Magyar nyelv és irodalom

tudásalapozó és tudásbővítő Aktuális Hasznos Diákoldal Versenyek, Érettségi Kezdőlap

honlap Eredmények


Lírai művek elemzésének szempontrendszere

I. Bevezetés
• a mű és a szerző kapcsolata – a vers megírásának oka, körülménye, keletkezési körülmények
(mikor? hol jelent meg? milyen céllal készült? stb.)

• alkotó – kor, írócsoporthoz, stílusirányzathoz tartozása,

• tematikus csoport, pályaszakasz

• a műfaj meghatározása,
a felismerhető jegyek alapján azonosítsa, és nevezze is meg, mely jegyek alapján azonosította a szöveget a műfajjal

II. Tárgyalás
• cím és szövegegész viszonya
• vershelyzet: a szövegből kiolvasható (vagy elképzelhető) megalkotott szituáció, jelenetkeret. a vers megszületésével kapcsolatos fiktív vagy valós tér- és
időmozzanatokra való utalást, valamint díszletezést. De vershelyzet egy-egy emberi szituációnak a rögzítése is, amelyre a versben válasz fogalmazódik. És
vershelyzet az is, amikor a vers beszélője megjelöli viszonyát tárgyához.

• beszédhelyzet: a megszólító és a megszólított viszonya. Ki a beszélő, lírai én? Magánbeszéd vagy megszólít másik szereplőt is? Megidézi-e a szöveg a
megalkotott másik alak(ok) válaszát, beszédét? Mit tudunk meg a résztvevőkről, a megszólalás körülményeiről, a nyelvhasználatról, a megszólalás
céljáról?
• verstípus (lírai közlésforma): vallomásos, létösszegző, számvető, önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létvers

• A kompozíció (szerkezet)
- tér-, időszerkezet
- epikus elemek,
- érvelő (retorizált), szónoki ;

- részek tagolás: felütés, (a mű kezdete!) középső rész, zárlat

- harmonikus, szimmetrikus (reneszánsz); keretes stb.

• A poétizáltság (nyelvi megformáltság) poétikai sajátosságok: aforikus tömbvers vagy strófákra tagolt, rímes, a rímek és refrének szerepe
- zeneiség: ritmus (hangsúlyos magyaros, időmértékes, kevert vagy szimultán), hangutánzó, hangfestő szavak kiemelése, ezek szerepe
- szóképek (metafora, hasonlat, metonímia …)

- alakzatok (ismétlés, elhallgatás, párhuzam, ellentét…)

- szókincs: nyelvi rétegek (tájszók, argó, archaizálás…), szófajok gyakorisága

- mondatok – versmondatok, szerkezet, modalitása

- A motívumok (ismétlődő elem), toposzok (közismert, különböző korokon átívelő kép, írói/költői közhely ), archetípusok (szimbolikus képzetek,
amelyek az emberiség közös tudatalattijában fellelhető tapasztalatokat rögzítik) kulcsszavak– ezek szerepe a műben

• stílus - a felismert stilisztikai elemek megnevezése,

• stílusárnyalat: ünnepélyes, humoros, dühös, önironikus, ironikus, népies, stb.

• hangnem – patetikus, tárgyilagos, expresszív stb.

• A mű értelmezése, érvényessége, hatása

• a lírai alany értékrendje, értékszemlélete, eszmerendszere

• milyen a lírai alany és a világ kapcsolata? Mit utasít el, mit fogad el az általa ábrázolt világból?
Összeáll-e az értékszemlélete egy világnézetté, eszmerendszerré? (keresztény, humanista, idealista, naturalista, realista stb.)

• Érdekességek – amivel magára vonta a figyelmet, esetleg képvers? különleges tördelés, kiemelés

III. Befejezés
• összegzés, értékelés, egyéni meglátás, vélemény

• párhuzamok, kapcsolat más művekkel, a mű utóélete, a mű további feldolgozása

Készítette: Copyright: Kapcsolat:

Kozma József © Kozma József 2019. Csekő Györgyi
Csekő Györgyi E-mail: cseko.gyorgyi@szinyeigimibp.hu