A kutatásmódszertan alapjai

(PSZB17-104)

Dr. Magyaródi Tímea

magyarodi.timea@ppk.elte.hu

2 2019. 02. 22.

 A pszichológiai mérés
történeti gyökerei, a mérés
problémája a pszichológiában
Mi a pszichológia célja?

• Alapkérdések:
• Mennyire determinált?
• Mennyire adottság, mennyire nevelés kérdése?
• Mi a testnek és léleknek a viszonya?

A humán viselkedés és a mentális

folyamatok tanulmányozása,
tudományos módszerekkel
A tesztelés korai formái

• Ókor: a pszichológia a filozófia része

• Kínai császárság hivatalnokainak, spártai katonák
alkalmasságvizsgálata
• Platón és Arisztotelész: individuális különbségek fontossága
(2500 éve)
• Hippokratész és Galénosz: személyiségtípusok
megkülönböztetése (kolerikus, melankolikus, szangvinikus
és flegmatikus)
• Középkor:
• Középkori lovagok alkalmasságvizsgálata
• Descartes: tudat és test kölcsönhatása
• Pszichológiai tesztelés megjelenése: 20. század
Szemben a karosszék pszichológiával (XIX. század)

• „Karosszék” lélektannal való szakítás

• Lélek folyamatainak tudományos vizsgálata
• Fő módszertani hagyományok (ld. Bővebben: 3.
előadás):
• Kísérleti-magyarázó
• Korrelációs-mérő
• Kvalitatív-megértő lélektan
• Empirikus pszichológia első képviselői: fizikusok,
orvosok, fiziológusok
Mérés és kísérletezés
Galton
• 1859: Darwin, A fajok eredete (öröklődés empirikus
vizsgálatai)
• Unokaöccse: Galton, a mérés megszállottja
• Intellektuális képességek mérése az érzékelésre és
észlelésre alapozva - Hereditary Genious (1869)
• Kimagasló tehetség ← genetikai tényezők (eugenika: emberi
faj kedvező öröklődési tulajdonságainak segítése)
• 1884: Londoni Világkiállítás: Galton laboratóriuma (9000!)
• Tudományos keretek között minden mérhető
• Pearson: alkar és testmagasság antropometriai elemzése
→ változók együttjárásának fontossága
• Galton-deszka: a normális eloszlás demonstrációjára
Wundt (Német kísérleti pszichológia)

• Egyéni jellemzők, kontrollált laboratóriumi feltételek

• Kísérleti laboratóriuma: Lipcse, 1879-től
• Környezeti ingerek és lelki reakciók összefüggései
• Intellektuális képességek leírása: reakcióidő, észlelés,
figyelem terjedelme, memória
• Egyéni hasonlóságok vizsgálata (különbségek)
• Kísérleti introspekció: egy gyakorlott megfigyelő számára
saját elemi észleletei megfigyelhetők
• Tanítványok vonzása: pl. Cattell, Münstenberg, Spearman
James Mckeen Cattell
• Wundt laborjának első asszisztense
• Az angol egyéni különbségek mérhetősége (Galton) és a német
kísérleti pszichológia hatása (Wundt): A reakcióidőkben
mutatkozó egyéni különbségek c. doktori tézis
• Mentális teszt: intellektuális funkciók mérésére kidolgozott
módszer
• Pl. reakcióidő, színmegnevezési idő
• Iskolai eredmények és mentális tesztek eredményeinek
összevetése
• Mentális teszt kevéssé jósolja be a tanulmányi eredményességet
Cattell (1890) egyéni
különbségek mérésére
kidolgozott módszerei
Oroszország és Amerika: behaviorizmus

• Hagyjuk az introspekciót és figyeljük meg a

viselkedést
• Állatkísérletek megindulása
• Pavlov és Watson: kísérleti eredmények az emberi
tanulásról
• Pavlov: központi idegrendszer folyamatainak
feltárása, tanulás és alkalmazkodás
(kutyakísérlet – reflexológia)
• Watson: behaviorizmus
(viselkedéspszichológia), a kis Albert kísérlet
(1920)
Pszichometriai (korrelációs) megközelítés

• Kísérletezés + kvantifikáció együttjár

• De: kvantifikáció + kísérletezés nem mindig
• Pszichometria célja: lelki jellemzők pontos
méréseken keresztül történő feltárása
• Számszerűsíti a vizsgált jellemzőket, de nem
manipulálja és kontrollálja a változókat (vs.
Kísérletezés)
• Természetesen előforduló jellemzők mérése a cél
Lee Cronbach

• Az APA elnöke (1957)

• Tudományos pszichológia két kultúrkörre
szakadt:
• Kísérleti pszichológia
• Korrelációs megközelítések által dominált
területek
• Kell: teljes pszichológia
• A megközelítések összefonódása
20. sz. közepi átrendeződés
• A pszichológiai kutatások centruma: USA
• + anyagi támogatás a II. világháború után
• Növekvő érdeklődés
• 50’es években számítógépek megjelenése:
módszertani és koncepcionális átrendezése a
kísérleti lélektannak
• Kognitív pszichológiai kialakulása (ingerek
könnyebb manipulációja, pontosság): az ember
mint információfeldolgozó gép
• Kísérleti módszer elterjedése
Társadalmi változások és
tesztelési igények
Előzmény: intelligencia mérés

• Új humanizmus mozgalma: gyakorlati

problémamegoldás a pszichés
megbetegedésekben
• Átmenetiség, gyógyíthatóság
• Mentális retardáció (normálistól az idiotizmusig)
vs. Mentális zavar (Esquirol): élethosszig tartó,
gyógyíthatatlan, fejlődésbeni elmaradás vs. felnőtt
korban megjelenő, gyógyítható
• 1900-as évek eleje: USA, tömegoktatás,
intellektuális különbségek
Binet és Simon

• 1904: alacsony iskolai teljesítményt nyújtók

kiszűrése → speciális oktatási módszerű osztályok
• Magasabb szintű pszichológiai folyamatok nem
elemi szenzoros jellemzők
• 1905: 30 fokozatosan nehezedő feladat, egyéni
felvétel (döntési képesség, megértés, okfejtés)
• Nem volt pontos összpontszám  cél: csak az
osztályozás (mentális retardációk kiszűrése), nem mérés
Binet-Simon skálafejlesztés

• 1908: skála átdolgozása, nehezítés, mentális

képességek szélesebb tartománya, életkori
szinteknek megfelelő feladatsorozatok
• 1911: új változat, felmért életkori tartomány 13
évestől felnőttkorig
• Cél: mentális kor meghatározása

• Goddard: a tesztelés negatív következményeinek

példája (Ellis Island Bevándorlási Hivatal megbízása)
A módszer jövője

• Stern: pontozási rendszer az életkori övezetekre

nézve torzít → mentális kor és tényleges életkor
aránya
• Intelligencia mérési egysége: intelligenciahányados
• Terman: IQ rövidítés, a hányados 100-zal való
beszorzása
• Stanford-Binet Intelligenciateszt
• Army Alpha (verbális) és Beta (nonverbális)
teszt: csoportosan felvehető intelligenciatesztek
(I. világháború)
• Növekvő kereslet, hatalmas siker
Wechsler (1939)

• Stanford-Binet-teszt hiányosságainak kiküszöbölése

• Verbális feladatok + performációs feladatok
• Két IQ pontszám, jobb differenciálás
• Az olvasni nem tudók, beszédértési problémák kiküszöbölése

• Egy kis teszteléstörténet

Személyiségtesztek
• Általános mentális képességek + személyiségjegyek
feltárása 1920-tól
• Személyiség: viszonylagos stabilitással rendelkező
vonások; különböző helyzetekben megnyilvánuló
viselkedés, szokások
• Elsők: csoportosan felvehető, papír-ceruza tesztek
(igaz/hamis az állítás; melyik a legjellemzőbb)
• Első objektív személyiségteszt: Woodworth-féle
Személyiség Adatlap (pszichiátriai interjúkérdések,
standardizált önjellemző teszt formájában)
• Amerikai sorkatonák sorozásánál (érzelmi stabilitás,
alkalmazkodás)
Projektív tesztek

• Az önjellemzés kiküszöbölésére (pontatlan

önértékelés, betegségbelátás hiánya,
szándékosság)
• Alap: projekció (kivetítés) mechanizmusa
• Többértelmű inger bemutatása  szabad
asszociáció → saját érzések, vágyak, motivációk,
szükségletek előhívása
• DE: a pontozás is szubjektív
 Tematikus Appercepciós Teszt
Rorschach teszt (Rorschach,
(TAT) (Murray & Morgan,
1920’)
1935)

Szondi teszt (Szondi, 1930-as

évek vége)
Viták, irányzatok, tendenciák
• 1960-70-es évektől: természettudományos ideál megkérdőjelezése
• (Már a 19. sz. végén: hermeneutikai irányzat)
• Posztmodern filozófiák
• Humanisztikus pszichológia
Kísérletezőket ért kritikák:
Természetes kontextusból kiragadott
Eredmények nagy része triviális, steril
A nomotetikus törvényszerűségek keresése elmossa az
egyén tanulmányozását
Laboratóriumi pszichológia: a kísérleti személyeket tárgyként
kezeli

A másik oldal, az alternatív hangok kritikája:

Lágy módszerek nem tudnak általánosítható
összefüggéseket feltárni
Kizárólag leíró vizsgálatok
A módszerek nem egzaktak, nem megismételhető
vizsgálatok, szubjektív eredmények
„Skinner álláspontja átsiklik a viselkedéstudomány nagy paradoxonán. Ha a
viselkedést tudományosan akarjuk vizsgálni, akkor leginkább előzetesen létező
okok által determinált jelenségként kezelendő. Ez a tudomány realitása. De a
felelősségteljes személyes döntés, ami az egyik legfontosabb eleme az emberi
létnek, és alapvető tapasztalata a pszichoterápiának, hasonlóan alapvető tény. (…)
Annak, hogy a tapasztalatunk e két aspektusa ellentmondani látszik egymásnak,
talán ugyanaz a jelentősége, mint a fény kettős természetének a fizikában.
Bizonyítható, hogy a fény nem más, mint hullám, és az is, hogy részecske –
mindkettő igaz, bár összeegyeztethetetlen. Nem tagadhatjuk szubjektív életünket,
mint ahogyan ennek objektív leírását sem” (Rogers és Skinner, 1977, 23)
Hazai „teszteléstörténet” I.
• Ranschburg Pál (1899): első pszichofizikai laboratórium –
gyógypedagógiai irányultságú
• Szellemi működés vizsgálata, asszociációs és emlékezet-vizsgálatok
• 1928: a Magyar Pszichológiai Társaság alapítása
• Révész Géza: laboratóriumi pszichológia beemelése a
bölcsészképzésbe
• 1918: első Pszichológiai Tanszék
• Binet-Simon Intelligenciateszt magyarul: Éltes Mátyás (1911)
• Binet-Éltes-féle intelligenciateszt-sorozat korszerűsített változata
(Lénárd Edit & Baranyai Erzsébet, 1957-1962)
• Ma: Budapesti Binet Intelligenciateszt
Hazai „teszteléstörténet” II.

• Ranschburg-iskola: Szondi Lipót

• Mélylélektan, örökléstan
• Szondi-teszt pszichometriája
• Mérei Ferenc: számos külföldi mérőeszköz
• Rorschach-próba, TAT, Lüscher-teszt
• Szociometriai felmérés kérdőíve (Moreno
módszerének továbbfejlesztése)
• 1965-1970: Pszichodiagnosztikai Vademecum sorozat
50 füzete
Intelligencia mérés és MMPI
• Wechsler Adults Intelligence Scale – WAIS hazai
adaptációja: Kun Miklós és Szegedi Márton (1971)
• >2000 felnőtt bevonása
• Magyar Wechsler Intelligencia-kérdőív – MAWI
• Probléma: aktualizáció hiánya
• Gyerekváltozat: Wechsler Intelligence Scale for Children –
WISC: német változatból, ‘60-as évek (MAWGYI)
• MMPI hazai adaptációja: Tringer László (‘70-es évek),
Bagdy Emőke
• Több 1000 fős normatív és klinikai minta bevonása
Metodológiai vita itthon

• 1983: első menet a kísérletezés megítélése

körül
• Pszichológia c. folyóirat, több, mint 100 oldal
hozzászólás (Gergen előadásának összefoglalója
Erős Ferenc által, Kardos Lajos vitába szállt vele,
majd több szerző is vitába szállt)
• Gergen kétségesnek tartja a pszichológiai
kísérletezést, mert arról, hogy az egyén számára mit
jelent a helyzet, hogy szimbolizálja azt, nincs
információnk → át kell gondolni az elmélet és
empíria szerepét
• Hozzászólók: Buda Béla, László János, Kardos
Lajos, Pléh Csaba, Czigler István, Marton Magda,
Erős Ferenc
Hazai pszichológiatörténet I.

• A pszichológia egyetemi története:

Orvostudományi Kar
• Ranschburg Pál pszichofiziológiai laboratóriuma
• Révész Géza pszichológiai laboratóriuma
• Tanácsköztársaság ideje (1919): Ferenczi Sándor
és Székely Lajos (pszichoanalitikusok)
• Politikai okokból távoztak: Révész Géza
Amszterdamba, Székely Lajos Stockholmba
Hazai pszichológiatörténet II.
• Kornis Gyula: Pázmány Péter Tudományegyetem
(két világháború között); az első pszichológiai
tankönyv középiskolásoknak
• Egyetemi Lélektani Intézet (30-as évek dereka):
Kornis Gyula, Harkai Schiller Pál, Lénárd Ferenc
• Kardos Lajos: a háború után kapcsolódott be, a
betiltott (1949) pszichológiát beemelte az egyetemi
oktatásba
• Barkóczi Ilona új fordulatot hozott
• Két tanszék: általános lélektani (Barkóczi-Putnoky
Tanszék); fejlődéspszichológiai tanszék (Salamon Jenő
vezetésével)
Hazai pszichológiatörténet III.
• 1970-es évek: Kulcsár Zsuzsa (Általános Pszichológia
Tanszék) – a személyiség kísérleti-általános lélektani
megközelítése, a humanisztikus pszichológia
• 70-es évek vége: Hunyady György a Fejlődéslélektani
Tanszéken
• Társadalomlélektani oktatás
• ELTE rekonstrukció: Pesti Barnabás utcából a pszichológia
tanszékek IZU-ba költöztetése, szervezeti átalakulás
• 1983: Pszichológiai Intézet
• Illyés Sándor professzor vezette
• Új tanszékek, vezetőváltások
ELTE Pszichológiai Intézet

• 90-es évek eleje: felsőoktatási reform

(Hunyady György dékánsága alatt)
• Ezredforduló: 2003. 09. 01: ELTE Pedagógiai
és Pszichológiai Kar
• 2011 ősze: korábbi intézeti központok
tanszékekké alakultak, több tanszéki
szakcsoport alakult ki
 ELTE PI tanszékek

Affektív Pszichológia Fejlődés- és Klinikai Gazdaság- és Iskolapszichológia Klinikai Pszichológia és

Tanszék (Varga Katalin) Gyermekpszichológia Környezetpszichológia Tanszék (Némethné Addiktológia Tanszék
Tanszék (Balázs Judit) Tanszék (Dúll Andrea) Kollár Katalin) (Demetrovics Zsolt)

Kognitív Pszichológia Személyiség- és Tanácsadás Társadalom- és

Tanszék (Király Ildikó) Egészségpszichológia Pszichológiája Tanszék Neveléspszichológia
Tanszék (Urbán Róbert) (Rácz József) Tanszék (Kende Anna)