2019. 10. 11.

Jerome S. BRUNER
(1915-2016)
• Született 1915. New York
• Diploma Duke University,
SZOCIÁLIS KONSTRUKTIVIZMUS BRUNER Durham, 1937
+ REPREZENTÁCIÓS ELMÉLETE • Ph.D Harvard, 1941
• Olyan vezető kognitív tudós
EGYED Katalin volt, aki oktatási kérdésekkel is
foglalkozott.

Jerome S. BRUNER Bruner elmélete a reprezentációk fejlődéséről

Bruner reprezentációs elmélete Szociális konstruktivizmus

• Elmélet a repr. típusairól és
fejlődésükről
• Kísérletek a 3 típus működéséről
• Gyakorlati megfontolások
• Szociális konstruktivizmus Információfeldolgozási folyamatok 3 reprezentációs forma
• Vigotszkij alaptételei: 3 rendszere:
– Kultúra és tudás
– Pszichológiai eszközök
– Magasabbrendű funkciók társas
• Cselekvés • Enaktív
eredete
• Néhány fontos klasszikus szociális • Képzelet • Ikonikus
konstruktivista fogalom • Nyelv • Szimbolikus
– LFZ
– Emlékeztetők
– Belső beszéd és szerepe
Vigotszkij szerint  Piaget
elméletében 3 4
• Gyakorlati megfontolások

Bruner:
A reprezentációs formák fejlődése
Enaktív: a tárgy, amit csinálni lehet vele

csecsemőkor gyermekkor serdülőkor

Ikonikus: pillanatnyi képzetek rabja • Fejlődési sorrend

kötött
• Fennmaradnak

ikonikus
• Integráltság,
enaktív szimbolikus
hangsúly eltérő
Szimbolikus: itt és most-tól eltávolodás
Mindhárom forma elérhető a későbbiekben.
5

1
 2019. 10. 11.

Bruner és Kenney (1968)

Pohár mátrix építése 2 dimenzió mentén
• Poharak visszarendezése az
eredeti helyzetbe:
– 5 és 6 évesnek jól megy,
Bruner elméleti keretén belül született kísérletek
– 7 évesek még gyorsabbak
• Új mátrix építése: csak 7
éveseknek megy.
– Beszélnek magukban!

7 8

Nyelv (szimbolikus reprezentáció) szerepe az Frank

átrendezéses feladatban az ikonikus reprezentáció szerepe
• Globális (kicsi/nagy), dimenzionális (magas/alacsony,
széles/keskeny)
• Kevert: 2x gyakoribb a hibázás (pl. kicsi/széles)

9 10

Takarás mellett (a domináns
ikonikus reprezentációs
megvonása):
• 4 évesek 0 helyett 50% helyes
válasz
• 5 évesek 20% helyett 90%
helyes válasz
• 6 évesek 50% helyett 100%
helyes válasz
Takarás elvétele után:
• 4 éveseknél mindenki
visszaesik, nincs megőrzés
• 5-6 évesek jól érvelnek, 5
évesek 70%-a, évesek 90%-a
helyesen válaszol.
Sonstroem:
3 reprezentáció együttes használata
• Módosított anyagmegmaradási feladat.
• Kísérleti feltételek:
– Csak látja (kontroll-klasszikus helyzet)
– Ikonikus és enaktív (a gyerek maga gyúrja át a golyót)
– Ikonikus és szimbolikus: leírja az átalakítást
– Ikonikus, enaktív és szimbolikus
• Leghatékonyabb, ha mind3 reprezentációt használják a gyerekek.

11 12

2
 2019. 10. 11.

Szociális konstruktivizmus
Fejlődési koncepció és gyakorlat - 1
Mit sugall a kép?

• A fejlődéshez igazított fejlesztés ➔ adott időszakban domináló

reprezentációs forma figyelembe vétele
• A fejlődés előmozdítására ➔ többféle reprezentáció aktiválása

13 14

Szociális Konstruktivizmus Szociális Konstruktivizmus

II. Kiemeli a gyermeket körülvevő
I. Mint minden konstruktivizmus: szociális közeg jelentőségétkét
értelemben is:
– Egyaránt fontosak a
1. Társas:
biológiai és a környezeti
tényezők. • társas interakciók,
interperszonális kapcsolatok
– A fejlődés fő • közös konstrukció egy
mechanizmusa: a kompetensebb társsal
konstrukció.
2. társadalmi:
– A gyereknek aktív szerepe • a gyereket körülvevő társadalmi,
van saját fejlődésében. történelmi, kulturális környezet
• nem univerzális a kognitív
fejlődés, mert a
társadalmi/kulturális
15 különbségeknek hatása van. 16

Szociális Konstruktivizmus:
Kulturális megközelítés
Kultúra (a környezet történelmi
szempontból specifikus
aspektusai)
A környezet univerzális faktorai
Bruner (a konstruktivista)
Öröklődés ÉS környezet
• A harmadik erő: kultúra. • film
• Öröklődés és környezet nem
közvetlenül kerülnek egymással
interakcióba, hanem a kultúrán
keresztül.
• Mivel számol a kulturális
különbségekkel és ezek hatásával,
nem keres szakaszos fejlődésre
jellemző konzisztenciát a képességek
és a viselkedés területén.

17 18

3
 2019. 10. 11.

Lev Szemjonovics VIGOTSZKIJ

Róla mondták, írták
1896 - 1934
• "many observers were amazed how Vygotsky conversed with the child while examining him. These
conversations were unique in comparison with the way the child was asked and answered questions
during a regular evaluation. This was an involving, very personal converse with the little one, and always
with an underlying theme: this child is not well, he needs to be helped. Vygotsky was always able to
establish an atmosphere of trust in his rapport with the children, he always talked with them as though
they were equals, always paid attention to their answers. In turn, the children opened up to him in a way
they never did with other examiners".

• "Vygotsky dedicated enormous efforts working with abnormal children. We are indebted to him for
creating defectological services in our country (defectology is somewhat similar to special education in
the USA - Transl.). In the history of psychology there were no other known examples where such
intellectual giant so naturally combined theoretical research with direct practical participation in building a
new culture„

• "...the most creatively unsettled figurehead in the history of psychology„

• ‘Mozart of Psychology’

Egyed Kata 19 20

Tanulmányok Tanít, kutat

• 1913-ban fejezi be a gimnáziumot
kiváló eredménnyel. • Diploma után visszatér Homelbe.
• Orvosi tanulmányokat folytat rövid • 1919-től taníthat: irodalom, esztétika,
ideig, aztán jogot hallgat a filozófia, orosz nyelv, pszichológia és
Moszkvai egyetemen. logika
• 1914-től hallgat többek között • Irodalom és színház kritikákat ír,
történetfilozófiát. olvasókört vezet.
• 1. tudományos munkáját a • 1924-ben, Péterváron, a 2. Szovjet
Hamletről írja. Pszichoneurológiai Kongresszuson
• 1917. jogi diploma nagy sikerrel előad.
• Lurija a hallgatóság soraiban.
Meghívják a moszkvai Pszichológiai
Intézetbe dolgozni.

21 22

• Innentől egy új pszichológia

megalapozásán dolgozik: tudatosság
érdekli, szemben a behaviorista
pavlovi nézetekkel, oktatásról ír,
fogyatékos gyerekek centrumában is
dolgozik.
• 1925-ben Londonban ad elő
siketnéma gyerekekről szóló
konferencián
• 1920 után, 1925-ben újra súlyos
beteg.
• 1925-ben doktori:
Művészetpszichológia – 1965-ben
jelenhet meg.
• 270 tudományos publikáció;
Gondolkodás és beszéd egyszer
megjelenik 1934-ben, betiltják, csak
1956-ban újra, 1962-ben angolul

23 24

4
 2019. 10. 11.

Néhány alaptétel: 2. A megismerés nagyhatású közvetítői, pszichológiai

1. A fejlődés és kultúra kapcsolatáról eszközei
• Ahogyan a fizikai eszközök a fizikai aktivitást alakítják át, úgy a
• A humán mentális működés fejlődés eredménye, amely a kultúra pszichológiai eszközök a mentális aktivitást.
nélkül nem érhető meg. • Első két év után a kultúra hatása érvényesül a megismerés
• A „természetes” (biológiai) és a „kulturális” egymással interakcióban fejlődésében.
van. • A kultúra által nyújtott jelrendszerek közvetítői az emberi
megismerésnek:
– Legjelentősebb eszköz: a beszéd, amely felszabadítja a gondolkodást és a
figyelmet az „itt és most”-ból, a megismerés közvetítője.
– Írás, számok és más elvont fogalmak - instrukció, tanítás szükséges az
elsajátításához
• A pszichológiai eszközök a kulturális tudást reprezentálják.
• Az ember által kreált pszichológiai eszközökkel uralni tudja saját
25 viselkedését (lásd még belső beszéd). 26

Marx, Engels 3. Az egyéni mentális működés társas eredetű

• Az emberi természet nem érthető meg a társadalmi és történelmi • A mentális működés a kultúrába ágyazott társas interakciókon
kontextus nélkül. keresztül fejlődik (melyekben a közvetítő elsősorban a nyelv).
• Az ember képes biológiai és egyéb szükségleteit kielégíteni, mert
képes eszköz használatra, másokkal együtt dolgozni, tervezni, • „Minden funkció kétszer jelenik meg a gyerek (kulturális) fejlődése
mással cserélni. során: előbb emberek között (interpszichológiai), aztán a gyereken
• A kéz szabad, eszköz használat, új kooperációs és kommunikációs belül (intrapszichológiai). …
formák, a közös munka előnyeinek felismerése és a közös munka • …Minden magasabbrendű funkció az egyének közötti kapcsolatban
megteremti a beszéd szükségességét.
gyökerezik”. (l. belső beszéd)
• Eszköz: képes a környezeten változtatni, ehhez előretekintés,
tervezés kell.
• A technológiák változása hatással van az emberi megismeréssel.

27 28

3 tárgyalandó kérdés, amely rávilágít Vigotszkij

Vagyis
fejlődésről szóló legfontosabb gondolataira
1. A kultúra nyújtja a tudás nagy részét
2. A kultúra kínálja a tudás megszerzéséhez szükséges pszichológiai
eszközöket is, amelyek hatással vannak a mentális működésre. 1. Legközelebbi fejlődési zóna
3. Minden magasabbrendű funkció az egyének közötti kapcsolatban 2. Emlékeztetők
gyökerezik, a mentális működés a kultúrába ágyazott társas
interakciókon keresztül fejlődik. 3. Belső beszéd

➔ A kognitív fejlődésnek sokkal kultúra specifikusabbnak kell lennie,

mint azt Piaget feltételezi.

29 30

5
 2019. 10. 11.

Legközelebbi fejlődési zóna (ZPD) és állványozás

1. Legközelebbi fejlődési zóna (scaffolding)
https://www.youtube.com/watch?v=-RehxEXeLNg
Feladatok, melyeket,
Potenciális segítséggel sem
fejlődési szint

kompetensebb társ
segítségével meg
Legközelebbi
tudom csinálni
fejlődési zóna

Aktuális fejlődési szint:

Egyedül is meg tudom csinálni.

31 32

Legközelebbi fejlődési zóna (ZPD) és állványozás

Állványozás (scaffolding)
(scaffolding)
Mindazokat az interakciókat jelenti
egy kompetensebb társsal,
amelyek segítségével a
gyermek meghaladhatja azt a
szintet, amit önállóan képes
elérni.
• Érdeklődés felkeltése,
motiválás
• Leegyszerűsítés
• Demonstráció, modell nyújtás

33 34

2. Emlékeztető 3. Belső beszéd – internalizáció

• Az egyik legkorábbi pszichológiai Mai értékelés:

eszköz
• Mai módszertani elvárásoknak nem
• Kísérlet (1931): színes lámpákra felel meg, DE
• Ami kezdetben interperszonális később internalizálódik,
előre megadott válaszokat kell adni intrapszichikussá válik.
• Maga a kérdésfeltevés jelentős:
– 4-8 évesek instrukció után
azonnal nekiáll: Hogyan jut el oda az ember, hogy • Ez jellemző minden magasabbrendű mentális folyamatra.
megszerezze ezt az eszközt?
képeket nem használja
segítségként, • Úttörő munka a mai metakogníció,
metamemória kutatásokhoz. (l.
nem ismeri a kapacitását
Emlékezet ea.)
- 9-12 éves használja
- Felnőtt saját technika (magában
ismételget)

35 36

6
 2019. 10. 11.

Belső beszéd:
egocentrikus vs. szociális
Piaget Vigotszkij
• Kezdetben a gyerek sokat
beszél hangosan magában.
Piaget szerint 4-7 évesen a
beszéd 45% ilyen.
• Értelmezés: egocentrikus
gondolkkodás megnyilvánulása
egocentrikus beszédben
• Alapvetően haszontalan, nem
szociális.
• Idővel elmúlik, szociálissá válik.
Érv: nehéz feladatban újra hangossá válik
• ll Ha már nem az ujjunkkal • H0: Ha az egocentrikus beszéd funkciója (magammal beszélek) az
számolunk, nem jelenti azt, hogy önszabályozó viselkedés, az önirányítás, tervezés, a
többet nem is számolunk. Csak problémamegoldás segítése, akkor ha nehezedik a feladat –
nem látszik, mert magunkban Vigotszkij predikciója szerint – több lesz az egocentrikus beszéd.
tesszük.
• Pl. hirtelen nincs meg valami: „Hol a kulcsom? Hová is tettem?.”
• Pozitív funkció: segít a
gyereknek a • 5-7 éves korban nehezítés hatására majdnem megkétszereződik
problémamegoldásban. (Lurija, 1961, Kohlberg et al., 1968).
• Önszabályozó, magának diktáló
beszéd, segít tervezni, irányítani
az aktivitást.
• Nem egyszerűen eltűnik, hanem
belső beszéddé válik. Fontos
állomás a belső beszéd
kialakulásában. 37 38

Belső beszéd és személyiségfejlődés összefügg Fejlődési koncepció és gyakorlat - 2

• Superego fejlődése (Most már tessék felkelni, 9 óra van!)
• Akaraterő (O.K. Még ezt az egyet lejátszom, aztán kitakarítok.)
• Lurija: felnőtt parancsának belsővé válása lassú folyamat.
• Bizonyos jelrendszerek csak tanítással sajátíthatók el: írás, számok
és más elvont fogalmak.
• Piaget iskolása: saját konstrukció, saját erőfeszítés. A tanár stimulál,
helyzetet teremt.
• Vigotszkij iskolása: tanárral, társakkal konstruál, jó instrukciókkal
elősegíti a fejlődést (LFZ).

39 40

Mugny et al.
A konzerváció megértése szociális konstruktivista Legfontosabb kapcsolódó irodalmak
felfogásban
Bruner (1989) A kognitív fejlődés folyamata. In: Bernáth & Solymosi
(szerk.) Fejlődéslélektani olvasókönyv. Tertia. 167-179.
Mugny - Doise – Perret - Clermont (1980) Társas kölcsönhatás és a
kognitív műveletek fejlődése. In: Csepeli, Gy. (szerk.)
• Társak szerepe a megismerésben: módosított konzerváció feladat Csoportlélektan. 2. kiadás, 277-295. o.
• A közös konstrukció szerepét és jelentőségét mutatják a kísérleti Tomasello, M. (2002) Gondolkodás és kultúra. Osiris. 56-102. o.
eredmények.
Cole & Cole (2003) Fejlődéslélektan. Osiris idevágó részei

41 42

7
 2019. 10. 11.

VÉGE
Köszönöm a figyelmet!