Miért muszáj a fejlődéspszichológiának a neurális

fejlődést megérteni?

• , mert segít megérteni a viselkedés fejlődését

• , mert segít megérteni, hogy a tapasztalat hogyan befolyásolja az

Neurális fejlődés agy fejlődését

Egyed Kata • , mert segít a fejlődési zavarok megértésében.

Vége a hülyeségeknek
‘Jelszó: plaszticitás’
Pl. Autizmus - fridzsider anya hipotézis
• 100 milliárd neuron
• Mindegyiknek legalább 1000 • film
• Bettelheim MA:
kapcsolata
• Autizmus oka: anya hideg, • Pervazív fejlődési zavar
• A gének nem tartalmazhatnak
elutasító, távolságtartó • Megfelelő fejlesztés, fejlődés annyi infot, hogy specifikálják a
viselkedése. A gyerek ezért előmozdítása akkor várható, ha kapcsolatokat.
visszahúzódik a saját világába. megértjük mint
• Szülő hibáztatható neurodevelopmentális zavart • Az agy fejlődése:genetikai
• Megoldás: családterápia program + külső faktorok
• A legdrámaibb változások
felnőttkorig zajlanak.
• A plaszticitás nem a sérült agy,
hanem minden fejlődő agy
sajátossága.

Az újszülött agyának vizuális ingerekre van szüksége

Plaszticitás ahhoz, hogy fejlődhessen
film: 36:57-48
Tapasztalt-elváró fejlődés Pl.
• Nem kell mindennek • Nyelv - Genie
előhuzalozottnak lenni. • Letakart szemű baba

• A környezetben vannak a
fejlődés feltételei.

• Nem végtelen: kritikus periódus

1
 Genie Plaszticitás

Tapasztalat-függő fejlődés Film

• Egyéni alkalmazkodás • fonémaészlelés

• az adott környezethez

• Új szinaptikus kapcsolatok,
módosulások

Fonémaészlelés

• https://www.youtube.com/watch?v=Ew5-xbc1HMk
•
•
https://www.youtube.com/watch?v=WvM5bqUsbu8
Nyelvelsajátítás kapcsán újra fókuszban.
Az idegrendszer fejlődésének megértése
elengedhetetlen
http://mek.oszk.hu/14800/14803/14803.pdf

Szlogenek, alapvető adatok szintjén

Növekvő méret a méhen belül Növekvő súly a születés után

• Súly:
– 20. gesztációs héten 100 g
– újszülött 400 g
– 18 hónapos 800 g
– 3 éves 1100 g
– felnőtt 1300-1400 g

2
 Csökkenő fej-test arány Barázdálódás

Neuronban mindenki gazdag Az idegrendszer fejlődése – legfontosabb folyamatok

• 100 milliárd neuronunk van • Neurális indukció: a neuroektoderma kialakulása

• Proliferáció
• Mindegyiknek több ezer kapcsolata van • Sejtmigráció
• Sejtek differenciálódás
• Szinaptogenezis
• A legbonyolultabb szervünk, amely elsőként kezd differenciálódni és
a születés után is hosszan fejlődik. • Metszés (pruning)
• Programozott sejthalál

Kezdetben

l. film: 5:57-13:55

3
 Kezdetben A méhen belüli fejlődés szakaszai

• film • 1. Csíraszakasz:
– 8-10 nap
– A beágyazódásig tart

• 2. Embrionális szakasz:
– beágyazódástól a 8. hét végéig
– Minden fontosabb szerv primitív alakot öltött

• Magzati szakasz:
– 9. héttől születésig

A folyadék mennyisége nő a szedercsírában, míg az két részre nem

Csíraszakasz: első 8-10 nap osztódik: külső sejtrétegre és egy sejtcsoportra a szedercsíra közepén
hólyagcsíra
• Az első osztódás: a fogamzás után
24 órával.
• Fejlődési heterokrónia: az egyes
sejtek különböző időpontban
osztódnak.
• Szedercsíra állapot: peteburkon belül
sejttömb, 4-5. nap után az osztódó
sejtek egyre kisebbek.
• A sejtek elérve a testi sejtek méretét
a szedercsíra a méhbe jut, ahol
folyadék kerül bele.
• Beágyazódás: A hólyagcsíra a méh
falába tapad

Általános áttekintés, melyik szerv mikor a legérzékenyebb kisebb (világoskék) vagy

2. Embrionális szakasz súlyos (sötétkék) anomáliák kialakulására.

• Beágyazódástól a 8. hét végéig

• A test alapvető szervei testet öltenek
• A szervezet elkezd válaszolni a közvetlen ingerlésre
• Az anya adja a tápanyagokat és biztosítja a védelmet a környezeti hatásokkal
szemben.
• A belső sejttömeg két, majd 3 rétegre kezd szétválni, amelyekből a különböző
szervek jönnek létre.

3. Magzati szakasz
• Megindul a csontosodás, 3cm-ről 50 cm-re, 8g-ról 3.5 kg-ra növekszik a magzat
• Minden szerv összetettebbé válik, megjelenik a külső nemi jelleg…
• Születés

4
 A velőcső kialakulása
• A velőlemez oszlopos alakú sejtjei
differenciálódnak és elkülönülnek a
környező szövettől
KIR
• Az egysejtrétegű velőlemez
ektoderma Pl. perifériális idegrendszer
betüremkedik, szélei felhajlanak,
bőr kialakul a velőbarázda, a velősáncok
csontok, porcok közelednek egymáshoz.
zigóta Csíra-
mezoderma Pl. izmok • A velőcső záródásával kialakul a
osztódás lemezek keringés velőcső. Minden idegsejt innen
alakulása
belek származik.
endoderma pl. tüdő
máj

BrainConnection.com

Ha a posterior Ha az anterior
A velőcső záródása rész nem záródik
spina bifida anencephalia
• A 21. napon több ponton
kezdődik a záródás, majd előre
és hátra terjed.

• A 25. napig elől és hátul még

nyitva.

• A teljes záródás után válik le

az ektodermáról.

http://www.formatd.net/metafor/galeri/2
A velőcső makroanatómiai tagolódása 0807embrio.htm
• Kezdetben egyenes, majd
kampószerűen hajlik.
• Az elülső végén 3
kitüremkedés még a hátsó
záródás előtt.
• 5 hólyagos állapot

5
 birth of neurons

days
weeks birth

Proliferáció • A 40. nap előtt a kamrafali osztódózóna idegi őssejtjei újabb

őssejteket hoznak létre szimmetrikus osztódással.

• A terhesség 40. napján kezdődik az agykéreg sejtjeinek születése, a

Az agykéreg tovább már nem osztódó 40-125 nap között az agykéreg csaknem teljes állománya kialakul.
idegsejtjeinek születése
• 40. naptól születnek a különböző utódsejtek, melyekből alakulnak
majd a neuronok, a gliasejtek, amelyek már nem osztódnak tovább,
és amelyek az agy fő alkotóelemei lesznek.

Sejtmigráció
• A megszülető
idegsejteknek az
osztódózónából el kell
jutni az agykéreg
megfelelő helyére, hogy
ott az agy különböző
struktúrái
„felépülhessenek”.

• Proliferáció és migráció
egyidőben zajlanak.

33 http://www.youtube.com/watch?v=ZRF-gKZHINk

A kortex réteges szerveződése A neokortex sejtjei a kamrafali zóna NeuroEpithelialis (NE)

sejtjeiből származnak
• A neokortex 6 rétegű

• Az egyes rétegekre jellemző:

neuronjainak alakja, mérete,
sűrűsége, fiziológiai tulajdonságai,
axoniális kapcsolatai.

• 1 réteg sejtjei közel egyidőben

születnek a proliferációs zónában.

• „Belülről kifelé” migráció.

• A távolságok növekedésével a
legtöbb a radiális gliarostokon
vándorol.

6
A neokortex felépítése -
horizontálisan
• A neokortex sejtjei a
kamrafali zóna
NeuroEpithelialis (NE)
sejtjeiből származnak.
• Mivel a távolságok
növekednek, a sejtek glia
rostokon vándorolnak.
A migrációra jellemző: a
belülről kifelé. mintázat.
A kéreg oszlopos (kolumnális)
szerveződése
Prototérkép
• Intrinzik faktor hangsúlyozása.
• Az embrionálos kortikális sejtek
már hordozzák a fajspecifikus
kortikális szerveződéshez
szükséges információt.
• A kifejlett szerkezetre nem
igazolták a kísérletek, de az
egymás után következő
időszakokra igaz lehet.
• H0: Korai sérülések komoly
problémát okoznak – pl. frontális,
Exe és IQ is érintett
Sok múlik azon, hogy milyen sejtekkel végzik a kísérletet, illetve az időzítésen.
kéreglemez
• Egy oszlop átfog minden
horizontális réteget.
• Prototérkép hipotézis: a
kamrafali osztódó egységek
rendezettsége a radiális
glianyúlványok segítségével
kivetül a fejlődő kéreg
szerkezetébe.
Protokortex hipotézis
• Extrinzik faktorok hangsúlyozása.
• A kortikális neuronok kezdetben
ekvipotenciálisak, a területek
differenciációja a külső hatásra (pl.
szenzoros bemenet a talamuszból)
történik meg.
• Pl. Ha a talamikus inputot
megváltoztatjuk, a kérgi területek
alakulása is megváltozik (vadászgörény)
• H0: korai sérülés estén nagyobb a sansz
a javulásra:
• Migráció után a kéreg felszíne megnövekszik:
– sejttestek
– axonok, dendritállomány növekednek, milenizáció
– szinapszisok képződnek
– gliaállomány, kapilláris hálózat kialakul
• 15. héttől legfontosabb barázdák megjelennek,
tekervényezettség újszülöttnél csaknem teljes.
Citoarchitektonikai áreák (sejtszerkezeti területek) a
kéregben
• Fajonként eltérő
– embernél új funkcionális és
anatómiai áreák (pl.
beszédközpontok) és
– méretbeli eltérések (pl.
elsődleges látókéreg majomnál
kéregfelszín 1/5-e, humán
neokortexnek 1/30 része)
• Egy faj egyedei között is lényeges
méretbeli eltérések lehetnek.
• Egy egyed két féltekéjének azonos
áreái is eltérhetnek.
• Külső faktorok befolyásolják.
7
 Szinaptogenezis
A sejtek differenciációja (érési folyamat része)
13:50-17:20
• Az osztódás, illetve a migráció után további differenciálódás • Szinapszisok keletkeznek már a
különböző sejttípussá. legkorábbi gesztációs hetekben a
marginális zónában.
• Dendritek és axonok fejlődése.
• A CP kialakulása után gyorsan
sűrűsödnek, 20. héttől egyszerre több
• Dendritfák fejlődése méretben komplexitásban. helyen zajlik.
– Felnőtt frontális lebenyben dendritek hossza 30x >újszülött). • Hosszan tartó dinamikus folyamat,
– Területenként, rétegenként eltérő ütemben. melynek mintázata, csúcspontjai
– Külső ingerek befolyásolják. területenként eltérnek.
• Az ábrán az élet első 15 hónapjának
• Axoniális kapcsolatok (l. szinaptogenezis). fejlődése látható: egyre növekvő
– Axonok vezetése (l. mieleinizáció) számú kapcsolat.
– Kapcsolatok szelekció

Szinaptogenezis – „huzalozási probléma” Mielinizáció

• film • A neuronok mielin hüvelyt

kapnak. A szigetelésnek
köszönhetően felgyorsul az
impulzusok átvitele, ami
hatákonyabb kommunikációt
eredményez a neuronok
között.
• A folyamat prenatális korban
kezdődik, de fiatal felnőttkorig
is eltart, vagy akár még tovább.
• Mielinizáció folyamata (egyéb
adatokkal együtt) összefüggést
45
mutat a kognitív fejlődéssel.

Prenatális agyfejlődés
• A kortex 6 héttel a fogantatás után kezd
kialakulni.
• A neurogenezis csaknem teljesen lezajlik
a 20. hétre.
• A neurális migrációs és a
sejtdifferenciálódás kb. 8. héten kezdődik,
és a 29. hét környékére nagyrészt lezajlik.
• A neuronok érése – axonok és dendritek
növekedése – a 20. héten megkezdődik
és jóval a születés után is tart.
• Születéskor - a mielinizációt kivéve –
minden olyan jellegzetesség (az agy és a
sejtek anatómiai mintázatát tekintve) jelen
van, ami később, a felnőtt agyra is
jellemző.

8
 Regresszív folyamatok az idegrendszer fejlődésében: Metszés (pruning) –
Programozott sejthalál „A kevesebb több”
• Pruning (metszés): a szinaptikus
kapcsolatok eliminációja
• Az idegrendszer szinte minden területén a fiatal idegsejtek akár 30- • E szabályozó folyamat révén csökken
70 % hal meg természetes sejthalál következtében, a normál fejlődés a kapcsolatok száma, ám a
részeként. megmaradó működő szinaptikus
konfigurációk hatékonyabb működést
– A proliferáció és migráció során: sejtosztódási hibák miatt,
tesznek lehetővé.
átmeneti áreák megszűnése miatt
– Differenciáció, szinaptogenezis során: kapcsolatok változása
miatt

Metszés (pruning) –
„A kevesebb több”
• Pruning (metszés): a szinaptikus
kapcsolatok eliminációja
‘Használd vagy vesszen el’
• E szabályozó folyamat révén csökken
a kapcsolatok száma, ám a elve:
megmaradó működő szinaptikus a kapcsolatok a használatra,
konfigurációk hatékonyabb működést
tesznek lehetővé.
tapasztalatra érzékenyek.

Területenként eltérő a szinaptikus kapcsolatok csúcsa Szinaptikus proliferáció és pruning ll szürkeállomány

és a pruning ideje. fluktuálódása
• A korai években és a serdülőkor előtt
a növekedés óriási potenciált
kölcsönöz az agynak.
Két csúcs
Kortikális szürkeállomány

• Ha a kapcsolatok a tapasztalattól
függnek, akkor még tizenévesek
aktivitása is komolyan befolyásolni
képes a kapcsolatok alakulását.

• CÉL: megérteni a kapcsolatot a

kognitív fejlődés és az agy fejlődése
között (mielinizáció, fluktuáló
szürkeállomány, területenként eltérő
fejlődési mintázat stb.)

9
 Szürkeállomány érése
A fehérállomány növekedése
Gogtay (2004)
• 13 gyereket 2 évente szkennelt MRI-vel 4-21 éves korig.
• a prefrontális kortexben
• Az érés menete követi az evolúciós szekvenciát: korábban érik, ami a
filogenezisben öregebb.
• Elsődleges szenzoros-motoros kéreg együtt a frontális és okcipitális pólusokkal,
• Majd ezeknek a területeknek a többi része, hátulról előre (parietálistól a frontális
felé), prefrontális az utolsók között (l. Végrehajtó funkciók óra)
• Superior temporális kortex érik utoljára, amely részen van a különböző érzékleti
modalitásokból származó info integrálása
• a temporális kortexben
• Kognitív fejlődéssel összefüggés:
– Így elsőként az alapvetőbb funkciók érnek meg: érzékelés, mozgás
– A téri orientáció és nyelv a parietális lebenyben a pubertás (11-13év) során.
– Az infok integrálása, VF érik utoljára, késő serdülőkorban.

https://acnp.org/videos/jay-giedd-development-of-the-
young-brain/ Mindez a gyakorlat nyelvén

Tévhitek: Mai tudásunk szerint:

• Az agy születéskor teljesen kifejlett. • Az agy hosszú fejlődésen megy
keresztül.

• Az érését a gének irányítják. • A tapasztalat, környezettel való

interakció hatással van a fejlődésre.

• A babának speciális fejlesztésre, • Szerető gondoskodás, inger gazdag

fejlesztő játékokra van szüksége. környezet: Beszélj, mesélj, olvass,
énekelj, játssz! Legyél érzékeny és
válasz kész társas környezet!

• Minden eldől az első években. • A serdülőkor előtt és serdülőkorban is

jelentős folyamatok zajlanak.

NIMH research team, led by Jay Giedd

Irodalom

• Cole & Cole (2003) Fejlődéslélektan. Osiris vonatkozó részei

• Egyed, K. (2011). Az evolúció ajándéka: az agyi plaszticitás és a VÉGE
rugalmas fejlődés In: Danis, I., Farkas, M., Herczog, M., & Szilvási, L. Köszönöm a figyelmet!
(szerk.) A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés
színterei. Biztos Kezdet Kötetek I. 166-205
• Kalmár, M. (2011). A agy fejlődését veszélyeztető tényezők és a
veszélyek elhárításának lehetőségei. In: Danis, I., Farkas, M,
Herczog, M., Szilvási, L. (szerk.), A génektől a társadalomig: a
koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet Kötetek I.
Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Gyerekesély projekt,
Budapest, 2010. 202-225.

10