznosítható anyagokat tudnál ebben felhasználni?

10. Projektmunka
A feladat egyik része közös kutatómunka az interneten. A másik egy előadás szervezése egy 
építésszel. A műemlékvédelem az építészmunka egy nehéz, de nagyon szép fejezete. Az építésszel 
történő egyeztetéskor a következő dolgokra térhetünk ki:
– A gyerekek életkorának megfelelően, ne csak szóban, hanem képek vetítésével is keltse fel a
gyerekek érdeklődését a téma iránt. 
– Kérjük meg, hogy bocsásson rendelkezésünkre olyan általa készített rajzokat műemlék­
épületekről, amelyek a gyerekeknek fénymásolhatók és kiszínezhetők, ha ez megoldható.
 

Mellékletek

Magyarázandó szavak
üzletember, építmény, hivatal, köztéri szobor, második világháború, Mosoni­Duna, mozgalom, 
építész

Játékleírás
KACSKARINGÓS­RAJZOLÓS 

Mindenki rajzoljon egy kacskaringós vonalat egy lapra, majd tegyük őket egy dobozba. Ezután 
mindenki húzzon egyet. A kacskaringót rajzzá kell alakítani. Kiválaszhatjuk a legötletesebb címűt 
vagy a legkreatívabb rajzot. Adhatunk feltételt is. pl. a témához kapcsolódóan a rajz épített 
alkotáshoz hasonlítson.

Szövegek
–

77
 (17.) VILÁGÖRÖKSÉG

Tartalom 
Mindazok az értékek, amelyeket örökül hagyunk utódainkra: az épített és a természeti környezet. 
Az egyén felelőssége a saját és mások jövőjéért. A fenntartható fejlődés lehetőségei, az egyén 
cselekvési lehetőségei.

Cél
A tanulók legyenek tudatában, hogy természeti és épített környezetünk megóvása közös feladatunk. 
Kritikusan értékeljék az emberi tevékenységet ebből a szempontból. Törekedjenek megőrzésére, 
nőjön felelősségérzetük. Figyeljék meg közvetlen környezetüket, hogyan lehet javítani rajta. 
Ismerkedjenek meg olyan tevékenységekkel, amelyek mintául szolgálhatnak környezetük 
megóvásában.

Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, önreflexió, kritikai gondolkodás, felelősség, előrelátás, tudatosság, környezet 
megfigyelése, környezetvédelem, hagyományőrzés, múlt értékei, lakóhelyhez kötődés, szépítés, 
megóvás, együttműködés
Örököl, kölcsön kap, (világ)örökség, építés, védelem, újrahasznosítás, fenntartható fejlődés, 
biogazdálkodás, természetvédelem

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló beszélgetés
Az idézet sok gondolatot felvethet a Földre vonatkozó felelősségünkről. Például:
– Felelősek vagyunk azért, ahogy élünk, ahogy használjuk a Föld erőforrásait.
– Felelősséggel tartozunk az elődeink felé, akik igyekeztek megóvni számunkra a Földet.
– Felelősek vagyunk a jövő nemzedékeiért, mert ha mi nem figyelünk oda és herdáljuk a Föld 
kincseit, őket fosztjuk meg a boldog élettől, stb.
Ilyen és ehhez hasonló gondolataikat a gyerekek csoportmunkában jegyzeteljék le. A közös 
megbeszélésnél a megegyező gondolatokat keretezzék be! Emellett kiemelhetik, milyen gondolatok
születettek egyedileg egy­egy csoportnál. Az értékelésnél kiemelhetjük, megdicsérhetjük az 
ötletgazdát! 

+ Javaslatok: 
Ráhangoló játék: Ökológiai háló
Készítsetek ökológiai hálót! Álljatok körbe, mindenki válasszon egy szót, ami a Földdel (vízzel, 
levegővel, természettel) kapcsolatos! A kezdő játékos kezében van egy fonalgombolyag aminek a 
végét a derekára köti, majd odadobja a gombolyagot egy társának, úgy, hogy kettejük szavát egy 
összefüggésbe próbálja rakni egy mondaton belül, majd a társa is alkot kettejük szavával egy igaz 

78
állítást. A második gyerek a dereka körül átvezeti a fonalat majd továbbdobja a gombolyagot. A 
gombolyag feltekerésénél a párba került gyerekek elismétlik a közösen alkotott mondatokat. 
Pl. forrás­ szennyvíz: A forrás tiszta víz, ne okozzon bajt a szennyvíz forrásba engedésével!

Ráhangoló alkotó feladat
Készítsetek kitűzőt, amelyre olyan rajzot vagy emblémát vagy feliratot készítetek, amivel a Föld, 
víz, levegő védelmére hívjátok fel a figyelmet!

2­3. Témabemutató feladat. Témafeldolgozó kérdések.
A 2. feladat előkészíti az örökbe fogadás fogalmának megértését egy állatmenhely hirdetésén 
keresztül. A gyerekek között lehetnek olyanok, akiknek személyes élményük is van már ezzel 
kapcsolatban. Hallgassuk meg őket!
A kérdések az örökbe fogadással kapcsolatos felelősség kérdéskörét járják körül, annak 
visszavonhatatlanságára hívja fel a figyelmet. A kérdéssor második része már a világörökség 
témáját készíti elő. A válaszok megszületésére adjunk elég időt. A gyerekek a válaszokhoz 
jegyzetet vagy rajzot is készíthetnek. 
+ Javaslat:
Csoportban írjanak össze minél több kérdést, ami erről a témáról eszükbe jut! A csoportok adják 
tovább a kérdéseiket a következő csoportnak, akik próbáljanak meg válaszolni a feltett kérdésekre!

4­5. Témafeldolgozó feladat
A képek feldolgozását előkészíthetjük otthoni felkészüléssel. (A megoldások a könyv 71. oldalán 
találhatók.)
Az 5. feladat kérdéseire az internet segítségével írásban válaszoljanak a gyerekek. Szintén 
otthon felkészülhetnek a gyerekek a 5. feladat utolsó kérdésének kidolgozására. Készíthetnek 
kisbeszámolót, képes tablót, rövidebb powerpoint beszámolót egy számukra kedves magyarországi 
hely bemutatásáról.

6­7. Információs feladat. Kutatómunka.
A Tudod­e? szöveg felkelti az érdeklődést, a kíváncsiságot Magyarország hét világörökségi 
helyszínének megismerésére, amelyekről kutatás során gyűjthetnek több ismeretet. Ez otthoni 
feladatként is kiadható, akár előzetesen is. Mindenképpen kérdezzünk rá, ki járt már a helyszíneken,
mire emlékszik.

8­9. Témafeldolgozó szöveg. Témafeldolgozó kérdések.
A szöveg megismerése történhet önállóan, csoportmunkában vagy közösen, osztályszinten.
+ Javaslat:
– A szöveg elolvasása előtt csoportban összeírhatják a gyerekek, mi minden található egy 
városban, építmények, természeti környezet összefüggésében egyaránt (középületek: iskolák, 
boltok, sportlétesítmények, kórházak, gyógyszertár, művelődési ház, színház, rendőrség…stb.; 
lakóépületek: családi házak, társas házak, lakótelepek; közterek, köztéri szobrok, kutak; parkok, 
játszóterek, tavak, sétányok, terek…stb.)

79
– Készíthetnek egy településről felülnézeti rajzot, amire rárajzolják az összegyűjtött építményeket, 
természeti helyeket.
– Jegyzetet készíthetnek az újrahasznosításról szóló tudásaikról csoportban.
Ezt követheti a szöveg feldolgozása, a tudatos építészeti gondolkodás megismerése. 
Végiggondolhatják az épített területek és természeti környezet arányait. Felismerhetik, milyen  
fontosak a zöld területek, és miért.
A 9. feladat utolsó két kérdése alaposabban megválaszolható, ha írásos tevékenységet is 
kapcsolunk hozzájuk. Ez lehet gondolattérkép, rajzos tabló, lista.

10­11. Témafeldolgozó képek. Témafeldolgozó kérdések.
Szorosan kapcsolódik az előző két feladathoz. A képek az ember okozta káros tevékenységeket (1. 
rossz szennyvízelvezetés, 2. hegyvidéki erdőírtás, 3. nem megfelelő erdőgazdálkodás, 4. túlzott 
permetezés, 5. levegőszennyezés, 6. vízszennyezés), vagy azok következményeit mutatják be. A 11.
feladat részletesen leírja a feldolgozás menetét. A megbeszélés során szóba kerülhetnek az emberi 
tevékenységek előnyei, szükségességük is.

+ Javaslatok:
Föld, víz, levegő! – fogalomtérkép
Készítsetek fogalomtérképet külön­külön mindegyik elemről! Írjatok fel minden szót, ami 
eszetekbe jut! A következő feladatoknál segítségetekre lesznek ezek a szavak! 

Drámajáték
Csoportmunkában írjatok jelenetet valamelyik elemről, amelyben bemutatjátok, hogy veszélyben 
van. A jelenet utaljon a megmentés módjára is!

Haiku vers írása az elemekről
A haiku vers háromsoros, szótagjai száma soronként 5­7­5. Az első sor a szemünkre, a második a 
tapintásra, a harmadik az szaglószervünkre hasson!
Pl.: A víz
Forrás csörgedez,
Kezemet hűsíti most,
rózsaillatú.

Versírás 2.
Írjatok háromszavas sorokból álló verset egy­egy képről! (a 10.feladat képei)
1. Egy lapot három oszlopra osztunk. Az első oszlopba egymás olyan főneveket írunk, amelyek 
szerepelnek a képen.
2. A második oszlopba a főnevek elé jelzőt helyezünk.
3. A 3. oszlopba a jelzős szerkezeteket „megmozdítjuk” egy­egy igével.
4. A vers annyi soros lehet, ahány főnevet írnak a gyerekek.

Példa: Vers az 5. képről
Híd hosszú a hosszú híd felível

80
Fiú szomorú szomorú fiú áll ott
Maszk nagy nagy maszk védi
Autók gyors gyors autók robognak
Forgalom hömpölygő hömpölygő forgalom félemlít
Köd sűrű sűrű köd gomolyog
Levegő rossz rossz levegő száll
Szomorúság mély mély szomorúság nyomaszt

A feladat minden csoportnak sikerül, ha a feltételeknek megfelel a vers.

Hírkereső
Keressetek egy környezeti problémáról szóló hírt, és vitassátok meg!

12. Témafeldolgozó feladat
A nehezebb feladatok közé tartozik. Feldolgozási javaslat:
1. Először olvassuk fel hangosan a kártyákon szereplő kifejezéseket!
2. Önálló munkában jelöljék meg a kártyákat a gyerekek a szerint 
– Hallottak­e már róla? Találkoztak­e már vele? 
– Ismerik­e az adott kifejezés jelentését? (vagy ismeri, de nehéz megfogalmaznia, vagy pontatlanul 
tudja)
– Meg tudják­e fogalmazni saját szavaikkal, mit jelent?
3. A feladat könnyíthető azzal, ha a kifejezések pontos meghatározását szintén kártyákra írjuk, és a 
gyerekek a táblánál vagy csoportban megpróbálják azokat párosítani. Ezután közösen értelmezzük a
jelentésüket.

Megoldások:
biogazdálkodás – A biogazdálkodás (más néven: ökológiai gazdálkodás, organikus gazdálkodás) 
olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és 
természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus műtrágya és (szintetikus) 
növényvédőszerek mellőzésével, például baktériumalapú biotrágyák használatával. Tevékenységek 
alatt itt erdő­, mező­, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszertermelést értünk.

erdő­ és vadgazdálkodás – Magyarország területének több mint 20%­át erdő borítja, az itt végzett 
tudatos emberi tevékenységet összefoglaló néven erdőgazdálkodásnak, erdészetnek nevezzük. 
A vadgazdálkodás a vadon élő állatok elterjedésének, állománynagyságának (sűrűségének) és az 
állomány minőségének befolyásolása valamilyen az illető vadfajhoz kapcsolódó meghatározott cél 
elérése érdekében. A vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység.

fenntartható fejlődés – A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat 
(földeké, városoké, termelési folyamatoké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit 
anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját 
szükségleteiket”.

81
globális felmelegedés – Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 
nevezzük, amelynek során emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete.

üvegházhatás – Az üvegházhatás olyan bolygó hőháztartásában lejátszódó jelenség, 
amelynek légköre a csillagja fényére átlátszó, de a saját hőmérsékleti sugárzására számára 
átlátszatlan. Emiatt a bolygó felszínéről a hő nem tud fénysebességgel visszasugározódni az űrbe, 
hanem jóval lassabb fizikai és meteorológiai folyamatok során távozik. A jelenség szokatlanul 
magas felszíni és légköri hőmérsékletet okoz. Hasonló, de nem azonos folyamat alakul 
ki üvegházban, amiről a jelenség nevét kapta.

13. Témafeldolgozó feladat
Beszélgetés a témával kapcsolatban. Saját élmények megosztása a csoporttal.

14. Projektmunka
Két részből áll. A projektmunka első része a természetvédelmi szabályokról és a közelben található 
természetvédelmi területekről szól. 
A második rész a gyerekek tevékeny részvételével, aktív munkájával növényültetési terv és annak 
megvalósítása a feladat, amennyiben lehetőség van rá.

Mellékletek

Magyarázandó szavak
ökológiai háló, őseink, világörökségi program, városépítészet, újrahasznosítás

Játékleírás
–
Szövegek
–

82
 (18.) FELELŐSSÉG

Tartalom
Projekt­jellegű feldolgozás
 
Ez a harmadik olyan lecke, amely a kerettantervi résztémákon túl egy pozitív értéket emel ki, és 
egyben lezárja­szintetizálja a második fejezetet. A közösségek optimális működésének és a 
környezet megőrzésének alapvető feltétele a felelősségérzet és a felelőségteljes cselekvés, ezek az 
élet minden pillanatában döntésekre – gyakran dilemmákat okozva – késztetnek bennünket. A 
leckében a felelősség sokféle értelmezését járjuk körül: helyzetek, személyek, szempontok, 
döntések vizsgálatával. A gyerekek találkozhatnak mások irántuk érzett felelősségével vagy saját 
felelősségérzetüket hívhatják elő. 
Ennél a résznél különösen fontos a belső töprengés kihangosítása: kiért, milyen esetben vagyok 
én felelős, mit tudok és akarok vállalni a másikért vagy ügyekért. Fokozott türelemmel kell azonban
kezelni ezeket a megnyilvánulásokat: ne legyünk elítélőek. Ez felnőttek számára is nehéz kérdés, 
nincsenek biztos válaszok. 
A lecke szerkezete is hasonlít az Összetartozás és az Elfogadás leckéhez, és az ott kitalált 
szereplőkhöz kapcsolódnak a feladatok is. A lecke egyik része a már ismert projekt­jellegű 
feldolgozás, amelyben a felelősség megnyilvánulásait dolgozhatják ki. Ráhangoló feladat után 
felidézzük a szereplőket, akik most hétköznapi döntéshelyzetekbe kerülnek. Ezt a fogalmak 
értelmezése követi. Ha a tanító nem a projektforma mellett dönt, a lecke feladatai a szokásos módon
is feldolgozhatók: a projektrész szituációs játékká alakítható vagy a képek segítségével beszélhetik 
meg a témát. A lecke megbeszéléssel, értelmezéssel zárul. A projekt­jellegű feldolgozás miatt 
természetesen igen sokféle ötlet, vélemény születhet, azt, hogy milyen irányban tudnak 
továbbhaladni az órán, most főként a tanítón múlik.

Cél
A tanulók ismerjék fel, milyen sokféle helyzetben és értelemben jelenhet meg a felelősség az 
életünkben. Legyenek tisztában életkorukhoz igazodó felelősségi köreikkel, cselekvéseik 
következményeivel. Éljék át, hogy a felelősség felvállalása egyben jó megoldásokhoz, jobb 
helyzetekhez is vezethet. Együttműködés, fantázia, nézőpontváltás, önismeret kommunikáció 
fejlesztése.

Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, önreflexió, kritikai gondolkodás, egyéni és közös felelősség, felelősségvállalás, kitartás, 
tudatosság, előrelátás, együttműködés, segítség, jobbító szándék, kreativitás
Felelős, felelősség, (felelősséget vállal/érez, kibújik a felelősség alól), gondoskodás, megóvás

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játék

83
A játék célja, hogy a gyerekek megtapasztalják, milyen amikor többektől is kaphatnak segítséget, és
ők is segíthetnek bárkinek. A játék egyfajta bizalomjáték – a bekötött szemmel vezetésnek a 
változata –, azonban most a rajzolt kör egyfajta korlátot is jelképez: a lehetőségeink és egyben a  
felelősség határait is. Ugyanakkor, mivel többen vagyunk, többen is segíthetünk, többféle módon, 
érintéssel, beszéddel, hanggal, mindig annyit, ami éppen tőlünk telik. Ez fontos üzenet, és ha a 
tanító jónak látja, óra végén visszatérhet erre az értelmezésre is, vagy a játékot az óra utolsó 
szakaszába teheti.

2­3. Témafeldolgozó projektfeladat 1.
Ezzel a feladattal kezdődik az összefüggő projektmunka, ezért az elején ezt mindenképpen mondjuk
el a tanulóknak. Utaljunk vissza az előző projektekre, vegyük elő az ábrákat, ismételjük el a főbb 
információkat, hogy újra "megalkossuk" a szereplőket.
A csoportok rövid felkészülés után eljátsszák a választott szituációt, és utána válaszolhatnak a 3.
feladat kérdéseire. Meg is figyelik egymás előadását, véleményt mondhatnak a megoldásokról. Itt 
nem hangzik el a felelősség szó, hanem a helyzetekben jelenik meg. Nem is szükséges megnevezni, 
de a tanító visszatérhet rá a fogalmi megbeszélés után: Szerintetek az eljátszott helyzetekben hogyan
jelent meg a felelősség? Ki volt felelős és kiért vagy miért? Fontos, hogy ezek a kérdések a 
dramatikus játék után szerepeljenek, mert egyébként befolyásolnák a következő csoportokat.

4. Témafeldolgozó projektfeladat 2.
A feladat nehéz: erős önreflexió szükséges hozzá. Ezért ki is lehet hagyni. Lényege az, hogy míg az 
előzőekben más szereplők bőrébe bújva kellett a felelősséggel foglalkozni, most saját 
viselkedésünket, attitűdünket kell megvizsgálnunk: mit tennénk mi hasonló helyzetben és vajon 
milyen hozzáállás van döntéseink mögött. Ehhez fel kell idézni valós eseteket, vagy elképzelni 
ilyeneket. Ha ezt valamiért a tanító nem szeretné, akkor megközelítheti úgy is, hogy a szerepjátékra 
utalnak vissza: az ott megszólaló szereplők vajon mit gondoltak? Ennek kapcsán vita bontakozhat 
ki a könyvben megfogalmazott hozzáállásokról: tulajdonképpen mindegyik jogos lehet bizonyos 
esetekben, a cél az, hogy valós lehetőségeinket fel tudjuk mérni. Kirajzolódhat a "mi közöm hozzá" 
és "nekem meg kell mindent oldanom" személyiség is. Megítélés nélkül is mindkettő oldódhat, ha 
több szempontot is megismernek a gyerekek. 

5­6.  Témafeldolgozó feladatok
A sok szerepjáték után most összefoglalhatjuk, bővíthetjük a felelősség fogalmát a nyelvi elemek 
segítségével. Az eddig felidézett esetek segítenek példákat gyűjteni. (Ha már nem marad több 
feladatra idő – hiszen szándékosan sok a feladat a választási lehetőség miatt –, ezek lehetnek a záró 
feladatok, vagy egyéni munkába adhatók.)

7.  Témafeldolgozó feladat
A feladat – hasonlóan a következőhöz is – már a gyerekek saját élethelyzeteire vonatkoztatja  a 
felelősséget, és itt már nevén is nevezzük. A táblázat kitöltésével jól kirajzolódhat, hogy mindenki 
felelős valamiért, és ezek közösek és megosztottak is lehetnek. Ha a projektrésszel nem akar 
dolgozni a tanító, javasoljuk ezt a feladatot, mert sok ötletet és remek vitákat generálhat. 
Természetesen nincs "jó válasz", cél a minél szélesebb körű átgondolás.

84
8.  Témafeldolgozó feladat
Célja, hogy a mindennapi helyzetekben értelmezzük a felelősség fogalmát. Itt is előkerülhet a 
felnőttek felelőssége. Az első helyszínen nincsenek felnőttek, csak közvetetten – elengedték a 
gyerekeket, megépítették a játszóteret, járnak az utcán (szóba kerülhet, mileyn esetben kell hívni 
őket, szólni nekik.) A második képen van felnőtt – megvitathatjuk, ilyenkor áthárul­e minden 
felelősség rá. A harmadik azonban különleges – és mindenképpen jó lenne erre a részre időt 
szakítani –, mivel a gyerekek egyedül vannak a számítógéppel. A rajzon nem látszik a képernyő, 
tehát a tanulók találhatják ki, mit is néznek, mit csinálhatnak az ábrázolt gyerekek. Itt elsősorban az 
önmagukért érzett felelősséget kell kiemelnünk (adatmegosztás, ismeretlenekkel kapcsolat, 
egészségre káros tartalmak, stb.), de utalhatunk vissza A nyelv ereje leckében előkerült (10. oldal) 
interenetes bántalmazás témájára is. 

Mellékletek

Magyarázandó szavak
–

Játékleírás
MINDENKI SEGÍTHET

A játékosok felének bekötjük a szemét. A többiek krétával rajzolt körökben helyezkednek el a 
térben, egymástól nagyjából egyforma távolságra. A bekötött szemű játékosoknak át kell jutni a tér 
túloldalán lévő kijelölt célokhoz (székek, névvel megjelölve). A körökben álló társak segíthetik őket
beszéddel, érintéssel, de a körből nem léphetnek ki (azaz nem kísérhetik végig őket a célig úgy, 
mint a bizalom­játékban). A játék lényege, hogy a körben álló játékosok csak egy bizonyos 
területen és ideig tudnak segíteni, tehát amint a bekötött szemű társuk innen kilép, másnak kell 
átvenni a segítő feladatát. Ezért kell a játékvezetőnek kitapasztalni, hogy milyen távolságra legjobb 
rajzolni a köröket (és mekkorák legyenek).

Szövegek
–

85
 (19.) FANTÁZIA

Tartalom 
A képzelőerő szerepe az alkotásainkban, kreatív megoldásokban, a játékban. Az én a virtuális 
világban, a játékokban.

Cél
A tanulók vegyék észre, milyen helyzetekben és miért fontos az ember kreatív képessége. Keressék 
meg magukban, tapasztalataikban kreatív hajlamukat, érezzék át a közös alkotás, az új 
létrehozásának örömét.
Tudják elkülöníteni a valóságos és a virtuális személyiséget. Növekedjen felelősségérzetük és 
óvatosságuk az internetes tevékenységekben.

Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, önelfogadás, kritikus gondolkodás, kreativitás, újító szándék, nyitott, rugalmas 
gondolkodás, együttműködés, óvatosság
Fantázia, képzelet, alkotás, művészet, találékonyság, valóság, virtuális világ

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló képek
A képeken tárgyak egy­egy kiemelt részlete látható. Önálló munkában és csoportban is 
feldolgozható.
Javaslat csoportban való feldolgozáshoz:
 Nézzétek meg a képeket!
 Írjátok le a tárgyak nevét!
 Gyűjtsetek minél több helyzetet, amikor használjuk őket!
 Adjatok új neveket a tárgyaknak!

+ Játékjavaslat
Rajzverseny tárgyakkal
Alkossunk csapatokat! A játékvezető 5 cédulára ráírja 5 tárgy nevét. Pl. ház, macska, rádió, 
esernyő, seprű stb. (Annyi cédulasorozatot készít, ahány csapat van.) Jelzésre minden csapatból 
odafut hozzá egy játékos, aki megnézi a kártyán szereplő szót, visszasiet a csapatához, és lerajzolja 
a cédulán szereplő tárgyat. Ha egy csapattag felismeri azt, amit rajzol, ráírják a rajzra, s viszik a 
játékvezetőnek, aki ezután a következő cédulát mutatja meg. Az a csapat a győztes, amely elsőként 
azonosítja az összes tárgyat.

86
 A játék után a feladat végrehajtásáról kérdezhetjük a gyerekeket. Pl: Amikor megláttad a szót a 
kártyán, hogyan állt össze benned a végrehajtás menete? / Mit tanultál ebből a játékból? / Milyen 
volt egy jó rajz? / Mi segített a rajz gyors felismerésében?

2­3. Témafeldolgozó képek. Témafeldolgozó kérdések.
Érdemes itt is csoportban dolgozni!
3/1­2. utasítás. 
A tanulók közösen gyűjtsenek szavakat (főnév, ige, melléknév) egy általuk kiválasztott képről. 
Fogalmazzanak meg előzményeket, következményeket a képen történtekhez.

3/3­4. utasítás. 
Önállóan oldják meg a gyerekek. Megfigyelés után csukott szemmel kell elképzelni az egyik 
festményt. Írják le, miket láttak rajta, és mivel egészítenék ki!
Mindenki írjon fel egy lapra minél több kérdést az egyik képről! A lapokat rakjuk bele egy 
dobozba. Minden gyerek húzzon egy kérdéssort, és válaszolja meg a kérdéseket.
3/5. utasítás. 
Érdemes lerajzoltatni, mit képzeltek el a tanulók a kereten kívülre. A rajzokat kitehetjük a 
teremben. A gyerekek értékeljék, melyiket tartják a legötletesebbnek!

+ Javaslat a képek feldolgozásához – még a képek megtekintése előtt érdemes eljátszani
Alkossunk 4 csoportot, minden csoport kap egy képet. A csoportból egyvalaki nem nézheti meg a 
képet. Az ő feladata lesz, hogy társai utasításai alapján lerajzolja a képet. A többiek egymás után 
sorban mindig csak egy állítást mondhatnak. Amikor a gyerekek befejezték a kép leírását, a két 
képet összehasonlítjuk.
Visszacsatoló kérések
A rajzolókhoz: Nehéz volt rajzolnod az utasítások alapján? Mire támaszkodtál munka közben? 
Szerinted jól sikerült rajzolnod? Volt olyan részlet, amit nem hallottál, mégis a képre került? Ha 
igen, mi lehetett ennek az oka? Jó rajzolónak tartod magad? Mitől válhat valaki jó rajzolóvá?
A többiekhez: Nehéz volt jó leírást adni a képről? Mire figyeltél leginkább? Mit tanultál ebből a 
játékból? Hogyan fejlesztenéd tovább ezt a játékot?

4­5­6. Témafeldolgozó szöveg. Témafeldolgozó kérdések. Szöveghallgatás.
A gyerekek már korábbi évek erkölcstan óráiról ismerik Lackfi János könyvét és annak szereplőit. 
(Lackfi János: A nagy autómosás c. meséje szerepelt Az én világom 3. Érzelmeim c. leckéjében.)
Most a szöveg teljes megismerése előtt, témafeldolgozó feladatként a gyerekeknek csoportban 
közösen gondolkodva kell gondolattérképet készíteni egy­egy szereplőről, bevezetést és a történet 
folytatását kell megírniuk, majd a kitalált mesét kell eljátszaniuk. A feladatok készítése közben 
jelöljék meg, kinek a nevéhez milyen ötlet kapcsolódik. Az ötletek megbeszélésekor a csoporttagok 
figyeljenek egymásra, legyen megállapodás köztük a sorrendben.
A fantáziájuk által született történeteket vessék össze a valódival. Értékeljék az egyedi ötleteket!

7­8. Vitaindító kérdések és gondolat.

87
Az órán aktívan megmozgatott képzeletről, a fantázia működéséről nyílik lehetőségük itt a 
beszélgetni a gyerekeknek. Tudatosan végiggondolhatják a képfeldolgozó feladatot és a 
szövegfeldolgozáshoz kapcsolt feladatokat. Megvizsgálhatják, hol milyen szerep jutott a 
fantáziának, kinél mennyire működött ez aktívan, mi lehetett ennek az oka.

9­10. Képregény. Témafeldolgozó kérdések.
A képregény a ma oly divatos virtuális világba vezeti el a gyerekeket. A képregény kockáin azt 
látjuk, hogy nem valós tulajdonságok alapján beszélgetnek egymással ketten. Félrevezetik egymást 
saját kilétükkel kapcsolatban. Erkölcsi dilemmák vetődnek fel: mi történhet ilyenkor, mi lehet a 
következménye, ha az ember nem őszinte, milyen hatással lehet mindez fejlődő személyiségünkre.
A beszélgetés lehetőséget ad, hogy meghallgassuk a gyerekek internettel kapcsolatos 
szokásaikról. Egymást meghallgatva, az egyes véleményeket a sajátjukkal összehasonlítva a 
gyerekcsoport itt is elősegíti az egyén erkölcsi fejlődését. Ma ez a téma nagyon aktuális, sok 
veszélyt magában hordozó, nem árt, ha a gyerekek minél többször találkoznak vele.

11­12. Alkotó feladat.
Előzetes otthoni feladatként, vagy a következő órára is feladható. Mindenképpen mutassák be kész 
munkáikat a csoportnak!

+Javaslat:
Teremts egy személyiséget! Találd ki magadat! Mi a neved? Hogy nézel ki? Hol laksz? Mi a 
foglalkozásod? Mit szeretsz és mit nem? Mi az életed története?

13. Projektmunka
A tervezést követheti a továbbfejlesztett tárgyak egy­egy makettjének elkészítése és új funkciójának
bemutatása.
+Javaslatok 
 Tervezzetek hasznos találmányokat, ami megkönnyítené az életeteket!
 Hallgassatok különféle stílusú zenéket! Próbáljatok rövid táncot, koreográfiát kitalálni hozzájuk!
 Ugyanezeket a zenéket “fessétek” le!
 Képzeljétek el a számotokra eszményi világot! Ábrázoljátok rajzon vagy fessétek le!

Mellékletek

Magyarázandó szavak
portré, puhatolózott, sopánkodott, idők végezetéig, felhomályosította, világéletemben, virtuális 
világ

88
Játékleírás
–

Szövegek
LACKFI JÁNOS: A NAGY VARÁZSLÁS 
Domboninneni mesék

Janka, a vadmacskalány egy zöld ággal hadonászott és hókuszpókuszolt, mikor kíváncsian arra 
röppent Köles, a bőregér.
 Hát te meg mit művelsz itt? – kérdezte Jankát.
 Varázsolok.
 És mit mivé?
 Bármit bármivé.
 Engem nem tudnál átvarázsolni valamivé? – puhatolózott Köles.
 Dehogynem, hókuszpókusz, legyél fa!
 Azt hogy kell?
 Susogjál meg hajladozzál!
Köles egész ügyesen susogott meg hajladozott, amikor arra rollerozott Elemér, a kölyökfóka.
 Hát te mit csinálsz?
 Susogok meg hajladozok. Nem látod, hogy Janka fává varázsolt?
 Engem nem tudnál átvarázsolni? – kérlelte Elemér a vadmacskalányt.
 Dehogynem – szólt Janka –, csiribú­csiribá, legyél madár!
Elemér egész ügyesen tollászkodott, de aztán elunta a dolgot.
 Még mit csinál egy madár? 
 Röppen és csicsereg.
 Aha! – kapcsolt rögtön Elemér, és máris ráugrott Kölesre.
Köles nagy nehezen kikászálódott Elemér alól, és megkérdezte:
 Tulajdonképpen mi volt ez?
 A madár ráröppent a fára – vágta rá Elemér.
 És mi van, ha fának fáj? – nyafogott Köles.
 Jaj, bocsánat, az én hibám! – sopánkodott Janka. – Fordítva kellett volna!
Azzal nagy komolyan újra nekifogott a varázslásnak.
 Abrakadabra: fa, legyél madár!
És:
 Abrakadabra: madár, legyél fa!
Elemér, a fa susogott és hajladozott.
Köles, a madár fürgén röpdösött az ágai között.
És ez így ment volna az idők végezetéig, ám ekkor…
…felbukkant Dinnye, a hangyász.
 Mit csináltok? – érdeklődött.
 Nem látsz a szemedtől? Fa vagyok, susogok és hajladozok! – dörgölte az orra alá Elemér.
 Nem látsz a szemedtől? Madár vagyok, röppenek és csicsergek. – homályosította fel Köles.

89
 Aha, szóval te vagy a varázsló – fordult Dinnye Jankához. – Engem nem tudnál 
átváltoztatni? Volna egy kívánságom!
 És mivé varázsoljalak? – tudakolta Janka.
 Világéletemben macska akartam lenni, az olyan fürge állat.
 Hát tessék, csiribú, hókusz és abrak!
 Hurrá, macska lettem, fára mászok, madarat kergetek! – kiáltott Dinnye, azzal Elemérre és 
Kölesre vetette magát.
Hamarosan egy gombócban henteregtek a földön mind a hárman.
 Nem könnyű egy varázsló élete – sóhajtott Janka – micsoda banda!

90
 (20.) MEGISMERÉS

Tartalom 
A világ megismerésnek folyamata, a tanulás, a kíváncsiság szerepe az életünkben.

Cél
A tanulók értsék meg, hogy a világról alkotott tudásunk állandóan változik, az egyén és az 
emberiség szintjén is.
Ismerjék fel magukban a természetes kíváncsiságot, mutassák be egyéni tudásukat.
Vegyék észre a megismerés bizonyos korlátait, nehézségeit.

Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, kritikus gondolkodás, kreativitás, tanulási, megismerési szándék, nyitott, rugalmas 
gondolkodás, változás, fejlődés.
Megismerés, tanulás, tudomány, kutatás, eszközök, kérdés, magyarázat, kíváncsiság.

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játék
A játékot már játszottuk a harmadik osztályban, amikor szabadon választott témákról beszéltek 
magukról a gyerekek, hogy egymást jobban megismerjék. Most olyan tudásukat mutatják be, amely 
témákban jártasak. Ez is segíti egymás megismerését, mivel mások számára kiderülhet, mi minden 
érdekli őket. A megadott szavak közismert, hétköznapi fogalmak, valószínű, hogy valamelyikről 
tudnak beszélni a gyerekek. Még nehezebb, ha valaki olyan szót választ, amiről már más beszélt: 
ilyenkor próbáljon új információkat említeni. Természetesen ők is választhatnak témát– ezt inkább 
második körben javasoljuk, hogy először begyakorolják a játék menetét.  
A feladat végén rákérdezhetünk, ki honnan szerzi ismereteit, szándékosan vagy véletlenül hallott 
róla, mi újat szeretne megtudni. A feladat akkor érte el a célját, ha a tudás minél szélesebb palettája 
rajzolódik ki. FONTOS! Emeljük ki, hogy nem iskolai tudásról van szó: tudatosítsuk, hogy minden 
élethelyzetben tanulnak, értelmeznek, kérdeznek a gyerekek. Ez alapvető emberi tulajdonság.

2­3. Témafeldolgozó képek. Témafeldolgozó kérdések.
A képeken fotók részletei láthatók. Különlegességük, hogy a szokásos látásmódunktól eltérnek, 
mivel valamilyen eszközre volt szükség az elkészítésükhez: távcső, műhold, nagyító, mikroszkóp. 
Ezek kapcsán már az emberiség tudásának fejlődéséről beszélgethetünk. (Visszacsatolhatunk a 
Tárgyaink leckére is.) Mindabból, amit az előző feladatban elmondtak, valószínűleg jelentős rész 
olyan, amit nem saját tapasztalatok alapján tanultak meg, hanem valahol olvastak­hallottak. 
Tudatosítsuk, hogy sok ember ezzel foglalkozik, és az ő tudásukkal ismerkedünk meg – az 
iskolában is. Szerencsés esetben ezzel az iskola jelentőségét is közvetítjük: olyan ismereteket 
szerezhetnek itt, amelyet mások gyűjtöttek össze, raktak rendszerbe.

91
 A feladat könnyen elviheti a beszélgetést a technikai lehetőségek irányába. Mi mindenről 
hallanak a gyerekek, ami már itt van a jelenben és a közeljövőben: robotok, automatizálás, a 
virtuális világ térhódítása, génsebészet, nanotechnológia, szervátültetések, stb. Ezek is olyan témák,
amelyekről keveset tudnak beszélgetni. Sok etikai kérdés is felmerülhet. Ha a tanító jónak látja, 
akár rövid híreket is bevihet az , és a gyerekek véleményét kérheti róluk.

4­5. Témafeldolgozó szöveg. Témafeldolgozó kérdések. 
A négy rövid kis szöveg a Földről alkotott tudományos elméletek fejlődését mutatja be. Az ókori 
lapos Földkép megváltozása a hajózás tapasztalataihoz is köthető, a csillagászati megfigyelések a 
naprendszerről szóló tudást változtatták meg. A jelenben pedig a technika segítségével utazhatunk 
is az űrben. A feladat célja annak megismertetése, hogyan gondolkodnak a tudósok, hogyan 
vesznek észre és magyaráznak meg jelenségeket. Fontos lenne megérteni, hogy a tudományban 
sincs biztos, végleges tudás, hanem a lehető legjobb magyarázó vagy leíró elmélet az érvényes, 
amely valószínűleg meg fog változni. (Ez szintén vonatkozik az iskolára: amit tanulunk, azzal 
kapcsolatban természetes, hogy kérdéseket teszünk fel, hiszen így jutunk mindig újabb tudáshoz.)
Az 5. feladat utolsó kérdését egyéni feladatnak is adhatjuk. 

6­7. Vitaindító közmondások és kérdések.
Ez a két feladat más irányba viszi el a témát. A kíváncsiságra fókuszál, amiről eddig inkább a 
világra vonatkoztattunk. Itt áttérhetünk arra, milyen szerepe van a kíváncsiságnak emberi 
kapcsolatainkban. A társaink megismerése, megismerése fontos tudásunk, de nem mindegy, hogyan
történik, és mire használjuk az információt. Mikor kell tiszteletben tartani a másik ember életét, 
mikor lehet szükséges az érdeklődés. Ez is sok dilemmát, erkölcsi kérdést vethet fel. A 
közmondások ez esetben inkább negatív színben tüntetik fel a kíváncsiságot. Beszéljük meg, hogy 
vajon miért, és miben más ez a korábban megbeszélt kíváncsisághor képest.
Ha a tanító fontosabbnak érzi ezt a részét a témának, akkor helyezhet rá nagyobb hangsúlyt. A 
gyerekek találhatnak ki szituációkat, amikor segít és amikor káros, bántó a kíváncsiság. 
Gyűjthetnek tanácsokat a megfelelő viselkedésre. Megvitathatják, mit tennének, ha például: látnák, 
hogy barátjuk nagyon szomorú / ha egy nekik kevésbé szimpatikus társuk szomorú / ha furcsán 
viselkedik / ha hallanának róla valamit, de nem tudnák, igaz­e / ha tudomásukra jutna, hogy egy 
társuk rosszat tett / ha egy ilyen hírt megosztanának velük az interneten / ha megtudnák, hogy egy 
osztálytársuk családtagja súlyos beteg, stb. Nyilvánvalóan nagyon sok – nehéz – téma kerülhet elő. 
A megvitatás után érdemes eljátszani helyzeteket, kivel, milyen szavakkal, milyen stílusban 
beszélhetnek ezekről a dolgokról.

Mellékletek

Magyarázandó szavak
távcső, műhold, nagyító, mikroszkóp, galaxis, artéria, űrszonda, űrteleszkóp

Játékleírás
CSAK EGY PERC

92
A játék lényege, hogy meghatározott ideig (egy percig) kell beszélni folyamatosan egy adott 
témáról.

Szövegek
–

93
 (21.) IGAZSÁG

Tartalom 
Az igazság értelmezése, egyéni meglátások összevetése, tények, igazságtétel. 
Részben projekt­jellegű feldolgozás. A lecke itt is egy pozitív értékfogalmat jár körül, ahogy az 
Összetartozás, Elfogadás, Felelősség leckék, de itt már nem nyúlunk vissza a megalkotott 
szereplőkhöz, csak a munka menete hasonlít a projektfeldolgozáshoz a lecke egyik részében. (9­10. 
feladat)

Cél
A tanulók kezdjék megérteni, hogy a tények megfigyelése is, és különösen a véleményalkotás 
mindig egyéni, több tényező is befolyásolhatja. Próbálják elkülöníteni az információban a tényt és a
vélekedést.
Az igazságosság, becsületesség, őszinteség mint érték jelenjen meg számukra. Elemezzék saját és 
mások motivációit is hétköznapi helyzetekben az igazság kapcsán.
Együttműködés, fantázia, nézőpontváltás, önismeret kommunikáció fejlesztése.

Felmerülő értékek, fogalmak
Önreflexió, önismeret, kritikai gondolkodás, mások véleményének, nézőpontjának megismerése, 
ítéletalkotás
Igazság, igazságosság, hazugság, csalás, igazságtétel, tény, vélekedés, megítélés

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló játék
A játék lényege az igaz információ megtalálása. A játék után beszélgessünk arról, milyen apró jelek
segítették a játékosokat abban, hogy kiderítsék az igazságot. Kideríthető­e egyáltalán biztosan az 
igazság? Vajon miért állhat szándékában az embereknek, hogy hazudjanak? 

2­3. Témabemutató szöveg. Témafeldolgozó kérdések.
Tolsztoj rövid kis tanmeséjében az igazságosság, igazságtétel, csalás, bizalom jelenik meg. 
Beszélgessünk a gyerekekkel, milyen értelemben jelenik meg itt az igazság(osság) értéke, miért 
tartják ők fontosnak, milyen esetekben jelenik meg az ő életükben. Miért káros a csalás, a mások 
becsapása, a bizalom elvesztése? Egyetértenek­e a bíró ítéletével? Milyen mesék szólnak még arról,
hogy a csaló pórul jár? Vajon miért fontos ezt bemutatni? 

4. Témafeldolgozó kérdések, esetek felidézése. 
A valódi esetek felidézésével az igazság másik értelmére térünk rá, és ezt a vonalat folytatjuk a 
további feladatokban is. Ennek az az oka, hogy bár az előző értelmezés több erkölcsi kérdést vet fel,

94
a fejezet témájához ez az értelmezés illeszkedik jobban. A következő feladatok ugyanakkor fontos 
nevelési szerepet töltenek be: az igazság viszonylagosságának megértése toleranciára, óvatosságra 
nevelhet: ne higgyünk el azonnal mindent, győződjünk meg a dolgok hátteréről, ha lehet, azonkívül 
legyünk tisztában azzal, hogy az emberek – mi is – mind másképpen látunk, értelmezünk 
helyzeteket. 
Az esetek az igazság eltitkolásának módozatait gyűjtik össze. Ennek a feladatnak a célja az 
árnyalás: a hazugság és őszinteség különböző indítékait és módjait mutatja be. Milyen okokból és 
hogyan mehetünk szembe az olyan igazsággal, amelyről tudunk? Segít annak megértésében, hogy 
néha lehetséges az, hogy nem akarjuk megmondani az igazat, de milyen módokon tehetjük ezt meg?
El is játszhatják a gyerekek ezeket a helyzeteket.
 A véleményalkotásnál szintén törekedjünk a megértésre és az árnyalásra. Sokféle tényező 
befolyásolhatja az őszinteséget/ hazugságot / „szépítést”, akár a kímélet is, amely önmagában nem 
rossz szándék.

5. Játék
A játék célja a másik nézőpontjának felvétele. Segít abban, hogy ne csak a saját látásmódunkra 
figyeljünk, hanem képzeljük magunkat a másik helyébe. Ez előkészíti a másik igazságának 
megértését: mindazok a vélemények, amelyek nem csak tényeken alapulnak, hanem előzetes 
elképzelések, nézetek, egyéni érzelmek is befolyásolják, értelemszerűen különböznek a miénktől. 

6­7. Témafeldolgozó kép és állítások róla.
A feladat célja egyrészt annak bemutatása, hogy egy megfigyelt helyzetről hányan hányféleképpen 
alkothatunk gondolatokat. Nagyon fontos annak megértése, hogy ezek már a vélemény kategóriába 
tartoznak. 
A tiszteletteljes kommunikációt nagyban segíti, ha tudatosítjuk és megszokjuk azt, hogy 
elkülönítjük a véleményeket a tényektől, és ezt a beszédben ki is fejezzük. Így nem 
megfellebezhetetlen igazságként közöljük véleményünket, hanem teret adhatunk társaink 
meglátásának is.

8. Témafeldolgozó szöveg.
Popper Péter meséjének részlete azt fogalmazza meg – mintegy összefoglalóként –, hogy az igazság
sokféle lehet, attól függően, hogy ki hogyan látja. Sőt, mindegyik igazságszemlélet is hasznos lehet.
A szöveg elvont, de hagyhatjuk a gyerekeket értelmezni konkrét esetek segítségével. 
Tulajdonképpen az abszolút és a sokféle igazság elmélete vitatkozik itt. Megkérdezhetjük a 
tanulókat, melyikkel értenek inkább egyet. Hagyjuk mindkét meglátást szabadon vitatkozni, érvelni,
nem kell dönteni, hiszen ez filozófiai kérdés.

9­10. Témafeldolgozó képregény. Témafeldolgozó projektfeladat 1.
A képregény egy hétköznapi helyzetet ábrázol, amelyben a szereplők különbözőképpen ítélnek meg
egy viselkedést. A tanulók elemezzék, vajon mi okozta a feszültséget a gyerekek között. Hogyan 
lehetett volna elkerülni? (Hasonló feladatok a harmadikos tankönyvben is voltak: az azonnali 
negatív megítélés, „címkézés” helyett a szituáció teljes megismerésére törekedtünk.)

95
 A következő feladat során azt lenne jó kiemelni, vajon az esetről születő beszámolókat 
mennyiben befolyásolják az érzelmek, a lojalitás, az információk. A belépő tanító a külső, pártatlan 
szemlélőt jeleníti meg. Vajon meg tudja­e a teljes igazságot, kap­e objektív információt? 
A gyerekek hozhatnak saját életükből is példákat ilyen helyzetekre, arra, amikor úgy érezték, 
nem jól ítélte meg a kívülálló a helyzetet, vagy félreértés miatt konfliktus keletkezett. 
Megpróbálhatják újrajátszani, kiállni a maguk igazáért.
A lecke végén a következtetések eléggé lehangolóak lehetnek: az emberek ítéletalkotását, 
véleményét olyan sok dolog befolyásolhatja, hogy szinte lehetetlen megtudni az igazságot. De ez 
még nagyobb figyelmre és körültekintésre késztethet minket: minél több információt és látásmódot 
próbáljunk megismerni!

Mellékletek

Magyarázandó szavak
erszény, kereskedő, drágakő, ítélet, bíró

Játékleírás
KINÉL VAN A BOKRÉTA?

A játékosok körbeálnak, egyikük kimegy a teremből. Az egyik játékos a kezébe rejt egy tárgyat (a 
„bokrétát” – amely bármi lehet), egy másik játékost pedig kijelölnek "az igazmondó"­nak. (Nehezíti
a feladatot, ha a „bokrétát” tartó játékos is lehet ez a személy.) A többi játékos nem mondhat igazat.
A visszatérő játékosnak ki kell találnia, hol van a bokréta. Kérdéseket tehet fel: Kinél van a 
bokréta? Ildinél van a bokréta? Te tudod, hol van a bokréta? Nálad van a bokréta? stb. A játék 
érdekessége az – és erre kérdezzünk rá a végén –, hogyan lehet észrevenni, ki mond igazat és ki 
nem. Bizonyos számú kérdés után a kérdező játékos tippeljen, kinél lehet a keresett tárgy. 

Szövegek
–

96
 (22.) KEZDET ÉS VÉG

Tartalom 
Keletkezés és születés, teremtéstörténetek, eredetmondák, pusztulás, halál, gyász.

Cél
A tanulók ismerkedjenek meg az életre vonatkozó kérdésekkel, az ezekre adható válaszokkal és a 
válaszadás nehézségeivel. Beszéljenek a halálról, mint az élet részéről, és a gyászról is, mint 
természetes érzésről.
Az élet, mint érték jelenjen meg számukra, tudatosítsák más élőlények iránti felelősségünket.

Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, önazonosság, megismerési/megértési szándék, nyitott gondolkodás, változás, fejlődés, 
élet, szeretet, pozitív gondolkodás
Keletkezés, születés, teremtés, világmagyarázat, eredet, fejlődés, élet, halál, gyász

Útmutató a feladatokhoz

1. Ráhangoló képek
A képek segítségével a dolgok keletkezéséről gondolkodhatnak el a gyerekek. A 10­11 éves 
gyerekek már rendelkeznek tudással a dolgok keletkezéséről. Környezetismeret órákon 
megtanulták, miből és hogyan növekszik egy­egy növény, mi okozza egy­egy természeti jelenség 
létrejöttét, és hogy az állatok különböző fajokhoz tartoznak, és más­más módon érkeznek az életbe. 
Itt még magáról az emberről nem ejtünk szót. A körülöttünk lévő világ jelenségeivel, dolgaival 
foglalkozunk.
Javaslat a feldolgozáshoz:
1. Közösen körben ülve sorban beszélgetünk a képekről. Mindenki elmondja ötleteit, 
megosztja tudását, gondolatait.
2.  a. Elkészíthetjük előre papírcsíkokra mondatonként feljegyezve a képeken látható három 
dolog keletkezésének folyamatát.
b. Ezeket a papírcsíkokat kioszthatjuk a gyerekek között.
c. Azok fognak egy csoportba tartozni, akiknek ugyanahhoz a képhez kapcsolódik a 
mondata.
d. A következő feladatuk a mondatok, így önmaguk sorba rendezése.
e. A kész megoldásokat olvassák fel.
f. Vállalkozó szellemű gyerekek a sorba rendezett mondatokra visszaemlékezve, önállóan 
is elmondhatják a dolgok keletkezésének folyamatát. 

+ Javaslat:

97
Hozhatunk képeket különböző élőlényekről, tárgyakról, fogalmakról. Egyénileg játszva mindenki 
húzhat egy képet, és elmondhatja gondolatait a dolog keletkezésével kapcsolatban.
Csoportban játszva egy képet húz a csoport. Adott idő alatt az a feladatuk, hogy minél több 
kérdést fogalmazzanak meg a képen látható dolog keletkezésével kapcsolatban. Az a csoport nyer, 
ahol a legtöbb kérdés fogalmazódott meg ismétlés nélkül. (Lehet vétójoga a másik csapatoknak, ha 
hasonlóan van megfogalmazva a kérdés.) Vagy megfordítva a feladatot: 10 kérdést kell írniuk minél
rövidebb idő alatt. Itt az a győztes, aki a legrövidebb időn belül végez.

Mindegyik feladatban azon is elgondolkodhatnak, hogy egy­egy dolog keletkezésében milyen 
tényezők játszanak szerepet.

2­3. Témára hangoló szöveg. Témafeldolgozó kérdés.
Gárdonyi Géza sorai a nem emberkéz alkotta dolgok születésén túl, elvezeti a gyerekek 
gondolatmenetét az emberi élet csodájáról való elmélkedésbe. 
A gyerekek már sok előzetes tudással bírnak saját megszerzett tapasztalataik, környezetórai 
tanulmányaik révén az egyes dolgok keletkezésével kapcsolatban. Tapintatos, sohasem ítélkező 
attitűddel vegyünk részt moderátori szerepkörben a beszélgetésben, hiszen a gyerekek világnézeti 
hozzáállása nagyon sokféle lehet ebben a témában.

+ Javaslat:
A „Honnan vagy?” kérdéshez kapcsolódva a „Milyen vagy?” kérdést is boncolgathatjuk, mintegy 
visszakapcsolva az első és harmadik osztályban alaposan feldolgozott „Ki vagyok én?” 
kérdéskörhöz.
Ehhez egy játékot ajánlunk.

 „ Kigondolós”
Ez egy személyre asszociáló játék, amelynek során a gyerekek egymást írják le egy­egy 
meghatározással. Megadunk különféle címszavakat, pl.: szín, évszak, hely, időjárás, ruhadarab, étel,
bútor, tévéműsor, állat, napszak, stb. Ezen címszavak segítségével a gyermek meghatározhatja / 
jellemezheti saját magát, vagy a társak egymást.

Például:
Ő egy…
Ő a narancssárga.
Ő a nyár.
Ő a tengerpart.
Ő a forró napsütés.
Ő a selyemkendő.
Ő a tonett szék.
Ő a Szaffi.
Ő a szarvas.
Ő a kora délután.
Ő az ország tortája.

98
Ő az öreg tölgy.

Variáció a játékra, ha kitalálós játékként játsszuk. Ilyenkor valaki jellemez a csoportból egy másik 
gyereket. A többiek próbálják kitalálni. Akinek sikerül, ő lesz a következő játékvezető.

4­5. Témafeldolgozó szöveg. Témafeldolgozó kérdések. 
A keresztény kultúrkörből kiindulva a Bibliából olvassuk el a világ teremtésének történetét. A 
beszélgetés is ehhez kapcsolódik.
A szöveg meghallgatása után a gyerekek csoportokban gondolkodva próbálják megválaszolni a 
kérdéseket. Válaszaikat rögzítsék. 
A téma további kérdéseket vethet fel a gyerekekben. Írják le ezeket a kérdéseket a csoportok, 
majd egymás közt cseréljenek és próbálják megválaszolni azokat. A konklúziókat közösen 
beszéljük meg!

6. Információs feladat
A Tudod­e? szövegben arról olvashatnak a gyerekek, hogy a világ népei őriznek emlékezetükben 
olyan ősi képzeteket, amelyeket mondák, mítoszok formájában továbbörökítenek az utódokra. A 
magyar néphagyomány is őriz ilyeneket. A gyerekek már találkoztak az eredetmondákkal 
olvasásórákon: A csodaszarvas legendájával, Emese álmával, Hunor és Magor történetével. 
Érdekességként hozhatunk és olvashatunk más népek mondáiból is, amelyek ezt a témát dolgozzák 
fel.

7­8. Témafeldolgozó vers. Témafeldolgozó kérdések.
A következő lépés az emberi születés és halál kérdésköre, a világba való megérkezés és az 
eltávozás. Ezek olyan kérdések, amelyek kortól függetlenül mindenkit foglalkoztatnak. Első és 
harmadik osztályban is foglalkoztunk már ezzel erkölcstanórákon.
Gyurkovics Tibor verse érdemes az illusztrációkészítésre. A gyerekek felszínre hozhatják 
emlékképeiket, születésükkel kapcsolatos tudásukat és ábrázolhatják a vers segítségével. A 
kérdésekkel csoportokban vagy közösen is foglalkozhatunk.

+ Javaslat. Előzetes feladatként adhatjuk, hogy a gyerekek írjanak minél több kérdést a 
születésükkel kapcsolatban. Adják át ezeket az édesanyjuknak, és kérjék meg válaszolja meg a 
kérdéseket. Az órán beszámolhatnak a gyerekek milyen kérdések vetődtek fel bennük. 
Összehasonlíthatják egymás kérdésgombolyítóit, megfigyelhetik milyen kérdések ismétlődtek 
többször, voltak­e egyedi kérdések. A válaszokat foglalják röviden össze és meséljék el társaiknak 
csoportban.

9­10. Témafeldolgozó szöveg. Témafeldolgozó kérdések.
A halállal 10 éves korára már minden gyerek találkozik valamilyen formában (a természet 
folyamatos körforgása, az ősz jelenségei, kisállat elvesztése, közeli családtag vagy rokon halála 
stb.) Régen az élet természetes részeként élhették meg ezt az emberek, hiszen otthon ápolták 
betegeiket. Amikor meghalt valaki, otthon ravatalozták fel, elbúcsúztak tőle a virrasztások során. 

99
Ugyanolyan természetes dolog volt a halál, mint a születés. A rituálék, a hagyományok segítették a 
gyász természetes lefolyását. Ez napjainkra sok mindenben megváltozott.  De az ma is igaz, hogy a 
halál visszavonhatatlanságát már 6 éves korban megértik a gyerekek. 
Mivel sok családnál nem természetes dolog beszélgetni erről a gyerekkel, akár 
szemérmességből, kíméletből vagy mert nehéz az érzésekről beszélni, az órán is inkább a megadott 
szöveghez kapcsolódva beszéljünk erről a gyerekekkel. Bizonyára személyes élményeik is felszínre 
fognak törni. Aki szeretne erről beszélni, azt tapintattal hallgassuk meg.

11. Alkotó feladat
Bőven hagyjunk időt a feladat végiggondolására és az alkotásra. Az életöröm forrásairól való 
gondolkodás oldani fogja gyerekekben a korábbi téma miatt kialakult esetleges feszültséget. 

12. Projektmunka
Az emberi felelősségre hívja fel a figyelmet. Már a Világörökség témájánál beszélgettünk a 
természet iránti emberi felelősségről. A projektmunka feladatai most a bolygó élőlényei iránti 
felelősségünkre hívják fel a gyerekek figyelmét az élet fontossága kapcsán.
Érdemes itt is csoportmunkában dolgozni. A csoportok a beszámolóknál vessék össze 
eredményeiket, figyelmesen hallgassák meg egymást, és munkáikat egészítsék ki a másik 
csoportoktól hallott tudással!

Mellékletek

Magyarázandó szavak
keletkezés, születés, halál, eredetmonda, mítosz, Vörös lista, veszélyeztettség

Játékleírás
–

Szövegek
A VILÁG TEREMTÉSE

11Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. 2A föld puszta volt és üres, sötétség borította a 
mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. 3Isten szólt: „Legyen világosság”, és lett 
világosság. 4Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. 5A 
világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az 
első nap.
6
Isten újra szólt: „A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vizek 
között.” Úgy is lett. 7Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a
boltozat alatti vizeket. 8Isten a boltozatot égnek nevezte. Erre este lett és reggel: a második 
nap. 9Isten ismét szólt: „Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz.” 
Úgy is történt.10Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. 
Isten látta, hogy ez jó. 11Akkor megint szólt Isten: „Teremjen a föld zöldellő növényeket, amelyek 
termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön.” Úgy is lett. 12A föld 

100
zöldellő növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt 
érlelnek, amelyben magvak vannak, a fajtának megfelelően. Isten látta, hogy ez jó. 13Este lett és 
reggel: a harmadik nap. 14Akkor megint szólt Isten: „Legyenek világító testek az égbolton, s 
válasszák el a nappalt az éjszakától. 15Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. 
Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet.” Úgy is lett. 16Isten megteremtette a két nagy
világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon és a kisebbik világítót, hogy 
uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat is. 17Isten az égboltra helyezte őket, hogy 
világítsanak a földnek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött, 18s válasszák el a világosságot 
meg a sötétséget. 19Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a negyedik nap. 20Isten szólt: „A vizek 
teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak.” Úgy is 
történt. 21Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket, 
amelyek mozognak vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint.
Isten látta, hogy ez jó. 22Isten megáldotta őket és így szólt: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, 
töltsétek be a tengerek vizét, s a madarak is szaporodjanak a földön.” 23Este lett és reggel: az ötödik 
nap. 24Aztán szólt Isten: „Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat
és mezei vadakat fajuk szerint.” Úgy is történt. 25Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, 
a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajonként. Isten látta, hogy
ez jó. 26Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak 
a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a 
földön mozog.” 27Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, 
férfinak és nőnek teremtette őket. 28Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek 
termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger 
halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.” 29Azután ezt mondta Isten: 
„Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem és minden fát, amely 
magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. 30A mező vadjainak, az ég madarainak s 
mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok.” Úgy is 
történt. 31Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.

GERLINDE ORTNER: NAGYI MEGHALT

Nagyi meghalt. Anna el sem tudja képzelni, hogy Nagyi nincs többé. Anna nagyon szerette 
Nagyit – és most már sohasem fogja viszontlátni a nagymamáját?
Otthon nyomott a hangulat, minden csendes, a szülők halkan beszélgetnek. Mama néha lopva 
letörli könnyeit, papa zavartan köhécsel. Annának ennyit mondtak komolyan a szülők:
– Nagyi a mennyországban van. Ott sokkal jobban érzi magát, már nem fáj neki semmi.
– De én úgy szeretem! Miért nincs már itt? Hogyhogy jobban érzi magát? Miért halt meg? – 
kérdi kétségbeesetten Anna.
– Hiszen tudod, hogy nagyon beteg volt. És nagyon öreg is volt már. Olyankor a szív elfárad, és 
egy napon nem ver tovább – válaszolnak a szülei, és szomorúan elfordítják a tekintetüket.
– Csak a beteg, öreg emberek halnak meg? Mamának és papának is el fog fáradni a szíve? Azt 
hiszem, néha gyerekek is meghalnak. Fáj a meghalás? Mit jelent az, hogy a mennyországban 
van? Az én tengerimalacom is ott van, amelyik tavaly elpusztult? Nagyi most az én 
tengerimalacommal játszik? Lát engem most Nagyi?
101
 Ezek a kérdések foglalkoztatják Annát, de nem meri gyászoló szüleit zaklatni.
Anna nyugtalanul forgolódik az ágyban. Hirtelen maga előtt látja Nagyi kedves, ismerős arcát. 
Emlékszik a sok mesére, gyerekversre, amit olyan gyakran hallott nagymamájától. Nagyi kedvenc 
versét tudja is kívülről. Egy kisfiúról szól, aki meghalt, és az égből küld üdvözletet édesanyjának, 
hogy megvigasztalja, és hogy édesanya örömmel gondoljon gyermekére:

Angyalsereg este asztal körül
makulátlan, kifésült szárnnyal ül.
Cakkos csillagot farag minden angyal,
s befesti tiszta, mennyei arannyal.
Szent Péter mindre oda­odanézve
jár fel­alá, és nem ül le a székre,
vállacskák felett sorra áthajol,
ha rosszul jár a kéz, javít, s dicsér, ha jól.
Az asztal sarkán, hátul egy ficakban
vígan dolgozik egy kis tökmag angyal,
mint ő, a csillaga majd’ akkora,
ecsetje rendületlen jár ide­oda.
Hirtelen hasít a mennyei csendbe
mennydörgés: „Te mit művelsz, szedte­vedte?!”
Ő így válaszol vígan: „Anyué lesz!
Az égszínkéket nagyon szereti,
kék csillagot festek, nem aranyat neki.
Majd ha a csillag kéken ragyog fenn az égen,
tudom, így szól anyu: "Kicsim festette nékem.”

Az angyalkák ugyan csak a mesében festik a csillagokat, de Anna tudja, hogy néha majd Nagyi 
is küld neki ilyen „csillagüdvözletet”. És mert Anna nagyon szereti Nagyit, mindig örömteli szívvel 
gondol majd rá. És akkor néhány pillanatig úgy érzi, mintha nagyi most is ott volna mellette.
Annának eszébe jut, hogy van valahol egy rajz, amit Nagyitól kapott. Mindjárt kutatni is kezd a 
fiókjában, megtalálja, leveszi a falról a Snoopy­posztert, és a helyére akasztja Nagyi rajzát. Ekkor 
lépnek a szobába a szülők, és a rajz láttán elered a könnyük. Jólesik, ha az ember néha kisírhatja 
magát. Mindannyian megkönnyebbülnek, sok szépet mesélnek egymásnak Nagyiról, és most végre 
Anna is elkérdezheti valamennyi kérdését.

102