ttekints

Alakllektan Elementarizmus Gestalt/Alakllektan

Behaviorizmus
Introspekci
Bevezets a pszicholgiba (viselkedsllektan)
8. elads
Tudat Pszichoanalzis

Tudatllektan Behaviorizmus Alakllektan Az alakllektan elzmnyei

A lelki let Atomista,
Szubjektivits
alapegysge helyett Gestalt Gestalt = alak, forma, konfigurci, strukturlt
helyett objektivits
az elemi rzet (egsz) egsz
Mentalisztikus Ernst Mach: rzkels kt j tpusa (tri forma
Az rzetek Additv,
helyett SR s idi forma) elemeiktl fggetlenek (pl. a
kapcsoldsa helyette
asszocicival Gondolkods szervezds hromszg egy tri forma, ami lehet kicsi-nagy,
helyett tanuls. srga-zld, de ettl a forma mg nem veszti el
Objektv, Tl elemz,
hromszgessgt)
Mdszer:
ellenrizhet helyette naiv
introspekci
mdszer kell. beszmol

Az alakllektan elzmnyei F kpviselk

1890. Christian von Ehrenfels: A dallam tbb,

mint egyedi hangjegyek gyjtemnye: egy Wertheimer phi jelensg
dallam felismerhet marad, ha ms Koffka alakllektan bevezetse USA-ban
hangfekvsben vagy ms hangszeren halljuk. Khler beltsos tanuls
Oswald Klpe: a hangsly ttoldik az Lewin - mezelmlet
rzkelsrl a fenomenolgira (Wertheimer
Bluma Zeigarnik
nla doktorlt)

Az egsz tbb, mint a rszek sszessge

1
 Max Wertheimer (1880-1943) A Gestalt kezdetei
Prgban szletett, zsid
szrmazs.
Zenben tehetsges volt. 1910. vonatozs
kzben ltott mozg
Wrzburgban doktorlt. pznk lmnye
Tmja: hazugsg feldertse. indtotta el a
Frankfurt, Berlin, majd USA-ba ksrletsorozatt
emigrlt.
Oktatsi krdsekrl A mozgslts
rdimsor. ksrleti vizsglatai
Productive Thinking: hres (1912)
problmamegoldkkal kszlt
interjk (Einstein jbartja
volt).

A Gestalt kezdetei Kurt Koffka (1886-1941)

Ksrletek a Frankfurti Akadmin
stroboszkppal (Ksrleti szemlyei: Wolfgang
Khler, Kurt Koffka)
Tachisztoszkpos ksrletek: gyorsan felvillan
fnypontok
Ltszlagos mozgs (Phi jelensg): az lmny
nem felel meg az inger fizikai tulajdonsgainak.
Rvid id kt felvillan pont kzttegyszerre
villannak; hossz idegyms utn; egy
bizonyos intervallum esetben (kb. 60 msec)
mozgslmny: tugrik a pont
Berlinben szletett, Skciban is tanult
1908. doktorl Berlinben, majd lettant tanul
Wrzburgban
1910-11. kzs munka Wertheimerrel Frankfurtban, majd
a Giesseni Egyetemre kerl
I. vh. alatt agysrls kognitv kvetkezmnyeit vizsglja
1924-tl hallig USA-ban lt, bartsg Gibsonnal
Termkeny r volt: gyermekpszicholgia alakllektani
nzpontbl.
A Gestaltpszicholgia alapjai: Gestalt alkalmazsa a
percepci, a tanuls, az emlkezet, a szocilpszicholgia
s a szemlyisgllektan terletn.

Wolfgang Khler (1887-1967) Beltsos tanuls (Aha)

sztorszgban szletett,
majd Nmetorszgban
nevelkedett.
1909. doktorl Berlinben
1913. Tenerife femlsk
intelligencijt kutatta
1920.visszatrt Nmeto.ba,
akadmiai karrier Berlinben
1935. USA-ba emigrlt
1958. APA elnke

2
Beltsos tanuls szlels szervezdsi elvei

KZELSG
HASONLSG
J FOLYTATS
ZRTSG
KZS SORS
FIGURA-HTTR

Kzelsg Hasonlsg

J folytats

3
 Zrtsg

Kzs sors Figura-httr

1915. Edgar Rubin, dn
pszicholgus: Rubin-serleg
A perceptulis mez kt
rszre oszlik: figura s
httr.
Figura: a mez azon rsze,
amelyre figyelnk.
Httr: a mez tbbi rsze,
nem szentelnk kln
figyelmet r.

Figura-httr

Mi klnbzteti meg a
figurt a httrtl?
A figura alakja
meghatrozott,
kzelebbinek s fnyesnek,
mg a httr
elmosdottabbnak tnhet.
Mindkett dinamikus s
kontextusfgg. (lsd.
reverzibilis brk)

4
Egy kreatv logo

E.C. Escher grafiki

5
 Egyb Gestalt jelensgek
Pregnancia-trvny: a veleszletett
pszicholgiai szervezds a j Gestalt
percepcija fel hajlik. (pl. a zrtsg elve
azrt mkdik, mert a kr tbb jelentst
hordoz (jobb Gestalt), mint a szaggatott.) A
trvny nemcsak az szlelsre (percepcira),
hanem az emlkezeti mkdsekre is
rvnyes tanvallomsoknl kontextushoz
illeszked vlaszok.
Kurt Lewin (1890-1947)
Nmet pszicholgus. USA-ba
emigrlt, MIT-n dolgozott.
(Nagyszer tuds, nagyszer tanr,
nagyszer ember)
Gyermek-pszicholgusknt
dolgozott.
Fbb tzisei:
Az emberi viselkeds alakllektani
felfogsa
mezelmlet (a pszicholgiai mez
egyes elemei s azok felszlt jellege
egyttesen adjk meg a viselkedst
meghatroz erket)
frusztrci-regresszi elmlet
T csoportok, csoportdinamikai elvek
Egyb Gestalt jelensgek
Zeigarnik-hats: egy befejezetlen cselekvs
nyomn fennmarad feladati feszltsg javtja
az emlkezetet.
Bluma Zeiarnik Kurt Lewin tantvnya volt. Berlini
kvhzi eset a pincrrel.
Htkznapi plda: a sorozat epizdja kilezett
helyzettel fejezdik be.
Izomorfizmus: (Khler) megfelels a pszichs
folyamatok s a mgttes idegrendszeri
mechanizmusok kztt. (megkrdjelezhet)
Pl. trkp s a reprezentlt orszg
Tipikus pszichikus helyzetek
1. akadly nlkli helyzet (a szemly egyszeren elri
a cltrgyat).
2. Problmahelyzet (akadly a cltrgy fel, de
elkerlhet pl. beltsos tanuls).
3. Frusztrcis helyzet (az akadly nem elkerlhet)
4. konfliktushelyzetek:
pozitv felszlt jelleg (kt egyarnt vonz cl)
negatv felszlt jelleg (kt, egyarnt taszt dolog kzt)
ambivalencia konfliktus (ugyanaz a trgy egyszerre pozitv s
negatv)
IRODALOM
Bernth Rvsz, 2002. A pszicholgia
alapjai. 4. fejezet
Thorne Henley, 2000. A pszicholgia
trtnete. 14. fejezet
Nigel Benson, 2003. Pszicholgia mskpp.
92-103.