13.

Játék

Fogalmak: játék, játszóképesség, játékfajták

Já té k:
 Kü lső cé ltó l fü ggetlenü l magá é rt a tevé kenysé gé rt van, amelyet az ö rö mszerzé s kísé r. A gyermek olyan sajá tos ö ntevé kenysé ge, ami szabad
akaratá ra é pü l, benne é s á ltala é rvé nyesü l a legtipikusabban é s legsokoldalú bban az ö nkifejezé s.

A já té k sajá tossá gai:

1. A játék spontán, a gyermek szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenysége. Lé lektani alapja a gyermek
tevékenysé gi vá gya, ami nemcsak a gyermek motorikus nyugtalansá gá bó l tá plá lkozik, hanem a cselekvé si szü ksé gleté bő l é s az ö ná lló sá gi
tö rekvé sé bő l is. Feszíti a vilá gban való tá jé kozó dá s vá gya, az, hogy megismerje szű kebb é s tá gabb kö rnyezeté t.

2. A játék örömforrás. A já té kö rö m a já té k lé nyegé bő l adó dik, abbó l a tulajdonsá gbó l, hogy a já té k ö nmagá é rt való .
a) Mé rei Ferenc: Maga a té nykedé s, a manipulá ció , az elké pzelé s szerzi a gyermeknek az ö rö met, nem pedig valamilyen szü ksé glete,
vagy vá gykielé gü lé s. Egy ké t-há rom é ves gyermek nem csak akkor ö rü l, amikor elké szítette a nyaklá ncot, hanem akkor is, amikor az
első gyö ngyszemeket felfű zte. Ezt az ö rö met akarja á té lni ú jbó l é s ú jbó l, ezé rt ismé tel tevé kenysé get. Valamilyen mű veletet addig
vé gez já té kosan, míg az az ú jszerű sé g erejé vel hat. Pl. a cipő jé t addig fű zö geti já té kbó l, ameddig ez a mű velet mé g nem á llandó sult.
b) Bü hler: Az ö rö mforrá s ö sszefü gg a gyermek fejlő dé sé vel. A legkisebb korban a kü lö nbö ző funkció k gyakorlá sa jelenti az ö rö met. Ké t-
há rom é ves korban az ö rö mforrá s alapja a ritmikus beszé d é s a lé pegeté s valamilyen já té kos formá já nak ismé telgeté se, gyakorlá sa.
c) Ö rö met jelenthet valamilyen vá gymegjeleníté s is. A gyermek kívá nsá ga, vá gya a való sá gban nem mindig teljesü lhet be, a já té kban
viszont az á ltala ó hajtott szituá ció t teremtheti meg. Azzal az ajá ndé kkal lepi meg babá já t, amire ő vá gyik.
d) A kellemetlen, konfliktusos é rzé sektő l való megszabadulá s is jelenthet ö rö met. Ilyen lehet a szü lő k veszekedé se. A gyermek ugyan
kívü l van a konfliktusos helyzeteken, de a feszü ltsé g nyugtalanítja. A já té kban visszavará zsolja a megszokott hangvé telt, a szü lö k
kö zö tti kedveskedé st.
e) A já té kö rö m nagyon gyakran valamilyen kellemes é lmé ny ú jraé lé sé bő l fakad. Az ö rö mforrá sa lehet a szé pen felé pített vá r, a kisebb
gyermekekné l egy sikeres mozdulat, valami ú jnak a felfedezé se.
3. A játék sajátosan céltudatos tevékenység. A gyermek já té kokban a cé ltudatossá g sajá tos mó don mutatkozik meg. A já té k nem cé ltalan
tevékenysé ge a gyermeknek, ugyanakkor a cé ltudatossá ga sem azonosítható a tanulá s é s a munka cé ltudatossá gá val. A já té k cé lja mindig a
gyermek kö zvetlen indíttatá saibó l, belső feszü ltsé geibő l ered ellenté tben a munka cé ljá val. A gyermek a gará zst nem egy tá volabbi cé l elé ré se
é rdeké ben, hanem pillanatnyi tevé kenysé gi igé nye miatt é pít. Vagy azé rt, mert a laká sé píté snek velejá ró ja vagy a já té kautó t akarja ott
elhelyezni. A tevé kenysé get tudatosan vé gzi. Miutá n megfigyelte a gará zs funkció já t, annak megfelelő en oldja meg a maga elé á llított feladatá t.
A Céltudatossá g a já té k á llandó jellemző je, de a benne megnyilvá nuló konkré t cé l labilis, kö nnyen felcseré lő dik, megvá ltozik. Elő fordul, hogy
tö bb gyermek azonos té má t já tszik, de elté rő cé llal. ( Pl. az egyik, mint szaká cs a má sik pedig há ziasszony minő sé gé ben sü t) Egy gyermek
já té ká ban minden kü lső ké szteté stő l fü ggetlenü l. Sokszor hatá rozott cé l né lkü l kezdő dik a já té k. Mé g nem dö ntö tte el, hogy mit csiná l, de
valamit tenni akar. A já té k cé ljá nak ezt a sajá tossá gá t a gyermek szá má ra dö ntő tevé kenykedé sbő l, a valamit csiná lni, valamit lé trehozni
szá ndé ká bó l é rthetjü k meg.

4. Komoly, átgondolt, tudatos tevékenység. A gyermek illú zió ja a já té kban olyan erő s, hogy szinte azonosul a já té kban elő forduló szerepekkel.
A tá rgyak ilyenkor abban a minő sé gü kben é lnek, amelyet a já té kban betö ltenek, s ezt a magatartá st a gyermek a kívü lá lló któ l is elvá rja.

5. Jellemzője a játéktudat. Bá r a já té kban a való sá g é s a ké pzeleti ké p keveredik, a kettő mé g is kü lö n é l a gyermek tudatá ban. Nem té veszti
szem elő l, hogy a tá rgyaknak az á ltala felruhá zott tulajdonsá gai nem felelnek meg a való sá gnak. A tá rgyakat, eszkö zö ket reá lis tulajdonsá gai
alapjá n mű kö dteti. Pé ldá ul a széket a vonatos já té kban is csak ú gy tudja felhaszná lni, ha szá mol a szé k tulajdonsá gaival, ahhoz kapcsolja hozzá
a ké pzeletbeli tulajdonsá gait: az első szé k a mozdony, a tö bbi az utas szerelvé ny. A já té kbó l kilé pve a tá rgyak visszakapjá k eredeti
rendelteté sü ket é s nevü ket.

6. A játék velejárója az utánzás. Az egyé n fejlő dé sé vel együ tt vá ltozik az utá nzá s tá rgya, intenzitá sa é s jelentő sé ge a gyermek é leté ben, vá ltozik
a já té kban betö ltö tt szerepe is.

A játék fajtái:
1. Ké pzeleti já té kok:
1.1. Művelethangsúlyos játékok
1.1.1.1. A gyakorló játékok

Gyakorló já té knak azt a já té ktevé kenysé get nevezzü k, amikor a gyermek a való sá gos cselekvé s csak egy-egy mű veleté t tudja elvé gezni é s ezeket
ismé telgetni, aminek hatá sá ra ké szsé gei fejlő dnek.
A gyermek já té ká ban a tevé kenysé g ismé tlé se a dö ntő , melyhez igen gyakran kü lö nfé le anyagokat, tá rgyakat, eszkö zö ket haszná l, a tevé kenysé get esetleg
szavakkal, beszé ddel színezi.
A gyakorló já té k megjelené sé nek kezdeté n a mű veletvé gzé s mé g konkré t tá rgyhoz kö tö tt, a já té k fejlő dé sé vel fokozatosan má s tá rgyhoz is ké pes lesz
kapcsolni a cselekvé st.
A gyakorlá s, a sokszori ismé tlé s erő síti a kü lö nfé le funkció k fejlő dé sé t, tö ké letesíti a mozgá st, mellyel biztosabbá , ö sszerendezettebbé vá lik a mozgá sa,
kifinomodik az eszkö z haszná lata é s kö zben a gyermek megismeri, felfedezi az anyagok, a tá rgyak, az eszkö zö k tulajdonsá gait.
A mozgá s, a cselekvé s, a vé grehajtá s sikere ö rö mé rzé st vá lt ki.
E já té kfajta a ké t- há romé ves gyermek já té ktevé kenysé gé re jellemző , azonban rö vid ideig magasabb é letkorban is megjelenik, amikor egy ú j tá rggyal,
eszkö zzel kerü l kapcsolatba.

A gyakorló já té k fajtá i:
1. A hang é s a beszé d gyakorlá sa:
Kü lö nfé le já té khelyzetekben figyelhető meg ké t-há romé ves kor kö rnyé ké n, aká r kitalá lt halandzsa szö veg ismé telgeté se, aká r egy-egy rö vid,
dallamos szö veg, esetleg mondó ka szabá lyos ismé tlé se formá já ban.
 A hang é s a beszé d ismé tlé se gyakran elő fordulhat egy-egy já té khelyzetben is egy-egy mozdulat kísé reteké nt, amikor a gyermek hangsú lyossá
kívá nja tenni ezzel egy elvé gzett mozdulatá t.
Ezekben a gyakorló já té khelyzetekben a beszé dfunkció gyakorlá sa jelenik meg.

2. Mozgá st gyakorló já té k:
Kü lö nfé le mozgá sok gyakorlá sa jut kifejezé sre, mely leginká bb a ké té vesek kedvelt tevé kenysé ge, de gyakran megfigyelhető há rom-né gyé ves
gyermek eseté ben is, de mé g egy ú jabb mozgá sforma megjelené sé né l is a kisiskolá s korban is, pé ldá ul ilyen az ugrá ló kö té llel való já té k, vagy
aká r a labdapattogtatá s.
A mozgá smű velet gyakorlá sa sorá n a gyermek maga á llít fel szabá lyokat, é s a mozgá st ennek megfelelő en ismé telgeti kedvé re. A
mozgá smű veletek ismé tlé se sorá n mozdulatai finomodnak, cé lszé rű sö dnek, rendező dnek, egyensú lyé rzé ke fejlő dik.
Jó é s é lvezetes já té k a szabá ly szerinti ugrá lá s, vagy a tá rgyak á tlé pé se. A szabá ly mó dosítható a gyermek á ltal, a szabá ly alá rendelt helyet
foglal el a mű velethez ké pest.
A mozgá smű velet sikeres vé grehajtá sa az ö rö m forrá sa.

3. Eszkö zzel való já té k:

Az eszkö zzel való já té kná l az eszkö zö k rakosgatá sa az ö rö m forrá sa. A legszínesebb, a legsokoldalú bb, a legvá ltozatosabb gyakorló já té k.
Színessé gé t, vá ltozatossá gá t az eszkö zö k é s a velü k vé gezhető mű veletek sokfé lesé ge biztosítja.
E já té kfajta é rté ké t annak kö szö nheti, hogy ebbő l bontakozik ki az é pítő - é s konstruá ló já té k.
Az eszkö zzel való já té k szorosan ö sszefonó dik a mozgá s gyakorlá sá val, az eszkö z hordozza a szabá lyt, a vele vé gezhető mozgá s pedig a
mű veletet.
A cselekvé sben má r nyomon kö vethető a felnő tt mozgá sa, utá nzá sa.

4. Anyagokkal való já té k:
Legismertebb formá ja a homokozá s, de ide sorolható a vízzel, a hó val, a kaviccsal, a papírral vagy a gyurmá val való já té k is.

1.1.2. A konstruáló és építőjáték

Konstruá ló é s é pítő já té knak nevezzü k azokat a já té kcselekvé seket, amikor a gyermek kü lö nfé le elemekbő l é s fé lké sz eszkö zö kbő l é pítmé nyeket é s
alakzatokat hoz lé tre.
A konstruá ló é s é pítő já té k a gyakorló já té k fejlettebb formá ja.
Kialakulá sá nak menete:
 A gyermek első é pítmé nyei az elemek rakosgatá sá bó l, vé letlenü l lé trehozott alakzatokbó l jö nnek lé tre. Nem biztos, hogy kezdetben felismerik
az é pítmé nyeket, mé g az sem biztos, hogy hasonlít a való sá ghoz, de é lvezik az alkotá s ö rö mét. A vé letlenü l lé trehozott alkotá sok eredmé nye
lesz, hogy megnevezik, hogy mit is é pítettek, ezt kö vető en pedig szá ndé kos, elő re megtervezett é píteni akará s bontakozik ki a gyermekek
já té ká ban.

Az é pítő já té k legjellemző bb eszkö ze a kü lö nfé le mé retű , anyagú é s formá jú , tö bbnyire té rmé rtani testekbő l á lló elemek, melyekbő l tornyokat, há zakat…
stb tudnak lé trehozni.
Az é píté shez má s, nem é píté sre haszná lt eszkö zö k is felhaszná lható k, pé ldá ul á llat vagy ember figurá k.
A konstruá ló já té khoz gyá rilag ké szített fé lké sz elemek haszná lható k (pl. Lego) melyeknek há trá nya az é pítő já té kkal szemben, az, hogy az egyes eszkö zö k
má sfajta eszkö zzel nem kombiná lható k. Az elő nye viszont abban rejlik, hogy vá ltozatosabb formá ban illeszthető ö ssze, nagyobb teret adva a gyermek
egyé ni elgondolá sai megvaló sítá sá hoz.
A konstruá ló é s é pítő já té kok alapvető eleme a mű velet, de a cselekmé ny lefolyá sa nem spontá n mó don tö rté nik, hanem az elő re elké pzelt, megtervezett
rendben, valamilyen ké szítmé ny lé trehozá sá ra irá nyul a cselekvé s motívuma a tevé kenysé g folyamatá ban rejlik.
Fejlő dik a gyermek ké zü gyessé ge, alkotó képzete, kombiná ció s ké ssé ge tá g teret kap.

1.1.3. A barkácsolás

Barká csolá snak nevezzü k azt a já té ktevé kenysé get, amikor a gyermek anyagok é s szerszá mok segítsé gé vel kü lö nfé le tá rgyakat ké szítenek, vagy a
cselekvé snek azt a formá já t, amikor nem a já té keszkö z ké szíté se a gyermek cé lja, hanem magá nak a tevé kenysé gnek, az alkotá snak, az ú j lé trehozá sá nak
az ö rö mé é rt vé gzi a gyermek a tevé kenysé get.
Fajtá i:
a) Já té keszkö z ké szíté se:
A hiá nyzó já té keszkö zt a gyermek maga hozza lé tre, hogy majd ezzel tová bb tudjon já tszani. (pl.bá b)
b) Ajá ndé kké szíté s, díszíté s
c) Tá rgyak ké szíté se

Szerephangsúlyos játékok:
A szerepjá té kok:
Szerepjá té knak nevezzü k azt a já té kcselekvé st, amelyben a gyermekek a felnő ttek szerepé t, tevé kenysé gé t, a felnő ttek kö zö tti tá rsadalmi é s
munkakapcsolatokat sajá tos já té kkö rü lmé nyek kö zö tt ké pzeletü k segítsé gé vel ú jraalkotjá k, kiegé szítik.
A gyermek é lmé nyei, tapasztalatai, vá gyai, szubjektív formá ban tü krö ző dnek vissza a szerepvá llalá son keresztü l.
A gyermek á ltal megteremtett já té khelyzetek lehető vé teszik szá má ra é rzelmeinek ú jbó li á té lé sé t, haragjá nak, fé lelmeinek, konfliktusainak feloldá sá t:
megjeleníthet mindent é s mindenkit, mert a szerepjá té k a korlá tlan lehető sé gek tá rhá za.
A já té k kö zponti eleme a gyermek á ltal felvett szerep.
A való sá gnak az a terü lete, ami visszatü krö ző dik a já té kban a já té k té má ja, ami viszont konkré tan megjelenik a já té kban, az a já té k tartalma.
A szerepjá té k fejlő dé se szakaszokra bontható
A já té k tartalmá t a tá rgyakkal vé gzett cselekvé s adja:
 Má r vannak szerepek, de ezek nem hatá rozzá k meg a cselekvé st, hanem a cselekvé s szabja meg a szerepet
 A szerep eltervezé se mé g nem jelenik meg, a szerepné v mé g nem haszná latos a gyermekek kö zö tt
 A gyermekek mé g nem lé pnek egymá ssal kapcsolatba, nincs mé g szerep adta munkamegosztá s
 Az eljá tszott cselekvé ssornak nincs logiká ja, nem lé nyeges a cselekvé s sorrendje, pé ldá ul: ebé det fő z, de utá na pucolja a zö ldsé get
 A já té k tartalmá t a tá rsadalmi jellegű tá rgyi cselekvé sek ké pezik

Mé g jellemző je a tá rgyakkal való cselekvé s, de:

 Má r megnevezik a szerepeket, megfigyelhető a szerep- munkamegosztá s.
 A já té k tartalmá t az emberek kö zö tti szociá lis kapcsolatok ké pezik.
 A cselekvé sek logiká ja igazodik az é letben tapasztalható sorrendhez.
 A cselekvé sek szá ma bő vü l, má r nem egyetlen cselekvé sre korlá tozó dik.

A szerep alapvető tartalma a szerep teljesíté se, é s a teljesíté sbő l adó dó cselekvé s vé grehajtá sa:
  A já té k elő tt megnevezik egymá s szerepé t, a szerepek szablyá k meg é s vezé rlik a gyermekek viselkedé sé t.
 A cselekvé s logiká já t, mű veleté t a felvett szerep hatá rozza meg
 Szerepbeszé d jö n lé tre, szerepnevü kö n szó lítjá k egymá st
 A szerepben való sá gos emberi kapcsolatok lé trehozá sá ra tö rekszenek, melyben a tevé kenysé gek tá rsadalmi é rtelme kö rvonalazó dik.

A já té k alapvető tartalma a má s szemé lyekhez fű ző dő kapcsolatokbó l á ll, má s szerepekhez alkalmazkodva, azokkal ö sszhangban:
 A szerepek jó l kö rvonalazó dnak, nem sé rtik meg a szerep szabta viselkedé si formá kat
 A beszé d nyilvá nvaló an szerepszerű
 A cselekvé sek sokfé lé k
 Jó l kivehető k a szabá lyok, a való sá gos helyzetre utalnak

Szabá lyjá té kok:

 szabá lyok a já té kban, mint elő írt cselekvé smó dok, korlá tok jelennek meg, amelyek:
 magá bó l a já té k tartalmá bó l szá rmaznak
 kö telező jellegű ek
 a já té kban ré sztvevő kre vonatkoznak

A szabá lyok eredete:

 á tö rö kített
 spontá n

Szabá lyok a szerepjá té kban:

 minden szerepjá té k rejtetten tartalmaz szabá lyokat, de itt a szabá lyok csak má sodlagosak
 a szabá lyok szerep á ltal elő írt cselekvé sekben jelennek meg
 a szabá lyok a tá rsadalmi viselkedé sre vonatkozó elő írá sokat tartalmaznak
 a szereptartalmak differenciá ló dó dá sá val a szabá lyok bonyoló dnak

A szabá lyjá té k jellemző i:

 kisiskolá s kortó l jellemző já té kforma
 kialakulá sá nak felté tele:
1. szabá ly megé rté se
2. a decentrá lá s ké pessé ge- igazodá s az á ltalá nosított szabá lyokhoz
3. frusztrá ció tű ré s
 tö bbnyire a szerepjá té kbó l fejlő dik ki
 szinte az egyetlen olyan já té kfajta, mely szinte a felnő tt korban is megmarad
 sok fajtá ja ismeretes: mozgá sos, dalos, tá rsas é s didaktikus já té kok
 motivá ció ja: győ zelem, a gyermek győ ztes akar lenni, attó l fü ggetlenü l, hogy a jutalom való sá gos vagy csak jelké pes
 a siker fü gg:
 a gyermek testi/szellemi ké pessé geitő l
 a vé letlentő l

A szabá lyjá té k alakulá sa ó vodá skorban:

 kezdetben csak a cselekvé s a lé nyeg, a szabá lyok betartá sa első sorban az egyé ni ö rö mszerzé st szolgá lja (mozgá sos szabá lyjá té kokná l: futá s,
má szá s)
 késő bb alá vetik magukat az egyszerű bb szabá lyoknak, é lvezik a mozdulatsorok egymá sutá nisá gá t, az ismé tlé st, a sorrend betartá sá t
 a szabá lyok kö veté sé ben dominá l az utá nzá s
 a dramatikus elemek (já té kos kerettö rté netek, felajá nlott szerepek) segítenek a szabá lyok betartá sá ban
 a vesztesé g nagy é rzelmi tehet jelent
 tö bbnyire igé nylik a felnő ttek irá nyítá sá t

Fejlesztő hatá sa:

 a szabá ly betartá sa é rtelmileg é s é rzelmileg is egyfajta fejlettsé get felté telez (meg kell é rteni, el kell fogadni, alá kell vetni magá t é s annak
megfelelő en kell viselkedni)

Az önálló játék szerepe Piaget fejlődési elméletében

Piaget já té kelmé lete szoros kapcsolatban van az é rtelem fejlő dé sé re adott magyará zatá val.
Feltevé se szerint minden szerves fejlő dé sben ké t alapfolyamat mutatható ki: az asszimilá ció (hasonulá s) é s az akkomodá ció (idomulá s).
Az asszimilá ció minden olyan folyamatra vonatkozik, amelynek eredmé nyeké ppen a szervezet bá rmilyen mó don megvá ltoztatja, é s egyben beé píti a
kapott informá ció t.
Akkomodá ció n Piaget minden olyan, a kü lső vilá ghoz illeszkedő szü ksé gszerű hozzá idomulá st é rt, amely az informá ció feldolgozá sá t szolgá lja.
Asszimilá ció : az ú j tartalmat ú gy é rtem meg, hogy bevonom egy má sik, má r kialakult cselekvé si sé má ba, hasonlítom az ismerthez.
Akkomodá ció : a meglé vő cselekvé si sé má kat hozzá illesztem, hozzá idomítom az ú j benyomá shoz.
Az asszimilá ció val a vilá got alakítom magamhoz, az akkomodá ció val magamat alakítom a vilá ghoz.
Az é rtelmi fejlő dé s szakadatlan é lé nk kö lcsö nhatá st jelent az asszimilá ció é s az akkomodá ció kö zö tt. É rtelmes alkalmazkodá sró l akkor beszé lü nk, ha a ké t
folyamat egyensú lyban van. Egyensú ly hiá nyá ban a tá rgyhoz való igazodá s vagy idomulá s tú lsú lyban lehet az asszimilá ció val szemben. Ez az utá nzá sban
jut kifejezé sre. De az is elő fordulhat, hogy az asszimilá ció van tú lsú lyban, ekkor a benyomá s a megelő ző tapasztalathoz, valamint az egyé n
szü ksé gleteihez illeszkedik. Ez a já té k. Tiszta asszimilá ció , amely megvá ltoztatja a beé rkező informá ció t, hogy hozzá illessze az egyé n igé nyeihez.
A já té k é s az utá nzá s elvá laszthatatlan ré sze az é rtelmi fejlő dé snek, é s ebbő l kö vetkezik, hogy mindkettő ugyanazokon a fá zisokon megy keresztü l. Piaget
né gy nagyobb perió dust kü lö nbö ztet meg é s ezek tová bbi alszakaszokra tagoló dnak.
A szü leté stő l kb. 18 hó napos korig tart az érzé kszervi- mozgá sos perió dus. Piaget szerint a csecsemő kezdetben a kü lö nbö ző é rzé kekbő l szá rmazó
koordiná latlan benyomá sokat mé g nem képes elkü lö níteni sajá t reflex vá laszaitó l. Majd fokozatosan kialakul az é rzé kszervi é s a mozgá sos koordiná ció ,
valamint a tá rgyak té rbeli, idő beli é szlelé séhez, manipulá lá sá hoz é s a kö ztü k fenná lló ok-okozati ö sszefü ggé sek meglá tá sá hoz szü ksé ges alkalmazkodá s.
A kb. 2-7(8) é ves korig tartó kö vetkező hosszabb perió dus a ké pzetekben való gondolkodá s szakasza. Ennek sorá n az eddig elé rt teljesítmé nyek
szimbolikus é s verbá lis szinten ismé tlő dnek meg. Onnan kezdve, hogy a gyermekek akkor is ké pesek felidé zni egy tá rgyat, ha az nincs jelen, a gyermekek
meg tanuljá k jelekkel helyettesíteni egé sz vilá guk tá rgyait, valamint a kö zö ttü k lé vő kapcsolatokat. De mé g nem ké pesek arra, hogy ezeket a sajá tjukon
kívü l má s szemszö gbő l né zzé k. Ez az egocentrizmus az esemé nyek egy szempontú figyelembevé tele. Ez á ltal lehetetlenné vá lik az é sszerű é rvelé s, mivel
a logikai mű veletekbe beletartozik az is, hogy az ember fel tudja cseré lni az é rvrendszer alkotó elemeit, é s szá mos lá tó szö gbő l ké pes legyen kö vetkeztetni.
A harmadik fő fejlő dé si szakaszban 11-14 é ves korban a gyermek ké pessé vá lik arra, hogy fejben megfordítsa a mű veleteket, de csak konkré t pé ldá kon. A
fejlő dé s sorá n a gyermek ké pessé vá lik arra, hogy figyelmé t „decentrá lja”. Kialakulnak a gondolatban való megfordítá s mű veletei, majd rendszerré
szervező dnek, é s ez á ltal az adott ö sszefü ggé s jelensé gek egé sz osztá lyá nak pé ldá jaké nt vá lik lá tható vá . A gyerekeknek el kell é rniü k a serdü lő kort ahhoz,
hogy a mű veleteket a konkré t pé ldá któ l teljes mé rté kben elvonatkoztassá k, é s hogy a té nyektő l teljes fü ggetlen formá lis logikai kö vetkezteté sekre
ké pesek legyenek.
A fogalmak minden szakaszban az asszimilá ció s é s akkomodá ció s tevé kenysé g egyensú lyi já té ká ban a tapasztalattal együ tt fejlő dnek. A tapasztalat
magá ban mé g nem elé g .A fejlő dé snek az egyé n kö zponti idegrendszeré nek é rettsé ge é s az egyé nnek a fizikai é s a tá rsadalmi kö rnyezetre vonatkozó
tapasztalata szab hatá rt az egyes szakaszokban. A má sokkal való együ ttmű kö dé se, majd ké ső bb a gondolatok cseré je azé rt olyan fontos jelensé gek, mert
az egyé n ez á ltal tö bb kü lö nbö ző né ző pontbó l ké pes szemlé lni a dolgokat.
A já té k az é rzé kszervi- mozgá sos perió dusban kezdő dik. Piaget szerint az ú jszü lö tt a vilá got nem té rben é s idő ben lé tező tá rgyak együ tteseké nt é szleli.
Ha a csecsemő nem lá tja tejesü veget, akkor az szá má ra ö rö kre elveszett. A mozgó fé nypontot lá tó hatá ron belü l kö veti, de amint eltű nik, tö bbé nem keresi.
Egy idő eltelté vel egyre bá mulja azt a pontot, ahol valami é rdekeset lá tott, akkor is, ha má r eltű nt. Ezek a megfigyelé sek mé g nem arra utalnak, hogy a
csecsemő já tszik, mindö ssze azt jelentik, hogy a csecsemő folyamatosan alakítja né zé s puszta ö rö mé t. A csecsemő viselkedé se itt jut tú l a reflexszakaszon.
A cirkulá ris reakció ba ú j elemek é pü lnek be, az inger é s a vá lasz kö zé , de a csecsemő tevé kenysé ge csupá n egy má r vé grehajtott cselekvé s megismé tlé se.
Ezt a jelensé get Piaget „megismé tlő asszimilá ció nak” nevezi: a csecsemő azt teszi, amit má r elő ző leg is csiná lt, jó llehet ebben a szakaszban ké pessé gei
má r jó val meghaladjá k ezeknek a tevé kenysé geknek a szintjé t. Az ilyen „ö ncé lú ” ismé tlé sek a já té k elő futá rai.
Piaget-nek nincs szü ksé ge arra, hogy a já té kra kü lö nö s indíté kot té telezzen fel, mivel a já té kot az asszimilá ció egyik szempontjá nak tekinti, vagyis a
cselekvé s ismé tlé sé nek annak é rdeké ben, hogy ö sszeö tvö zze é s megerő sítse a tevé kenysé get.
Né gy hó napos kortó l kezdve koordiná ló dik a lá tá s é s a fogá s, a csecsemő ekkorra ké pes megtanulni, hogy ha meglö ki az á gya fö lé fü ggesztett já té kszert,
akkor az himbá ló zni é s csö rö gni fog. Miutá n ezt a csecsemő megtanulta, ú jra é s ú jra megismé tli. Já tszik. Az é rzé kszervi-mozgá sos perió dus a gyermek
szá má ra a „mű kö dé s” ö rö mé t, az „okozá snak” az ö rö mé t nyú jtja.
Ha hé t-nyolc hó napos gyermek megtanulja, hogy a takaró alá já té kszereket é s egyé b tá rgyakat helyeztek, akkor szá má ra a takaró elhú zá sa is é lvezetes
já té k. Ebben a fejlő dé si szakaszban a gyerekek csaknem szertartá sos formá ban ismé telgetik ú jra a vá ratlan sikerre vezető cselekvé st.
A já té k má r nem egyszerű en a sikeres cselekvé sek megismé tlé se, hanem olyan ismé tlé s, amely szü ntelenü l alakul, vá ltozik. De a rendszeres, aktív
kísé rletezé s a tá rgyakkal csak a 12-18 hó napos korban jelenik meg. Ekkorra má r a tá rgyak kezelé sé nek kü lö nfé le lehető sé gei ö sszehangoló dnak.
Az é rzé kszervi mozgá sos perió dus utolsó szakaszá ban lehetsé gessé vá lik a tá rgyak né lkü l vé gzett cselekvé s é s ezzel együ tt a jelké pes helyettesíté s, a
tetteté s é s a kitalá lá s.
A szimbolikus já té kok, illetve fantá ziajá té kok a kb. 2-7 tartó szakasz, a szemlé letes ké pzetekben folyó gondolkodá s perió dusá t jellemzik.
A gondolkodá s kezdetben helyettesítő tevékenysé gek formá já t ö lti, melyek má r az é rzé kszervi mozgá sos fejlő dé s vé gé n megjelennek. A gyermekek egy
ö sszecsomó zott rongyot pó lyá s babá nak tekintenek. A szimbolikus já té k tiszta asszimilá ció , amely má r a tö ké letesen elsajá tított ké pek é s jelké pek ré vé n
ú jra é s ú jra megismé tli, ezá ltal megszervezi a gondolkodá st. Pé lda erre a gyerekek szü ntelen ké rdező skö dé se, amikor csak a ké rdezé s kedvé é rt
ké rdeznek, vagy amikor ezerszer elismé telt tö rté neteiket ú jra elő adjá k csak azé rt, hogy elmondhassá k. Minden, ami a gyermek szá má ra é rzelmileg
jelentő s volt, felbukkan é s megismé tlő dik a já té kban. De a já té kban torzított formá ban jelenik meg a való sá g, mivel ké nyszerítő kö vetkezmé nyei
hiá nyoznak. A fantá zia já té kok sajá tossá gai a gyerek é rtelmi fejlő dé si adott szakaszá nak á ltalá nos sajá tossá gaival magyará zható k: a gyermek ebben a
korban egocentrikus vilá gban é l, s ké pzetei, szimbó lumai rendkívü l egyé niek. A ké pzetek perió dusá ban elő rehaladva a gyermek fantá ziajá té ka
fokozatosan egyre kidolgozottabbá vá lik é s szervezettebbé vá lik. A fizikai é s tá rsadalmi kö rnyezet megismeré sé nek ará nyá ban a való sá g visszatü krö zé se
pontosabb lesz.
Az egyé ni szimbó lumok é s ké pzetek a tö bbi emberrel való együ ttmű kö dé s sorá n á talakulnak é s ez miatt lesz a szimbó lumok haszná lata logikusabb 8-11
é ves korig tartó perió dusban. A já té kot most má r a kö zö s fegyelem é s a becsü let tö rvé nyei ellenő rzik. A korá bbi szakaszra jellemző egyé ni szimbolikus
já té kok helyé re a szabá lyjá té kok lé pnek.
Piaget elmé lete szerint az é rtelmi fejlő dé si folyamat bizonyos sorrendben halad elő re, amely gyorsítható vagy ké sleltethető , de magá t a sorrendet a
tapasztalat nem mó dosítja. Má sré szt azt té telezi, hogy az egymá sutá nisá g nem folyamatos, hanem szakaszos: mindegyik le kell, hogy zá ruljon, mielő tt a
kö vetkező megismeré si lé pé sre sor kerü l. A harmadik alapté tel szerint a sorrend, az egymá sutá nisá g a benne foglalt logikai mű veletek segítsé gé vel
magyará zható .

A gyermek megismerésének lehetőségei a játékban:

Abbó l kiindulva, hogy a já té k az ó vodá s korú gyermek alapvető tevé kenysé ge, a já té k a gyermek megfigyelé sé nek é s megismeré sé nek egyik
leghaté konyabb mó dja.
Ha ismerjü k a gyermek já té kfejlő dé sé nek folyamatá t, akkor nyomon kö vethetjü k a gyermek fejlő dé sé nek ü temé t é s irá nyá t, pontosan rö gzíthetjü k
jellemvoná sainak alakulá sá t, a kö rnyezetre való reagá lá st, problé maé rzé kenysé gé t, szociá lis é rettsé gé t.
A já té k megfigyelé sé bő l sokirá nyú informá ció hoz juthatunk, amelynek pontos elemzé sé bő l nem csak a já té kra hatá ssal fogalmazhatjuk meg teendő inket,
hanem egé sz nevelő munká nkra is.
A szerepjá té k kö zponti é s visszaté rő té má ja az otthonnal kapcsolatos, amely sok jelzé st ad a gyermeknek a csalá don belü li helyzeté rő l, é leté rő l.
A gyermek já té ká bó l megismerjü k kö rnyezeté t, a kö rü lö tte é lő k magatartá sá t, viselkedé sé t, a gyermekhez fű ző dő kapcsolatukat.
Az ó vodapedagó gus a já té kmegfigyelé sek sorá n tapasztalatokhoz juthat az elté rő magatartá st tanú sító fé lé nk, visszahú zó dó vagy az agresszív gyermekrő l
is.
A fé lé nk visszahú zó dó gyermek rendszerint egyedü l já tszik, vagy ha csoportos já té khoz kö zeledik, rendszerint ott is zá rkó zottan viselkedik. Az egyedü l
já tszó gyermek azonban nem mindig fé lé nk. Elő fordulhat, hogy hat-hé té ves gyermek is szívesen já tszik egyedü l. Pl. ú j eszkö zzel ismerkedik, vagy é ppen
azzal pró bá lkozik, hogy ő egyedü l mire ké pes.
Sok mindent megtudhatunk a gyerekek egymá shoz való viszonyá ró l is. Az egyik durvá n beszé l a tá rsaihoz, erő szakos é s nyers, a má sik mindent á tenged a
vele szemben fellé pő knek. Az egyik nem tartja tiszteletben a má sok é rdekeit, a má sik meg a szemé lye ellen irá nyuló tá madá st sem tudja megelő zni,
kivé deni. Az ilyen megnyilvá nulá sokat nem elé g csak figyelni, hanem szü ksé ges mé rté kben az ó vó nő nek be is kell avatkozni a szü lő k kö zremű kö dé sé vel.
A já té k azonban nem csak a kirívó esetek, problé má k felismeré sé nek színtere. Sok gyermek jó tapasztalatokat hoz otthonró l magá val.

A játék személyiség fejlesztő hatásai

A já té k legfő bb sajá tossá ga, hogy fejleszti a szemé lyisé get. A nevelé s szempontjá bó l nem csak az a lé nyeges, amit az egyé n tesz a já té kban, hanem az is,
amit a já té k tesz az egyé nnel.

A já té k ré vé n a gyermek kielé gítheti szü ksé gleteit:

 a szeretet szü ksé glet kielé gíté sét a meghitt, bizalmas lé gkö r megteremté sé vel é rheti el a nevelő
 a tisztelet, ö nbecsü lé s szü ksé glet kielé gíté se a gyermek emberi mé ltó sá gá nak tiszteletben tartá sá val é rhető el
 az ö nmegvaló sítá s szü ksé gleté t akkor elé gítheti ki a gyermek a já té ká ban, ha engedjü k sajá t elgondolá sait megvaló sítani

A ké pessé gek kibontakoztatá sá nak alapja a tevé kenysé g, a gyakorlá s:

  testi ké pessé gek kibontakoztatá sá ra azok a já tékcselekvé sek alkalmasak, melyekben a gyermek mozgá scselekvé seket vé gez.
 a já té kcselekvé sek sorá n a gyermek é rtelmi erő i mű kö dnek: é rzé kel, é szleli a való vilá got, figyelme a szá má ra é rdekes dolgok irá nyá ba fordul,
képzeleté t az esemé nyek megindítjá k, visszaemlé kezik esemé nyekre gondolkodá sa kiteljesedik, problé má kat old meg, szó kincse gazdagodik-
é rtelmi ké pessé gei fejlő dnek.
 szociá lis ké pessé gei a tá rsas együ ttlé t sorá n alakulnak, mikö zben é rzelmi- akarati é leté be is vá ltozá sok kö vetkeznek be.

A gyermek a já té kba ú gy lé p be, hogy beleviszi korá bban szerzett ismereteit, a má r kialakult tevé kenysé gi szintjé t, gondolatait, amelyek
befolyá soljá k, megszabjá k majdani reagá lá sait egy-egy já té khelyzetben. Pé ldá ul, ha fé l a konfliktustó l esetleg gyanakvá ssal kezd el egy já té kot azé rt,
mert korá bbi tapasztalatai azt sugalljá k, s ha gyanakvá sa beigazoló dik, mé g gyanakvó bb lesz é s esetleg nem is kapcsoló dik be a tevé kenysé gbe.
A já té k kö zegé ben nemcsak azt sajá títjá k el a gyermekek, amit tapasztaltak, hanem azt is, hogyan feleljenek meg az elvá rá soknak. Pé ldá ul a
szabá lyjá té k eseté ben a győ ztesektő l azt vá rjuk, hogy boldogok legyenek é s bü szké k a teljesítmé nyü kre, de elvá rjuk a szeré nysé get, a nagylelkű sé get
az ellenfé l irá nt. A vesztestő l é ppen ellenkező é rzé seket vá runk, legyenek szomorú ak, tanú sítsanak haragot a győ ztesekkel szemben, de csak
annyira, hogy az mé g ö sztö nző en hasson a tová bbi erő feszíté sre.
A nevelő legfontosabb feladata, hogy a rá bízott gyermekek szemé lyisé gé t fejlessze. A cé ljai elé ré se é rdeké ben tudatos- tervszerű munká t kell
vé geznie. Meg kell terveznie a gyermekek ismereté ben a fejleszté s terü leteit, nevelé si feladatait. Ha ennek a feladatnak a nevelő eleget akar tenni,
akkor az egyes já té kokat olyan szempontbó l kell a vizsgá lat tá rgyá vá tennie, mellyel feltá rhatja, hogy az a já té k amit é ppen já tszik a gyermek,
szemé lyisé gé nek mely terü leté ra van hatá ssal.
Bá rmely já té kró l is legyen, szó a szemé lyisé g nem egyetlen oldalá ra gyakorol hatá st. Egyetlen já té k is komplex mó don já rul a gyermek
fejleszté sé hez.
Pé ldá ul egy mozgá sos já té k fokozhatja a ké t ké z koordiná ció já t, segítheti a té rbeli tá jé kozó dá st, hozzá já rulhat a figyelem- koncentrá ció
fokozá sá hoz, ha felszabadultan vesz ré szt a já té kban, gazdagíthatja é rzelmi é leté t, a szabá ly betartá sá val erő sö dhet szabá lytudata, azá ltal pedig,
hogy a já té kban tö bben vesznek ré szt elmé lyü lhet a tá rsak irá nti tisztelete.

Hatá smechanizmust vizsgá lva azt is elmondhatjuk, hogy a fejleszté s intenzitá sa sem egyenletes. Hatá smechanizmus ismerete nevelő munká nk
alapja. Tudatos- tervszerű munka vé gzé sé hez ez azonban mé g nem elegendő . Ismernü nk kell a gyermek egyé ni adottsá gait, egyé ni sajá tossá gait, a
szemé lyisé g ö sszetevő inek minden terü leté t. Tehá t ismernü nk szü ksé ges a gyermek fejlettsé gé t.

Tervező munká nkat, nevelő munká nkat csak ezek ismereté ben vé gezhetjü k el oly mó don, hogy a gyermek ké szsé gei-, ké pessé gei szintjé nek
megfelelő hatá smechanizmusokat, já té kcselekvé seket kapcsolunk, melynek mindig tapintatosnak kell lennie, é s a já té k sajá tossá gait nem sé rtheti.
A já té kban, a já té k á ltal alakulnak a gyermek testi ké pessé gei, é rtelmi erő i, akarati é lete, é rzelmi gazdagsá ga, az egé sz szemé lyisé ge.

Az örömmel végzett játékcselekvés során fejlődik a gyermek személyisége, és személyiségének fejlődése a játékcselekvés fejlődését eredményezi. A
gyermek és a játék kölcsön kapcsolatban fejlődik.

A játékfajták és fejlődésük jellemzőik gyermekkorban

A já té ktevé kenysé g kialakulá sa, fejlő dé se szoros kapcsolatban van a gyermek fejlő dé sé vel, é ré sé vel. A já té k megjelené se ö sszefü gg a ké z- a fogá s-
fejlő dé sé vel.
A ké z a manipulá ció eszkö ze, kivitelező je:
manus= ké z
manipulá ció = ké zzel vé gzett mű velet
A ké z mozgá sai ké pezik a manipulá ció alapjá t, amihez szü ksé g van a lá tá s é s a mozgá sfunkció k bonyolult kapcsolatá ra.
Fé lé ves kor elő tt, ha a gyermek kezé be kerü l egy tá rgy, annak csak addig van a gyermek szá má ra jelentő sé ge, amíg az lá tó teré ben van. Ha kikerü lt a
lá tó teré bő l a tá rgy, akkor az a csecsemő szá má ra megszű nt lé tezni.
A gyermek mind gyakrabban sikerü l a szemmel fixá lt tá rgyat megé rintenie, egyre nagyobb sikerrel hajtja vé gre a mozdulatokat, melyeknek egy-egy tá rgy
megragadá sa a cé lja.
Fé lé ves kor utá n kialakul a gyermekben a tá rgy á llandó lé tezé studata, mely annak kö szö nhető , hogy má r tekinteté vel keresi is a tá rgyakat, é s kezé vel
utá nuk is nyú l.

Já té kcselekvé srő l csak akkor beszé lü nk, amikor kialakul az é rzé kszervi-mozgá sos koordiná ció .

A gyermek első já té kszerei a kü lö nfé le gumifigurá k, a csö rgő k, amelyeket rá gja, tapogatja, kapargatja, kezé ben forgatja, figyeli. Egyik kezé bő l a má sikba
veszi, mely nem kö nnyű mű velet, mert a két ké z ellenté tes mozgá st vé gez: elenged, megfog.
A gyermek mozgá sa egyre kifinomultabb: csú sztatja, ü tö geti, rá zza a tá rgyakat. Ha egyszerre ké t eszkö z kerü l, a kezé be pró bá lja egyiket a má sikkal
ö sszefü ggé sbe hozni, ö sszeü tö getni, egyiket a má sikba rakni. Egy- egy já té ké rt é rdemes utá nanyú lni, utá na kú szni, s kö zben ide-oda gurulni, é lvezni
mozgá st, most má r nem csak a ké zzel vé gzett manipulá ció az é rdekes é s jó , hanem fokozatosan a tá rgy lesz a vonzó .

A tá rgyakkal egyre ú jabb é s ú jabb ismé tlé ses mozgá sokat, mozgá sos mű veleteket vé gez. Ennek ré vé n é szreveszi a tá rgy tulajdonsá gait- kemé nysé gé t,
sú lyá t-, melyeket a kö vetkező fá zisban a nyelv fejlő dé sé vel é s a szavak – nevek elsajá títá sá val- ará nyosan megkü lö nbö ztetni é s á ltalá nosítani kezd.
A mozgá smű veletek sokszori ismé tlé sé vel a mozdulatok finomodnak, cé lszé rű sö dnek, rendező dnek. A cé lszerű sé g megjelené sé vel az ismé tlé ses
mozgá sok abbamaradnak, a gyermek figyelme ekkor má s tá rgy irá nyá ba fog funkcioná lni.

Egy- egy tá rggyal való manipulá ció anná l tová bb tart, miné l nagyobb lehető sé get kíná l a tá rgy a kutató aktivitá s jelenlé té re.
A tá rgy ú jdonsá ga vá ltja ki a mozgá st, é s ez a mozgá smű velet finomodá sá t eredmé nyezi. Az ú jdonsá g kimerü lé se a tá rggyal folytatott manipulá ció
abbamaradá sá val já r.

A já té k kialakulá sá nak első szakasza a manipulá ció , mely mé g nem tekinthető já té knak, csak a já té k alapjá nak mivel a tá rggyal vé gzett mű veletet a tá rgy
sajá tossá gai befolyá soljá k.

Má sfé l é ves korban a gyermek egyre nö vekvő ö ná lló sá ga kö vetkezté ben kapcsolatba kerü l kö rnyezeté vel, az idő sebbekkel tö rté nő kö lcsö nö s
együ ttmű kö dé s mind bonyolultabb formá it sajá títja el, é s figyelni kezdi a mind szé lesebb kö rben kitá guló vilá got.
Fokozatosan á tvesz é s leutá noz mozdulatokat, mű veleteket, é s ezeket az ellesett mozgá smű veleteket ismé telgeti sajá tos arculattal színezve.
Mihelyt a szenzoros é s motoros (é rzé kszervi- mozgá sos) funkció it mind gazdagabban ö sszemű kö dtetni ké pes, a tevé kenysé get má r a funkció ö rö mé é rt
gyakorolja.

Má sodik é leté vé ben ú jszerű ö rö m fedezhető fel, az „é n akarom” csiná lni, az „é n idé zem elő ”. A gyermek pró bá ra teszi ö nmagá t, ké szsé geinek hatá rá t
pró bá lgatja. Ré szben utá nzá s ré vé n, ré szben az eddig elé rt sikereinek fokozá sá é rt egy-egy mű veletsort megpró bá l elvé gezni.
A mű veletek vé gzé sé ben van bizonyos meré szsé g, kocká zati izgalom, pró baszerencse vá llalá sa.
Harmadik é leté vben ú jabb motívum jelenik meg a gyermek já té kcselekvé sé ben, szeretne hasonlítani az utá nzotthoz, hogy ne csak a mű velet elvé gzé sé vel
vá ljon hasonló vá a felnő tthö z. Tevé kenysé ge sorá n ké pzeleté nek hatá sá ra valamilyen szerepbe é li bele magá t, magá ra ö lti a mesehő sö k vagy a felnő tt
valamilyen szerepé t.
Má r nem csak a mű velet, hanem a szerep is megjelenik a já té ká ban, a szerep fokozatosan má r szabá lyokat is hordoz.
A há romé ves gyermek já té ká ban há rom alkotó elem figyelhető meg:
 a cselekvé ssor, mint mű veleti elem
 az utá nzott szemé ly, mint szerep
 a szerep á ltal meghatá rozott szabá ly, mert a mű veletsor csak így vagy csak ú gy vé gezhető , mert a szerep ezt vagy azt kívá nja meg
Ez teszi lehető vé , hogy a gyermek fiktív szemé lyeket alkosson, eljá tssza a vele korá bban tö rté nt esemé nyeket, egykori tapasztalatait beledolgozza kreatív
já té ká ba.
Ez a gyermek tevé kenysé gé nek első ö ná lló sult formá ja. Ez má r igazi já té knak tekinthető , melyet ké pzeleti já té knak vagy alkotó já té knak nevezü nk.
Jellemző je, hogy a tevé kenysé gben a gyermek sajá t maga á ltal kialakított já té kkö rü lmé nyek kö zö tt a felnő ttek tevé kenysé gé t é s a felnő ttek kö zö tti
kapcsolatokat á ltalá nosított formá ban reproduká lja, a való sá gos tá rgyakat já té keszkö zö kkel- szimbolikusan helyettesíti.
Lé nyege, hogy egy szemé llyel vagy tá rggyal azonosulva utá nozza a má s á ltal jellemző nek tartott viselkedé si mintá t, szimbolikusan jelezve annak
tevé kenysé gé t, viselkedé sé t.

A há rom-haté ves gyermek jellemző é s egyben alapvető já té ka a ké pzeleti- vagy alkotó já té k, melynek kü lö nfé le fajtá i fokozatosan alakulnak mé g ki ebben
az é letkorban.
A gyermek figyeli a kü lvilá g esemé nyeit, az á té lt é lmé nyek, tapasztalatok adjá k a já té ká nak a té má já t, melybő l megtudhatjuk, hogy mely esemé nyek
voltak szá má ra fontosak.
A legvá ltozatosabb formá ban adjá k vissza azokat a mozzanatokat, amelyek é rzelmileg megragadtá k, ezek alkotjá k a já té ká nak tartalmá t.
A há rom alkotó elem: mű velet, szerep, szabá ly a já té k fejlő dé sé nek egymá st vá ltó dominá ns té nyező i:
 A já té k kialakulá sá nak kezdeti fá zisá ban a mű velet dominá l, a szerep jelentő sé ge cseké ly, a szabá ly rejtett formá ban van jelen. A való sá g
cselekvé sbő l csak egy-egy mű veletet tud elvé gezni (keverget, terít, vonatozik) a dominá ns té nyező a tá rgyakhoz kapcsoló dó mű velet. Ha a
mű velet a hangsú lyos, akkor a gyermek gyakorló já té kot já tszik.
 A gyermek a tá rgyi vilá g megismeré sé ben annyira elő re halad, hogy felismeri az emberi viszonyokat, a já té k tartalma elmé lyü l, é s egyre jobban
tü krö zi a felnő ttek tevé kenysé gé t, ekkor a szerep vá lik hangsú lyossá .
A szerep hatá rozza meg a szü ksé ges mű veletet, a szabá ly pedig a szerep á ltal meghatá rozott magatartá si formá t. Ha a gyermek já té ká ban a
szerep a dominá ns, akkor szerepjá té kró l beszé lü nk.
 A szerepjá té k fejlő dé se sorá n a szerepek differenciá ló dnak, egyre ö sszetettebbek lesznek, má r nem csak egy-egy szerephez kapcsoló dó
szerepet elevenít meg a gyermek a já té ká ban, hanem az a tá rsadalmi együ tté lé s alapvető formá it is tü krö zi. A szabá ly dominanciá ja abban jut
kifejezé sre, hogy az ö sszetett, ö sszekapcsoló dó já té kokná l szé t kell osztani, meg kell hatá rozni a szerephez kapcsoló dó mű veleteket.
Ha a szabá ly a hangsú lyos, akkor a szerep é s a mű velet a szabá lynak rendelő dik alá - ez az elemi szabá lyjá té k. A já té k jellemző je, hogy elemei
egymá stó l fü ggetlenü l is tová bb fejlő dnek, é s ú jabb já té kfajtá k fejlő dé sé t eredmé nyezi.
 A mű velet tová bbfejlő dé se eredmé nyezi az é pítő - a konstruá ló já té kok kialakulá sá t é s a barká csoló tevé kenysé g megjelené sé t. Fokozatosan
ebbő l fejlő dnek ki a kü lö nfé le munkajellegű tevé kenysé gek é s a felnő ttkori szabadidő s, hobby tevé kenysé gek is.
 A szerep tová bbi fejlő dé se a bá bozá s, a dramatizá lá s é s a színjá tszá s kialakulá sá t eredmé nyezi.
 Az elemi szabá lyjá té k fejlő dé se a való di szabá lyjá té kok, a testnevelé si é s sportjá té kok, valamint az intellektuá lis já té kok kialakulá sá t
eredmé nyezik, melynek jellemző je, hogy nem a szerep é s a já té kszituá ció rö gzített, hanem a feladat é s a szabá ly, é s megjelenik a já té kban egy
ú j elem: a győ zni akará s.

Haté ves kor kö rü l fokozatosan megjelenik é s elő té rbe kerü lnek a szabá lyjá té kok kü lö nfé le fajtá i: tá rsasjá té kok, testnevelé si já té kok é s a sportjá té kok.

A pedagógus szerepe és feladatai a játékban:

Beavatkozá s:
 Az ó vodapedagó gusnak azt a já té kbeli megnyilvá nulá sá t jelenti, amikor meg kell á llítania a já té kot, mert az nem a megfelelő irá nyba halad,
balesetveszé lyes, kedvező tlen hatá sú a tö bbi gyermek já té ká ra.
Já té kirá nyítá s:
 A já té kfolyamat kibontakozá sa elő segíté sé t szolgá ló já té kra ható tevé kenysé g

Az ó vodapedagó gus já té kbeli szerepe, azon hatá sok ö sszessé ge, amellyel a gyermekek já té ká nak kibontakozá sá t segíti elő felté telteremtő
tevé kenysé gé vel é s já té ká val. Az ó vodapedagó gus tehá t a já té k kibontakozá sa cé ljá bó l hat a já té kra.

A játékra hatás értelmezése

Tö bbfé leké ppen é s tö bb megfontolá sbó l hathatunk a já té kra, mé gpedig azé rt, mert tő lü nk is fü gg a gyermekek já té ká nak vá ltozatossá ga,
kiegyensú lyozottsá ga. A já té kra hathatunk szemé lyes pé ldá val, verbá lis é s nonverbá lis eszkö zö kkel. Hathatunk kö zvetlenü l é s kö zvetve is.

A kö zvetlen hatá s indoklá sa, lé tjogosultsá ga:

 amikor ú j já té kot tanítunk a csoporttal

 amikor segítsé gre szorulnak a gyermekek
 amikor a já té kbeli magatartá s erő sö dé sé t akarjuk elő segíteni,
 amikor a gyermekek nagyon é s indokoltan igé nylik a ré szvé tü nket,
 amikor valamilyen ok miatt pozitív irá nyba akarunk hatni a já té kra
 amikor a jelentkező konfliktust a gyermekek má r ö nerejü kbő l nem ké pesek feloldani

Veszé lyes já té kok megjelené se az ó vodá ban szinté n indokolhatja a kö zvetlen fellé pé sü nket. A gyermek testi é s psziché s fejlő dé sé re veszé lyes já té koknak
nem engedhetü nk szabad teret. Az sem engedhető meg, ha az egyé bké nt á rtatlan eszkö zö ket akarjá k felhaszná lni veszé lyes já té kszituá ció kban.
A rá hatá s sajá tos esete a negatív kö rnyezeti é lmé nyek kivé dé se. A negatív benyomá sok majdnem mindig megjelennek a já té kban. Ké t eset lehetsé ges.
Vagy leá llítjuk, vagy má s irá nyba tereljü k a já té kot. Mé g a legdurvá bbnak tű nő já té kok betiltá sa sem mindig kedvező , mert elzá ró dik a feszü ltsé g-levezető
szelep. A má sik megoldá s, legtö bbszö r szemé lyes ré szvé telü nk vagy é sszerű javaslatunk mellett a já té k megfelelő irá nyba terelé se. É ppen a há ború s já té k
kivá ltá sá hoz ad jó taná csot Sutton é s Smith: A há ború sdi já té k helyett lehet szervezni ű rkutató já té kot, víz melletti kalandokat vagy felfedező utat az
erdő ben, a folyó parton.
Amit az ilyen korú gyermekeknek á t kell é lnie a szerepjá té kban, fö lfedező é s ö nmegvaló sító tevé kenysé gben, az az elké pzelt bá torsá g é s rá termettsé g.
Ebben az é letkorban nem szabad megfosztani a gyereket a fantá ziá lt bá torsá g é lmé nyeitő l, ezé rt, ha há ború zni nem engedjü k, ő ket felté tlenü l keressü nk
má s megoldá st. Tegyü k hozzá , hogy a má s megoldá si javaslat csak akkor talá l meghallgatá sra, ha benne a já té kra ö sztö nző é lmé nyek legalá bb olyan
erő sek, mint a há ború sdi já té k ö sztö nö s é s szerzett forrá sai.

Teendő k a gyermek szabad já té ká nak kibontakozá sá hoz:

Az ó vodá skorú gyermek legtö bb já té ka a kö zö ssé gi já té k. Legtipikusabb formá ja a szerepjá té k majd pedig a szabá lyjá té k. A gyermekek á ltalá ban hamar
meg tanulnak kö zö ssé gben já tszani. Gyorsan elsajá títjá k a kö zö s já té kok kö vetelmé nyeit, de a já té kok ú jszerű sé ge, fejlő dé sü kkel együ tt já ró ú j helyzetek
nem egyszer á tmenetileg pró bá ra teszik a gyermekeket.
Né zzü k, milyen problé má kkal talá ljá k szembe magukat a gyermekek, amelyek megoldá sa nem mindig zö kkenő mentes, s az ó vodapedagó gus segítsé gé t
igé nylik!

 Az első pró baté telt a kö zö s já té kok bevezető szakasza, a já té k gondolati tevé nek megbeszé lé se, a já té khelyzettel kapcsolatos elgondolá sok
egyezteté se adja.
 A kö vetkező problé maforrá s a szerepek elosztá sa, a tá rgyak, eszkö zö k birtoklá sa, majd pedig a szabá lyok egyezteté se.
 Sokszor gondot jelenthet a hely kivá lasztá sa. Első sorban akkor, ha a helyhez tö bb csoport is ragaszkodik.
 Kevé s já té kszer eseté n szinté n adó dhatnak konfliktusok a csoportok kö zö tt.
 A szerepbeli magatartá s vagy a szabá lyok é rtelmezé se is lehet já té kzavaró té nyező , nem is annyira a szabá lyok megfogalmazá sá nak, hanem
alkalmazá sá nak perió dusá ban.
 Zavart okozhat egy-ké t gyerek agresszív magatartá sa is.
 Fennakadá st okozhat olyan vá ratlan nehé zsé g, amivel a já tszó csoport elő re nem gondolt, s ö nerő bő l nem is ké pesek az akadá lyok elhá rítá sá ra,
lekü zdé sé re, megoldá sá ra. (Fontos já té keszkö z hiá nyzik .stb.)

Mindezen problé má k mö gö tt a já té kfejlő dé s, illetve a gyermekek elté rő egyé nisé ge, vé rmé rsé klete hú zó dik meg. É ppen ezé rt a kö zö s já té kokat is
figyelemmel kell kísé rni, s ha a helyzet megkívá nja, a problé mahelyzetek feloldá sá ra kell sietnü nk.

Né há ny pedagó giai elv segíthet az eligazodá sban:

 A kö zö ssé ghez való alkalmazkodá s é rdeké ben elő kell segítenü nk a problé mahelyzetek ö ná lló megoldá sá t.
 A já té kbó l adó dó konfliktusok, né zetelté ré sek, problé maszituá ció k feloldá sá nak leghatá sosabb mó dja a já té k, ami lehet ú j já té k vagy meglé vő
já té k folytatá sa.
 Ha a gyermekek hozzá nk fordulnak segítsé gé rt, mé rlegelnü nk kell a segítsé gadá s szü ksé gessé gé t é s a mó djá t. A gyermekek né ha tú l hamar
fordulnak hozzá nk problé má ikkal. Nem kell mindig minden ké ré st teljesíteni, de megé rteni gondjaikat igen, s bízni bennü k, hogy ö ná lló an ő k is
boldogulnak.
 Elő fordul, hogy elé g egy-ké t ú j szempontra, ú j megoldá si mó dra rá irá nyítanunk a figyelmü ket. Javaslataink, ö tleteink a já té k ö ná lló
tová bbvitelé t szolgá ljá k!

A játék helye az intézményes nevelésben:

1. A já té k a kisgyermekkor legfontosabb es legfejlesztő bb tevé kenysé ge, s így az ó vodai nevelés

leghaté konyabb eszkö ze. A já té k szabad-ké pzettá rsítá sokat kö veti szabad já té kfolyamat - a
kisgyerek elemi pszichikus szü ksé glete, melynek mindennap visszaté rő mó don, hosszantartó an es
lehető leg zavartalanul ki kell elé gü lnie. A kisgyerek a kü lvilá gbó l es sajá t belső vilá gá bó l
szá rmazó tagolatlan benyomá sait já té ká ban tagolja. Így vá lik a já té k kiemelt jelentő sé gű
tá jé kozó dó , kreativitá sukat fejlesztő é s erő sítő , é lmé nyt adó tevé kenyseggé .

2. A kisgyermek első való di já tszó tá rsa a csalá dban, az ó vodá ban is a felnő tt - a szü lő é s az
ó vodapedagó gus. Utá nozható mintá t ad a já té ktevé kenysé gre, majd amikor a szabad
já té kfolyamat mar kialakult, bevonható tá rs marad, illetve segítő vé , kezdemé nyező vé lesz, ha a
já té kfolyamat elakad. A felnő tt jelenlé te teszi lehető vé a gyerekek kö zö tti já té kkapcsolatok
kialakulá sá t is.

3. A já té khoz megfelelő helyre é s egyszerű , alakítható , a gyermeki fantá zia kibontakozá sá t segítő
anyagokra, já té kszerekre van szü ksé g. Az ó voda é s az ó vodapedagó gus feladata, hogy megfelelő
csoportlé gkö rt, helyet, idő t, eszkö zö ket é s é lmé nyszerzé si lehető sé geket biztosítson a kü lö nbö ző
já té kformá khoz.

4. A já té k folyamatá ban az ó vodapedagó gus tudatos jelenlé te biztosítja az indirekt irá nyítá s
felelő ssé gé t. Az ó vodá ban fontos a szabad já té k tú lsú lyá nak é rvé nyesü lé se.

5. A já té k kiemelt jelentő sé gé nek az ó voda napirendjé ben, idő beosztá sá ban is meg kell mutatkoznia.

A problémafeltárás, prevenciós és korrekciós lehetőségek a játékban

Szabad játék az óvodában – értelmezés:

A szabad játékot is megszervezzük. Ha ezt hallod, azt gondolod, minek, hisz a gyermek maga választ. Igen, de ahhoz, hogy ki tudja
választani a kedvére való megfelelő játékot, ahhoz biztosítani kell:
1. játék helyét
2. a játék körülményeit
3. szükséges eszközöket
4. társakat, akivel játszani fog
Célunk ezzel, hogy a személyiségfejlesztő hatása legyen, közelebb kerüljön a gyakorlathoz, és mellette tudatosítsuk a játék pedagógiai
jelentését.
A környezet szerepe a játékban nagyon fontos tényező.
Az óvodás gyermek napjának nagyobbik hányadát az óvodában tölti, ami nem a családi környezete (helyei, méretei, elrendezései, tárgyai,
szabályai). Az otthon a mindennapi élet feltételeinek kialakított, egy, a gyermek számára biztosított terület, hely, és eszköz, amivel
tevékenykedhet.
De ez is csak abban az esetben, ha a család ezt fontosnak tartja, illetve ehhez rendelkezik a szükséges feltételekkel. Vagyis nem minden
óvodás gyerek számára biztosított odahaza a saját játszó terület és az ehhez szükséges eszközök, viszont azt is állítjuk, hogy az óvoda és
annak helyiségei alkalmasak, alkalmasnak kell lennie a játék biztosítására. Igaz, ez egy mesterséges játékkörnyezet, ám éppen ezért nem
lehet csak az eddigi megszokásból és az óvodapedagógus egyéni fogékonyságából kiindulni.
A 1996-s Alapprogram szemlélete újrafogalmaztatja a játékpedagógia ONEP-s gyakorlatát. A két alapdokumentum közötti különbség nem a
játék szerepének megítélésében található, hanem a vele szemben megváltozott elvárásokban. Vagyis a „foglalkozás központú” óvoda
helyett a gyermekre, és a játékra orientált személyiségfejlesztő foglalkozásokkal váltotta ki az óvoda.
A gyermek játéka olyan önként vállalt, szabad, örömteli és többnyire különböző vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékon
belüli, a játékban önmagában van.
A tanulásra utaló sokféle modern megközelítés és irányzat közös vonása szerint a tanulás az egyén viselkedésében és személyiségében
bekövetkezett tartós változás, ami magában foglalja az új ismeretek és készségek elsajátítását, valamint a meglévő képességek további
fejlődését.
Óvodás korban a tanulás minden mozzanatában játékos jellegű!
A játék, és a tanulási két tevékenység közös vonásai:
- utánzás
- motorikusság
- megfigyelés
- szocializáció
- gyakorlás
Minden játék, de különösen a szabad játék a tanulással szemben a gyermek szabad elhatározásából születik és abban is ér véget. Ezzel
szemben az óvodai életben vannak olyan tanulási helyzetek, tanulásszervezeti formák, amelyeket a felnőtt – óvodapedagógus – pedagógiai
szándékkal teremtett meg a gyermek számára.
Az óvodapedagógus szerepe mindkét tevékenységi formában meghatározó.
Az óvodapedagógus az általa teremtett tanulási helyzetekben nem feledkezhet meg a tanulás játékos jellegéről, a tanulásban is
érvényesülő gyermeki igényekről, szükségletekről.