A SZOMATIZÁCIÓ FŐBB MODELLJEI

BIOLÓGIAI

Gajdos Panna - Rigó Adrien

 AKUT ÉS KRÓNIKUS STRESSZ

➢ Akut stressz:
➢ Szimpatikus idegrendszeri aktivitás (mellékvesevelő, adrenalin)
➢ Fight or flight reakció
➢ Evolúciósan adaptív

➢ Krónikus stressz: Általános adaptációs szindróma

(Selye János)
➢ HPA-tengely aktivitás
➢ Alarm
➢ Ellenállás
➢ Kimerülés Fizikai és mentális tünetek
Rigó Adrien anyaga Jones, C., & Gwenin, C. (2021)
 AZ AKUT STRESSZ ALATTI VISELKEDÉSES ÉS FIZIKAI
ADAPTÁCIÓ
A viselkedés adaptív módosítása:
➢ Viselkedéses adaptáció Emelkedett arousal és éberség
Emelkedett vigilancia, jobb kognitív
mutatók és fókuszált figyelem
Eufória vagy diszfória
Az étvágy és a táplálkozás gátlása
A reproduktív viselkedés gátlása

Az energia adaptív módosítása:

Az oxigén és a tápanyagok központi idegrendszerhez és a
➢ Fizikai adaptáció stressznek kitett testfelületekhez irányítása
A kardiovaszkuláris tónus megváltozása, a vérnyomás és
szívritmus emelkedése
Emelkedett légzési ritmus
Megnőtt glükoneogenezis és lipolízis
A növekedési és reproduktív rendszer gátlása
A vastagbél motilitás emésztés-stimuláló funkciójának gátlása
Rigó Adrien anyaga A gyulladásos és immunválaszok féken tartása Chrousos & Gold (1992)
 FIZIOLÓGIAI STRESSZVÁLASZ ERŐTELJES VAGY KRÓNIKUS
STRESSZ ESETÉN

➢ Hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg

➢ Hipotalamusz: kortikotropin releasing hormon

➢ Hipofízis: adenokortikotrop hormon

➢ Mellékvesekéreg: glükokortikoidok

Rigó Adrien anyaga Jones, C., & Gwenin, C. (2021)

 A KORTIZOL SZEREPE

➢ Egy szteroid hormon

➢ Hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg komplex
interakciójának az eredmény
➢ Jelentős szerepet játszik a szervezet stresszre adott
metabolikus reakciójában (a szimpatikus idegrendszeri
aktivációval együtt)
➢ Hatása a fight or flight reakció reakció az észlelt
fenyegetésre
➢ A stresszorral való találkozást követő néhány órán
keresztül felszabadul negatív visszacsatolás
szisztémás homeosztázis; a válasz
zavara betegségekre hajlamosít
Jones, C., & Gwenin, C. (2021)
 A KORTIZOL JELLEMZŐI

➢ A legtöbb sejt rendelkezik kortizol receptorokkal

Fontos szerepet tölt be:
A különböző testi funkciók szabályozásában:
Kardiovaszkuláris
Metabolikus
Homeosztatikus
Központi idegrendszeri

Támogatja a magzat fejlődését

➢ Immunszupresszív és gyulladáscsökkentő hatás

Jones, C., & Gwenin, C. (2021)

 STRESSZ RENDSZEREK

 LC-NE rendszer
 HPA tengely

 Locus coeruleus
 Hipotalamusz
 Hipofízis

 Mellékvesevelő
 Mellékvesekéreg

 Norepinephrin(NE)
 Kortizol
 Epinephrin (E)
A STRESSZVÁLASZ ZAVARÁNAK TÍPUSAI
INTENZITÁSÁBAN NEM MEGFELELŐ, ELNYÚLÓ, RITMUSÁBAN SÉRÜLT…
A HPA-TENGELY HIPER-, ILLETVE HIPOFUNKCIÓJÁVAL JÁRÓ ÁLLAPOTOK
HPA-hiperfunkció
Major depresszió
Anorexia nervosa
Pánik-betegség
Kényszer-betegség
Alkohol-függőség
Kábítószer-függés
Premenstruációs szindróma
Terhesség utolsó trimesztere
Intenzív testgyakorlás
Alultáplálkozás
Pajzsmirigy túlműködés
Krónikus stressz
HPA-hipofunkció
Szezonális depresszió
Obezitás
Rheumatoid arthritis
Krónikus Fáradtság Szindróma
Mellékvese-elégtelenség
Szülés utáni időszak
Pajzsmirigy alulműködés
PTSD
Nikotin-megvonás
Krónikus stressz utáni állapot
Glükokortikoid terápia utáni
állapot
 KITEKINTÉS: A KORTIZOLSZINTHEZ KAPCSOLÓDÓ KRÓNIKUS
MEGBETEGEDÉSEK

➢ HYPOKORTIZOLIZMUS
➢ HYPERKORTIZOLIZMUS Alacsony kortizolszint:
Magas kortizolszint:
➢ Addison-kór
➢ Cushing-szindróma ➢ Autoimmun folyamatok
➢ Arcra, hasra, mellkasra irányuló ➢ Súlycsökkenés
elhízás
➢ Izomgyengeség
➢ Bőrtünetek
➢ Bőrtünetek
➢ Csontritkulás, magas vérnyomás ➢ Mellékvese károsodás
➢ Gyulladásos betegségek
 WHO-JELENTÉS -HIPERKORTIZOLIZMUS
➢ Alacsony szintű, hosszan fennálló
pszichológiai stressz szerepe:
➢ Kardiovaszkuláris problémák
➢ Metabolikus problémák
➢ Mentális zavarok
➢ Metabolikus X- szindróma:
➢ Centrális elhízás
➢ Kardiovaszkuláris problémák - Stroke:
➢ Magas kortizolszint megnövekedett
vérkoleszterinszint, magas vércukorszint, magas
vérnyomás, fokozott kockázat a vérrögképződésre
➢ A kortizolszint szignifikáns markere a stroke
súlyosságának és prognózisának
➢ Szerepet játszhat a stroke-ot követő depresszió
kialakulásában

➢ Inzulinrezisztencia
➢ Magas vérnyomás
➢ Anyagcsere problémák
➢ Krónikus glükokortikoid kitettség csökken az
iznzulinérzékenység és az inzulinelválasztás
KRÓNIKUS STRESSZ ÉS KORTIZOL? – A RITMUS
SZÉTTÖREDEZÉSE
 A KORTIZOL JELLEMZŐI

➢ CAR (Cortisol Awakening Response)

➢ A kortizol kiválasztás természetes 24 órás ciklust
követ
➢ 30 perccel ébredés után éri el a csúcsot
➢ Majd a nap során szintje folyamatosan csökken
➢ Az alvás korai szakaszában a legalacsonyabb
➢ Nem befolyásolja az életkor, az alvás időtartama, az
ébredés időpontja vagy az ébresztő használata
➢ Időbeli stabilitást mutat

Jones, C., & Gwenin, C. (2021)

 A KRÓNIKUS STRESSZ HATÁSAI

➢ Különböző stresszoroknak való tartós kitettség

HPA-tengely túlingerlése
Kortizolszint növekedés
HPA-diszreguláció
24 órás kortizol ciklus kibillenése

➢ Összefüggés bizonyos megbetegedésekkel

➢ Metabolikus zavarok
➢ Szív-érrendszeri betegségek
➢ Daganatos betegségek

Jones, C., & Gwenin, C. (2021)

A HIPOKORTIZOLIZMUS LEHETSÉGES OKAI ÉS
KÖVETKEZMÉNYEI
 HOSSZAN FENNÁLLÓ STRESSZOR

➢ Nagyon tartósan fennálló stresszor

Kiégés: a HPA válasz ellaposodása, csökkent
kortizolszint
➢ Normális glükokortikoid funkció: fontos szerep a
gyulladás csökkentésében és immunológiai hatás
➢ Diszreguláció: immundeficit, magas gyulladásos citokin
szint
➢ A gyulladásos folyamatok számos megbetegedésben
fontos szerepet játszanak!

Jones, C., & Gwenin, C. (2021)

 KITÉRŐ: CITOKINEK

➢ Sokirányú hatású bioaktív anyagok, nem hormonok

➢ Nem magasan specializált sejtek termékei
➢ Az adott sejt produktumainak csak kis részét képezik
➢ Ártalmas ingerre termelődnek
➢ Autokrin, parakrin, endokrin hatások
➢ Kis méretű proteinek
➢ Biológiai aktivitásuk alapján csoportosíthatók
➢ Különböző célszervekben különböző hatást váltanak ki
➢ Nagy affinitású citokin-receptorokhoz kötődnek (gén-expresszió befolyásolása)
➢ Szabályozásuk kaszkádszerűen történik (citokinhálózat)

Rigó Adrien anyaga

 KITÉRŐ: CITOKINEK

➢ Fontos szerep az immunválasz szabályozásában

➢ Legjellemzőbb hatásaik alapján is csoportosíthatók: proinflammátoros

(gyulladáskeltő) és antiinflammátoros (gyulladáscsökkentő)
Egyensúlyuk sok betegségben fontos!

➢ Szabályozzák: genetikai és immunológiai mechanizmusok, neuroendokrin

faktorok: stresszhormonok!

Rigó Adrien anyaga

 A KORTIZOL ÉS A SZOMATIZÁCIÓS KÓRKÉPEK

➢ Nagyon tartósan fennálló stresszor

Kiégés: a HPA válasz ellaposodása, csökkent kortizolszint
Stresszérzékenység fokozódása

➢ Szomatizációs tünetek: a jelentősége tünetcsoportonként eltérő (krónikus

fáradtság, krónikus fájdalom - fibromyalgia)
➢ Alacsony reggeli kortizolszint: a nap során jelentkező fáradtság és fizikai tünetek
szignifikáns magyarázóváltozója (Tak et al., 2010)
 HÁTTÉRMECHANIZMUSOK

➢ Sickness behavior
➢ Először állatoknál írták le egy
fertőzés eredményeként:
➢ Alvás-ébrenlét ciklus zavara
➢ Nappali aktivitás csökkenése
➢ Csökkent érdeklődés a táplálkozás vagy a
társas tevékenység iránt
Johnson, R.W (2002)

➢ Segítheti az állatot abban, hogy hatékonyabban mobilizálja az immunvédekezést

egy patogénnel szemben
 MIRŐL VAN SZÓ?

➢ A stressznek való kitettség szenzitizálja a perifériás és a centrális citokin

válaszokat.
➢ Az inflammátoros citokinek központi idegrendszeri mechanizmusokkal való
interakciójukon keresztül egy viselkedéses válaszmintázatot indukálnak.
➢ Az agyi citokin rendszer szenzitizációja még intenzívebb sickness behavior-t és
lassabb felépülést eredményez.
➢ Fájdalom
➢ Alvászavarok: különösen gyakori azokban a megbetegedésekben, amelyekkel krónikus
fájdalommal és/vagy gyulladással járnak
 MIRŐL VAN SZÓ?

➢ A sickness behavior (krónikus, maladaptív fajtája) tehát több kórkép

patofiziológiájában szerepet játszhat (pl.: depresszió, szomatizációs
zavarok)
➢ Közös jellemzők:
➢ A fájdalomérzékenység módosulása
➢ Megnövekedett fájdalom válasz
➢ Alvászavarok
➢ Krónikus fáradtság
➢ A depresszió és a szomatizációs zavarok közötti hasonlóság hátterében
egy közös biológiai folyamat állhat, melyben fontos szerepe van a
gyulladás aktivációnak!
 A HPA-TENGELY FUNKCIÓJA KORAI
TAPASZTALATOK FÜGGVÉNYÉBEN

A HPA-TENGELY PROGRAMOZHATÓSÁGA, MINT A KÉSŐBBI SÉRÜLÉKENYSÉG FORRÁSA!!!

 A HPA-TENGELY PRE- ÉS POSZTNATÁLIS
PROGRAMOZÁSA

• Prenatális „programozási” lehetőségek:

• Prenatális immunkihívás (fertőzések)

• Nem megfelelő magzati feltételek (elsősorban táplálékhiány); metabolikus-x
kutatások
• Anyai stressz/ szorongásszint a terhesség alatt
• Posztnatális „programozási” lehetőségek:

• Fertőzések
• Szoptatás
• A gondozás minősége
• Kötődés
 A HPA-TENGELY PROGRAMOZHATÓSÁGÁNAK „ÉRTELME”

 Az anya-gyerek interakcióban sokféle szabályozás (más-más aspektus más-más

„szabályozási feladat”, lásd Hofer kötelező tanulmánya)
 Mechanizmusa: a nagyon plasztikus és nagy mennyiségen zajló szinapszis-
képződésen keresztül fejtik ki hosszú távú hatásukat
 Nem pusztán biológiai (genetikai programozás); szociális „öröklődés”
 Az evolúció a plaszticitás (korai programozhatóság a környezeti feltételek
függvényében) a megfelelőbb alkalmazkodást szeretné
 A gondozó kezébe „teszi” a szabályozás végső beállítását (ő tudhatja legjobban, hogy
mi vár az utódra, mire kell felkészíteni)
 Gondozói viselkedés- mint óriási lehetőség, és mint hátrány (a gondozás minősége
generációkon keresztül öröklődik)!
Shanks at al (2001)
NEMI KÜLÖNBSÉGEK A STRESSZVÁLASZBAN

 Férfiak inkább: támadj vagy menekülj válasz

 Nők inkább: gondoskodó-oltalmazó válasz
 Oxitocin szerepe
 Antistressz hormon: a klasszikus stresszválaszok csökkentése
 Eleinte az anyai közelség/gondoskodás váltja ki
 Később kondicionálódás révén “átterjed” más kapcsolatokra – társas
támasz hatása
KORAI KAPCSOLATI TRAUMÁK HATÁSAI
Viselkedési,
Szenzitizáció a KIR-ben vegetatív-,
endokrin-,
immunrendszeri
Korai kapcsolati változások
traumák

Stresszrendszerek
működésének
megváltozása

Testi és lelki tünetek

Deficit az oxitocin
felszabadulásban stressz
alatt
SZENZITIZÁCIÓ
IDŐFÜGGŐ SZENZITIZÁCIÓ

 új, idegen vagy potenciálisan fenyegető ingerekre –farmakológiai, kémiai

ágensekre, fizikai vagy pszichológiai stresszorokra- adott válaszok
amplifikációja, felerősödése az ingerek vagy a stresszorok ismételt
prezentációja során, vagy pusztán az idő múlásával.
 Habituációval ellentétes – vagyis még nagyobb érzékenységgel reagál
 Limbikus kindling jelenséghez hasonlatos
 Kontextusfüggőség lehetősége a fokozódásban (stressz)
BROSSCHOT (2002) SZERINT A SZENZITIZÁCIÓ TÖBBSZINTŰ
JELENSÉG SZOMATIZÁCIÓBAN:

 Érvényesülhet a szenzoros rendszer szintjén, ezáltal a potenciálisan veszélyesnek ítélt ingerek

korai detektálására van lehetőség.
 A hormonrendszer szenzitizálódása a perifériás nocicepció amplifikálásával járhat együtt.
 Beszélhetünk viszcerális szenzitiációról, amely a viszcerális információk küszöbeinek
(centrális) módosulásából fakad.
 A kognitív szenzitizáció következtében a kétértelmű ingerek és/vagy kontextuális információk
feldolgozása a szenzitizálódott tartalommal bíró kognitív sémának felel meg, és azt erősíti.
 Mindezek tartós (hiper)vigilanciát és viselkedéses szenzitizációt okozhatnak.
 Manapság elterjedt fogalom: centrális szenzitizáció (a központi idegrendszerben lezajló
komplex változások sora – elsőként a fájdalomzavarokban írták le)
Kémiai ágensek Viselkedéses,
Szenzitizáció a CNS-ben vegetatív,
endokrin, immun
Biológiai tényezők diszfunkciók

Pszichológiai tényezők

Fizikai és pszichés tünetek

ISMERKEDÉS A KÉRDŐÍVEKKEL

SicknessQ
 Nyugalmat szeretnék.
 Sajog a testem.
 Egyedül szeretnék maradni. Válaszlehetőség: 0-3 Likert típusú
 Nem szeretnék semmit sem csinálni. 0= nem értek egyet
 Lehangoltnak érzem magam.
3= egyetértek
 Kimerültnek érzem magam.
 Émelygek.
 Remegek/reszketek.
 Fáradtnak érzem magam.
 Fáj a fejem.
ISMERKEDÉS A KÉRDŐÍVEKKEL

CSI = Central Sensitization Inventory

A kérdőív 25 tételből áll, az A részben lévő tételek
a tünetek megjelenésének gyakoriságára kérdez rá
egy 0-tól 4-ig terjedő Likert-skálán. A kérdőívre 0 Négy faktorba sorolható a CSI:
és 100 pont közötti értéket lehet kapni, 40 vagy a
fölötti pontszám esetén valószínűsíthető, hogy a 1. Fizikális tünetek;
páciens CSS-val küzd (Neblett, 2018). 2. Érzelmi distressz;
3. Fejfájás/Állkapocs tünetek;
4. Urológiai tünetek
Mivel érdemes tudni, hogy az alany volt-e
korábban CSS-hez kapcsolódó betegséggel
diagnosztizálva, ezért a B tételsor a centrális
szenzitizáció szindróma tüneteire, illetve CS-hez
kapcsolható betegségtünetekre kérdez rá.
A CSI A-RÉSZ TÉTELEI
A CSI B-RÉSZ TÉTELEI
PSZICHOLÓGIAI INTERVENCIÓK
 KÉRDÉS

Hogyan használható az imént megszerzett tudás a gyakorlatban?

Milyen pszichológia intervenciókat terveznétek az érintetteknek?

MIRE MIT?

➢ A személyiség érettségének a növelésére?

➢ Az interocepció pontosabbá tételére?
➢ Az alexitímia csökkentésére?
➢ A tünetpercepciót fokozó/torzító kognitív folyamatok csökkentésére?
➢ A stressz-rendszerek megváltozott működésének a korrekciójára?
➢ A szenzitizált üzemmód csökkentésére?
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!