Novellaelemzési

szempontok
Mit NE csinálj!
 Ne a történetet kommentáld, nem kell
újrafogalmazni az esemény(eke)t!
 Ne hidd, hogy a novella valós történet!
 Ne beszélj a szereplőkről úgy, mintha
valóságos, élő emberek volnának, hiszen a
teljes szöveg az író céljának a
megvalósulása, FIKCIÓ!
 Ne írd, hogy „az író azt akarta mondani,
hogy…”!, hiszen csak felvetett egy
problémát, hogy TE továbbgondold!
Mivel kezdd az elemzést?
 Korrajz
 A szerző személye

 A mű keletkezésének háttere

 A mű elhelyezése az írói életműben

Mit kell tisztázni a tárgyalás bevezetésében?

 A térszerkezetet: Hol játszódik a mű? Van-e ennek

jelentősége? Konkrét hely vagy akárhol lehetne a térképen? Ha
konkrét a hely, szimbolizál-e valamit? (sziget, nagyváros stb.)
 Az időszerkezetet: Mikor történik az esemény? Mennyi idő
alatt történnek a fordulatok? Milyen
napszakban/évszakban/történelmi korban? Van-e ennek
jelentősége?
 Ki beszél? E/1. személyű a narráció ( az író az egyik szereplő
szubjektív szemszögéből akar megszólalni) Együtt tudsz-e
érezni olvasóként a narrátorral? Egyetértesz vele? VAGY E/3.
személyben szólal meg; ekkor tárgyilagosabb a hangnem. A
szerző szándékosan hallgat vagy mesél el dolgokat. Gondold
át, mit miért!
 Kik a szereplők? Ki kivel áll ellentétben? Szereplők
viszonyai. Ki mit képvisel? Mi a kiinduló helyzet, hogyan fordul
másba? Hogyan változik meg a kapcsolatrendszer a végére?
 A szerkezet áttekintése
 Expozíció: Kit ismerünk meg, milyen helyzetben, mikor,
hol történik…
 Bonyodalom: Mi billenti ki statikus helyzetéből a
szereplők viszonyát, a történet menetét?
 Retardáció(késleltetés), kibontakozás: a probléma
kiteljesedése
 Tetőpont: a fokozódó feszültség eljut egy pontra, ahol
fordulat áll be a cselekményben, ez lehet drámai, de
mindennapi is.
 Megoldás: Hogyan zárul a történet? Maradnak súlyos
kérdések?
 A novella vizsgálata
 Címmagyarázat
 Kulcsmotívumok: visszatérő gondolatok, tárgyak a novellában, van-e
jelentőssége a neveknek (pl. beszélő nevek), a főhős foglalkozásának stb.
 Állapotváltozások: Mi volt a kiindulóhelyzet, s hová jutott a mű végére,
hogyan rendeződtek át az erőviszonyok, a szereplők kapcsolatai, kinek alakult
át az élete, miért? A fordulópont milyen állapotváltozást eredményezett (akár az
olvasóban is)? Mi mit tettünk volna?
 Ellentétek: a szöveg dinamizmusát, belső feszültségét adják, (pl. a mű
elején sötétség, a végére kivilágosodik stb.)
 Egyéb alakzatok: ismétlés, ismétlődés, párhuzamos szerkesztés,
paradoxon, felsorolás, részletezés, fokozás, túlzás, humor, irónia, gúny
 A szókincs stilisztikai vizsgálata: szókincsréteg (pl. tájnyelvi szavak,
szakszók, archaikus szavak v. neologizmusok), a szófajok stílushatása,
szólások, közmondások;
 Mondatformák (egyszerűek, összetettek, mondatfajták szerepe…)
 Stílusárnyalatok: jellemzően szépirodalmi-e, adott szereplők
megnyilatkozása köznyelvi, népies, szlenges, választékos, patetikus,
bizalmas,családias, közönséges, durva
Befejezés

 A mű tanulsága, mai emberekre vonatkoztatható

konklúziója, általános emberi tapasztalatok
rögzítése
 A fő gondolatok áttekintése