Félelem és szorongás, mint motiváció

Félelem: észlelt fenyegetés váltja ki, magas distressz állapotot hoz létre – erőteljes fiziológiai reakció

 veszélyérzetet kísér -> adaptív

 általában rövid távú, valós (vagy vélt) fenyegetésre adott reakció – közvetlen inger
 hirtelen ingerekre adott reakció
 fájdalmat okozó helyzeteket segít elkerülni

Szorongás: tárgy nélküli félelem

 általában hosszabb távú aggodalom

 nincs fizikai veszély, csak mentális – közvetett inger
 önbecsülést veszélyeztető & interperszonális helyzeteknél
 gátló hatása van

eredetük

 veleszületett: biológiai alapja van, ösztönszerű (pl.: sötétségtől való félelem, ismeretlen
helyzetek)
 tanult: környezet szabályozza (pl.: szociális, társadalmi tanulás)

komponensei: viselkedéses, szubjektív-kognitív, fiziológiás

fiziológiai reakció

 szimpatikus idegrendszeri reakció: heves szívverés, szaporább légzésszám, tág pupilla, magas
vérnyomás, ….
 GBR – arousalszintet, bőrellenállást – potenciálkülönbséget mér

eltávolító viselkedésre késztet = menekülés -> nem küzdünk meg a helyzettel, csak elkerüljük (esetleg
tagadás - érzelemtávolítás)

megküzdés

 kontroll – felelősségtudattal jár

o siker esetén motivál, kudarcnál erősíti a félelmet
o frusztráció
o tanult tehetetlenség: negatív élmények hatására feladja a hárítást, mert nem hiszi,
hogy van rá befolyása
 egyénenként eltér
 fenyegetés különféle aspektusaira koncentrál

stressz: nehéz helyzetre adott reakció (nem érzelmi állapot)

 Selye János – nélkülözhetetlen a környezethez való alkalmazkodáshoz, káros hatások

leküzdéséhez
 reziliencia = rugalmas ellenállási képesség
 szorongást is kiválthat

pánik: erőteljes félelmi reakció társas közegben

  pánikhelyzet: társas szituáció, melyben menekülésre vagyunk kényszerítve, társadalmi
normákat felborítja - versenyhelyzet
 csak akkor alakulhat ki, ha van remény (észlelt veszély esetén is)
 pánikroham: hirtelen alakul ki, erős aggodalomérzettel, katasztrofizációval és számos
fiziológiás tünettel jár együtt
 pánikzavarnak nincs organikus kiváltó oka

tesztek

 MAS – Manifest Anxiety Scale

o általános szorongást mér (~ stabil szint)
 STAI – State Trait Anxiety Inventory
o pillanatnyi szorongást mér és szétválasztja a hajlamtól (genetika + kondicionálás)
o klinikai mérőeszköz (alátámaszt diagnózisokat)
o fordított tételeknek szorongásoldó hatásuk lehet
 FPQ-III
o fájdalomtól való félelmet mér

szorongás-abszorbens inger: könnyen társul hozzá szorongás reakció

Gottschalk féle eljárás: szabad asszociációs mese egy személyes élményről (5 perc) – 5 alkalom után
lehet megközelítő átlagértéket mondani a szorongásról

gyakorlatok

 tűzeset: képzelt tűz/kisebb-nagyobb nyomás, csak az szabadul, akinek kihúzzák a nevét

(rengeteg cetli)
o félelmi reakció – racionális gondolkodás
 szorongást keltő filmjelenet (pl.: néma sikoly) utáni étkezési változások figyelése
o szorongás & megküzdés