II.

TANULT MAGATARTÁSFORMÁK
TANULT MAGATARTÁSFORMÁK
TANULT MAGATARTÁSFORMÁK

Szabályozása:

1.Belső késztetés (motiváció) = éhség, félelem,

szexuális vágy, kíváncsiság

2.Külső ingerek
TANULT MAGATARTÁSFORMÁK

FORMÁJA:
•1. Életszakaszhoz kötött
 bevésődés = imprinting

• 2. Életszakaszhoz nem kötött:

Megszokás = habituáció
Érzékenyítés = szenzitizáció
Feltételes reflex
Operáns tanulás
Belátásos tanulás
Szociális tanulás
1. Meghatározott időben jelentkező, életszakaszhoz
kötött

1.1. Bevésődés (imprinting):

 Kritikus periódusa > csak bizonyos életkorban jellemző
 Egész életre szól > visszafordíthatatlan

a) Szülői bevésődés:
Lúdfélék szülőkövető magatartása
https://www.youtube.com/watch?v=fJMof_HX1uU
b) Szexuális bevésődés:
Ekkor alakul ki az egyedben a majdani párválasztás, a szaporodási viselkedés
alapja, rögzül a kötődés az ellentétes nemű partnerhez, ember esetében kb.
hatéves korig
http://
fuggosegek.blog.hu/2011/09/12/a_szerelemfuggoseg_es_a_huseg_genje
c) Táplálkozási bevésődés:
 Tyúkfélék csipegetése
 Görény zsákmányszerzése

Énekesmadarak énektanulása születés után (sárgarigó)

Konrad Lorenz etológus a következő írásban számolt be arról, hogy hogyan
„fogadott örökbe” egy vadlúd-fiókát: „A rendelkezésemre álló húsz vadlúdtojásból
tízet egy megbízhatóan kotló háziliba alá, tízet pedig egy pulykahölgy alá tettem. Az volt
a szándékom, hogy kikelés után mind a húsz fiókát a háziliba vezetésére bízom, ami
alighanem sikerült is volna. Csakhogy amint az első kisliba kibújt a tojásból, képtelen
voltam ellenállni a kísértésnek és kiszedtem a dadus alól az elbűvölő teremtést, hogy
közelebbről is szemügyre vegyem. Miközben nézegettem, rám pillantott és némi idő
elteltével az egytagú hangot, az „elhagyatottság füttyét” hallatta, amelyet a házikacsák
révén szerzett előképzettségem alapján igen helyesen sírásnak értelmeztem. Ezért
aztán igyekeztem megnyugtató hangokkal válaszolni neki. Mire a ludacska teljesen
felém fordult előrenyújtogatta a nyakát és azt mondta: „Vivivivi”! Az áttérést az egytagú
füttyről a többtagú „vi” hangra szintén megértettem: a fióka a sírásról az örömteli
kapcsolatteremtésre váltott át, a nyaknyújtogatást pedig, ugyancsak helyesen, az
üdvözlés gesztusának fogtam fel…. Végül megelégeltem a pesztrálást, visszadugtam a
kicsikét a kotló háziliba szárnya alá, és odébb akartam állni. Alig távolodtam el néhány
lépésnyire, a dundi hófehérke alól máris halk, kérdő csirregés hallatszott, amire a
háziliba, előírás szerint, a maga kapcsolatlétesítő „gangangang”-jával válaszolt. Az én
kisludam azonban nem nyugodott meg ettől… Szegény kicsike magasra nyújtott
nyakkal, félúton állt a háziliba és köztem, és harsányan egyvégtében sipákolt. Ekkor én
megmoccantam – mire a sírás menten elcsitult, és a kis jószág hosszan előrenyújtott
nyakkal, buzgó üdvözlés közepette felém totyogott: „vivivivi”…. Elképesztő gyorsasággal
totyogott utánam, ráadásul valami olyan elszántsággal, amelynek jelentése egyszerűen
félreérthetetlen volt: nem a fehér háziliba, hanem én, egyedül én vagyok a mamája!”
 Embernél: (a tanulás kritikus
szakaszai az egyedfejlődés
során:)
 Családtagok felismerése
 Önálló, emberre jellemző
mozgások
 Beszéd (7 éves korig) (
https://www.youtube.com/watch
?v=QxrZk41SKkk
)
FARKASGYEREKEK
 Állatok nevelte gyerekeket már nem lehet megtanítani
beszélni, normálisan járni, enni….
 De a szülői kötődés sem alakul ki azoknál, akiket nem
nevel a szülő (pl intézetis), de később megismeri a
szüleit

http://lecafedecapucine.blogspot.hu/2015/10/normalistol-elvadulva-
gyerekek-akiket.html

https://youtu.be/qT8nkTN5SBw
Az aveyron-i vad gyermek

A leghíresebb farkasgyerekek egyike Victor, akit 1800 januárjának egyik reggelén látott

meg egy francia paraszt, amint zöldséget lopott a földjéről. A gyerek a hideg idő
ellenére szinte teljesen meztelen volt, csak egy szétrongyolódott ingszerűség volt a
nyaka köré tekeredve. A mozgása és a viselkedése teljesen állatias volt, és egyáltalán
nem reagált az emberi hangra. [….]
Doktorok és tudósok hada kezdte el vizsgálgatni Victort. Egyáltalán semmilyen
érdeklődést nem tanúsított az emberek iránt – ha a fülébe ordítottak, nem reagált, de
egy apró állat neszezését nagy távolságból is meghallotta. Nem volt hajlandó ruhát
hordani, és ágyban aludni, a szükségét pedig ott és akkor végezte, amikor rájött. A
francia tudósok társasága süketnémának és retardáltnak minősítette, de egy lelkes
fiatal doktor, Jean Itard nem osztotta a nézetüket, és magához vette a fiút. Hosszú időn
keresztül próbálta tanítani, nem csak szavakra, hanem a társadalom szokásaira is.
Victor soha nem tanult meg pár szónál többet, és nem nagyon sikerült elsajátítania az
illemszabályokat sem. A legenda szerint Dr. Itard egyszer elvitte Madame
Recamier egy party-jára, mivel azt feltételezték, hogy ha a hölgy szépsége híresen sok
„civilizált” férfit meghódított, biztosan még egy vademberre is hatással lesz. Victor
totálisan figyelmen kívül hagyta a díszes kompániát, és leginkább azzal volt elfoglalva,
hogy minél több kaját tömjön magába és a zsebeibe. Majd az első adandó alkalommal
megszökött, és amikor a legközelebb látták, akkor alsónemű nélkül ugrált a kertben.
Forrás
2. Életszakaszhoz nem kötődő tanult magatartás formák:

2.1. Megszokás = habituáció:

 egyszerű tanulási forma

 megtanulja milyen ingerre ne válaszoljon
 a lényegtelen inger iránti érzékenység lecsökken (pl.: mászó csiga – bot)
 Ismételten fellépő közömbös inger egy idő után nem vált ki reakciót

Példák:
https://www.youtube.com/watch?v=QGHiyWjjhH
Y
Egyidő után nem hallom az óra ketyegését
Ráütök az asztalra > csiga megijed
Grafikon: 1-9, 10-11 esetben az
állatot a fejénél, x esetben a talpnál
ingerelték. Mit bizonyít a kísérlet?
pl. sirályfióka megszokása
2.2. Érzékennyé válás = szenzitív magatartás
(Érzékenyítés = Szenzitizáció)

https://www.youtube.com/watch?v=P7Qjjl-CN4U

 Ismételt kellemetlen inger

 az állat inger küszöbe csökken

 közömbös ingerre is érzékenyen reagál

 Példa:
 laposféregelektromos ingerlése
 Tonhal zsákmányszerzése
 Embernél: idegesít, ha XY beszélget. Egy idő után már az is zavar, ha épp
csak halkan suttog.
Társításos tanulás = asszociatív tanulás:

 két, egymástól független inger

 meghatározott időbeli hatására
 a viselkedésében változások következnek be
2.3. Klasszikus feltételes reflex (pavlovi feltételes
reflex)
 Feltétlen inger: táplálék íze, nyelv mechanikai
ingerlése
 Feltétlen reflex: nyálelválasztás indul
 Társított/feltételes inger: csengőhang, amire a
válasz a feltételes reflex lesz egy idő után
 Feltételes reflex: csengőhangra nyálzás
(kondicionálás után a társított inger is kiváltja a
nyálelválasztást)
 Magyarázat: két idegközpont közt (hallás –
ízérzékelés kp.) kapcsolat alakul ki
 Jelentősége: idomítás

https://www.youtube.com/watch?v=tX_oe-
KgTCM
 Megerősítés: a feltételes reflex megindulásakor az állat megkapja feltétlen ingert is (a
nyálelválasztás megindulásakor ételt is kapjon)
 Feltételes gátlás: ha elmarad a megerősítés, megszűnik a tanult magatartás.
 Feltétlen gátlás: A tanult viselkedés megszüntethető egy váratlan, erős inger hatására is: az új
inger tájékozódási reakciót kelt, amely megváltoztatja az ingerületi folyamat irányát,
megszünteti a két központ között kialakult időleges kapcsolatot. (pl. becsapjuk az ajtót,
megijed az állat)
a kutya agyában kiépülő új kapcsolatok
 Embernél:
Szopómozgás kiváltása társított inger hatására

Fájdalmas injekció miatt félelem a fehér köpenytől,

kórháztól
Dicséret és elmarasztalás társítása a személyhez, nem pedig
az okhoz.

A dicséret vagy az elmarasztalás

feltételes reflex kiépülését is
eredményezheti: a dicséretet adó
ember ingerként társulhat a dicséret
kellemes érzéséhez, ezért a
társaságát később is keresi a
megdicsért személy
Az elmarasztaló ember képe is
ingerként társulhat az elmarasztalás
kellemetlen érzéséhez, ezért a
megfenyített „vétkes” nem a
megbüntetett magatartást szünteti be,
hanem elkerüli az elmarasztaló
egyént.
2.4. Operáns tanulás (vezérlő tanulás)

Az állat a véletlenül végzett különböző mozgásai közül azt ismétli egyre többször (azt
tanulja meg), amelynek az eredménye számára a legelőnyösebb

 Pl. egy pedállal belülről nyitható ketrecbe éhes macskát teszünk, a ketrecen kívülre egy
húsdarabot is rakunk,a macska ki akar jutni a ketrecből, előbb- utóbb véletlenül
megnyomja a pedált és kijut

a második alkalommal is sok idő elteltével szabadul ki,

de a sokadik alkalommal azonnal rálép a pedálra és ki-
szabadul

 Pl. labirintuskísérletek: egeret rakunk a labirintusba,

az állat hosszas ismerkedés után jut el a kijárathoz, ahol
táplálék várja
a labirintusba visszahelyezett egérnek egyre kevesebb
időre van szüksége, hogy a kijáratig eljusson
A. TORNDIKE KÍSÉRLETEK
 problémadobozos macskakísérletek : pedálos
ketrecből egyre gyorsabban szabadul ki a
macsek
B. SKINNER DOBOZ
 hangszigetelt doboz, megakadályozta, hogy a belehelyezett
patkányt külső hatások megzavarják
 patkány megtanulta, hogy egy pedál lenyomásával élelemhez
juthat, közben az állat viselkedése megfigyelhető volt
 https://www.youtube.com/watch?v=MOgowRy2WC0
A cirkuszi állatok idomítása az operáns tanuláson alapszik
C. EGYÉB KÍSÉRLETEK
 Egy inger kellő számú ismétlése, egy féle, az állat
számára legkedvezőbb válaszreakciót váltja ki
 Példa:
 Galambok etetése  Éhes galamb milyen testhelyzetben volt,
amikor enni kapott: azt hitte azért kap enni, mert fél lábon áll
ha éhes volt, egyre többet állt fél lábon
 BABONÁK https://www.youtube.com/watch?v=420w6
HNFXRg
D. TOLMAN LABIRINTUSKÍSÉRLETE
(KOMPLEX TANULÁS)
 A tanulás kulcsa az élőlény azon képességében rejlik, hogy a világ egyes
vonatkozásait mentálisan reprezentálja (leképezze), és azután ezeken a mentális
reprezentációkon műveleteket hajtson végre.
 Edward C. Tolman kutatásaiban azzal foglalkozott, hogy hogyan találja meg
bonyolult útvesztőkben az utat a patkány.
 Szerinte a bonyolult útvesztőkben haladó patkány nem jobbra és balra fordulások
sorozatát tanulja meg, hanem egy kognitív térképet alakit ki, amely az útvesztő
alaprajzának mentális reprezentációja.
 A patkány operáns tanulással kialakította az útvesztő belső reprezentációját, amely a
folyosók közti térbeli kapcsolatokat tartalmazza.
 E. EMBERNÉL
 Embernél operáns tanulás és a rászokás,
leszokás, dicséret, szidás közötti kapcsolat:
 Rászokás: pszichoaktív szerek pozitív
megerősítő hatásúak: kellemes érzelmi állapotot
idézhetnek elő
 Leszokás: a drogos olyan hatóanyagot szed,
amely a droggal együtt alkalmazva rossz
közérzetet okoz.
 A magatartásra irányuló dicséret operáns
tanulásként pozitív megerősítés, az
elmarasztalás pedig negatív megerősítés.
 magára hagyott csecsemő sír az ágyában
 ha a szülők erre mosollyal, odafigyeléssel
reagálnak, akkor gyakrabban lesz nyugodt a
csecsemő, mert számára a szülői odafigyelés
jutalomként hat
2.5. Belátásos tanulás

 A fejlett idegrendszerrel rendelkező madarakra és emlősökre jellemző

 A legbonyolultabb tanulási mód

 Az állat a már megtanult magatartási elemeket rakja új kombinációba, egy új cél

elérése, vagy egy új probléma megoldása érdekében, és így egy új viselkedést hoz létre
 Pl. a csimpánz ketrecétől néhány méterre banánt raktak

az állat a kezével nem érte el, de ha botot is rakunk a ketrecbe rövid időn belül rájön,
hogy a bottal eléri és be piszkálja a banánt
ha több rövidebb, de egymásba illeszthető botot rakunk a ketrecbe, először egy- egy
bottal próbálkozik,
majd több botot egymásba illeszt és behúzza a banánt,
a következő alkalommal azonnal egymásba illeszti a botokat, nem kísérletezget

https://www.youtube.com/watch?v=URZ_E
ciujrE
 KÖHLER MAJOMKÍSÉRLETETI

 a majomketrec mennyezetére
egy banánt függesztett fel, a
majom nem érhette el
segédeszköz (pl. rövid csövek
összecsavarása) nélkül, vagy a
ketrecben fadobozok voltak,
 a majom csak úgy érhette el a
banánt, ha a dobozokat
egymásra tette
 Böbe:
https://www.youtube.com/watc
h?v=nxxPbnpIzr0
pl. csimpánzok eszközhasználata
pl. japán makákó krumplit mos
EGYÉB ÁLLATOK
 Varjak: https://www.youtube.com/watch?v=URZ_EciujrE
 Elefántok festenek: https://www.youtube.com/watch?
v=foahTqz7On4
 Legokosabb állatok: https://www.youtube.com/watch?
v=CXVz1-1iheg
EMBERI PÉLDÁK
 Tanórai tanulás, matek feladat megoldása
 útvonal követés térkép alapján

 főzés
2.6. Szociális tanulás

 Utánzás: Az anyanyelvünk elsajátítása is

utánzáson alapszik (kritikus időszakban). A
fejlődés során a leghamarabb az utánzás
jelenik meg.
 Anglia: madarak megtanulták felbontani a
tejesüveget
 Japán: makákók hőforrásban fürdenek
(http://vilagutazo.blog.hu/2012/04/05/hoforras
ban_furdozo_makakok )
 Gyermekeink bennünkett utánoznak:
https://www.youtube.com/watch?
v=ZHCuA0KnITY&feature=player_embedded
 https://www.youtube.com/watch?
v=YMmzc_WhUmQ
 Modellkövetés
 Azonosulás
 Belsővé tétel
 A táplálkozó tonhal szardíniarajokat támad meg, és
kapkodja a halakat. Egyre hevesebben igyekszik
megszerezni a táplálékot. Ekkor mindent bekap, ami csak a
fejéhez vagy a szájához ér, akár egy üres horogra is rákap.
 Mi a magyarázata? Miért előnyös ez a viselkedés?