Érzelmi intelligencia

Alapozás az érzelmekről
„Uram! Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.

Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!

Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.”

“Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket,

hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát,
hozzanak szerszámokat,
vágjanak fát, hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy,
végtelen tenger iránt.”

(Antoine de Saint-Exupéry)
 „ A végén nem számít semmit a világ.
Csak az számít, ami a szívünkben marad..” (Márai Sándor)
 Mi is az érzelem?

 Az érzelem az egyik legkomplexebb, s leggyakrabban átélt pszichikus jelenség,

 Érzelmek (emóciók) kísérik az észlelést, a külvilágból érkező információkat szubjektíven
minősítjük, de az emlékezést, tanulást, gondolkodást és cselekvést is átszövik és befolyásolják
az érzelmek.
 Tapasztalataink hatására tartós érzelmi viszonyulást alakítunk ki a valóság minden eleméhez, de
legfőképp a másik emberhez.
• Az érzelem olyan szubjektív állapot, amely a környezetünk fontos változására adott reakcióként
fogható fel, ami a további viselkedést meghatározza.

• Az érzelmek központi szerepet játszanak a viselkedésben, gondolkodásban, emiatt több diszciplína

(pszichológia, biológia, idegtudomány, filozófia) kitüntetett területének számít tanulmányozásuk.

• Az affektív tudomány nem pusztán az érzelmek tudománya, annál szélesebb jelenségkört fed le.
• Az érzelmek erejét az aktiváció határozza meg, jellegét, gazdagságát, sokféleségét pedig az élet
során szerzett környezeti tapasztalatok.

• Sőt ezek nélkül érzelemről nem is beszélhetünk.

• Az izgalom még nem érzelem. Hogy érzelemmé váljon szükség van tapasztalatra, amelyet a helyzetek
elemzéséből merítünk.

Érzelem:

- egy szubjektív viszony tárgyhoz, jelenséghez, embertársainkhoz és

önmagunkhoz
- értékelő, minősítő összetevő
- egyik leggyakrabban átélt pszichés jelenség
- érzelem alapján minősítjük az információkat, a gondolatokat
- átszövik, befolyásolják cselekvéseinket
 Az érzelem szinonimájaként míg a régebbi szakirodalomban megjelenhet az
emóció is.
 Ami eredetileg a cselekvést elindítójaként jelölték.
 Az összemosódást Fridja N. H. 2008-as cikke után lett elterjedt mivel mindkét
szó egy olyan folyamatot jelöl ahol viselkedésünk feletti gondolatokon a
kontroll átveszik más folyamatok.
 (Arnold): Az érzelem átélt tendencia valami felé, ami számunkra hasznos,
értékes vagy valami elől menekülünk.

 Az érzelmek bipolárisak (+,-).

Alapérzelmek (és kísérő érzelmeik):

7 alapérzelem:
 1. félelem (születésünk pillanatában éljük meg). kísérő érzelmek: riadtság, bizalmatlanság,
idegesség, rettegés, rémület, szorongás, pánik
 2. harag, düh kísérő érzelmek: neheztelés, bosszúság, ingerültség, méreg, felháborodás A harag
átmenet agresszív viselkedésbe is.
 3. öröm kísérő érzelmek: derű, mulatságosság, elragadtatás
 4. szomorúság, bánat kísérő érzelmek: levertség, sajnálat, gyász
 5. undor kísérő érzelmek: viszolygás, lenézés, megvetés, gúny, elutasítás
 6. kíváncsiság, tudásvágy
 7. meglepődés kísérő érzelmek: váratlanság, ámulat, csodálkozás, meghökkenés, sokk

Más kutatások:
 . szégyen (magasabb erkölcsi kategória) kísérő érzelmek: zavar, csalódottság,
 . szeretet, elfogadás kísérő érzelmek: szívélyesség, bizalom, vonzalom, elégedettség,
boldogság, imádat, odaadás, kielégülés

Kapcsolódó komplex érzelmek:

megbánás, bűntudat,
lelkiismeret-furdalás, önemésztés
Az érzelmek szerepe a kognitív
folyamatokban
Elősegítik és támogatják az észlelési, tanulási és emlékezési folyamatokat:
 1. fontos szerepük van a viselkedés szabályozásában:

– lehetővé teszik a külső és belső ingerek folyamatos értékelését és a

számunkra kedvezőbb viselkedési reakciók kiválasztását
– fontos szerepük van a célirányos viselkedésben
Folyt.

 2. motiválnak (cselekvésre késztetnek):

– anticipációs érzelmek – a cél sikerének elképzelése által kiváltott érzelmek
– ha ezek erőssége elér egy szintet, beindul az akarati folyamat – a cél
elérésére terveket készítünk, kialakul a szándék a cselekvésre

 3. szerepük van a viselkedés fenntartásában, a kitartásban és a célok

elérésébe:
– az eredményekkel kapcsolatos érzelmek visszajelzést nyújtanak a
cselekvésről, ezzel befolyásolva a későbbi viselkedést.
Érzelmek felosztása:
Tárgyuk szerint (az alapján, hogy mire irányul az érzelem):
 Intellektuális érzelmek
 Erkölcsi vagy morális érzelmek
 Esztétikai érzelmek: pl. a harmónia, romantika érzése

Az érzelmi állapot jellege szerint:

 Hangulat: kevésbé intenzív, de tartós érzelmi állapot.
 Indulat: nagyon intenzív rövid ideig fennálló érzelmi állapot.
 Szenvedély: nagyon intenzív és tartós, akár életünk végéig fennálló érzelmi
állapot.
Érzelmeknek összetevői( Rosemann):

 1. fenomenológiai összetevő: 1-1 érzelemhez tartozó gondolatok.

 2. fiziológiai összetevő: a szervezetben végbemenő változások. Vegetatív
idegrendszeri változások.
 3. non-verbális összetevő
 4. viselkedési összetevő: + közeledés, - de felvehető a harc, akkor támadás
ha a másik fél jóval erősebb, - akkor menekülés
 5. emóciós összetevő: azok a célok, amit az érzelem idéz elő
Érzelmek kifejezése

 Nonverbális kommunikációval
 Vegetatív idegrendszer
Az érzelem kognitív összetevője
 Azt a helyzetet, amely érzelmeket hív elő gyakran értelmezzük, értékeljük és
alakítunk ki róla véleményt.
 Az értékelésben számít:
- az érzelmi élmény intenzitása:
- mit gondolok,
- - hogyan értékelem a szituációt, amelyben az érzelem keletkezett.
 A kognitív kiértékelés segíti az érzelmek elkülönítését.

 Az érzelem minőségének meghatározásában nagyon fontos szerep jut a helyzet

értékelésének.

Prekognitív érzelmek: vannak olyan érzelmek is, amelyekben a kognitív kiértékelés

nem játszik szerepet. pl:. félelmeink, amelyek a gyerekkorban alakultak ki és nem
járnak együtt kognitív kiértékeléssel.
Lelki (testi) egészség:

Kutatók: a negatív érzelmek legalább akkora veszélyt jelentenek testi egészségünkre, mint a
dohányzás.

 Belső folyamatok megértése:mindenkinek magának kell feldolgoznia saját érzelmeit.

- érzelmi képességek növelésén keresztül mélyre kell hatolnunk saját érzelemvilágunkba.
- szembe kell néznünk érzéseinkkel, ami ugyanaz, mint szembenézni önmagunkkal
- felfogni valamit az értelmünkkel, vagy megérteni érzelmi úton, ez két teljesen eltérő dolgot
jelent.
Példaként:
• Öt olyan kulcsfontosságú tényező van, ami tartósítja a betegséget a szervezetben.

• Ezek a következő érzelmi problémákat jelentik:

1. a szeretet befogadásának,
2. a Flow élmény átélésének,
3. a harag kifejezésének és felszabadításának,
4. a megbocsátás, valamint
5. a bizalom képességének zavarait.

• A megbocsátás és a megbékélés fontos momentumai a régóta magunkban cipelt negatív érzésektől

történő megszabadulás folyamatának.

• David L. Watts szerint minden betegségnek megvan az érzelmekben gyökerező magyarázata.

•
Érzelmi intelligencia elébe
érzelmi képességek alakulása

 Szülő
 Beszéd
 Nevelés
 Érzelmi fejlődés perspektívái