ÁLTALÁNOS NYELVÉSZET

(NBLO-405)
2016-2017 1. FÉLÉV
2016-09-15.
1. A nyelvi jel
2016-09-15
A KURZUS TÉMÁI
1. A nyelvi jel (2016.09.15.)
2. Fonológia (2016.09.22.)
3. Morfológia (2016.09.29.)
4. Szintaxis (2016.10.06.)
5. Szemantika (2016.10.13.)
6. Pragmatika (2016.10. 20.)
7. A nyelv változatai, maradandósága, nyelv és számítógép (2016.10.
20.)
KÖTELEZŐ OLVASMÁNY AZ 1.ÓRÁHOZ:

1. Ferdinand de Saussure: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Gondolat, 1967. 91-104. oldal

2. NÁDASDY ÁDÁM : A cseresznye és a meggy: Nyelvet tanítunk vagy gondolkodást? Modern
Nyelvoktatás, Vol.18 No.4. 9-19.old. elérhetőség:
https://www.google.hu/search?q=%3A+A+cseresznye+e%CC%81s+a+meggy
%3A+Nyelvet+tani%CC%81tunk+vagy+gondolkoda%CC%81st%3

3. Kálmán László, Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba (második, bővített

kiadás. 10-30.oldal. elérhetőség:
http://people.mokk.bme.hu/~tron/kalman_tron_bevezetes_07.pdf

4. Crystal, David : A nyelv enciklopédiája, Osiris, 1998.

Az alábbi fejezetek:1, 2, 3, 4, 5. 6. 9.
1. Nyelvi jel
1. A jel fogalma, sajátosságai, fajtái
2. A nyelvi jel, tulajdonságai
3. A nyelv és a beszéd
4. A nyelv és gongolkodás
5. A nyelv funkciói
6. A nyelvészet mint tudomány
1. jel
Kommunikáció:

Információforrás kibocsát egy üzenetet/jel, amely kivált

egy választ a címzettnél (tevékenység/újabb jelzés)
A jel sajátossága
Minden kommunikáció során információközlés zajlik: eszköze a jel

JEL= ÉRZÉKELHETŐ DOLOG + INFORMÁCIÓ

A JELEK FAJTÁI
A kapcsolat az érzékelhető dolog és az információ között:
•TERMÉSZETES JELEK: oksági kapcsolaton alapulnak

érzékelhető dolog/okozat Információ/ok

füst Tűz van
Kipirult arc futás

az állati kommunikáció-természetes jelek

•KONVENCIÓN ALAPULÓérzékelhető
JELEK: írott vagy
dologíratlan megegyezés
Információ
estélyi ruha Kellő tisztelet
Kresztábla Pl.’behajtani tilos!
Jelek fajtái
• Szándékosság/közlési szándék szempontjából: a közlő jelnek szánta vagy sem
• SZIMPTÓMÁK: nem szándékos jelek= a jel nem tájékoztatási szándékból jött létre
• a természeti kapcsolaton alapuló jelek
• a konvencionális jelek egy része: pl.népviselet, kézzel evés- minden, ami
eltér a megszokottól (de ez viszonylagos)

• SZÁNDÉKOS JEL: közlési szándék – megtanultuk, felhívó jellegük van. pl. kresztáblák.
• Mindig nyelvileg kifejezhető tartalomnak a megtestesítői.
• Ahhoz, hogy megértsük, értelmezzük jelentésüket - valamilyen nyelvre van
szükség
• A elsajátításuk is valamilyen nyelven történik.
• Ezek a jelek másodlagosak az értelmük nyelvi megfogalmazásához képest.
Jelek fajtái
Összegzés:
2.A NYELVI JEL
• Konvencionális
• Pszichikai entitás: egy fogalmat és es egy hangképet egyesít (nem pedig egy dolgot és egy
nevet!!)
Hangkép: pszichikai jellegű (belső beszéd/a hang pszichikai lenyomata)
Fogalom: pszichikai jelleg

Terminológia: jel = jelölt + jelölő

jelölt (fogalom)
jelölő (hangkép)
A NYELVI JEL TULAJDONSÁGA

1.A jelölő és a jelölt közötti kapcsolat ÖNKÉNYES/KONVENCIÓN/TÁRSADALOM ÁLTAL ELFOGADOTT (pl.

minden nyelv más-más jelölőt használ ua. jelöltre
MOTIVÁLATLAN , azaz a jelölthöz semmiféle természeti kapcsolat nem fűzi!
Kombinációjuk módja is önkényes.

Mi a helyzet a:
Hangutánzó szavakkal? Itt is önkényes a jelölő megválasztása? – a nyelv elenyésző része. A nyelvek a
hangrendszerüknek megfelelően alakították ezeket.
Felkiáltásokkal? (pl. Oh! , Au!)- ezek is eltérőek lehetnek nyelvenként
2. A jelölő lineáris jellegű:
auditív természetű, azaz van
idői kiterjedése, amely csak egy dimenzióban (idő) mérhető.
Elemei egymás után jelennek meg, láncot alkotnak.
(Az írás ezt az időbeli linearitást ábrázolja, mint írásjelek térbeli vonalát)

Mi a helyzet a hangsúlyos szótaggal?

Csak egyetlen hangképző aktust tesznek ki:

Szótag kimondás + hangsúly

3. Nem inherens jelrendszer: tanulással elsajátított, induktív általánosításon alapul vagy explicite tanult.
Ilyenek a konvencionális jelrendszerek (pl. természetes nyelvek)

Inherens rendszerek: az elsajátítás szempontjából öröklött,

genetikailag kódolt (nem tanult). Nem konvencionális rendszerek.
Embernél: a természetes jelként működő alapvető érzelmek
kifejezése (pl. sírás, nevetés stb)
4. Elsődleges jelrendszer: nincs szükség egy másik jelrendszerre (metanyelvre) a megtanulásához.

Másodlagos jelrendszer: egy metanyelvre van szükség az

elsajátításhoz. Ilyenek általában a konvencionális jelrendszerek
3. emberi kommunikációS RENDSZEREK

Emberi nyelv mint kommunikációs Állati kommunikációs rendszerek

rendszer
1. kettős tagolású tagolatlan

2. szerkeszthetőség jelek nem kombinálhatók

3. áthelyezhetőség nincs áthelyezhetőség

4. szándékosság ingerfüggő

5. nyílt rendszer Zárt rendszer

3.1. KETTŐS TAGOLÁS
Kettős tagolás (a nyelvi jeleknek két tagolási szintje van):
a. ‘Felső’ tagolási szint: minden jelzés kisebb minimális jelekből (jelentéses elemekből) szerkesztett:
pl. a piros szoknya. A város szép. Kati-t lát-t-am.
karom, akar-om
A morféma: a legkisebb, grammatikailag releváns (azaz a grammatikai szerkezet leírása szempontjából)
releváns egység.
Típusai: (i) tőmorfémák, (ii) kötött morfémák (rag, jel, képz
b. ‘Alsó’ tagolási szint: a jeltestek felépítésére és megkülönböztetésére alkalmas egységek a fonémák. (Nem
jelek, mert nincs jelöletük, de van jelentést megkülönböztető funkciójuk. )
pl. –b-a-n; m-a-cs-k-a.
Mindkét szint szerkesztett:
morfológia szabályai: pl. házbanam vö. házamban
mondattani szabályok: pl. szoknya piros a vö. A piros szoknya

hangok kapcsolódásának szabályai: pl. gubancs vö. gubarncs

Állati kommunikáció tagolatlan/artikulálatlan: nem bonthatók fel jelekre (kivétel?)

3.2. szerkeszthetőség
A produktivitás, kreativitás biztosítja az emberi nyelv szerkeszthetőségét:

véges számú jelkészlet + rekurzív szabályok = végtelen számú új kombináció

Milyen a rekurzív(önmagába visszatérő) ? - A szabály kimenetén elvégezhető ugyanaz a szabály.

Pl. módosítás jelzővel: régi ruha; régi piros ruha; szép piros régi ruha
alárendelés: Az az egér, amit az a macska, amelyik a friss tejet szereti, kergetett, szürke volt.
(memória, elemezhetőség stb!!)

Állati kommunikáció: jelek nem kombinálhatók

3.3. áthelyezhetőség
• Minden szituáció/esemény leírható: reális, irreális, jelen, múlt, elvárás stb.
• Az emberi nyelv összekapcsolódik a gondolati együttműködéssel:
• Az emberek a nyelvhasználat során összehangolják figyelmük (Ott egy ‘mümü’)
• Megnyilatokásunkat képesek vagyunk a beszélőtárshoz igazítani – mit tud a másik? Theory of mind.

De az állatok is képesek lehetnek fogalmak megkülönböztetésére pl. jelvnyelve tanított gorillák,

3.4. szándékosság
• Szabadon kommunikálhatunk mindenről. Magunk döntünk, hogy egyes szituációban beszélünk vagy nem!
• A megnyilatkozásainknak oka és célja van: ismeretszerzés, parancs, kívánság, leírás, vki. átejtése
• Az adott pillanattól képesek vagyunk elszakadi a közlés folyamán – ábrázoló funkciója nyelvnek

Állati kommunikáció: csak oka van, de célja nincs. Csak ok megpillantása a szükséges és elégséges feltétele a
vészjelzés kibocsátásának.
A helyzettől nem tudnak elszakadni.
Kivételek: Őrmajmok hamis vészkiáltásai; emeber közelben nevelt csimpánzok
3.5. Nyílt rendszer
• A jelkészlet tetszőlegesen és önkényesen bővíthető (pl. jelentéses egységek kombinálása).
• A véges nyelvi elemek végtelenül kombinálhatók.

Állati jelzések száma 10-40, de ezek nem bővülnek és nem kombinálhatók.

Minden jelzés különbözik a másiktól.
A helyzet váltja ki a jelzést.
Az inger erőssége számít – ha két tényállás együttesen áll fenn-ösztönösen választ
Az állatok beszédre tanítása!
Mennyire mutatják az eredmények, hogy az állatok (pl. törpecsimpánzok) képesek az emberi nyelvhez hasonló
bonyolultságú jelrendszert elsajátítani? Viták!
•Nem követnek kombinációs mondattant – hiányzik a formális mondattant megalapozó genetika
•Az elsajátitott rendszer nem nyitott
•Spontán módon nem kommunikálnak

1 éves gorilla; 365 jel;

mondatalkotás
A NYELVI JEL VÁLTOZHATATLANSÁGA és
VÁLTOZANDÓSÁGA
VÁLTOZHATATLANSÁG gyökerei
• A nyelvi jel önkényes (valamikor nevet kaptak a dolgok, társadalmi realitás; a nyelvet ‘örököljük’)- a jel és a
jelölt között nincs racionális kapcsolat. Miért lenne jobb egyik jelölő helyett egy másik?
•A nyelvi jelek rendszert alkotnak: egy jelölő-megváltoztatása maga után vonná a többi jelölő változtatását is
(pl. asztal; íróasztal; ‘ez nem az én asztalom’)
VÁLTOZANDÓSÁG: az idő a folytonosság mellett át is alakítja a nyelvet! Ez a változás speciális mert:
mindig a jelölt és a közötti viszony eltolódásáról (néha jelentős) van szó , azaz a hangalak és a
fogalom között más összefüggések keletkeznek.
Pl.: a jelölő változása- a jelölt nem változik: (pl. fut, rohan)
a jelölő és a jelölt is változik: (pl. megy, mendegél/ballag)
4. A nyelv és beszéd
• A nyelv: szabályrendszer (társadalmi konvenciók alapján) - véges számú elem (hangok, szavak, kerémák,
szabályok) – végtelen számú kifejezés létrehozása
• Beszéd/jelelés: a nyelv egyik kifejezőeszköze, azaz a jelkapcsolat realizációja; (pszichofizikai) tevékenység, a
nyelv alakalmazása.
• A beszéd és nyelv kölcsönhatásban van: egy nyelv által fejezzük ki magunkat
• Chomsky: kompetencia (a nyelv szabályrendszerének implicit ismerete) vs. performancia
(beszédtevékenység).
• Saussure: langue vs. parole
5. A nyelv és a gondolkodás
• Azonos/eltérő dolgok?

• Két különálló dolog, bár racionális, logikus, propozícionális gondolkodás esetén

fontos szerepe van a nyelvnek pl. tervezés, problémák megoldása (deduktív és
induktív elemek).

• Nem minden gondolati tevékenységhez van szükség nyelvre pl. érzelmek,

mozdulatsor, útvonal.

• Nem minden gondolathoz van megfelelő szó – több a gondolat mint a szó.

• A kifejezést korrigáljuk a mindennapi beszédben, nem a gondolatot

• Hogyan oszlanak el az emberi dolgok a földkerekségen?
• Mi a döntő a nyelv és a gondolkodás szempontjából?
• a gondolkodásban/nyelvekben az azonosság (mind egyformák
vagyunk, érzünk, érzékelünk) - univerzalizmus
• A gondolkodásban/nyelvekben a különbözőség (egyéni különbségek;
a kultúrák különbségei; a nyelv tulajdonságai
eltérőek/viszonylagosak- relativizmus

Univerzális mód Relatív mód

Kognitiv/gondolkodás az 1.KOGNITIV 2. KOGNITIV

elsődleges UNIVERZALIZMUS RELATIVIZMUS

Nyelv az elsődleges 3. NYELVI 4. NYELVI

UNIVERZALIZMUS RELATIVIZMUS
A nyelv és gondolkodás kapcsolata- négy álláspont

1. KOGNITÍV UNIVERZALIZMUS:
A gondolkodás (megismerés) elsődleges (ez hat a nyelvre) & a gondolkodás azonos
mindenkinél/mindenhol
‘ a nyelv a gondolkodás ruhája’; a gyermek nyelvtanulását megelőzi számos
kognitív képesség kifejlődése.

Megismerés egyetemes: A megismerésnek bizonyos általános

jellegzetességeiből (kognitív univerzálékból) magyarázhatók/ levezethetők a nyelvek
egyetemes tulajdonságai (nyelvi univerzálék).
pll. eszközhasználat-tárgyak ---› főnevek léte egyetemleges

pl. perceptuális rendszerek sajátosságai ---› alapszínek neveinek választása

fekete sárga lila
piros zöld barna rózsaszín
fehér kék narancs
szürke

Pl. megértési folyamat korlátai ---› alany..............tárgy (SVO, SOV, VSO, VOS-gyak.szórendek)

(pl. emlékezeti terhelés) (már ismert) (új információ)

(emlékezetileg könnyebb az adott információhoz kapcsolni a régit)

Pl. a nyelvek: módosító+módosított vagy modósított+módosító --- bizonyos elvárások egy nyelvben megkönnyítik a megértést , a
nyelvelsajátítást
2. KOGNITÍV RELATIVIZMUS:
A gondolkodás (megismerés) elsődleges (ez hat a nyelvre) & a
környezetben/megismerésben/nyelvben az eltérések (relatív tulajdonságok) a döntők

Az eltérő környezeti-kultúrális körülmények hatással vannak azokra a dolgokra, emlyekről az emberek

gondolkoznak (megismerésre). A nyelvhasználat ezt követi, ezek állnak a világ nyelveinek eltérései mögött.

Pl. Fülöp-szigeteki hanuxoo emberek: 92 szó van rizsre

eszkimó: hó, jég-re sok szavuk van
arab: rengeteg szó a tevére
3. NYELVI UNIVERZALIZMUS
A nyelv az elsődleges, az univerzális grammatika a döntő & ez hat a
megismerésre/gondolkodásra (a nyelv hatására alakulnak ki a gondolkodás
sémái (következtetés, ellentmondás, kérdés)/ a gondolkodás.

Néhány nyelvre specifikus veleszületett szervezőelvből/ kategóriából (Univerzális

grammatika) kiindulva a gyermek nyelvi képességei határozzák meg milyen
fogalmi kategóriák vannak.
4. NYELVI RELATIVIZMUS
A nyelvi relativizmust képviselők úgy vélik, hogy a közösség által beszélt nyelv, és az ezáltal hordozott
kultúra befolyással van a gondolkodásunkra.
Mivel a nyelvek korlátlanul és lényegesen eltérnek ----› ez befolyásolja beszélőik gondolkodását.

Ennek a nézetnek szélső esete a nyelvi determinizmus:

a nyelvünk meghatározza a gondolkodásunkat (az észlelésünket).

Mivel a nyelvek eltérőek és a gondolkodást az anyanyelvünkön keresztül tanuljuk meg, ezért nincsen
általános, mindenki által egyformán tapasztalt világ
Benjamin Lee Whorf (1956) hipotézise (Sapir-Whorf hipotézis)
a.Erős változat: a nyelv meghatározza a gondolkodást
b.Gyenge változat: a nyelv hatással van a gondolkodásra
pl. Hopi nyelvben nincs nyelvtani kategóri az időre. Az események ő is elhelyezi:
a. objektív’; (múlt vagy most érzékel, tényleges/nyilvánvaló/)
b. ‘szubjektív’ (akaratnak/vágynak/érzelmek tárgya, azaz bármikor, bármely elképzelt esemény)

c.Leggyengébb változat: a nyelv hatással van az emlékezetre. Azaz arra az információra jobban emlékezünk,
amelyet nyelvileg könnyen kódolunk (, amelyet nehezen tudunk nyelvi formába önteni, arra kevésbé
emlékezünk.
(pl. a zuni beszélőknek egyetlen szavuk van a sárgára és a narancssárgára. Ez az oka annak, hogy
több hibát vétenek a két szín felismerésében)
6. A nyelv funkciói
1. Tények/vélemények cseréje (‘gondolatok közvetítése)
• referenciális használat
• propozícionális használat
• fogalmi használat

2. Expresszív vagy érzelmi funkció: pozitív vagy negatív érzelmi állapot kifejezése (düh, öröm,
félelem). Nyelvi eszközei:
• konvencionális szavak (ejha!)
• indulatszavak (tyűha, jaj)
• Átkozódás, szitkozódás, nyelvi tabuk használata
• nyelvi prozódia
Gyakran a ‘fogalmi’ funkció nem választható el az érzelmi funkciótól
3. Társadalmi érintkezés: emberek közötti kapcsolat fenntartása a cél (fatikus kommunikáció).
Nyelvi eszközei:
•Köszöntés, udvariassági formulák (‘egészségedre’), formális párbeszédek
•A fatikus kommunikáció nem egyetemes: dél-indiai palijanok nem beszédesek, többre tartják a hallgatást

4. Hanghatás: a nyelv hangzási lehetőségeinek kihasználásáraegyetemes törekvés. Nyelvi eszözei:

•Modókák
•Nyelvi játékok
5. Valóság befolyásolása. Nyelve: formulasorozatok
• Szellemek megidézése; természetfölötti befolyásolása
Nyelvi babonák: A nyelvnek mágikus hatása van. Alapja: a szavakkal befolyásolhatók
személyek, tárgyak, szellemek, gyógyíthatnak, árthatnak vele – ezekhez pontos
nyelvhasználatra van szükség az un.mágikus formulákra.
A szavak ‘ereje’ – ma is él pl. hirdetésekben, újságokban
Nyelvi mágia: Nyelvi tabuk (=szent/érinthetetlen): ezeket a szavakat nem
mondják ki, mert meghatározott cselekvésekre, tárgyakra, elkerülni kívánt dolgokra,
cselekvésekre utalnak (pl. természet fölötti élet, halál stb.)
Tabu szavak elkerüléséhez: eufemizmus (=szépítő kifejezés), körülírás
pl.
Lappban: medve »» ‘mi urunk’, jó atya’
A tabu szavak kimondása » szükséges ‘eljárásokat’ von maga után:
Istenek segítségül hívása, trágár szó kimondása esetén: mosd ki a szád!’
Néhol a nevek is tabuk-két név van
 • Performatívumok/performatív funkció: maguk cselekvések.
Nyelvi kifejezők: ‘ezennel megkeresztellek, igérem, fogadom’ stb.

6. Adatrögzítés: ügyvédi periratok, történeti lejegyzés, földrajzi leírás, tudományos jelentés, határozatok.
Nyelve: szervezett, személytelen, szabatos.

7.Gondolkodás eszköze: szubvokális beszéd. Matematikai műveletek, problémák megoldása, tervezetek stb.
8. Identitás kifejezője: hasonló nézeteket vallók, egy csoporthoz tartozás. Nyelve:
jelszavak, azonos szóhasználat.
Információt nyújthat:
fizikai állapot
nemi identitás: a kiejtést, nyelvtant, szókincset is befolyásolja.
Extrém eset: koaszati nyelvebn egyes igealakok végzősése
aszerint változik, hogy nő vagy férfi mondja ki.
Japánban: a nők és a férfiak eltérő beszédstílust használtak. A A
stílust váltogatják a japán nők: ha gyerekekről beszélnek – női stílust
használnak, ha üzlettársakkal beszélnek – semleges stílust
használnak, ha magabiztosnak akarnak látszani – férfi stílust
személyiség: a nyelv presztizse befolyásolja, kit tartunk
inteligensebbnek, kellmesebbnek stb.
Ez azt jelenti, hogy a hangzás alapján sztereotípiák alakulnak ki.
Döntéseinket sajnos ez is befolyásolja
földrajzi hovatartozás
7. A nyelvészet mint tudomány
Meg kell felelnie a tudományosság követelményeinek:
1.A hagyomány tisztelete nem szükséges:
Lehet, hogy van újabb, jobb, logikusabb, egyszerűbb magyarázata egy
jelenségnek.

Például: A névszói állitmány- a hagyományos grammatikában önálló mondattípus, azaz

nem igei állítmányos mondat.
Béla katona. János jóságos. A férfi öreg.

Mai egyszerűbb elemzés:

 Minden mondat tartalmaz igét.
 Ezekben a mondatokban a van/vannak kivételes igealak, amely
a jelen idő 3szem. a felszínen törlődik.
Béla katona (van). János jóságos (van). A férfi öreg (van).
Miért egyszerűbb ez az elemzés?

Magyarázza a múlt időben megjelenő volt/voltak igét. Mivel nincs olyan szabály, amely a múltba tétel esetén betesz egy
igét. (Más esetben ilyen nincs a magyarban.)

Ha a jelen idő 3sz.-ben feltételezzük a van/vannak igealakot, akkor a múlt idő a névszói állítmány esetén is az általános
szabályoknak megfelelően képezhető (azaz az ige múltba/jövőbe tételével.)
2. A tudomány nem helyhez kötött:
Nincs külön magyar, angol, német stb. nyelvészet. Csak nyelvészet van, amelynek kategóriái, elvei,
elemzési stratégiái mindenütt alkalmazhatók.

pl. Ha egy szó az egyik nyelvben X kategóriájú, akkor a másik nyelvben is az. hétfő, Monday

Mégis használjuk a ‘magyar nyelvészet’ kifejezést. Ennek értelme viszont: ‘nyelvészet, amikor a magyar
nyelvvel foglalkozik’
A nyelvészet tárgya
Tárgya: A nyelvhasználat (beszéd, írás, jelnyelv) szabályszerűségeités ezek összefüggéseit vizsgálja
Mindezeket a vizsgálatokata nyelvészet vagy nyelvtudomány körébe soroljuk.
Célja: az emberi viselkedés, az ember társas viszonyainak megértése

A nyelvhasználatnak számtalan formája és funkciója van---› számtalan aspektusból lehet vizsgálni.

Az emberi nyelvek között nincs az értéket tekintve különbség (nincs egyszerűbb, bonyolultabb, fejletlenebb
stb. nyelv )
8. A nyelvészet területei
1. Általános vagy elméleti nyelvészet: Az emberi nyelv állandó és egyetemleges
sajátosságaival foglalkozik ( általános törvényszerűségekkel, általánosítható
tulajdonságokkal).
2. Leíró nyelvészet: egy-egy nyelv nyelvtanát írja le tömör formában, azaz az egyes
nyelvekben megfigyelhető jelenségeket.
3. Történeti nyelvészet: a nyelv diakrón szempontú vizsgálata. Hogyan változott
egy adott nyelv hangtana, alaktana, mondattana stb.? Felhasználja a
nyelvemlékes adatokat, rokon/szomszéd nyelveket.
4. Alkalmazott nyelvészet: olyan kutatásokat és gyakorlati alkalmazásokkal
kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik amelyek a nyelvvel kapcsolatos
problémákkal foglalkozik: nyelvtechnológia,
természetes-nyelv feldolgozás
számítógépes nyelvészet
nyelvoktatás módszertana
logopédia
klinikai nyelvészet
A nyelvészet határtudományai

Nem magát a nyelvi rendszert vizsgálják, hanem a nyelvvel kapcsolatos

szabályszerüségeket. A nyelvi jelenségek és más nem nyelvi jelenségek kapcsolata a
tárgya.

szemiotika (nyelv és általános jeltan kapcsolata)

Stilisztika (irodalmi alkotások)
Retorika
Filológia (szövegtan)
pszicholingvisztika (nyelv – gondolkodás, emlékezet)
neurolingvisztika (nyelv – idegrendszer )
szociolingvisztika (nyelv – társadalmi beágyazottsága)

Általános nyelvészet 43
Nem tartozik szorosan a nyelvtudomány körébe
Preskriptív nyelvészet: Olyan szemlélet, amely szerint (i) az egyik nyelvváltozat
értékesebb, mint a másik, (ii) elő kell írni a közösség számára.
1.Alapjában a nyelvtant, a szókincset és a kiejtést akarja elsősorban jobbítani, védeni
2.Általában a köznyelvet/irodalmi nyelvet védi: van ‘helyes’ beszéd/írás és ‘helytelen’
beszéd/írás
3.XVIII. Század szótárírói a preskriptív szemlélet jellemezte:
• Törvénybe akarták foglalni a nyelvben működő elveket
• Ennyek egyik előnye lett volna, hogy a nyelvhasználati vitákat eldöntötte volna (mi a
‘helyes/helytelen’
• Általa a nyelvhasználat ‘jobbítására’ való törekvés megvalósult volna. A szabályos forma
mindenhatósága – ez az előírt/elvárt, megkövetelt

4.Akadémiák korai célját is ez a szemlélt jellemzi

5. ‘ örök időre rögzíteni a nyelvet’: ‘Az a véleményem, hogy még mindig jobb, ha
egy nyelv nem tökéletes, mint hogy örökké változik’
Mai formája:
aggodalom a nyelvi normák hanyatlása miatt. Megkívánná a NORMA mindenek feletti betartás és nem
érdekli a NYELVHASZNÁLAT valós tényei!!

Álaggodalmak: - az amerikai angol állítólagos inváziója

Idegen szavak használatának korlátozása a magyarban

A Nyelvi változás NEM AZONOS a nyelv romlásával/hanyatlásával

A nyelv változó része sokkal kevesebb, mint a nem változó területei.
9. A nyelvek leírása
Mit?: elemek és szabályok rendszere

A nyelv leírása

Jelentős elemek grammatika/

(szavak)leírása nyelvtan (szabályok
leírása)
• Szinkrón: adott időszakban a nyelvállapot (leíró nyelvtan)
• Diakrón: a nyelv változása az idő függvényében
MILYEN A LEÍRÓ NYELVTAN? (MIT?)
• Időintervallum
• A nyelvtanok többsége bemutató jellegű: szabályok bemutató
jelegűek (‘a magyarban az ismert/adott információ a mondat elején
van’)
De vannak nyelvtanok: definiáló szabály (regulatív): ‘így kell….’
de, ki kell szűrni az adatokból:
• A társadalmi tagozódás nyelve
• A beszélés szabályszerűségeit
• A nyelvleírás célja: egy nyelvi modell /grammatikai modell
megalkotása
(=elvont hangalak és elvont jelentés párok érvényes kapcsolódását
definiálja, ami egy adott közösségben érvényes)
• Ez szimulálja az anyanyelvi beszélő nyelvi képességét
• A kimenet modellálása (véges készlet, végtelen kijelentés);
rekurzivitás
• A teljes nyelvi rendszerre (hogyan?) még nincs modell
Az általános nyelvészet (általánosan elfogadott) területei

• Fonetika: azaz beszédhangtan, a beszédhangokkal foglalkozik, fizikai

tulajdonságaikkal (fóné = hang);

• Fonológia/nyelvi hangtan: a nyelv legkisebb egységeivel, a fonémákkal foglalkozik

(elvont)

• Morfológia/alaktan: azaz szóalaktan, a szavak belső szerkezete/felépítése. Hogyan

lesznek az egyszerűbb és bonyolultabb szóelemekből (morfémákból) szavak (morfé =
alak)

• Szintaxis/mondattan: a szavakból hogyan építünk nyelvtani szerkezeteket,

mondatokat (szün-tattó = összerak, alkot);
• Szemantika: a nyelvi jelentés tudománya (szémeion = jel);

• Pragmatika: a nyelvhasználat vizsgálata ( az egyes nyelvi megnyilatkozásokat milyen kommunikációs

környezetben (kontextusokban) használjuk (praxisz = gyakorlat).

A területek átfedhetik egymást. Pl. morfofonológia, morfoszintaxis stb.

(morfémák alternációja, morfémák fonológiai kérdésköréhez, pontosabban a morfofonológiához tartozik)
(morfoszintaxis:
2. Fonológia
2016.09.22.
témák
1. A fonológia – fonetika
2. Fonémák, allofónok
3. Fonológiai szabályok
4. Szótag
5. Összehasonlító fonológia
Kötelező irodalom a fonológia témához:
1.D.Crystal: A hangok nyelvi használata. In: A nyelv enciklopédiája. Osiris, 1998. 205-224.

2.Siptár Péter: A fonológiai elméletek történetéből. In: Laczkó Krisztina és Tátrai Szilárd (szerk.):
Elmélet és módszer. Nyelvészeti tanulmányok. Budapest, Eötvös József Collegium, 2014. 341–357.
elérhetőség:
http://www.nytud.hu/oszt/elmnyelv/siptar/publ/fonelmtort.pdf
1. Fonetika - fonológia
• Fonetika – beszédhangok megvalósulása (sokféle)
• Fonológia – (1) a hangok rendszerbe szerveződése
(jelentésmegkülönböztetés)
• (2) univerzális elvek

Korai fonológiai elemzések:

1.fonéma alapegység
2.Jelentésmegkülönböztetés
3.‘Minimális párok’ módszere
Fonémák különbözősége
[tér] – [dér], [vér]– [fér], [bír] – [pír]----› /t/,/d/,/v/,/f/,/b/,/p/

Minimális pár fonéma

ivás – ívás /i/ – /í/
tör - tőr /ö/ – /ő/
zsír – zsúr /í/ – /ú/
fej – faj /e/ – /a/
hol – hal /o/ – /a/
bér - bír /é/ – /í/
bér – bőr /é/ – /ő/
kör – kor /ö/ – /o/
must – most /u/ – /o/
kor – kór /o/ – /ó/
Minimális párok fonémák
agya – atya /gy/ – /ty/
kasza – kassza /s/ – /ssz/
gyár - nyár /gy/ – /ny/
méz – néz /m/ – /n/
géz – kéz /g/ – /k/
házal – házzal /z/ – /zz/
bab - pap /b/ - /p/
vér – fér /v/ – /f/
bér – mér /b/ – /m/

Oppozícióban állók: eltérő fonémák

fonémaazonosítás
1. Kiegészítő eloszlás/komplementáris disztribúció: (előfordulásuk csak egymást
kölcsönösen kizáró környezetekben)
[nád], [inga] ---› /n/ allofónjai (=fonetikai variáns)
alveoláris veláris

[hó], [doh]----› /h/ allofónjai (=fonetikai variáns)

glottális résh. veláris résh

[fej], [férj], [lépj]-----› /j/ allofónjai

palatalis zgs résh. Zgt.résh
2. Fonetikai hasonlóság: fonetikailag közös van bennük
3. Szabad váltakozás: egymással helyettesíthetők, de a szótári elem ugyanaz marad.
[tej] – dentális
[gát] – alveoláris
(ha a /t/ ejtését felcseréljük az elem ua. marad)
A fonológia alapegységei
Fonémáknál kisebb elemek – (a hangcsoportok közötti összefüggések/eltérések
magyarázhatók)
•Megkülönböztető jegyek – kontrasztok készlete
/p/ – /b/ zöngésség
/p/ – /g/ zöngésség, képzési hely
/p/ – /z/ zöngésség, képzési hely, képzési mód
•A fonémák jegyek összetétele:
/p/ = [zöngétlenség], [zárhang-tulajdonság],[bilabialitás]
/d/ = [zöngésség], [zárhang-tulajdonság], [alveolaritás]
/z/ = [zöngésség], [réshang-tulajdonság], [dentális]
/b/ = [zöngésség], [zárhang-tulajdonság], [bilalialitás]
/s/ = [zöngétlenség], [réshang-tulajdonság], [postalveoláris]
• A jegyek binárisak; megkülönböztetőjegy-mátrixok
Fonológiai szabályok
• A hangok/hangcsoportok közötti kapcsolatokra vonatkozó
általánosítások.
(A középső (=nem –felső és nem-alsó) kerek magánhangzó hosszú, ha a szó végén áll
(pl.karó, emelő).
szótag

• A szótagot ösztönösen érezzük.

• Egy szemgentumnál nagyobb, de szónál kisebb egység.
• Fonetikai meghatározások:
1. R.H. Stetson: szótag pulzus vagy motoros elmélete – minden szótag megfelel a légnyomás egyszeri növekedésének. Ez
a lüktetés néha nem érzékelhető: két mgh. esetén: leejt, leenged,
2. Otto Jespersen: prominenciaelmélete – egyes hangok szonoránsabbak (magánhangzók), mint mások. A szótag közepe
egy szonoritási csúcs: meg-vet, ker-tek. Probléma: nem mindig határozható meg a szótag határa: o-strom, os-trom,
ost-rom.
3. Fonológiai megközelítés: a hangok típikus kapcsolódására helyezi a hangsúlyt. Tipikus szótagok: CV (fa), CVC (fal),
CCVC(prof).

Meghatározhatók, hogy egyes nyelvekben milyen szótagok fordulnak elő.

Összehasonlító fonológia

• Mely hangok a leggyakoribbak?

• Milyen hangok fordulnak elő minden nyelvben?
• Milyen hangrendszerek fordulnak elő az egyes nyelvekben?
• Adatbázis: UPSID (The University of California, Los Angeles Phonological Segment
Database) 317 nyelv

1. Szegmentumok száma: legkevesebb 11 (pápua nyelvcsalád: rotokasz), a

legnagyobb 141 (koiszan nyelv), a nyelvek 70%-a 20-37 szegmentum.
2. Magánhangzók: 5-7 között van általában a magánhangzók száma.
3 magánhangzós rendszer: i,u,a vagy e,o,a
15 legtöbb magánhangzó (német, norvég)
Minél több magánhangzó van egy nyelvben, annál valószínübb, hogy van
hosszú-rövid szembenállás.
függőségek
A nyelvek hangjai közötti függőségek:
Implikációs állítás: ‘Ha X előfordul, akkor Y is előfordul’
zárhangok
• Zgt: 92%-a a nyelveknek; zgs:62%
• 99%- bilabiális; dentális/alveoláris; veláris
Réshangok: 93%

Legkevesebb msh: 6 (rotokasz nyel); legtöbb msh:141 (!XŰ)

magánhangzók
• 2549 mgh (képzés módja és helye szerinti megoszlás)

Kerekített
kerekítetlen
• Magánhangzókészlet: 5 – 7 között (ált.)
• Hosszú – rövid oppozíció (minél több mgh. Van a nyelvben)

• Diftongusok: 23 nyelvben
Szupraszegmentális tulajdonságok
A nyelv prozódiai jegyei: hangmagasság, erősség, sebesség, ritmus
Hangmagasság (tónus) vagy melódia az intonációs rendszer révén jön létre. A
hangmagasság különböző– jelentéseket képes kifejezni pl.állítás, kérdés.
Hangosság: a szótag hangosságának a neve hangsúly. Vannak hangsúlytalan és
hangsúlyos szótagok
Tempó: sürgetés, megfontoltság stb. kifejezése
Ritmus: angolban: hangsúlymértékes ritmus (angol), szótagmértékes ritmus (magyar)
Paralingvisztikai jegyek: hangárnyalat, hangminőségpl. suttogás
Hanglejtés+egyéb szupraszegm. – funkciói

• ÉRZELEM (PL. nem. nem! nem? neeem!?; kitaláltad. Kitaláltad? kitaláltad!)

• NYELVTAN: tagmondatok, mondatok határai (azonosítani tudjuk)
• SZÖVEGSZERVEZÉS: hírek
• PSZICHOLÓGIAI: egységekbe szervezés/ritmikus tömbök
(3,8,7,9,4,2,1,6,5; de. 3,8,7, 9,4,2, 1,6,5)
• INDEXIKUS: az adott személy társadalmi rangjáró, foglalkozásáról informálhat
Tonális nyelvek
• A kiejtés hangmagasságának megváltoztatásával más jelentése lesz egy szónak – ezek a tonális
nyelvek.
• A megkülönböztető hangmagasságok neve: tónus vagy tonéma
• Ezekben a nyelvekben a tónusok száma változó:
• legegyszerűbb rendszerekben két tónus:magas és mély
• Hármas tónus: magas, közép, mély
• Négy tónus: extramagas, magas, közép, mély
• A tónusok lexikai (szavak jelentése) és grammatikai különbségek (pl. gr.idő) jelölésére is
alkalmasak
ÁLTALÁNOS NYELVÉSZET
(NBLO-405)
2016-2017 1. FÉLÉV
2016-09-29
2016-09-15.
3. Morfológia
2016-09-29
Nyelvi szintek
 Egy nyelvet különböző aspektusból vizsgálhatunk: milyen a kiejtése, milyen
szavakat tartalmaz, milyen hangok fordulnak elő benne, milyen szerkezete
van a mondatnak, milyen a szórend, használ-e ragokat stb.?
 A különböző aspektusokból történő vizsgálat során a nyelvi szinteket
vizsgáljuk.
Alapfogalmak:
Paradigma fogalma
• Egy-egy tőnek a különböző inflexiós toldalékos alakjait (legalábbis a leggyakoribb
toldalékoknak) paradigmának (ragozási sornak) nevezzük.
pl. a tart ige paradigmája (tartom, tartod.....)

Szűkebb értelemben:
pl. a tart ige feltételes módú paradigmája (tarthatom, tarthatod.....

• Egy paradigma lehet teljes (kivételes alakok is a paradigma tagjai) vagy hiányos.
(A magyar főnevek esetragos alakjait is tekinthetjük paradigmának)
Hiányos paradigma fogalma

• Előfordul, hogy egy tő paradigmája hiányos (defektív). Hiányzik/hiányoznak

bizonyos alakok pl.

zajlik/csuklik nincs felszólító módja:

eszik igének a köznyelvben nincs állapothatározói igeneve: éve,
eve
•Újonnan (kölcsönzéssel) létrehozott igéknek nem hiányos a paradigmájuk.
Nyílt és zárt szóosztályok
• NYÍLT SZÓOSZTÁLYOK
Szabadon bővülhetnek
Ige, főnév, melléknév.....(számnév?)

• ZÁRT SZÓOSZTÁLYOK
Nem bővülhetnek szabadon
‘grammatikai’ viszonyokat/nyelvtani viszonyokat fejeznek ki/grammatikai szavak, névelő,kötőszó, névszó
.....
Szavak elhatárolása a beszédben

• ‘A szünetek még a nagyon akadozó beszédben is csak időközönként jelennek meg.’

Megszakíthatatlanok Megszakíthatatlanok
és de NEM
megjelenhetnek önállóan és önálló jelentéssel jelenhetnek meg önállóan és nem
bírnak
rendelkeznek önálló jelentéssel

Szünetek, nagyon, akadozó, beszédben,

a, még, is, csak, meg
Időközönként, jelennek

Szabad formák – FÜGGETLEN SZAVAK Kötött formák – FÜGGŐSZAVAK vagy

GRAMMATIKAI MORFÉMÁK
szófajok
• Általában a nyelvekben 8 szófaj:
• főnév: lány, hal, ház
• Melléknév: szép, nagy, boldog
• Névmás: ő, mi, te
• Ige: fut, mászik, dobol
• Névutó: alatt, közé
• Kötőszó: és, mert, tehát, vagy
• Határozószó: ritkán, hamar, most
• Indulatszó: ah!, jaj!

• Külön kategóriát alkotnak bizonyos nyelvekben: melléknévi igenév, névelő (szálló, a/az)
Egyéb osztályozások:
•Grammatikai nem

•Szuahéli 8 csoportba osztja a főneveket és a csoporthoz való tartozást prefixummal jelöli:

• M–WA [állatok, emberek] mtu/watu (ember/emberek)
• M–MI [fák és más természei dolgok] mti/miti (fa/fák)
• JI–MA [nagy dolgok] jiwe/mawe (kő/kövek)
• KI–VI [kicsi vagy lenézett dolgok] kiatu/viatu (cipő/cipök)
• U [absztrakt fogalmak] ukuba (nagyság)
• Igék alakjai a szuahéliben:
[Alany–prefixum] + [idő–infixum] + [tárgy–infixum] + [tő] + [rag– suffixum]
A nyelvtani kategóriák és szabályosság
Egy szóosztályba/ nyelvtani kategóriába tartozó szavak tulajdonságainak azonosnak kell
lenni – legyen homogén a csoport.
Kivételek (mindig) vannak – ezeket is meg kell engedni, hogy a kategóriák száma ne
legyen túlságosan magas.
Ez csak akkor lehetséges, ha a kategóriahatárok nem élese, hanem fokozatosak:

Főnévi Melléknévi
fn &mn
tulajdonságok tulajdonságok

Van egy központi szóállomány= a tagok grammatikai szempontból homogének

A periférián átmenetek vannak. A központi és a szabálytalan közötti átmenet neve
gradiáció.
Mennyire rendelkezik a melléknév tulajdonságaival a melléknévi igenév? Öt
szempont:

szép alvó (igenév)

1. Állhat a létige alakjai Ő szép volt. ??Ő alvó volt.
után

2. névelő__ főnév A szép ember Az alvó ember

3. Nagyon _____ Nagyon szép. ?Nagyon alvó.

4. Közép és felső fok szebb/ legszebb *alvóbb/legalvóbb

5. Határozó képezhető szépen *alvóan

Az összetételek típusai
1. Az endocentrikus összetételek:
= az utótag az alaptag; ez szabja meg az összetétel morfológiai, szemantikai, szintaktikai tulajdonságait
(főnév, melléknév stb.)
[[repülő + gép] + gyártás], [repülő+gép] + gyártás] + vezető]

2. Exocentrikus összetételek:
az ilyen összetételnek nincs alaptagja. Jöttment = főnév (és nem ige), huzavona = főnév, egyszeregy = főnév. A
szerkezet nem az utótagnak a szófaját ‘örökli’. Jelentésük általában teljesen lexikalizált; Nem termékeny a
képzés

3. Mellérendelő összetételek:
a tagok között nincs szintaktikai függőség: Általában a teljes szóalakot ismételjük; zárt szóosztály tagjaiból áll: alig-alig,
egy-egy, ki-ki, el-el, egyszer-egyszer, *vár-vár, *alszik-alszik

4. Ikerszavak
Ikerítés hasonló a mellérendeléshez, de nem azonos vele: jön-megy, sürög-forog
Szóalkotási módok:

Prefixáció: át+rág
Szuffixáció: beteg+ség, kortyol+gat, tervez+get
Konverzió: alakváltozás nélküli szófajváltás: fekete,
Szóösszetétel: sárgarigó, madáretető, folyópart

Ritkább szóalkotási módok:

Ikerítés: immel-ámmal, dirmeg-dörmög, sebbel-lobbal
Szóalak rövidítése: csók, ubu, köszi, naci,
Betűszó: MÁV, BKV
Szóvegyülés: citrancs
Zárt szóosztály
TOLDALÉKOK
Morfológia tárgya: szavak szerkezetét vizsgálja, ill hogan viselkednek a morfémák egy adott nyelvben
Morféma: a szavakat alkotó legkisebb jelentéssel bíró egység (szótő, grammatikai morfémák)

A toldalék (affixum) jelentésváltoztató, -módosító vagy viszonyjelentést hordozó morféma .

A szótőhöz viszonyított helye szerint lehet:

•Szuffixum: ha a szótő mögé kerülnek (pl. erdőben);

•Prefixum: ha a szótő elé kerülnek (pl. megeszik);
•infixum: ha beékelődnek a szótőbe (ez a magyartól teljesen idegen);tagalog nyelv: tő–pilit (erőfeszítés)---› pumilit
(az, aki kényszerített)
•Cirkumfixum: ha körülveszik a szótövet (pl. legjobb)
• A magyar nyelv szuffixumai funkciójuk szerint három alcsoportba sorolhatók:

• képző: jelentésváltozás, új szó, szófajváltás: égi ( Egy szótőhöz több is járulhat.)

• Jel: viszonyjelentéssel (többek közt mód, idő, hasonlítás, többség, birtoklás) módosítja a jelentést: lány-é
(birtokjell), mosakod·t·unk (időjel);
• Rag: a mondatbeli viszonyítás és egyeztetés eszköze: esetjel, igei inflexió: ház-ban, ad-t-am (E1sz.)
Morfémasorok

Az agglutinatív nyelvekre jellemző a hosszú morfémasor (suffixumok)

finn: taloissani (házaimban)

talo (ház) + i (többesszám jele) + ssa (-ban) + ni (birtokos személyrag - ami jel).
szuahéli: mimi ninakupenda wewe (szeretlek)
mimi ni (én) na (jelen idő) ku (te) penda (szeret) wewe (te)

kizárólag előragokat és elöljárószavakat használ.

khaszi nyelv: nga leit (megyek), nga la leit (mentem) nga la lah leit (mentem
(régmúlt)).
Grammatikai morfémák

• A nyelvekben a szavak alakváltozatai grammatikai kategóriákat fejeznek ki: pl. személy/szám, mód, aspektus,
grammatikai nem

kategória szerep jelentés

ASPEKTUS befejezettség/rezultativitás Befejezettsége az eseménynek
‘megcsinálta’
ESET alany, tárgy, részes... Cselevő, a tárgyát...fejezi ki
‘fiút, asztalnak’
NEM hímnem/nőnem... Eseményben résztvevők
‘der Tisch/die grammatikai neme
Lampe…
MÓD kijelentő, felszólító.. Tényszerűség,
kívánság/lehetőség....
kategória szerep jelentés
Szám (főnév, ige, névmás) Egynél több Az eseményben résztvevők
‘ablakok, olvasnak, ők’ száma

Személy Első, második…….. Az eseményben résztvevők

(Névmások, igék) személye:
Idő (morfológiai idő) Jelen, múlt, jövő – Mikor játszódik az
grammatikai idő kifejezése esemény. A grammatikai és
a szemantikai idő eltérhet:

Igenem Cselekvő, szenvedő, Az esemény

(igék) műveltető végrehajtásáról informál
IDŐ kifejezése: vannak nyelvek, amelyek az ige mellett más szófajon is kifejezik az időt.
Pl. melléknév
Japán: shiro (fehér) shirokatta (fehér volt) shirokute ( éppen fehér)

Potovatomi: igei időjel kapcsolódik a főnevekhez is:

/naksates/ boldog vagyok
/nksetsepen/ én valamikor boldog volt

KETTŐS SZÁM: (duális) egyes nyelvekben névszó és igeragozási alak egyes és többes szám
mellett (ókori egyiptomi)
• nṯr (isten), nṯr.wỉ (két isten), nṯr.w (istenek)
• nṯr.t (istennő), nṯr.tỉ (két istennő), nṯr.wt (istennők)
Melanéziában van olyan nyelv, amelyben van kettes és hármas számú alakja is az igének:
/ainjak/ én
/aljumrau/ mi ketten
/aljumtai/ mi hárman

IGEMÓD – attitűdöt fejezhetnek ki:

fox nyelvben van olyan igemód, amely kifejezi:
‘Isten mentsen meg, hogy ez megtörténjen’
•/pi’wi/ – éppen jön/most jön/jött
•/piapah/ – úgy volt, hogy jön, és most kiderült, hogy mégsem jön
Szóképzés (és néhány feltétele)

Morfológiai korlátozás Szemantikai korlátozás

-ság/-ség Alapszó nem lehet –nyi képzős Alapszó csak funkcióra utalás vagy
(*maroknyiság) foglalkozás lehet

-ka/-ke; - Nem lehet egyszótagú msh-ra végződő: Kedveskedés, becézés

*vízke;
-mgh-ra végződő: *kapáka
-s Óra- [az órás], kuka [a kukás]

-ás/-és Operál  operálás Megjelenhet eseményként

Nem használható –hat/-het képző után:
*operálhatás
-ó/-ő Cselekvő képzés: ír-író
Nem lehet: –hat/-het, -at/-et, -atik/-etik
után: *a nézhető (fn)
Az alapige nem lehet állapot: fekszik- * a
fekvő ;
Pillanatnyi állapotot: *a moccanó
(intézményesülés  foglalkozás név)
Szóképzésnek vannak feltételei

morfológiai szemantikai
-tlan/-tlen Csak tárgyas igéhez:*futlan, vágatlan -Rész-egész vizsony: lombtalan, nyeletlen
-asszociatív kapcsolat: sótlan, íztelen

-i Csak főnevekhez -főnév nem lehet anyag:* szekrényi

-nem lehet állatnév/növénynév: *tulipáni

-s Főnévhez: sapkás, kutyás

Melléknév: kékes, angolos,
-i képzős melléknevek: vidékies, pesties
Szóképzésnek vannak feltételei

-z(ik)/-l -zik általánosabb (kevesebb megkötés)

(versengők) -l: egy szótagú r,l végű és
több szótagból álló, magas hangrendűhöz: dalol,
menedzsel

-kodik/-kedik/- Főnévből és melléknévből képez Alapszónak emberi tulajdonságot

ködik kell jelölni: hűtlenkedik,
*nedveskedik
-gat/-get Kicsinyítés, gyakorítás: írogat, ugrálgat

-tat/-tet Műveltetés képzője: irogattat, üldöztet Állapotigéhez nem járulhat:

*léteztet,
Morfémák kapcslódása

Alapszabály: (prefixum) + tő +szuffixum(ok)

.
A prefixum és a szuffixum nem kötelező, a tő viszont szükséges.

Ha több szuffixum van, kapcsolódási rendjük a következő:

képző + jel + rag
.
Termékeny/produktív toldalékolás

• Termékeny toldalékolás: ha egy toldalék egy nyílt szóosztály minden tagjára

szabadon alkalmazható (egy bizonyos jelentésben termékeny) pl.
-ság/-ség: (szinte minden) melléknévhez: kékség, betegség,
kövérség (de –nyi képzőhöz nem: *csipetnyiség)
de nem termékeny, mint’ bizonyos foglalkozással rendelkezik’: rendőrség,
*mentőség

 Terméketlen (nem produktív), ha a fenti tulajdonsággal nem rendelkezik:

 -nok: ülnök, gondnok, *jegynök
Analitikus – szintetikus
Morfofonológiai szempontból nézve a toldalékolás:
• Szintetikus: a tő változását/váltakozását váltja ki a toldalékolás:
-k: fa –› fákat, bokor---› borok

relatív tő: szerkesztett, még leválasztható róla morféma

abszolút tő: toldalékok nélküli

•Analitikus: a grammatikai viszonyt formailag több önálló szóval fejezzük ki,ahol

az egyik tő, a többi viszonyszó, pl.:
• asztal alatt, úszni fog, evett volna
• Morfofonológiai szempontból, ha a toldalék nem vált ki tőváltakozást (Kálmán-Trón (2005;
75.o.) fal– nak; tó—tónak.
Nyelvek osztályozása
A toldalékolás használata szerint:

• AGGLUTINÁLÓ (ragozó): az egyes viszonyokat kifejező toldalékok egymás után helyezkednek el

• FLEKTÁLÓ: a toldalékok és a tövek egybeolvadnak (nagyrészt) ; a szavak nehezen szegmentálhatók

morfémákra; A toldalélkok szintén nem tagolódnak toldalékokra (szintetikusak)

• IZOLÁLÓ: a szavak egyalakúak; a morféma és a szó fogalma egybeesik

Az implicit argumentum

Mit jelent implicit argumentum?

Minden, az ige szemantikai-fogalmi reprezentációjában szereplő, de
lexikailag ki nem fejezett argumentum

Jelenlétét a megnyilatkozásban szemantikai, grammatikai,

pragmatikai tényezők igazolják

A pro-ejtő nyelvekben gyakoribb az implicit argumentumok

használata, mint a nem pro-ejtő nyelvekben.
 Milyen körülmények kötött lehet
implicit egy argumentum?

Három esetben maradhat egy argumentum implicit:

A.Ha az ige szemantikai-fogalmi reprezentációjának valamely eleme
lehetővé teszi az implicit argumentum azonosítását.

B.Ha a megnyilatkozás többi része lehetővé teszi az implicit

argumentum interpretációját

C.Ha az implicit argumentum közvetlen kontextusának a kiterjesztése

releváns interpretációját eredményezi a hiányzó argumentumnak
A: ige fogalmi-szemantikai reprezentációja

• Az ige jelentéselemekre bontható. Ebben bizonyos igéknél információ van a

tárgyára vonatkozóan. Pl.:
– főz – főzhetőnek kell lenni
– eszik- ehető legyen
– iszik – iható legyen (folyékony)
Azaz az ige szelektálja a lehetséges tárgyi argumentumát.
• Ha a beszélő nem tartja fontosnak vagy nem tudja megnevezni a cselekvés
tárgyát, akkor a tárgy engedelmeskedik az ige szelekciós megkötéseinek, amely
a tárgy típusát korlátozza.
• Ha a nem rendelkezik specifikus tulajdonságokkal – a kategória tipikus tagjai
lehetnek implicit argumentumok
• Ha a tárgy specifikus ki kell tenni (Kakaót iszik)
B: A közvetlen kontextus

‘A férfi időnként adott a koldusnak’

• ad ige nem mond a tárgyáról semmit (bármit lehet adni). Az ige szelekciós
megkötései nem korlátozza a mellette megjelenő tárgyat.
DE
• a ‘koldus’ fogalmához tartozó enciklopédikus tudás alapján elérhető ez
információ. Azaz ‘pénzt szoktunk adni ‘ a koldusnak.

‘ A csavargók teleszórták a Körteret’

Világtudás: Tudjuk milyenek a csavargók, milyen szokott lenni a Körtér.
Ennek alapján: a ‘teleszór’ implicit argumentuma: szemét

Ha virággal szórnák tele e teret, akkor ki kellene nem lehetne implicit az

argumentum ezekben az esetekben. Ki kellene tenni a tárgyat.
C: A kontextus kiterjesztése

Az elhangzott megnyilatkozás kontextusának kiterjesztése is releváns interpretációját

adhatja az implicit argumentumnak.
A kontextus kiterjesztésének 3 módja:
1.A már előzőleg elhangzott nyelvi információt használjuk fel. Pl.:
A: ‘Megtanulta maga a szabályokat?’
B: Nem tanultam meg ___ . Csak átfutottam ___ .
2. A közvetlen fizikai környezetet használjuk fel az implicit argumentum azonosításához. Pl.
A: (egy könyvet drága könyvet nézeget a könyvesboltban)
B: Na gyere fizessük ki!
A: gyerek szétdobálja a játékokat.
B: Én nem szedem össze!
‘A’ viselkedéséből következtethetünk az implicit argumentum interpretációjára .
3. A megnyilatkozásban jelenlevő vagy a már elhangzott információhoz
kapcsolódó enciklopédikus tudás segít interpretálni az implicit
argumentumot. Pl.:
A. Hol vannak a gólyák?
B: Elrepültek.

Enciklopédikus tudás: gólya költöző madár – költöző madár Afrikában tölti a

telet.
2.3.- világtudás és következtetés szükséges az implicit argumentum
azonosítása.
Általános nyelvészet
4. szintaxis
2016.10.06.
• A szintaxis tárgya:
• szavak elrendezése a mondaton, szekezeten belül, azaz a megnyilatkozások
szerkezeti felépítésével

• Mi a mondat?

Szintaktikai megközelítés:
Mondat – a legnagyobb, mondattani /szintaktikai szabályok által meghatározott
egység.
Mondat tulajdonsága
Hierarchikus szerkezet: frázisok, mondatok
János megnézi az izgalmas filmet.

János + megnézi az izgalmas filmet

megnézi + az izgalmas filmet

az + izgalmas filmet

izgalmas + filmet
Az összetevős szerkezet – ‘zárójelezés’:
[János] [megnézi [az izgalmas filmet]]]

Az összetevős szerkezet – ágrajz:

Bontsuk összetevős szerkezetre:
1.A kislány elment a sarki közértbe.
2.Az iskolás gyerekek várták a tanárt
3.A kövér egér megrágta a sajtot.
4.A sziklák legurultak a meredek partról.
5.A várost elborította a piszkos iszap.
6.A kirándulók megmászták a meredek sziklákat.
FRÁZISOK (NP, VP, ADJP) szerkezete

• Az összetevők/frázisok belső szerkezete, azaz a frázisszerkezet:

• FEJ:
• központi elem – ez szabja meg az egész kifejezés mondattani tulajdonságát befolyásolja.
• A szerkezetben általában lexikai elemek
• erről kapja a frázis a nevét
• FEJ NEM MAXIMÁLIS KITERJESZTÉSE (bővítése):
• fej + bővítménye – első kiterjesztés/nem maximális kiterjesztés/nem frázis- jele N’
• Fej mellett lehet: a fej vonzata/i (kötelező) vagy adjunktum/ok (nem kötelező bővítmény)
Maximális kiterjesztés
• A FEJ MAXIMÁLIS KITERJESZTÉSE:
• módosító + első kiterjesztés
Maximális kiterjesztés
• Rajzoljuk le:
a padon heverő férfi
a kék szoknya
a hosszú film
a kellemetlen vendég
az oroszlán
Mari
a világoskék ég
magas fa
a magas fa
Mondattani szerepek
• az összetevők alapvető nyelvtani viszonyokat jelölnek
• a mondatban betöltött szintaktikai funkciójuk/szerepük eltérő:
• alany szerepű összetevő: Subject (S)
• tárgy szerepű összetevő: object (O)
• határozó szerepű ősszetevő: Adverb (ADV)
• mondatbevezető/kiegészítő: Complement (C).....
Mondatokat összekapcsolhatunk:
1.Mellérendellés – egyenrangúak a tagmondatok.
1. Korán reggel felkeltem, de lekéstem a buszt.
2. A gyerekek kirándulta, a tanárok pedig fociztak
3. A falu csendes volt, mindenki elment a szomszédos városba.
2.Alárendelés – főmondat-mellékmondat/alárendelt mondat
1. János azt gondta, hogy késő este van
2. A tigris, amelyik kergette az oroszlánt, hatalmas volt.
Mondattani szerepek
• A mondat fő összetevői különböző szintaktikai szerepet töltenek be:
• NP lehet alany szerepű a mondattanban:
A fa kiszáradt.
A fáradt utas megpihent
A víz kifolyt.
• NP lehet tárgy szerepű a mondatban:
• Fákat láttam az úton
• Megvendégelték a fáradt utasokat
• A vizet kiöntötték
• NP lehet indirekt tárgy
A vizet odaadták a fáradt utasoknak.
Milyen a szerkezetük az alábbi mondatoknak?

• A sovány állatokat megetették a gyerekek.

• A verseny befejeződött.
• A tavat átúszták a versenyzők.
• Az asztalokat letörülték a szorgalmas takarítók
• A romos ház leomlott.
• A szép lány elolvasta a könyvet
• János eladta a kocsiját Péternek
• Péter áll a széken
• A szép lány elolvasta a könyvet.
• János eladta a kocsiját Péternek
• Péter áll a széken.
szabályszerűségek
• A nyelvben szabályszerűségeket keresünk. (Milyen más mondatokra alkalmazható
lépések voltak az ágrajz felrajzolása során?)
• Ezeket a szabályszerűségeket a újraírószabályok fogalmazzák meg:
• Mit jelentenek ezek?

S → NP + VP
VP → V + NP
NP → Det + N
N → lány, fiú
Det → a
V → kergeti

Ezek a szabályok számos más mondat levezetéséhez használhatók, attól függően, hogy
a kategóriák helyébe mit ültetek be.
• Milyen a mondat?
S → NP + VP
VP → V
NP → Det +Adj+ N
V→
Det→
Adj →
N→
Szórend
• Most a mondaton belül a csoportok/frázisok sorrendjére gondoljunk:
• Vannak nyelvek, amelyeknek van alapszórendje és minden egyéb szórendi
variációt, amelyet megenged az adott nyelv ebből hozza létre a nyelvtan
valamilyen szerkezetépítő művelettel.
A világ nyelvei:
SVO - (75%-a világ nyelveinek) angol, francia, vietnámi
OSV – japán, tibeti, kóreai
VSO – velszi, tongai
OVS – Amazonas-medencében élő népek között
VOS - malgasz
SOV- latin, de inkább több az ilyen szórendű mondat
Mély és felszíni szerkezet
A Standard generatív modellben:

A MONDATELEMZÉS két szintje

Felszíni szerkezet

Transzformációs szabályok

Mélyszerkezete/ ‘mögöttes szerkezet’

A felszíni szerekezetet a mélyszerkezetből vezetik le

Aktív – passzív szerkezet
Többértelmű mondatok
Egyetlen felszíni szerkezet:

Az oroszlán simogatása veszélyes

Transzformációs szabályok

2 mélyszerkezeti forma:
Oroszlán= Object Oroszlán= Subject
 Általános nyelvészet
5. szemantika, pragmatika
Mondatszemantika – 1. A mondat jelentése
A mondat jelentését nem lehet pusztán a lexémák (szavak) jelentéséből
levezetni, mert van:
 Prozódiai jelentés: a hangsúly megváltoztatja a jelentést.
M. Egy piros AUTÓT vett.
M. Egy PIROS autót vett.
MARI vett egy piros autót.
A prozódiai jegyek megmondják, hogy a mondat
információtartalmában mi az új (kiemelt) és mi a régi/ismert (tudott)
információ.
 Grammatikai jelentés: A grammatikai elemzés során felállított kategóriáknak
(NP, VP..) szemantikai szerepeik által meghatározott jelentés :
Tegnap János olvasott egy könyvet.
idő cselekvő esemény amivel történt a cselekvés
 Pragmatikai jelentés: a mondatoknak a diskurzusban/használatban betöltött szerepét is
figyelembe veszi:

Nyitva van az ablak. ----- lehet ténymegállapítás

------ felszólítás is

 Társadalmi jelentés: egy bizonyos mondat kiválasztásával a szereplők közötti társadalmi

viszonyok tükröződnek. Olyan benyomást tehetünk vele, amely befolyásolja a közösségben
betöltött szerepünket:
Hogy gondolod, hogy így bántok velem?
A lexikai elemek jelentésénél több a mondat jelentése.
1. Esemény időszErkezete:
a. külső időszerkezet
Események külső időszerkezete:
BI = beszédidő
EI= eseményidő

jelen idő - BI=EI ……….BI/EI……….

múlt idő - EI < BI …….EI……BI……..

jövő idő - EI > BI …….BI……EI……..

B. Az esemény belső időszerkezete
•A befejezetett szemlélet (perfektív aspektus): időben behatárolt, zárt egészként
ábrázolja a cselekvés:

……………|…|…………………….

Péter bement a szobába.

Mari felszeletelt három kenyeret.

Határpontos időmódosítókkal ellenőrizhető:

Péter egy perc alatt bement a szobába
Mari három óra alatt felszeletel három kenyeret.

(magyarban (többek között)az ige és az igekötő egymáshoz viszonyított

helye határozza meg a mondatban leírt esemény belső időszerkezetét.
 Imperfektív aspektusú vagy folyamatos szemlélet: Az általuk leírt
eseményt homogén szemléletűnek ábrázolják, azaz az esemény bármelyik
részét ugyanazzal a leírással lehet jellemezni.

................|..|.|..|..|..|....................................

mosogatott mosogatott
Mari három órán át mosogatott.

Bármely időpontra érvényes, hogy M. Mosogatott és legalább három

órán át tartott.
Időhatározói: duratív időhatározók: ‘x időn át’ (órákon át, egész nap)-
határpont nélküli időhatározók
Progresszív aspektus
 Progresszív aspektus: Az esemény egy meghatározott pillanatban vagy
egy olyan időintervallumban, amely rövidebb az esemény teljes
hosszánál, éppen folyamatban van. Általában egy másik eseménnyel
együtt értelmezhető

Mari éppen ment fel a tetőre, amikor P. Megérkezett.

Az esemény befejezettségéről ezek a mondatok nem mondanak semmit.

Pragmatika
2015-2016. 1. félév
A pragmatika tárgya

Azt mondunk amit akarunk? – csak elméletileg!

A társas interakció során - a nyelvhasználatot milyen tényezők befolyásolják
- milyen hatással van másokra ez a választás

Például:
 Udvariasság: ‘kérem szépen’, köszönöm szépen’
 Formai vs. közvetlen stílus használata: Ön, te
Angol: ‘please’ - nagyon gyakori
‘ ‘Thank you’ jelentései (kérek (angol); nem kérek (francia))
A pragmatikai hibák

‘ Na mizujs, elnök úr?’

Nem sértenek fonológiai, grammatikai, szemantikai szabályt!! – mégsem

megengedett mindenkinek

 Ezért a pragmatikai elemzés eltér a nyelvi szintek elemzésétől (fonológia,

morfológia, szintaxis)

 A pragmatikai szint nem része a hagyományos nyelvi szerkezeteknek, de

szorosan kapcsolódik a mondatszerkezeti kérdésekhez
Mi a pragmatika?

A pragmatika nem koherens tudományterület. Egyéb tudományágakkal átfedésben

van:
 Szemantikával közös: mi a beszélő szándéka? Milyen hatással van a megnyilatkozás
a hallgatóra? Milyen hiedelmekre, előfeltevésekre támaszkodnak a beszélők az
interakció során?
 Szociolingvisztikával közös terület: A beszélők közötti társas kapcsolatok hogyan
befolyásolják a nyelvi eszközök kiválasztását? Hogyan befolyásolja a téma
megválasztását?
 Pszicholingvisztikával közös terület: A pszichológiai állapotok hogyan befolyásolják
a szereplők készségeit (figyelem, emlékezet, személyiség).
 Diskurzuselemzéssel közös: a társalgási maximák hogyan teljesülnek a társas
interakció során? Milyen eszközöket használnak az interakcióban résztvevő felek.
A pragmatika definiálása

 Sokféle definíció létezik – mivel sok az átfedési terület:

 A legáltalánosabb felfogás: a pragmatika minden interaktív nyelvhasználat alapját
képező elveket és eljárásokat vizsgálja.

 Ez magában foglalja:
- a nyelv használatának valamennyi aspektusát
- a nyelv megértésének valamennyi aspektusát
- a nyelv helyességének aspektusait
Performatívum vs. konstatívum
 Az információt közlő állítások (konstantívumok) lehetnek igazak vagy hamisak pl. Esik az eső. A
széknek négy lába van. A törpe magas.

 A performatívumok nem igazak vagy hamisak pl.:

A: ‘Elnevezem ezt a hajót..........
B: ‘Nem igaz’ ---- EZT NEM LEHET RÁ MONDANI!!!!

A: ‘Gratulálok ........’
B: ‘Nem igaz.....’ - NEM LEHET RÁ VÁLASZ!!

A beszédaktus-elméletek vizsgálják, hogy a megnyilatkozásnak milyen hatása van a beszélő és

hallgató viselkedésére.
Beszédaktusok

 J.L. Austin (1911-1960) az interperszonális kommunikációs során használunk olyan

megnyilatkozásokat, amelyek nem információt közölnek, hanem maguk cselekvések (azaz
cselekvésértékük van). Pl.:
 ‘Bocsánatot kérek...’
 ‘Ígérem...’
 ‘Igen akarom....’ (esküvőn)
 ‘Megkeresztellek’
 ‘Elnevezem ezt a hajót....’
 ‘Gratulálok!’

Mondani ilyen esetekben annyit jelent, mint cselekedni.

Ezek a megnyilatkozások a performatívumok.
Közvetett beszédaktusok

Például, azt szeretném,ha becsuknád az ablakot.

1. Közvetlen mód:

» ‘Csukd be az ablakot!
• Ez bizonyos helyzetekben nem használható (nyers, nem veszi tekintetbe a
hallgatót stb.)

2. A beszédaktusok közvetlen módja mellett a mindennapi életben gyakoriak a

közvetett beszédaktusok.
 Közvetettebb mód:
 tekintetbe veszi a hallgató cselekvési képességét,
 vágyait,
 a kérést kifejező érveit a cselekvés elvégeztetésére
‘Hálás volnék, ha becsuknád az ablakot.’
‘Be tudnád csukni az ablakot?’
‘Lenne szíves becsukni az ablakot?’
‘Nem ártana becsukni az ablakot.’
‘Kezd hideg lenni itt.’
‘Ne tartsuk kint a hideget?’
‘Brrrr’

Ezek nem tisztán felszólító formák, mégis a megfelelő helyzetben ezek betölthetik a
cselekvésre ösztönzés szerepét. Következtetés!
Boldogulási feltételek
A beszédcselekvések sikerességének vannak feltételei, ezeket nevezik a
boldogulási feltételeknek. Ilyenek:
 A beszédaktust végrehajtónak rendelkeznie kell a szükséges
felhatalmazással (csak egyes emberek rendelkeznek bizonyos jogokkal:
pap, bíró.....)

 A beszédaktust helyesen kell végrehajtani: vannak eljárások, amit pontosan

végre kell hajtani (pl. esküvő, hajókeresztelés....)

 A beszédaktust őszintén kell végrehajtani (őszinteségi feltétel). Csak akkor

hatásosak, ha a beszélő komolyan gondolja (gratulál, bocsánatot kér,
ünnepélyesen megfogad...)
Automatikusan elfogadjuk ezeket a feltételeket és csak nagyon nyomós okból
térünk el ezektől!
‘A társalgás logikája’

 A beszélő és hallgató egy társalgásban különböző stratégiákat követ – ez a ‘társalgás

logikája’

 Paul Grice: az ideális társalgásnak milyen feltételeknek kell megfelelni.

 Grice szerint ‘az ideális társalgásnak’ un. maximáknak kell megfelelnie. Ha ezek a
maximák teljesülnek akkor megfelel az ‘Együttműködési Alapelvnek’.

 Az alapelv: Hozzájárulásod a társalgáshoz legyen olyan, amilyet a beszédhelyzet (hely,

idő, partnerek, társalgás célja) megkövetel.
A társalgási maximák
1. Mennyiség maximái:
 a megnyilatkozásaid legyenek informatívak (a társalgás pillanatnyi céljának megfelelően),
 de ne legyenek informatívabbak, mint amennyire szükséges!

2. Minőségi maximái:
 Ne mondj olyasmit, amiről úgy hiszed, hogy hamis!
 Ne mondj olyasmit, amire nézve nincs megfelelő bizonyítékod!

3. A viszony maximái:
 Légy releváns! (pl. nem releváns, ha elküldelek a közértbe almáért, de tudom, hogy ott
éppen elfogyott az alma)
4. A mód maximái:
 Kerüld a kifejezés homályosságát!
 Kerüld a kétértelműséget!
 Légy tömör!
 Légy rendezett!
Milyen maxima nem teljesül?
 Beszédhelyzet: A – egy megállt kocsi mellett álldogál. B – közelít hozzá.
A: ‘Kifogyott a benzinem’
B: ‘A sarkon van egy benzinkút’ (DE tudja, hogy a benzinkút zárva van)
relevancia maximája – nem releváns a tankolás szempontjából

 Beszédhelyzet: A és B egy franciaországi nyaralás útitervét beszélik meg, azt

hogy B barátjánál szállnak meg.
A: Hol lakik a barátod?
B: Dél-Franciaországban.
a mennyiség maximája- nem elég informatív a válasz

 beszédhelyzet: A és B beszélgetnek
A: Hol van Anna?
B: ‘Anna elvágtatott és felült a lovára.’
Mód maximája: Légy rendezett!
 Beszédhelyzet: B nem tudja,hogy a rózsadombi villa sokat ér, csak
azt tudja, hogy a jaguár drága.
A: ‘Jánosnak jaguárja van, Péternek pedig villája a Rózsadombon’
B: ‘Akkor János gazdag ember’

A második tagmondat B számára nem releváns.

 A pragmatikai jelentés lényegében problémamegoldás eredménye.

 A megoldás gyakran abból a feltételezésből indul ki, hogy a beszélő

megsérti valamelyik látszólagos maximát.

 A megoldás: a látszólagos ellentmondás feloldása pl.

A: (Összetörte az régi étkészletet – elitélendő cselekvés).
B: ‘Szép dolog!’
Az ellentmondás csak úgy oldható fel, ha a megnyilatkozást
rosszallásként értelmezzük.

A szó szerinti jelentés és a beszédhelyzet alapján a maximák

figyelembevételével kikövetkeztethető jelentést KONVERZÁCIÓS
IMPLIKATÚRÁNAK nevezzük.
A magyar nyelvhasználat pragmatikai szempontú
vizsgálata: implicit argumentumok

1. János iszik.
2. János adott a koldusnak
3. - Sír a gyerek.
- Megetetem.

Közös bennük: implicit argumentumot

tartalmaznak
Eltérés: Hogyan azonosítjuk a hiányzó
argumentumot.
Az implicit argumentum

Mit jelent implicit argumentum?

Minden, az ige szemantikai-fogalmi reprezentációjában szereplő, de

lexikailag ki nem fejezett argumentum

Jelenlétét a megnyilatkozásban szemantikai, grammatikai, pragmatikai

tényezők igazolják

A pro-ejtő nyelvekben gyakoribb az implicit argumentumok használata, mint

a nem pro-ejtő nyelvekben.
 Milyen körülmények kötött lehet implicit
egy argumentum?

Három esetben maradhat egy argumentum implicit:

A. Ha az ige szemantikai-fogalmi reprezentációjának valamely eleme
lehetővé teszi az implicit argumentum azonosítását.

B. Ha a megnyilatkozás többi része lehetővé teszi az implicit argumentum

interpretációját

C. Ha az implicit argumentum közvetlen kontextusának a kiterjesztése

releváns interpretációját eredményezi a hiányzó argumentumnak
A: ige fogalmi-szemantikai reprezentációja

• Az ige jelentéselemekre bontható. Ebben bizonyos igéknél információ van a

tárgyára vonatkozóan. Pl.:
– főz – főzhetőnek kell lenni
– eszik- ehető legyen
– iszik – iható legyen (folyékony)
Azaz az ige szelektálja a lehetséges tárgyi argumentumát.
• Ha a beszélő nem tartja fontosnak vagy nem tudja megnevezni a cselekvés
tárgyát, akkor a tárgy engedelmeskedik az ige szelekciós megkötéseinek,
amely a tárgy típusát korlátozza.
• Ha nem rendelkezik specifikus tulajdonságokkal – a kategória tipikus tagjai
lehetnek implicit argumentumok
• Ha a tárgy specifikus ki kell tenni (Kakaót iszik)
B: A közvetlen kontextus

‘A férfi időnként adott a koldusnak’

• ad ige nem mond a tárgyáról semmit (bármit lehet adni). Az ige szelekciós megkötései nem
korlátozza a mellette megjelenő tárgyat.
DE
• a ‘koldus’ fogalmához tartozó enciklopédikus tudás alapján elérhető ez információ. Azaz
‘pénzt szoktunk adni ‘ a koldusnak.

‘ A csavargók teleszórták a Körteret’

Világtudás: Tudjuk milyenek a csavargók, milyen szokott lenni a Körtér.

Ennek alapján: a ‘teleszór’ implicit argumentuma: szemét

Ha virággal szórnák tele e teret, akkor ki kellene nem lehetne implicit az argumentum ezekben
az esetekben. Ki kellene tenni a tárgyat.
C: A kontextus kiterjesztése
Az elhangzott megnyilatkozás kontextusának kiterjesztése is releváns interpretációját
adhatja az implicit argumentumnak.
A kontextus kiterjesztésének 3 módja:

1.A már előzőleg elhangzott nyelvi információt használjuk fel. Pl.:

A: ‘Megtanulta maga a szabályokat?’
B: Nem tanultam meg ___ . Csak átfutottam ___ .
2. A közvetlen fizikai környezetet használjuk fel az implicit argumentum azonosításához. Pl.
A: (egy könyvet drága könyvet nézeget a könyvesboltban)
B: Na gyere fizessük ki!

A: gyerek szétdobálja a játékokat.

B: Én nem szedem össze!
‘A’ viselkedéséből következtethetünk az implicit argumentum interpretációjára .
3. A megnyilatkozásban jelenlevő vagy a már elhangzott információhoz
kapcsolódó enciklopédikus tudás segít interpretálni az implicit
argumentumot. Pl.:
A. Hol vannak a gólyák?
B: Elrepültek.

Enciklopédikus tudás: gólya költöző madár – költöző madár Afrikában tölti a

telet.
2.3.- világtudás és következtetés szükséges az implicit argumentum
azonosítása.
15. Nyelvek osztályozása

A világ nyelveiben sok szerkezeti hasonlóság és különbözőség van.

A nyelvi sokféleség természetének magyarázata 18.század vége óta az érdeklődés középpontjába
került.
Ez vezetett a nyelvek osztályozásának két fő módszeréhez:
(i) genetikai és
(ii) tipológiai osztályozásához
(i) A GENETIKUS OSZTÁLYOZÁS: feltételezése, hogy a nyelvek egy közös alapnyelvből alakultak ki.
Forrása: korai írásos emlékek ill. ezzel alapján összehasonlító módszerrel próbálták rekonstruálni az alapnyelvi
formákat.
Az összehasonlító módszer a belső rekonstrukció:
1. először meghatározzák a nyelvek formai hasonlóságait és különbözőségeit.
2. Majd ebből próbálnak rekonstruálni egy korábbi állapotot, amelyből összes későbbi forma
kifejlődhetett.
Akkor a legegyszerűbb a helyzet, ha az alapnyelv maga is ismert. Ez volt a helyzet az újlatin nyelvek esetében.
(ii) TIPOLÓGIAI OSZTÁLYOZÁS: összehasonlítja a nyelveket a szerkezetük, a fonológiájuk, a nyelvtanuk, a
szókincsük szerint. Pl. milyen a magánhangzó-készletük, kötött vagy szabad a szórendjük, milyen az
alapszórendjük?

August von Schlegel (1767-1845) három nyelvi alaptípust állapított meg a szavak morfológiai szerkezete
alapján:

1.Izoláló vagy analitikus nyelvek: a szavak alakja állandó: nincsenek toldalékok. A nyelvtani viszonyokat
(alany, tárgy stb.) a szórend fejezi ki (kínai, vietnami). Kínai példa: ‘Vettem néhány narancsot, hogy megegyem’
Wo mai júzi chi
Én venni narancs enni
2.Flektáló vagy szintetikus nyelvek: szavak belső struktúrájának a változása fejezi ki a nyelvtani
viszonyokat. Általában toldalékokat használ, amelyek több grammatikai jelentést is hordozhatnak ( Latin,
görög, arab). Pl. Latin amo (szeretlek) o- jelen idő, cselekvő, kijelentő mód, E/1.
3. Agluttináló vagy affixáló nyelvek: a grammatikai funkcióknak önálló elemek felelnek meg. Pl.: török,
magyar, finn, japán, szuahéli. Szuahéli: ‘szeretlek’
mimi ninakupenda wewe (szeretlek)
Mini ni- na- ku penda wewe
én én jelen idő te szeretni te

5. Inkorporáló (bekebelező) vagy poliszintetikus nyelvek. Nem minden nyelvész tartja önálló típusnak.
Egyszerre mutatnak agglutináló és flektáló tulajdonságot.

A TÍPUSOK JELLEGZETESSÉGEIT AZ EGYES NYELVEK ELTÉRŐ MÉRTÉKBEN HORDOZZÁK!

A Jelnyelv
Némely megjelenési formájának biológiai alapja van – ezért érdekes
Jelnyelv típusai:
természetes jelnyelv
mesterséges jelnyelv

Jelnyelv önálló nyelv

ASL- American Sign Language – a leggyakrabban vizsgált
Tévedések a jelnyelvvel kapcsolatban:
1.‘kifinomult gesztus’
2.‘Jelek ikonikusak, azaz a külső valóság képi megjelenítései’
3.‘Egyetlen jelnyelv létezik’
Ezek cáfolata:
1.A jelek közül a nem-ikonikus jel van többségben
2.Poligenetikusak a jelnyelvek – nincs egységes jelnyelv
3.A jelnyelv szerkesztettsége hasonló a beszélt és az írott nyelvhez: a jelek képzésének és használatának vannak szabályai

A kerémák:
4.A jelnyelv egységei (mint a fonémák a hangzó nyelvben)
5.Kerológia – a jelnyelvi egységek tanulmányozásának tudománya

A kerémák típusai:
6.Tabula – jelelési tér része, amelyben a jelek képződnek
7.Designator – az aktív kéz alakja a jelelés alatt
8.Signation – az aktív kéz tevékenysége
A jelek leírása: a három tulajdonság kombinációja
Elsődleges jelnyelvek: konvencionális, autonóm, a közösség minden tagja beszéli.
A tér bizonyos helyei bizonyos mondatrészeknek, szemantikai
funkcióknak felel meg:
1. Idő kifejezése:
Névmások kifejezése: térpontok kijelölése

A kérdés kifejezése: arckifejezés és fejmozdulattal kísért

Az igei: aspektus, folyamatosság, akcióminőség – a jelek változó
sebességű ismétlése
5. Másodlagos jelnyelvek
Egy maghatározott nyelvközösség tagjai több jelnyelvet használhatnak
rendszeresen. A másodlagos jelnyelvek: a nyelvhasználók fejlesztették ki,
kodifikált (pidzsin, családi nyelvek)

Az utóbbi években: újfajta jelelési rendszert dolgoztak ki. Az új jelölési

rendszert legnagyobb számban az angol nyelvközösségben jelentették
meg.
Ilyen rendszerek:
1. Amerind: (Madge Skelly) dolgozta át az észak-amerikai indiánok jelölési
rendszere. Korlátozott számú jelek, grammatikai szerkezet nincs csak a
sorrend, ikonikus jelek
2. Paget-Gorman jelrendszer: szavakat és morfémákat jelenít meg. Angol
szórend követése. Alapjelek – szemantikai mezőkre utalnak: cselekvés,
állat,szín stb.
3. Ujjábécé: az ábécé minden betűje külön jel.
erénye: mindent ki lehet fejezni
korláta: lassú (300 betű/perc = kb.60 szó), a használónak kell tudnia betűzni, távolról
nehézséget jelent a kézforma felismerése,
Tekintsük kiegészítő rendszernek!