A nyelv szintjei I.

Bencze Ildikó
BME 2009. tavasz
A nyelv tanulmányozása

Bevezetés
Mi a nyelv?
„ „Ha visszatekintünk elődeink
gondolataira, azt tapasztaljuk, hogy
ezt is csak annyiban tehetjük meg,
amennyiben a nyelv lehetővé teszi
számunkra. Ha előretekintünk az
időben, látjuk, hogy tervezni csak a
nyelv segítségével vagyunk képesek. A
világűr felé fordítjuk figyelmünket, és
a kapcsolatfelvétel szimbólumait
küldjük el űrhajóinkon, hogy
megmagyarázzuk, kik vagyunk – hátha
van valaki, aki kíváncsi rá.”
‰ Voyager 1, Voyager 2 (1977): üzenet
más világok felé (üdvözlet 60 emberi
nyelven + a bálnák nyelvén, különböző, a
Földre jellemző hangok, 116 kép a földi
életről, 90 percnyi zene a világ
kultúráiból)
 Mi a nyelv?
„ „Ádám első cselekedete nyelvészkedés volt, jóval a bűnbeesés,
sőt még Éva teremtése előtt: nevet adott az Éden állatainak.” (Carl Sagan)

‰ a nyelv fajspecifikus, de nem genetikailag kódolt, csak a képesség az

‰ a nyelv a mi fejünkben van, nem a külvilágban
„ reális világ ≠ nyelvi világ
‰ Pl.: állatnevek alkalmazása emberekre: kb. 250 állatnév közül 210-et negatív
értelemben használunk embertársaink megnevezésére (marha, ökör, részeg
disznó, békaszájú, tyúkeszű, buta liba stb.) → hogyan gondolkodunk az
állatokról…?
‰ más kifejezések: felkelt a nap, lement a nap stb.
„ a nyelv és a beszéd az emberi viselkedés egyik igen lényeges területe – sajátos
modell a világról
„ a nyelv a kognitív (megismerő) rendszerünk részét képezi
Mi a nyelv?

„ Mentális képek az elménkben a világ dolgairól (fogalmak),

ezeket reprezentálják, szimbolizálják a szavak
‰ Pl.: a körte színe, alakja, íze valahogyan reprezentálódik az agyunkban,
és ezt a fejünkben lévő képet nevezzük körtének.
‰ Nyelv által leegyszerűsítjük a világot.

) kooperatív viselkedés: beszélő ÉS hallgató

) kommunikációs eszköz: információátadás, érzelmek
kifejezése, cselekvés (beszédtett), kapcsolaterősítő (fatikus) –
lásd pl.: Hogy vagy? Milyen szép őszi nap van ma! stb. (≈
majmoknál kurkászás)
Mi a nyelv?

) kultúrateremtő, -közvetítő, közösségformáló

‰ az ember számára: nyelv = kultúra
‰ Minden nyelv egyenrangú, DE: nyelvi intolerancia → primitív
nyelvek vs. tökéletes nyelvek (pl. az arab mint „mennyei” nyelv)
‰ nyelvi mágia: szavakkal befolyásolhatók a tárgyak, emberek,
szellemek (mágikus formulák, ráolvasások, névlitániák stb.)
‰ tabu (tongai; ‘szent, érinthetetlen’): általában a nemi élettel, a
természetfölöttivel, a kiválasztással és a halállal kapcsolatosak,
de kiterjedhetnek a családi és társadalmi élet egyéb
vonatkozásaira is. Pl.: állatnevek tiltása; angolul tanuló thai
anyanyelvűek: a yet szó elkerülése, mert hasonlít a thai jedre
(‘közösülni’)
‰ tulajdonnevek: kimondásuk ártó hatású lehet (név = annak
viselője)
Mi a nyelv?

) konvenciók rendszere, amely bizonyos

szabályokat követ
ƒ Milyen jellegűek ezek a konvenciók?
ƒ regulatív (szabályozó jellegű), pl.: a közlekedés vagy
az illem szabályai
ƒ konstitutív (alkotó jellegű), pl.: egyes sportok
játékszabályai
ƒ A nyelvi szabályok konstitutívak.
) tanulás útján sajátítjuk el, nem velünk született,
de a nyelvi tudás implicit tudás.
‰ Pl.: Milyen igék nem kaphatnak visszaható képzőt?
‰ *járakodik - fésülködik
Mi a nyelv?
„ hangjelek használata: beszédhangok → hangsorok
‰ Állatok hangjelzései: tehén – 10 alatt, delfinek, csimpánzok – 20-30
körül
‰ Ember: 30-40 beszédhang, de kombinációk!
‰ Madarak?
„ önkényes jelek: nincs közvetlen kapcsolat a szó és az azzal
megnevezett dolog között (miért éppen kutya?); de:
hangutánzó, hangulatfestő szavak
„ kreatív (produktív): véges számú elem- és szabálykészlet →
végtelen számú mondat
„ tértől és időtől független (méhek tánca, de az korlátozódik a
nektárra)
„ univerzális: minden normális fejlődésű gyerek egyformán el
tudja sajátítani a nyelvet, függetlenül egyéni értelmi
képességeitől
Összefoglalva

„ A nyelv az emberi viselkedés és emberi megismerés azon

sajátos formája, amely önkényes hangjelek konvenciókon
nyugvó, szabályszerű, kreatív használata által
kommunikációs, kultúrateremtő és kultúraközvetítő
eszközként szolgál egy közösség számára időt és teret
áthidalva.
 A nyelv szerkezete

nyelv

hangtan jelentéstan
nyelvtan

fonetika szemantika
morfológia
fonológia pragmatika
szintaxis
hangképzés,
ragok, stb. szöveg,
stb.
jelentés
hang-
mondat mit
rendszer
szerkezetek kommunikál
A hangok világa
 Mi a hang?
„ A hang (vagy akusztikus energia) egymásnak csapódó
molekulák ütközéseinek sorozata
„ Közeg: levegő (persze lehet más is, pl. víz)
„ hanghullámok – megrezegtetik a levegő molekuláit
„ Rezgésszám (frekvencia): 1 másodperc alatt mért rezgések
száma (hertz-ben mérjük) → hangmagasság
‰ az emberi hallás frekvenciatartománya: 16-20.000 Hz
‰ Kutya: kb. 100-30.000 Hz; denevér: kb. 12.000-100.000 Hz
(ultrahang)
„ Nyomásamplitúdó: a levegőben tovaterjedő rezgés a levegő
nyomásának periodikus megváltozása → hangerő
‰ Decibel: hallásküszöb – 0 dB; hétköznapi beszédhang – kb. 60 dB;
fájdalomküszöb – 120-130 dB (pl. rock koncert); sugárhajtású
repülőgép felszálláskor – 140 dB
„ Időtartam
 Hangképző szervek
„ A levegő a tüdőből a gégében
lévő hangszalagokon keresztül
jut el a garatba
„ Gégefő: a légcső felső részében
elhelyezkedő cső, amely
porcokból áll, bennük két
izomszövetszalag, a
hangszalagok
‰ Hangszalagok: zárt állásban
rezegnek – férfiaknál 120
rezgés/mp; nőknél 220 rezgés/mp;
kisbabasírás: 400 rezgés/mp;
zenei C hang: 264 Hz
„ Továbbá: ínyvitorla vagy
nyelvcsap, szájüreg, orrüreg
„ Akadályok a hang számára
 FONETIKA

„ A fonetika tudományának fő célja a

beszédhangok leírása és osztályozása.
„ A hangok azonosíthatók:
z képzésük (artikulációjuk),
z akusztikai tulajdonságaik, vagy
z az általuk keltett hallásérzet alapján.
„ A leggyakrabban használt leírás artikulációs
alapú, mivel a hangképző szervek jól
ismertek, és működésük érthető.
 Az artikulációs fonetikai leírás tényezői
„ A légáramlás forrása és iránya:
‰ pulmonikus
„ kilégzett
„ belégzett
‰ nem pulmonikus: pl. csettintő hangok (a nyelvvel vagy az ajkakkal
képzett éles, szívó hangok)‫‏‬
„ Hangszalagok: zöngésség
„ Lágy szájpadlás: nazális, orális (a lágyszájpadról lelógó
nyelvcsap két irányba terelheti a levegőt: szájüreg, orrüreg)
„ Ajkak: kerekítéses/réses, zárt/nyitott
„ A képzés módja: az akadály mennyire zárja el a levegő útját
„ A képzés helye: a hangképző szerveknek az a pontja, ahol a fő
zár vagy szűkület létrejön
 A magyar magánhangzók
„ A levegő akadálytalanul távozik a szájon/orron át.
„ Zöngés.
„ A nyelvnek a szájüregben való mozgása szerint:
‰ Vízszintes mozgás
„ magas (palatális): e, é, ö, ő, ü, ű, i, í
„ mély (veláris) hangok: a, á, o, ó, u, ú
‰ Függőleges nyelvállás:
„ felső: u, ú, ü, ű, i, í
„ középső: o, ó, ö, ő, é
„ alsó: a, e
„ legalsó: á
„ Ajkak működése: ajakréses (illabiális) vs. ajakkerekítéses (labiális)
„ Időtartam: hosszú vs. rövid
 A magyar magánhangzók

képzés
helye veláris (mély) palatális (magas)
labiális illabiális
ajakmű- labiális illabiális
Nyelv- ködés
rövid hosszú rövid hosszú
állás időtartam rövid hosszú rövid hosszú

felső u ú ü ű i í
középső o ó ö ő é
alsó a e
legalsó á
 A magyar mássalhangzók

„ A magyar mássalhangzók leírásának kritériumai:

‰ a hangszalagok rezgése:
„ zöngés: g, d, b, v, zs, z stb.
„ zöngétlen: k, t, p, f, s, sz stb.
‰ a lágy szájpadlás helyzete:
„ nazális: m, n, ny
„ orális: az összes többi
‰ a képzés (akadály) helye
‰ a képzés módja
A képzés (akadály) helye

„ Az ajkaktól a gége felé:

‰ Bilabiális (ajakhang): a képzésben mindkét ajak részt
vesz: b, p
‰ Labiodentális (ajak-fog hang): az alsó ajak és a felső
fogak: v, f
‰ Alveoláris (foghang): a nyelv és a fogmeder: d, t, z,
sz, dz, c
‰ Alveopalatális (ínyhang): a nyelv és a fogmeder
mögötti rész: zs, s, dzs, cs
‰ Palatális (elülső szájpadláshang): a nyelv és a
kemény szájpadlás: gy, ty, j, ny
A képzés (akadály) helye
‰ Veláris (hátsó szájpadláshang): a nyelv hátulja és a
lágy szájpadlás: g, k
‰ Glottális (gégehang): a hangszalagok zárt vagy
súrlódást hoznak létre: h

Más nyelvekben:
‰ Uvuláris: a nyelv hátulja és a nyelvcsap, pl. francia r
‰ Faringális: a torok elülső és hátsó fala (torokhang), pl.
Arab
‰ Dentális: a nyelv és a felső fogak, pl. angol th
A képzés módja
‰ Zárhang (explozíva): teljes zár, hirtelen felpattan: g, k, gy, ty, d, t,
b, p
‰ Réshang (frikatíva/spiráns): a hangképző szervek közötti
szűkületben áramló levegő hangja: h, j, zs, s, z, sz, v, f
‰ Zár-réshang (affrikáta): teljes zár, a levegő felhalmozódik, majd a
réshangokhoz hasonlóan lassan távozik: dzs, cs, dz, c
‰ Nazális: a szájban teljes zár, ezért az orr felé megy a levegő: m,
n, ny
‰ Pergőhang (tremuláns): az egyik hangképző többször gyorsan
megérinti a másikat: r
‰ Oldalréshang (laterális): a levegő a nyelv két oldalán át távozik: l
 A magyar mássalhangzók
Képzés laringális veláris palatális alveo- alveoláris labio- bilabi-
helye palatális dentális ális
Képzés zön- zön- zön- zön- zön- zön- zön- zön- zön- zön- zön- zön- zön- zön-
gés gétlen gés gétlen gés gétlen gés gétlen gés gétlen gés gétlen gés gétlen
módja
Explozíva g k gy ty d t b p
(zárhang)
Spiráns h j zs s z sz v f
(réshang)
Affrikáta dzs cs dz c
(zár-rés)
Nazális ny n m
(orrhang)
Laterális l
(oldalrés)
Tremuláns r
(pergő)
A nemzetközi fonetikai ábécé (International
Phonetic Alphabet, IPA)‫‏‬

„ a Nemzetközi Fonetikai Szövetség

(IPA/APhI) hozta létre; első változata 1888-
ban
„ fő elv: a különböző hangokra különböző
jeleket kell használni, és egy hangra
egyazon jelet kell használni, bármelyik
nyelvben forduljon is elő
„ ahol csak lehet, latin betűt használ
„ http://www.arts.gla.ac.uk/IPA/ipa.html
Fonológia
A fonetika és a fonológia közötti
különbségek
„ A fonetika az összes, a hangképző szervek által
képzett hangot vizsgálja, míg a fonológia azt
kutatja, hogy e hangok egy részét hogyan
használják egy nyelv beszélői jelentések
közvetítésére.
„ A beszélők anatómiai különbözőségéből fakad,
hogy nincs két ugyanúgy ejtett hang. Sőt egy
beszélő se ejt ki egy hangot kétszer ugyanúgy,
mégis be tudjuk azonosítani ezeket a különböző
hangokat valamilyen absztrakció segítségével;
ezzel foglalkozik a fonológia.
A fonéma
„ Önmagukban a hangok nem a nyelv egységei, hanem
konkrétan, fizikailag észlelhető és mérhető beszédegységek.
A fonéma egy absztrakt kategória, mely egyesíti egy hang
konkrét megvalósulásait.
„ A fonéma a nyelv legkisebb, jelentésmegkülönböztető
funkcióval bíró egysége.
„ A fonéma környezettől függő változatai, konkrét
megvalósulásai az allofónok.
„ Pl.: /b/ és /p/ fonémák a magyarban: bor – por
„ az /n/ fonéma allofónjai az [n] és [ŋ]: nadrág – haŋg
 Fonológiai szabályok
„ az egyes fonémák milyen sorrendben követhetik egymást
egy adott nyelvben
‰ a magyarban elvileg lehetséges szavak pl. kanbara, matta, de nem
lehetségesek pl. kjógen, aoi (viszont a japánban igen)
‰ a régi magyar nyelvben szigorúbb szabályok voltak – msh-
torlódások elkerülése, pl.: brekinya → berkenye
„ Hangváltakozások:
‰ Hasonulás: zöngésség szerint (lábszár → lápszár); képzés helye
szerint (tíz + zsemle → tízs zsemle); képzés módja szerint (hat +
cukorka → hac cukorka)
‰ Ormánynyúlás: ha az /l/, /r/ vagy /j/ hangokat msh vagy szünet
követi, az előttük lévő rövid mgh hosszúvá válik: ormány → órmány,
olcsó → ólcsó, elöl → elől (DE: olyan is van, hogy elől!)
‰ Hangrend és illeszkedés (mgh-harmónia): kéz-ben, ház-ban
‰ Lappangó v-t tartalmazó szótövek: mű → művek, lő → lövök, hó
→ havak, falu → falvak
 Szupraszegmentális tulajdonságok
„ „a nyelv zenéje”
„ A beszéd prozódiai jegyeit a hangmagasság, a
hangosság, a szünetek, a ritmus és a tempó változásaival,
értékeivel mérjük.
‰ módosul a mondat jelentése, érzelmi töltése
‰ esztétikai érték

„ Paralingvisztikai jegyek: kiegészítő hangminőség-

jellemzők, hangárnyalatok: suttogás, rekedtes hang,
selypes gagyogó beszéd stb.
 Szupraszegmentális tulajdonságok
„ Hanglejtés: közléseken, mondatokon
belüli hangmagasság-változás
‰ érzelmi, jelentésbeli, nyelvtani,
beszédmegértési hatás
‰ eltérő dallam: kijelentés, kérdés, felszólítás,
felkiáltás, óhajtás
‰ azokat a nyelveket, ahol a beszéddallam
szavakon belüli hatása jelentésváltozáshoz
vezethet, tonális (politon) nyelveknek
nevezzük: zulu (2 tónus), joruba (3 tónus),
lusai (4 tónus), thai (5 tónus), kantoni kínai
(6 tónus) – a ma szó tónustól függően:
‘anya’, ‘kender’, ‘ló’, ‘szid’

„ Hangsúly: hangerősség növelése

‰ Szavakon belüli: lehet kötött, pl. a magyar,
finn, cseh nyelvben az első szótagon, a
franciában az utolsón, a lengyelben az
utolsó előttin; lehet szabad: pl. angol
DEmocrat – deMOcracy - democRAtic
‰ Mondaton belüli: a szavak jelentésbeli
kiemelése, pl.: Tegnap vettem egy CIPŐT. –
TEGNAP vettem egy cipőt.
 Szupraszegmentális tulajdonságok
„ Beszédtempó
‰ lassú: szomorúság, csalódottság
‰ gyorsabb: öröm, izgatottság
‰ összefügghet az egyéni vérmérséklettel is
‰ Vizsgálatok szerint a magyar lakosság beszédtempója gyorsult: az utóbbi 30
évben percenként 20 szóval ejtünk többet.
„ Ritmus
‰ olyan szervezőerő, amely főként a zene, a tánc sajátja
‰ a nyelvekben különböző ritmikai jegyek: a latinban a szótag hossza, a keleti
nyelvekben a hangmagasság, a francia szótagmértékes, az angol
hangsúlymértékes stb.
„ Szünet, hallgatás
‰ A nyelvi egységek elhatárolása, a beszélő gondolati tevékenységének jelzése
‰ A hallgatás több a beszéd hiányánál, jelentést hordozhat – kultúrafüggő, pl. a
Hozzám jössz feleségül? kérdésre adott válaszok: angolban bizonytalanság,
japánban beleegyezés
 Hangszimbolika
„ Egyes hangok tükrözik vagy szimbolizálják a világ
tulajdonságait, s ezáltal jelentéssel bírnak (nem önkényes,
hanem motivált jelek)
„ Hangutánzó (onomatopoetikus) szavak: állathangok,
tárgyak hangjainak utánzása, pl.: vau-vau, locsog, zizeg stb.
„ Hangulatfestés: a hangi jellemzőket nélkülöző jelenségek
beszédhangokkal történő kifejezése, pl.: cammog,
bandukol, bóbiskol, mamlasz
„ Kísérlet: magyar hosszú és rövid mgh-k és msh-k
megítélése
‰ rr – legférfiasabb, harcias, erős, érdes
‰ kk – kemény, csúnya, kellemetlen, keserű
‰ i, í – világos, fürge, könnyű, kicsi stb. (l.: icipici)
‰ a, á – nagyság (l.: hatalmas)
 Hangok szemantikai értéke: nonszensz
versek
Laár András: Elindultak egyszer…

Elindultak egyszer a bucsradáki mókok,

megböcsörészendő egynehány szelógot.
Ám a mocsor szelóg, ahogy a mók fogta,
egész hutyrazsákját rápocsmadékolta!
A mók egész rütyéje csupa hutyradék lett,
mert a szelóg motyolája végképp felbütyéklett.
Azt, hogy ez a vers most trocsmadék vagy brekli,
döntse el egy mukocs vagy egy fenderekli!
A szavak világa
 A nyelv egységei
„ Fonémák (beszédben: hangok): a, e, f, b → fonológia (hangtan)
„ Szóelemek v. morfémák: ház-, -ban, al-, -tat → morfológia (alaktan)
„ Szavak v. lexémák: szék, boldogság, kertajtó stb. → szófajtan
„ Szintagmák: könyvet olvas, Péter és Kati → szintagmatan

szintaxis
„ Mondatok: Szép virágok vannak a réten. → mondattan
„ Jelentéstan (szemantika)

) A grammatika tárgya a szóelemek, a szavak és a szintagmák, valamint a

mondatszerkezetek jellemzése, használati szabályainak leírása.
 Morfológia

„ Szavak: olló, madár, szerelem, kút, ember

„ Szintén szavak: barát, barátság, baráti, barátom; boldog, boldogság,
*boldogi, ??boldogom, boldogságom; kabát, *kabátság, *kabáti,
kabátom; olvas, *olvasság, *olvasi, olvasom
) A szóalaktanban a szavak szerkezetét, belső felépítését és létrehozásuk
szabályait vizsgáljuk:
) Szóelemek osztályozása
) Szóelemek tulajdonságainak vizsgálata
) Szóelemek kapcsolódási szabályainak leírása
) Az egyes szófajok toldalékolásának, ragozási sorainak leírása
 Morféma
„ Fonéma: legkisebb nyelvi elem, de önmagában nincs jelentése –
szóelemeket épít
„ Morféma (szóelem): legkisebb nyelvi jel, vagyis az a legkisebb nyelvi
egység, amely jelentést hordoz, és nem bontható tovább kisebb nyelvi
egységekre.
‰ lapom – lap
‰ napom – nap
‰ malom – *mal
„ A morféma tulképp. absztrakció, megnyilvánulási formái az allomorfok:
‰ NAP – nap-ot, nap-ban
‰ MALOM – malmo-t, malom-ban
‰ HÓ – hava-t, hó-ban, havá-t
‰ UTAZIK – utaz-ol, utaz-tál, utaz-hat, utaz-ás
‰ ISZIK – isz-ol, it-tál, i-hat, iv-ás
‰ -BEN – ház-ban, üveg-ben
‰ -HOZ – ház-hoz, üveg-hez, cipő-höz
 A morfémák osztályozása

„ Két fő típus: tőmorfémák, toldalékok

‰ tőmorfémák (vagy szótövek): fogalmi + nyelvtani jelentés, pl. fut –
tartalmas jelentése gyors mozgásra utal + igető (meghatározza,
hogy milyen toldalékokat kaphat)
‰ toldalékok (affixumok): főleg nyelvtani, vagyis viszonyjelentés
„ szuffixum (a tő után, mint a magyarban) és prefixum (tő előtt, pl. angol in,
on, out of stb.)
) Képző: szófajt változtat, pl. boldog (Mn) – boldog-ság (Fn)
) Jel: pl. a többes szám jele: madár – madara-k
) Rag: szóalakzáró, más toldalék nem követheti, pl. tárgyrag: madara-t,
madara-ka-t
„ infixum: olyan toldalék, amely beékelődik a tőbe, pl. tagalog: s-um-ulat ‘írt’
(sulat ‘ír’)
„ circumfixum: a tő ékelődik be a toldalékba, pl. indonéz: ke-penting-an
‘fontosság’ (penting ‘fontos’)
„ Szabad és kötött morfémák
 A nyelvek tipológiai osztályozása
morfológiai szerkezetük alapján
„ Izoláló vagy analitikus nyelvek:
‰ a szavak alakja állandó, nincsenek toldalékok
‰ a nyelvtani viszonyokat a szórend fejezi ki
‰ kínai, vietnámi
„ Flektáló vagy szintetikus nyelvek:
‰ a szavak belső struktúrájának megváltoztatásával fejezik ki a grammatikai
viszonyokat
‰ latin, román, görög, arab, de magyarban is: szép – szebb, madár - madarak
„ Agglutináló vagy affixáló nyelvek:
‰ a szavakat hosszú elemek sorozata alkotja (toldalékok)
‰ magyar, finn, török, japán, szuahéli
‰ megszentségteleníthetetlenségeskedéseiteket
„ Inkorporáló (bekebelező) vagy poliszintetikus nyelvek:
‰ a szavak nagyon hosszúak és összetettek
‰ eszkimó, kül. ausztrál bennszülött nyelvek
‰ pl. a takelma indián nyelvben: Anijokkoinehdek. ‘Nem érted, amit mondok.’
(ani- ‘nem’, -jokkoi- ‘tud’, -ne- ‘mond’, -h- ‘ás’, -dek ‘enyém’)
 Szófajtan
„ A szófaji felosztás szempontjai:
‰ a szó jelentése: tartalmas jelentés vagy viszonyjelentés?
‰ a szó alaki tulajdonságai: pl. toldalékolási lehetőségek

‰ a szó mondatbeli viselkedése: mi a szó

mondatrészszerepe és mivel bővíthető?
A fiú mérgelődik. – A fiú mérgelődött.
A fiú mérges. – A fiú mérges volt.
A mérges fiú ma nem akart látni senkit, mert a nap során
valószínűleg megunta a sok kötekedő embert.
 Szófajok
„ Alapszófajok:
‰ önállóan mondatrészek
‰ bővítményeket vehetnek fel
‰ toldalékolhatók
‰ jelentésük önálló, tartalmas jelentés
) főnév (fiú, nap, embert), ige (akart, megunta), melléknév (mérges), számnév
(három, második, sok), igenevek (látni, kötekedő), névmások (senkit), határozószó
(ma)
„ Viszonyszók:
‰ önállóan nem lehetnek mondatrészek
‰ nem bővíthetők
‰ nem toldalékolhatók
‰ jelentésük vagy viszony-, vagy kommunikációs jelentés
) segédige (volt), névutó (során, mellett, alatt), igekötő (meg, le, fel, be), kötőszó (és,
de, mert), névelő (a, az, egy), tagadószó (ne, nem)
„ Mondatszók: általában elkülönülnek a mondategységektől.
‰ indulatszók (óh, jaj), interakciós mondatszók (szervusz, helló, igen, ja, pszt, íme),
módosítószók (talán, valószínűleg, esetleg), hangutánzó mondatszók
 A szóalkotás módjai
„ Szóképzés: a szótőhöz egy képző (K) hozzájárulásával új szó jön létre
‰ igeképzők: csapkod, szaladgál, emelint, mosakodik, mosat, moshat;
szemez, hegedül, okosodik, önállósul
‰ igenévképzők:
„ Főnévi igenévK: -ni/-nni/ (hallgatni, inni)
„ Melléknévi igenévK: -ó/-ő (olvasó, éneklő), -t/-tt (zárt, elolvasott), -andó/-
endő (elolvasandó, elvégzendő)
„ Határozói igenévK: -va/-ve (sírva, kérve), -ván/-vén (tudván, kérvén)
‰ névszóképzők:
„ főnévképzők: futás, fájdalom, bátorság, billentyű, dugattyú, akadály,
hordár
„ melléknévképzők: csípős, hajlékony, pótolhatatlan
„ Termékeny (produktív) képzők: újabb származékokhoz is hozzáadhatók
‰ -gat/-get (lobbizgat, videózgat); -z(ik) (aerobikozik, klónoz, plázázik); -l
(faxol, shoppingol, stresszel)
‰ -ás/-és (bealvás, gettósítás); -ó/-ő (pizzázó, szörföző)
 A szóalkotás módjai
„ Szóösszetétel: két vagy több szó összekapcsolásával új lexémát hozunk
létre → összetett szó: virág + illat = virágillat
„ az összetett szavak jelentése tömörebb, mint a szókapcsolatoké:
vonatfütty ‘vonat füttye’, DE: álmoskönyv ‘álomfejtésről szóló könyv’
(nem: ‘álmos könyv’) → jelentéssűrítő összetételek: szélmalom ‘széllel
működő malom’, lépcsőház ‘a háznak az a része, ahol a lépcső található’

‰ Ragos előtagúak: ágrólszakadt, naprakész, nyakigláb, karbantart stb.

‰ Jellel ellátott szavakból: agyafúrt, szavatartó, városháza, világvége,
kisebbrendűség
‰ Képzett szavakból: álmoskönyv, élveboncolás, függőágy stb.
 Ritkább szóalkotási módok
„ Ikerítés: ákombákom, sürgés-forgás, irul-pirul
„ Szórövidülés és elvonás: tulaj (< tulajdonos), cigi, fagyi, dolcsi, apu, tesó stb.
„ Mozaikszók:
‰ Betűszók: OSZK (Országos Széchényi Könyvtár), FÁK (Független Államok
Közössége), áfa (általános forgalmi adó)
‰ Szóösszevonások: Pecsa (Petőfi Csarnok), közért (Községi Élelmiszer
Részvénytársaság intézménynévből köznevesült)
‰ Szóösszerántás: cső x orr → csőr, motor x hotel → motel
„ Népetimológia: a beszélők a számukra idegen, ismeretlen hangzású szavakat a
maguk számára értelmesítik; kárókatona < török qara qatna; gémkapocs < angol
gem ‘sokszínű drágakő’ (ez volt az illető kapcsokat gyártó cég neve)
„ Tulajdonnevek köznevesülése: mecénás (Maecenas római patrícius nevéből,
aki támogatta a művészeteket); watt, dízel, röntgen