Karinthy: Találkozás

Novellaelemzési módszerek
Az Esti Kornél első fejezetében a ’kétlelkű ember’ az emberben lakó ’kettős én motívumával
függ össze. Figurájának kettőssége általában az ’én’ harmóniájának megbomlását jeleníti
meg.
Értelmezhető-e a szerepválságot bemutató történetként az ’Esti Kornél első fejezete?’
Az ’Esti Kornélban’ megjelenő elbeszélő sikeres író, mégsem elégedett ember. Úgy érzi,
valami hiányzik ahhoz, hogy teljes életet éljen. Ezért keresi fel Estit, önmagának másik,
rejtett, elfojtott felét. Karinthy Frigyes, Kosztolányi írótársa és barátja egyik novellájában
hasonló problémával foglalkozik. Miben hasonlít és tér el a két mű egymástól?

’Találkozás egy fiatalemberrel’ olvasása

Feladatok:
1. Kivel találkozik az elbeszélő?
2. Milyen fokozatokban ismeri fel a fiatalemberben az elbeszélő önmagát?
3. Melyik ismertetőjegy ismétlődik a szövegben, mi a különbség a két megjelenés
között?
4. Milyen sejtések, előre és visszautalások fokozzák a szituáció feszültségét?
5. Milyen nyelvi eszközök és valóságmozzanatok fejezik ki a két személy azonosságát és
az idő múlását?
6. Jellemezd a beszélők beszédmódját, beszédmennyiségét! Milyen lelkiállapotot
fejeznek ki ezek?
7. Gyűjtsd össze a szereplőkre vonatkozó mód és állapothatározókat! Melyek
ismétlődnek ezek közül? Mi az ismétlődés szerepe?

Az ’Esti Kornél első fejezete’ és a ’Találkozás egy fiatalemberrel’

Feladatok:
1. Hasonlítsd össze a két novellát az alábbi kérdések segítségével!
Mi a két novella elbeszélőjének hasonlósága a helyzet, életmód, társadalmi helyzet
között?
2. Hogyan értékeli saját helyzetét a két elbeszélő? Melyikükre jellemző az elégedettség,
melyikükre az elégedetlenség?
3. Mi a jelentősége annak, hogy Kosztolányinál az elbeszélő keresi fel Estit, a Karinthy-
novellában a fiatalember az elbeszélőt?
4. Ha állapotváltozásként értékeljük a műveket, melyikben tapasztalunk alapvető eltérést a
kiinduló- és záró állapot között?
5. Mindkét elbeszélés egy mű születésével végződik. Közös vonás az, hogy a mű azonos
az éppen olvasott szöveggel. Mi a lényeges eltérés a két zárlat között, hogy függ össze az
előző kérdésben fölvetett problémával?
6. Mi a különbség a két elbeszélő magatartása között:
Melyikük van inkább zavarban? Miért?
Melyikük fölényesebb a partnerével? Miért?
7. Hasonlítsd össze Estit és a fiatalembert! Melyikükről tudunk meg többet?
Mi az alapvető különbség a kamaszkori jellemvonásaik között?
Hogyan viselkednek a találkozáskor? Mi a lényeges eltérés ebben?
Mi a különbség az elbeszélőhöz való viszonyokban?
8. Melyik műben érzel nagyobb távolságot a szerző és elbeszélő között?
9. Láttuk, hogy az ’Esti Kornél’ értelmezhető úgy, mint egy szerep válságát feltáró mű.
Igaz-e ugyanez Karinthy írására is? Gondold végig:
a. A novella első bekezdése arról tanúskodik, hogy az elbeszélő elégedett helyzetével.
Milyen szavak jelzik ezt?
b. Hogyan vélekedik az elbeszélő helyzetéről a szerző? (ideológiai nézőpont) Mi
árulkodik arról, hogy nézőpontja nem azonos az elbeszélőével?
c. Az író több helyen ironikusan ábrázolja az elbeszélőt. Keresd meg ezeket a részeket,
állapítsd meg, mire irányul a kritika!
d. Van-e összefüggés az író kritikája és a fiatalember vádjai között?
e. Fogalmazd meg mi mindent kér számon a fiatalember az elbeszélőn! Jogosnak érzed-e
a számonkérést?
f. Mi mindent mutat fel eredményképpen az elbeszélő? Mennyire nyugtatja meg a válasz
az elbeszélőt, a fiatalembert, az olvasót?
g. A novellában a fiatalember a ’vágyott szerepeket’ képviseli, az elbeszélő a
megvalósult szerepet. Hogyan értékeli az előbbieket az elbeszélő, illetve az utóbbiakat
a fiatalember? Melyiknek miben és mennyiben adsz igazat?

Az elbeszélés kritikája
1. Melyik novellában kap nagyobb szerepet a meglepetés? Miért?
Növelné vagy csökkentené a Kosztolányi-novella hatását, ha egyértelművé tenné, hogy
két hőse egy személy?
2. Melyik novella ábrázolásmódja összetettebb?