KOGNITÍV

PSZICHOLÓGIA
• Egy újabb nyelv tanulását csak azután érdemes
elkezdeni, ha már az anyanyelvét elsajátította a
gyermek (hamis)
• A kreatív emberek inkább a jobb agyféltekéjüket, a
racionálisabbak a bal oldalit használják (hamis)
• Idegsejtek idős korban is tudnak képződni (igaz)
• A nem tipikusan fejlődő agy aszimmetrikus (hamis)
• Az agyhullámaink tudnak szinkronizálódni más
emberével, pl. Közös koordinációt igénylő feladat
esetén (igaz)
• Az evolúció során az emberi agy térfogata
növekedett (hamis)
• Az agy mérete összefüggésben áll az intelligenciával (hamis)
• Agyunk memóriakapacitása szinte korlátlan (igaz)
Kognitív pszichológia – Megismerési
folyamatok
1. Észlelés és érzékelés
• Látás - Optikai csalódások
• Hallás - Zenepszichológiai vizsgálat
• Ízlelés, Szaglás
• Tapintás

2.Tanulás, emlékezés és gondolkodás

Érzelmi és viselkedéses folyamatok –
Affektív pszichológia
1. Motiváció
2. Érzelmek
3. Alapérzelmek
KÜSZÖB ALATTI ÉSZLELÉS, PERCEPTUÁLIS
HÁRÍTÁS

Perceptuális hárítás
Közkeletű felfogás szerint: Az észlelés olyan tevékenység, aminek tudatában
vagyunk.
Ez a felfogás kizárja a nem tudatos észlelés lehetőségét, vagyis
olyan észlelést, amikor az inger
• rövid ideig tart vagy
• kicsi intenzitású, így a tudatosság küszöbe alatt marad.

De: Sajátnév-hatás!
 KÍSÉRLETI BIZONYÍTÉKOK A
KÜSZÖB ALATTI INGEREKRE
(Marcel, 1983): Stroop-hatás módosított változata:
Színfoltokat mutatott a kísérleti személyeknek, amelyek közepén színessel írt szó állt. Amikor a
szó látható volt, előjött a tipikus Stroop-hatás(a szavak színének megnevezése lelassul, ha a
szavak ellentmondásos színnevek.)

Vaklátás
Agysérült betegek esetében, ha a vizuális észlelés károsodott, létezhet a jelenség (nem
minden ilyen betegnél mutatható ki.) Ha a látómező egyik részéből jövő ingereket nem tudja
az agy tudatosan detektálni, mégis vannak a betegnek pontos ítéletei és megkülönböztetései
a vak területen mutatott vizuális ingerekkel kapcsolatban.
Weisenkrantz (1986): A beteg vizuális mezejének alsó negyede szubjektíve vak: Mégis:
• detektálja, az itt felmutatott ingert
• azonosítja az inger helyzetét
• kezdetleges forma megkülönböztetést is alkalmaz
LÁTÁS, TÉRÉSZLELÉS
MIÉRT BONYOLULT FOLYAMAT A
LÁTÁS?
• Bonyolult, kiterjedt idegi összeköttetések, többféle retinális és kérgi idegsejt
együttműködése, többlépcsős feldolgozás szükséges a látáshoz

Mégis, nagyon “gyorsan és hatékonyan” látunk:

• Erőfeszítés nélkül el tudjuk különíteni az alakot és a hátteret

• Még változó fényviszonyok, nézőpont ellenére is felismerjük, azonosítjuk a

tárgyakat, képesek vagyunk a tárgy stabil, konstans tulajdonságait elkülöníteni,
reprezentációkat keresni a korábbi tapasztalatok alapján emlékezetünkben, és
végül a tárgy kategóriáját felismerni
ISHIHARA-TESZT
- Bizonyos táblák számai normál látású,
és színtévesztők számára is láthatók,
- mások csak a normál látású, vagy a
színtévesztők számára,
- mások pedig diagnosztizálják a
színtévesztés típusát
VIZUÁLIS ÉSZLELÉS

- Vizuális percepciós rendszerünkklel történik

- A tárgyak környezetükből való kiemelését, észlelését olyan tényezők segítik,
mint:
a szín, a mintázat, a közelség és a hasonlóság.

A látottak értelmezéséhez kétféle típusú információ szükséges:

- Piktografikus elemek: mik az ábrázolt elemek,
- Sztereografikus elemek: hogyan helyezkednek el a térben egymáshoz képest
GESTALT- TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK
- Egyszerűség
- Hasonlóság
- Közelség
- Zártság
- Jó folytatás
- Közös sors
- Ismertség
 KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!
Felhasznált irodalom:

Bara Éva: Escher és térszemléletünk

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/bara_escher.html
Baross Júlia: Neuropszichológia (2018) Tavaszi félév diasor, ELTE
Boross Ottilia, Pléh Csaba (2004). Bevezetés a pszichológiába, Osiris Kiadó
Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett (szerk.) Általános Pszichológia 1.:
Észlelés és figyelem. Budapest: Osiris Kiadó, 2007. 648 p.

Felhasznált képek:
KOKI honlap
National geographic