You are on page 1of 13

Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Pszichológia és Neveléstudományok Kar


Óvodai- és elemi oktatás pedagógiája szak

TEVÉKENYSÉGI TERVEZET

Tantárgy: Drámapedagógia

Tanár: Dr. Demény Piroska

Évfolyam: II., távoktatás Egyetemi hallgató: Vad Kamilla-Enikő

1
Csoport: Nagy

Tapasztalati területek: Nyelv és kommunikáció terület, Ember és társadalom terület


Tantervi témakör: Mikor, miért és hogyan történik?
A hét témája: Körülöttünk az állatok
A nap témaköre: ,,Állatok beszélgetése”
A tevékenység témája: Nyelv és kommunikáció terület: Mészöly Miklós: Állatok beszélgetése
Ember és társadalom terület: ,,A mi kis farmunk”
A tevékenység típusa: ismeretellenőrző-elmélyítő
A tevékenység megvalósítási módja: a gyermekek meséje (visszamesélés), alkotás vágással, ragasztással, sodrással
Általános követelmények:
NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TERÜLET
- szóbeli közlés megértése
- szóbeli kifejezőképesség fejlesztése
- az irodalom iránti fogékonyság fejlesztése
EMBER ÉS TÁRSADALOM TERÜLET
- a kreativitás fejlesztése mintázás által
Részletes követelmények: A gyermek legyen képes…
NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TERÜLET
- az elhangzott szöveget befogadni, intuitív módon érzékelni annak kifejező erejét és esztétikai jellegzetességeit
- a nonverbális eszköztár (gesztus, mimika, tekintet, testbeszéd) alkalmazására
- a mese hangulatának átvételére

2
EMBER ÉS TÁRSADALOM TERÜLET
- helyesen alkalmazni a munkaeszközöket, pontosan dolgozni
- művészi hatás elérésére a különböző technikák kombinálásával
- értelmezni saját és mások képzőművészeti alkotásait
Műveletesített követelmények:
NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TERÜLET
- nevezzék meg az állatokat a hangjuk alapján
- utánozzák a megnevezett állatok mozgását
- meséljék el a mesét az óvónő segítségével
- játsszák el a megadott jeleneteket hangadás nélkül
EMBER ÉS TÁRSADALOM TERÜLET
- mondják el a versikét, elvégezve a kézbemelegítő gyakorlatokat
- vágják ki a nyomtatott állatmintákat
- sodorjanak kukoricaszemeket a krepp-papírból
- vágjanak szalmaszálakat a krepp-papírból
- illesszék a helyükre a kivágott kellékeket
- értékeljék saját és társaik munkáját
Módszerek és eljárások: visszamesélés, beszélgetés, drámajátékok, magyarázat, bemutatás, gyakorlás, csoportos munka, utasítás, ellenőrzés,
jutalmazás
Felhasznált didaktikai eszközök:, hanganyag, mese, polisztirol, olló, ragasztó, krepp-papír, pálcika, kártya, matrica
Értékelési rendszer:
Értékelés típusa: formatív
Értékelés módszerei: folyamatos megfigyelés, szóbeli értékelés, jutalmazás
A tevékenység időtartama: 40-50 perc
3
A TEVÉKENYSÉG MENETE

Módszerek,
Sor-
A tevékenység A tanítási-tanulási folyamat tartalma stratégiák, Értékelés
szá
m mozzanatai eljárások
A tevékenység Kiszellőztetem a termet. Előkészítem a tevékenységhez
1.
megszervezése szükséges kellékeket. A gyerekekkel egy kört alkotunk.

- Emlékeztek-e még a kis kakasos dalocskánkra? Beszélgetés


2. A figyelem felkeltése Elénekeljük a dalocskát, közben egy nagy kört alkotunk. (1.
melléklet )
- Egy új játékot fogunk játszani, aminek neve: Változz át!
Különböző állatokat nevezek meg, amelyeknek a mozdulatait Drámajáték: Változz Szóbeli
kell utánoznunk. (Pl. Változz át libává!) át! értékelés
A játék után leülünk félkörbe.
- Az előbb utánoztuk az állatok mozdulatait, most pedig
arra vagyok kíváncsi, hogy vajon felismeritek-e az állatokat a Hangfelismerés
hangjuk alapján.
A gyerekek hallás után nevezik meg az állatokat.

- Emlékeztek-e, melyik mesében beszéltünk mi ilyen


4
I.Tapasztalati terület: állatokról? (Segítő kérdéseket teszek fel) Szeretném, ha újra
3. Nyelv és kommunikáció elmesélnénk együtt.
Téma bejelentése

-Ki mondja meg, hogy hol játszódott a történet?


- Melyik állat bukkant fel legelőször? Ki ébresztette fel a
4. A tanulási tevékenység többieket? -A kakas Beszélgetés
irányítása - Hogyan ébresztette fel? - Kukorékolt Szóbeli
A gyermekek meséje A gyerekekkel utánozzuk a kakas kukorékolását. értékelés
A gyerekekkel elmondjuk újra a történetet, a gazdaasszonnyal
együtt hívjuk az állatokat, utánozzuk őket, megbeszéljük, hogy
mit esznek, stb.
-Egy nagyon különleges játékot fogunk játszani, aminek neve: Drámajáték:
Pantomim. Ki tudja, hogy mi rejtőzhet e mögött? Pantomim
A játék lényege, hogy nem szabad beszélni, vagy hangokat
kiadni, csak mutogatni.
Magyarázat
-Játsszuk el, ahogy a kakas felébreszti az udvart. Ügyeljünk,
hogy ne adjunk ki hangokat, de azért látszódjon rajtunk, hogy
teljes erőnkkel igyekszünk hangosan kukorékolni.
Először az egész csoporttal együtt játszunk, majd kisebb
csoportok, párok játsszák a jeleneteket.
Különböző jeleneteket játszunk el pl. a telhetetlen
gyöngytyúkot, a büszke pulykák járását, az állatok etetését, az

5
ijedt állatok menekülését, stb. Szóbeli
értékelés
A gyerekek egy kígyót alkotnak vállfogással. A sor elején álló
Áthajlás az ember és vezeti a többieket, meghatározva a mozgás ritmusát, irányát, s a Drámajáték
5.
társadalom területre többieknek úgy kell követniük, hogy nem engedik el egymás Kígyógyakorlat
vállát. Körbejárnak kétszer, majd leülnek a terem másik felébe
az előre előkészített kellékek köré.
Bemelegítjük a kezünket: ,,Kifordítom, befordítom….” (3. Magyarázat
Folyamatos
melléklet)
szóbeli értékelés
-El fogjuk készíteni a saját kis farmunkat.
Elosztjuk a feladatokat.
Ellenőrzés
A polisztirolt befedjük zöld krepp-papírral, karton dobozból kis
Beszélgetés
ólat készítünk, kivágjuk a papírból készült állatokat, s kis
pálcikákra ragasztjuk őket. Az állatokat elhelyezzük a farmon, a
tyúkoknak kukoricaszemeket sodrunk, a teheneknek szénát
vagdosunk

-Szeretném, ha felsorolnánk azokat az állatokat, amelyekről a


mai nap folyamán beszéltünk (liba, kakas, disznó, kutya, csibe Beszélgetés
6. Visszacsatolás a nyelv és stb.), és megbeszélnénk újra, hogy melyik állat mit eszik, és Ismétlés Szóbeli
kommunikáció területre hogyan beszél (kukorékol, ugat, röfög stb.) értékelés
- Egy újabb játékot fogunk játszani. Mindenki fog húzni egy

6
kártyát, de nem mutathatja meg senkinek.
Minden gyerek húz egy kártyát, amelyen állatok szerepelnek. Drámajáték:
Mindegyik állatnak van egy párja. A gyerekeknek becsukott Mit hallok?
szemekkel, a kártyájukon levő állatnak a hangját utánozva kell
megtalálniuk a párjukat.

A tevékenység végén megbeszéljük közösen, hogy miről Beszélgetés


7.
Értékelés, jutalmazás beszélgettünk, milyen játékokat játszottunk, hogyan éreztük ma Értékelés Jutalmazás
magunkat, mi tetszett a legjobban, stb.
Végül minden gyereket megjutalmazok egy állatos matricával.

MELLÉKLETEK

1. Melléklet:
Szól a kakas
Szól a kakas, szól.
Siposéknál szól.
Ezt a Lilit öltöztetik,
Fügefára függesztetik.

7
Szól a kakas, szól.
Ki kapuján szól?
Bogyóéknál szól.
Ezt az Áront öltöztetik,
Fügefára függesztetik,
Szól a kakas, szól.
Ki kapuján szól?
Jókaiékén szól.
Ezt a Rékát öltöztetik…
2. Melléklet:

Állatok beszélgetése
Tudjátok-e, hogyan beszélgetnek az állatok?
Elmondom nektek.
Egyszer kora hajnalban kinyitottam az ablakot, és kinéztem az udvarra.
Látom ám, hogy a kakas körbe-körbe futkos, kerülgeti a szemétdombot, mintha üldözne valakit, és közben ezt mondogatja:
 
Ki kotor itt? Ki kotor itt?
Fekete kóró! Fekete kóró!
 
Aztán felröppent az ól tetejére, és rázendített:
 
Kukorikúúú! Kukorikúúú! Kukorikúúú!
 

8
Ebből mindjárt megtudta az egész világ, hogy vége az alvásnak, vége a lustálkodásnak: csipás szemét mindenki nyissa ki!
Elsőnek az öreg harang ébredt föl, így kezdett bummogni:
 
Grá-nit! Gyé-mánt!
Grá-nit! Gyé-mánt!
 
Amikor jól kibummogta magát, a kicsi harang folytatta:
 
Iminnen – amonnan!
Iminnen – amonnan!
 
S csakugyan!
Innen is, onnan is előfutottak az állatok, kiabáltak, veszekedtek, mind éhes volt, mind enni kért.
Gyorsan kaptam a ruhámat, és kiszaladtam közéjük.
Hívtam a csirkéket:
 
Csike, csike, csike, pir!
Csike, csike, csike, pir!
 
Hívtam a tyúkokat:
 
Tyutyukám, tyu-tyu, tyutyukám!
Tyutyukám, tyu-tyu, tyutyukám!
 

9
Hívtam a kacsákat:
 
Kur, kur, tasikám,
Kur, kur, tasikám,
Tas, tas, tas!
 
Hívtam a libákat:
 
Libi, libi, lapatya!
Buri, buri, papatyka!
 
Lett is olyan lárma, hogy alig győztem a fejemet kapdosni.
Kacsák meg a libák mondták:
 
Kacs, kacs, tacs, tacs,
Gazdasszonyka, jól tarts!
 
Csirkék meg a tyúkok mondták:
 
Kity-koty, koty, koty, koty,
Gazdasszonyka, gondoskodj!
 
No – gondoltam –, jól van, vetek egy kis kukoricát, ha már ilyen szépen megkértek rá.
De azt hiszitek, elég volt nekik?

10
A gyöngytyúk rögtön ott termett előttem, és éktelenül pörölni kezdett:
 
Csüpp, csüpp, csüpp!
Bogrács! Bogrács! Bogrács!
 
A telhetetlen mindjárt egy bográcsra valót követelt! De én nem adtam neki se többet. Előbb azt egye meg, amit elébe
szórtam, majd azután kaphat ráadást.
És mentem a disznókhoz, hadd lássam, azok is fölébredtek-e.
Bizony, egyik se aludt.
Az öreg disznó lábát szétvetve feküdt, és mind csak morgott, szuszogott.
– Cikka, cikka, mancsi ne! Mi kéne, ha vóna? – kérdeztem tőle.
Rám nézett, és így szólt:
 
Vad mák! Vad mák! Vad mák!
 
„Jó lesz neked moslék is!” – gondoltam magamban, és nyúltam a vödör után. De akkor már a kismalacok is mind a
vályúhoz rohantak, ott visítottak:
 
Víz! Víz! Víz!
Nincs dara! Nincs dara! Nincs dara!
 
– Lesz majd az is mindjárt! – nyugtattam meg őket, s hoztam vizet, hoztam darát, jól is laktak tőle, mozdulni se bírtak.
Mikor mindez megvolt, körülnéztem, hogy ki nem kapott még enni.
Hát a pulykák!

11
S elkezdtem hívni őket:
 
Puzsa, puzsa, puzsa, tuk!
Puzsa, puzsa, puj, puj!
 
Nem kellett kétszer mondani. Úgy rohantak, majd feldöntötték egymást.
A kicsik így kiáltoztak:
 
Korpa, dudva az ételünk,
Csak így élünk, csak, csak, csak!
 
Az öregek meg így karattyoltak.
 
Apró túró, az lesz a jó,
Lub, lub, lub, udri, udri, udri!
 
Adtam azoknak is korpát, dudvát, apró túrót – de bár ne adtam volna!
A pulykák, mikor jóllaktak, olyan büszkén kezdtek járni, hogy még Bodri kutya is megsokallta. Odaugrott az öreg pulyka
elé, s ahogy a torkán kifért, úgy ugatta:
 
Úgy lesz, úgy van biz a,
Szebb a páva, mint a pulyka!
 
De mi lett ebből – olyat ti még nem láttatok!

12
A pulykák nekirohantak Bodrinak, és csípték, marták a bundáját – alig tudtam szétkergetni őket.
Igen ám, de akkor meg a csirkék, tyúkok, libák, kacsák szaladtak szanaszét – mind azt hitték, hogy a pulykák őket kergetik.
Futkosott, röpdösött a sok állat ijedten – mikor hirtelen valaki egy rettentő nagyot bődült.
A bika.
Kidugta fejét az istálló ajtaján, dobbantott s azt mondta:
 
Mi-hály! Mi-hály!
Ha-muuu!… Mú!…
Ha-muuu!!!…
 
És egyszeribe csönd lett.
Senki se pisszent, senki se szólt.
Mindenki takarodott a dolgára, a tyúkok mentek kapirgálni, a kacsák a patakra úszkálni, a pulykák a rétre papsajtot
rágcsálni. Még a Bodri kutya is behúzta a farkát, lefeküdt az eresz alá, és vigyázott a házra.
A bika pedig elégedetten visszavonult az istállóba.

3. Melléklet

"Ujjaimat nyitogatom, közben vígan mondogatom: (felemelt tenyérrel ujjait szétnyitogatja)


Kifordítom, befordítom, fölfordítom, lefordítom (összekulcsolt tenyér fordítása a szövegnek megfelelően)
Zongorázok, furulyázok (zongorázás, furulyázás utánzása ujjmozgással)
Erősebb lett a kezem (kézfej tenyérbe fogása felváltva erősen)
A tornát befejezem! (kézfej laza lerázása, lazítása)"

13

You might also like