GYÓGYPEDAGÓGIAI

PSZICHODIAGNOSZTIKA
Készítette: Zoltánfi Eszter-pedagógiai
szakpszichológus
2020
DIAGNOSZTIKA FOGALMA
 Görög eredetű szó, jelentése: kórisme,
kórmeghatározás
 Orvostudományból származik
 Diagnosztika: azon ismeretek, módszerek
összessége, melyek a diagnosztizálás során
alkalmazásra kerülnek
 Diagnosztizálás: az a folyamat, mely elvezet
a diagnózishoz
DIAGNOSZTIKA JELENTÉSE I.
 Pszichológiában: a pszichodiagnosztika a
különféle lelki folyamatok egyéni, illetve
típusos jellegzetességeinek feltérképezése.
Célja, hogy egy személy vagy csoport
pszichés jellemzőinek, képességeinek,
attitűdjének, magatartásának, várható
fejlődésének esetleges lelki működési
rendellenességeinek megállapítása.
 Eszközei: kísérlet, megfigyelés, kérdőív,
tesztek, interjúk
DIAGNOSZTIKA JELENTÉSE II.
 Pedagógiában: a pedagógus megismeri a
tanuló fejlődésmenetét, tudásszintjét,
képességeit, a követelményekhez való
igazodás mértékét.
 Eszközei: diagnosztizáló mérés vagy
diagnosztikus értékelés.
DIAGNOSZTIKA JELENTÉSE III.
 Gyógypedagógiában: jól körülhatárolt
gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai
ismeretrendszer alakult ki, amely a
fogyatékosság megismerésének meghatározó
elemévé vált.
A DIAGNOSZTIKA MODELLJEI I.
 Orvosi modell:
 - deficitorientált, hangsúly a biológiai
tényezőkön van
 - az egyént betegnek tekinti
 - a probléma okai az egyénben rejlenek
 - a probléma megfelelő beavatkozással
gyógyítható
A DIAGNOSZTIKA MODELLJEI II.
 Komplex gyógypedagógiai-pszichológiai
modell:
 - nem deficitorientált, az egyént
pszichológiai, biológiai és szociális egységnek
tekinti, aki ha bizonyos kórformák hordozója
is (hallás-, látás-, beszédsérülés-, mozgás-,
központi idegrendszeri ártalom-,) képes a
változtatásra és környezetének alakítására.
 - komplex, mert pedagógiai, pszichológiai,
kóroki és szociális szempontot is figyelembe
vesz
 A diagnosztikus munka egy folyamat része,
melynek során nyomon követjük az egész
életen át tartó fejlődést, az óvodai, iskolai,
pályaszocializációs fordulópontokat.
 A diagnosztikus tevékenység a
gyógypedagógiai munka alapja és egyben
folyamatos visszacsatolási lehetősége.
A DIAGNOSZTIKUS FOLYAMAT
MEGKÖZELÍTÉSMÓDJAI
STATUSDIAGNOSZTIKA
 Aktuális állapot feltárása
 Lehetőség a fejlettségi szint komplex
megítélésére
 Részképesség, részteljesítmény aktuális
fejlettségi színvonalának megismerése
 Diagnosztikus módszerek megválasztása, az
eredmények kiértékelés
 Viszonyítási alap felülvizsgálathoz
 Leíró jellegű
FOLYAMATDIAGNOSZTIKA
 A fejlődés és állapot változásának nyomon
követése
 Felülvizsgálatok alkalmával valósul meg
 Összehasonlító jellegű
 Részképesség vagy részteljesítmények
változásának folyamatát mutatja be
 Globális mutatók változásának nyomon
követése
DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKA
 Egyének és csoportok közötti, a
teljesítmények, a képessége és
tulajdonságok közötti különbségek kifejezés
 Fogyatékossági kategóriák és pszichés
fejlődési zavarok meghatározása
 BNO használata
 Intézményrendszerbe történő elhelyezés
 Orvosi modell hatása, szelekció irányába hat
de nem kerülhtő el
FEJLESZTÉSI DIAGNOSZTIKA
 Pedagógiai orientációjú
 Célja az egyéni szükségletek megismerése
 A hiányosságok és képességelőnyök feltárása
 Fejlesztés irányainak, területeinek
meghatározása
 Fejlesztő munka, egyéni szükségleteken
alapuló fejlesztési terv kialakítása
PEDAGÓGIAI DIAGNOSZTIKA
 Alapvető funkciója a pedagógiai értékelés
 Célja a tanulók minősítése
 Eszköze a diagnosztizáló mérés
GYÓGYPEDAGÓGIAI
PSZICHODIAGNOSZTIKA
 A pszichikus funkciók, a személyiség
megismerése, feltérképezése különféle
módszerek alkalmazásával
 Standardizált teszteljárások alkalmazása
 Lehetőség a képességek sokoldalú
megismerésére
 Területei: intelligencia, beszéd, észlelés és
mozgás, emlékezet és figyelem, szociális
érettség, személyiségvizsgálat, korai
életkorban alkalmazott eljárások
KOMPLEX GYÓGYPEDAGÓGIAI-
PSZICHOLÓGIAI-ORVOSI DIAGNOSZTIKUS
MODELL
 Az egész személyiség, vagyis a biológiai és
pszichológiai képességek összességének
figyelembevétele fontos a diagnosztikus
munkában .
 „A gyógypedagógiai lélektani diagnózist a
sokoldalúság, a finom részletek kiderítése, az
összefüggések feltárása, és a teljesség kell,
hogy jellemezze. A fogyatékos gyermeket
(ifjút vagy felnőttet) egyoldalú értékeivel,
személyiségének globalitásában, fejlődésében
és környezetében kell szemlélni.” (Illyés
Gyuláné, 1968).”
KOMPLEXITÁS ÉS HOLISZTIKUS SZEMLÉLET
A GYÓGYPEDAGÓGIAI
PSZICHODIAGNOSZTIKÁBAN

 Holisztika: egészében való megismerés, a

teljesség figyelembevétele
 Jól körülhatárolható gyógypedagógiai
pszichodiagnosztikai ismeretrendszer alakult
ki, mely a fogyatékosság megismerésének
meghatározó elemévé vált.
 A folyamatdiagnosztika és
fejlesztésdiagnosztika térnyerése fontos
fejlődés
 Holisztikus szemlélet: a sajátos igényű
gyermekek, fiatalok, felnőttek megismerését
a lehető legkomplexebb módon biztosítja
azáltal, hogy a bio-pszicho-szociális
viszonyítási keret mentén gondolkodik az
emberről.
 A komplexitásra való törekvés megkívánja a
multidiszciplináris megközelítést:
gyógypedagógus, pszichológus, orvos és
egyéb szakemberek összehangolt
tevékenysége
FELHASZNÁLT IRODALOM
 Változásban a pszichológiai és
gyógypedagógiai diagnosztika – Lányiné
Engelmayer Ágnes (2014)
 A diagnosztika szerepe a sikeres
fejlesztésben – Mohai Katalin
 Dr. Gál Zita-Gyógypedagógiai
pszichodiagnosztika (Jgypk. Mentorháló)
 A gyermek/tanuló komplex megismerése: azt
fejlődésében, a folyamatok kialakulásának
dinamikáját figyelembe véve vizsgáljuk.
 A komplex modell célja: a teljes klinikai kép
megismerése, vagyis az egyén
képességprofiljának, erősségeinek,
gyengeségeinek megismerése.
 Az önmagához viszonyítás elve:
fejlesztésdiagnosztikai szemlélet része. A
meglévő képességekre építve ad támpontot,
mely a fejlesztés megtervezését segíti.
TESZTEKRŐL RÖVIDEN
 Tesztekről: „egy szigorúan strukturált
helyzetben előre meghatározott tartalmú és
sorrendű kérdések és feladatok – próbák –
segítségével bizonyos számú
„viselkedésmintát” veszünk és ezeket
egyértelmű kritériumrendszer alapján
kvantitatívan értékeljük”. (Szokolszky, 2004.)
 Stern: „A teszt olyan kísérlet, amely adott
esetben megállapítja valamely személyiség
egyéni lelki alkatát, vagy valamely lelki
tulajdonságát.”
 Tesztek: jellemzők egyértelmű kimutatása a
cél. Tudományos megalapozottsággal
kidolgozott próbahelyzet.
 Amit mér: - emberi képességeket,
teljesítményeket, tulajdonságokat,
pszichológiai vagy neuropszichológiai
állapotokat.
PSZICHOLÓGIAI TESZTEK FAJTÁI
 Minden teszt a személy pillanatnyi állapotát méri, akár az
a teszt célja, hogy felmérje, hogy mit tanult, akár az,
hogy megjósolja a jövőbeli teljesítményét.
 1. OBJEKTÍV tesztek csoportosítása:
 - Képességtesztek: egy meghatározott képességet
vizsgálnak
 - Teljesítménytesztek: egy tanulási helyzetben
elsajátított tudás vagy teljesítmény mérésére kialakított
eszközök.
 Az, hogy egy tesztet képesség vagy teljesítménytesztnek
nevezünk, az inkább függ a céljától, mint a tartalmától.
 Vannak tesztek, melyek képességet és teljesítményt is
mérnek: miként tudja az egyén az elsajátított készségeit
új problémák megoldásában hasznosítani.
ÁLTALÁNOSSÁG AVAGY
SPECIFIKUSSÁG
 A képességtesztek egy általános-specifikus
kontinuum mentén is elhelyezhetők.
 Specifikus Általános
 zenei képesség IQ tesztek
 Matematikai
 autóvezetői vizsga
 Idődimenzió alapján:
 - „speed” tesztek: időnyomásos tesztek,
melyeket bárki elvégez, ha elég időt kap rá,
 időkorlát miatt az egyének között szóródnak
a teljesítmények.
 - „power” tesztek: nincs időnyomás
Választípus alapján:
 - verbális választ igénylő tesztek
 - performációs, cselekvéses választ igénylő
tesztek (mozgás, rajzolás) (Szokolszky, 2004)
 2. Személyiségtesztek: mélylélektani
megközelítéshez köthetők. A személyiségműködés
globális értékelésére alkalmasak. A személy
tudattalan motivációi, konfliktusai közvetlenül
nem vagy nehezen tárhatók fel.
 - perceptívek: amikor a személy elmondja, hogy a
nehezen meghatározható inger mit jelen a
számára.
 - apperceptívek: amikor a látható ingerek
értelmezése a feladat.
 - produktívak: valamilyen teljesítményt várnak el
a személytől.
 A JÓ TESZT
 A teszthelyzet egy előre tervezett, kontroll alatt
tartott szituáció.
 Tesztek követelményei:
 1. Validitás (érvényesség): a tesztben szereplő
feladatok valóban azt mérik-e, amit szeretnénk.
 Az érvényesség meghatározásához is két érték
szükséges minden személytől, a tesztpontszám és a
kérdéses képesség valamilyen más mérése. Ez a
kritérium.
 Érvényességi együttható: a korábbi tesztérték és a
kritériumban elért érték közötti korreláció. Vagyis
egy adott teszt adott célra való alkalmazhatóságáról
mond valamit.
 2. Reliabilitás (megbízhatóság): a teszt
stabilitására utal. Ismételt tesztfelvétellel
vizsgáljuk. Ezt megtehetjük a teszt
megismétlésével, a teszt két különböző, de
egyenértékű formájával. Ha mindenki
nagyjából ugyanolyan értéket mutat mindkét
mérésnél, akkor a teszt megbízható.

 Tesztek fejlesztésével a PSZICHOMETRIA

foglalkozik!
 A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA
ESZKÖZTÁRA, A VIZSGÁLÓ ELJÁRÁSOK
CSOPORTOSÍTÁSA, RÖVID ÁTTEKINTÉSE
Exploráció Megfigyelés Tesztek/próbateszt
ek
Problémafeltáró Megjelenés Teljesítménytesztek,
konzultáció átfogó mentális
képesség

Anamnézis Mozgás Fejlődési skálák

Jelen állapot Beszéd Részképesség
Dokumentumelemzés Érzékszervek Projektív eljárások
Játék Tünetbecslő skálák
Szociabilitás Kérdőívek
Önkiszolgálás
 PRÓBAMÓDSZEREK
 Tesztek csoportosítása:
 - aszerint, hogy a személyiségnek csak
egyféle tulajdonságát, vagy az egész
személyiséget
 - egyént vagy csoportot vizsgál-e
 - egyéb osztályozási szempontok
 Egyféle tulajdonságot vizsgáló próbák:
megismerő funkciókra vonatkozik
(emlékezet, figyelem, kritikai felfogás,
felsőbb fogalom vizsgálata)
 Összetettebb, komplexebb lelki jelenséget
vizsgáló próbák (pl. intelligenciatesztek)
 Egész személyiséget vizsgáló próbák
(projektív tesztek)
ELJÁRÁSOK EGYSÉGESSÉGE
 A teszt megbízhatósága és érvényessége nagyban
függ a teszt felvételekor és kiértékelésekor
követett eljárások egységességétől. A
képességek mérésekor fontos:
 - körülmények szabályozása
 a külső változók hatásának minimalizálása:
 - világosan megfogalmazott, állandó instrukciók,
magyarázat
 - világosan megfogalmazott időhatár
 - pontozási módszer
 - a vizsgálatvezető viselkedése
 TESZTEK HIBÁI
 - a tesztfelvétel és az értelmezés nem
megfelelő (nem kompetens személy végzi)
 - nem annak a képességnek a mérésére
használják amire kidolgozták
 - a legtöbb teszt kultúrafüggő, és így
negatívan minősíti a hátrányos helyzetűeket,
az eltérő kultúrában nevelkedetteket
(verbális intelligenciatesztek)

 TESZTBATTÉRIA A KOMPLEX
GYÓGYPEDAGÓGIAI-PSZICHOLÓGIAI
VIZSGÁLATOKHOZ
 Kora gyermekkori fejlődés és súlyosan,
halmozottan sérültek fejlettségi szintjének
megállapítása:
 - Brunet-Lézine pszichomotoros fejlődési teszt
 - Bayley-III.
 -Kiphard-féle szenzomotoros és pszichomotoros
fejlődési táblázat
 - Denver fejlődési szűrőteszt
 - Vineland Szociális Érettség skála
 - Autizmus specifikus szűrőtesztek (M-CHAT, Q-CHAT)
 TARC-módszer
 Fröhlich-Haupt-féle fejlődésdiagnosztika
 Átfogó intellektuális képességek vizsgálatára:
 - WISC-IV Gyermekintelligencia Teszt
 - WPPS-IV Gyermekintelligencia Teszt
 - Budapesti-Binet intelligenciateszt
 - Woodcock-Johnson Kognitív Képességvizsgáló
Eljárás
 - WAIS-IV Intelligenciateszt
 - SON-R
 - Raven (CPM) és (SPM)
 - Leiter –R nonverbális teszt
 - UNIT 2 nonverbális teszt
 Viselkedés vizsgálatára használt eszközök:
 - CBCL Gyermekviselkedés Kérdőív
 - SDQ Képességek-Nehézségek Kérdőív
 - SAFA Pszichopatológiai Tünetlista
 - SNAP-IV Gyermekviselkedés Kérdőív
 - Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív
 Expresszív és receptív beszéd, nyelvfejlődés
vizsgálata:
 - GMP-tesztcsomag
 - Peabody Képes Szókincsteszt
 - TROG
 - KOFA teszt
 - Aktívszókincs-vizsgálat (LAPP)
 - PPL Nyelvfejlődés Szűrővizsgálat
 Fonológiai feldolgozás és tárolás:
 - Lőrik-Majercsik féle vizsgálat- fonológiai
tudatosság
 - Kognitív Profil Teszt
 Óvodáskori tanulási készségek, részképességek vizsgálatára:
 - DIFER Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer
 - DPT Diszlexia Prevenciós Teszt
 Írott nyelvi képességek és verbális tanulási teljesítmények:
 - Meixner olvasólapok
 - Lőrik-féle olvasásvizsgálat
 - Lőrik-féle helyesírás vizsgálat
 - Dékány-féle Diszkalkulia vizsgálat
 Vizuomotoros koordináció vizsgálata:
 - Bender A, B
 - Frostig Vizuális Percepciós Fejlettséget Vizsgáló Eljárás
 - Benton-féle Jobb-bal Orientáció Teszt
 - Harris-féle Dominancia Vizsgálat
 Autizmus specifikus diagnosztikus
eszközök:
 - ADI-R: Autizmus Diagnosztikus Kérdőív
 - SCQ: Szociális-Kommunikációs Kérdőív
 - ADOS: Autizmus Diagnosztikus Obszervációs
Séma
EXPLORÁCIÓ-KIKÉRDEZÉS
 Verbális úton történő adatgyűjtés.
 Formája a beszélgetés, amely írásbeli rögzítésre
kerül.
 Lehet előre kidolgozott tematikus egységekbe
szervezett szempontrendszer alapján, de rugalmasan
kérdez a vizsgálatvezető.
 Módszer: panaszfeltárás (gyermek, szülő, lehetőség
szerint pedagógus, szaktanár is).
 Bizalmi, nyílt, őszinte légkör, kellő idő biztosítása.
Szülőtől nyert információt objektivitásra törekvő
kritikai szemlélettel, de elfogadó attitűddel kezeljük.
 Jelen állapot feltárása
 ANAMNÉZIS
 Fogalma: orvosi fogalom, KÓRELŐZMÉNY, előélet,
élettörténet!
 A vizsgált személy élettörténetére vonatkozó
adatok felvétele.
 Módja: kikérdezés irányított interjú formában
jegyzőkönyvvezetéssel.
 Célja: a kórós állapotok megismerésével a kóroki
tényezők feltárása, a betegségek, orvosi kezelések
nyomon követése. A személy élettörténetét,
fejlődésének mérföldköveit követjük nyomon.
Fény derülhet a kóroki tényezőkre és a probléma
kialakulásának időpontjára.
ANAMNÉZIS FELVÉTELE
 Szülő/törvényes képviselő tájékoztatása
 A kérdések legyenek céltudatosak,
objektívek, szakszerűek és érthetőek.
 Fontos a bizalmas (tapintatos)és egyben
barátságos légkör biztosítása
 Az anamnézis felvétele gyógypedagógus vagy
pszichológus szakember irányításával
történik.
 Panasz leírása
SZEMPONTOK
 Kérdések az alábbi területekre irányulnak:
 1. A terhesség és szülés körülményei
 a, akarták-e a gyermeket, terhességek száma, anya
egészségi állapota (krónikus állapotok, fertőző
betegségek, gyógyszeres kezelések,) testvérek
 b, szülés: lefolyás és körülmények, szükséges
beavatkozások
 2. A szülés utáni időszak: kórházi tartózkodás
 a, újszülöttkori, csecsemőkori és kisgyermekkori
fejlődési adatok: születéskori adatok, Apgar-érték,
adaptációs időszak, alvás-ébrenlét, evés, szoptatás,
testi gyarapodás,temperamentum,
 b, pszichomotoros fejlődés adatai: nyúlás, fogás,
fejemelés, hasra fordulás, kúszás, mászás, ülés,
állás, járás)
 c, beszédfejlődés adatai: gagyogás, szavak,
mondatok, beszédértés
 d, szobatisztaság, ágytisztaság, önellátás
 3. Óvodáskor: beilleszkedés, nagymozgásos játékok,
önállóság /öltözködés, cipőfűzés/, kezesség,
kézmozgás, mesehallgatás
 4. Iskoláskor: iskolakezdés, tanulási nehézségek,
eredmények, iskolai korrepetálás, egyéb
fejlesztések, otthoni tanulás, tanulási szokások,
motiváció
 5. Betegségek, egészségi állapot (kórházi
kezelések, fertőző betegségek, balesetek,
sérülések, görcsös állapotok,
gyógyszerszedés).
 6. Családi anamnézis, családi körülmények:
szülők, testvérek, nevelési elvek, egyetértés
van-e a szülők között, napirend, nevelési
probléma
 7. Szociális körülmények
 8. Amit a szülő fontosnak tart….
 MEGFIGYELÉS
 Tudományos értelmezés: „céltudatos, tervszerű,
rendszeres, objektív tényeken alapuló észlelés” (Falus,
2004.)
 A természetes megfigyelés a viselkedést úgy vizsgálja,
ahogyan az természetesen előfordul, ez esetben a
megfigyelő a fő kutatási eszköz.
 A megfigyelő szándékosan nem vagy kis mértékben
avatkozik be.
 Leíró-feltáró módszer
 Lehet kötetlen, mely hosszú időn keresztül történik
 Strukturált megfigyelés során rögzíthető megfigyelési
kategóriák állnak rendelkezésre (laboratórium, vagy
természetes közeg, nyílt vagy zárt forma).
Sztenderdizált folyamat.
A MEGFIGYELÉS SZEREPE
 A vizsgált személy:
 -megjelenése, beszéde és nyelvhasználata,
érzékszervi működése, motoriuma, figyelme,
motivációja, érzelmi állapota, hangulata,
szokatlan viselkedése.
 Megfigyelés társas helyzetben, szülővel és
szülő nélkül.
A MEGFIGYELÉS
SZEMPONTJAIRA
 Megjelenés: testi fejlettség, összbenyomás
harmóniája
 Magatartás/viselkedés:
 - kapcsolatteremtés: együttműködés,
színvonala és tartóssága, szülő jelenléte
hogyan befolyásolja
 - feladathelyzethez való alkalmazkodás:
magatartásszabályozás, viselkedési érettség,
mely függ; életkortól, érettségtől.
 - önállóság foka a feladatvégzéskor: környezeti
tényezők, igényli-e a segítséget, ellenőrzést
 - motiváció: mi indítja tevékenységre, mi
tartja fenn, szociális siker, siker és kudarc
hatása, monotóniatűrés,
 - hangulat és temperamentum: emocionális
légkör, agresszív megnyilvánulások,
frusztráció, szorongás megfigyelése,
vegetatív megnyilvánulások
 - énkép és önértékelés
 - egyéb magatartási és érzelmi
megnyilvánulások: szokatlan magatartási
formák, bizarrériák, inadekvát reakciók
 Beszéd: beszéd grammatikai struktúrája,
szókincs, beszéd érthetősége, artikuláció,
beszédkésztetés szintje, kommunikációs
törekvések
 Mozgás: gyorsaság, erő, pontosság, adekvátság,
célirányosság, takarékosság, begyakorlottság,
mozgás összképe, harmóniája, eszközhasználat,
kezesség,járás, futás, együttmozgások,
koordináció, egyensúly.
 Játék: spontán játék, csöndes/hangos
tevékenység, érzelmi reakciók, viselkedés
változása a játék során.
 AZ EMBERRAJZ FEJLETTSÉGÉNEK
MÉRÉSE,A GOODENOUGH-FÉLE
RAJZVIZSGÁLAT
 Florence Goodenough 1926-ban amerikai
kutató dolgozta ki az emberalak-ábrázolás
értékelésére
 Eljárás: a gyermekkel emberalakot
rajzoltatunk. Előnye, hogy egyszerű, gyors,
megismételhető, verbalitást nem igényel.
 Kiértékelés: egyszerű és gyors. A rajzolt
alakot különböző szempontok alapján
vizsgálja.
 Az értékelés során figyelembe veszi:
 1. a megrajzolt testrészek számát
 2. helyes kapcsolódásukat
 3. az arányokat
 4. a dimenziót
 5. a vonalvezetést
 6. a forma kifejezést
 Minden jegy 1 pontértéknek felel meg. Az értékelés
során A és B osztályba sorolhatjuk a rajzokat. A
osztály nem felismerhető alakok, 0 vagy 1 pontot
adhatunk. B osztályba tartoznak , melyek emberi
alakként felismerhetőek. Rajzkor (RQ) számolható.
FŐ SZEMPONTOK AZ
ÉRTÉKELÉSHEZ
 A, Részletezettség: emberalak lényeges
jegyei, az arányok és motoros kivitelezés
 B, Komplexitás: az emberalak differenciált
ábrázolás(pl. ujjak száma helyes)
 C, Arányok
 D, Motorikus koordináció

 RQ = RK (rajzkor)/ÉK (életkor) x100

 A Goodenough-féle eljárás jelentősége, hogy
a gyermekrajz értékeléséhez objektív alapot
ad.
 A gyermeki intelligenciát új oldaláról közelíti
meg.
 Korrelációs kapcsolatai a Bender-próbával,
Frostig teszttel, SON teszttel és a Budapesti-
Binet teszttel szignifikáns. DE! Az IQ és az RQ
nem helyettesíthető egymással.
VIZUO-MOTOROS KOORDINÁCIÓ ÉS
VIZUÁLIS PERCEPCIÓ VIZSGÁLATA
 Vizuomotoros koordinációs fejlettség
vizsgálata:
 Lauretta Bender (1938-ban)által kidolgozott
eljárás: papír-ceruza teszt, ábramásolási
feladat, kiegészítő vizsgálat, organikus
sérülés jelzéseként értelmezhető átlagos IQ
mellett
 1969 óta használatos a pszichodiagnosztika
gyakorlatban
 A vizuális percepció mellett nagy hangsúly
van a motoros tényezőknek is
 Bender A (Hilda Santucci dolgozta ki) 4-6 éves
gyermekek vizsgálatára
 Az olvasás-írástanulás várható nehézségeinek
jelzőjeként is használható
 Nem előzi meg tanulási szakasz
 10 kis ábrából áll, az első A jelet viseli, a többi 1-9-ig
 Instrukció: „Rajzokat fogok mutatni, igyekezz, olyan
pontosan másolni, ahogyan csak tudsz…”
 Sorban exponáljuk az ábrákat.
 Ha újra szeretné, megteheti, de az értékelésben az
első számít.
 A mintát nem forgathatja, a lapját ha módosítja, nem
avatkozunk bele.
 Értékelése: nem és életkor szerinti
értékelése van a próbának, ha egy értékelési
szempont nem felel meg, akkor az egész
feladat elfogadhatatlan. Minden helyesen
lerajzolt forma után pontot kap.
 Háromféle minősítés: 1, életkorától
elmaradóbb, 2, életkorának megfelelő, 3,
életkorát meghaladó szint.
 Minden életkori övezetben nagyon gyenge,
gyenge, átlagos, jó és nagyon jó színvonalú
lehet a teljesítmény.
 Bender B: 6-12 éves gyermekeknek dolgozta ki
Bender.
 9 ábra, az első A jelet visel, a többi 1-8-ig van
számozva.
 Értékelés: 3 szempont alapján történik, minden
helyes részletre pontot kap.
 1. szögek kivitelezése
 2. ábra elemeinek iránya/orientáció
 3. az ábrák bizonyos elemeinek viszonylagos
pozíciója
 2 évnél nagyobb elmaradás már organikus
tünetként értelmezhető
 Hibák:
 Jellegzetes torzítások
 Aránytalanságok
 Rosszul értelmezett formák, rotációk, az ábra
180 fokos elfordítása a térben
 Érintkezési hibák – a formák egymáshoz való
viszonyának megoldatlansága
 Hézaghangsúly – kifejezett távolság a jelölt
érintkezések helyett
 Koordinációs nehézség – ábrák egymásba
csúszása
 A FROSTIG TESZT
 Marianne Frostig dolgozta ki 1963-ban a
vizuális percepció vizsgálatára.
 A percepció fejlődésének zavarai és a
tanulási zavarok között összefüggés van.
 4-7 éves gyermekeknek egyéni és csoportos
vizsgálatára alkalmas
 5 szubteszt, mely 5 percepciós készséget fed
le:
 1. Szem-kéz koordináció: egyre szűkülő
vonalközben, ábrákat vízszintes irányban
összekötő rajzolást igénylő feladatok
 2. Alak-háttér percepció: egyszerű
alakzatok felismerése és rajzos lekövetése,
nagyobbaknál bonyolultabb formák és rejtett
ábrák felismerése és lekövetése.
 Egy alakzat felismerése során szokat
ragadjuk ki a vizuális mezőből, amire
figyelünk. (betűfelismerés egy szóban)
 Instrukció: „Vedd a ceruzát a kezedbe és
rajzold meg a háromszöget!”(belül nem
színezzük),hosszu dobozt, keresztet, holdat,
zölddel a csillagot, másikat pirossal….
 3. Alak konstancia: kör és a négyzet felismerése
és rajzos lekövetése.
 Amikor egy tárgy formáját állandónak észleljük,
attól függetlenül, hogy milyen a színe, mekkora
nagysága és az elrendezettsége.
 Pl. olvasáskor a betű felismerése
 Instrukció: „ez itt egy gömbölyű labda, ez itt egy
tojás. A zöld ceruzával rajzold meg az összes
labdát! Semmit ne rajzolj, ami nem ilyen labda.”
 „Ez egy négyzet, ez egy hosszú doboz. Csak a
négyzeteket rajzold meg, barnával, a hosszú
dobozokat ne!”
 4. Térbeli helyzet: az irányazonosság és
iránykülönbség felismerése. Ez a tárgy téri
elhelyezkedése az észlelő és az észlelő közötti
kapcsolatot jelenti.
 Instrukció: „Nézd az első sort. Ezek itt asztalok. A
legnagyobb részük rendesen áll, de az egyik fel
van fordítva. Jelöld meg azt, amelyiket rossz
irányba fordítottak…(székek, holdak,létrák).
 „Nézd itt egy sor virág. Tedd az ujjad arra,
amelyik keretbe van, aztán keresd meg azt,
amelyik éppen olyan, mint a keretben lévő. Vedd
a kezedbe a ceruzát és jelöld meg azt a virágot.”
 5. Térbeli összefüggés: pontrendszerekben
megjelenített alakzatok azonos elrendezésű
pontrendszerbe másolása. Ez a percepciós
készség a tárgyak önmagukhoz, illetve
egymáshoz való kapcsolatát jelenti.

 Instrukció: „Látod ezt a képet ezen az oldalon?

Pontok vannak rajta, meg egy bot. Húzd végig
az ujjad a boton. Most nézd meg ezt az oldalt.
Pontokat látok, de bot nélkül. Rajzolj egy
botot, egy vonalat úgy, hogy a képnek ez az
oldala a másikkal pontosan egyforma.”
 Kiértékelés: Wechsler típusú
intelligenciatesztekhez hasonlóan történik.
Életkori övezeteknek megfelelően az elért
nyerspontokhoz standardpontokat rendelünk
és állapítjuk meg a percepciós kvócienst.
FIGYELEM VIZSGÁLATA
 A figyelmi rendszer épsége kritikus
jelentőségű a magasabb kognitív működések
fejlődéséhez.
 A figyelem legfontosabb aspektusai:
 - Szelektív figyelem
 - Tartós figyelem és éberség
 - A figyelem intenzitása
 - A figyelem megosztása
 A figyelem jellemezhető:
 1. Kiindulópontja szerint: reaktív (környezet
valamely tárgya váltja ki)
 Aktív (kiindulópontja a személyben van)
 2. Keletkezése alapján: spontán vagy
szándékos
 3. Jellege szerint: koncentráló
(összpontosított) vagy disztributív (szimultán
több irányra irányuló)
 Az életkor előrehaladtával a figyelem és
koncentráció javul, nő a figyelem
fenntartásának képessége.
 Aktív figyelem átlagos időtartama:
 - 5-7 év max. 15 perc
 - 7-10 év max. 20 perc
 - 10-12 év max. 25 perc
 - 12-13 év között csökken
 - 14 évtől kb. 30 perc.
A FIGYELMI KONCENTRÁCIÓ
MÉRÉSE
 Áthúzásos tesztek:
 Pieron
 Szék-lámpa teszt
 Brickenkamp-féle d2 teszt
 Bourdon teszt
 Folyamatos mentális műveletet igénylő
eljárás
 Nagy-Révész – féle összeadáson alapuló
figyelemvizsgálat
 Szortírozási módszerek
 Figyelemvizsgálatokkal kapcsolatos
feladatok:
 Optimális időzítés
 Megfelelő érzelmi-motivációs állapot
kialakítása
 Érzékszervi vagy mozgásos nehezítettség
tisztázása
 Irányészlelés, irányfogalmak ismerete
 Vizsgálati eredmények értelmezése:
 Összteljesítmény (N): mennyiségi mutató
 Teljesítményszázalék T%: minőségi mutató
 Négy jellegzetes kategória:
 Magas N-Magas T%
 Magas N-Alacsony T%
 Alacsony N-Magas T%
 Alacsony N-Alacsony T%
 Kritikus pontok: Hibák a teszt elején magasak, majd
fokozatosan csökkennek,
 Vagy fordítva, ez kifáradásra utal
 Tevékenység megszakítása
 Ismétlődő hibatípusok
EMLÉKEZET VIZSGÁLATA
 a, közvetlen emlékezet
 b, megtartó emlékezet
 c, mechanikus emlékezet
 d, vizuális emlékezet
 e, auditív emlékezet
MOTOROS JÁRTASSÁG
VIZSGÁLATA
 Általános megfigyelési szempontok:
 - mozgás dinamikája
 - mozgás ritmus
 - tér kihasználása
 - mozgáskoordináció
 - lateralitás, dominancia
 - mozgásszervek épsége
 - nagymozgás, finommozgás
 - testtartás, egyensúly
A BESZÉD ÉS NYELVI
FEJLETTSÉG VIZSGÁLATA
 Amit vizsgálunk: a tünetek átfogó, globális
elmaradás részjelenségeként mutatkoznak
specifikusan erre a területre vonatkoznak.
 - a beszéd alaki oldala: artikuláció,
hangképzés, tempó, hangerő, hangszín
 - a beszéd tartalmi oldala: beszédértés,
beszédkésztetés, tartalom adekvátsága,
szókincs, kifejezőkészség
VISELKEDÉS VIZSGÁLATA
 A vizsgálati helyzetben a célok és akadályok jobban
körülírtak, a megnyilvánulások normákhoz
viszonyíthatók.
 Fontos területek:
 a, vizsgálatvezetőhöz való viszony:
 - kapcsolatteremtő képesség,
 - együttműködés,
 b, feladatvégzéshez való viszony:
 - motiváció
 - feladattudat
 - önállóság
 - pszichomotoros tempó
 C, személyiségjellemzők:
 - megjelenés,
 - vizsgálati helyzethez való hozzáállás,
 - nyelv,
 - figyelem,koncentráció,
 - hangulat,
 - oldottság, szorongás
 - énkép, önértékelés
 - látás-hallá-motoros problémák
 d, küzdőképesség:
 - túlzott reakció,
 - alulműködés,
 - negativizmus
 Magatartás, viselkedés vizsgálata: kérdőíves
módszerek
 - SAFA-pszichopatológiai tünetlista
 - CBCL- gyermek viselkedés kérdőív
 - SDQ-képességek, nehézségek kérdőív
 - Spielberg-fél szorongás kérdőív (STAI)
 - Beck gyermek depressziókérdőív
TANULÁSI MOTIVÁCIÓ
VIZSGÁLATA
 Eszköze: strukturált megfigyelés és kérdőíves
vizsgálatok
 Megfigyelés kérdésköre:
 - Mi köti le, mire irányul a figyelme,
 - mi az, ami eltereli, külső vagy belső
ingerek,
 - érdeklődése visszaterelhető-e.
VIZSGÁLATOK KORAI ÉLETKORBAN ÉS
JELENTŐS ÉRTELMI ELMARADÁS ESETÉN
 A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai
vizsgálat elemei kora gyermekkorban:
 1. pszichikus fejlődési skálák alkalmazása
 2. kiegészítő információ, megfigyelés,
anamnézis, orvosi dokumentációk.
 Brunet-Lézine pszichomotoros fejlődési
skála:
 Felépítése:
 - próbákból áll valamint a gyermek spontán
viselkedésére vonatkozó kérdésekből.
 A fejlődési skála 1-24 hónapos korig 15 szintből
áll (10 próba és 4 kérdés).
 Egy kiegészítő szint 30 hónapos gyermek
vizsgálatára alkalmas
 A skála tételei:
 A, Mozgás vagy poszturális adaptáció (P)
 B, Szenzomotorikus koordináció (K)
 C, Beszéd (B)
 D, Szociabilitás (Sz)
 Kiegészítő próbák a 2-6 éves gyermekek
vizsgálatára alkalmasak.
 Értékelés:
 Az értékelés során Fejlődési kvóciens
számítható.
 FQ= FK(fejlettségi kor)/ÉK (életkor)
 FQ kiszámítása 4 hónapos kortól lehetséges,
átlagos FQ, 100. 70-nél alacsonyabb érték
veszélyeztetettséget jelez.
 Az eredmények profillapon történő ábrázolása
igen jellemző képet ad a fejlődés üteméről.
Leolvasható, hogy adott esetben általános vagy
csupán meghatározott funkcióterületeken való
lemaradásról van szó.
BAYLEY FEJLŐDÉSI SKÁLA
 Csecsemőkori és kisgyermekkori fejlődési
skálák közül a legelterjedtebb.
Részei:
1. Mentális skála (az általános kognitív
fejlődést méri) Mentális Index
2. Pszichomotoros skála (általános motoros
fejlődést méri) Pszichomotoros
Fejlődési Index
3. Viselkedéses skála (viselkedés kvalitatív
felmérését célozza)
A SZEMÉLYISÉG VIZSGÁLATA,
PROJEKTÍV ELJÁRÁSOK
 Lawrence K. Frank nevezte el projektív
teszteknek, azokat a személyiségvizsgálati
próbákat, amelyek megítélése szerint a
pszichodinamikai szemléletet képviselik.
 A személyiség egybefonódik azzal a
feltételrendszerrel, amelyben kialakul. A
körülmények hozzánőnek a
személyiségünkhöz.
 A projekció a mélylélektan terméke
 Projektív tesztek a strukturálatlanságuk révén
többértelmű felhívást intéznek a személyhez. A
személyiség egészét veszi célba.
 A projektív tesztek a projekció mechanizmusán
alapulnak. A tesztben többértelmű ingert
exponálnak, melyre szabadon asszociálnak.
 A vizsgálati személy saját vágyait, motivációit
vetíti bele a válaszadásba.
 A személyiség mélyebb rétegei is feltárhatóak.
PROJEKTÍV TESZTEK
 Rorschach-próba, tintafoltokra vagy szavakra adott
asszociáció
 TAT és CAT, történet konstrukció: A CAT 3-10- éves
gyermekeknél lehet alkalmazni. 10 kép, ezekről a gyerekek
történeteket alkotnak
 Rozenzweig – féle Frusztrációs Teszt (PFT), 24 sematikus
rajz, melyen két személy különféle frusztrációt jelentő
helyzetben szerepel.
 Érzelemkifejezés rajzokban (emberrajz, családrajz, ember
az esőben)
 Világjáték, a gyermek felépíti a saját világát, gondolatait,
érzéseit, félelmeit jelenítheti meg.
 Bábjátékok, melyben a bábok olyan figurák, amelyek a
gyermek mindennapi konfliktusaiban, szorongásaiban
szerepelnek, vagy akiknek a szerepébe belevetítheti magát.
INTELLIGENCIAVIZSGÁLATOK
 Átfogó intellektuális képességek vizsgálata:
 -WISC-IV Gyermekintelligenciateszt (6-16 éves korig
 - Woodcock-Johnson Kognitív Képességvizsgáló eljárás
– 5 éves kortól
 - WAIS-IV Felnőtt intelligenciateszt (16. életévtől-)
 - SON –R (2,5 -7 év, 5,5-17 évig)
 - UNIT 2 non-verbális intelligenciateszt
 - Budapesti-Binet Teszt (3 éves kortól-)
 - WPPS-IV Gyermekintelligenciateszt (3-6 éves korig
 - Raven Színes Progresszív Mátrixok (CPM) 10éves korig
 - Raven Standard Progresszív Mátrixok (10 éves kortól)
A TESZT – „PRÓBA, MŰKÖDÉSI
PRÓBA”
 Tesztek: -
 - jellemzők egyértelmű kimutatása a cél
 - tudományos megalapozottsággal
kidolgozott próbahelyzetek
 Amit mér:
 - emberi képességeket
 - tulajdonságokat
 - teljesítményeket
 - pszichológiai vagy neuropszichológiai
állapotokat
 Tesztek követelményei:
 1. VALIDITÁS(érvényesség), vagyis a tesztben
szereplő feladatok valóban azt a jellemzőt
mérik-e, amit szeretnénk.
 2. RELIABILITÁS (megbízhatóság), a teszt
stabilitására utal.

(tesztek fejlesztésével a pszichometria

foglalkozik)
PSZICHOLÓGIAI TESZTEK
 Objektív tesztek:
 - teljesítménytesztek: egy tanulási
helyzetben elsajátított tudás vagy
teljesítmény mérésére szolgál
 - képességtesztek: egy meghatározot
képességet vizsgálnak
 Az objektív tesztek lehetnek választípus
alapján verbálisak és performációsak
 Lehetnek időnyomás alatt végzendő tesztek
és időkorlát nélküli tesztek
 BUDAPESTI-BINET
INTELLIGENCIATESZT
 - 3-14 éves korú gyermekek részére
 - IQ= intelligenciakor/életkor x 100
 - fejlődési előny vagy hátrány számolható
 - teszt szerkesztése keresztmetszeti, több
funkció alapján kapunk képet a teljesítményről
 - verbális túlsúly
 - minden életkortól 6 próbát rendelnek
 - minden próba értéke 2 hónap
 - kissé felülmér
 - nyelvi vagy beszédbeli akadályozottság esetén
nem ajánlott
WECHSLER-FÉLE INTELLIGENCIA
VIZSGÁLATOK
 - Longitudinális szerkesztési elvűek,
fokozatosan nehezedő sorrendben
szerepelnek a feladatok. A feladatok
sorrendje és instrukciója kötött.
 - Verbális és performációs kvóciensek a két
félteke működésbeli különbségeire utalnak.
 - Alacsony VQ, magas a PQ bal félteke
működési zavara
 - Alacsony PQ, magas a VQ jobb félteke
működési zavara
WISC-IV INTELLIGENCIATESZT
 -15 szubteszt, 10 alap, 5 kiegészítő
 - 4 fő skála:
 a, Verbális megértés (VMI)
 b, Perceptuális következtetés (PKI)
 c, Munkamemória (MmI)
 d, Feldolgozási sebesség (FsI)
 Az intelligenciaprofil felrajzolható a
mérőszámok alapján.
 A kapott profil az
 - értelmi fogyatékosság
 - tanulási zavar
 - figyelemzavar
 - végrehajtó működési zavar
 - neurológiai megbetegedések
 Diagnosztizálásához elengedhetetlen.
RAVEN TESZT
 Non-verbális teszt
 - absztrakt formák közötti szabályok,
törvényszerűségek, formai jellemzők
felismerésének fejlettségére irányul.
 A teszt 5 sorozatot egyenként 15 darab
geometriai sorozatból álló képettartalmaz
 SNIJDERS-OOMEN
INTELLIGENCIATESZT
 Non-verbális teszt volt siket gyermekek számára
 Külön stenderdek hallók és siketek számára
 2;6-7 éves korig: 6 szubtesztben az oki
összefüggések felismerése, megértése, téri
érzékelés képességeinek felmérése végezhető.
 5;5-17 éves korig: 7 részpróbában mérik az
absztrakt és konkrét ok-okozati viszonyok
megértését, téri észlelést, a vizuális analízis-
szintézist, a téri-idői kapcsolatok felismerését,
kategorizálást, analógiás gondolkodást.
WAIS-IV INTELLIGENCIATESZT
WPPS-IV INTELLIGENCIATESZT
KOMPLEX VIZSGÁLAT
 Szakértői vizsgálat előkészítése
 - időpont, szakember kijelölése
 Végrehajtás lépései-a vizsgálat lefolytatása
 - szülők jelenléte
 - a vizsgálatot a kijelölt team végzi
 - a vizsgálatvezető konzultál a szülővel, felveszi az
anamnézist.
 - a gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálatot szükség
szerint kiegészíti egyéb vizsgálat (logopédiai,
mozgásvizsgálat, pszichiátriai vizsgálat)
 - a szakmai team összeveti, értékeli az eredményeket és
kialakítják a diagnózist.
 - a vizsgálatok eredményei alapján megállapítások
születnek:
 - az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintről
 - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség
fennállásáról illetve kizárásáról
 - a sajátos nevelési igény fennállásáról vagy kizárásáról
 Javaslatok megfogalmazása:
 - korai fejlesztésre
 - intézményes ellátásra
 - ellátás módjára, helyére, szakemberre
 - alternatív követelményekre, mentesítések, segédeszközök
 - fejlesztő foglalkozások óraszámára
 - egyéb ellátások igénybevételére
(iskola/óvodapszichológus, logopédia, gyógytestnevelés)
 Eredmények, javaslatok ismertetése, szülő konzultáció
 A vizsgálati team tagjai tájékoztatják a
szülőt a vizsgálat eredményekről. A szülőt
tájékoztatni kell a fellebbezési
lehetőségeiről is. Aláírásukkal, elfogadják
vagy nem fogadják el a vizsgálati
eredményeket.
 Szükséges, hogy a gyermek felé is jelezzük,
(életkorának megfelelően) a vizsgálati
eredményeket.
 Tanácsadás: otthoni segítés módjai, javasolt
tevékenységek, szülők támogatása
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY
KIALAKÍTÁSA
 A 15/2013 EMMI rendelet 3. mellékletének 4. és 5. pontja
tartalmazza a szakértői vélemény szempontjait. Részei:
 - Azonosító adatok
 - A vizsgálat előzményei
 - A vizsgálat típusa célja
 - Jelen vizsgálatot megelőző ellátás feltételei
 - Anamnézis (szenzitív adatok)
 - Gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat eredménye
 - Orvosi vizsgálat
 - Megállapítások- összegző komplex vélemény
 - Javaslatok
 - Egyéb javaslatok
 - Javaslatok a szülő számára
A VIZSGÁLATOK ETIKAI
KÉRDÉSEI
 - egységes elv nem található
 - a részt vevő szakemberek szakmai etikai
kódexei az irányadóak:
 Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe
 Gyógypedagógusok Szakmai Etikai
 Logopédusok Etikai Kódexe
 Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe
SEGÍTŐ SZAKMÁBAN ALKALMAZANDÓ
EGYETEMES ERKÖLCSI ELVEK
 - Emberi méltóság tisztelete
 - Elkötelezettség és felelősség
 - Feddhetetlenség
 - A „nem ártani, hanem segíteni” elve
 - A legjobb szaktudás szerinti eljárások
alkalmazása
 - A kompetenciahatárok betartása
 - A titoktartási kötelezettség
 - A korrekt tájékoztatás
 - A kliens védelme (Nagyné, Mészáros, 2012)