1. Műfaj meghatározása, műfaji jellegzetességek vizsgálata (Betartja-e a műfaji
szabályokat? Ha újít, miben és milyen hatása van?) 2. Cím értelmezése (Mit tartalmaz – téma, idő, helyszín, szereplők, kulcsfogalom stb. megjelölése? Milyen kapcsolatban van a mű egészével? Van-e jelképes értelmezése? Hogyan változik a jelentése a mű olvasása során?) 3. A novella típusának meghatározása (lélektani-, metszetnovella, humoreszk, példázat, életkép) 4. A cselekmény dióhéjban (Mi a novella témája? Mi a mű alaphelyzete és záró helyzete? Kalandos vagy kevésbé eseménydús, pergő vagy lassú? Leírása részletező aprólékos vagy tömör? Megszakítják-e hosszabb leírások, lírai részek?) 5. Idő, helyszín (Mikor játszódik a történet? Mennyi időt ölel fel? Melyik évszakban, napszakban vagyunk? Milyen az időjárás? Van-e ennek metaforikus jelentése? Melyek a tér jellegzetességei: pl.: valóságos/fantasztikus, zárt/nyitott, civilizációs/természeti? Mennyire van konkrétan meghatározva az idő és a helyszín? Milyen térelemeket emel ki a szerző? Miért ezeket? Mi a tér és az idő jelentősége a műben: csak hangulatkeltő elem vagy az események kiváltója vagy metaforikus?) 6. Narráció Milyen típusú a narrátor? Pl.: jelen van-e a cselekményben szereplőként, E/1 vagy E/2 személyű az elbeszélés, mindentudó – omnipotens, vagy korlátozott tudású? Megjelenik-e a szövegben szereplőként, vagy megfigyelőként van jelen? Hogyan viszonyul a narrátor a novellában megalkotott világhoz – pl.: tárgyilagos, fölényes, ironikus, együtt érző, lírai, szenvtelen? Azonosul-e valamelyik szereplővel? Mi az , amit részletesen elmond, mi az, amit elhallgat? Miért? Változik-e a narráció a történet folyamán? Milyen arányban vannak leíró, elbeszélő és párbeszédes részek? Miért? Megszólítja-e az olvasókat? Előfordul-e belső monológ, szabad függő beszéd?) 7. Szereplők bemutatása, jellemzése (Ki a főhős? Ki áll szemben vele? Mi a szereplők célja? Milyen problémákat kell megoldaniuk? Sikerül-e elérniük céljaikat? Milyen áron? Vannak-e olyan problémák, amelyek megoldatlanok maradnak? Miért? Milyen jellemvonásaik vannak a főbb szereplőknek? Melyek a gyengéik és az erősségeik? Miért váltak ilyenné? Hogy hívják őket? Ha nincs nevük, miért nincs? Beszélő nevek vannak? Motiváltak-e a cselekvéseik, mi motiválja őket? Mit tudunk a vágyaikról, álmaikról? Milyen lélektani folyamatok zajlanak le bennük? Megváltozik-e a gondolkodásuk, embertársaikhoz, önmagukhoz való viszonyuk, és hogyan? Úgy viselkednek-e, ahogyan elvárjuk tőlük? Hogyan jellemzi az író hőseit? – Pl.: a narrátor írja le, jellemzi őket, vagy a párbeszéd és a cselekmények mutatják meg jellemvonásaikat? Mennyire árnyaltan vannak jellemezve a szereplők? 8. Szerkezet, kompozíció (Egy szálon vagy több szálon futó a cselekmény? Ékelődnek- e epizódok a főcselekménybe? Vannak-e kitérők a történetmesélésbe? Mi a szerepük? Mi a konfliktus, van-e egyáltalán? Kik között játszódik le? Nyílt vagy rejtett? Mi a fordulópont, a tetőpont? Időszerkezete lineáris vagy keveri az idősíkokat? Van-e előreutalás, késleltetés? Milyen nagy ellentétpárokat, értékpárokat találunk a műben? Pl.: élet-halál, látszat-valóság, gyerekkor-felnőttkor, égi világ-földi világ? Mi jellemző a szövegépítkezésre? Pl.: ismétlődés, kihagyás, ellentétezés, szimmetria, keretes elbeszélés? Milyen eljárásokkal teremti meg, fokozza, oldja a mű feszültségét? Pl.: kihagyásos párbeszédek, elhallgatás, utalás, sejtetés, fokozás, késleltetés, csattanó?) 9. Stíluseszközök (Mi jellemző a szöveg szókincsére, a szavak stílusárnyalata, eredete, hangulata szempontjából? Melyek a kulcsszavak, milyen témahálózatot, jelentéssíkokat tárnak fel? Vannak-e költői képek, hasonlatok? Mi jellemző a mondatok hosszára, szerkezetére, modalitására? Hogyan függnek össze a stíluseszközök a novella témájával, üzenetével? 10. Motívumok, szimbólumok (Milyen motívumok, szimbólumok vannak a műben? Mi a szerepük? Változik-e, bővül-e a jelentésük?) 11. Mondanivaló, értelmezés (Milyen üzenetei vannak a műnek a társadalomról, a történelemről, az emberi lélekről, erkölcsi és filozófiai kérdésekről? Melyek a novella központi kérdései? Születnek-e válaszok a műben feltett kérdésekre?) 12. A műben megjelenő világkép, értékrend értelmezése 13. Stílusirányzat meghatározása, stílusjegyek kiemelése 14. Összehasonlító kitekintés más, hasonló témájú művekre