2.

Szimbolikus
interakcionalizms,
jelentéstulajdonítás
elméletei
 Ajánlott irodalom
TERESTYÉNI Tamás:
Kommunikációelmélet. A
testbeszédtől az internetig.
Budapest: Typotex, 2006

4. fejezet

GRIFFIN, Em: Bevezetés

a kommunikációelméletbe.
Budapest: Harmat, 2003.
6. fejezet
 Szimbolikus interakcionizmus

• a legkorábbi modell
• filozófiai és szociálpszichológiai modellen alapul
• Mead:
• filozófus, nem írt önálló könyvet, 1931-es halála után a tanítványai
adták ki a gondolatait
• legkedvesebb tanítványa Herber Blumer volt, ő használta először a
szimbolikus interakcionizmus nevet
• a jelentés, a nyelv és a gondolat szoros összefüggéseit vizsgálta
 Szimbolikus interakcionizmus

• Mead: A pszichikum, az én és a társadalom c. mű (1973)

• jelentés, nyelv, gondolat – ennek alapján következtetések a
személyiség kialakulásáról és a közösségbe történő szocializálásáról
• jelentés az emberek közötti társadalmi interakcióból ered
• gondolkodás: belső párbeszéd, másokkal gondolatban folytatott
beszélgetés
• Mead: villámgyors elmélkedés (minding)
• különleges képességünk: képesek vagyunk átvenni mások szerepét
 Szimbolikus interakcionizmus

• énértelmezés: önmagunkról való képalkotás

• mások szerepébe belehelyezkedve, kívülről nézzük magunkat, ahogy
mások látnak (tehát nem önmegfigyeléssel): ez a tükrözött én
(looking glass self)
• énkép alakítása állandó folyamat, amelyben az „én” és az „engem”
fogalmai kombinálódnak
• közösség: mások elvárásainak szocializációs hatása
• általános tükörkép (generalized other): valamennyi tükrözött én
összekapcsolása – szinonimája az „engem”-nek
 Szimbolikus interakcionizmus - példák
• ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLAT (PYGMALION HATÁS)

• görög monda: Pygmalion kifaragja Galathea szobrát, beleszeret és a

márványalak megelevenedik
• G.B. Shaw Pygmalion c. drámája
• „Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy
viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek.”
• My Fair Lady, virágárusból hercegnőt formál, megtanítja az irodalmi angol
nyelvre és az úri viselkedés szabályaira
 Szimbolikus interakcionizmus - példák

• ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLAT (PYGMALION HATÁS)

• Rosenthal és Jacobson (1968) kísérlete

• félév elején felvesznek tesztet az osztályban: tanárnak azt mondják, ez a
teszt alkalmas arra, hogy előre jelezze a közeljövőben bekövetkező
intelligencia fejlődést, majd random módon azt mondják diákokra, nagy
bennük a fejlődési potenciál
• félév végén megnézik, hogyan alakulnak az eredmények: éppen azoknak a
diákoknak javultak szignifikánsan az eredményei, akikről a fake-teszt ezt
állítólagosan előre jelezte
• Miért?
Szimbolikus interakcionizmus - példák
• Az önmagát beteljesítő jóslat: mechanizmus:
• 1. a pedagógusok elvárásokat alakítanak ki diákjaikkal
kapcsolatosan
• 2. ezeket az elvárásokat viselkedésükkel
(metakommunikáció) és szóban (verbálisan) a diákok
tudomására juttatják
• 3. a diák érzékelve és értelmezve a felé irányuló
elvárásokat arra törekszik, hogy ezeknek eleget tegyen,
megfeleljen
 Szimbolikus interakcionizmus - példák
• Valóságalkotás
• Jelentéskutatás
• Az általános tükörkép
• Sértések
• Manipuláció a szimbólumok segítségével
 antropomorf intencionális alapfeltevés

Az állatok „az egyedek képesek egymást befolyásolni,

tevékenységüket összehangolni, ami olyan
kommunikációszerű magatartások vagy állapotváltozások
jelzései segítségével történik, amelyek érzékelhetők
és fontosak lehetnek a másik egyed számára”
kommunikáció evolúciója:
• szelekciós nyomás t annak érdekében,
hogy a vevő minél hatékonyabban
jósolhassa meg az adó jövőbeni
magatartását
• informálják a vevőket belső állapotukról
• kommunikáció tehát olyan eszköz, amely
elősegíti az egyedek közötti kooperációt
• megtévesztés, manipulálás
• természetes jelek
 • Valóban kommunikálnak?
• Szándékában áll felismertetni, hogy
szándékosan produkálta a jelet? Van-e
kölcsönös tudás egymás szándékairól?
• Konvencionális és rendeltetésszerű
szimbolikus eszköz?
• „csak azt a viselkedésformát nevezhetjük
valódi kommunikációnak, amelyben
kimutatható az intencionalitás, az adó
szándéka, hogy a vevő elmeállapotát
valamiképpen befolyásolja, és a vevő
szándéka, hogy odafigyel, miről is van szó”
• biokommunikáció: a sejtek közötti, élő
szervezet egyes részrendszerei, továbbá a
Állati kommunikáció populáció egyedei vagy csoportjai közötti
információcsere
típusai • kémiai (szaganyagok), taktilis (érintésen
alapuló), akusztikus (hangok), vizuális
 • nyelvi ösztön
• az is kifogástalanul használja, aki nem
tudja, miért – írásbeliség előtt is!
Nyelv
• a nyelvtani szabályok észrevétlenek:
mint biológiai *A kutya fehér ugat.
jelenség *házben
*Hánykor fölszereli …?
*Vertél a dobot
• anyanyelvi kompetencia nem függ a
beszélő intelligenciaszintjétől
• leíró (deskriptív) és előíró (preskriptív)
nyelvészet
• minden nyelv egyformán alkalmas a
kommunikációra, bármit ki lehet fejezni
bármilyen nyelven
 Az állatok sok mindent képesek tudatni
egymással, DE bizonyos dolgokat egyetlen
állat sem tud közölni:
• nem tudnak időben elvonatkoztatni
• nem tudnak kérdezni
• nem tudják megfogalmazni a jövőt
• nem tudnak hazudni
• nem tudják szabadon alkalmazni a
kommunikációs képességet
• ingervezérelt

Állati kommunikáció
jellemzői