1. FEJEZET.

KLINIKAI PSZICHOLÓGIA: BEVEZETÉS ■ 61

1.6. táblázat ■ Szakképzés felépítése a Semmelweis Egyetemen

Idő Elmélet Óra Bázisgyakorlat Óra Készségfejlesztő Óra

gyakorlat
l. félév Pszichopatológia I. 50 Első interjú 40 Alap- 50
Gyermek­ Pszichopatológia pszichoterápiás
pszichiátriai Viselkedés- készségek
kórképek diagnosztika

II. félév Pszichopatológia II. 50 Pszichopatológia 40 Alap- 50

Felnőttkori Viselkedés­ pszichoterápiás
pszichiátriai diagnosztika készségek
kórképek

m. félév Pszichodiagnosztika 50 Projektív tesztek, 40 Esetmegbeszélő, 50

és kutatás- MAWI, MMPI, szupervíziós
módszertan Rorschach csoport (választha­
tó: dinamikus,
rendszerszemléletű,
kognitív terápia)

IV félév Fejlődés-lélektani 50 Projektív tesztek, 40 Esetmegbeszélő, 50

szempontú klinikai MAWI, MMP, szupervíziós
pszichológia Rorschach csoport
(választható)

V félév Pszichoterápia I. 50 Felnőtt szak: 40 Esetmegbeszélő, 50

Általános kérdések - neuropszichológiai szupervíziós cső-
rendszerszemlélet gyakorlat port (választható)
Gyermek szak:
pszichodiagnosztikai
gyakorlat folytatása

VI. félév Pszichoterápia II. 50 „Csere” gyakorlat 40 Esetmegbeszélő, 50

Pszichoanalitikus Felnőtt szakos - szupervíziós
elmélet - kognitív Gyermek terület csoport (választ-
viselkedésterápia Gyermek szakos - ható)
Felnőtt terület

VII. félév Mentálhigiéné és 30 Pszichiátriai osztá- 40

egészséglélektan lyos gyakorlat

VIII. félév A klinikai pszicholó- 50 Osztályos gyakorlat 40

gia alkalmazási terű- alkalmazott területen
létéi (onkológia, (választható)
belgyógyászat,
szülészet)
62 ■ I. RÉSZ. A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA ALAPJAI

vizsgálatok híján azt sem tudjuk, hogy mennyi lenne az optimális óraszám. E kérdések
megválaszolásának érdemes lenne nagyobb figyelmet szentelni, már csak azért is, mert
a klinikai pszichológus definíciója, szerepköre változóban van - ahogy ez jelen kötet­
ből is kiderül -, és most már ehhez a szerepkörhöz visszavonhatadanul hozzátartozik
az, hogy a szakember értékelje, megvizsgálja, beavatkozásai mennyire hatékonyak.
Kérdéses az is, mit akarunk fejleszteni annak érdekében, hogy a klinikai pszichológus
hatékony segítővé váljon? Ezt a problémát a nyugat-európai képzési modellek a szu­
pervízió előírásával oldották meg, ahol a hangsúly a készségek fejlesztésén van.
Mivel a pszichoterapeuta szakvizsgához megkövetelt önismereti terápia is 250 óra,
ezért a fokozatosság elvének érvényesítése (és a költségtérítéses képzésben részt vevő
jelöltek anyagi terheinek csökkentése) érdekében az eredetileg 250 órás önismereti kö­
vetelményt 2002-ben a Semmelweis Egyetem klinikai pszichológia tanszékének indít­
ványára a Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium 150 órára mérsékelte.

SZAKVIZSGA ■ A nyolc szemeszter lezárását és szakdolgozat leadását követően lehet

jelentkezni az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Egészségügyi Fel­
sőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottságánál (EFSZSZTB) szak­
vizsgára. A szakdolgozat jelenleg komplex esettanulmány, amelyben a jelölt számot
ad klinikai pszichológiai szaktudásáról, és bemutatja korszerűen, többféle - pszi-
chodinamikus, kognitív és rendszerszemléleti - elméleti keretben értelmezve egy eset­
vezetés folyamatát. Tartalmaznia kell a klienssel/beteggel való találkozás, az exploráció
és problémamegismerés, a vizsgálati terv, a diagnózisalkotás és az intervenciós, illetve
pszichoterápiás terv, valamint a megkezdett, esetleg végigvitt folyamat ismertetését.
Tükröznie kell a vonatkozó elméleti és módszertani ismeretanyagot, a jelölt készség­
rendszerét a klinikai, illetve mentálhigiénés szakmai eszköztár használatában. Tartal­
maznia kell a patopszichológiai, pszichodiagnosztikai összefüggéseket, a problémák
kialakulásának elemzését mind pszichodinamikai, mind tanuláselméleti és rendszer­
szemléleti szempontból, a szakirodalmi vonatkozások feldolgozását és az ezek nyomán
kialakított szakmai állásfoglalást. A szakvizsga gyakorlati és elméleti részből áll. A gya­
korlati szakvizsga alapja a szakdolgozat és a hozzá kapcsolódó kérdéskör. Az elméleti
szakvizsga tételei három fő témakört ölelnek fel:

■ Pszichopatológia és patopszichológia; fejlődés-lélektani szempontú klinikai pszi­

chológia.
■ Klinikai pszichodiagnosztika és kutatásmódszertan.
■ Pszichoterápia; mentálhigiéné és egészséglélektan; a klinikai pszichológia alkal­
mazási területei a medicinában.

A hazai képzést három fontos tekintetben szükséges közelíteni az európai standardhoz

(Római Egyezmény, 1991), és ezért korszerűsítésre szorul: a modern költséghatékony
módszerek megfelelő színvonalú oktatásában, a viszonylag alacsony szupervíziós óra­
számban és az önálló kutatás bevezetésében. Az eurokonform képzés érdekében ezért
fontos lépésről lépésre megközelíteni ezeket a kritériumokat.
 1. FEJEZET. KLINIKAI PSZICHOLÓGIA: BEVEZETÉS ■ 63

■ Modern, bizonyítottan hatékony, rövid távú kognitív és viselkedésterápiás módsze­

rek jelentősen megemelt mennyiségű és minőségű oktatása.
■ Megemelt szupervíziós óraszám (100 óra/év, ez már megközelíti az európai normát
jelentő 125 óra/évet) és intenzívebb számonkérés (több esettanulmány).
■ Önálló kutatás: csak ennek a (nem túl nagy volumenű kutatás) követelményének a
bevezetésétől várható a szemlélet alapvető megváltozása: az, hogy a klinikai pszi­
chológus képes és motivált legyen munkája, beavatkozásai eredményességének ob­
jektív értékelésére, a már fentebb említett, Eysenck-féle tudós szakember modellnek
megfelelően.

A fenti változásokat tartalmazó, az európai normákhoz igazodó kutatást és gyógyítást

magában foglaló klinikai pszichológusi szakképesítés elnyerése egyben a „pszichológiai
doktor” (PsyD) címmel járhatna, ami például Nagy-Britanniában már elterjedt, és
amelynek hazai bevezetését szeretnénk elérni.
Sikeres szakvizsgát követően a jelöltek önálló klinikai pszichológusi tevékenység
végzésére jogosultak. Továbbá rendelet írja elő - 30/1999. (VII. 16.) - a kötelezettsé­
get az alapnyilvántartásba vételre. Ettől kezdve ötévente a klinikai pszichológusnak tu­
dása szinten tartásához továbbképzési pontokat (kreditpontokat) kell gyűjtenie műkö­
dési engedélyének meghosszabbításához.
Ráépített szakképzések formájában lehetőség van az addiktológiai, a neuropszicholó-
giai es az igazságügyi szakpszichológusi kvalifikáció megszerzésére.

FEJLŐDÉSI IRÁNYOK
Mivel a klinikai pszichológusi kvalifikáció bonyolult gyakorlati és elméleti készségek
elsajátítását jelenti, ezért világszerte, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a kép­
zés nem levelező formában valósul meg, hanem teljes időben, úgynevezett rezidensi
rendszerben, általában hároméves időtartamban. Mit jelent ez?

■ Akkreditált gyakorlóhelyeken folyik a rezidens-, azaz rezideáló képzés, a jelöltek tel­

jes munkaidejüket a képzőhely által előírt és akkreditált gyakorlóhelyeken töltik,
közalkalmazotti munkaviszonyban az egyetemmel, központi gyakornoki státusban.
■ A törzsképzési idő alatt a jelölt elméleti képzésben részesül a felsőoktatási intéz­
ményben - ez a szakmai színvonal fenntartásához nélkülözhetetlen.
■ Rezidensképzés esetén értelemszerűen itthon is elegendő lenne három év.
■ További döntő különbség a levelező és a rezidens képzés között a térítés módjában
van. Míg a levelező képzést a jelölt téríti, addig a rezidens fizetésben részesül, képzé­
sének költségeit munkahelye vagy a minisztérium fizeti.

A 125/1999. sz. kormányrendelet az egészségügyi központi gyakornoki (rezidens)

rendszerről megállapítja:
64 ■ I. RÉSZ. A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA ALAPJAI

„A központi gyakornoki rendszer célja, hogy

a) elősegítse az egészségügyi ellátás biztosításához szükséges számú és szakmai
végzettségű szakember képzését,
b) lehetővé tegye az egészségügyi fejlesztések megvalósításához szükséges hu­
mán erőforrás biztosítását a prioritások figyelembevételével,
c) elősegítse a regionális ellátási szükséglethez igazodó személyi feltételek megva­
lósítását, az ellátás szakmai színvonalának területi kiegyenlítését,
d) biztosítsa a felsőoktatási intézmény és az általa a szakképzésre akkreditált kép­
zőhelyen folytatott, magas szintű, országosan egységes strukturált programok egy­
másra épülő rendszerén keresztül megvalósuló, magas szintű szakemberképzés ki­
alakulását.”

Az érintett tanszékek és a Szakmai Kollégium folyamatos erőfeszítéseinek ellenére ed­

dig az illetékes minisztériumnál nem sikerült elérni a képzés rezidensrendszerű átalakí­
tását, feltehetőleg finanszírozási okok miatt. Ugyanakkor ennek a bevezetése jelenthet­
ne megoldást az országszerte fennálló, immár krónikus szakemberhiányra, mert a
gyakorlóhelyül szolgáló kórházak ingyen munkaerőhöz jutnának a rezidensek révén.
A rendszer bevezetése valószínűleg nagyobb fennakadások nélkül valósulhatna meg,
hiszen a szakorvosképzésben már működik. Csak remélni lehet, hogy egy napon ha­
zánkban is visszatér az egészségügy valódi feladatához, a betegközpontú ellátáshoz, a
szakemberek pedig Kennedy elnök ars poeticájához: „Ne azt kérdezd, hogy mit tehet
érted a hazád, hanem hogy te mit tehetsz a hazádért!”

BIZONYTALANSÁGTŰRÉS ÉS TUDÁSSZOMJ
Szokás szerint a fejezetet a klinikai pszichológia végső, határozott definíciójával kel­
lene lezárni - olyannal, amely eddigi fejtegetéseinket összefoglalná, integrálná és
könnyen emészthetővé tenné. Úgy tűnik azonban, hogy nem lehetséges, de nem is
hasznos ilyen meghatározást adni. A probléma az, hogy a klinikai pszichológusok ér­
deklődése és tevékenysége olyan sokféle és szerteágazó. Ha a definícióban át akarnánk
fogni ezt a sokféleséget, annak olyan hosszúnak vagy olyan általánosnak kellene lennie,
hogy lényegében értelmét vesztené, semmitmondóvá válna. Egyesek szerint például
Resnick (1991) fejezetünk elején idézett definíciója túl tág, és nem is vonatkozik speciá­
lisan a klinikai pszichológiára. Klinikai pszichológiai tankönyvében Shaffer és Lazarus
negyvenöt évvel ezelőtt így ír: „Nincs teljes egyetértés abban, hogy milyen szerepet is
kell játszania a klinikai pszichológusnak.” (Shaffer és Lazarus, 1952, 25. o.) Azóta vaj­
mi kevés történt, aminek nyomán ezt a véleményüket korrigálnunk kellene. Helyes te­
hát, ha megemlítjük a klinikai pszichológus fontos tulajdonságát: a bizonytalanság tű­
résének képességét.
Csoda-e, ha a klinikusoknak - akiket egyesek sarlatánként szidnak, mások megmen-
tőjükként imádnak, akik néha elkeserednek azon, hogy mennyire keveset tudnak az
emberi viselkedésről, máskor fellelkesülnek azon, hogy milyen sokat javult páciense­
ik állapota, akiket a kognitív-viselkedésterápiás és dinamikus irányzatok pszichoterá­
 1. FEJEZET. KLINIKAI PSZICHOLÓGIA: BEVEZETÉS ■ 65

piás eredmény iránti ellentmondó elvárásai bombáznak, akiket a tudósok amiatt bí­
rálnak, hogy túl gyakorlatiasak, a többi mentálhigiéniai szakember pedig amiatt,
hogy túl elvontak és tudományosak - szóval csoda-e, ha a klinikusoknak rendelkezni­
ük kell a bizonytalanság tűrésének hasznos tulajdonságával? Aki az emberi viselke­
déssel kapcsolatos minden kérdésre választ akar kapni, annak zavarba ejtő vállalkozás
lesz a klinikai pszichológiai tanulmányok folytatása. De aki abban akar részt venni,
hogy keressük az emberi élet javításának egyre hatékonyabb eszközeit, annak a számá­
ra örömteli lesz.

A fe je ze t összefoglalása
A klinikai pszichológiát mint szakterületet nagyon nehéz pontosan meghatározni. A
klinikai pszichológusok tevékenysége rendkívül változatos, és valamennyi átfedés is
van a klinikai pszichológia és a többi mentálhigiéniai szakterület között. Ebben a feje­
zetben történeti kontextusban mutattuk be a klinikai pszichológusok jellemzőiről és
tevékenységéről rendelkezésre álló legújabb adatokat. A mai klinikai pszichológus
munkaidejének általában tekintélyes hányadát tölti közvetlen klinikai szolgálatban, di­
agnosztikával, adminisztrációval és kutatással. Az oktatás, a szupervízió és a szakértői
tevékenység szintén fontos szerepe. A klinikai pszichológusokat sokféle munkahelyen
alkalmazzák, elsősorban magánrendelésen, egyetemen és gyógyítóintézményekben.
A felmérések szerint a klinikai pszichológusok többsége férfi, a leggyakrabban alkal­
mazott elméleti irányultság pedig az integratív/eklektikus, a kognitív és a dinamikus. A
klinikai pszichológia mindenekfelett erősen kötődik a tudományos tradícióhoz, nagy
hangsúlyt helyez a diagnosztika, a megelőzés és a terápia empirikusan igazolt módsze­
reire. A fejezet végén a klinikaipszichológus-képzést tekintettük át, leírtuk a szakkép­
zés legfontosabb összetevőit.

Kulcsfogalmak
a k k re d itá c ió Az Amerikai Pszichológiai Társaság igazolása arról, hogy valamely pszi­
chológiai képzési program megfelel az elvárásoknak,
d o k to r i fo k o z a t (P h D ) Tudományos fokozat, amely az egyetemi szintű továbbkép­
zésnél magasabb fokú tanulmányokat követel. A klinikai pszichológiában a doktori
fokozat rendszerint négyéves diagnosztikai, pszichoterápiás és kutatási ráképzés és
egy év szakmai gyakorlat után szerezhető meg.
eg észségp szicho ló g us Olyan pszichológus, akinek kutatási vagy gyakorlati munkája a
betegségmegelőzésre, az egészség előmozdítására és fenntartására vagy diagnoszti­
zált betegségben szenvedők kezelésére összpontosul,
e lm é le ti irá n y u lts á g Ez a fogalom arra az elméleti keretre utal, amelyre egy pszicholó­
gus támaszkodik a kliensek problémáinak megfogalmazásában és kezelésében. Ilyen
orientációk például a dinamikus, a kognitív, a viselkedésterápiás, az interperszonális,
a rendszerszemléletű és az eklektikus/integratív.
66 ■ I. RÉSZ. A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA ALAPJAI

id io g rá fiá s m e g k ö z e líté s Az a megközelítés, amely az egyéni különbségeket hangsú­

lyozza az általános viselkedési szabályokkal szemben. A szubjektív orientációjú kli­
nikai gyakorlattal függ össze.
is k o la p s zic h o ló g u s Pszichológus, aki a tanárokkal működik együtt az iskolás gyerme­
kek intellektuális, szociális és érzelmi fejlesztésén. Az iskolapszichológus tevékeny­
ségébe tartozik a speciális szükségletekkel rendelkező gyermekek felmérése, az ilyen
igények kielégítésére szolgáló intervenciók vagy programok kifejlesztése, valamint
konzultáció a tanárokkal és az igazgatóval az iskolavezetés kérdéseiről,
k lin ik a i g y a k o rla t Szakmai gyakorlat, amelynek rendeltetése a specifikus klinikusi
készségek kiépítése (tesztelés, pszichoterápia stb.). A gyakorlati képzés gyakran öt­
vözi a tudományos tartalmakat vagy elméletet a gyakorlati tapasztalatszerzéssel,
k lin ik a i p szic h o ló g u s Olyan szakma művelője, amelynek célja a különféle érzelmi,
magatartási és/vagy kognitív problémával küzdő egyének megértése és kezelése. A
klinikai pszichológusok sokféle tevékenységbe bevonhatók: ilyenek a pszichoterápia,
a felmérés és diagnosztika, az oktatás, a szupervízió, a kutatás, a szakértői tevékeny­
ségek és az adminisztráció.
k lin ik a i tu d o m á n y A klinikai pszichológia egyik oktatási modellje, amely a diagnosz­
tika, a megelőzés és a klinikai intervenciók empirikusan alátámasztott irányzatait
hangsúlyozza. Ez a modell azokból az aggályokból nőtt ki, amelyek szerint a klinikai
pszichológia nem elég erősen gyökerezik a tudományban,
a k u ta tó -g y a k o rló sza k e m b e r m o d e llje A mai klinikaipszichológus-képzés uralkodó
filozófiája. Azon a gondolaton alapul, hogy a klinikai pszichológusnak ötvöznie kell
a kutató és a gyakorló szakember szerepét.
m in ő s ítő v iz s g a Minden klinikai pszichológiát tanuló hallgatótól elvárt vizsga, általá­
ban a képzés harmadik évében. Szerepe a hallgató tudományos kompetenciájának
bizonyítása.
n o m o te tik u s m e g k ö z e líté s Az a megközelítés, amely a viselkedés általános szabályait
vizsgálja, vagy azok azonosítására törekszik, és kevésbé hangsúlyozza az egyéni kü­
lönbségeket. Az empirikusan orientált klinikai gyakorlattal függ össze,
p a ra p ro fe s s z io n á lis sza k e m b e r Olyan egyén (pl. telefonos lelkisegély-szolgálat mun­
katársa), akit a mentálhigiénés szakemberek mellett végzett munkára képeztek ki.
p s z ic h iá te r Orvos, aki intenzív képzést kapott a mentális zavarok diagnosztikájából és
kezeléséből. Orvosi képzettsége folytán a problémás viselkedés vág}7pszichés szen­
vedés enyhítésére gyógyszert is rendelhet.
p s z ic h iá tria i szo ciá lis m u n k á s Mentálhigiénés szakember, aki képzést kapott pszichi­
átriai diagnosztikából, valamint egyéni és csoport-pszichoterápiából. A pszicholó­
gusok és pszichiáterek képzéséhez viszonyítva az ő képzése rövidebb, két évre terjed
ki. A szociális munkások intenzíven belefolynak a páciensek mindennapi életébe, és
a páciensek problémáinak inkább a szociális és környezeti tényezőire koncentrálnak,
a p s z ic h o ló g ia d o k to ra c ím (P s y D ) Felsőfokú pszichológiai képzettség, amely a ha­
gyományosan kutatásra orientált PhD-fokozat alternatívájaként jött létre,
p s z ic h o ló g ia i re n d elé s Klinikai pszichológusokat képző intézmény által működtetett
rendelés, ahol a klinikaipszichológus-hallgatók és oktatóik dolgoznak. A pszicholó­
giai rendelés olyan helyzetet teremt a hallgatók számára, amelyben gyakorlati ta-